1. A terület jellege: fák

2. A terület kiterjedése: a fák védőövezete

1. A védelem jellege: fasorok

2. A terület kiterjedése: a fák védőövezete

1. A terület jellege: közpark, közkert, köztér

2. A terület kiterjedése: a természeti védelem a mindenkor hatályos helyi építési szabályzatban a helyi jelentőségű védett park felületének jelölt ingatlanrészre terjed ki.

1. Természetvédelmi célkitűzések:

1.1. A természeti emlékek és természetvédelmi területek védelme, és megőrzésük céljából használatuk korlátozása.

1.2. A természeti emlékek és természetvédelmi területek állapotának megőrzése, károsodásuk megelőzése.

1.3. A természeti emlékek és természetvédelmi területek tájképi értékének megőrzése.

1.4. A növények jó fiziológiai és ökológiai állapotának biztosítása.

2. Természetvédelmi stratégiák:

2.1. A város egyedi arculatának megőrzése, védelme.

2.2. A növényállomány megtartása, felújításuk szabályozása.

2.3. A természeti emlékek és természetvédelmi területek veszélyeztetésével járó mély- és magasépítési tevékenységek korlátozása.

2.4. A növények egészségi állapotának megőrzése, károsodásuk megelőzése.

2.5. Ismeretanyagok városi weblapon történő elhelyezése.

2.6. Az egyedi fák és fasor egyedei állapotának stabilizálása.

2.7. Kártevők és kórokozók kártételének megelőzése.

2.8. A természetkárosítás megakadályozása.

3. Természetvédelmi kezelési módok, korlátozások és tilalmak

4. A védetté nyilvánítás indokoltsága:

4.1. A védett parkok kiemelt városszerkezeti jelentőséggel bírnak. A területek növényállományának megőrzésével, szakszerű kezelésével biztosítható a településszerkezet zöldfelületi arculatának megőrzése, városökológiai szerepének fenntartása.

4.2. A fák, fasorok kora, habitusa, állapota, táj- és kultúrtörténeti értéke, városszerkezetben betöltött szerepe, vagy egyes fajok ritka előfordulása indokolja védettségüket.

4.3. A védelem biztosítja a fák, fasorok és parkok megőrzését az érintett ingatlanok rendeltetésének megváltoztatása esetén is.

5. A Bika-tó melletti (hrsz.: 15107/6) 1 db Quercus robur speciális kezelési módja

5.1. Természetvédelmi célkitűzés:

Megőrizni, megvédeni az érintett botanikai értékű koros tölgyfát, amely kultúrtörténeti értékkel is bír.

Továbbra is biztosítani kell a fa életfeltételeit és kedvező termőhelyi adottságait.

5.2. Természetvédelmi stratégia:

Bármilyen kivitelezési munka, beleértve a közművek nyomvonalépítését is, csak a lombkoronán kívüli területen végezhető, kivéve a 15139 hrsz.-ú telket, ahol bármilyen építkezés előtt egyeztetni szükséges a városi főépítésszel.

A védendő növény a távlatban is beépítésre nem szánt területen helyezkedjen el.

5.3. Művelési ághoz, illetve földhasználathoz köthető természetvédelmi kezelési módok, korlátozási tilalmak:

5.3.1. A fa körül legalább 5 méter sugarú körben a jelenlegi terepszint nem változtatható.

5.3.2. A fa lombkoronájának vetületén belül, de minimum 10 m sugarú körben a fa gyökérzetét, törzsét és lombkoronáját érintő tevékenység nem folytatható, közmű csak a védőtávolságon kívül vezethető, kivéve a 15109 hrsz-ú telket, ahol a szabályok alóli felmentést a városi főépítésszel való egyeztetés során lehet kérni.”

1. Természetvédelmi célkitűzések:

A Füvészkert területén élő taxonok fenntartása, kezelése. A kert gyűjteményeinek bővítése az oktatási, kutatási, természetvédelmi céloknak megfelelően.

1.1. Oktatási cél: a lehető legtöbb taxont képviselő faj bemutatása, különös tekintettel a védett vagy veszélyeztetett fajokra, a természetes flóra ökoszisztéma szolgáltatást nyújtó fafajaira, az egzotikus ipari – táplálék – és dísznövényfajokra, s ezzel a növényi biodiverzitás gyakorlati hasznának bemutatása a fenntartható fejlődés lehetőségeinek megismertetése és a környezettudatos szemlélet kialakítása érdekében.

