Karancsalja Község Önkormányzata Képviselő-testületének 16/2002. (XII. 30.) önkormányzati rendelete
Karancsalja község helyi építési szabályzatáról
Hatályos: 2022. 04. 09
Karancsalja Község Önkormányzata Képviselő-testületének 16/2002. (XII. 30.) önkormányzati rendelete
Karancsalja község helyi építési szabályzatáról
2022.04.09.
1. § (1) Karancsalja község Helyi Építési Szabályzatát (továbbiakban HÉSZ) ezen rendelet állapítja meg.
(2) Jelen rendelet hatálya alatt álló területen területet felhasználni, építési telket és területet kialakítani, épületet, műtárgyat és más építményt tervezni, kivitelezni, építeni, felújítani, helyreállítani, átalakítani) rendeltetését megváltoztatni, valamint mindezekre hatósági engedélyt adni az épített környezet átalakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény és az 1999. évi (XV. tv.)
- az Országos Településrendezési és Építési Követelményekről szóló 253/1997/ (XII.20.) Korm. rendeletek (továbbiakban OTÉK) előírásai,
- Jelen rendelet és Szabályozási Terv előírásai szerint szabad.
2. § A Helyi Építési Szabályzat csak a településrendezési tervek módosításának keretében módosítható.
II.
A TERÜLETEK FELHASZNÁLÁSA
3. § (1) E rendelet a község közigazgatási területén építési szempontból:
a. beépítésre szánt (beépített és továbbiakban beépítésre tervezett)
b. beépítésre nem szánt területeket határol le
(2) A további beépítésre tervezett területeket és azok rendeltetését a Szabályozási Terv határozza meg.
(3) A további beépítésre tervezett területek felhasználásáról, igénybevételéről – a tényleges igények függvényében az előírt közmű – és közlekedési kapcsolatok kiépítésével – és egyéb terület előkészítési feladatok végrehajtásával kell gondoskodni.
(4) A további beépítésre tervezett területen a tervezett megvalósítás előtt:
a) csak a terület eredeti rendeltetésének megfelelő ideiglenes jellegű és igénybevétel esetén kártalanítás igénye nélkül elbontandó építmények létesíthetők,
b) terepszint alatti építmények – a közmű létesítmények kivételével – nem létesíthetők.
(5) A belterületi határ módosításáról a szabályozási tervlapnak és a jelen előírásoknak megfelelően kell gondoskodni.
(6) A tervlapon feltüntetett belterületi határokat a Karancsalja Polgármesteri Hivatalnak Megyei Földhivatallal történő egyeztetés után kell rögzíteni. A tervezett belterületi határokat, annak jóváhagyásáig irányadónak kell tekinteni.
4. § A beépítésre nem szánt területek alapvetően a mezőgazdasági művelés, az erdőgazdálkodás, a közlekedés és a közművek, a zöldterületek, valamint a védelem céljára felhasználható területek.
BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK
TERÜLETFELHASZNÁLÁSI EGYSÉGEI
5. § (1) E rendelet a Szabályozási Terv szerint a beépítésre szánt területeket az építési használatuk jellege szerint terület-felhasználási egységekre, azokat további építési övezetekre tagolja.
(2) A beépítésre szánt területet általános és sajátos építési használatuk szerint:
1. lakó-,
1.1. falusias lakó (Lf)
2. gazdasági-,
2.1. kereskedelmi, szolgáltató (Gksz)-,
2.2. ipari (Gip)-,
3. Különleges terület felhasználási egységekre tagolt
Falusias lakóterület (Lf jelű)
(1) A falusias lakóterület legfeljebb 7,50 m-es épületmagasságú (tetőtérbeépítés megengedett) egylakásos lakóépületek, a mező- és erdőgazdasági építmények, továbbá a helyi lakosságot szolgáló, nem zavaró hatású kereskedelmi, szolgáltató és kézműipari építmények elhelyezésére szolgál.
(2) A falusias lakóterületen elhelyezhető
a) lakóépületek,
b) mező- és erdőgazdasági (üzemi) építmény,
c) kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület,
d) szálláshely szolgáltató épület,
e) kézműipari építmény,
f) helyi igazgatási, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület
g) sportlétesítmény,
h) üzemanyagtöltő
(3) A területet legalább részleges közművesítéssel kell ellátni (OTÉK 8. §.
(2) bekezdés szerint, illetve vízellátás tekintetében az OTÉK 46. §.
(1) bekezdése szerint)
(4) Az építési telekre jutó csapadékvizet az OTÉK 47. §. 9. és 10. pontjaiban előírtak szerint kell elvezetni.
(5) A területen a közművek (elektromos, távközlési, hírközlési) felszín felett légvezetéken is – vezethetők.
(6) Építmények közötti legkisebb védőtávolságot az OTÉK 36. §-a szerint kell értelmezni. Az OTÉK 36. §.
(2) bekezdés b, és c, pont előírásai csak foghíjbeépítés, illetve építés esetén alkalmazható.
(7) Az épületeket magastetővel kell megépíteni. A tetőgerinc irányát úgy kell meghatározni, hogy legalább 4-5 szomszédos lakóépületnél a tetőgerinc iránya azonos legyen.
