Keszeg Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 10/2017 (XII.30.) önkormányzati rendelete
a településkép védelméről
Hatályos: 2021. 07. 16Keszeg Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 10/2017 (XII.30.) önkormányzati rendelete
a településkép védelméről
Keszeg Község Önkormányzata Képviselő-testülete a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 12. § (2) bekezdés a)-h) pontjaiban kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontja, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdésének 1. pontjában meghatározott feladatkörben eljárva, a településkép védelme érdekében megállapítja Keszeg Község településkép védelméről szóló rendeletét (továbbiakban: TKR.).
I. FEJEZET BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK
1. A rendelet célja, hatálya és értelmező rendelkezések
1 §
(1) A rendelet célja
Keszeg község sajátos településképének társadalmi bevonás és konszenzus által történő védelme és alakítása
- a helyi építészeti örökség területi és egyedi védelem (a továbbiakban: helyi védelem) meghatározásával, a védetté nyilvánítás a védelem megszüntetés szabályozásával;
- településképi szempontból meghatározó területek meghatározásával;
- településképi követelmények meghatározásával;
- településkép-érvényesítési eszközök szabályozásával,
- településképi önkormányzati támogatási és ösztönző rendszer alkalmazásával.
(2) A helyi védelem célja
A település településképe és történelme szempontjából meghatározó építészeti örökség kiemelkedő értékű elemeinek védelme, a jellegzetes karakterének a jövő nemzedékek számára történő megóvása.
A helyi védelem alatt álló építészeti örökség a nemzeti közös kulturális kincs része, ezért fenntartása, védelmével összhangban lévő használata és bemutatása közérdek.
Tilos a helyi védett építészeti örökség elemeinek veszélyeztetése, megrongálása, megsemmisítése.
(3) A településképi szempontból meghatározó területek megállapításának célja, hogy a település azon területrészeit, melyekben településképileg is érzékelhető a történeti, szerkezeti, használati, nemzeti, gazdálkodási, stb. eltérések, azokat megőrizzük, ezeket a látható jellegzetességeket erősítsük, törvényes eszközökkel érvényesítsük.
(4) A rendelet területi hatálya
A rendelet területi hatálya a település teljes közigazgatási területe, azaz a település egészére állapít meg szabályokat.
(5) A rendelet alkalmazásában használt fogalmak jegyzéke és magyarázata:
a. Alacsony hajlású-tető: olyan tető, amelynek lejtése legfeljebb 10%
b. Magas-tetős tetőforma: Magas-tetős tetőforma az a tető, melynek hajlásszöge több mint 10 %.
c. Oromfalas jellegű homlokzat: Magas-tetővel lefedett épület, épületrész homlokzati fala, amely lehatárolja a padlásteret vagy a beépített tetőteret, elmetszve a tetőgerincet vagy elérve közvetlenül a tetőszerkezetet (ereszt)
d. Összetett tető: Többféle lejtéssel és tetőidommal is kialakítható magas-tető
e. CityLight formátumú eszköz: olyan függőleges elhelyezésű berendezés, amelynek mérete hozzávetőlegesen 118 cm x 175 cm és hozzávetőlegesen 2 négyzetméter látható, papíralapú reklámközzétételre alkalmas felülettel vagy 72”-90” képátlójú, 16:9 arányú, álló helyzetű digitális kijelzővel rendelkezik;
f. CityBoard formátumú eszköz: olyan 2,5 métertől 3,5 méter magasságú két lábon álló berendezés, amelynek mérete 7-9 négyzetméter, látható, papír- (vagy fólia-) alapú, nem ragasztott, hátulról megvilágított reklámközzétételre alkalmas, hátsó fényforrás által megvilágított felülettel, vagy ilyen méretű digitális kijelzővel rendelkezik;
g. funkcionális célokat szolgáló utcabútor: olyan utasváró, kioszk és információs vagy más célú berendezés, amely létesítésének célját tekintve elsődlegesen nem reklámközzétételre, hanem az adott területen ténylegesen felmerülő, a berendezés funkciójából adódó lakossági igények kielégítésére szolgál;
h. információs célú berendezés: az önkormányzati hirdetőtábla, az önkormányzati faliújság, az információs vitrin, az útbaigazító hirdetmény, a közérdekű molinó, valamint a CityLight formátumú eszköz és CityBoard formátumú eszköz;
i. közérdekű molinó: olyan, elsődlegesen a település életének valamely jelentős eseményéről való közérdekű tájékoztatást tartalmazó, nem merev anyagból készült hordozófelületű hirdetmény, amely falra vagy más felületre, illetve két felület között van kifeszítve oly módon, hogy az nem képezi valamely építmény homlokzatának tervezett és engedélyezett részét.
j. közérdekű reklámfelület: olyan reklámhordozó vagy reklámhordozót tartó berendezés, amelyen a reklám közzététele más, egyéb célú berendezés közterületen való létesítésére, fenntartására tekintettel közérdekből biztosított, és amely ezen egyéb célú berendezéstől elkülönülten kerül elhelyezésre;
k. más célú berendezés: reklámfelületet is tartalmazó pad, kerékpárállvány, hulladékgyűjtő, telefonfülke, közterület fölé nyúló árnyékoló berendezés, korlát
l. önkormányzati faliújság: az önkormányzat által a lakosság tájékoztatása céljából létesített és fenntartott, elsődlegesen az önkormányzat testületei, szervei, tisztségviselői tevékenységéről a lakosságot tájékoztató berendezés, mely az önkormányzat működését szolgáló épületek, intézmények homlokzatán kerül elhelyezésre és mely a közérdekű tájékoztatási célt meghaladóan reklámok közzétételére is szolgálhat;
m. önkormányzati hirdetőtábla: az önkormányzat által a lakosság tájékoztatása céljából létesített és fenntartott, elsődlegesen a település élete szempontjából jelentős információk, közlemények, tájékoztatások, így különösen a település életének jelentős eseményeivel kapcsolatos információk közzétételére szolgáló, közterületen elhelyezett tábla, mely a közérdekű tájékoztatási célt meghaladóan reklámok közzétételére is szolgálhat;
n. útbaigazító hirdetmény: közérdekű információt nyújtó olyan közterületi jelzés, amelynek funkciója idegenforgalmi eligazítás, közösségi közlekedési szolgáltatásról tájékoztatás, vagy egyéb közérdekű tájékoztatás;
II. FEJEZET A HELYI VÉDELEM
2. A helyi védelem feladata, általános szabályai, önkormányzati kötelezettségek
2 §
(1) A helyi védelem feladata Keszeg község építészeti és táji értékeinek védelme és igényes alakítása érdekében a védelmet igénylő örökség
- meghatározása, dokumentálása,
- védetté nyilvánítása, nyilvántartása,
- megőrzése, megőriztetése és
- a lakossággal történő megismertetése.