1.2. Kutatási cél: a természetvédelmi vagy gyakorlati célból fontos fajok szaporodási sajátosságainak, hibridizációs lehetőségeinek, esetleges inváziós sajátosságainak tanulmányozása, akklimatizációs megfigyelések, a spontán betelepülő fajok migrációjának megfigyelése. Populációk létrehozása, fenntartási lehetőségek vizsgálata.

1.3. Direkt természetvédelmi cél: védett vagy fokozottan védett fajok ex situ konzervációja, együttműködésben a térség nemzeti parkjaival.

2. Természetvédelmi stratégiák:

2.1. A fajok fenntartásához, az egyedek élettartamának becslése alapján kidolgozott pótlási terv elkészítése és végrehajtása.

2.2. Új fajok betelepítési tervének kidolgozása, különös tekintettel a már meglévő fajkészletre (pl. hibridizáció, invázió elkerülése).

3. Természetvédelmi kezelési módok, korlátozások, tilalmak:

4. A védetté nyilvánítás indokoltsága:

A Füvészkert alapvető feladata és jelentősége a gyűjteménykezelés (pl. rózsakert, sziklakert, rendszertani gyűjtemény), a területen élő taxonok fenntartása és kezelése, valamint új gyűjtemények kialakítása. Ezen alaptevékenységével a biológiai sokféleséget mutatja be és őrzi meg. Hozzájárul a védett növények génállományának megőrzéséhez.

Növénytani szerepe mellett a Füvészkert számos madár fészkelőhelye, kisállatok, rovarok élőhelye.

Az egyetemi oktatási, kutatási feladatok mellett fontos szerepet játszik a környezettudatos szemléletmód kialakítására szolgáló közoktatásban és ismeretterjesztésben.

Szeged város zöldfelületi gyűrűjében 17 ha-os egybefüggő, biológiailag aktív felületével jelentős szerepet tölt be, városökológiai szempontból is jelentős hatással van a környezeti viszonyokra.

Szervezett nyilvános programokkal gazdagítja a lakosság szabadidős tevékenységét, hozzájárul egészségének megőrzéséhez, szórakoztatva oktat a természet szeretetére és környezettudatos magatartásra ösztönöz.”

1. Természetvédelmi célkitűzések:

1.1. A területen lévő erdőállomány védelme, tájképi karakterének megőrzése.

1.2. A Sancer-tavak, mint vizes élőhely megtartása.

1.3. A területen fészkelő és vonuló madárállomány védelmének biztosítása.

1.4. Oktatási és kutatási feladatok ellátásához megfelelő feltételek biztosítása.

1.5. Az élőállat-gyűjteménynek megfelelő természeti környezet biztosítása.

2. Természetvédelmi stratégiák:

2.1. A meglévő növényállománynak megfelelő termőhelyi adottságú területek fenntartása.

2.2. Agresszív növényfajok terjeszkedésének megakadályozása.

2.3. Az élőállat-gyűjtemény megőrzése, bővítése, fejlesztése.

2.4. A látogathatóságot biztosító, és a terület károsítását megakadályozó infrastruktúra kialakítása és fenntartása.

2.5. Oktatási és kutatási tevékenység megszervezése.

2.6. A terület látogathatóságának biztosítása.

3. Természetvédelmi kezelési módok, korlátozások és tilalmak:

3.1. Művelési ághoz nem köthető kezelési módok, korlátozások és tilalmak:

3.1.1. Élőhelyek kezelése, fenntartása:

A Vadaspark folyamatos fenntarthatóságát, a természetes felújulási folyamatokat biztosító tevékenységek végezhetők.

3.1.2. Fajok védelme:

3.1.2.1. Meg kell akadályozni a teljes területen az agresszíven terjeszkedő növényfajok terjedését.

3.1.2.2. Az erdőről és az erdő védelméről szóló törvény hatálya alá nem tartozó védett területeken fa kivágásához az emberi életet és egészséget veszélyeztető növények esetében, illetve a Vadaspark rendeltetésszerű használatához, fejlesztéséhez a természet védelméről szóló törvény szerinti természeti hatóság engedélye nem szükséges.

3.1.2.3. Nád égetése nem megengedett, nádaratás esetén a nádas legfeljebb 80 %-a évente váltakozva aratható. Az így végzett kezelési munkák a természet védelméről szóló törvény szerinti természetvédelmi engedély nélkül végezhetők.

