Budapest Főváros XVIII. Kerület Pestszentlőrinc-Pestszentimre Önkormányzat Képviselő-testületének 28/2023. (X. 31.) önkormányzati rendelete

az önkormányzat tulajdonában és kezelésében lévő helyi közutak nem közlekedési célú igénybevételéről

Hatályos: 2023. 12. 01

Budapest Főváros XVIII. Kerület Pestszentlőrinc-Pestszentimre Önkormányzat Képviselő-testületének 28/2023. (X. 31.) önkormányzati rendelete

az önkormányzat tulajdonában és kezelésében lévő helyi közutak nem közlekedési célú igénybevételéről

2023.12.01.

Budapest Főváros XVIII. kerület Pestszentlőrinc-Pestszentimre Önkormányzata Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában és Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 23. § (5) bekezdés 1. és 2. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. A rendelet alkalmazási köre

1. § (1) A rendelet előírásait kell alkalmazni a Budapest XVIII. kerület közigazgatási területén és a Budapest Főváros XVIII. kerület Pestszentlőrinc-Pestszentimre Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat) tulajdonában és kezelésében lévő valamennyi közútra, az Önkormányzat tulajdonában lévő közforgalom számára megnyitott területekre, magánutakra (a továbbiakban: helyi közút).

(2) A rendelet előírásait minden olyan természetes és jogi személyre, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetre alkalmazni kell, aki vagy amely a helyi közutat a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény (a továbbiakban: Kkt.) 36. § (1) bekezdésében meghatározott tevékenységek céljából igénybe kívánja venni (a továbbiakban: nem közlekedési célú igénybevétel).

(3) A helyi közút területének a (2) bekezdésben meghatározottaktól eltérő igénybevételére a közterület-használat rendjével és engedélyezésével kapcsolatos eljárásról szóló önkormányzati rendelet előírásai az irányadóak.

2. § A rendelet előírásait nem kell alkalmazni a Budapest XVIII. kerület közigazgatási területén, de a Fővárosi Önkormányzat tulajdonában és kezelésében lévő közutakra, amelyek jegyzékét a 2. melléklet tartalmazza.

2. Értelmező rendelkezések

3. § E rendelet alkalmazásában:

1. járda: az útnak a gyalogosok közlekedésére szolgáló – az úttesttől szintkülönbséggel, kiemelt szegéllyel vagy más látható módon elhatárolt – része;

2. kerékpárút: a jelzőtáblával kerékpárútnak megjelölt közút;

3. közmű: a közterületen, az alatt vagy felett elhelyezett közművezeték és anyagszállításra, adatátvitelre vagy erőátvitelre szolgáló egyéb vezeték, a hozzá tartozó műszaki létesítményekkel;

4. közút: a gyalogosok és a járművek közlekedésére szolgáló közterület (ennek megfelelően közút a gyalogút, a kerékpárút, valamint a gyalog- és kerékpárút is);

5. közútkezelő: a helyi közutak vonatkozásában – jogszabályban meghatározott esetekben – a Képviselő-testület azzal, hogy a közútkezelői hozzájárulást a jegyző adja ki a helyi közutak kezelésének szakmai szabályairól szóló 5/2004. (I. 28.) GKM rendelet szerint;

6. útburkolat: az úttestnek, a járdának, az út egyéb területének, valamint a kerékpárútnak az ideiglenes vagy végleges szilárd szerkezete (így különösen kockakő, betonkő, aszfalt) az alappal és az ágyazattal együtt;

7. úttest: az útnak a járművek közlekedésére szolgáló része;

8. úttest átlagos szélessége: a helyreállítandó szakasz legkisebb és legnagyobb szélességi adatának számtani közepe.

3. A helyi közutak útosztályba sorolása

4. § A Képviselő-testület a helyi közutakat az útügyi igazgatásról szóló 26/2021. (VI. 28.) ITM rendelet (a továbbiakban: ITM rendelet) szerinti útosztályokba sorolja.

5. § Az ITM rendelet szerint útosztályokba sorolt helyi közutak körét az 1. melléklet tartalmazza.

4. A helyi közút nem közlekedési célú igénybevételének szabályai

6. § A helyi közutak nem közlekedési célú igénybevételéhez szükséges közútkezelői hozzájárulással kapcsolatos szabályokat a Kkt. és az ITM rendelet határozza meg.

7. § (1) A helyi közutak nem közlekedési célú igénybevétele előtt az igénybe vevőnek a közútkezelőtől közútkezelői hozzájárulást, továbbá amennyiben az igénybevétel burkolatbontással is jár, a tényleges munkavégzés megkezdése előtt munkakezdési hozzájárulást kell kérnie.

(2) A közútkezelői hozzájárulás iránti kérelmet és a munkakezdési hozzájárulás iránti kérelmet a Budapest Főváros XVIII. kerület Pestszentlőrinc-Pestszentimrei Polgármesteri Hivatal Fenntartható Fejlődés Főosztály Műszaki Osztályához (a továbbiakban: Műszaki Osztály) kell benyújtani.

