Karancsalja Község Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2005. (X. 27.) önkormányzati rendelete

a köztemetőkről és a temetkezésről

Hatályos: 2023. 02. 21

Karancsalja Község Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2005. (X. 27.) önkormányzati rendelete

a köztemetőkről és a temetkezésről

2023.02.21.

Karancsalja község Önkormányzat Képviselő-testülete – a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16. §-ának (1) bekezdésében, a temetőkről és temetkezésről szóló 1999. évi XLIII. tv. 41. § (3) bekezdése és 42. §-ában kapott feladatkör és felhatalmazás alapján a 145/1999. (X.1.) Korm. rendelet előírásainak megfelelően az alábbi rendeletet alkotja.

Értelmező rendelkezések

1. § E rendelet alkalmazásában:

a.) temető: Karancsalja község közigazgatási területén belüli, beépítésre szánt, építési használata szerinti zöldfelületi jellegű különleges terület, amely kegyeleti célokat szolgál, közegészségügyi rendeltetésű, és amelyet az elhunytak eltemetésére, a hamvak elhelyezésére létesítettek és használnak, vagy használtak.
b.) köztemető: az önkormányzat tulajdonában lévő temető, továbbá az a nem önkormányzati tulajdonban lévő temető is, amelyben az Önkormányzat – a temető tulajdonosával kötött megállapodás alapján – a köztemető fenntartására vonatkozó kötelezettségét teljesíti.
c.) temetési hely: a temetőben létesített sírhely, sírbolt, urnafülke. A temetési helyek egyes formái, a temetés módja, továbbá a földben vagy építményben történő elhelyezkedése alapján különböznek egymástól.
d.) kegyeleti közszolgáltatás: a köztemető fenntartását, továbbá üzemeltetését magába foglaló egyéni és közösségi kegyeleti célú, az elhunyt emlékének megőrzésére irányuló önkormányzati tevékenységek összessége.
e.) temetkezési szolgáltatás: temetésfelvétel, halott szállítás, az elhunyt temetésre való előkészítése, őrzése és a temetéshez szükséges kellékekkel való ellátása, a ravatalozás, a búcsúztatás, a sírba helyezés, a hamvasztás, az urnaelhelyezés, az urnakiadás, a sírnyitás, az exhumálás és az újratemetés.
f.) temető üzemeltetése: az eltemetésre, a temető és létesítményei igénybevételére, működésének és rendjének biztosítására irányuló összehangolt tevékenységek összessége, melyet a köztemető üzemeltetője – rendeletben foglalt szabályozás keretei között – a kegyeleti közszolgáltatási szerződésnek megfelelően köteles ellátni és harmadik személyek felé meghatározni.
g.) temetési hely fenntartási díj: a temető üzemeltetőjét illető, az előreváltott temetési helynek az első betemetésig történő rendelkezésre tartásért a rendelkezésre jogosult által fizetendő díj.
h.) temetési hely megváltási (újraváltási) díja: a köztemető fenntartási feladatok ellátására kötelezett szervet illető díj, melyet a temetési hely felett rendelkezni jogosult személy köteles fizetni a temetési hely megváltásakor, illetve újraváltásakor egy összegben a temető üzemeltetőjének.
i.) temetési hely felett rendelkezési jog: a temetési hely megváltási (újraváltási) díja ellenében szerzett, a temetési hely használatára irányuló jogosultság.
j.) temetési hely használata: a temetési helyre helyezhető személyek körének meghatározása, a sírjel állítása, a sír gondozása és az ezekkel kapcsolatos kötelezettségek.
k.) sírjel: a temetési hely megjelölésére használt különféle eszközök, építmények, tárgyak.

Általános rendelkezések

2. § (1) A rendelet hatálya Karancsalja község közigazgatási területén fekvő köztemetőkre, az ott végzett temetkezési és temető-fenntartási, üzemeltetési tevékenységre, valamint a temetkezésekkel és a temetőkben történő egyéb munkavégzéssel kapcsolatos tevékenységekre terjed ki.

(2) A temetőt látogatók, ott építési és egyéb munkálatokat végzők kötelesek betartani az e rendeletben foglaltakat.