3.1.3. Látogatás:

A terület látogatása természetvédelmi érdekeket nem sért. A park korlátozottan, a nyitvatartási időben látogatható.

3.1.4. Oktatás és bemutatás:

A területen oktatási és kutatási tevékenység a természet védelméről szóló törvény szerinti természetvédelmi engedély nélkül végezhető.

3.1.5. Kutatás, vizsgálatok:

A park igazgatóságával egyeztetett, a védett terület jellegét nem befolyásoló, nem zavaró vizsgálatok a természet védelméről szóló törvény szerinti természetvédelmi engedély nélkül folytathatók, az egyedek károsítása nélkül szabadon végezhetők, azonban az eredményről készült jelentés egy példányát el kell juttatni a természetvédelmi hatósághoz.

3.1.6. Terület-földhasználat:

3.1.6.1. A park területén a helyi építési szabályzat szerinti, a rendeltetésnek megfelelő épületek, építmények elhelyezhetők, az előző feltételek teljesülése mentesít a természet védelméről szóló törvényben szabályozott építési korlátozás alól.

3.1.6.2. A területen a természet védelméről szóló törvény szerinti természetvédelmi engedély nélkül használhatók növényvédőszerek és állategészségügyi szempontból szükséges vegyi anyagok.

3.1.6.3. A vadaspark rendeltetéséből adódó közösségi rendezvények a természet védelméről szóló törvény szerinti természetvédelmi engedély nélkül szervezhetők a területen.

3.1.7. Közlekedés:

A park területére csak a működtetéshez szükséges járművek hajthatnak be, a terület gyalogosan látogatható.

3.2. Művelési ághoz köthető kezelési módok, korlátozások és tilalmak:

4. A védetté nyilvánítás indokoltsága:

Szeged belterületének legnagyobb kiterjedésű, összefüggő erdőterületét foglalja magába, így városökológiai szempontból kiemelkedő jelentőségű. Rekreációs szerepe mellett biológiai aktív felületként a város tüdeje is, a városi klimatikus viszonyokat kedvezően befolyásoló, jelentős tényező. Így az erdőterület kiterjedését és fafajait tekintve is jelentős értéket képvisel.

A nagy kiterjedésű erdőterület számos védett és fokozottan védett madárfaj fészkelőhelye, élőhelye.

A Sancer-tavak és a partjait övező nádasok a vízimadarak, kétéltűek, halak, hüllők és más, vízhez kötődő állatok élőhelye, amelyek a városhoz közel, ám annak urbános, zavaró hatásaitól mentesen élhetnek itt.

A Vadaspark részt vesz a Nemzetközi Fajmegmentési Programban, ennek keretében számos, kihalással veszélyeztetett faj megmaradását segíti elő, így járulva hozzá a biodiverzitás megőrzéséhez.

A Vadaspark természetvédelmi oktatási és kutatási tevékenységeknek is helyszínt biztosít. A látogatókat megismerteti a világot veszélyeztető globális környezeti problémákkal, ennek okaival, és felhívja a figyelmet a helytelen emberi cselekedetekből fakadó következmények súlyosságára. Népszerűsíti a környezettudatos magatartást, amely alapvetően meghatározza a jövőnket.

Nem utolsósorban kulturált kikapcsolódási, szórakozási lehetőséget biztosít a városlakók számára, miközben megismerteti velük természeti értékeinket.”

1. Természetvédelmi célkitűzések:

2. Természetvédelmi stratégiák:

A jelenlegi területhasználat megőrzése, illetve a természetbarát rehabilitáció megvalósítása.

A természetközeli élőhelyek szemléletformálási célú bemutatása.

3. Természetvédelmi kezelési módok, korlátozások és tilalmak

3.1. Művelési ághoz nem köthető természetvédelmi kezelési módok, korlátozások és tilalmak

3.1.1. Élőhelyek kezelése, fenntartása

Az e rendeletben felsorolt inváziós fajok, továbbá az agresszíven terjedő fajok, különösen az ezüstfa, (Elaeagnus angustifolia), parlagfű (Ambrosia sp.), selyemkóró-vaddohány (Asclepias sp.), aranyvessző (Solidago sp.) további terjedését meg kell akadályozni, azokat vissza kell szorítani.

3.1.2. Fajok védelme

Haltelepítés csak őshonos fajokkal történhet.