A helyi védelem alatt álló építészeti örökség károsodásának megelőzése, illetve a károsodás csökkentésének vagy megszüntetésének elősegítése.
(2) A helyi védelem alá helyezés és a védelem megszűnésének szabályai
a. A helyi védelem alá helyezést, illetve a helyi védelem megszüntetését a hatályos HÉSZ, a partnerségi egyeztetésről szóló 8/2017. (V. 19.) önkormányzati rendelet (továbbiakban Pr.) 2. § (1) bekezdésben meghatározott partnerek, továbbá a települési főépítész kezdeményezheti a Képviselő-testülethez címzett indokolt kérelemben. A kérelem kötelező melléklete a védelemre javasolt építmény, táj értékvizsgálata, szöveges és képi (rajz, fotó, stb.) bemutatása.
b. A helyi védelem alá helyezést, megszüntetést a polgármester a települési főépítész szakmai véleményével terjeszti a Képviselő-testület elé.
c. A helyi védelem alá helyezésben illetve a megszüntetésében a partnerek és a javaslat által érintett ingatlannal rendelkezni jogosult érdekelt.
d. A helyi védelem alá helyezéssel illetve megszüntetéssel összefüggő eljárás során a Pr. szabályait alkalmazni kell.
e. Az országos védelem alatt álló örökséget nem lehet helyi védelem alá helyezni.
f. Építészeti örökség helyi védelme csak akkor szüntethető meg, ha a védett építészeti érték oly mértékben károsodott, hogy az műszakilag helyre nem állítható, vagy a helyreállítás költsége nem áll arányban a mű értékével, továbbá ha a helyi védelem oka fogyottá vált.
g. A helyi védelem alá helyezett örökségekről a települési főépítész nyilvántartást vezet, mely tartalmazza:
- a védett érték megnevezését, védelmi nyilvántartási számát és azonosító adatait,
- a védelem típusát,
- a védett érték helymeghatározásának adatait, területi védelem esetén a védett terület lehatárolását, és
- a védelem rövid indokolását.
3. A területi védelem meghatározása
3. § (1) A helyi területi védelem a településszerkezetre, a telekstruktúrára, az utcavonal-vezetésre, az utcaképre és a települési vagy tájkarakter elemeire terjedhet ki. A védelem az örökség megőrzésére, értékóvó fenntartására és fejlesztésére irányulhat.
(2) A helyi területi védelem elemeit az 1. melléklet 1. fejezete tartalmazza
4. Az egyedi védelem meghatározása
4. § (1) A helyi egyedi védelem a település jellegzetes, hagyományt őrző építészeti arculatát, településkarakterét meghatározó,
- építményekre, építményrészletekre,
- alkalmazott anyaghasználatra,
- tömegformálásra,
- homlokzati kialakításra,
- táj- és kertépítészeti alkotásra,
- egyedi tájértékre, növényzetre,
- szoborra, képzőművészeti alkotásra,
- utcabútorra
terjed ki.
(2) A község területén a védendő építményeknek következő csoportjai különíthetők el:
- Középületek: templom
- A paraszti élet épületei: lakóépületek, gazdasági épületek
- Egyéb szakrális építmények: kőkereszt, képoszlop, szobor, képszekrény
- Egyéb mérnöki műtárgyak: kőhíd, kerékvető
(3) A helyi egyedi védelem az érintett földrészlet, telek egészére vagy meghatározott részére terjed ki.
(4) A helyi egyedi védelem elemeit az 1. melléklet 3. fejezete tartalmazza.
5. Az egyedi védelemhez kapcsolódó tulajdonosi kötelezettségek
5. § (1) A helyi védelem alá helyezett örökség állapotának megőrzése, jó karban tartása a tulajdonos feladata.
(2) A helyileg védett értékek fennmaradásának feltétele, megőrzésének módja elsősorban az eredeti rendeltetésének megfelelő használat, ill. megváltozott funkció esetén az érték megjelenését, szerkezetét, szellemi örökségét nem romoló használat.
(3) A használat a védett értéket nem veszélyeztetheti. Amennyiben a használat a védett érték állagának romlásához, megsemmisüléséhez vezetne, e használatot az önkormányzat korlátozhatja, végső soron megtilthatja.
(4) A helyileg védett értékeket a védett értékükhöz méltóan kell használni. Amennyiben a használat méltatlan a védett értékhez, úgy a tulajdonost, vagy a használót az önkormányzat kötelezheti a méltatlan használat megszüntetésére.
III. FEJEZET A TELEPÜLÉSKÉPI SZEMPONTBÓL MEGHATÁROZÓ TERÜLETEK
6. A településképi szempontból meghatározó területek megállapítása
6. § (1) Keszeg község jellegzetes, értékes, hagyományt őrző építészeti arculatot, településkaraktert hordozó, településképi szempontból meghatározó településrészei:
- Településközponti terület, hagyományos beépítésű és településképi szempontból látványérintett területek (Dózsa u., Kossuth u., Petőfi u.)