3. § (1) Köztemetők létesítéséről, fenntartásáról, bővítéséről, lezárásáról és megszüntetéséről az Önkormányzat gondoskodik.

(2) Köztemetők üzemeltetését az Önkormányzat – kormányrendeletben meghatározott szakmai követelményeknek megfelelő – gazdálkodó szervezettel (továbbiakban: üzemeltetővel) kötött kegyeleti közszolgáltatási szerződés útján biztosítja.

(3) A köztemetőben az Önkormányzat köteles az elhunyt személyére, vallási, illetve lelkiismereti meggyőződésére, valamely faji csoporthoz tartozására, nemzeti-etnikai hovatartozására, a halál okára vagy bármely más megkülönböztetésre tekintet nélkül lehetővé tenni a halottak eltemetését és a köztemető kegyeleti célból történő használatát.

(4) A temető fenntartásával és üzemeltetésével összefüggő feladatokat a jegyző ellenőrzi.

(5) A jegyző az (1) bekezdésben meghatározott jogkörében:

a) felhív a jogszabályokban és a temető szabályzatban foglalt rendelkezések betartására,
b) szabálysértési eljárást folytat le,
c) elszólít, ha a temetésre kötelezett temetési kötelezettségének nem tesz eleget.

A temető használatának és igénybevételének szabályai

4. § (1) Az eltemetés módja szerint a temetés hamvasztással vagy elhamvasztás nélkül történik, egyházi vagy világi szertartás mellett. A világi temetés szertartásrendjét az eltemettetők határozzák meg. Az egyházi temetés során az egyházak hitéleti tevékenységét, vallási szokásait tiszteletben kell tartani.

(2) A temetés módjára és helyére nézve az elhunyt életében tett rendelkezése az irányadó, amennyiben ez nem ró az eltemettető személyére aránytalanul nagy terhet. Az elhunyt életében tett rendelkezése hiányában az eltemetés módját és helyét az határozza meg, aki a temetésről gondoskodik vagy arra köteles lenne, de a temetésről más szerv vagy személy úgy gondoskodik, mintha az elhunyt saját halottja volna.

(3) A temetésről sorrendben a következők kötelesek gondoskodni:

a. aki a temetést szerződésben vállalta,
b. akit arra az elhunyt végrendelete kötelez,
c. végintézkedés hiányában az elhunyt elhalálozása előtt vele együtt élő házastársa,
d. az elhunyt egyéb közeli hozzátartozója (Ptk. 685. § b. pontja) a törvényes öröklés rendje
szerint.
(4) Ha temetésre kötelezett személy nincs, ismeretlen helyen tartózkodik vagy a kötelezettségét – felszólítás ellenére – nem teljesíti, az eltemetésről az önkormányzat gondoskodik. A közköltségen történő temetés esetén a temetésre kötelezett személyt a temetés helyéről és idejéről értesíteni kell.

5. § (1) A temetőbe való belépés és az ott tartózkodás díjtalan. A temető az Önkormányzat által meghatározott nyitvatartási időben (hétfőtől – vasárnapig: 500 órától 2200 óráig) szabadon látogatható.

(2) A látogató köteles a temető rendjére, védelmére és tisztaságára vonatkozó szabályokat betartani. A temetőben mindenki a hely jellegének megfelelő magatartást köteles tanúsítani. Tilos minden olyan magatartás vagy tevékenység, amely a kegyeleti érzést sértheti.

(3) A temetőben a kegyeleti tárgyakat, a sírokra ültetett növényeket, valamint a sírok díszítésére szolgáló anyagokat beszennyezni, rongálni, eltulajdonítani tilos. A temetőben elhelyezett tárgyakért, valamint a sírok és síremlékek esetleges megrongálásáért sem az önkormányzatot sem az üzemeltetőt anyagi felelősség nem terheli.

(4) A temetőben végzendő építési munkálatokhoz, fa és cserje ültetéséhez, valamint ülőhely elhelyezéséhez az üzemeltető előzetes írásbeli engedélye szükséges. A munkavégzés során a szomszédos temetési hely nem sérülhet, valamint a munkavégzés során a temetési hely látogatását nem lehet akadályozni.

