Budapest Főváros XIV. Kerület Zugló Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2015. (II. 27.) önkormányzati rendelete
Zugló szociális és gyermekvédelmi pénzbeli, természetbeni támogatásainak és szociális ellátásainak szabályairól
Hatályos: 2023. 07. 05- 2023. 08. 31Zugló szociális és gyermekvédelmi pénzbeli, természetbeni támogatásainak és szociális ellátásainak szabályairól
Budapest Főváros XIV. Kerület Zugló Önkormányzatának Képviselő-testülete az Alaptörvény 31. cikk (2) bekezdése valamint az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdése alapján eredeti jogalkotói hatáskörében, valamint törvény végrehajtására a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 10. § (1) bekezdésében e rendelet 5. § - 6. §-a tekintetében, a 26. §-ában e rendelet 9. §-a, 17. § és 19. §-a tekintetében, a 32. § (1) bekezdés b) pontjában e rendelet 5. §, a 45. § (1) bekezdésében és 134/E. §-ban e rendelet 24. § - 46. §-a tekintetében, 48. § (4) bekezdésében, az e rendelet 51. §-a tekintetében, az 58/B. § (2) bekezdésében, az e rendelet 75. §-a tekintetében, a 62. § (2) bekezdésében, e rendelet 58. §-a tekintetében, a 92. § (1) bekezdésében és a (2) bekezdés a), b) és d-f) pontban kapott felhatalmazása alapján, e rendelet 55. §, 59. § - 60. §-ai, 61. § - 65. §-ai tekintetében a 4/A. § (1) bekezdés a) pontjában, a 86. § (4) bekezdésében meghatározott feladatkörében, továbbá a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 18. § (2) bekezdésében e rendelet 47. §-a, 20/C. § (9) bekezdésében e rendelet 77. §-a, 29. § (9) bekezdésében e rendelet 56. §-a, a 61. §, 68. §- 70. §-ai tekintetében és a 131. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, e rendelet 5. § - 6. §-ai, 69. § - 70. §-ai, a 16. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, valamint a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 19. § (2) bekezdésében és a 74. § (5) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a következőket rendeli el:
Általános rendelkezések
1. § Zugló szociális és gyermekvédelmi pénzbeli, természetbeni támogatásainak és szociális ellátásainak alapelvei:
2. § (1) A pénzbeli és természetbeni ellátások tekintetében e rendelet hatálya Budapest főváros XIV. kerület közigazgatási területére terjed ki.
(2) E rendelet személyi hatálya – a (3) bekezdésben foglalt eltéréssel - a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.) 3. §-ába a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.) 4. §-ában meghatározott személyekre terjed ki.
(3) A rendelet hatálya szociális szolgáltatások tekintetében
a) Szolgáltatást végző intézmény ellátási területén - kivéve a b) pont – bejelentett lakcímmel rendelkező személyre.
b) a fogyatékosok nappali ellátása tekintetében a főváros és Pest megye közigazgatási területére terjed ki.
(4) *2 E rendeletben szabályozott időskorúak évvégi támogatása, bárányhimlő elleni védőoltás támogatása, születési támogatás, nagykorúvá váló személyek köszöntése, szépkorú személyek elismerése, tűzifa juttatás ellátások személyi hatálya Budapest Főváros XIV. kerület közigazgatási területén lakóhellyel rendelkező személyekre terjed ki.
3. Értelmező rendelkezések
3. § (1) *4 E rendelet alkalmazásában - időskorúak évvégi támogatása, a köztemetés, tűzifajuttatás, születési támogatás, nagykorúvá váló személyek köszöntése, szépkorú személyek elismerése, bárányhimlő elleni védőoltás támogatása, a Pneumococcus elleni védőoltás támogatása, a fűtési szezonban történő időszakos támogatás, és a köztemetés költségeinek megtérítése alóli mentesítés ellátás kivételével - az e rendeletben szabályozott pénzbeli ellátások tekintetében:
4. Hatásköri szabályok
4. § (1) *5 Az e rendeletben foglalt szociális feladat és hatásköröket az Szt. 4/A. § (1) bekezdése és a Gyvt. 18. § (2) bekezdése alapján - a személyes gondoskodást nyújtó szociális és gyermekvédelmi ellátások kivételével – a képviselő-testület által átruházott hatáskörben I. fokon a Polgármester és a Népjóléti Bizottság gyakorolja e rendeletben meghatározottak szerint.
(2) *2 A Képviselő-testület, a Népjóléti Bizottság és a Polgármester hatáskörébe tartozó pénzbeli és természetbeni ellátások esetén a hatósági eljárás során valamennyi végzés meghozatalára vonatkozó hatáskört a Jegyzőre ruházza át, aki jogosult a döntést nem igénylő eljárási cselekmények lefolytatására az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvényben meghatározottak szerint.
(3) Az intézményvezető e rendeletben meghatározott feltételek szerint:
a) dönt a személyes gondoskodást nyújtó szociális, gyermekjóléti ellátások iránti kérelemről és írásban értesíti az ellátást kérő személyt vagy törvényes képviselőjét és
b) vizsgálja az Szt. 59/A. §-a szerint az igénybevevő szociális rászorultságát.
5. Eljárási rendelkezések
5. § (1) *2 Az e rendeletben szabályozott pénzbeli és természetbeni támogatás iránti támogatások megállapítása
a) kérelemre, vagy
b) a Szt-ben meghatározott esetekben, és eseti szociális segély megállapítása és szépkorú személyek elismerése esetén hivatalból
történik.
(1b) *3 A kérelmeket folyamatosan, Budapest Főváros XIV. Kerület Zuglói Polgármesteri Hivatalnál vagy adósságkezelési szolgáltatás és tűzifajuttatás esetében a Családsegítő Központban az e célra rendszeresített e rendelet mellékletét képező formanyomtatványon kell benyújtani.
(2) E rendeletben szabályozott szociális és gyermekvédelmi alapszolgáltatások igénybevétele iránti kérelmet az intézmény vezetőjénél kell előterjeszteni.
(3) A kérelemhez csatolni kell a támogatások megállapításához a család vagy a háztartás
a) jövedelmi viszonyairól szóló igazolásokat az Szt. 10. §-ában, a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló 149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelet 65. § (1) bekezdésében meghatározottak szerint,
6. § *4 Az eljáró hatóságnak a gyógyszertámogatás és a minimumjövedelem-juttatás megállapítására, továbbá a minimumjövedelem-juttatás felülvizsgálatára irányuló eljárásban vizsgálnia kell, hogy a szociális ellátást kérő személy vagy a háztartás valamelyik tagja
jogosult-e az Szt. szerinti és a járási (fővárosi kerületi) hivatal hatáskörébe tartozó szociális ellátásra.
7. § E rendeletben szabályozott támogatásokat kérelmező és a kérelemmel érintett egyéb személyek életkörülményeinek, vagyoni, szociális, egészségügyi vagy egyéb körülményeinek pontos megállapítása, megismerése érdekében helyszíni szemlét (környezettanulmányt) lehet végezni akkor, ha a kérelmezőre vonatkozóan az eljáró hatóságnak a rendelkezésére álló környezettanulmánya három hónapnál régebbi. Nem kell környezettanulmány a 47. § - 49. §-okban foglalt ellátások esetén. A környezettanulmányt kizárólag az életvitelszerű tartózkodás tényére vonatkozóan kell elkészíteni.
8. § (1) A megállapított ellátások folyósítása:
a) postai úton,
b) közüzemi szolgáltatókhoz történő folyósítással,
c) pénztári kifizetéssel,
d) bankszámlára történő utalással vagy
e) előrefizetős órákhoz tartozó kártyára befizetéssel
történik.
(2) A támogatások kifizetésének módjáról a támogatást megállapító határozatban kell rendelkezni.
(3) A megállapított rendkívüli települési támogatás a jogosult kérelemre abban az esetben teljesíthető pénztári kifizetéssel a jogosult vagy a meghatalmazottja részére, ha az azonnali készpénzkifizetés a jogosult létfenntartásához nélkülözhetetlen.
(4) *3
8/A. § *2
6. Az együttműködési kötelezettségek és elmulasztásuk jogkövetkezményei
9. § *1 (1) Az eljáró hatóság a minimumjövedelem-juttatásban és az adósságkezelési szolgáltatásban részesülő személynek vagy személyeknek az ellátásról hozott döntésében – az e rendeletben meghatározott kivételekkel - a Családsegítő Központtal való együttműködési kötelezettséget (a továbbiakban: együttműködési kötelezettség) ír elő. Az együttműködési kötelezettség megszegésének következményeiről az e § (6) bekezdésében és a 11. §-ában meghatározott jogkövetkezményekre utalva a támogatást az ellátásról hozott döntésben a jogosultat tájékoztatni kell.
