Budapest Főváros III. Kerület Óbuda-Békásmegyer Önkormányzat Képviselőtestületének 37/2017(IX.29.) önkormányzati rendelete
a helyi építészeti-műszaki tervtanács működéséről és eljárási rendjéről
Hatályos: 2017. 10. 01- 2024. 02. 29Budapest Főváros III. Kerület Óbuda-Békásmegyer Önkormányzat Képviselőtestületének 37/2017(IX.29.) önkormányzati rendelete
a helyi építészeti-műszaki tervtanács működéséről és eljárási rendjéről
Budapest Főváros III. Kerület, Óbuda-Békásmegyer Önkormányzat Képviselőtestülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § (6) bekezdés 4. pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 23. § (5) bekezdés 5. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a helyi építészeti-műszaki tervtanács működéséről és eljárási rendjéről a következőket rendeli el:
1. A helyi építészeti-műszaki tervtanács jogállása
1. § A helyi építészeti-műszaki tervtanács megnevezése: Budapest Főváros III. Kerület, Óbuda-Békásmegyer Építészeti-műszaki Tervtanácsa.
2. § (1) A Budapest Főváros III. Kerület, Óbuda-Békásmegyer Építészeti-műszaki Tervtanácsa (a továbbiakban: Tervtanács) tagjainak száma az elnökkel együtt legfeljebb 21 fő lehet.
(2) A Tervtanács elnöke (a továbbiak: elnök) az önkormányzati főépítész.
(3) A Tervtanács tagjait – az elnök javaslatára, a bizottság értékelésének figyelembe vételével – a polgármester bízza meg. A megbízási szerződést az önkormányzat nevében a polgármester írja alá. A tervtanácsi tagok megbízatása négy évre szól, amely meghosszabbítható. A tervtanácsi tagság a négy év időtartam letelte előtt is megszűnik lemondással, a megbízás visszavonásával vagy a tag halálával.
3. § (1) Az elnök hatásköre
a) javaslattétel a Tervtanács tagjaira,
b) a tárgyalandó témáktól függően a Tervtanács összetételének meghatározása, a bíráló felkérése,
c) Tervtanács összehívása,
d) Tervtanács munkájának irányítása, a tervtanácsi ülések vezetése,
e) az ülésen elhangzott vélemények szóbeli összefoglalása a jegyzőkönyv számára,
f) a tervtanácsi vélemény kiadmányozása.
(2) Az elnök tartós akadályoztatása esetén az (1) bekezdés b)-f) pontjában meghatározott feladatait az általa kijelölt tervtanácsi tagnak átadhatja.
4. § (1) A Tervtanács munkájának szervezését, valamint a működésével kapcsolatos egyéb adminisztratív feladatokat az Iroda erre kijelölt köztisztviselője (a Tervtanács asszisztense) látja el.
(2) A Tervtanács asszisztense:
a) az elnök döntésének megfelelően meghívja a tervtanácsi tárgyalás résztvevőit,
b) az elnök részére kiadmányozásra előkészíti a Tervtanács állásfoglalását,
c) megküldi az érintetteknek a tervtanácsi állásfoglalást,
d) végzi a Tervtanács működésével kapcsolatos iratkezelési feladatokat,
e) gondoskodik a tervtanácsi tárgyalások meghívójának az Önkormányzat honlapján történő közzétételéről,
f) gondoskodik a Tervtanács állásfoglalásainak nyilvántartásáról,
g) vizsgálja a Tervtanács hatáskörének és illetékességének fennállását,
h) vizsgálja, hogy a benyújtott tervdokumentáció tartalmazza-e a vonatkozó kormányrendeletben és e rendelet szerinti kötelező tartalmi elemeket,
i) szükség esetén hiánypótlásra szólítja fel a tervdokumentáció benyújtóját.
5. § (1) Jogszabály eltérő rendelkezésének hiányában tiszteletdíj illeti meg – az elnök kivételével – a Tervtanács tagját, és a bírálót.
(2) A tiszteletdíj mértéke a Tervtanács tagja esetén ülésenként, ha
a) legalább 6 napirendi pont kerül megtárgyalásra a mindenkori köztisztviselői alapilletmény szerinti összeg,
b) legalább 4 napirendi pont kerül megtárgyalásra a mindenkori köztisztviselői alapilletmény 75%–ának megfelelő összeg,
c) 4 napirendi pontnál kevesebb kerül megtárgyalásra a mindenkori köztisztviselői alapilletmény 50%–ának megfelelő összeg.
(3) A felkért bírálót a mindenkori köztisztviselői alapilletmény szerinti összeg illeti meg.
(4) A tervtanács működési költségeit a Polgármesteri Hivatal éves költségvetésében kell biztosítani.