(5) A temető területéről sírkövet, síremléket, sírjelet (fejfát) kiszállítani csak az üzemeltető írásos engedélyével lehet.

(6) A temetőben tűzveszélyes tevékenységet végezni csak a tűzvédelmi előírások betartásával szabad. Avart, elszáradt koszorú- és virágmaradványt elégetni a temetőben tilos.

(7) Tilos a temetőben szemetelni, az ott keletkezett hulladékot kizárólag az ezek gyűjtésére szolgáló hulladékgyűjtőbe szabad elhelyezni. A temetőben lévő hulladékgyűjtőbe a temetőn kívül keletkezett hulladékot elhelyezni tilos.

(8) A temetőben 10 éven aluli gyermek szülői felügyelet nélkül nem tartózkodhat.

(9) Vakvezető kutya kivételével a temetőbe állatot bevinni tilos.

Temetési hely

6. § (1) A temetőt – nagyságától függően – sírhelytáblákra (jelölése római számmal), a sírhelytáblákat sorokra (jelölése arab számmal) a sorokat pedig sorszámokkal sírhelyekre kell felosztani. A sorokban a temetési helyeket a temető üzemeltetője jelöli ki.

(2) A sírhelyeket a le nem zárt sírhely-táblákban – fő szabályként – folytatólagos sorrendben kell felhasználni a temető rendjének figyelembevételével.

(3) A betelt sírhely-táblákat az utolsó temetés napjával le kell zárni, az ilyen ok miatt lezárt táblába csak rátemetéssel lehet temetni.

(4) A temető, temetőrész, sírhelytábla (parcella), temetési hely lezárását hirdetményben kell közölni. A hirdetményt a lezárás időtartamáról a tájékoztató táblán, szükség szerint a temetőkapun, ravatalozón és az érintett temetőrésznél is ki kell függeszteni.

Temetés szabályai

7. § (1) Temetni – ha törvény vagy kormányrendelet másként nem rendelkezik – hagyományos módon koporsóban, hamvasztás esetén az urnába helyezett hamvak eltemetése, illetve elhelyezése útján lehet.

(2) A halottat – hamvasztásos temetés esetén – a halott-vizsgálati bizonyítvány kiállításától számított 15 napon belül el kell hamvasztani. A holttestet a hamvasztásig hűteni kell.

(3) Hamvasztásos temetés esetén az elhunyt hamvait tartalmazó urnát a temetőn belül sírhelyben, urnafülkében lehet elhelyezni. Urnafülke (kolumbárium) építésügyi hatósági engedéllyel építhető.

(4) Az eltemető vagy egyetértésével más hozzátartozó kívánságára az urnát -az átvétel egyidejű igazolása mellett – ki kell adni és ennek megtörténtét a nyilvántartásba is fel kell vezetni. Amennyiben az urna kiadását kérő személy nem azonos a hamvasztásos temetésről gondoskodóval, úgy az urna részére történő kiadáshoz a temetésről gondoskodótól hozzájárulást kell beszereznie. Ilyen személy hiányában a hozzájárulást a Ptk. 685. §-ának b) pontja szerinti sorrendben az elhalt közelebb álló hozzátartozójától kell beszereznie.

8. § (1) A halottat koporsós temetés esetén – ha jogszabály másként nem rendelkezik – a halott-vizsgálati bizonyítvány kiállításától számított 72 órán túl, de 96 órán belül el kell temetni, kivéve, ha