(2) A minimumjövedelem-juttatásban részesülő kérelmező, valamint a háztartásukban élő valamennyi aktívkorú és munkaképes személy, aki munkaviszonnyal vagy foglalkoztatásra irányuló egyéb jogviszonnyal nem rendelkezik - kivéve, az Szt. 4. § (1) bekezdés i) pont szerint rendszeres pénzellátásban részesülőt – köteles
10. § *2 Akinek a minimumjövedelem-juttatásra való jogosultsága a 9. § (2) bekezdés a) pontja, vagy a 9. § (6) bekezdése alapján szűnik meg, új kérelmet az ellátás ismételt megállapítása iránt a megszüntető határozat véglegessé válásától számított három hónap elteltét követően nyújthat be.
7. A jogosulatlanul igénybe vett támogatás megtérítése
11. § Az e rendeletben meghatározott feltételek hiányában vagy a jogszabályok megsértésével nyújtott szociális ellátást meg kell szüntetni, továbbá az ellátást jogosulatlanul és rosszhiszeműen igénybevevőt kötelezni kell:
a) a pénzbeli ellátás visszafizetésére,
b) a természetben nyújtott ellátás esetén a pénzegyenértékének megfizetésére.
12. § (1) Ha a pénzbeli ellátás 11. §-ban meghatározott ok miatt szűnt meg, a támogatás megszűnésének időpontjától számított egy évig nem állapítható meg az újabb rendszeres pénzbeli ellátásra való jogosultság.
(2) *3 Az e rendelet 11. §-ban szabályozott kötelezés elrendelése esetén, a Szt. szerinti visszafizetés összegét – amennyiben annak megfizetése a kötelezett megélhetését súlyosan veszélyeztetné – a Népjóléti Bizottság méltányosságból
a) elengedheti
b) csökkentheti vagy
c) részletfizetéssel engedheti teljesíteni.
(3) Az elengedésről, a csökkentésről, valamint a részletfizetéssel való megfizetésről szóló döntés során a hatáskör gyakorlója különösen a következőket veszi figyelembe:
a) a háztartás jövedelmét és az abban bekövetkezett változást,
b) háztartás tagjainak egészségi állapotában bekövetkezett változást,
c) a kérelem benyújtását megelőző 3 hónapon belül keletkezett előre nem látható kiadásokat.
13. § *5
Pénzbeli ellátások
8. A települési támogatás formái
14. § Az önkormányzat a szociálisan rászoruló személyek, családok részére települési támogatás biztosít az e rendeletben meghatározottak szerint.
15. § (1) *4 A szociális rászorultság esetén az e rendeletben meghatározott feltételek szerint
9. Minimumjövedelem-juttatás
16. § *4 A Polgármester minimumjövedelem-juttatásra való jogosultságot állapít meg annak a nagykorú személynek, akinek
17. § A minimumjövedelem-juttatást egy háztartásból csak egy személy részére lehet megállapítani.
18. § *6 (1) A minimumjövedelem-juttatást egy lakásban legfeljebb két háztartás részére lehet megállapítani. A juttatás mértéke havonta háztartásonként 2000 Ft-nál nem lehet kevesebb.
(2) A tanulói/hallgatói jogviszonyban álló kérelmező nem tekinthető külön háztartásban élőnek a vele egy lakásban élő egyenesági rokonaitól.”
19. § *2 A minimumjövedelem juttatás havi összegének kiszámítása az alábbi módon történik:
20. § (1) *1 A minimumjövedelem-juttatást a kérelem benyújtásának a napjától számított határozatlan időre kell megállapítani. Ha a megállapított juttatás összege a megállapítás hónapjában 1 000 Ft-nál kevesebb, az első havi juttatást a következő hónapra járó összeggel együtt, annak esedékessége napján kell folyósítani.
(2) A kérelmező köteles bejelenteni, ha bármely a kérelemben szereplő adatában (különösen a jogosultságot keletkeztető adatában) változás következik be.
21. § *3 (1) Ha a minimumjövedelem-juttatásra való jogosultságot azért kell megszüntetni, mert a háztartás bármelyik tagjának munkába állása miatt a háztartás a jövedelemhatárt túllépi, akkor a juttatás felét az eljáró hatóság a keresőtevékenység megkezdését követő hónap első napjától 3 hónapig hivatalból továbbfolyósítja, feltéve, hogy a háztartás munkaviszonnyal nem rendelkező, együttműködésre kötelezett személyei továbbra is teljesítik az együttműködési megállapodásban foglaltakat a Családsegítő Központ felé.
(2) Ha a juttatás összege a háztartás bármely tagjának munkába állása miatt csökken, a juttatást a kereső tevékenység kezdő hónapját követő hónap 1. napjától számított 3 hónapig az eredeti összegben kell továbbfolyósítani.
22. § *2 A minimumjövedelem-juttatás iránti kérelmet e rendelet 3. melléklet szerinti formanyomtatványon kell benyújtani a Polgármesteri Hivatalban.
23. § (1) A minimumjövedelem-juttatásra való jogosultságot a Polgármester évente felülvizsgálja. A felülvizsgálatot a megállapító határozatban foglalt támogatás nyújtására vonatkozó kezdő időponttól számított egy évet megelőző 15 napon belül kell megindítani.
(2) A minimumjövedelem-juttatásra jogosult bejelentésére, vagy hivatalból a jogosultság jövedelmi feltételének fennállását felül kell vizsgálni, ha az ellátás megállapításának alapjául szolgáló jövedelemben változás történt, vagy az ellátás megállapításánál figyelembe vett, egy háztartásban élő családtagok létszáma megváltozott.
(3) Ha a minimumjövedelem-juttatás összege a (1) és (2) bekezdés szerinti felülvizsgálat eredményeként
10. Rendszeres lakásfenntartási támogatás
24. § (1) A rendszeres lakásfenntartási támogatás a szociálisan rászoruló háztartások részére a háztartás tagjai által lakott lakás, vagy lakásként használt nem lakás céljára szolgáló helyiség fenntartásával kapcsolatos rendszeres kiadások viseléséhez nyújtott hozzájárulás.
(2) A polgármester a villanyáram-, a víz- és a gázfogyasztás, a távhőszolgáltatás, a csatornahasználat és a szemétszállítás díjához, a lakbérhez és a közös költséghez rendszeres lakásfenntartási támogatást állapít meg az e rendeletben meghatározott feltételek szerinti jogosultnak.
(3) *2 A rendszeres lakásfenntartási támogatást természetbeni szociális ellátás formájában és elsősorban a lakásfenntartással azon összefüggő rendszeres kiadásokhoz kell nyújtani, amelyek megfizetésének elmaradása a kérelmező lakhatását a legnagyobb mértékben veszélyezteti. Az önkormányzati bérlakásban élők esetén a rendszeres lakásfenntartási támogatást elsősorban lakbér támogatásához kell nyújtani.
(4) *2 A rendszeres lakásfenntartási támogatás a szolgáltatóhoz történő utalással állapítható meg annak a kérelmezőnek, aki a szolgáltatónál felhasználói azonosító számmal rendelkezik. Azon személy részére, akinél előrefizetős készülék működik, a lakásfenntartási támogatás a készülék működtetését lehetővé tevő eszköz (kódhordozó) formájában is nyújtható.
25. § (1) *2 A rendszeres lakásfenntartási támogatás egy hónapra jutó összege (a továbbiakban: T) az elismert lakásfenntartási költség és a háztartás jövedelmének meghatározott (a háztartás egyenlő értékű jövedelmétől függő) hányadának a különbözete, de nem lehet kevesebb, mint 2500 Ft.
(2) *3 A lakásfenntartás egy négyzetméterre jutó elismert havi költsége 500 Ft.
(3) A rendszeres lakásfenntartási támogatás esetében elismert lakásnagyság
a) ha a háztartásban egy személy lakik 35 nm,
b) ha a háztartásban több személy lakik, fogyasztási egységenként további 20 nm a háztartás ekvivalens méretével arányosan,
c) az elismert lakásnagyság kiszámítása a következő módon történik:
ca) egyszemélyes háztartás esetén az a) pontban jelzett lakásnagyság
(4) Az (1) bekezdés szerinti T kiszámítása a következő módon történik:
26. § (1) *5 A kérelmező számára a havi rendszerességgel járó lakásfenntartási támogatást a kérelem benyújtását követő hónap első napjától kell megállapítani.
(2) A rendszeres lakásfenntartási támogatást egy évre kell megállapítani.
(3) *1 Nem áll fenn az együttműködési kötelezettsége annak a kérelmezőnek, akinek a megállapított rendszeres lakásfenntartási támogatás összege havonta a 13 000 Ft összeghatárt nem haladja meg.