Falusias lakóterület övezetei
(1) Az övezet telkein az épületek oldalhatáron és szabadon állóan helyezhetők el.
(2) Az épületek elhelyezésére építési telket kell kialakítani.
(3) Az építési övezetek építési telkeit és a beépítés feltételeit az alábbi táblázat alapján kell meghatározni.
|
|
Az építési telek |
|
|
|
Beépítés
módja |
Övezeti jele |
Legnagyobb
szintterület
sűrűség |
Legkisebb
területe
(m2) |
Legnagyobb
beépítettség
(%) |
Lenagyobb
építmény
magasság
(m) |
oldalhatáron
álló |
Lf O 30
K K |
0,5 |
K |
30 |
K |
oldalhatáron
álló |
Lf O 30
6,00 K |
0,5 |
K |
30 |
6,0 |
oldalhatáron
álló |
Lf O 30
6,00 900 |
0,5 |
900 |
30 |
6,00 |
A legkisebb zöldfelület területe 40 % (OTÉK 25. §. előírásai szerint számítandó)
K = Csak a kialakult esetben alkalmazható besorolási lehetőség, az építménymagasságot a meglévő beépítés figyelembevételével kell meghatározni.
(4) A tervezett legkisebb telekszélesség 18 m, sarokteleknél min. 20 m, a tervezett legkisebb telekmélység min. 40 m.
(5) Lakóépületnél a gépkocsik tárolását építési telken belül kell megoldani.
(6) A kis és nagyállat tartására vonatkozó előírásokat (darabszám, védőtávolság a lakástól, ásott kúttól stb., közterülettől oldal, illetve hatsókerttől) a Helyi Építési Szabályzat 1. sz. melléklete tartalmazza.
(7) Nagyüzemi állattartó épület lakóépülettől 1000 m, döghússal táplált állatok állattartó épületei szintén 1000 m-re helyezhetők el. Ez a távolság 500 m-re csökkenthető környezeti hatástanulmány alapján, tartástechnológiától függően.
(8) Az építési telek legyen közterületről közvetlen megközelíthető (gyalogosan és gépkocsival egyaránt). Ha a telek közvetlenül közterületről nem közelíthető meg, akkor önálló hrsz-on útként nyilvántartott magánútról kell megközelíthetőnek lenni.
(9) Oldalhatáron álló beépítésnél az oldalsó telektől min. 80 cm-re helyezhető el az épület (lakóépület, intézményépület)
(10) Az építési telek legkisebb területe kialakult telek esetén sem lehet 500 m2-nél kevesebb. Ha a telek mérete nem éri el az 500 m2-t építési engedély nem adható.
8. § (1) Közösségi célú funkció – kereskedelmi, szolgáltató stb. – megvalósulása esetén a HÉSZ 6. §. és 7. §. előírásait kell alkalmazni.
(2) A kialakított telekméretek az épületek elhelyezésén túl biztosítsák a rendeltetés területigényét, valamint a parkolási igény (OTÉK 42. §. ) saját telken belüli elhelyezését.
(3) Szolgáltató és kereskedelmi jellegű funkció esetén célszerű az üzemeltető lakásával megvalósítani.
(4) Az épületek kialakításával, vagy a saját telken telepített védősávval biztosítani kell, hogy a terület határán mért hangnyomásszint ne haladja meg:
- nappal (6-22 h) az 50 dB-t
- éjjel (22-6 h) a 40 dB-t.
(5) A közösségi célú épületek üzemeltetési feltételeit (nyitvatartási idő, szállítási-rakodási lehetőségek) az Önkormányzat külön rendeletben szabályozza.
9. § (1) A gazdasági terület elősorban gazdasági célú építmények elhelyezésére szolgál.
(2) A gazdasági terület lehet:
a) kereskedelmi, szolgáltató terület
Kereskedelmi, szolgáltató terület
(1) Kereskedelmi, szolgáltató terület elsősorban nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épületek elhelyezésére szolgál.
(2) A területen az OTÉK 19. §.
(2) és
(3) bekezdésében foglalt épületek helyezhetők el, maximum 6,0 m-es építménymagassággal. Az épület magastetővel kerüljön kialakításra.
(3) Az épületek elhelyezésére építési telket kell kialakítani. A telkek méreteit és beépítési feltételeit az alábbi táblázat alapján kell meghatározni:
Az építési telek |
Beépítési
módja
|
Övezeti
jele |
Legnagyobb
szintterület
sűrűség |
Legkisebb területe
(m2) |
Legnagyobb beépítettség
(%) |
Legnagyobb
építmény magasság
(m) |
Legkisebb
zöldfelület
(%)
|
Szabadon álló |
Gksz SZ 30
6,0 2000 |
2,0 |
2000
ill. 1500 |
30 |
6,0 |
25 |
(A legkisebb zöldfelület területe az OTÉK 25. §. előírásai szerint számítandó)
(4) A kialakított telekméretek az épületek elhelyezésén túl biztosítsák a rendeltetés területigényét, valamint a parkolási igény (OTÉK 42. §. saját telken belüli elhelyezését. Az előkert 10 m kell, hogy legyen.