- Változó megjelenésű lakóterületek
- Változó megjelenésű gazdasági területek
- Beépítésre nem szánt területek
(2) A településképi szempontból meghatározó településrészek elnevezését és lehatárolását a 2. melléklet 1., 2. fejezete tartalmazza.
IV. FEJEZET A TELEPÜLÉSKÉPI KÖVETELMÉNYEK
7. Építmények anyaghasználatára vonatkozó általános építészeti követelmények
7. § (1) A település teljes beépített területén az épületek a domborzathoz alkalmazkodó, a hagyományos falusias környezethez, a kialakult települési karakterhez illeszkedő építészeti kialakítással, tömegformálással, építészeti részletképzéssel, anyag- és színhasználattal valósuljanak meg.
(2) Az épületek homlokzatfelületének a vakolt, tégla, természetes kő, műkő, látszóbeton, fém, fa természet-közeli színű anyagtól eltérő anyaggal burkolása – például mázas, fényes csempeburkolattal, műanyaggal – részben sem történhet, kivéve a gazdasági területeken.
(3) A település településképi szempontból meghatározó területein és épületein nem alkalmazható tetőhéjazatként bitumenes lemez és hullámlemez, síkpala, fémlemez fedés esetén pedig csak a hagyományos korcolt fedés, cserepeslemez fedés alkalmazható, kivéve a gazdasági területeken.
A magas tetőt csillogásmentes (matt) felülettel kell kialakítani, a településképbe illő az égetett cserép színéhez hasonló, vagy fekete, szürke árnyalatú színben, kivéve a gazdasági területeken.
(5) (4) A településen a közterületi utcabútorok egységes anyag és színhasználata szükséges.
8. A településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó területi és egyedi építészeti követelmények
8. § (1) Az építési telek közterületi határvonalain általánosan tömör kerítés nem létesíthető. Saroktelek utcai kerítésének kialakítása során biztosítani kell a balesetek megelőzése érdekében a látómező szabad beláthatóságát.
(2) Új beépítésre szánt területen a telek (teljes területére számítva) minden 250 m2-re legalább egy nagy lombkoronájú fa és 40 db cserje ültetése javasolt. A 40 db cserje 4 db nagy lombkoronájú fával kiváltható.
(3) A falu történeti településszerkezetű és a hagyományos beépítésű faluképet őrző területein a meglévő szomszédos épületehez illeszkedve az épületek tetőidoma őrizze meg a hagyományos beépítés arányait.
(4) Az új épületek utca felőli homlokzatának legalább 60%-a egy síkot kell képezzen.
(5)[1] A település területén – kivéve a „Beépítésre nem szánt” településképi szempontból meghatározó területek-, és a „Változó megjelenésű gazdasági területek” országútról vizuálisan nem elérhető területeit – a kialakult építészeti karakternek megfelelően a beépített alapterület legalább 4/5 részén tilos az épületlezárást lapos tetővel megvalósítani. Indokolt és megfelelően alátámasztott tömegképzés és anyaghasználat esetén mind új építés, mind bővítés során eltérő hajlásszögű épületrészek (kortárs módon megfogalmazott tornác, előtető, additív tömeg) kialakításánál megengedett az alacsony hajlásszögű, vagy akár lapos-zöldtetős épületrész létesítése.
(6) Tetőfelépítmény csak nyílás vagy nyílászáró kialakítása céljából építhető, zárt térbővület nem létesíthető. Egy épületen csak egyféle formai megjelenésű tetőfelépítmény építhető. A tetőfelépítmény egyetlen része sem állhat előrébb a homlokzatsíknál.
(7) Erkély a falu történeti településszerkezetű és a hagyományos beépítésű faluképet őrző területein épülő épületeken nem építhető.
(8) A falu történeti településszerkezetű és a hagyományos beépítésű faluképet őrző területein a nyílászárók illeszkedjenek a meglévő épületek karakteréhez.
(11) A falu történeti településszerkezetű és a hagyományos beépítésű faluképet őrző területein a homlokzati felületképzés színe illeszkedjenek a meglévő épületek karakteréhez. Kerülni kell a rikító homlokzat színezést.
(12) Telepített napelemek az épület tetősíkján, az utcafronti homlokzattól hátrahúzottan (min. 6m) vagy talajra telepítve, az utcáról nem láthatóan lehetséges. Mindkét esetben vizsgálni szükséges az utcai és a település más részeiről történő rálátásokat, melyek a telepítést kizáró okok lehetnek.
(13) Az építmények földgázellátását biztosító nyomásszabályozók az épületek homlokzatára nem szerelhetők fel.
(14) Homlokzaton hirdetőtábla, cégér, cégtábla csak az adott helyen folytatott (gazdasági) tevékenység céljára helyezhető el egyenként legfeljebb 1 négyzetméter felülettel.
(15) Helyi védett épületen állagmegóvási munkák végzése, felújítás, helyreállítás, korszerűsítés, tetőtérbeépítés, bővítés során az eredeti épület anyaghasználatát, léptékét és formavilágát használó, vagy ahhoz illeszkedő építészeti megoldások alkalmazhatók.
(16) Helyi védett épületen történő állagmegóvási munka végzésénél, felújításánál, helyreállításánál, korszerűsítésénél, tetőtérbeépítésénél, bővítésénél
- a) az épület jellegzetes tömegét, tömegkapcsolatait eredeti formában és arányban kell fenntartani
- b) az épület közterületről látható homlokzatán meg kell tartani és szükségszerint vissza kell állítani a homlokzat felületképzését, a homlokzat díszítő elemeit, a nyílászárók formáját és szerkezetét, a tornácok kialakítását, a lábazatot és párkányt.