27. § (1) A rendszeres lakásfenntartási támogatás ugyanazon lakásra csak egy jogosultnak állapítható meg, függetlenül a lakásban élő személyek és háztartások számától.
(2) Az (1) bekezdés alkalmazásában külön lakásnak kell tekinteni a társbérletet, az albérletet és a jogerős bírói határozattal használatában megosztott lakás lakrészeit.
28. § *2 (1) Ha a rendszeres lakásfenntartási támogatás
a) a háztartás bármelyik tagjának munkába állása miatt szűnik meg, akkor a kérelmező részére a keresőtevékenység kezdő hónapját követő hónap 1. napjától számított három hónapig 50%-os összegben kell továbbfolyósítani, vagy
b) összege a háztartás bármely tagjának munkába állása miatt csökken, a támogatást a kereső tevékenység kezdő hónapját követő hónap 1. napjától számított három hónapig 25. § (1) bekezdése alapján megállapított összegben kell továbbfolyósítani,
c) Az a)-b) pontban szabályozott továbbfolyósítás esetén a rendszeres lakásfenntartási támogatás időtartam meghaladhatja az egy évet.
(2) *4
29. § (1) Rendszeres lakásfenntartási támogatásra nem jogosult az a háztartás,
a) *1 ahol a háztartás havi összjövedelme (J) és a lakásfenntartásra fizetendő meghatározott hányad (h) szorzata (Jxh) meghaladja a lakásfenntartás elismert költségét (K),
b) amely a 3. § e) pontja szerinti vagyonnal rendelkezik.
30. § A rendszeres lakásfenntartási támogatás iránti kérelmet a 4. melléklet szerinti formanyomtatványon kell benyújtani.
10a. Fűtési szezonban történő időszaki támogatás*1
30/A. § (1) *4 Az Önkormányzat időszaki támogatást nyújt a téli hónapokban megnövekedett fűtési kiadások enyhítésére Budapest XIV. kerület közigazgatási területén bejelentett lakóhellyel, vagy tartózkodási hellyel rendelkező személynek, ahol a háztartás nem részesül rendszeres lakásfenntartási támogatásban, és aki az alábbi ellátások valamelyikében részesül
a) öregségi nyugdíj
b) rokkantsági ellátás
c) házastársi pótlék
d) rehabilitációs ellátás
e) rokkantsági járadék
f) korhatár alatti ellátás vagy
g) hozzátartozói ellátás
és akinek a jövedelme a 170 000 Ft-ot nem haladja meg.
(2) A támogatás igénylésére irányuló eljárás kérelemre indul, mely a tárgyév szeptember 1-jétől október 31. napjáig nyújtható be.
(3) A támogatásra való jogosultság a határidőben beadott kérelmek esetében november 1-től a következő év március 15. napjáig polgármester által kerül elbírálásra. A határidőn túl beadott kérelmek esetében a támogatásra való jogosultság a benyújtást követő hónap első napjától állapítható meg.
(4) A kérelemhez csatolni kell a kérelmező jövedelemigazolását. Háztartásonként egy személy részére állapítható meg támogatás. Fűtési szezonban történő időszaki támogatás megállapításakor csak a kérelmező jövedelemvizsgálatára kerül sor.
(5)1 Az időszaki fűtés támogatás havi összege a (3) bekezdésben foglaltak szerint november 1-jétől 8 000 Ft, március hónapra a támogatás összegének az 50%-a állapítható meg.
30/B. § *2 Az időszaki fűtési támogatás iránti kérelmet a 4a. melléklet szerinti formanyomtatványon kell benyújtani.
11. Adósságkezelési szolgáltatás
31. § Az adósságkezelési szolgáltatás a szociálisan rászorult személyek részére nyújtott, lakhatást megőrzését segítő ellátás.
32. § Az adósságkezelési szolgáltatás esetén a jogosult
a) adósságkezelési tanácsadásban, és
b) adósságcsökkentési támogatásban
részesül, amelyet az adósságkövetelés jogosultjának kell folyósítani.
33. § (1) A Polgármester a határozatában megjelölt időponttól adósságcsökkentési támogatásban részesíti azt a kérelmezőt
a) amelynek
aa) a (3) bekezdésben meghatározott adósságok valamelyike esetében fennálló tartozása legalább kéthavi, vagy
ab) a közüzemi díjtartozása miatt a szolgáltatást kikapcsolták, vagy értesítést kapott a szolgáltatótól a kikapcsolásról,
34. § Az adósságcsökkentés címén nyújtott támogatás vissza nem térítendő szociális támogatásnak minősül.
35. § Az adósságkezelési szolgáltatás időtartama 500 000 Ft alatti tartozás esetén legfeljebb 18 hónap, 500 000 Ft feletti tartozás esetén 18 hónap. A szolgáltatás időtartama különösen indokolt esetben (haláleset, súlyos betegség) egy alkalommal, az egyéni szociális helyzethez illeszkedő részletfizetési megoldást kialakítása érdekében 6 hónappal meghosszabbítható.
36. § *1 (1) Az adósságcsökkentési támogatás folyósítását az eljáró hatóság hivatalból legfeljebb 6 hónap időtartamra felfüggeszti, ha a jogosult
a) a második figyelmeztetés ellenére sem veszi igénye az adósságkezelési tanácsadást,
b) az általa vállalt adósságtörlesztéssel 2 havi részletet elérő késedelembe esik, vagy
c) a lakásfenntartási kiadásokkal kapcsolatos fizetési kötelezettségének 2 hónapon keresztül nem tesz eleget.
(2) Ha az (1) bekezdésben foglalt időtartam alatt a jogosult a részletfizetési kötelezettségét nem rendezi és folyó havi kiadásokat sem fizeti meg, a hatóság az ellátást megszünteti.
(3) Ha az (1) bekezdésben foglalt időtartam alatt a jogosult teljesíti a támogatás folyósításához szükséges feltételeket, a támogatás folyósítása hivatalból újra indul.
37. § (1) Az adósságcsökkentési támogatás a 36. § (2) bekezdésben foglaltak szerinti megszüntetéstől számított 12 hónapon belül nem állapítható ismételten meg.
(2) *2 Ugyanazon személy vagy háztartásának tagja az adósságkezelési támogatás lezárásától – ide nem értve az (l) bekezdés szerinti megszüntetést - számított 12 hónapon belül nem részesülhet ismételten adósságkezelési szolgáltatásban.
(3) Az adósságcsökkentési támogatás visszafizetését legfeljebb olyan összegű részletekben lehet elrendelni, mint amilyen összegben a támogatást adták.
(4) *3 A (2) bekezdéstől az alábbi esetekben lehet eltérni:
a) valamely háztartástag halála,
b) háztartás valamelyik tagjának három hónapot meghaladó keresőképtelensége,
c) háztartás valamelyik tagjának három hónapot meghaladó munkanélkülisége
miatt a háztartás jövedelme a lakásfenntartási támogatás szabályai szerint a háztartásra megállapított elismert lakásköltség felét meghaladó mértékben csökken.
(5) *4 A (2) bekezdéstől eltérően, ha az adósságkezelési szolgáltatásban való részvétel során a háztartás összes adósságkezelési szolgáltatásba bevonható adósságának csak egy részre került bevonásra, és a háztartás az adósságkezelési szolgáltatásban való részvétele óta fizeti a folyó havi rendszeres lakásfenntartási kiadásokat, azaz új hátraléka az adósságkezelési szolgáltatásban való előző részvétele óta nem keletkezett.”
(6) *5 A (2) bekezdéstől eltérően a sikeres adósságkezelés lezárását követő 3 hónap elteltével abban az esetben, ha az adósságkezelési szolgáltatásban való részvétele során a háztartás számára folyósított adósságcsökkentési támogatás összege nem haladja meg a legfeljebb adható összeget, a megítélt támogatás és a legfeljebb adható támogatás közötti különbség erejéig.
38. § A Családsegítő Központ a 9. § (5) bekezdésben foglaltak szerint minden hónap 15-éig tájékoztatja a Polgármesteri Hivatalt azon adósságkezelt személyekről, akik a tárgyhónapot megelőző hónapban az adósságkezelési megállapodásban vállalt kötelezettségek valamelyikét nem teljesítették
39. § Az adósságcsökkentési támogatás iránti kérelmet az 5. melléklet szerinti formanyomtatványon kell a Családsegítő Központnál (1144 Budapest, Füredi park 6.) benyújtani. A kérelmet a szükséges mellékletekkel és a javaslattal együtt a Családsegítő Központ 15 napon belül továbbítja a Polgármester felé döntésre.
