Budapest Főváros III. Kerület Óbuda-Békásmegyer Önkormányzat Képviselő-testületének 39/2016. (X. 26.) önkormányzati rendelete
a motoros vízi járműveket terhelő települési adóról
Hatályos: 2018. 01. 01- 2019. 12. 31Budapest Főváros III. Kerület Óbuda-Békásmegyer Önkormányzat Képviselőtestületének 39/2016(X.26.) önkormányzati rendelete
a motoros vízi járműveket terhelő települési adóról
Hatályos: 2018. 01. 01- 2019. 12. 31
Budapest Főváros III. Kerület, Óbuda-Békásmegyer Önkormányzat Képviselőtestülete a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény 1/A. §-ban kapott felhatalmazás alapján, Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (1) bekezdés h) pontjában, valamint a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 23. § (5) bekezdés 15. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
1. Általános rendelkezések
1. § Budapest Főváros III. Kerület, Óbuda-Békásmegyer Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat) az Önkormányzat illetékességi területén bevezeti a motoros vízi járműveket terhelő települési adót.
2. § Az adókötelezettség az Önkormányzat illetékességi területén tartósan vagy ideiglenesen tárolt 10 kilowatt motorteljesítményt meghaladó motoros vízi járművek után keletkezik.
2. Értelmező rendelkezések
3. § E rendelet alkalmazásában
1. motoros vízi jármű: a víziközlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvény szerinti úszó létesítmények közül az a belvízi hajó, a vízi sporteszköz, amely főgépének motorteljesítménye a 10 kilowattot meghaladja;
2. a vízi jármű tulajdonosa: a hatósági nyilvántartásban szereplő vízi jármű esetén az a személy, aki a nyilvántartásban tulajdonosként szerepel, egyéb esetben a Polgári Törvénykönyv szerinti tulajdonos;
3. hatósági nyilvántartás: a hajózási hatóság által vezetett úszólétesítmények lajstroma;
4.[3] tárolás: a motoros vízi járműnek a vízen, a parti szakaszon és minden egyéb, a kerületben található ingatlanon történő időszakos vagy rendszeres tárolása; ide nem értve a motoros vízi jármű, vagy motoros vízi járművet szállító egyéb jármű nyolc órát meg nem haladó várakozását.
3. Az adó alanya
4. § (1) Az adó alanya az a magánszemély, aki a negyedév első napján a motoros vízi jármű tulajdonosa.
(2) Több tulajdonos esetén a tulajdonosok a tulajdoni hányadaik arányában adóalanyok.
(3) A társtulajdonosok adókötelezettség viselésével kapcsolatos megállapodására a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (a továbbiakban: Htv.) 12. § (2) bekezdésében foglaltak az irányadók.
4. Az adókötelezettség keletkezése és megszűnése
5. § (1) Az adókötelezettség a motoros vízi jármű tárolása megkezdésének napjával keletkezik.
(2) Az adókötelezettség a tárolás megszüntetését követő negyedév első napjával szűnik meg.
5. Az adó alapja
6. § Az adó alapja a motoros vízi jármű főgépének – több főgép esetén a főgépeinek összegzett – a hatósági nyilvántartásban, ennek hiányában a vízi jármű bizonyítványában feltüntetett, kilowattban (kW) kifejezett teljesítménye.
6. Az adó mértéke
7. § (1) Az adó mértéke a motoros vízi jármű teljesítménye után
a) 50 kW teljesítményig 75 Ft/kW/negyedév,
b) 51-200 kW teljesítmény között 100 Ft/kW/negyedév,
c) 200 kW teljesítmény felett 150 Ft/kW/negyedév.
(2) Az elektromos meghajtású, valamint a hidrogén tüzelőanyag cellás üzemű vízi járműveket az (1) bekezdés szerinti adóból 50%-os adókedvezmény illeti meg.
(3) Az (1) és (2) bekezdés szerinti adóból a motoros vízi járműveket 50%-os adókedvezmény illeti meg a hajólajstrom szerinti vízre bocsátás évét, vagy ennek hiányában a gyártás évét követő 10. évtől.
7. Adómentesség, adókedvezmény[4]
8. §[5] (1) Mentes az adó alól:
- az illetékes vízirendészeti rendőrkapitányságon vízi mentési tevékenység ellátására nyilvántartásba vett és vízi mentés céljára a hajózási hatóság[6] által alkalmasnak minősített, és ténylegesen arra is használt motoros vízi jármű;
- az adott negyedévben az a motoros vízi jármű, amit kizárólag műszaki vizsgálat céljából és csak a közlekedési hatóság által a hatósági tájékoztatóban közzé tett napon, és helyszínen tárolnak az önkormányzat illetékességi területén;
- tulajdonosváltozásnál az adott negyedéven belül az a tulajdonos, aki a motoros vízi járműnek az önkormányzat illetékességi területén belüli tárolását a tulajdonjog átruházásáig nem kezdte meg.
(2) Az az adóalany, aki egy naptári éven belül a motoros vízi járműve után két negyedévre a víziközlekedésről szóló törvényben meghatározott adattartalomnak megfelelő adóbevallási kötelezettségének és adófizetési kötelezettségének egyaránt határidőben eleget tesz, adókedvezményre jogosult, és az adott motoros vízi jármű utáni adót az év hátra levő negyedévében, negyedéveiben nem kell megfizetnie.
8. Eljárási szabályok
9. § (1) A motoros vízi járművek adóját az adó alanya az önkormányzati adóhatóság által rendszeresített formanyomtatványon (1. melléklet) negyedévente, a negyedév utolsó napját követő hónap tizenötödik napjáig köteles bevallani.
(2) Az adóalany az adót az (1) bekezdésben meghatározott időpontig az Önkormányzat e célra rendszeresített adóbeszedési számlájára fizeti meg.
9. Záró rendelkezések
Kiss Anita jegyző | Bús Balázs polgármester |
elfogadva: 2017. március 29. Hatályos: 2017. március 30-ától. Rendelkezéseit 2017. január 1-jétől kell alkalmazni.
elfogadva: 2017. december 15. Hatályos: 2018. január 1-jétől.
módosította: 14/2017. (III. 29.) Ör. 1. §
módosította: 14/2017. (III. 29.) Ör. 5. §
módosította: 14/2017. (III. 29.) Ör. 2. §
módosította: 51/2017. (XII. 18.) Ör. 1. §