a.) a halottvizsgálatot végző orvos a halottvizsgálatra vonatkozó rendelkezések alapján ettől
eltérő engedélyt adott,
b.) a holttestnek az eltemetésig történő hűtése biztosított, ebben az esetben a temetést 8 napon
belül kell elvégezni.
(2) A koporsó egy holttest elhelyezésére szolgál. Koporsós temetés esetén a temetési hely lehet egyes sírhely, kettős sírhely és sírbolt. Oldalirányú üreggel ellátott egyes vagy kettős sírhelyet nem szabad létesíteni.
(3) Az elhalt földbe temetéséhez az eltemettetőnek jól zárható, környezetbarát anyagból készült, résmentes koporsóról kell gondoskodnia. Földbe temetéshez fémből, üvegből, műanyagból készült termék nem használható, kivéve a fertőző betegségben elhunytak, valamint a külföldről szállított holttestek szállításánál felhasznált anyagokra.
(4) Ha az elhunyt szállításához műanyag (pvc, polyetilén fóliát) vagy más, földben le nem bomló anyagot használtak, azt az eltemetés során földbe helyezni nem szabad. A halottal érintkező, nem lebomló anyagokat egészségügyi veszélyes hulladékként kell kezelni.

9. § (1) Temetési helyek és azok méretei:

- egyes felnőtt sírhely normál: 2,10m hosszú, 0,95m széles, 2,00m mély, 0,30m járda
- kettős felnőtt sírhely normál: 2,10m hosszú, 1,90m széles, 2,00m mély, 0,30m járda
mélyítettek: 2,50m mélyek
- urnasírhely
a, amerikai típusú 1,00m hosszú, 1,00m széles, 0,80m mély
b, gyereksírhely típusú 1,30m hosszú, 0,65m széles, 0,80m mély, 0,30m járda
- urnafülke
a, családi típusú oszlopba 0,30m hosszú, 0,30m széles, 0,30m mély
b, falba 0,30m hosszú, 0,30m széles, 0,30m mély
- gyermeksírhely 1,30m hosszú, 0,65m széles, 2,00m mély, 0,30m járda
- kifalazott sírhely
a, egyes belmérete megegyezik a normál sírhely méreteivel
b, kettes belmérete megegyezik a normál sírhely méreteivel
- sírbolt (kripta) A felépítmény magassága a 253/1997. (XII.20.) Korm.
rendelet (OTÉK) 1. sz. melléklet 23. pontja alapján
meghatározott építménymagasság, max. 3,0 m
(2) A sírgödör mélysége 2 m. Koporsós rátemetés esetén úgy kell mélyíteni, hogy a felülre kerülő koporsó aljzata legalább 1,6 m mélységbe kerüljön. A sírgödröt az üzemeltető hozzájárulásával természetes – a talajban lebomló – anyaggal burkolni lehet.
(3) A sírok egymástól való oldaltávolsága minimum 0,6 m. A sírdombok és a sírkeret magassága a járdaszinttől számítva legfeljebb 0,5 m lehet.
(4) Síremléket szilárd talajra kell építeni. A síremlék nem foglalhat el a sírhelynél nagyobb területet, magassága nem haladhatja meg az 1,5 m-t. A temetési helyen túlterjeszkedő, közízlést sértő vagy oda nem illő felirattal ellátott síremléket elhelyezni nem szabad.
(5) Koporsós temetésre szolgáló egyes sírhelyre sírnyitási engedéllyel – a sír megfelelő mélyítésével – további, legfeljebb kettő elhalt vagy 25 évnél régebben elhunyt holttest maradvány rátemethető, a városi tiszti főorvos előzetes engedélye alapján. Ez esetben a rátemethető elhaltak számát a városi tiszti főorvos korlátozhatja. Rátemetés esetén – az exhumált maradvány kivételével – biztosítani kell a temetési hely 25 éves használatát.
(6) Koporsós rátemetés esetén úgy kell mélyíteni, hogy a felülre kerülő koporsó aljzata legalább 1,6m m mélyre kerüljön.
(7) Rátemetésre vonatkozó engedélyt csak akkor lehet adni, ha a sírhelytáblát még nem zárták le. A későbben eltemetetett részére sírhely esetén a 25 év, urnasírhely esetén a 10 év nyugvási idő biztosítható.
(8) Rátemetés csak a sírnyitásra vonatkozó szabályok betartása mellett végezhető. Ha a rátemetés miatt a sírhely használati ideje meghosszabbodik, az új használati díjnak megfelelő összeget kell fizetni.
(9) Felnőtt egyes sírba a koporsókon túl még 4 urna, felnőtt kettes sírba még 8 urna elhelyezhető.
(10) Felnőtt sírhely-díj befizetése mellett a felnőtt sírhely-táblába 10 éven aluli gyermek is temethető. Ilyen esetben azonban a sír méretének a felnőtt sír méretével azonosnak kell lennie.
(11) Az urnasírhelybe legfeljebb 4 db urna helyezhető.
(12) Az elhalálozástól számított 5 éven belül sír (sírbolt) felnyitására engedély hamvasztás, más temetőbe való áthelyezés és rátemetés céljából, illetve a nyomozó hatóság rendelkezésére adható.