40. § *1 A Polgármester a lakásvesztés elkerülése érdekében a 33. § (11) bekezdés meghatározott önrész lehet kevesebb is, de legalább 10 000 Ft, valamint az ott meghatározott támogatási összegénél magasabb támogatást is megállapíthat, továbbá a 33. § (1) bekezdés b) pontban szabályozott lakásnagyságot meghaladó lakásban lakók esetében is dönthet a támogatásról, feltéve, hogy
a) a háztartás egyenlő értékű jövedelme kisebb, mint a szociális vetítési alap 150%-a, a háztartás legalább egyik tagja várandós nő, tartósan beteg, kiskorú, fogyatékkal élő személy, egyedülálló 60 év feletti kérelmező, vagy
b) a háztartás esetében, amelynek minden tagja 60 év feletti, illetve
c) a háztartás kiskorú tagja(i), anyagi vagy lakhatási problémák miatt veszélyeztetett(ek).
11/A. Méltányossági ápolási díj*2
40/A. § (1) Települési támogatásként méltányossági ápolási díjra jogosult az a személy, aki
a) 18. életévét betöltött tartósan beteg személy közeli hozzátartozója [Ptk. 8:1. § (1) bekezdés 1. pont] ápolását, gondozását végzi, és az ápolt házi segítségnyújtás keretében nem látható el,
b) zuglói lakcímmel rendelkezik, és
c) 2016. február 28-ig méltányossági ápolási díjra volt jogosult, és azt részére továbbfolyósították.
(2) Tartósan beteg az a személy, aki a háziorvos igazolása alapján előreláthatólag három hónapnál hosszabb időtartamban állandó ápolást, gondozást igényel.
(3) Nem jogosult méltányossági ápolási díjra az a közeli hozzátartozó, aki az Szt. 41. § (1) bekezdése szerinti ápolási díjra jogosult.
(4) Az (1) bekezdés szerinti jogosultságot évente felül kell vizsgálni, a jogosultsági feltételek fennállása esetén a továbbfolyósításról hivatalból kell intézkedni.
(5) A méltányossági ápolási díjra jogosult személy a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott ápolási díj havi alapösszegének a 80%-ára jogosult.
(6) A támogatás folyósításának időszaka szolgálati időt keletkeztet a nyugdíjjogosultság szempontjából, továbbá az ápoló egészségbiztosítási szolgáltatásra jogosult.
(7) A támogatás folyósítását meg kell szüntetni, ha
a) a támogatásban részesülő részére rendszeres pénzellátást állapítottak meg,
b) az ápoló e rendeletben meghatározott minimumjövedelem-juttatásban részesül,
c) az ápolt elhunyt,
d) az ápolt intézményi elhelyezést kapott,
e) az ápoló az ápolási kötelezettségét nem teljesíti, vagy
f) az ápoló a jogosultság felülvizsgálatára irányuló eljárást akadályozza, különösen, ha adatszolgáltatási, hiánypótlási kötelezettségének nem tesz eleget, vagy a környezettanulmány lefolytatásában nem működik együtt.
(8) Az ápoló az ápolási kötelezettségét nem teljesíti, ha több, egymást követő napon
a) nem gondoskodik az ápolt személy alapvető gondozási, ápolási igényének az ellátásáról,
b) az ellátott és lakókörnyezete megfelelő higiénés körülményének a biztosításáról vagy
c) az esetleges vészhelyzet kialakulásának a megelőzéséről.
12. Eseti szociális segély
41. § *1 (1) A Polgármester a létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került (a továbbiakban: krízishelyzet) és ezért időszakosan vagy tartósan létfenntartási gondokkal küzdő, szociálisan rászorultak részére rendkívüli települési támogatásként eseti szociális segélyt nyújthat.
(2) Eseti szociális segély a háztartásban azonos lakcímmel rendelkező személyek közül egy személy részére állapítható meg.
(3) Az eseti szociális segély háztartásonként – egy naptári éven belül – az alkalmanként jelentkező többletkiadás 90%-áig állapítható meg, de évente összesen a 80 000 Ft-ot nem haladhatja meg, ha e rendelet másként nem rendelkezik.
(4) Ha a kérelmező krízishelyzetét a vagyonában bekövetkezett elemi kár okozta, az eseti segély összege a bekövetkezett kár mértékéhez igazodva legfeljebb a szociális vetítési alap összegének 400 %-a.
(5) Az eseti szociális segély iránti kérelmet a 6. melléklet szerinti formanyomtatványon kell benyújtani.
(6) *2 Az (1) bekezdés alkalmazásában szociálisan rászorultnak minősül az a kérelmező, aki a létfenntartásához szükséges rendkívüli többletkiadásaihoz azért kért támogatást, hogy önálló életvitelét megőrizze, és a kérelmezővel közös háztartásban élő, a Polgári Törvénykönyvben meghatározott hozzátartozó és az élettárs (a továbbiakban együtt: közeli hozzátartozó) figyelembe vételével az egy fogyasztási egységre jutó egyenlő értékű havi jövedelme nem haladja meg a 95 000 Ft-ot, és a család tagjainak egyike sem rendelkezik a 3. § (1) bekezdés e) pontja szerinti vagyonnal. Ezek a feltételek nem vonatkoznak arra a kérelmezőre, akinek a krízishelyzetét a vagyonában bekövetkezett elemi kár okozta.
(7) Krízishelyzetnek minősül különösen, ha a kérelmező:
a) az Szt. 49. §-ában szabályozott közgyógyellátási igazolványra nem jogosult, és esetenként nem tudja a háziorvos vagy a kezelőorvos által felírt olyan gyógyszerét kiváltani, amelynek igazolt költsége a jövedelmének 15%-át meghaladja,
b) kórházi kezelést, műtéti beavatkozást, rehabilitációt vesz igénybe,
c) a közüzemi szolgáltató által kiállított számlát – ideértve az éves elszámoló számlát is –, a társasházi közös költséget vagy a lakbér összegét önerőből nem tudja megfizetni,
d) munkanélkülivé vált és álláskeresési támogatásra jogosult, vagy az állami foglalkoztatási szervvel együttműködik,
e) a kiskorú vagy a nagykorúvá vált gyermek családban történő ellátása során jelentkező többletkiadásnak, így különösen a betegség, gyermek ruházattal történő ellátása, valamint közoktatási intézmény igazolása alapján a kötelező iskoláztatással kapcsolatos fizetési kötelezettségének (tanszer, tankönyv, táborozás költsége) nem tud eleget tenni, vagy
f) váratlan, előre nem látott, a rendszeres fizetési kötelezettségeken felüli, nagyobb összegű kiadást havonta önerőből nem tud teljesíteni.
(8) A krízishelyzet fennállását okirattal kell igazolni.
42. § *1 (1) A 41. § (7) bekezdés f) pontjában meghatározott krízishelyzet fennáll, ha kérelmező jogszabály alapján köteles az elhunyt eltemettetésére és e kötelezettségét teljesíti, vagy az elhunyt a kérelmező közeli hozzátartozója vagy élettársa és az eltemettetésről a kérelmező gondoskodik.
(2) *5 Szociálisan rászorultnak minősül az a kérelmező is, aki közeli hozzátartozója vagy élettársa eltemettetése céljából kér támogatást, feltéve, hogy az egy fogyasztási egységre jutó egyenlő értékű havi jövedelme 95 001 Ft és 114 000 Ft közé esik. A temetés céljából nyújtott eseti szociális segély mértéke ebben az esetben a legolcsóbb köztemetés összegének 30%-a.
(3) Temetés céljából eseti segély nem állapítható meg, ha
a) a kérelmező a hadigondozásról szóló törvény alapján temetési hozzájárulásban részesül,
b) a kérelmező az elhunyt eltemettetésére szerződésben, ellenszolgáltatás fejében vállalt kötelezettséget,
c) a temetési számla kelte a kérelem benyújtását 6 hónappal megelőző időpont, vagy
d) a temetés számlával igazolt költsége a 400 000 Ft-ot meghaladja.
(4) A 41. § (7) bekezdés c) pontjában meghatározott krízishelyzet fennállása miatt nyújtott eseti szociális segélyt a követelés jogosultja részére kell utalni.
43. § *2 (1) A Népjóléti Bizottság rendkívüli települési támogatásként az időszakosan vagy tartósan létfenntartási gondokkal küzdő, szociálisan rászorult kérelmező részére szociális kölcsönt nyújthat. A szociális kölcsön kamatmentes.
(2) A szociális kölcsön a háztartásban élők közül csak egy személy részére állapítható meg. A kérelmet a 7. melléklet szerinti formanyomtatványon kell benyújtani.
(3) A szociális kölcsön akkor állapítható meg, ha
a) a háztartás a kérelem benyújtásakor havi rendszeres jövedelemmel rendelkezik, és
b) az egy fogyasztási egységre jutó egyenlő értékű jövedelem 57 001 Ft és 142 500 Ft között van.