- c) az alaprajzi elrendezés és főbb meghatározó részletek és szerkezetek megőrizendők
(17) Helyi védett épület közterületről látható homlokzatán parabolaantenna, reklámfelirat, klímaberendezés kültéri egysége nem helyezhető el.
(18) Helyi védett műtárgyak és műalkotások felújítása során az eredeti anyaghasználatot és formai elemeket kell továbbra is alkalmazni.
9. §
Tájképvédelem
(1) A község beépítésre nem szánt területén a tájképi látványt meghatározó a tájhasználat következtében kialakult tájképi elemek (zöldfelületek, épített elemek) aránya nem változtatható meg.
10. §
Táj- és természeti értékek védelme
(1) A település egész területén tilos a tájidegen, agresszíven gyomosító, invazív növényfajok telepítése. Ezeket a növényfajokat a 4. melléklet sorolja fel.
(2) A közlekedési területen meglévő fákat az építmények elhelyezése és a telkek megközelítésére szolgáló bejáratok kialakítása során figyelembe kell venni és meg kell őrizni.
.
9. A helyi védelemben részesülő területekre és elemekre vonatkozó építészeti követelmények
11. § (1) Az 1. melléklet 1. és 2. fejezetében felsorolt helyi területi védelem alatt álló közterületeken csak
- a felszín alatti nyomvonal jellegű építmények és műtárgyaik,
- természetes anyagból készült köztárgyak,
- természetes anyagból készült kutatást és az ismeretterjesztést szolgáló műtárgyak,
- természetes anyagból készült hulladékgyűjtők,
helyezhetők el.
(2) A község egész területén az épületek, építmények, létesítmények elhelyezését, méretét, formáját úgy kell meghatározni, hogy az elősegítse természeti és táji jelleghez történő igazodást.
(3) A helyi egyedi védelem alatt álló építményeken építési munkát (felújítás, helyreállítás, átalakítás, bővítés, korszerűsítés, stb.) úgy kell megvalósítani, hogy az, az építmény korhű megjelenését biztosítsa tömegében, tetőformájában, homlokzati jellegében (nyílásrend, nyílásosztás, díszek, tagozatok, színezés, stb.), belső kialakításában.
10. Az egyes sajátos építmények, műtárgyak elhelyezése, hírközlés
12. § (1) A település beépítésre szánt területén és természetvédelmi területen, Országos Ökológiai Hálózat övezetével és Natura 2000 területekkel érintett területeken, illetve annak védőterületén új nagy-, és középfeszültségű szabadvezeték, felszíni energiaellátási és elektronikus sajátos építmény, műtárgy nem helyezhető el, nem létesíthető, legfeljebb a nyomvonal-korrekció végezhető. Az energiaellátást ezeken a területeken földkábellel kell megvalósítani. A meglévő vezetékeket azok felújításakor földkábelre kell cserélni.
Ezeken a területeken a közművek helyzetét úgy kell meghatározni, hogy a közlekedési területen legalább egyoldali fasor telepítését ne akadályozzák.
(2) Új transzformátor építése, illetve a meglévő felújítása, bővítése a belterületen csak a környezetbe illeszkedő módon létesíthető.
(3) Új légvezeték hálózat, vezetékes elektronikus hírközlési építmény meglévő oszlopsorra illesztve vezethető, amennyiben az adott területen már van légvezeték hálózat.
(4) A vezeték nélküli hírközlés fejlesztése érdekében szükségessé váló antennatelepítés csak egyesített formában és környezetbe illeszkedő megjelenéssel végezhető. A hírközlési építményeket elsősorban állami vagy önkormányzati tulajdonú közterületen kell elhelyezni, meglévő elektronikus hírközlési építmények közös eszközhasználatával vagy más fizikai infrastruktúra elemeinek vagy más hálózatüzemeltető meglévő fizikai infrastruktúrájának felhasználásával kell elhelyezni, hogy a lehető legkisebb mértékben érintsen egyéb nem köztulajdonban lévő ingatlant.
11. A reklámhordozókra vonatkozó településképi követelmények
13. § (1) Reklámhordozók elhelyezése a hagyományosan kialakult településképet nem változtathatja meg hátrányosan.
(2) Reklámhordozó az épületek utcai homlokzatán, tornyokon, kéményeken és egyéb tetőszerkezetből kinyúló építményrészeken – építési reklámháló kivételével – nem helyezhető el.
(3) Magántulajdonban álló ingatlanon elhelyezett reklámhordozó a telekhatárt nem keresztezheti és közvetlenül a telekhatáron nem helyezhető el.
(4) A beépítésre szánt területeken a hirdetési és reklámcélú építményrész, ilyen szerkezet, reklámtábla legfeljebb 1,0 m2 felülettel létesíthető, úgy, hogy kisebb oldalmérete legalább 0,8 m. Saroktelkek kerítésein nem helyezhetők el reklámcélú szerkezetek a közlekedésbiztonsági belátási-háromszögbe eső szakaszokon.
A település területén CityLigth és CityBoard tipusú hirdetőberendezés nem helyezhető el.
(5) Közlekedési területen legfeljebb 50 méterenként 1 m2 felületű hirdetőtábla helyezhető el.
Autóbuszváró pavilon környezetében egy adott útszakasz menetirány szerinti azonos oldalán ötven méteren belül további reklámhordozó nem helyezhető el. A tilalom nem vonatkozik a reklámközzétételre nem használt információs célú berendezésekre, funkcionális célú utcabútorokra, továbbá az építési reklámhálóra.
(6) Reklámhordozó megvilágítása céljából kizárólag (80 lumen/Watt) mértéket meghaladó hatékonyságú, (statikus meleg fehér színű) fényforrások használhatók. A fényforrások elhelyezésénél kerülni kell a települési fényszennyezés fokozását, időkapcsoló használata a működtetés során indokolt.