(5) Az épületek kialakításával, vagy a saját telken telepített védősávval biztosítani kell, hogy a kereskedelmi, szolgáltató terület határán mért hangnyomásszint
- nappal (6-22 h) az 55 dB-t
- éjjel (22-6 h) a 40 dB-t ne haladja meg.
(6) Ha a kereskedelmi, szolgáltató terület közvetlenül lakóterülettel határos, úgy a HÉSZ 8. §.
(4) bekezdésében leírt hangnyomásszint határértékek érvényesek.
(1) Az ipari terület gazdasági célú ipari létesítmények elhelyezésére szolgál, amelyek más beépítésre szánt területen nem helyezhetők el.
(2) Az ipari területen az energiaszolgáltatás, településgazdálkodás stb. építményei helyezhetők el, maximum 7,50 m-es építménymagassággal.
(3) Az épületek elhelyezésére építési telket kell kialakítani. A telkek méretét és beépítési feltételeit az alábbi táblázat alapján kell meghatározni:
Az építési telek |
Beépítési
módja
|
Övezeti jele |
Legnagyobb
szintterület
sűrűség |
Legkisebb területe
(m2) |
Legnagyobb beépítettség
(%) |
Legnagyobb
építmény magasság
(m) |
Legkisebb
zöldfelület
(%)
|
Szabadonálló |
Gip SZ 30
10,0 3000 |
1,5 |
3000
|
30 |
7,50 |
25 |
Szabadon
álló |
Gip SZ 30
K K |
1,5 |
K |
30 |
K |
25 |
( A legkisebb zöldfelület területe az OTÉK 25. §. előírásai szerint számítandó)
(4) A terület határán mért, megengedett „A” hangnyomásszintje:
- nappal (6-22 h) az 55 dB-t
- éjjel (22-6 h) a 40 dB-t ne haladja meg.
(5) Ahol az ipari gazdasági terület közvetlenül lakóterülettel határos, ott a lakóterületnél előírt hangnyomásszint – HÉSZ 8. §.
(4) bekezdés – érvényes.
(6) Kialakult helyzet esetén a
(4) bekezdés előírásait 5 éven belül kell teljesíteni.
12. § (1) A különleges terület sajátos beépítettségű terület.
(2) Különleges területnek minősíti a Szabályozási Terv:
- a sportpálya területét,
(1) A temetők kegyeleti helyek, rendeltetése temetkezés. A temető, temetkezési hely, kegyeleti emlékhely fogalmát az
1999. évi XLIII. törvény 3. §. (a), (c) és (d) pontjai szerint kell értelmezni.
(3) A temető, kegyeleti park területét a Szabályozási Terv jelöli.
(4) Az új temető részére a Ságvári úttól É-ra kell a területet biztosítani. A
36/2002. (III.7.) Korm. rendelet alapján a temető területén belül legalább 30 m széles, fásított védőterület kell kialakítani.
(5) A temető területén csak olyan építmények helyezhetők el, amelyeknek funkciója összefügg a rendeltetésével (ravatalozó, kripta, WC-mosdó, szerszámkamra, hulladékgyűjtő)
(6) Az építmények magastetővel kerüljenek kialakításra (mellőzni kell: hullámlemez, műanyag lambéria, profilüveg használatát). A kerítés és bejárati kapu fából vagy drótfonatból készüljön.
(7) Sírbolt párkánymérete ne haladja meg a 2,5 m-t, anyagválasztéka feleljen meg az előző pontban leírtaknak.
(8) A temető szélétől mért 50 m-en belül ásott kút létesítése és használata tilos.
(9) A legkisebb zöldfelület 40 % kell, hogy legyen, a legnagyobb beépítettség 5 % lehet.
(10) A község belterületén lévő temetőt kegyeleti parkként kell fenntartani (oda temetni nem lehet)
(1) A sportpálya területét a Szabályozási Terv jelöli.
(2) A sportpálya területén csak a funkcióval összefüggő építmények építhetők (öltöző, szertár, lelátó, klubház) max. 10 %- os beépítéssel, szabadonállóan. A legnagyobb építménymagasság 4,50 m lehet.
(3) Gépkocsiparkolót a sportpálya területén kell kialakítani.
(4) A sportpályánál a megengedett legnagyobb szintterület-sűrűség 2,0 lehet.
(5) A legkisebb zöldfelület 40 % kell, hogy legyen.
(1) A dögkút területét a Szabályozási Terv jelöli.
(2) A dögkút körül 50 m-es sávot körül kell keríteni és fásítani kell. A dögkút védőtávolsága 1000 m, mely környezeti hatástanulmány alapján csökkenthető.
(3) A dögkút használatáról, kezelési és üzemelési feltételeiről az Önkormányzat külön rendeletben intézkedik.
BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLET
16. § (1) A beépítésre nem szánt terület:
a) közlekedési és közműterület,
d) mezőgazdasági terület ,
e) vízgazdálkodási terület-felhasználási egységekre tagolt.
(2) A terület-felhasználási egységek övezetekre tagozódnak.