(3) A közútkezelői hozzájárulás iránti kérelem tartalmi követelményeit az ITM rendelet 6. §-a tartalmazza. A közútkezelői hozzájárulást annak kell beszereznie, aki a helyi közutat a rendeletben meghatározott célból igénybe kívánja venni.

(4) A munkakezdési hozzájárulás iránti kérelmet a 3. melléklet szerinti formanyomtatványon kell elektronikus ügyintézési felületen vagy papír alapon benyújtani az alábbi mellékletek csatolásával:

a) helyszínrajz,

b) közútkezelői hozzájárulás,

c) tulajdonosi hozzájárulás,

d) a munkával érintett közműcégek hozzájárulása,

e) az építési munkák által érintett közúthoz kapcsolódó zöldterület megóvására irányuló, valamint az építési munkák során elkerülhetetlenül károsodó zöldterület helyreállítása érdekében teendő intézkedések ismertetése,

f) a 3. melléklet szerinti díjfizetési adatlap.

(5) Az igénybe vevő köteles gondoskodni arról, hogy a nem közlekedési célú igénybevételhez szükséges valamennyi hozzájárulás, valamint engedély a helyszínen rendelkezésre álljon, továbbá köteles azokat a helyi közút kezelőjének megbízottja vagy a közterület-felügyelő felszólítására ellenőrzésre bemutatni.

5. A rendkívüli igénybevétel, valamint a téli munkavégzés szabályai

8. § (1) A helyi közút közútkezelői hozzájárulás nélkül, nem közlekedési célból a Kkt. 38. §-ában meghatározott esetben vehető igénybe (a továbbiakban: rendkívüli igénybevétel).

(2) A helyi közút rendkívüli igénybevételét, a rendkívüli munka megkezdését, befejezésének várható időpontját, a rendkívüli igénybevétel okát, a munkavégzés pontos helyszínét, méretét, az igénybe vevő megnevezését és elérhetőségét 24 órán belül írásban a Műszaki Osztály felé, elektronikus levélben (kozut@bp18.hu) be kell jelenteni. Írásbeli bejelentés hiányában a rendkívüli igénybevétel engedély nélküli munkavégzésnek minősül.

(3) A rendkívüli igénybevétellel érintett helyi közút helyreállítására a 10. § előírásai az irányadóak.

9. § A november 15. és március 15. közötti időszakban burkolatbontással járó munkához munkakezdési hozzájárulás kizárólag a következő esetekben adható:

a) ha a várható időjárási viszonyok a munkát megengedik, és a hozzájárulás jogosultja írásbeli nyilatkozatban kötelezettséget vállal a téli munkavégzés feltételeinek a biztosítására,

b) rendkívüli igénybevétel esetén, ha azt a 8. § (2) bekezdése szerint bejelentették.

6. A helyreállításra és a közútkezelő képviselőjének személyes jelenlétére vonatkozó előírások

10. § (1) A helyi közút nem közlekedési célra igénybe vett területét a közútkezelői hozzájárulásban meghatározott határidőben és állapotban kell helyreállítani.

(2) A bontási helyet véglegesen kizárólag a közútkezelői hozzájárulásban előírt burkolatnemmel szabad helyreállítani.

(3) A helyreállítás során a kiemelt munkaárok visszatöltésére kizárólag arra alkalmas anyagot szabad felhasználni, amelyet anyagától függően 10-25 cm-es terítési vastagságokban, réteges tömörítéssel kell beépíteni. A közművezetékek környezetében Trγ = 85%-os, a töltéstestben Trγ = 90%-os tömörséget, valamint a földmű felszínén E2 = 40 MN/m2 teherbírási értéket kell elérni. Az alapburkolat alá legalább 20 cm vastag, Trγ = 95%-os tömörségű, E2 = 60 MN/m2 teherbírási értékű homokos kavics ágyazatot kell helyezni.

(4) A felbontott úttest, járda, gyalogút, kerékpárút burkolat helyreállításának pályaszerkezetét, valamint a kivitelezés módját a közútkezelő határozza meg az úttest eredeti pályaszerkezetének figyelembevételével a 4. mellékletben foglaltak szerint.

(5) Úttest, járda, gyalogút, kerékpárút felbontása esetén a szükséges alépítményi munkák (így különösen közmű fedlap és szerelvény szintbehelyezések, szegélyjavítások, betonalap javítások és helyreállítások) elvégzése után kezdhető meg az útburkolat szakszerű megépítése.

(6) Nyomvonalas jellegű munkáknál a nyomvonalba eső útcsatlakozásoknál a kiemelt szegélyeket le kell süllyeszteni, és 10%-ot meg nem haladó esésű csatlakozó rámpát kell kialakítani a mozgáskorlátozottak közlekedésének megkönnyítése érdekében, a közútkezelő által előírt szélességben.