(4) *3 A kölcsön összege az igazolt létfenntartási gondok rendkívüli méltánylást érdemlő körülményeihez és a kérelmező jövedelmi viszonyaihoz igazodik, de legfeljebb 250 000 Ft.
(5) *4 A szociális kölcsön kamatmentes, és azt a visszafizetési határidő első napjától számított legfeljebb egy év alatt, havi egyenlő részletekben kell visszafizetni. A visszafizetési határidőbe nem számít bele az az időtartam, amely alatt a visszafizetési kötelezettség szünetel. A szociális kölcsön visszafizetését a jogosultság megállapítását követő második hónap első napjától kell megkezdeni, ha azonban a visszafizetési kötelezettség szünetelését is engedélyezték, visszafizetést a szünetelés időtartama lejártát követő hónap első napjától kell megkezdeni.
44. § *2 (1) A szociális kölcsönről szóló döntésben meg kell határozni a kölcsön visszafizetési ütemezését, futamidejét és a havonta visszafizetendő összeget.
(2) A szociális kölcsönt megállapító határozatban ki kell kötni a támogatás
a) még vissza nem térített összegének azonnali, egyösszegű visszafizetését, ha a támogatásban részesített személy a kölcsön részleteinek a megfizetését három hónapon keresztül nem teljesíti, továbbá
b) a szociális kölcsön azonnali, egyösszegű visszafizetését, ha a támogatásban részesített személy a támogatást a kérelemben megjelöltektől eltérő célra használja fel.
45. § *6*7 (1) Ha a jogosult a szociális kölcsön visszafizetésére vonatkozó kötelezettségét önhibáján kívül nem képes teljesíteni, kérelmére legfeljebb hat hónap időtartamra a törlesztés szüneteltetése engedélyezhető. A törlesztés szünetelésének engedélyezése a visszafizetési kötelezettség megkezdésének a napjától is engedélyezhető.
(2) A szociális kölcsön törlesztésének a szüneteltetéséről vagy a még vissza nem térített összeg részben vagy egészben történő elengedéséről a Népjóléti Bizottság dönt.
46. § A szociális kölcsön iránti kérelmet e rendelet 7. melléklete szerinti formanyomtatványon kell benyújtani.
12a. Gyógyszertámogatás*1
46/A. § (1) Az egészségi állapot megőrzéséhez és helyreállításához kapcsolódó kiadások csökkentése érdekében – három hónapot meghaladó krónikus betegség esetén - települési támogatásként gyógyszertámogatás állapítható meg,
46/B. § (1) A Polgármester települési támogatásként évente egy alkalommal annak a szociálisan rászoruló időskorú személynek, aki Budapest XIV. kerület közigazgatási területén bejelentett lakóhellyel rendelkezik, kérelemre évvégi támogatást állapíthat meg.
(2)2 Az időskorúak év végi támogatását pénzbeli juttatás formájában kell nyújtani. Az egyszeri juttatás összege személyenként 10 000 Ft .
(3) *6 Az (1) bekezdés alkalmazásában szociálisan rászorulónak minősül az a személy, aki a kérelem benyújtásának (4) bekezdése szerinti határidőig a 65. életévét betölti,
a) akinek jövedelme nem haladja meg a havi 170 000 Ft-ot, és
b) aki az alábbi ellátások valamelyikében részesül:
ba) öregségi nyugdíj
bb) rokkantsági ellátás
bc) házastársi pótlék
bd) rehabilitációs ellátás
be) rokkantsági járadék
bf) korhatár alatti ellátás vagy
bg) hozzátartozói ellátás.
(4) Az (1) bekezdésben szabályozottakra vonatkozó évvégi támogatás megállapítására irányuló kérelmek benyújtásának határideje tárgyév szeptember 15. és október 31. közötti időszak. E határidő jogvesztő, melynek elmulasztása esetén igazolási kérelem előterjesztésének nincs helye.
(4a) A támogatás megállapításáról szóló döntést az ügyiratra kell feljegyezni.
(5) A kérelemhez csatolni kell a kérelmező jövedelemigazolását. A támogatás megállapításakor csak kérelmező jövedelmének vizsgálatára kerül sor.
(6) A évvégi támogatás iránti kérelmet a 15/a. melléklet szerinti formanyomtatványon kell benyújtani.
13. Tanévkezdési támogatás
47. § (1) A tanévkezdés megkönnyítése érdekében tanévkezdési támogatás annak a gyermeket gondozó családnak, egyedülálló szülőnek, vagy a gyermek más törvényes képviselőjének akkor állapítható meg, ha
14. Születési támogatás
48. § (1) *1 Születési támogatásra jogosult a gyermek törvényes képviselője
a) akinek gyermeke e rendelet hatálybalépését követően született, és a szülő a gyermek születésekor és a kérelem benyújtásakor is életvitelszerűen Budapest XIV. kerület közigazgatási területén él, továbbá a gyermek születését megelőzően közvetlenül a szülők valamelyikének legalább 1 éve megszakítás nélkül Budapest XIV. kerület közigazgatási területén bejelentett lakóhelye volt, vagy
b) örökbefogadás esetén, amennyiben az egyik vagy mindkét örökbefogadó szülő, a gyermek születését vagy a gyermek hat hónapos korának betöltése előtt történt örökbe fogadását megelőzően, legalább hat hónapja a kerületben bejelentett lakóhellyel rendelkezik és életvitelszerűen ott él.
(2) *3 A születési támogatás gyermekenkénti összege 40 000 Ft.
(3) A születési támogatás megállapításánál a jövedelmet nem kell vizsgálni.
(4) *4 A születési támogatás iránti kérelemhez mellékelni kell
a) a születési anyakönyvi kivonat másolatát, vagy
b) az örökbefogadást engedélyező gyámhivatal által az örökbefogadás tényéről kiállított hatósági bizonyítványt,
és a kérelmező nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy a gyermeket saját háztartásában neveli.
(5) A születési támogatás iránti kérelmet a gyermek törvényes képviselője e rendelet a 9. melléklete szerinti nyomtatványon a gyermek születését követően számított 6 hónapon belül nyújthatja be.
(6) A születési támogatás iránti ügyekben benyújtott kérelmek elbírálása a Polgármester hatáskörébe tartozik.
15. Sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók támogatása*2
49. § (1) Sajátos nevelési igényű gyermeket, tanulót nevelő családok részére nyújtott támogatás, ahol a különleges bánásmódot igényelő gyermek, tanuló a családban nevelkedik.
(2) Az a sajátos nevelési igényű gyermeket, tanulót nevelő család/kérelmező részesülhet évente egy alkalommal rendkívüli települési támogatásban, aki
a) Budapest főváros XIV. kerület közigazgatási területén lakcímmel rendelkezik, és
15a*1
49/A. § *1
15b Pneumococcus elleni védőoltás támogatása*3
49/B. § (1) Az önkormányzat az egészségügyi prevenciót szolgáló, az önkéntesség és az egyéni felelősségvállalás hangsúlyozásával a pneumococcus baktérium elleni oltóanyag teljes vételárának költségét támogatja, a 70 életévet betöltött személy esetén, amennyiben 2017. január 1. napját követően védőoltásban részesül, ha
a) a kérelmező bejelentett lakóhelye Budapest XIV. kerület közigazgatási területén van,
b) a kérelmező igazolja a háziorvos által kiállított okirattal az oltóanyag beadását,
c) a kérelmező csatolja a kérelemhez a gyógyszertári nyugtát az oltóanyag ellenértékének megfizetéséről, és
d) a támogatás megállapítását az oltás beadását követő 6 hónapon belül kérte.
e) *4 Kérelmező jövedelme nem haladja meg a kérelem benyújtását megelőző hónapban a 142 500 Ft-ot.
(2) A támogatás mértéke az oltóanyag térítési díja, a gyógyszertári nyugta alapján kifizetett összeg.
(3) *5
(4) A pneumococcus elleni védőoltás támogatás iránti kérelem e rendelet 15/b. melléklete szerinti formanyomtatványon nyújtható be.
(5) A pneumococcus elleni védőoltás iránti ügyben benyújtott kérelem elbírálásáról a polgármester dönt.
16. A szépkorú személyek elismerése
50. § *1 (1) Az önkormányzat nevében a Polgármester köszönti a tárgyévben a 80., 85., 90., 95., 100., életévet betöltött, és a 100. életév betöltését követően évenként a Budapest XIV. kerület közigazgatási területén bejelentett lakóhellyel rendelkező magyar állampolgárt.