10. § (1) Sírbolt csak a temető erre kijelölt helyén létesíthető. Sírboltba koporsóban csak annyi elhalt temethető, ahány férőhelyre azt építették. Fenntartásáról a temetési hely felett rendelkezni jogosult köteles gondoskodni.

(2) Sírbolt létesítése építési engedély alapján az építési hatóság által záradékolt engedélyezési terv szerint, az üzemeltető előzetes hozzájárulásával történhet. Az engedélyezett tervet az üzemeltető részére előzetesen be kell nyújtani. A sírbolt építési munkái végzésének várható időpontját az üzemeltetőnek be kell jelenteni.

(3) A sírbolt kegyeleti hely szellemének megfelelő kialakítással, időt álló anyagokból, megfelelő szigeteléssel ellátva épülhet. Sírbolt és kifalazott sírhely esetén a koporsókat légmentesen le kell zárni még a szertartás napján.

(4) Az előírt engedély hiánya vagy attól való eltérés, valamint a sírbolt műszaki állapotának romlása esetén az üzemeltető:

- a sírhely birtokosát határidő kitűzésével felhívja a sérelmes állapot megszüntetésére, az
eredeti állapot helyreállítására,
- felhívás eredménytelensége esetén a szükséges munkát elvégzi (elvégezteti) és annak
költségét áthárítja a sírhely birtokosára.
Amennyiben a felhívás eredménytelen marad, az üzemeltető kérelmére az építésügyi hatóság elrendelheti a balesetveszély megszüntetését és a sírbolt lezárását.

Rendelkezés a temetési hellyel, sírjellel

11. § (1) A temetési hely felett az rendelkezik, aki megváltotta. Temetkezési helyet – a kettős sírhely üresen maradó felének kivételével – megváltani csak haláleset bekövetkezése miatt lehet. Sírjellel az rendelkezik, aki a temetési hellyel rendelkezik.

(2) A rendelkezési jog gyakorlása a temetési helyre helyezhető személyek körének meghatározására, síremlék, sírjel állítására és mindezek gondozására terjed ki.

(3) A rendelkezési jogosultság kezdő időpontja a megváltás napja.

(4) A temetési hely feletti rendelkezésre jogosultságot az üzemeltető csak akkor köteles vizsgálni, ha azzal kapcsolatosan okmányokkal, dokumentumokkal bizonyított kifogást jelentettek be.

(5) Az egyszeri megváltás időtartama:

a. egyes sírhely esetén 25 év (illetőleg az utolsó koporsós rátemetés napjától számított 25
év)
b. kettős sírhely esetén az utolsó koporsós betemetés napjától számított 25 év
c. urnafülke, urnasírhely esetén 10 év
(6) A temetési helyek használati idejét, a megváltás napjától kell számítani. Lejárat után a temetési hely használati ideje az újraváltás időpontjában érvényben lévő díj kifizetése ellenében meghosszabbítható kivéve, ha a temető tulajdonosa bizonyítja, hogy a területet átalakítja vagy más célra kívánja felhasználni. Erről kérelemre, írásbeli nyilatkozatot kell adni. A temetési hely újraváltásában elsőbbséget élvez az eltemettető, halála esetén pedig a törvényes öröklés rendje szerint soron következő közeli hozzátartozója.
(7) Kettős sírhelynél, ha az első temetés napjától számított 25 éven belül újabb temetés nem történik, a használati jog megszűnik, kivéve, ha az arra jogosult a használati jogot ismételten megváltja.
(8) Az elhagyott, 25 éve gondozatlan sírok esetében az üzemeltető a sírokat újra értékesítheti, ha azt a hirdetmény közzétételét követően – jogszabályban meghatározottak szerint – nem váltják meg újra.

