Budapest Főváros III. Kerület Óbuda-Békásmegyer Önkormányzat Képviselőtestületének 37/2017(IX.29.) önkormányzati rendelete

a helyi építészeti-műszaki tervtanács működéséről és eljárási rendjéről

Hatályos: 2017. 10. 01- 2024. 02. 29

Budapest Főváros III. Kerület Óbuda-Békásmegyer Önkormányzat Képviselőtestületének 37/2017(IX.29.) önkormányzati rendelete

a helyi építészeti-műszaki tervtanács működéséről és eljárási rendjéről

Hatályos: 2017. 10. 01- 2024. 02. 29

Budapest Főváros III. Kerület, Óbuda-Békásmegyer Önkormányzat Képviselőtestülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § (6) bekezdés 4. pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 23. § (5) bekezdés 5. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a helyi építészeti-műszaki tervtanács működéséről és eljárási rendjéről a következőket rendeli el:

1. A helyi építészeti-műszaki tervtanács jogállása

1. § A helyi építészeti-műszaki tervtanács megnevezése: Budapest Főváros III. Kerület, Óbuda-Békásmegyer Építészeti-műszaki Tervtanácsa.

2. § (1) A Budapest Főváros III. Kerület, Óbuda-Békásmegyer Építészeti-műszaki Tervtanácsa (a továbbiakban: Tervtanács) tagjainak száma az elnökkel együtt legfeljebb 21 fő lehet.

(2) A Tervtanács elnöke (a továbbiak: elnök) az önkormányzati főépítész.

(3) A Tervtanács tagjait – az elnök javaslatára, a bizottság értékelésének figyelembe vételével – a polgármester bízza meg. A megbízási szerződést az önkormányzat nevében a polgármester írja alá. A tervtanácsi tagok megbízatása négy évre szól, amely meghosszabbítható. A tervtanácsi tagság a négy év időtartam letelte előtt is megszűnik lemondással, a megbízás visszavonásával vagy a tag halálával.

3. § (1) Az elnök hatásköre

a) javaslattétel a Tervtanács tagjaira,

b) a tárgyalandó témáktól függően a Tervtanács összetételének meghatározása, a bíráló felkérése,

c) Tervtanács összehívása,

d) Tervtanács munkájának irányítása, a tervtanácsi ülések vezetése,

e) az ülésen elhangzott vélemények szóbeli összefoglalása a jegyzőkönyv számára,

f) a tervtanácsi vélemény kiadmányozása.

(2) Az elnök tartós akadályoztatása esetén az (1) bekezdés b)-f) pontjában meghatározott feladatait az általa kijelölt tervtanácsi tagnak átadhatja.

4. § (1) A Tervtanács munkájának szervezését, valamint a működésével kapcsolatos egyéb adminisztratív feladatokat az Iroda erre kijelölt köztisztviselője (a Tervtanács asszisztense) látja el.

(2) A Tervtanács asszisztense:

a) az elnök döntésének megfelelően meghívja a tervtanácsi tárgyalás résztvevőit,

b) az elnök részére kiadmányozásra előkészíti a Tervtanács állásfoglalását,

c) megküldi az érintetteknek a tervtanácsi állásfoglalást,

d) végzi a Tervtanács működésével kapcsolatos iratkezelési feladatokat,

e) gondoskodik a tervtanácsi tárgyalások meghívójának az Önkormányzat honlapján történő közzétételéről,

f) gondoskodik a Tervtanács állásfoglalásainak nyilvántartásáról,

g) vizsgálja a Tervtanács hatáskörének és illetékességének fennállását,

h) vizsgálja, hogy a benyújtott tervdokumentáció tartalmazza-e a vonatkozó kormányrendeletben és e rendelet szerinti kötelező tartalmi elemeket,

i) szükség esetén hiánypótlásra szólítja fel a tervdokumentáció benyújtóját.

5. § (1) Jogszabály eltérő rendelkezésének hiányában tiszteletdíj illeti meg – az elnök kivételével – a Tervtanács tagját, és a bírálót.

(2) A tiszteletdíj mértéke a Tervtanács tagja esetén ülésenként, ha

a) legalább 6 napirendi pont kerül megtárgyalásra a mindenkori köztisztviselői alapilletmény szerinti összeg,

b) legalább 4 napirendi pont kerül megtárgyalásra a mindenkori köztisztviselői alapilletmény 75%–ának megfelelő összeg,

c) 4 napirendi pontnál kevesebb kerül megtárgyalásra a mindenkori köztisztviselői alapilletmény 50%–ának megfelelő összeg.

(3) A felkért bírálót a mindenkori köztisztviselői alapilletmény szerinti összeg illeti meg.

(4) A tervtanács működési költségeit a Polgármesteri Hivatal éves költségvetésében kell biztosítani.