(7) Reklám csak állandó tartalommal tehető közzé, villódzó, változó tartalmú és fényintenzitású reklám eszköz nem alkalmazható.
(8) A közérdekű molinó, az építési reklámháló és a közterület fölé nyúló árnyékoló berendezés kivételével molinó, ponyva vagy háló reklámhordozóként, reklámhordozót tartó berendezésként nem alkalmazható.
(9) Temető területén, kerítésén – sem a lezárt, sem a működő – az üzemeltetésre vonatkozó tájékoztatást tartalmazó hirdetményen kívül, reklámhordozó nem helyezhető el.
(10) Egyedi tájérték, valamint a tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő területeken reklámhordozó és reklám – jogszabályban meghatározott kivétellel – nem helyezhető el.
(11) Az római katolikus templom műemléki környezetében semmilyen reklámhordozó nem helyezhető el.
12. Reklám közzététele a településszerkezeti terv alapján meghatározott területen
14. § (1) E rendelet 3.1. melléklete szerinti, a településszerkezeti terv alapján meghatározott területen reklám közzététele, illetve reklámhordozók, reklámhordozót tartó berendezések elhelyezése az 3.1. mellékletben meghatározott számban kizárólag utcabútor alkalmazásával lehetséges.
(2) E rendelet 3.2. melléklete szerinti, a településszerkezeti terv alapján meghatározott területen nem tehető közzé reklám, illetve nem helyezhető el reklámhordozó, reklámhordozót tartó berendezés. A 3.2. melléklet pontjaiban meghatározott területen kizárólag funkcionális célokat szolgáló utcabútor helyezhető el.
(3) Nem helyezhető el reklámhordozó, reklámhordozót tartó berendezés a helyi területi védelem alatt álló területeken.
13. A funkcionális célokat szolgáló utcabútorokra vonatkozó szabályok
15. § (1) E rendelet 3.2. mellékletben meghatározott területen kizárólag olyan funkcionális célokat szolgáló utcabútor helyezhető el, amelynek kialakítása a településképi megjelenést hátrányosan nem befolyásolja.
(2) E rendelet 3.2. mellékletben meghatározott területen létesített funkcionális célú utcabútor esetén az utcabútor felülete sem vehető igénybe reklámközzététel céljából.
(3) A funkcionális célú utcabútoron reklámhordozót tartó berendezés nem helyezhető el.
(4) A más célú berendezés reklámcélra nem használható, kivéve a közterület fölé nyúló árnyékoló berendezés esetén, amelynek egész felülete hasznosítható reklámcélra.
14. Egyes utcabútorok elhelyezésére vonatkozó különleges szabályok
16. § (1) Keszeg közigazgatási területén kizárólag olyan utasváró létesíthető, amely megfelel az alábbi technológiai feltételeknek: hagyományos szerkezetekből, természetes anyagokkal épülő, a faluképbe illeszkedő formai kialakítású építmény
(2) Keszeg közterületein kioszk, állandó jellegű pavilon nem létesíthető.
(3) Keszeg közigazgatási területén a 3. mellékletben meghatározott közművelődési intézményekkel megegyező számú közművelődési célú hirdetőtábla létesíthető. Közművelődési célú hirdetőtábla reklám közzétételére igénybe vehető felülete a két négyzetmétert nem haladhatja meg.
(4) Információs célú berendezés az alábbi gazdasági reklámnak nem minősülő közérdekű információ közlésére létesíthető:
a. az önkormányzat működés körébe tartozó információk;
b. a település szempontjából jelentős eseményekkel kapcsolatos információk;
c. a településen elérhető szolgáltatásokkal, ügyintézési lehetőségekkel kapcsolatos tájékoztatás nyújtása;
d. idegenforgalmi és közlekedési információk;
e. a helyi társadalom egészét vagy széles rétegeit érintő információk;
(5) Az információs célú berendezés felülete nem vehető igénybe reklám közzétételére.
15. Reklámhordozóra, reklámhordozó berendezésekre vonatkozó követelmények
17. § (1) Keszeg község közterületein az alábbi reklámhordozók
a. horganyozott és szinterezett acélból, vagy szinterezett alumíniumból készült eszközön;
b. plexi vagy biztonsági üveg mögött;
c. hátsó fényforrás által megvilágított eszközben;
d. állandó és változó tartalmat is megjelenítő eszközön;
e. egymástól számított 2 méteres távolságon belül – ide nem értve az egyetlen funkcionális célú utcabútoron történő több reklámhordozó elhelyezését
sem horizontálisan, sem vertikálisan nem helyezhető el, kivéve a 0,5 m2 alatti cégéreket.
16. Eltérés jelentősnek minősített eseményről való tájékoztatás érdekében
18. § (1) A polgármester jelentősnek minősített helyi eseményről való tájékoztatás érdekében, a jelentősnek minősített esemény időtartamára, legfeljebb azonban valamennyi jelentős esemény esetén, együttesen naptári évente két hét időtartamra a vonatkozó jogszabályok szerint településképi bejelentési eljárásban eltérést engedélyezhet a reklám közzétevője számára.
(2) A polgármester döntése nem pótolja, illetve helyettesíti a reklám közzétételéhez szükséges, jogszabályban előírt egyéb hatósági engedélyeket, melyeknek a beszerzése a reklám közzétevőjének feladata.
(3) A reklám közzétevője az eltérést a településképi bejelentési eljárás lefolytatására irányuló írásbeli kérelmével kezdeményezheti.
17. Építési reklámháló kihelyezésének engedélyezése
19. § (1) A polgármester – településképi bejelentési eljárásban - az építési tevékenység építési naplóval igazolt megkezdésétől számított az építési tevékenység időtartamára, legfeljebb 6 hónap időtartamra, építési reklámháló kihelyezését engedélyezheti.