Közlekedési és közműterületek
(1) A közlekedési terület az utak, gépjármű várakozó helyek (parkolók) – a közterületnek nem minősülő telkeken megvalósulók kivételével – a járdák, gyalogutak, mindezek csomópontjai, vízelvezetési rendszere és környezetvédelmi létesítményei, továbbá a közművek és a hírközlés építményeinek elhelyezésére szolgál.
(2) A területen az OTÉK 26. §.
(3) bekezdésében foglalt építmények helyezhetők el.
(1) A 2206. sz. Salgótarjáni-Litke összekötő út halad keresztül a községen, belterületen Rákóczi út. Tervezett szabályozási szélesség min. 18 m.
(2) A 22109. sz. etesi bekötőút, amely a 2206. sz. útról ágazik le, belterületen Petőfi út. Tervezett szabályozási szélesség min. 18 m.
(1) A község belterületén az alábbi út gyűjtőút:
- Szabadság út
A gyűjtőutak szabályozási szélessége min. 16 m.
(2) Külterületi gyűjtőutak:
- 055 hrsz-ú út (Gusztáv akna felé)
- 025 hrsz-ú út
A külterületi gyűjtőutak szabályozási szélessége 20 m.
(3) Egyéb utak – a forgalmi út külterületi szakasza és a külterületi gyűjtőutak kivételével – a többi külterületi földutak (mezőgazdasági utak), szabályozási szélességük min. 16 m legyen.
(4) Az utak szabályozási szélességét – a mezőgazdasági utak kivitelével – a Szabályozási Terv jelöli. A szabályozási szélesség a Szabályozási Terv és a javasolt út-keresztmetszetek szerint értelmezendő.
(1) A HÉSZ 18. §. és 19. §.-ban felsorolt utak kivételével a község több útja lakóút.
(2) A lakóutak tervezett szabályozási szélessége 14-16 m, az új utaknál 16 m.
Gyalogutak, gyalogos forgalom, kerékpárút
(1) A meglévő, illetve tervezett gyalogutak nyomvonalát a Szabályozási Terv jelöli. Szabályozási szélességük min. 3 m.
(2) A közlekedési utak mentén a gyalogos forgalom céljára – ahol még nincs, illetve az új utak mentén – legalább az egyoldali járdát ki kell építeni.
(3) A kerékpárút Karancslapujtő felől folytatódik Salgótarján irányába. A község területén a forgalmi úton biztosítjuk a területet kerékpárút részére.
A gépkocsik részére parkolót – lakóépületeknél, intézményépületeknél, kereskedelmi szolgáltató, ipari gazd. területeknél stb – saját telken belül kell megoldani. Ahol erre nincs lehetőség, ott közterületen is kialakítható. (OTÉK 41. §. (11) bekezdése szerint).
A község belterületén öt helyen van autóbusz megálló, ezek területi elhelyezése megfelelő. Az autóbusz megállókban a leállóöblöket ki kell építeni, ehhez az utak szabályozási szélességén belül lehetőség van.
(1) A zöldterület állandó növényzettel fedett közterület, közpark.
(2) A település zöldfelületi rendszerét a közparkok, játszóterek, valamint az intézményi zöldfelületek (temetők, sportpálya és az intézmények körüli zöldterületek) alkotják.
(3) A zöldterületeken az OTÉK 27. §.
(4) bekezdésében foglalt létesítmények helyezhetők el, legfeljebb 2 %-os beépítettséggel, az építménymagasság max. 4,50 m lehet.
(4) Az intézményi zöldterületek (temetők, sportpálya) szabályozását a HÉSZ 13. §. és a 14. §. előírásai tartalmazzák.
(5) A meglévő és a tervezett zöldterületek (közparkok) területeit a Szabályozási Terv jelöli.
(1) Az erdő a település bel- és külterületének legalább 1500 m2 nagyságú, erdei fákkal és cserjékkel borított része.
(2) Az erdőterület elsődleges rendeltetése szerint:
a) gazdasági rendeltetésű erdőterület
b) védelmi (védett és védő) rendeltetésű erdőterület lehet.
(3) Az elsődleges rendeltetés megváltoztatása az erdészeti hatóság engedélyével történhet.
(4) A 100 000 m2-t (10 ha) meghaladó nagyságú területen
a) az erdő rendeltetésének megfelelő építmények,
b) biztonsági okból szükséges őrház,
c) közlekedési és szállítási építmények helyezhetők el, 0,5 %-os beépítettséggel.
(5) Erdőterületek esetleges igénybevételére, más célra történő hasznosítására csak kivételesen, az Erdészeti Hatóság előzetes engedélye alapján kerülhet sor.
(6) A rendezési terv készítésekor meglévő erdőterület igénybevételére nem kerül sor.
(7) Természeti területen lévő erdőben bárminemű tevékenység elhelyezés, stb.) csak a természetvédelmi előírásoknak megfelelően végezhető.
Gazdasági célú erdőterület
(1) Gazdasági rendeltetésű erdőnek minősül az az erdő, amelyben a gazdálkodás elsődleges célja – külön törvényben meghatározva – az erdei termékek előállítása és hasznosítása.