3.1.3. Látogatás

A terület látogatása – ha ez nem jár a védett fajok zavarásával és a terület állapotának befolyásolásával – természetvédelmi érdekeket nem sért. A közterületek szabadon látogathatók, magánterületek esetén a tulajdonos hozzájárulását kell kérni. A látogatóknak járművel közlekedni kizárólag a kijelölt utakon engedélyezett. A gazdálkodók, kezelők és közműszolgáltatók a szükséges munkavégzés céljából szabadon közlekedhetnek a területen, de törekedni kell a talajfelszín károsításának elkerülésére. A fenti feltételeknek megfelelő közlekedéshez a természetvédelmi hatóság engedélye nem szükséges.

3.1.4. Oktatás és bemutatás

A területen – ha ez nem jár a védett fajok zavarásával és a terület állapotának befolyásolásával – környezeti nevelési tevékenységek szabadon folytathatók. Ilyen jellegű közösségi rendezvényre a külön jogszabály szerinti engedély nem szükséges.

3.1.5. Kutatás, vizsgálatok

A terület jellegét nem befolyásoló, a növény- és állatközösségeket nem zavaró természetvédelmi biológiai kutatások engedély nélkül folytathatók.

3.1.6. Terület- és földhasználat

3.1.6.1. A közlekedésfejlesztés érdekében az utak indokolt mértékű szélesítése, karbantartása megengedett.

3.1.6.2. A terület nem minősíthető át a védelem céljával összhangban nem álló célra (például beépítésre szánt területté stb.). Nem történhet a védelem céljával ellentétes művelési ág változtatás vagy művelésből való kivonás. Azonban a védelmet illetve annak célját el nem lehetetlenítő, olyan közmű- vagy közlekedésfejlesztési célból történő művelési ág változtatás megengedett, mely a műszakilag szükséges legkisebb sávot, területet veszi igénybe.

3.1.6.3. Legfeljebb 50 fő részvételével zajló, intenzív területhasználattal és zajkibocsátással nem járó rendezvények megtartásához természetvédelmi engedély beszerzése nem szükséges.

3.1.6.4. A közlekedési, közmű, vízgazdálkodási és hírközlési infrastruktúra karbantartása és jelentős területhasználattal nem járó fejlesztése megengedett, ha az víztestet vagy nádast érint, akkor törekedni kell arra, hogy azt vegetációs időn kívül végezzék. A csatornákat, főcsatornákat, illetve azok fenntartósávjait érintő üzemeltetési feladatok a közcélú vízgazdálkodási feladatok ellátása érdekében korlátozás nélkül végezhetők. Haváriahelyzet vagy rendkívüli műszaki hiba elhárítása soron kívül, természetvédelmi engedély nélkül történhet, de ahhoz csak a legszükségesebb területet lehet igénybe venni.

3.1.6.5. Vadászati tevékenység a vonatkozó jogszabályok és az érvényes üzemterv szerint folytatható. Vadgazdálkodási létesítmények közül engedély nélkül elhelyezhetők külterületeken a magaslesek, 1 km-enként 1 db vadetető, illetve 50 hektáronként 1 db sózó.

3.1.6.6. A területen felszíni bányászatra irányuló tevékenység nem folytatható (a védetté nyilvánításkor jogerősen engedélyezett bányák kivételével).

3.1.6.7. Az erdők védelméről szóló törvény hatálya alá nem tartozó fák kivágása a 3.2.5. pontnál meghatározott feltételekkel természetvédelmi engedély nélkül végezhető. Pótlás csak őshonos vagy meghonosodott fával történjen. A csatornák, főcsatornák fenntartósávjaiban fák nem telepíthetők.

3.1.6.8. A meglévő olajkutak üzemeltetése, karbantartása az olajkút illetve út céljára művelésből kivett területeken korlátozás nélkül történhet. A környező gyep és erdőterületeket csak a technológiailag szükséges mértékben szabad igénybe venni, sérülésük esetén a felszínt és a növényzetet helyre kell állítani.

3.1.7. Természetvédelmi infrastruktúra

3.1.7.1. A terület határát jelző táblák, ismertetőtáblák természetvédelmi engedély nélkül elhelyezhetők.

3.1.7.2. A gyakran látogatott területeken hulladékgyűjtők kihelyezéséről és rendszeres ürítéséről a tulajdonosnak/kezelőnek és/vagy az üzemeltetőnek kell gondoskodnia.

