Salgótarján Megyei Jogú Város Polgármestere a veszélyhelyzet kihirdetéséről szóló 478/2020. (XI.3.) Korm. rendelet 1. §-ban kihirdetett veszélyhelyzetre figyelemmel, a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény 46. § (4) bekezdése alapján Salgótarján Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése feladat- és hatáskörében eljárva a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény 1. § (1) bekezdésében, 6. § a)-e) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés h) pontjában, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 13. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. Értelmező rendelkezések

1. §

E rendelet alkalmazásában:

1. üzleti célú használat: a magánszemély adózó tulajdonában álló építmény bevétel-, nyereség-, jövedelemszerzés érdekében történő használata, vagy azzal kapcsolatban költség elszámolása, a lakás lakhatás céljára történő bérbeadása kivételével, illetőleg a magánszemély adózó olyan lakása, lakhatást szolgáló üdülője, egyéb nem lakás céljára szolgáló épülete, épületrésze amely székhelyként, telephelyként, fióktelepként került feltüntetésre, bejelentésre, illetőleg feltüntetés, bejelentés hiányában székhelynek, telephelynek, fióktelepnek minősül.

2. életvitelszerű használat: ha a magánszemély adózó az ingatlanból (lakás, üdülő) szervezi az életét (pl. rendszeresen innen indul, ide ér haza), ahol az életvitelhez szükséges tevékenységeket - főzés, étkezés, mosás, stb. - legjellemzőbben folytatja, ahol havi rendszerességgel közüzemi szolgáltatásokat vesz igénybe.

2. Az adó alapja és mértéke

2. §

Az adó alapja az építmény m²-ben számított hasznos alapterülete.

3. §

(1) Az adó évi mértéke - a (2)-(3) bekezdésben foglalt kivétellel - a 2. § szerinti adóalap után az 1. mellékletben meghatározott övezeti besorolások alapján

a) 1.400 Ft/m² az I. övezeti besorolásra vonatkozóan,

b) 1.300 Ft/m² a II. övezeti besorolásra vonatkozóan,

c) 200 Ft/m² a III. övezeti besorolásra vonatkozóan,

d) 1.000 Ft/m² a IV. övezeti besorolásra vonatkozóan.

(2) Az adó évi mértéke magánszemély adózó üzleti célt nem szolgáló lakása, lakhatást szolgáló üdülője után a 2. § szerinti adóalap után

a) 0-210 m² hasznos alapterület esetén 100 Ft/m²,

b) 211 m²-280 m² hasznos alapterület esetén 21.000 Ft és a 210 m² feletti hasznos alapterület után 150 Ft/m²,

c) 280 m² hasznos alapterületet meghaladó hasznos alapterületű lakások esetén 31.500 Ft és a 280 m² feletti hasznos alapterület után 200 Ft/m².

(3) Az adó évi mértéke - az (2) bekezdéstől eltérően - a magánszemély adózó tulajdonában álló lakás, lakhatást szolgáló üdülő üzleti célú használata, hasznosítása esetén az üzleti célú használattal érintett alapterület után az 1. mellékletben meghatározott övezeti besorolás szerint az (1) bekezdésben megállapított adómérték, az azt meghaladó hasznos alapterület után a (2) bekezdésben megállapított adómérték.

(4) Az adózó a (2)-(3) bekezdés szerinti adómérték alapjául szolgáló hasznos alapterületet az adótárgy egészének a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (a továbbiakban: Htv.) 52. § 9. pontja szerinti hasznos alapterülete alapján állapítja meg.

3. Adómentességek

4. §

(1) Mentes az adó alól

a) a magánszemély adózó által életvitelszerű lakóhelyéül megjelölt, nem üzleti célú lakás, lakhatást szolgáló üdülő, amennyiben az a 140 m² hasznos alapterületet nem haladja meg,

b) a ténylegesen (életvitelszerűen) is lakóhelyéül szolgáló nem üzleti célú lakás után az 1993. évi III. törvény rendelkezései szerint egyedülélőnek minősülő nyugdíjas, aki lakásában egyedül él,

c) a lakásszövetkezet, valamint a magánszemély adózó nem lakás céljára szolgáló épülete, épületrésze akkor, ha az nem üzleti célt szolgál.

(2) Amennyiben az (1) bekezdés a)-b) pontja szerinti nem üzleti célú, életvitelszerűen használt lakásnak, lakhatást szolgáló üdülőnek több tulajdonosa van, vagy a tulajdonostársak a Htv. 12. § (2) bekezdése szerinti megállapodást kötöttek, a mentesség a tulajdoni hányadaik arányában illeti meg őket és csak azon tulajdonosokat, akik ténylegesen (életvitelszerűen) a nem üzleti célú lakásban vagy a lakhatást szolgáló üdülőben élnek.

4. Az adó nyilvántartása és bejelentése

5.§

(1) Az adózó az építményekről olyan nyilvántartást vezet, amely biztosítja az építmények körének beazonosítását, valamint alkalmas az adó alapjának, a mentességeknek és kedvezményeknek a megállapítására, ellenőrzésére.

(2) A nem vállalkozó magánszemély adózó mentesül az adatbejelentési kötelezettség alól, amennyiben befizetési kötelezettség nem terheli.

(3) Amennyiben a vállalkozó székhelyet, telephelyet nem saját tulajdonú ingatlanban létesít, az önkormányzat által rendszeresített „Bejelentés építmény bérleményről” megnevezésű nyomtatvány benyújtására 30 napon belül köteles.

(4) Az adókötelezettséget érintő változás esetén az adatbejelentéshez az adózó csatolja az építmény tulajdonjogában bekövetkezett változás esetén a tulajdonjog átruházást bizonyító okiratot.

(5) A hasznos alapterületet egész négyzetméterre kerekítve kell bejelenteni.

5. Záró rendelkezések

6.§

(1) Ez a rendelet 2021. január 1. napján lép hatályba.

(2) Hatályát veszti az építményadóról szóló 37/1993. (XII.20.) önkormányzati rendelet.