(2) A területen a gazdálkodás számára szükséges létesítmények helyezhetők el.
(3) Erdőterület rendeltetés szerinti funkciójának megváltoztatása, illetve erdő kitermelése, valamint új erdő telepítése csak az erdészeti hatóság engedélyével lehet.
(4) Vadászház legalább 3000 ha-t elérő, összefüggő vadászterületen létesíthető. Az építési engedélyhez az erdészeti szakhatóság hozzájárulása szükséges.
Védelmi (védett és védő) célú erdőterület
(1) A védelmi célú erdőterület a települést védő, belterületi, valamint a tájvédelem körzet területén lévő erdő, melyet a Szabályozási Terv jelöl.
(2) A Tájvédelmi Körzet területén lévő erdőben mindennemű tevékenység tilos!
(1) A mezőgazdasági terület a növénytermesztés, az állattenyésztés és az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás és tárolás építményei elhelyezésére szolgáló terület.
(2) A mezőgazdasági rendeltetésű területet más célra felhasználni nem lehet, azon rendeltetésének megfelelő hasznosítást kell folytatni. A mezőgazdasági terület:
a) kertes
b) általános mezőgazdasági terület lehet.
(3) A területen
a) az 1000 m2-t el nem érő területű telken építményt elhelyezni nem
b) az 1000-2000 m2 területnagyságú telken – a nádas, gyep és a szántó művelési ágban nyilvántartott kivételével – 3 %-os beépítettséggel egy gazdasági épület és terepszint alatti építmény (pince),
c) a 2000 m2 meghaladó területű telken építmény 3 %-os beépítettséggel helyezhető el.
(4) Mezőgazdasági területen lakóépület – szőlő, gyümölcsös és kert művelési ág esetén – 3000 m2, egyéb művelési ág esetén 6000 m2 telekterület felett helyezhető el, úgy, hogy a megengedett 3 %-os beépítés felét (1,5) nem haladhatja meg. A különálló lakóépület építménymagassága max. 4,50 m lehet.
(5) A mezőgazdasági területen több önálló telekből birtoktest alakítható ki, a birtoktest esetében a 3 %-os beépítettség a birtoktesthez tartozó összes telek területe legalább a 10.000 m2-t eléri, és a beépítés a szomszédos telkek rendeltetésszerű használatára nincs korlátozó hatással, illetőleg azt nem veszélyezteti. A birtokközpont telkén a beépítettség a 45 %-ot nem haladhatja meg.
(6) A beépítés további feltétele a közterületről való megközelítés lehetősége. Ha a telek közterületről közvetlenül nem megközelíthető, akkor önálló hrsz-on útként nyilvántartott magánútról kell megközelíthetőnek lenni. A részleges közmű kiépítettsége is feltétel.
(7) Nagyüzemi állattartó telep, valamint döghússal táplálkozó állatok tartási építményei és lakóövezet között min. 1000 m2 védőtávolságot kell biztosítani. Az állattartás technológiája „hígtrágyás” nem lehet. A védőtávolság környezeti hatástanulmány alapján, tartástechnológiától függően 500 m-re csökkenthető.
(8) A belterületen „házikertként” jelölt terület csak elméleti lehatárolás. A „házikert” megjelölésen belül építmény nem helyezhető el, csak művelés céljára használható.
(9) A külterületen lévő ún. „zártkertek” kertművelésű mezőgazdasági területek. Távlatban a „zártkert” egy része tartalék terület. A fejlesztés irányát a Szabályozási Terv jelöli.
(1) A vízgazdálkodási területek a vízgazdálkodással kapcsolatos területek:
a) a folyóvizek medre és partja,
b) állóvizek medre és partja,
c) vízbeszerzési bázisok és védőterületeik.
(2) A területen csak a vízkárelhárítási és sporthorgászat céljára szolgáló közösségi építmények helyezhetők el.
(3) Az élő vízfolyások (patakok) partélétől mindkét oldalon 6-6 m-es sávot szabadon kell hagyni (kezelősáv), azon belül építményt elhelyezni nem lehet.
III.
ÉPÍTMÉNYEK ELHELYEZÉSE
30. § Az építményeket úgy szabad elhelyezni, hogy az feleljen meg a településrendezési-, a táj-, és természetvédelmi, továbbá a rendeltetési, az egészség-, a tűz-, a köz- és más biztonsági, az akadálymentességi követelményeknek, valamint a geológiai, éghajlati, illetőleg a talaj, a terep, a talajvíz fizikai, kémiai és hidrológiai adottságainak, illetve azokat ne befolyásolják károsan.
31. § (1) Az építési telek épület elhelyezésére szolgáló területrészét a Szabályozási Terv határozza meg.
(2) Az előkert legkisebb mélysége új beépítés esetén 5 m. Ettől eltérő mértéket a Szabályozási Terv jelöli. Foghíjbekötésnél a meglévő beépítési vonalat kell figyelembe venni.
(3) Az építési telek beépítésének feltételeit és módját az OTÉK 33. §. és 34. §. előírásai tartalmazzák.