(2) A polgármester kivételesen, különösen az építési tevékenység folytán a településkép várható javulására tekintettel az (1) bekezdés szerinti határidőt legfeljebb egy alkalommal 3 hónapra meghosszabbíthatja, amennyiben a kérelmező a kérelmet az (1) bekezdés szerinti időtartam lejártát megelőző 30 nappal benyújtja.
(3) Egy épület azonos közterületre néző homlokzatán kizárólag egy építési reklámháló helyezhető el.
18. Az egyéb műszaki berendezésekre vonatkozó településképi követelmények
20. § (1) A közterületen és a közterületről látható magánterületeken szükséges műszaki berendezések (híd-, áteresz-, lépcsőkorlát, stb.) nem készíthető műanyagból, illetve műanyaggal burkolt anyagból.
V. FEJEZET KÖTELEZŐ SZAKMAI KONZULTÁCIÓ
19. Rendelkezés a szakmai konzultációról
21. § (1) A településkép védelme érdekében Keszeg Község Önkormányzata a falu közigazgatási területén a település képét megváltoztató beavatkozások tekintetében szakmai konzultációt biztosít.
(2) A szakmai konzultáció igényét a Polgármesterhez lehet bejelenteni szóban, írásban, elektronikus formában. A bejelentés tartalmazza a beavatkozás leírását és látványát (rajz, fotó, stb.) A konzultációra a bejelentéstől számított 8 napon belül kerül sor.
(3) A konzultációt a települési főépítész, vagy hiányában a polgármester tartja, szükség szerint a helyszínen vagy az irodájában.
VI. FEJEZET TELEPÜLÉSKÉPI BEJELENTÉSI ELJÁRÁS
20. A bejelentési eljárással érintett építmények, reklámhordozók, rendeltetésváltozások köre
22. § (1) E rendelet előírásai érvényesítésére a település közigazgatási területén településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni építési és örökségvédelmi engedélyhez- és egyszerű bejelentéshez és örökségvédelmi bejelentéshez nem kötött
- új építmény építésére közhasználatú és gazdasági épületeknél,
- meglévő építmény szintterület növekedését eredményező építésre közhasználatú épületeknél,
- meglévő építmény településképet érintő átalakítására közhasználatú és gazdasági épületeknél,
- meglévő építmény rendeltetésének megváltoztatására irányuló építészeti-műszaki tervdokumentációval kapcsolatban közhasználatú épületeknél,
- továbbá reklámok és reklámhordozók elhelyezése tekintetében
(2) A polgármester településképi bejelentési eljárást folytat le a Kr.-ben szereplő általános településképi követelmények és jelen rendeletben foglalt reklám és reklámhordozó elhelyezési követelmények tekintetében a reklámok és reklámhordozók elhelyezését megelőzően.
(3) A polgármester a településképi bejelentési eljárást a Tvtv-ben, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendeletben (a továbbiakban: Tr.) és a jelen rendeletben foglalt eljárási szabályok szerint folytatja le.
(4) A polgármester településképi bejelentési tudomásulvételének érvényességi ideje a kiadmányozástól számított egy év.
(5) A reklám és reklámhordozó elhelyezése a településképi bejelentés alapján – a Polgármester tudomásul vételét tartalmazó hatósági határozatának birtokában, az abban foglalt esetleges kikötések figyelembevételével – megkezdhető, ha ahhoz más hatósági engedély nem szükséges.
(6) E rendeletben foglalt településképi kötelezettségek megsértésével kapcsolatos hatósági eljárásra a Tvtv., a Tr. és a Kr. illetve a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.
(7) A bejlentési eljárás lefolytatásához a kérelmező (építtető) kérelmét és a bejelentésre vonatkozó építészeti-műszaki dokumentációt az építési tevékenység megkezdése előtt 15 nappal papír alapon vagy elektronikus formában nyújtja be a polgármesternek.
21. A bejelentési eljárás részletes szabályai
23. § (1) A polgármester a településképi bejelentésben meghatározott építési tevékenységet indokolt esetben a települési főépítész szakmai álláspontjára alapozva hatósági határozattal tudomásul veszi, vagy megtiltja.
(2) A településképi bejelentési eljárás során vizsgálni kell, hogy a megvalósítani tervezett építmény megfelel-e a helyi építési szabályzat előírásainak, továbbá e rendelet és a megalapozását képező arculati kézikönyv elvárásainak.
VII. FEJEZET A TELEPÜLÉSKÉPI KÖTELEZÉS, TELEPÜLÉSKÉPI BÍRSÁG
22. A településképi kötelezési eljárás
24. § (1) Az önkormányzat polgármestere településképi kötelezés formájában – önkormányzati hatósági döntéssel – a településképi követelmények teljesülése érdekében az ingatlan tulajdonosát az építmény, építményrész felújítására, átalakítására vagy elbontására kötelezheti.
(2) A polgármester a kötelezett által elvégzendő munka mennyiségének és minőségének meghatározására – a munka jellegétől függően – a települési főépítész vagy szakértő közreműködését igénybe veszi.
(3) A kötelezési eljárás figyelmeztető felszólító levéllel indul. Amennyiben a felszólításról való tudomásszerzéstől számított 10 napon belül nem reagál az elkövető a polgármester hatósági döntés alapján kötelezéssel jár el.
23. A településképi bírság kiszabásának esetkörei és mértéke
25. § (1) Az önkormányzat képviselő-testülete a településképi rendelet szerinti településképi követelmények megszegése vagy végre nem hajtása, illetve eljárási szabály megsértése esetére e magatartás elkövetőjével szemben 50.000 forinttól 1.000.000 forintig terjedő bírság kiszabását (településképi bírság) rendelheti el.