(2) *2 A szépkorú személy
a) 80. életévének betöltésekor 8 000 Ft,
b) 85. életévének betöltésekor 8 500 Ft,
c) 90. életévének betöltésekor 9 000 Ft,
d) 95. életévének betöltésékor 9 500 Ft,
e) 100. életévének betöltésékor 10 000 Ft támogatásra jogosult és a
f) 100. életévének betöltése után pedig az e) pontban meghatározott összeg évenként 1000 Ft-tal emelkedik.
(3) A Polgármester hivatalból határozattal dönt a szépkorú személy részére megállapított támogatás összegéről, amely postai úton kerül kifizetésre, valamint az Idősügyi Kerekasztal elnökének közreműködésével gondoskodik az emléklap átadásáról.
50/A. § *1 A szépkorú személyek elismerése a 2016. január és február hónapban 80. és 85. életévüket betöltött személyekre is kiterjed.
16/A. Zuglói nyugdíjasokat támogató alap*2
50/B. § (1) A zuglói nyugdíjasokat támogató alapból települési támogatásként annak állapítható meg támogatás, aki
a) Budapest Főváros XIV. kerület közigazgatási területén lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkezik,
b) szociálisan rászorulónak minősül, és
c) a 65. életévét betöltötte.
(2) *5 Az (1) bekezdés alkalmazásában az a kérelmező tekinthető szociálisan rászorulónak, akinek a háztartásában az egy fogyasztási egységre jutó egyenlő értékű jövedelem nem haladja meg a 135 000 Ft-ot.
(3) A zuglói nyugdíjasokat támogató alapból pályázati úton nyújtható támogatás, amely egy családból egy személy részére állapítható meg. Nem nyújtható a tárgyévben ismételt támogatás annak a személynek, aki a tárgyévben benyújtott pályázata alapján már részesült támogatásban.
(4) Nem részesülhet támogatásban az, aki vagy akinek a háztartásában élő közeli hozzátartozója e rendeletben foglaltak szerint szociális kölcsönben részesült, visszafizetési kötelezettségének azonban nem tett eleget.
(5) A pályázat az első támogatási szakaszban március 1. és április 30., a második támogatási szakaszban augusztus 1. és szeptember 30. között nyújtható be Budapest Főváros XIV. Kerület Zuglói Polgármesteri Hivatal ügyfélszolgálatán személyesen vagy postán. Az egyes támogatási szakaszokra előírt benyújtási határidőn kívüli időpontban benyújtott pályázatokat érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani.
(6) *4 A benyújtott pályázatokat a Népjóléti Bizottság bírálja el a támogatási szakasz záró határnapját követő 60 napon belül. A Népjóléti Bizottság a zuglói nyugdíjasokat támogató alapból a rendelkezésre álló keretösszeg erejéig nyújt támogatást.
Természetben nyújtott ellátások
17. *3
18. Köztemetés
52. § (1) Az Szt. 48. §-a szerinti köztemetés elrendeléséről a Polgármester dönt.
19. Tűzifajuttatás szabályozása
53. § (1) *3 Tűzifajuttatás természetbeni támogatásban részesülhet az a rászoruló, akinek jövedelmi és vagyoni helyzete miatt aránytalan nehézséget okoz lakásának a fűtése, és tűzifa, fapellet vagy brikett juttatása (a továbbiakban együtt: tűzifajuttatás) nélkül lakását az emberi tartózkodásra alkalmas hőmérsékletre nem tudja felfűteni.
(2) Jövedelmi helyzete miatt rászoruló az a háztartás, ahol
54. § (1) Nagykorúvá válók köszöntésére az a nagykorú személy jogosult, aki tárgyév január 1. napja és december 31. napja között a 18. életévet betölti, és nagykorúvá válásának idején bejelentett XIV. kerület közigazgatási területén lakóhellyel rendelkezik.
(2) A nagykorúvá váló fiatalokat a nagykorúvá válás évében a Polgármester ajándékkal és emléklappal köszönti, amelynek összege az önkormányzat éves költségvetésében rendelkezésre álló forrás figyelembevétel meghatározott összeg.
(3) A Polgármesteri Kabinet minden év december hónapban adatokat kér az illetékes személyiadat- és lakcímnyilvántartásból a következő évben nagykorúvá váló személyekről, és gondoskodik az ajándék beszerzéséről, valamint a jogosultak részére postai úton történő kiküldéséről. Az adatkezelés kizárólag a köszöntést célozza.
20a. Táboroztatási támogatás*2
54/A. § (1) A támogatás célja, hogy (3) bekezdés szerinti szociális szempontokból rászoruló, veszélyeztetett gyermek részére a nyári szünet ideje alatt természetbeni ellátásként táboroztatási támogatást biztosítson.
(2) Táboroztatási támogatásban a Családsegítő Központ családsegítője vagy esetmenedzsere javaslata alapján legalább 6 hónapja az intézménnyel kapcsolatban lévő gyermek részesülhet, aki különösen
a) rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesül,
b) hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetű,
c) speciális szükségletű gyermek, különösen:
ca) mentális, egészségi állapota miatt,
cb) értelmi, testi fogyatékossága miatt, vagy
cc) speciális nevelési igényű.
d) három vagy annál több gyermeket nevelő család gyermeke, vagy
e) gyermekét egyedül nevelő szülő vagy gyám gyermeke.
(3) A (2) bekezdés c)-e) pontjai esetén a gyermek abban az esetben részesülhet ellátásban, ha a gyermeket gondozó családban az egy fogyasztási egységre jutó egyenlő értékű jövedelem nem haladja meg a 85 500 Ft-ot.
(4) A Családsegítő Központ javaslata alapján egy családból több gyermek is támogatható.
(5) A tábor megszervezéséről a Családsegítő Központ gondoskodik.
(6) A Családsegítő Központ javaslatát
a) a szülő/törvényes képviselő írásbeli nyilatkozatával,
b) a gyermek táboroztatási költségével, és
c) a táboroztatás helyszíne és időpontjának megjelölésével
együtt legkésőbb tárgyév május 10-ig küldi meg a polgármesternek
(7) A Családsegítő Központ a javaslatához csatolja a (2) bekezdés c)-e) pontjában foglalt esetben a család jövedelemigazolását.
Szociális és gyermekvédelmi szolgáltatások
21. A szociális szolgáltatások formái
55. § (1) Az önkormányzat által nyújtott szociális alapszolgáltatások
a) az étkeztetés,
b) a házi segítségnyújtás,
c) a családsegítés és
d) a jelzőrendszeres házi segítségnyújtás.
(2) Az önkormányzat személyes gondoskodást nyújtó nappali ellátásának formái:
a) az idősek klubja és
b) a fogyatékosok nappali ellátása.
(3) Az (l) bekezdés a), b) és d) pontjaiban és a (2) bekezdésben meghatározott feladatokat a Zuglói Szociális Szolgáltató Központ látja el. Az (1) bekezdés c) pontjában foglalt feladatot az önkormányzat a Családsegítő Központon keresztül látja el.
(4) Az önkormányzat ellátási szerződések útján biztosítja
a) az utcai szociális munka,
b) a hajléktalan nappali melegedő és
c) a közösségi ellátások
alapellátást.
22. Gyermekjóléti szolgáltatások
56. § (1) Az Önkormányzat által biztosított személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátások:
a) a gyermekjóléti szolgáltatás,
b) *1 a gyermekek napközbeni ellátása:
ba) bölcsődei ellátás,
bb) időszakos gyermekfelügyelet
bc) játszócsoport vagy
bd) óvodai ellátás
c) a gyermekek átmeneti gondozása:
ca) helyettes szülői ellátás,
cb) családok átmeneti otthona,
cc) gyermekek átmeneti otthona.
(2) Az Önkormányzat a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátásokat az alábbiak szerint biztosítja:
57. § *1 A szociális szolgáltatások és gyermekjóléti alapellátások biztosításáról az ellátást nyújtó intézmény vezetője dönt.
57/A. § *2
(1) *4 A bölcsőde az alapellátáson túl szolgáltatásként időszakos gyermekfelügyelettel és játszócsoporttal segítheti a családokat.
(2) Az időszakos gyermekfelügyelet a bölcsődei ellátásban nem részesülő 3 éven aluli gyermek ellátását szolgálja a szülő elfoglaltsága idejére, munkanapokon 8 és 16 óra között, a szülő általa igényelt, legfeljebb összesen napi 6 órai időtartamban.
(2a) *5 A játszócsoport gyermeknevelést segítő alternatív szolgáltatás, amelyben a bölcsődei ellátásban nem részesülő gyermek és a szülő/törvényes képviselő vagy a kísérő személy közösen vesz részt - a kisgyermeknevelő, bölcsődei szolgáltatást nyújtó személy segítségével - munkanapokon 8-13 óra között.