(4)1 A hátsó és oldalkertre vonatkozó előírásokat az OTÉK 35. §. előírásai tartalmazzák. (A hátsókert min. 6,0 m, az oldalkert szabadon álló beépítésnél 3,0-3,0 m, oldalhatáron álló beépítésnél 4,0 m kell, hogy legyen).
(6) A Szabályozási Tervben megadott közterület (út) felőli építési vonal kötelező szabályozási elem.
(7) Az övezetek építési telkeinek, a telek út felőli telekhatártól 50 m-en túlnyúló területe házikert, csak művelés céljára használható, építmény nem helyezhető el.
Építmények elhelyezése közterületen
(1) Közterületen építményt elhelyezni a közterületek rendeltetéstől eltérő használatáról szóló önkormányzati rendelet, valamint az alábbiakban foglalt kivételektől eltekintve nem szabad.
(2) Telefonfülke, a tömegközlekedés megállóhelye számára várakozó – az esővédő pavilon közterületen elhelyezhető, ha a telepítés kielégíti az OTÉK 39. §.
(2) és
(3) bekezdésében foglalt előírásokat.
(3) Meglévő épület átalakítása során létesített – ha műszakilag indokolt – előlépcső akadálymentes közlekedést biztosító rámpa és előtető 1,0 m-ig benyúlhat, ha az a gyalogos forgalmat nem akadályozza, kialakítása révén könnyen észlelhető és balesetveszélyt nem jelent.
33. § (1) Az építmények önálló rendeltetési egységek rendeltetésszerű használatához a saját telkükön az OTÉK 42. §. előírásai szerinti gépjármű tárolót, vagy nem tárolás céljára szolgáló várakozóhelyet kell biztosítani.
(2) Épített garázs lehetőleg a lakóépülettel együtt valósuljon meg.
(3) Amennyiben a terep adottságai támfal megépítését teszi szükségessé, és annak magassági mérete a 2,0 m-t meghaladja, abban pince-, garázs elhelyezhető (elő- és oldalkerti részen is).
IV.
KÖZMŰVEKRE VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK
(1) Közüzemi közműhálózatok és létesítményei számára terület közterületen vagy a közműüzemeltető telkén kell biztosítani.
(2) Amennyiben a közműhálózat nem közterületre, hanem magánterületre kerül a közművel érintett részre szolgalmi jogot kell bejegyeztetni. A szolgalmi jog értelmezését és gyakorlásának lehetőséget a mindenkor érvényes rendeletek szabályozzák.
(3) Közműhálózat és létesítményei védőtávolságán belül építési tevékenység csak az illetékes üzemeltető hozzájárulásával végezhető.
(4) Közműhálózattal, illetve szolgalmi joggal érintett területrészen építményt elhelyezni tilos, és a közművek kezelési, használati, javítási lehetőségeit biztosítani kell.
(5) Új út építésénél, meglévő rekonstrukciójánál a tervezett közművek egyidejű elhelyezéséről gondoskodni kell.
(6) Közművezetékek telepítésénél a gazdaságos terület-felhasználásra figyelmet kell fordítani, az elrendezés tervezésénél az utak fásítási igényét is figyelembe kell venni. A közművek és a hírközlés helyét, helyigényét az MSZ 7487/2-80 és az MSZ 7487/3-80 szabvány alapján kell meghatározni. Az utak szabályozási szélességében erre a területet biztosítottuk.
(7) Használaton kívül helyezett kútba szenny-, és csapadékvizet bevezetni, illetve hulladékot betölteni tilos.
(8) Nyomvonalas létesítmények, víztározók, horgásztó létesítésének megkezdése előtt a Kulturális Örökségvédelmi Hivataltól (1014 Budapest, Táncsics Mihály út 1.) meg kell rendelni az ún. „lelőhelyfelderítést”.
(1) Beépítésre szánt területeken új épület építése, meglévő épület rendeltetésének megváltoztatása, valamint használatba vétele csak akkor engedélyezhető, ha az egészséges vízellátás (az OTÉK 46. §.-ban előírtak szerint) és az oltóvíz ellátás biztosított.
(2) Bármilyen létesítmény, vagy településrész szakaszolt megvalósítása esetén a szakasz használatba vétele csak akkor engedélyezhető, ha az oltóvíz egyidejűleg biztosított.
(3) Amennyiben a közterületen kiépült a közüzemi vízhálózat, új létesítmény esetén az arra való csatlakozás kötelező.
(4) Közüzemi hálózatra történő csatlakozás csak abban az esetben engedélyezhető, ha egyidejűleg biztosított a háztartásban keletkező szennyvizek elvezetése, elhelyezése, kezelése.
(1) Új építményt elhelyezni, ha annak telke előtt közműves szennyvízcsatorna van, csak a közcsatornára való rákötéssel lehet. A közcsatornába vezetett szennyvíz minőségének meg kell felelnie a
204/2001 (X.16.) Korm. rendeletben előírt határértékeknek.
(2) Ahol nincs közműves szennyvízcsatorna hálózat, ott a szennyvízelhelyezésre korszerű és szakszerű közműpótló berendezést kell alkalmazni.