12. § (1)1 A temetési helyek megváltási díjai:

a) egyes sírhely 25 évre: 10. 000.- Ft

b) kettes sírhely 25 évre: 20. 000.- Ft

c) urnafülke 10 évre: 15. 000.- Ft”

(2) A temetési hely használati, illetve újra történő megváltási díját a temettetőnek, a temetési hely felett rendelkezőnek előre kell megfizetnie az üzemeltető részére.

(3) A megváltott, de fel nem használt temetési hely megváltáskori díját a kezelési költség levonásával az ügyfél kérésére vissza kell téríteni.

(4) Élők számára köztemetőben urnahelyet, sírhelyet előre lehet váltani. A váltással egyidejűleg a sírhelyet, urnahelyet ki kell jelölni.

(5) A betemetett temetési helyek megváltási idejének lejártát követően az üzemeltető egyszeri írásbeli megkereséssel fordul a rendelkezési jog jogosultjához vagy ismert hozzátartozójához az újraváltás lehetőségének biztosítása érdekében. Az újraváltás elmaradása esetén a temetési hely felett az üzemeltető jogosult rendelkezni.

(6) A temetkezésre megváltott hely és használatának joga magánszermélyek között csere, vagy adásvétel tárgya nem lehet.

Temető megszüntetése

13. § (1) Temetőt, vagy temetőrészt a terület más célú felhasználása esetén a temetési helyek kiürítésével lehet megszüntetni.

(2) A lejárt használati idejű temetési helyek kiürítéséről a temető tulajdonosa (üzemeltetője) gondoskodik.

(3) Azoknak a temetési helyeknek az áthelyezéséről, amelynek a használati ideje még nem járt le, a temetési hely felett rendelkezni jogosulttal kötött megállapodás alapján, a temető tulajdonosa (üzemeltető) gondoskodik. Az áthelyezett temetési hely használati ideje az eredetileg megváltott temetési hely használati idejéhez képest nem változik.

(4) Ha a lejárt használati idejű temetési helyen lévő holttestmaradványokat az elhunyt hozzátartozója máshol el kívánja temetni, erről a kiürítésre megjelölt időpontig kell gondoskodnia. Ennek hiányában a holttestmaradványokat (az urnákat) a kiürítésre megjelölt időpontot követő 6 hónap elteltével – az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálatnak a temető fekvése szerint illetékes városi, fővárosi kerületi intézete (a továbbiakban: intézet) jelenlétében – közös sírhelyben kell elhelyezni, illetve a hamvak az arra kijelölt helyen szétszórhatóak.

(5) Ha a rendelkezésre jogosult, illetőleg annak örököse a kiürítésre megjelölt időpontig a sírjel elszállításáról nem intézkedik, a megjelölt időpontot követő hat hónap elteltével a sírjelet a temető tulajdonosa értékesítheti.

(6) Sírbolt és át nem helyezhető síremlék esetében a tulajdonos a létesítőt köteles kártalanítani. A kártalanítás módjára és mértékére, valamint érvényesítésére a Polgári Törvénykönyvnek a kártérítésre vonatkozó szabályait kell értelemszerűen alkalmazni.

(7) Az elhalttal eltemetett és a sír felnyitásakor előkerült – értékeket képező – dolgokra hagyatéki eljárás lefolytatása céljából a temető üzemeltetője értesíti a külön jogszabályban meghatározott hatóságot.

Üzemeltető feladatai

14. § (1) A temető üzemeltetője a temetkezési szolgáltatók között hátrányos megkülönböztetést nem alkalmazhat.

(2) A temető üzemeltetője évente köteles a megbízó önkormányzatot tájékoztatni a köztemető üzemeltetésével kapcsolatos tevékenységéről.

(3) Az üzemeltető köteles a temető rendjét, nyitvatartási idejét, az elhelyezhető síremlékek méretét szabályozó hirdetményeket és a temető részletes térképét a temető bejáratánál jól látható helyen kifüggeszteni.