(2) A településképi bírság legmagasabb mértéke
- a településképi bejelentési eljárás kezdeményezésének elmulasztása esetén 50.000 forint,
- a bejelentésben vagy döntésben meghatározottól eltérő tevékenység végzése esetén 100.000 forint,
- a településképi követelmények be nem tartása esetén 50.000 forint,
- döntés végre nem hajtása esetén 100.000 forint.
(3) A bírság meghatározásához szükséges mérlegelési szempontok:
a. A magatartás elkövetőjének anyagi, vagyoni, szociális helyzete,
b. A településképi követelmény megszegése a közterületről látható vagy nem,
c. A településkép arculatát romboló tevékenység mekkora területet érint (erdő-írtás, fasor kivágás, tájképváltoztatás, stb.)
d. A településkép arculatát romboló tevékenység megszüntetése, okozott kár helyreállítása (szobor, emlékmű, sírkő, stb.) festés eltüntetése mekkora költséggel jár.
e. A felelős személy hányadszor követi el településképi szabály megsértését.
24. A településképi bírság kiszabásának és behajtásának módja
26. § (1) A településképi bírságot a kiszabó határozat jogerőre emelkedését követő 15 napom belül az önkormányzat 11741031-15451529-03610000 Bírság számlájára kell megfizetni. A bírság megfizetésére legfeljebb 12 hónapig tartó részletfizetés kérhető az önkormányzat képviselő-testületétől.
(2) A határidőre meg nem fizetett településképi bírság, adók módjára történő behajtásáról az önkormányzat jegyzője gondoskodik.
VIII . FEJEZET
ÖNKORMÁNYZATI TÁMOGATÁSI ÉS ÖSZTÖNZŐ RENDSZER
25. A településképi követelmények alkalmazásának önkormányzati ösztönzése
27. § (1) A helyi építészeti örökség megóvása, fejlesztése és a településképi követelmények érvényesülése érdekében a Képviselő-testület a helyivédelem alatt álló ingatlanok tulajdonosai számára a települési főépítész személyében ingyenes építészeti tanácsadást biztosít a tervezett felújítási munkák előkészítéséhez. A tanácsadás nem részletes tervdokumentáció kidolgozását jelenti, hanem az építtető és közreműködő építész számára nyújt segítséget a felújítási koncepció meghatározása, lényeges részletkérdések előzetes tisztázására.
IX. FEJEZET ZÁRÓ ÉS ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK
26. Hatálybalépés
28. § (1) E rendelet a 2018. január 1. napján lép hatályba
1. melléklet
A település helyi védelem alatt álló építészeti örökségeinek jegyzéke
1. fejezet
A helyi területi védelem alatt álló területek elnevezése és lehatárolása
Védendő telekszerkezet, beépítési mód, építési vonal:
- a) Településszerkezet:
- b) Táji környezet (védendő értékek):
Kiemelt, helyi védelem alatt álló természeti értékek:
c) Településkarakter:
2. fejezet
A helyi területi védelem alatt álló területek lehatárolásának térképi bemutatása, védendő településszerkezet és települési karakter területe:
3. fejezet
A helyi egyedi védelem alatt álló „elemek”
megnevezés | cím | hrsz | |
|---|---|---|---|
1. | polgármesteri hivatal | Dózsa út 9. | 79. |
2. | épület | Dózsa út 4. | 114. |
3. | épület | Kossuth út 7. | 339. |
4. | szobor | Kossuth út 3. | 342/2. |
5. | szobor | Petőfi út 4. | 208. |
6. | szobor | Dózsa út . | 197. |
7. | szobor | Dózsa út 73. | 156/1. |
2. melléklet
A településképi szempontból meghatározó területek jegyzéke
1. fejezet
A településképi szempontból meghatározó területek elnevezése és lehatárolása
- Településközponti terület, hagyományos beépítésű és településképi szempontból látványérintett területek (Dózsa u., Kossuth u., Petőfi u.)
- Változó megjelenésű lakóterületek, a fentieken kívüli valamennyi lakóterület
- Változó megjelenésű gazdasági területek, valamennyi gazdasági terület
- Beépítésre nem szánt területek-valamennyi külterület
2. fejezet
A településképi szempontból meghatározó területek lehatárolásának térképi bemutatása
3. melléklet
1.1. Településszerkezeti terv alapján meghatározott azon területek, ahol utcabútor alkalmazásával lehetséges reklám kihelyezése
Dózsa út, Kossuth út, Petőfi út. kivételével a település területe
1.2. Településszerkezeti terv alapján meghatározott azon területek, ahol kizárólag funkcionális utcabútor kihelyezése lehetséges
Dózsa út, Kossuth út, Petőfi út.