(3) A közműpótló berendezést (zárt szennyvíztárolót) az érintett építési telken belül kell elhelyezni.
(4) Az elkészült szennyvízcsatorna hálózat mentén az ingatlanok rákötését – egy éven belüli határidővel – szorgalmazni kell.
(5) Háztáji állattartás esetén keletkező trágyalé gyűjtésére megfelelően méretezett, zárt medencét kell létesíteni. Ennek hiányában az állattartó épület megépítését, vagy meglévő átalakítását engedélyezni nem szabad.
(6) Ipari technológiai szennyvizeket csak megfelelő előtisztítás után szabad a közcsatornába bevezetni. A szükséges tisztítást a keletkezés helyén, telken belül, a vízügyi hatóság által előírt mértékben kell elvégezni.
(7) A szennyvízcsatornába csapadékvíz nem vezethető.
Csapadékvíz-elvezetés, vízrendezés
(1) Az építési telkek, területek csapadékvíz-elvezetését az OTÉK 47. §.
(5)–(10) bekezdései alapján kell megoldani, illetve kezelni.
(2) Az élő vízfolyások rendezett partélétől 6-6 m-es sávot (kezelési sáv) szabadon kell hagyni a karbantartás számára.
(3) Az élő vízfolyások területén, kezelési sávjaiban bármilyen tevékenység, műszaki infrastruktúra létesítése csak az illetékes vízügyi hatóság hozzájárulásával végezhető.
(4) Az élő vízfolyás vagy az időszakos vízelvezetés számára létesített árok (önálló árok) esetében a meder elrekesztése, a vizek szabad elfolyásának megakadályozása vagy korlátozása (pl. árok beszántása, vagy eltömítése) tilos.
(5) Csapadékvíz elvezető rendszerbe szennyvíz nem vezethető.
(6) Az elvezetett csapadékvíz minőségének meg kell felelnie a 3/1984. (II.7.) OVH sz. rendelkezésben előírt határértéknek.
Villamos energia ellátás és hírközlés
(1) A villamos energia ellátást a községben légvezeték hálózatról biztosítják. Új beépítésű területen is a villamos energiaellátást légvezeték hálózat kiépítésével kell biztosítani.
(2) Új hírközlési hálózat a már kiépült hírközlési hálózathoz illeszkedően építhető. Ettől eltérni csak a Polgármesteri Hivatal engedélyével lehet. (Föld feletti hálózathoz föld feletti, földalatti hálózathoz földalatti csatlakozzon).
(3) Mikrohullámú összeköttetést biztosító antenna csak építési engedély alapján létesíthető.
(1) A háztartásokban keletkező – különleges kezelést nem igénylő – kommunális szilárd hulladékok gyűjtéséről, elszállításáról a salgótarjáni szeméttelepre gondoskodni kell. Erről az Önkormányzat helyi rendeletben intézkedik.
(2) Környezetre veszélyes anyagot tartalmazó hulladék (pl. savas akkumulátor, abszorpciós hűtőszekrény stb.) a szeméttelepen nem helyezhető el. Ezen anyagok tárolásáról és elszállításáról külön kell gondoskodni.
(3) Az illegális hulladéklerakókat meg kell szüntetni.
40. § (1) Az értékvédelem országos vagy helyi rendelet alapján kijelölt természeti vagy művi környezet vagy annak elemeit védelemben részesíti.
(2) Amennyiben a községben régészeti lelőhelyek vannak, úgy az ott tervezett földmunkák (bontás, alapozás, pince-, mélygarázs-építés, közművesítés, egyéb nyomvonalas létesítmények kiépítése, tereprendezés), illetve telekalakítás engedélyezési eljárása során a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal területileg illetékes Budapesti Regionális Irodáját szakhatóságként meg kell keresni az örökségvédelmi törvény (2001. évi LXIV. törvény) 63. §. (4) bekezdése alapján.
(3) Ha földmunkák során váratlan régészeti lelet vagy emlék kerül elő, az örökségvédelmi törvény 24. §.-ában foglaltak szerint kell eljárni és haladéktalanul értesíteni kell a Nógrád Megyei Múzeumok Igazgatóságát.
41. § A község területén nincs műemlék építmény.
VI.
TÁJ- ÉS TERMÉSZETVÉDELEM
42. § (1) Karancsalja területén húzódik az országos jelentőségű Karancs – Medves Tájvédelmi Körzet egy része.
(2) A tervezett természeti területeket, illetve a meglévő Tájvédelmi Körzet határát a Szabályozási Terv jelöli.
(3) A külterületen tervezett fejlesztések, beruházások ügyében (telekalakítás, építmény elhelyezés, termőföld más célú hasznosítása: belterületbe vonás, művelési ág megváltoztatása, stb. ) a Községi Önkormányzat és a Bükki Nemzeti Park Igazgatóságának folyamatos egyeztetése szükséges.
43. § (1) A község közigazgatási területén levegőtisztasági szempontból a 21/2001. (II.21.) Kormányrendelet előírásait kell figyelembe venni.