3.2. Művelési ághoz, illetve földhasználati módhoz köthető természetvédelmi kezelési módok, korlátozások és tilalmak

3.2.1. Szántó művelési ágú területek kezelése

A védetté nyilvánításkor és utána folyamatosan szántóként művelt területek rendeltetésszerű szántó művelése szabadon folytatható. Azokon természetvédelmi engedély nélkül folyhat a rendeltetésnek megfelelő vegyszerhasználat.

3.2.2. Gyep (rét és legelő) művelési ágú területek kezelése

3.2.2.1. Liba- és sertéstartás nem engedélyezett.

3.2.2.2. Tilos a gyepfelszínt károsító tevékenységek (például beszántás, felülvetés) végzése.

3.2.2.3. Az alábbiak szerint végzett kaszálás, legeltetés természetvédelmi engedély nélkül végezhető:

3.2.2.3.1. Kaszálás július 1-től augusztus 31-ig végezhető, illetve a gyomosodó területeken őszi tisztítókaszálás alkalmazható. A kaszálást legalább 8 cm-es tarló meghagyásával kell végezni, vadriasztó lánc alkalmazása mellett. A gyepterület 10 %-át a kaszálásból ki kell hagyni. Ezek a foltok a következő év során lekaszálhatók, helyettük azonban újabb mozaikok kihagyása szükséges.

3.2.2.3.2. A szénatermés elszállítását – a bálázást követően – amennyiben ez a gyep talajának sérülése nélkül megoldható a legrövidebb időn belül el kell végezni, „bálafoltok” elkerülése érdekében.

3.2.2.3.3. A gyepet körkörösen befelé haladva kaszálni tilos, a már lekaszált részekkel nem lehet körbezárni a még le nem kaszált gyeprészeket. A kaszálást úgy kell végezni, hogy a maradék le nem kaszált gyeprész mindig összeköttetésben maradjon a környező területekkel, és lehetőséget nyújtson a gyepben tartózkodó állatoknak az elmenekülésre.

3.2.2.3.4. Legeltetés szarvasmarhával, bivallyal, lóval, juhval vagy kecskével történhet, legfeljebb 0,5 állategység/ha legelőnyomással, április 15. és október 30. között. Ettől eltérő időszakban akkor lehet legeltetni, ha a terület száraz és megfelelő mennyiségű legelhető növényzet áll rendelkezésre.

3.2.2.3.5. A legeltetéshez szükséges villanypásztor, karám elhelyezhető, elsősorban a terület (ingatlan) határaihoz illesztve.

3.2.2.3.6. Nád kaszálása – a gyep fenntartása érdekében – a gyep kaszálására vonatkozó előírások szerint a nádaratás javasolt időtartamán kívül is, július 15-től végezhető a gyepterületeken.

3.2.2.4. Legelőterületeken a rideg állattartáshoz kapcsolódó építmények elhelyezése a helyi építési szabályzatban foglaltak betartásával engedélyezhető, az előző feltételek teljesülése mentesít a külön jogszabályban szabályozott építési korlátozások alól.

3.2.3. Szőlő, kert és gyümölcsös művelési ágú területek kezelése

A védetté nyilvánításkor és utána folyamatosan szőlőként, kertként, gyümölcsösként művelt területek rendeltetésszerű művelése szabadon folytatható, azokon természetvédelmi engedély nélkül folyhat a művelésnek megfelelő vegyszerhasználat.

3.2.4. Nádas művelési ágú területek kezelése

1. Maty-ér völgyének subasai ága

1.1. Természetvédelmi célkitűzések:

A védelem célja az általános természetvédelmi célokon túl a megfelelő vízminőség fenntartása, a vadon élő állat- és növényfajok (kiemelten az őshonos halfajok, kétéltűek, mocsári teknős, nádi madarak) életfeltételeinek megőrzése.

1.2. Természetvédelmi stratégiák:

Hasznosítási lehetőségek: rekreáció, nádgazdálkodás, vízgazdálkodás, gyepgazdálkodás, környezeti nevelés.

A védettséggel érintett különleges intézményzóna besorolású területen az építési szabályzat szerint közcélú épületek, építmények elhelyezhetők a terület közfunkcióinak növelése érdekében.

Záportározóként történő hasznosítás illetve rehabilitáció lehetséges. Ennek feltétele, hogy a vízmélység szempontjából diverz élőhelyek maradjanak (kerüljenek kialakításra) annak érdekében, hogy a nyílt vizek és nádasok változatossága megmaradjon.