1.3. a Keszegi Önkormányzat illetékességi területén működő intézmények:
Múlt háza
Óvoda
Iskola
Művelődési ház
Sport klub
4. melléklet
Tájidegen, agresszíven gyomosító, invazív, így nem telepíthető növényfajok:
bíbor nebáncsvirág (Impatiens grandiflora)
selyemkóró (Asclepias syriaca)
tündérhínár (Cabomba caroliniana)
kanadai átokhínár (Elodea canadiensis)
aprólevelű átokhínár/vékonylevelű átokhínár (Elodea nuttallii)
borfa, tengerparti seprűcserje (Baccharis halimifolia)
kaliforniai tündérhínár (Cabomba caroliniana)
vízijácint (Eichhornia crassipes)
perzsa medvetalp (Heracleum persicum)
kaukázusi medvetalp (Heracleum mantigazzianum)
Sosnowsky-medvetalp (Heracleum sosnowsky)
hévízi gázló (Hydrocotyle ranunculoides)
fodros átokhínár (Lagarosiphon major)
nagyvirágú tóalma (Ludwigia grandiflora)
sárgavirágú tóalma (Ludwigia peploides)
sárga lápbuzogány (Lysichiton americanus)
közönséges süllőhínár (Myriophyllum aquaticum)
keserű hamisüröm (Parthenium hysterophorus)
ördögfarok keserűfű (Persicariya perfoliata)
kudzu nyílgyökér (Pueraria montana)
aligátorfű (Alternanthera philoxeroides)
óriás rebarbara (Gunnera tinctoria)
tollborzfű (Pennisetum setaceum)
japán gázlófű (Microstegium vimineum)
Fásításra, növénytelepítésre javasolt őshonos növények jegyzéke
Lombos fafajok
tudományos (latin) elnevezés | magyar elnevezés |
|---|---|
Acer campestre | mezei juhar |
Acer platanoides | korai juhar |
Acer pseudoplatanus | hegyi juhar, jávorfa |
Acer tataricum | tatár juhar, feketegyűrű juhar |
Alnus glutinosa (allergén) | enyves éger, mézgás éger, berekfa |
Alnus incana | hamvas éger |
Betula pendula (allergén) | közönséges nyír, bibircses nyír |
Betula pubescens | szőrös nyír, pelyhes nyír |
Carpinus betulus | közönséges gyertyán |
Cerasus avium (Prunus avium) | vadcseresznye, madárcseresznye |
Cerasus mahaleb (Prunus mahaleb) | sarjmeggy, török meggy |
Fagus sylvatica | közönséges bükk |
Fraxinus angustifolia ssp. pannonica | magyar kőris |
Fraxinus excelsior | magas kőris |
Fraxinus ornus | virágos kőris, mannakőris |
Juglans regia | közönséges dió |
Malus sylvestris | vadalma |
Padus avium | zelnicemeggy, májusfa |
Populus alba * | fehér nyár, ezüst nyár |
Populus canescens * | szürke nyár |
Populus nigra * | fekete nyár, topolyafa, csomoros nyár |
Populus tremula | rezgő nyár |
Pyrus pyraster | vadkörte, vackor |
Quercus cerris | csertölgy, cserfa |
Quercus petraea (Q. sessiliflora) | kocsánytalan tölgy |
Quercus pubescens | molyhos tölgy |
Quercus robur (Q. pedunculata) | kocsányos tölgy, mocsártölgy |
Salix alba (allergén) | fehér fűz, ezüst fűz |
Salix fragilis | törékeny fűz, csörege fűz |
Sorbus aria | lisztes berkenye |
Sorbus aucuparia | madárberkenye |
Sorbus domestica | házi berkenye, fojtóska |
Sorbus torminalis | barkóca berkenye, barkócafa |
Tilia cordata (T. parviflora) | kislevelű hárs |
Tilia platyphyllos (T. grandifolia) | nagylevelű hárs |
Ulmus glabra (U. montana, U. scabra) | hegyi szil |
Ulmus laevis | vénic szil, lobogós szil, vénicfa |
Ulmus minor (Ulmus campestris) | mezei szil, simalevelű mezei szil |
Tűlevelű fajok (fenyők)
tudományos (latin) név | magyar elnevezés |
|---|---|
Juniperus communis | közönséges boróka, gyalogfenyő |
Lombos cserjék
tudományos (latin) név | magyar elnevezés |
|---|---|
Colutea arborescens | pukkanó dudafürt |
Cornus mas | húsos som |
Cornus sanguinea | veresgyűrű som |
Crataegus laevigata (C. oxyacantha) | kétbibés galagonya |
Crataegus monogyna | egybibés galagonya |
Euonymus europaeus | csíkos kecskerágó |
Euonymus verrucosus | bibircses kecskerágó |
Frangula alnus (Rhamnus frangula) | kutyabenge |
Hippophae rhamnoides | homoktövis |
Lonicera xylosteum | ükörke lonc, ükörke |
Prunus spinosa | kökény |
Rhamnus catharticus | varjútövis (benge) |
Ribes uva-crispa | - |
Rosa canina | gyepűrózsa |
Salix caprea | kecskefűz |
Salix cinerea | rekettyefűz, hamvas fűz |
Salix purpurea | csigolyafűz |
Salix viminalis | kosárkötő fűz |
Sambucus nigra | fekete bodza |
Sambucus racemosa** | fürtös bodza |
Spirea salicifolia | fűzlevelű gyöngyvessző |
Staphylea pinnata | mogyorós hólyagfa |
Viburnum lantana | ostorménfa |
Viburnum opulus | kányabangita |
* nem „szöszös”, hím egyedek telepítése javasolt csak
** 500 m felett javasolható a telepítése
Allergén növényfajok telepítése kizárólag külterületen, belterülettől és beépítésre szánt területtől nagy távolságra javasolható.
5. melléklet
Helyi védelem alá helyezéshez szükséges értékvizsgálat részletes tartalmi követelménye.
tartalom:
1.A védelem alá helyezendő érték földrajzi elhelyezkedésének bemutatása (településen belüli elhelyezkedés, településszerkezetben való elhelyezkedés, sajátosságok)
2. A védelem alá helyezendő érték környezeti, táji illeszkedése (településkép, utcakép, tájkép leírása)
3. A védelem alá helyezendő érték ingatlanának bemutatása (telekszerkezet, telekhasználati jellemzők)
4. A védelem alá helyezendő érték történetének bemutatása (településtörténeti, tájtörténeti, építészettörténeti vonatkozások)
5. Építészeti jellemzők ismertetése
6. A védendő érték bemutatása
7. A védendő érték fenntarthatóságának bemutatása
8. A védendő értéken tervezett változtatási szándékok bemutatása
9. A védendő érték megsemmisülésének hatáselemzése
A védelem alá helyezendő érték azonosító adatlapja:
-sorszám
-cím
-helyrajziszám
-jelenlegi védelmi státusz
-javasolt védelmi státusz
-jelenlegi rendeltetés
-az érték környezetének leírása
-védendő érték rögzítése, megállapítása
-fenntarthatóság, értékmegőrzés szükséges eszközei