(2b) *5 Ha a szülőn/törvényes képviselőn kívül a gyermeket más nagykorú személy kíséri, akkor teljes bizonyító erejű magánokirattal kell igazolni, hogy a kísérő a gyermek felügyeletére jogosult.
(2c) *5 A játszócsoport szolgáltatást a bölcsődei ellátást nyújtó bölcsődei csoporton kívül, önálló csoportban kell biztosítani. Egy játszócsoportban maximum 10 gyermek és a gyermekhez kapcsolódóan egy szülő vagy kísérő jelenléte megengedett.
(3) *6 Az érintett telephely vezetőjénél kell benyújtani az időszakos gyermekfelügyelet vagy játszócsoport iránti kérelmet, amelyről a telephely vezetője dönt az igények beérkezésének sorrendjében.
(4) A Mesevonat Bölcsőde telephelyén az időszakos gyermekfelügyeletet biztosítani kell akként, hogy az időszakosan gondozott kisgyermek az erre a célra létrehozott csoportba vehető fel.
(5) Az időszakos gyermekfelügyelet az intézmény többi telephelyein az üres férőhelyek terhére, az engedélyezett létszám erejéig biztosítható.
58. § (1) Szociális étkezésre jogosult különös az a személy, aki
a) korhatár előtti ellátásban, rehabilitációs-, rokkantsági ellátásban, fogyatékossági támogatásban, aktív korú személyek ezen belül egészségkárosodási és gyermekfelügyeleti támogatásban részesül (korábban: egészségkárosodottak rendszeres szociális segélye), házi segítségnyújtásban részesül,
b) pszichiátriai beteg,
c) hajléktalan személy, aki bejelentett lakóhellyel nem rendelkezik – kivéve akinek bejelentett lakóhelye a hajléktalan szállás –, és egészségügyi állapota miatt a népkonyhát nem tudja igénybe venni,
d) öregségi nyugdíjban részesül,
e) reá irányadó nyugdíjkorhatárt betöltötte,
f) időskorúak járadékában részesül, vagy
g) akinek egészségi állapota ezt egyébként indokolja.
(2) A szociális szolgáltatások tekintetében egészségi állapota miatt szociálisan rászoruló az a személy, aki
a) mozgásában korlátozott,
b) krónikus vagy akut betegségben szenved,
c) fogyatékossága miatt önmaga ellátásáról nem tud gondoskodni,
d) pszichiátriai beteg, szenvedélybeteg, és fekvőbeteg gyógyintézeti kezelést nem igényel,
e) terminális egészségügyi állapotú,
f) reá irányadó nyugdíjkorhatárt betöltötte, és önmaga ellátására részben képes,
g) *1 regisztrált munkanélküli és öt éven belül eléri a reá irányadó nyugdíjkorhatárt.
23. Az ellátások igénybevételének módja
59. § (1) Az Szt. 93. §-a szerinti szociális ellátások igénybevételét a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások igénybevételéről szóló 9/1999. (XI. 24.) SzCsM. rendelet 1. számú melléklete szerinti formanyomtatványon, a kérelmezett ellátás igénybevételéhez szükséges dokumentumok és nyilatkozatok csatolásával lehet kérelmezni.
(2) Az étkezés, a házi segítségnyújtás és a jelzőrendszeres házi segítségnyújtás esetén a gondozási csoportok csoportvezetőinél, az Idősek Klubjába történő felvétel iránti kérelmet a klubvezetőnél lehet előterjeszteni.
(3) *2 A Zuglói Szociális Szolgáltató Központban biztosított fogyatékosok nappali ellátása és a fejlesztő foglalkoztatás iránti kérelmet a „Patrónus” Nappali Otthon vezetőjénél kell előterjeszteni.
23/A. Eljárási szabályok*3
59/A. § (1) Az e rendeletben szabályozott személyes gondoskodás külön eljárás nélkül történő nyújtásáról a váratlanul fellépő, a létfenntartást veszélyeztető súlyos krízishelyzetben az intézmény vezetője jogosult intézkedni.
(2) Az intézmény vezetője a külön eljárás keretében biztosíthatja az ellátást, ha a kérelmező
a) önmaga ellátásáról részben vagy teljesen nem tud gondoskodni, és nincs olyan hozzátartozója, aki az ellátásáról gondoskodna,
b) szociális helyzetében, egészségi állapotában olyan kedvezőtlen változás következett be, amely az azonnali ellátást igényli, vagy
c) kapcsolata a vele együtt élő hozzátartozójával, eltartójával helyrehozhatatlanul megromlott, és az igénylő az életet vagy testi épséget veszélyeztető helyzetbe került.
(3) Az e rendeletben szabályozott személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátásról az ellátást nyújtó intézmény vezetője és az ellátott között létrejött megállapodást írásban kell megkötni.
(4) A (3) bekezdés szerinti megállapodás módosítására az intézmény vezetője és az ellátást igénybe vevő közös megegyezése alapján kerülhet sor.
24. Az ellátások megszüntetésének módja, esetei
60. § (1) A szociális alapszolgáltatás megszűnik:
a) az intézmény jogutód nélküli megszűnésével,
b) a jogosult halálával,
c) határozott idejű megállapodás esetén a megjelölt időtartam lejártával, kivéve ha az meghosszabbítható, vagy
d) a megállapodás felmondásával.
(2) Az ellátottakkal megkötött megállapodás felmondható, ha
25. Térítési díjak
61. § A szociális szolgáltatások és gyermekjóléti alapellátások térítési díja megfizetésére az ellátott, kiskorú ellátott esetén a szülő vagy törvényes képviselő köteles.
62. § Az Önkormányzat tényleges önköltségétől alacsonyabb intézményi térítési díjat állapíthat meg a szociális alapszolgáltatásokban.
63. § (1) *2 Az Önkormányzat az ellátást igénybevevők kedvezményes személyi térítési díját e rendelet 12. melléklete szerint állapítja meg.
(2) A jelzőrendszeres házi segítségnyújtás esetében az Szt. 65. § (4) bekezdése szerint a nem szociálisan rászorulók az intézményi térítési díjat fizetik.
(3) A szociális alapszolgáltatások személyi térítési díját – havonta – utólag kell megfizetni.
(4) Ha az ellátásra jogosult tartási- vagy öröklési szerződést kötött, a térítési díj fizetésére a tartási és a gondozást szerződésben vállaló személy kötelezett, ebben az esetben a személyi térítési díj összege azonos az intézményi térítési díjjal.
26. A szociális alapellátás személyi térítési díja csökkentésének, és elengedésének esetei
64. § (1) *3 Az Önkormányzat térítésmentesen biztosítja az étkeztetést, és annak a szállítását, a házi segítségnyújtást, a nappali ellátást vagy a jelzőrendszeres házi segítségnyújtást ha az igénybevevő ellátott személy a 90. életévét betöltötte.
(2) Az Önkormányzat térítésmentesen biztosítja a fogyatékos személyek és idősek nappali ellátását.
65. § (1) Az ellátotton túl az intézményvezető is kezdeményezheti a megállapított személyi térítési díj hátralék elengedését vagy részletekben történő megfizetését.
(2) A díjhátralék elengedése során a döntést hozónak különösen azt kell megvizsgálnia, hogy a díj megfizetése a hátralékos létfenntartását veszélyezteti-e. Létfenntartását veszélyeztető helyzetben van az aki a díjhátralék kifizetése mellett létfenntartásáról más módon nem tud gondoskodni, vagy a családban illetve egyszemélyes háztartásban az alkalmanként jelentkező többletkiadások, különösen betegség, elemi kár miatt a díj megfizetésére nem képes.
(3) A díjhátralék elengedéséről a Polgármester dönt.
66. § *1 A gyermekétkeztetés keretében biztosított étkeztetés Gyvt. szerinti intézményi térítési díjait e rendelet 13/a. melléklete tartalmazza.
67. § *1 A rendelet 13/b. mellékletében számított bölcsődei gondozási intézményi térítési díjat az ellátást igénybe vevő szülőnek nem kell megfizetni, a bölcsődei gondozás napi intézményi térítési díja nulla forint.
68. § *4 (1) A gyermekek napközbeni ellátása keretében nyújtott általános iskolai és a középiskolai gyermekétkeztetést biztosító intézmény vezetője, egyéni rászorultság alapján kedvezményt állapít meg a gyermekétkeztetés térítési díjának megfizetésére. A személyi térítési díj összege szociális alapon csökkenthető a kötelezett jövedelmi viszonyai alapján.