6. § A bírálóra, valamint az összeférhetetlenségre a településrendezési és az építészeti-műszaki tervtanácsokról szóló kormányrendeletnek a bírálóra, valamint az összeférhetetlenségre vonatkozó szabályait kell megfelelően alkalmazni azzal a kiegészítéssel, hogy bíráló és tervtanácsi tag esetében az összeférhetetlenség megállapításáról a Tervtanács elnöke, a Tervtanács elnöke esetében a polgármester dönt.

2. A tervtanács eljárása

7. § (1) A Tervtanács eljárást folytat le:

a) önkormányzati rendeletben a Tervtanács állásfoglalásához kötött településképi véleményezési eljárások,

b) közterület-alakítási, környezetrendezési tervek,

c) kiemelt jelentőségű kerületi építési szabályzatok,

d) önkormányzati rendeletben meghatározott tervek

esetében.

(2) Amennyiben e rendeletben előírt határidők figyelembe vételével nem lehetséges tervtanácsi ülés tartása, a tervtanácsi véleményt a főépítész szakmai álláspontja helyettesíti.

3. A tervtanács eljárásának részletes szabályai

8. § A Tervtanácshoz benyújtott tervdokumentációnak a más jogszabályban meghatározott munkarészeket kell tartalmaznia.

9. § A Tervtanács az állásfoglalását az arra irányuló kérelem előterjesztésétől számított 10 napon belül hozza meg.

10. § (1) A tervtanácsi eljárás keretében a tervező, vagy az építtető – legfeljebb egy alkalommal – kezdeményezheti a munkaközi tervdokumentáció konzultáció keretében történő bemutatását. A konzultáció eredményéről közbenső állásfoglalás készül, amely tartalmazza a Tervtanács – továbbtervezéssel kapcsolatos – észrevételeit és javaslatait.

(2) A közbenső állásfoglalással a tervdokumentáció bemutatási kötelezettsége nem minősül teljesítettnek.

11. § (1) A Tervtanács legalább – az elnökkel együtt – 5, rendkívül sürgős esetben 3 taggal ülésezik.

(2) A Tervtanács szükség szerinti gyakorisággal, elsősorban keddi vagy csütörtöki napokon ülésezik.

(3) A Tervtanács ülései nyilvánosak.

(4) A tervtanácsi tárgyalásra tanácskozási joggal meg kell hívni:

a) a megtárgyalt terv tervezőjét,

b) a beruházót (építtetőt),

c) a polgármestert,

d) az első fokon eljáró építési hatóságot,

e) kerületet határoló utca esetében az érintett szomszédos önkormányzati főépítészt.

(5) A tanácskozási joggal meghívottak távolmaradása az ülés megtartását nem akadályozza.

(6) A Tervtanács a döntéseit egyszerű szótöbbséggel hozza meg, szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt. A Tervtanács bármely jelenlévő tagja – beleértve az elnököt is – kezdeményezheti a többségi döntéstől eltérő, írásban benyújtott különvéleményének az ülésről készült jegyzőkönyvhöz, illetve állásfoglaláshoz történő csatolását.

12. § (1) A tervtanácsi tárgyalásról minden esetben hangfelvétel és jegyzőkönyv készül. A hangfelvétel és – amennyiben készül – a bírálat a jegyzőkönyv mellékletét képezi.

(2) A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell:

a) a Tervtanács nevét és székhelyét, a tárgyalás helyét és idejét,

b) a megtárgyalt tervdokumentáció tartalmának megnevezését, az építés helyét (címét), az építtető nevét vagy elnevezését, valamint címét vagy székhelyét,

c) napirendi pontonként a tervtanácsi tagok létszámát és a határozatképesség vagy határozatképtelenség tényét,

d) a tervező nevét vagy elnevezését, valamint címét vagy székhelyét, szakmagyakorlási névjegyzék számát,

e) a jelenlévő tervtanácsi tagok napirendi pontonkénti felsorolását,

f) a jelenlévő meghívottak napirendi pontonkénti felsorolását,

g) a szakbíráló nevét és címét,

h) a tervtanácsi tárgyalás esetleges előzményeit (pl. korábbi konzultáció),

i) a Tervtanács elnöke által összefoglalt állásfoglalást,

j) a szavazás eredményét, ha a kisebbségben maradó igényli, akkor az esetleges külön véleményét,

k) a napirendenként felvett és a jelenlévők által aláírt jelenléti ívet.

4. Záró rendelkezések

13. § (1) Jelen rendelet 2017. október 1-jén lép hatályba. Rendelkezéseit a hatályba lépését követően indult ügyekben kell alkalmazni.

(2) Jelen rendelet kihirdetése a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján való kifüggesztéssel történik.