1.3. Természetvédelmi kezelési módok, korlátozások, tilalmak:

A sajátos előírásoknál nem szabályozott kezelési módok, korlátozások, tilalmak és a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvényben meghatározott korlátozások és tilalmak alóli felmentések tekintetében a 8. mellékletben szabályozott általános kezelési előírások az irányadók.

2. Újszegedi Holt-Maros

2.1. Természetvédelmi célkitűzések:

A védelem célja az általános természetvédelmi célokon túl a megfelelő vízminőség fenntartása, a vadon élő állat- és növényfajok (kiemelten az őshonos halfajok, kétéltűek, mocsári teknős, nádi madarak) életfeltételeinek megőrzése.

2.2. Természetvédelmi stratégiák:

Hasznosítási lehetőségek: horgászat, rekreáció, nádgazdálkodás, vízgazdálkodás.

2.3. Természetvédelmi kezelési módok, korlátozások, tilalmak:

A sajátos előírásoknál nem szabályozott kezelési módok, korlátozások, tilalmak és a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvényben meghatározott korlátozások és tilalmak alóli felmentések tekintetében a 8. mellékletben szabályozott általános kezelési előírások az irányadók.

2.3.1. Művelési ághoz nem köthető természetvédelmi területspecifikus kezelési módok, korlátozások és tilalmak

3. Gyálaréti Holt-Tisza

3.1. Természetvédelmi célkitűzések:

A védelem célja az általános természetvédelmi célokon túl a megfelelő vízminőség fenntartása, a vadon élő állat- és növényfajok (kiemelten az őshonos halfajok, kétéltűek, mocsári teknős, nádi madarak) életfeltételeinek megőrzése.

Hosszú távú cél a holtág környékének fás vegetációval történő részleges körbevétele.

3.2. Természetvédelmi stratégiák:

Hasznosítási lehetőségek: horgászat, halgazdálkodás, rekreáció, nádgazdálkodás, vízgazdálkodás.

3.3. Természetvédelmi kezelési módok, korlátozások, tilalmak:

A sajátos előírásoknál nem szabályozott kezelési módok, korlátozások, tilalmak és a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvényben meghatározott korlátozások és tilalmak alóli felmentések tekintetében a 8. mellékletben szabályozott általános kezelési előírások az irányadók.

3.3.1. Művelési ághoz nem köthető természetvédelmi területspecifikus kezelési módok, korlátozások és tilalmak

4. Maty-ér

4.1. Természetvédelmi célkitűzések:

A védelem célja az általános természetvédelmi célokon túl a nemzetközi sportlétesítmény mellett a természeti környezet fenntartása, a vadon élő állat- és növényfajok életfeltételeinek megőrzése, a Maty-ér völgye mentén fennmaradt ökológiai folyosó folytonosságának biztosítása.

4.2. Természetvédelmi stratégiák:

Hasznosítási lehetőségek: sportrendezvények, rekreáció, nádgazdálkodás, vízgazdálkodás, gyepgazdálkodás, horgászat.

4.3. Természetvédelmi kezelési módok, korlátozások és tilalmak:

A sajátos előírásoknál nem szabályozott kezelési módok, korlátozások, tilalmak, és a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvényben meghatározott korlátozások és tilalmak alóli felmentések tekintetében a 8. mellékletben szabályozott általános kezelési előírások az irányadók.

4.3.1. Művelési ághoz nem köthető természetvédelmi területspecifikus kezelési módok, korlátozások és tilalmak:

4.3.1.1. Terület- és földhasználat:

4.3.1.1.1. Intenzív területhasználattal és zajkibocsátással nem járó közösségi és tömegsportrendezvények, sportversenyek és ökoturizmus célú rendezvények megtartásához – létszámtól függetlenül – a természet védelméről szóló törvény szerinti természetvédelmi hatóság engedélye nem szükséges.

4.3.1.1.2. A védett víztározók partvonalán a természetközeli állapotot a lehetőségekhez képest a legnagyobb mértékben meg kell őrizni, továbbá törekedni kell arra, hogy a partvonalat érintő rehabilitációs, karbantartási, fejlesztési munkálatokat (haváriahelyzet elhárítása kivételével) a mocsári teknős szaporodási és vermelési időszakán (október 15. - július 15.) kívül végezzék. Revitalizációs/rehabilitációs beavatkozás nem járhat a parti növényzet teljes kiirtásával.