(2) *1 Szociális alapon a térítési díj mértékét az alábbiak szerint lehet csökkenteni:
a) annak a személyi térítési díj fizetésére kötelezettnek, akinek családjában az egy főre jutó jövedelem a szociális vetítési alap 165% és 180 %-a közé esik, annak a fizetendő térítési díj összegét 70%-kal lehet csökkenteni,
b) annak a személyi térítési díj fizetésére kötelezettnek, akinek a családjában az egy főre jutó jövedelem a szociális vetítési alap 181% és 200%-a közé esik, annak a személyi térítési díj összegét 50%-kal lehet csökkenteni,
c) annak a személyi térítési díj fizetésére kötelezettnek, akinek a családjában az egy főre jutó jövedelem a szociális vetítési alap 201% és 210%-a közé esik, annak a személyi térítési díj összegét 30%-kal lehet csökkenteni.
(3) *6 Annak a személyi térítési díj fizetésére kötelezettnek, akinek a családjában az egy főre eső jövedelem a szociális vetítési alap 210%-át meghaladja 100 %-os térítési díjat kell fizetnie.
(4) *3 (4) Szociális alapon a térítési díj mértékét 50%-kal lehet csökkenteni a bölcsődei és az óvodai ellátás igénybe vétele esetén annak a személyi térítési díj fizetésére kötelezettnek, akinek családjában az egy főre jutó jövedelem a szociális vetítési alap 700 % és 710 %-a közé esik.
(5) *3 Gyermekét egyedül nevelő szülő esetében a szociális alapon történő csökkentésnél a (2) és (4) bekezdésekben meghatározott egy főre jutó jövedelem 75%-át kell figyelembe venni.
69. § *2 A 68. §-ban szabályozott térítési díjkedvezmény megállapításához a kötelezettnek be kell nyújtania:
a) a gyermeket gondozó család jövedelemnyilatkozatát, melyhez csatolni kell a jövedelem megfelelő típusának igazolást - így különösen a munkáltatói igazolást, nyugdíjszelvényt - a kérelem benyújtását megelőző hónapról,
b) az egyedül élő szülőnek az a) ponton túl a bontóperi ítélet, gyermektartásdíj megállapításáról szóló végzést, ezek hiányában az ezekre irányuló bírósági eljárás megindításáról szóló iratot.
70. § (1) *5 Budapest Főváros XIV. kerület közigazgatási területén lakcímmel rendelkező, de nem Budapest Főváros XIV. Kerület Zugló Önkormányzata által fenntartott vagy 2013. január 1. és 2016. december 31. közötti időszakban működtetett gyermekek napközbeni ellátását biztosító intézményben elhelyezett gyermekek, személyi térítési díj csökkentése iránti kérelmét a személyi térítési díj fizetésére kötelezett Budapest Főváros XIV. Kerület Zuglói Polgármesteri Hivatalnál nyújthatja be.
70/A. § *2
71. § Az intézményi térítési díj összegéről a rendeletalkotást követő 30 napon belül a jegyző tájékoztatja Zugló lakosságát a Zuglói Lapokban és a www.zuglo.hu honlapon történő közzététellel.
28. Az egyes intézményi munkahelyi étkeztetés igénybevételének szabályai
72. § A munkahelyi étkeztetés szabályai a Budapest Főváros XIV. Kerület Zugló Önkormányzat által fenntartott:
a) saját főzőkonyhával rendelkező intézményekre (bölcsődék, kollégium)
b) az óvodákra,
c) *3
d) az intézményekkel közalkalmazotti jogviszonyban álló személyekre, valamint az intézmény vezetője által kiadott külön engedély alapján a közalkalmazotti jogviszonyban álló személyek Polgári Törvénykönyv szerinti közeli hozzátartozóira, és az intézményből nyugdíjba vonult személyekre terjednek ki.
73. § Az étkezésért a közalkalmazotti jogviszonyban álló személyeknek, és az étkezést külön engedély alapján igénybe vevőknek térítési díjat kell fizetniük. A munkahelyi étkezés térítési díját e rendelet a 14. melléklet tartalmazza.
Társadalmi részvétel
29. A jogosultak érdekvédelme
74. § (1) A bölcsődei ellátásban részesülők érdekeinek védelmére az önkormányzat Érdek-képviseleti Fórumot (a továbbiakban: Fórum) működtet.
(2) A Fórum tagjai:
a) az ellátásban részesülő gyermekek szülei és más törvényes képviselő közül gyermek csoportonként 2 fő,
b) az intézmény dolgozóinak képviseletében 2 fő és
c) a fenntartó képviseletében egy fő.
75. § *1 (1) Budapest Főváros XIV. Kerület Zugló Önkormányzatának Képviselő-testülete az Szt. 58/B. § (2) bekezdése alapján Szociálpolitikai Kerekasztalt hoz létre, amely véleményező és javaslattevő testület.
(2) Kerekasztal feladata: különösen a szolgáltatástervezési koncepcióban és az esélyegyenlőségi programban meghatározott feladatok megvalósulásának, végrehajtásának folyamatos figyelemmel kísérése.
(3) A szociálpolitikai kerekasztal tagjai
a) a Polgármester,
b) a szociális területért felelős Alpolgármester,
c) a Népjóléti Bizottság Elnöke,
d) az Önkormányzat ifjúsági és testvérvárosi kapcsolatokért felelős feladatok felügyeletét ellátó tanácsnok,
e) az önkormányzat közigazgatási területén szociális, gyerekjóléti és karitatív tevékenységet ellátó egyházi, valamint egyéb, nem állami fenntartású önkormányzat feladatát átvállaló szervezetek fenntartóinak képviselői,
f) az önkormányzat által fenntartott egészségügyi, gyermekjóléti és szociális intézmények vezetői,
g) az önkormányzat által fenntartott egészségügyi intézmény vezetője,
h) esélyegyenlőségi feladatok felügyeletét ellátó tanácsnok.
(4) A Szociálpolitikai Kerekasztal elnöke a szociális ügyekkel foglalkozó alpolgármester, aki összehívja az ülést, a feladatok koordinálását a szociális ügyekkel foglalkozó illetékes osztály végzi.
(5) A Szociálpolitikai Kerekasztal szükség szerint, azonban évente legalább egy alkalommal ülésezik.
(6) A kerekasztal döntéseit az ülésén megjelent tagok egyszerű szótöbbségének egyetértésével hozza meg.
30 a. Zuglói Gyermekjóléti Kerekasztal*2
75/A. § (1) A Képviselő-testület által létrehozott Zuglói Gyermekjóléti Kerekasztal tagjai
a) ifjúsági és testvérvárosi kapcsolatokért felelős feladatok felügyeletét ellátó tanácsnok, mint a Zuglói Gyermekjóléti Kerekasztal elnöke,
b) az Önkormányzat Képviselő-testülete részéről
ba) szociális és gyermekvédelmi ügyekért felelős alpolgármester,
bb) civil tanácsnok,
bc) esélyegyenlőségi feladatok felügyeletét ellátó tanácsnok,
bd) *3
be) Népjóléti Bizottság elnöke.
(2) A Zuglói Gyermekjóléti Kerekasztal munkájában, ülésein történő részvételre felkért szervezetek
75/C. § (1) A Képviselő-testület által létrehozott Idősügyi Kerekasztal szavazati joggal rendelkező tagjai
a) Zugló polgármestere,
b) Zugló (8. OEVK) egyéni országgyűlési képviselője,
c) Zugló alpolgármesterei,
d) esélyegyenlőségi feladatok felügyeletét ellátó tanácsnok,
e) *2 Népjóléti Bizottság elnöke.
(2) A testület további, szavazati joggal rendelkező tagjait – a zuglói székhelyű idősekket tömörítő, illetve idősekkel foglalkozó helyi szervezetek javaslatainak figyelem vételével – az elnök kéri fel.
76. § (1) E rendelet - a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel - 2015. március hónap 1. napján lép hatályba.
77. § *1
78. § *2
79. § *1
80. § E rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti
1. Budapest főváros XIV. kerület Zugló Önkormányzata Képviselő-testületének a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások szabályairól szóló 11/2010. (IV. 23.) önkormányzati rendelete,
2. Budapest főváros XIV. kerület Zugló Önkormányzat Képviselő-testületének a személyes gondoskodást nyújtó ellátásokról szóló 7/2010. (III. 31.) rendelete,
3. Budapest Főváros XIV. Kerület Zugló Önkormányzata Képviselő-testületének a gyermekvédelmi ellátásokról, és a gyermekek napközbeni ellátását biztosító intézményi étkeztetés térítési díjaitól, valamint az egyes intézmények munkahelyi étkeztetésének igénybevételéről szóló 1/2014. (II. 18.) önkormányzati rendelete.
Megállapította: 26/2023. (VII. 4.) önkormányzati rendelet 1. §. Hatályos: 2023. VII. 5-től.
Megállapította: 26/2023. (VII. 4.) önkormányzati rendelet 2. §. Hatályos: 2023. VII. 5-től.