6. § A bírálóra, valamint az összeférhetetlenségre a településrendezési és az építészeti-műszaki tervtanácsokról szóló kormányrendeletnek a bírálóra, valamint az összeférhetetlenségre vonatkozó szabályait kell megfelelően alkalmazni azzal a kiegészítéssel, hogy bíráló és tervtanácsi tag esetében az összeférhetetlenség megállapításáról a Tervtanács elnöke, a Tervtanács elnöke esetében a polgármester dönt.
2. A tervtanács eljárása
7. § (1) A Tervtanács eljárást folytat le:
a) önkormányzati rendeletben a Tervtanács állásfoglalásához kötött településképi véleményezési eljárások,
b) közterület-alakítási, környezetrendezési tervek,
c) kiemelt jelentőségű kerületi építési szabályzatok,
d) önkormányzati rendeletben meghatározott tervek
esetében.
(2) Amennyiben e rendeletben előírt határidők figyelembe vételével nem lehetséges tervtanácsi ülés tartása, a tervtanácsi véleményt a főépítész szakmai álláspontja helyettesíti.
3. A tervtanács eljárásának részletes szabályai
8. § A Tervtanácshoz benyújtott tervdokumentációnak a más jogszabályban meghatározott munkarészeket kell tartalmaznia.
9. § A Tervtanács az állásfoglalását az arra irányuló kérelem előterjesztésétől számított 10 napon belül hozza meg.
10. § (1) A tervtanácsi eljárás keretében a tervező, vagy az építtető – legfeljebb egy alkalommal – kezdeményezheti a munkaközi tervdokumentáció konzultáció keretében történő bemutatását. A konzultáció eredményéről közbenső állásfoglalás készül, amely tartalmazza a Tervtanács – továbbtervezéssel kapcsolatos – észrevételeit és javaslatait.
(2) A közbenső állásfoglalással a tervdokumentáció bemutatási kötelezettsége nem minősül teljesítettnek.
11. § (1) A Tervtanács legalább – az elnökkel együtt – 5, rendkívül sürgős esetben 3 taggal ülésezik.
(2) A Tervtanács szükség szerinti gyakorisággal, elsősorban keddi vagy csütörtöki napokon ülésezik.
(3) A Tervtanács ülései nyilvánosak.
(4) A tervtanácsi tárgyalásra tanácskozási joggal meg kell hívni:
a) a megtárgyalt terv tervezőjét,
b) a beruházót (építtetőt),
c) a polgármestert,
d) az első fokon eljáró építési hatóságot,
e) kerületet határoló utca esetében az érintett szomszédos önkormányzati főépítészt.
(5) A tanácskozási joggal meghívottak távolmaradása az ülés megtartását nem akadályozza.
(6) A Tervtanács a döntéseit egyszerű szótöbbséggel hozza meg, szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt. A Tervtanács bármely jelenlévő tagja – beleértve az elnököt is – kezdeményezheti a többségi döntéstől eltérő, írásban benyújtott különvéleményének az ülésről készült jegyzőkönyvhöz, illetve állásfoglaláshoz történő csatolását.
12. § (1) A tervtanácsi tárgyalásról minden esetben hangfelvétel és jegyzőkönyv készül. A hangfelvétel és – amennyiben készül – a bírálat a jegyzőkönyv mellékletét képezi.
(2) A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell:
a) a Tervtanács nevét és székhelyét, a tárgyalás helyét és idejét,
b) a megtárgyalt tervdokumentáció tartalmának megnevezését, az építés helyét (címét), az építtető nevét vagy elnevezését, valamint címét vagy székhelyét,
c) napirendi pontonként a tervtanácsi tagok létszámát és a határozatképesség vagy határozatképtelenség tényét,
d) a tervező nevét vagy elnevezését, valamint címét vagy székhelyét, szakmagyakorlási névjegyzék számát,
e) a jelenlévő tervtanácsi tagok napirendi pontonkénti felsorolását,
f) a jelenlévő meghívottak napirendi pontonkénti felsorolását,
g) a szakbíráló nevét és címét,
h) a tervtanácsi tárgyalás esetleges előzményeit (pl. korábbi konzultáció),
i) a Tervtanács elnöke által összefoglalt állásfoglalást,
j) a szavazás eredményét, ha a kisebbségben maradó igényli, akkor az esetleges külön véleményét,
k) a napirendenként felvett és a jelenlévők által aláírt jelenléti ívet.
4. Záró rendelkezések
13. § (1) Jelen rendelet 2017. október 1-jén lép hatályba. Rendelkezéseit a hatályba lépését követően indult ügyekben kell alkalmazni.
(2) Jelen rendelet kihirdetése a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján való kifüggesztéssel történik.