4.3.1.1.3. A vízterületen horgász-stégek nem létesíthetők. A horgászat során biztosítani kell a természet védelméhez fűződő érdekek érvényesülését, a fenntartható használatot, ami a vadon élő vadászható, halászható, horgászható vad- és halfajok biológiai sokféleségre alapozott fenntartását jelenti. Az előző feltételek teljesülésével a horgászatra irányuló, a természet védelméről szóló törvény szerinti természetvédelmi hatóság engedélye nem szükséges.

4.3.1.1.4. A védelemmel érintett különleges intézményi terület és különleges beépítésre nem szánt intézményterület besorolású területeken honos vagy meghonosodott fajokkal fatelepítés a természet védelméről szóló törvény szerinti természetvédelmi engedély beszerzése nélkül végezhető. A terület szegélyén az adottságok figyelembevételével a tájképi értéket gazdagító és a mikroklímát is kedvezően befolyásoló fásítást kell kialakítani. Előnyben kell részesíteni a nagytáj honos cserje- és fafajait. A területen található tájidegen invazív növényfajok eltávolítása szükséges.

4.3.1.1.5. A védelemmel érintett különleges intézményi terület és különleges beépítésre nem szánt intézményterület besorolású területeken a helyi építési szabályzat szerinti közcélú épületek, építmények elhelyezhetők, kerítés létesíthető, a terület feltölthető a közfunkció növelése érdekében. Az előző feltételek teljesülése mentesít a természet védelméről szóló törvényben szabályozott építési korlátozás alól.

4.3.1.1.6. A védett területen átvezető földút folytonos szemmegoszlású zúzottkő alappal, FZKA burkolattal történő stabilizálása megengedett, amennyiben az a meglévő nyomvonalon történik, valamint ha a fejlesztéssel egyidejűleg a közvetlenül mellette, délnyugati irányban található rontott terület rehabilitációja megtörténik. Az élőhely gyorsabb rehabilitációja érdekében szükséges az alföldi sztyepprét-maradvány élőhely szénájából származó propagulumok területen való szétterítése, felülvetése, a terület rendszeres kaszálása. Az előző feltételek teljesülése mentesít a természet védelméről szóló törvényben szabályozott építési korlátozás alól.

4.3.1.1.7. A tározó leeresztésével járó rekonstrukciós, fejlesztési munkálatok esetén gondoskodni kell a halak és védett állatok mentéséről. A halállomány lehalászása vagy tározótérben halágyak készítése szükséges, illetve halászati joggal rendelkező szervezettel egyeztetett módon történhet a mentés. Az előző feltételek teljesülése mentesít a természet védelméről szóló törvényben szabályozott korlátozás alól.

4.3.1.2. Látogatás:

A terület látogatása természetvédelmi érdekeket nem sért.

4.3.2. Művelési ághoz köthető természetvédelmi területspecifikus kezelési módok, korlátozások és tilalmak:

5. Ős-Maty völgye

5.1. Természetvédelmi célkitűzések:

A védelem célja az általános természetvédelmi célokon túl a jelenlegi területhasználat megőrzése, így a tájképi jelleg, a természetközeli gyepterület állapotának fenntartása.

5.2. Természetvédelmi stratégiák:

Hasznosítási lehetőségek: ökoturizmus, kerékpáros túrák, rekreáció, nádgazdálkodás, vízgazdálkodás, gyepgazdálkodás, környezeti nevelés.

5.3. Természetvédelmi kezelési módok, korlátozások, tilalmak:

5.3.1. A helyi építési szabályzatban közlekedési terület jelölésű ingatlanrészre vonatkozó területspecifikus kezelési módok, korlátozások és tilalmak:

5.3.1.1. Útépítés során humuszmentés szükséges, amit a tervezett út rézsűjére vissza kell teríteni.

5.3.1.2. Humusz-, építőanyag-, törmelékdepónia, illetve munkagépek tárolását szolgáló egyéb telephely a védett terület határain belül nem jelölhető ki.

5.3.1.3. Az építés által érintett érdes csűdfű (Astragalus asper) állományok földlabdás áttelepítéséről a védett területen belül kell gondoskodni. Az áttelepített egyedeket a meggyökeresedésig a vaddisznók általi kitúrástól védeni kell, illetve az állomány megerősödéséig nem szabad legeltetni, ezért a legeltetési tilalomról és az áttelepítés helyéről a terület kezelőjét értesíteni kell.