(4) A temetőbe, illetve a ravatalozóba kiszállított holttest hűtéséről – a ravatalasztal hűtésével – halott hűtő berendezésben a ravatalozásig folyamatosan gondoskodni kell.

15. § (1) A temető üzemeltetetője köteles nyilvántartókönyvet, valamint mellette betűrendes névmutatót vezetni. A temetői dokumentációk selejtezése tilos.

(2) A nyilvántartó könyvbe minden temetést időrend szerint kell bejegyezni és tartalmaznia kell az elhalálozás helyét is a kötelező adatokon túl.

16. § (1) A temetői nyilvántartásokba az eltemettető és a temetési hely felett rendelkezni jogosult személy betekinthet, részükre az üzemeltető köteles ingyenes adatszolgáltatást nyújtani.

(2) Az üzemeltető a nyilvántartókönyv adatai alapján a temető nyitvatartási ideje alatt felvilágosítást köteles adni az elhunyt személy temetési helye iránt érdeklődőknek.

(3) Halottat csak halott-vizsgálati bizonyítvány alapján szabad eltemetni, vagy elhamvasztani.

(4) Az üzemeltető a köztemetőről térképet, nyilvántartást készít, amelyet naprakészen vezet. A térképen fel kell tüntetni, hogy mely sírhelytáblák, sorok milyen temetési helyek céljára vannak fenntartva és azt a temető bejáratánál ki kell függeszteni. A temetői rend megváltoztatásáról a tulajdonos dönt a térkép módosításával egyidejűleg.

Temetkezési szolgáltatások

17. § (1) Temetkezési szolgáltatást az végezhet, aki megfelel a temetkezési szolgáltatókra vonatkozó jogszabályi feltételeknek.

(2) A temetkezési szolgáltatások végzését a legnagyobb körültekintéssel, kímélettel, a kegyeleti szokások betartásával kell végezni (ruházat, magatartás, eszközök, stb.).

(3) A köztemetőkben szolgáltatásokat végző vállalkozók tevékenységének összehangolásáról az üzemeltető gondoskodik.

(4) A felravatalozás ideje alatt a ravatalozási helyszín őrzéséről a temetkezési szolgáltatást végző köteles gondoskodni.

(5) Az üzemeltető az etnikai, vagy vallási eredetű temetkezési szokásokat – amennyiben azok más jogszabállyal nem ellentétesek – köteles figyelembe venni.

A létesítményeknek, szolgáltatásoknak a vállalkozók általi

igénybevételi díja

18. §2 (1) A temetkezési szolgáltató 5.000 Ft összegű ravatalozóhasználati díjat köteles fizetni az igénybevételt megelőzően.

(2) A ravatalozóhasználatot az üzemeltető vagy az Önkormányzat felé kell bejelenteni, a ravatalozó használata esetén legalább az igénybevételt megelőző 24 órával.

(3) Az üzemeltető az igényekről nyilvántartást vezet.

(4) Az üzemeltető a létesítmény átadását az igénylőtől – a más vállalkozó részéről történő korábbi lefoglalás esetét kivéve – nem tagadhatja meg.

(5) A létesítmények igénybevételének indokolatlan megtagadása esetén a vállalkozó az esetet követő három napon belül benyújtott írásos panasszal élhet a jegyző felé, aki az esetet haladéktalanul kivizsgálja, és megteszi a szükséges intézkedéseket.

Szabálysértési rendelkezések

19. §3

Hatályba léptető és záró rendelkezések

20. § (1) Ez a rendelet a kihirdetése napján lép hatályba.

(2) A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti Karancsalja község Önkormányzat Képviselő-testületének 16/2000. (XI.30.) Ör. rendelete az Önkormányzat tulajdonában lévő köztemetők használatának rendjéről.

1

A 12. § (1) bekezdése a Karancsalja Község Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2023. (II. 20.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.

2

A 18. § a Karancsalja Község Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2023. (II. 20.) önkormányzati rendelete 2. §-ával megállapított szöveg.

3

A 19. §-t a Karancsalja Község Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2023. (II. 20.) önkormányzati rendelete 3. §-a hatályon kívül helyezte.