(3) A község közigazgatási területén csak olyan tevékenység folytatható, olyan létesítmények üzemeltethetők, amelyek légszennyező anyag kibocsátása nem haladja meg a Szabályozási Tervben meghatározott területfelhasználási egységekre a rendeletben előírt kibocsátási határértéket.
44. § (1) A zaj- és rezgés elleni védelem érdekében bármely zajt kibocsátó és / vagy rezgést okozó létesítmény csak abban az esetben építhető és üzemeltethető, bármely tevékenység csak akkor folytatható, ha az általa okozott zaj és / vagy rezgés mértéke megfelel a 8/2002. (III.22.) KöM – EüM.sz együttes rendeletben foglaltaknak.
(2) Az építési hatóság építési és felújítási munkák engedélyezése során a külön jogszabályban meghatározott zajszint betartása érdekében lakóterületeken a kivitelezési munkák napi időtartamát korlátozhatja.
(3) A háztartásokban keletkezett hulladékot kukákban vagy műanyag zsákokban kell összegyűjteni és szervezetten elszállítani a szeméttelepre.
(4) Vezetékes vízellátó rendszerre történő rácsatlakozást csak abban az esetben szabad engedélyezni, ha a szennyvízelhelyezés is megoldott.
(5) A talaj és a talajvíz védelme érdekében szennyvíz belterületen csak közcsatornába, annak kiépítéséig zárt tárolóba vezethető.
(6) Beépítésre nem szánt területen, ha a szennyvíz közcsatornába nem vezethető, csak zárt szennyvíztároló vagy – ha a létesítés feltételei lehetővé teszik – egyedi szennyvíztisztító berendezés létesíthető.
(7) Élő vízfolyásba, felhagyott kutakba szennyvizet bevezetni nem szabad.
45. § (1) A település közigazgatási területén felszínmozgásos területet tartanak nyilván. A felszínmozgásos területet a Szabályozási Terv jelöli.
(2) A külterület beépítését szintén befolyásolják a mélyműveléssel érintett alábányászott területek is, melyeket szintén a Szabályozási Terv jelöl. A település közigazgatási területének földtani felépítése, illetve a területen észlelt és nyilvántartott felszínmozgásos jelenségek ismeretében a lejtős térszínen történő beavatkozások (bevágás, építés stb.) felszínmozgás kialakulásával járhatnak.
(3) Amennyiben a geotechnikai, talajmechanikai feltárások készülnek, úgy azokat a Magyar Geológiai Szolgálat Észak-Magyarországi Területi Hivatalához meg kell küldeni.
(A fenti adatokat a Magyar Geológiai Szolgálat Észak-Magyarországi Területi Hivatalától kaptuk.)
(4) Bányászati tevékenység csak hatósági engedély alapján végezhető. A bányafelügyelet (a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. tv. 41. §. (1) bekezdés szerint) azt a jogi, vagy természetes személyt, valamint ezek jogi személyiség nélküli társaságát, aki/amely) jogosulatlan bányászati tevékenységet folytat, bírsággal sújthatja, és eltiltja a tevékenység folytatásától. Jogosulatlanul az folytat bányászati tevékenységet, aki külön jogszabályban előírt hatósági engedély nélkül, vagy attól eltérően folytatott tevékenysége során ásványi nyersanyagot termel ki.
(5) Jelen HÉSZ-ben megfogalmazott előírások és feltételek figyelembe vételével az Önkormányzat külön szabályzatban rendezi.
a háztartási szemét gyűjtésének és elszállításának, az egyéb feltöltésre kerülő szilárd hulladék elhelyezésének, és az állatok tartásának rendjét.
46. § Az építmények létesítési előírásai, az épületszerkezetekre, a beépített vezetékhálózatokra, berendezésekre, a helyiségekre és az egyes rendeltetésekre vonatkozó követelményekre az előírásokat az OTÉK 50. §. – 109. §.-ai tartalmazzák, azok előírásait kell alkalmazni.
IX.
TILALMAK ÉS KORLÁTOZÁSOK
47. § (1) Országos közutak (2206. sz. és 22109. sz. utak) melletti telken építmény csak külön jogszabályok szerint helyezhető el.
(2) A temetők szélétől mért 50 m-es távolságon belül ásott kút létesítése nem engedélyezhető, illetve meglévő ásott kútból minden célú vízvételt meg kell tiltani.
(3) Meglévő épületek átépítését csak a terven jelölteknek megfelelően szabad engedélyezni. Ahol a terv nem jelöl változást, ott átépítés esetén az új épületeket a régi helyére kell megépíteni.
(4) Felhagyott ásott kútba, illetve szigetetlen szennyvízgyűjtőbe szennyvizet vezetni és tárolni nem szabad.
(1) E rendelet 2003. január 1-én lép hatályba. Rendelkezéseit az elsőfokú hatósággal el nem bírált, folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.
(2) E rendelet hatálybalépésének napjával a Karancslapujtő Nagyközségi Közös Tanács 6/1988. (VI. 23.) számú és 5/1987. (XII. 17. számú rendelete (Karancsalja község Összevont Rendezési Terv szabályozási előírásairól) hatályát veszti.