5.3.1.4. Az útépítéssel nem érintett, azonban a munkaterület közelében lévő érdes csűdfű állományok védelme érdekében az állományok pontos helyét szalaggal meg kell jelölni. Ezen területen belül építési és azt kiszolgáló egyéb tevékenység nem végezhető. A munkavégzést követően a jelölőszalagot el kell távolítani.

5.3.1.5. Az építési tevékenységet követő gyepvetés lösz-sztyepprétek telepítésére használt speciális fűmagkeverék alkalmazásával végezhető. Ez helyettesíthető és kiegészíthető a Szegedi-sík kistájról származó természetes löszsztyepprétekről – akár a védett terület déli szélén, természetközeli löszsztyepprétekkel borított környező mezsgyéken – származó kaszált széna vagy szénamurha terítésével.

5.3.1.6. Az építést követően az újonnan kialakult gyepfelületek kaszálásáról vagy legeltetéséről a gyomosodás elkerülése érdekében gondoskodni kell.

5.3.1.7. A fák, cserjék spontán növekedését a területen belül korlátozni kell, telepítésük tilos.

5.3.1.8. A tervezés és kivitelezés során természetvédelmi szakember bevonása szükséges.

5.3.1.9. Fenn kell tartani a szabadtereléses szarvasmarha-tartás lehetőségét. Ennek érdekében biztosítani kell az állatok úttesten való átterelésének lehetőségét. Az állatok vasútra, illetve - a terelést kivéve – útra kerülésének megakadályozása érdekében villanypásztor és/vagy kerítés létesíthető.

5.3.1.10. Az út mentén a csapadékvíz elvezetését szolgáló árok nem alakítható ki. A terület természetes terepviszonyainak kihasználásával, így megfelelő rézsűlejtéssel, valamint a déli oldalon békaátjáróként is szolgáló áteresz építésével szükséges a vízelvezetést megoldani.

5.3.1.11. A fenti feltételek teljesülése mentesít a külön jogszabályban szabályozott nyomvonalas létesítmény építését, üzembe helyezését korlátozó előírások alól.

5.3.2. A helyi építési szabályzatban nem közlekedési terület jelölésű ingatlanrészre vonatkozó területspecifikus kezelési módok, korlátozások és tilalmak:

6. Gyálaréti Gulyajárás

6.1. Természetvédelmi célkitűzések:

A védelem célja az általános természetvédelmi célokon túl a jelenlegi területhasználat megőrzése, így a tájképi jelleg, a természetközeli gyepterület állapotának fenntartása.

6.2. Természetvédelmi stratégiák:

Hasznosítási lehetőségek: ökoturizmus, gyepgazdálkodás, környezeti nevelés.

6.3. Természetvédelmi kezelési módok, korlátozások, tilalmak:

A sajátos előírásoknál nem szabályozott kezelési módok, korlátozások, tilalmak és a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvényben meghatározott korlátozások és tilalmak alóli felmentések tekintetében a 8. mellékletben szabályozott általános kezelési előírások az irányadók.

7. Körtöltés

8. Szegedi Fertő déli része

8.1. Természetvédelmi célkitűzések:

A védelem célja az általános természetvédelmi célokon túl az egykori szikes pusztából kialakított halastavak, valamint a megmaradt szikespuszta-foltok biológiai sokféleségének megőrzése, természetkímélő gazdálkodás biztosítása.

8.2. Természetvédelmi stratégiák:

Hasznosítási lehetőségek: halgazdálkodás, rekreáció, szervezett idegenforgalom, falusi turizmus, gyep- és nádgazdálkodás, vízgazdálkodás.

8.3. Természetvédelmi kezelési módok, korlátozások, tilalmak:

A sajátos előírásoknál nem szabályozott kezelési módok, korlátozások, tilalmak és a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvényben meghatározott korlátozások és tilalmak alóli felmentések tekintetében a 8. mellékletben szabályozott általános kezelési előírások az irányadók.

9. Lőtér melletti zöldsáv

9.1. Természetvédelmi célkitűzések:

A védelem célja a megmaradt fasor tájképi jellegének megőrzése, a biológiai sokféleség fenntartása és növelése.

9.2. Természetvédelmi stratégiák:

Hasznosítási lehetőségek: közpark, környezeti nevelés.

9.3. Természetvédelmi kezelési módok, korlátozások, tilalmak:

A sajátos előírásoknál nem szabályozott kezelési módok, korlátozások, tilalmak és a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvényben meghatározott korlátozások és tilalmak alóli felmentések tekintetében a 8. mellékletben szabályozott általános kezelési előírások az irányadók.