(7) Aszfalt burkolatú utaknál az út alapot és ágyazatot úgy kell visszaépíteni, hogy a helyreállított terület a munkaárok szélességi méreteihez képest mindkét oldalon és hosszirányban is 30-30 cm-rel, a kötőréteg és a kopóréteg esetében további 15-15 cm-rel nyúljon túl, tehát ennyivel nagyobb egybefüggő területet kell helyreállítani. Amennyiben azonban a munkaárok széle – megnövelve a rétegenkénti túlnyújtási értékekkel – a kiemelt szegélytől vagy az úttest helyreállítandó szakaszának átlagos szélességétől 50 cm-re vagy annál kisebb távolságra van, akkor a kopóréteget a kiemelt szegélyig egybefüggően újra kell építeni. Az új kopóréteget a meglévőhöz minden esetben lépcsőmentesen kell csatlakoztatni, a szélek élvágóval történő levágása, valamint „kellősítése” vagy bitumenes hézagtömítő szalag elhelyezése után.

(8) A járda burkolatát a felbontott szakasz szélességétől függetlenül – a szükséges alépítményi munkák elvégzésével, az eredeti járdaburkolattal megegyező anyaggal vagy lapburkolattal és megegyező műszaki paraméterekkel – a járda teljes szélességében szakszerűen helyre kell állítani.

(9) Járda helyreállításakor aszfaltburkolat keresztirányú bontása esetén a kopóréteg helyreállítását a járda szélességével megegyező hosszon kell elvégezni, munkahézag kialakítása nélkül. Az új kopóréteget a meglévőhöz minden esetben hézag- és lépcsőmentesen kell csatlakoztatni.

(10) A helyreállítás során az útburkolat felületét úgy kell kialakítani, hogy a csapadékvíz elvezetése biztosított legyen.

(11) Ha a meglévő útburkolat területének

a) több mint 70%-át felbontják, a közútkezelő előírhatja az útszerkezet teljes szélességben történő újraépítését;

b) több mint 50%-át felbontják, a közútkezelő előírhatja a kopóréteg teljes szélességben történő újraépítését.

(12) A helyreállítási kötelezettség az igénybe vett terület zöldterületeire, növényzetére is vonatkozik, beleértve a felvonulási területet is.

11. § (1) Amennyiben a közútkezelői hozzájárulásban a közút állagának védelme, környezetének tisztasága vagy a közúti közlekedés biztonsága érdekében a közútkezelő az igénybevétel időtartamára vagy annak egy részére a képviselőjének személyes jelenlétét (a továbbiakban: szakfelügyelet) írja elő, a szakfelügyeleti alkalmak számát és a szakfelügyelet ellátásával kapcsolatos költség összegét a közútkezelői hozzájárulásban kell megállapítani az 5. mellékletben meghatározott szempontok és mérték figyelembevételével.

(2) A szakfelügyeleti költséget előre kell megfizetni. A költség megfizetéséig a helyi közutat érintő munkavégzés nem kezdhető meg. A költség összegét a szakfelügyelet időtartamát alapul véve kell megállapítani, mely egy óra időtartamánál nem lehet rövidebb. Amennyiben a szakfelügyelet a tervezett időtartamnál hosszabb ideig válik szükségessé, az igénybe vevő által igazolt jegyzőkönyv alapján a költség különbözetét a közútkezelői hozzájárulás jogosítottjának az igénybevétel lezárulását követő 15 napon belül ki kell számlázni.

7. Burkolatbontási tilalom

12. § (1) A teljes szerkezetű új útpálya építését, útpálya burkolatának teljes szélességű helyreállítását követő 5 évig azon – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – burkolatbontással járó munka nem végezhető, helyi közút nem közlekedési célú igénybevételére közútkezelői hozzájárulás nem adható.

(2) Burkolatbontási tilalom alá eső útburkolat felbontására az alábbi kivételes esetben adható közútkezelői hozzájárulás:

a) ha az közérdekből történik, más műszaki megoldással nem kivitelezhető és nem tűr halasztást, és

b) az igénybevételt kérő vállalja, hogy a bontással érintett szakaszon a kopóréteget az útpálya teljes szélességében a nyomvonal teljes hosszában, keresztirányú bontás esetén az érintett szakasz teljes pályáját a munkaárok szélétől 15-15 méter hosszban helyreállítja.

13. § Az 5 éves burkolatbontási tilalomra tekintettel a teljes szerkezetű új útpálya építésének, útpálya burkolatának teljes szélességű helyreállításának megkezdése előtt az út építtetője köteles

a) figyelmeztetni az érintett ingatlantulajdonosokat arra, hogy ha a közműbekötési igényüknek megfelelő munkát az útépítéssel összhangban nem végeztetik el, úgy arra az útépítés befejezését követő 5 éven belül nem lesz lehetőségük, és

b) felhívni az érintett közművek kezelőit arra, hogy hálózatukat vizsgálják meg, és a szükséges felújítási munkákat végezzék el, valamint az érintett ingatlanok hiányzó csatlakozó-vezetékeit – ha ezek elvégzése 5 éven belül lenne esedékes – építsék ki úgy, hogy a későbbiekben az útburkolat felbontása ne váljon szükségessé. Az a)-b) pontban meghatározott felhívásokra és figyelmeztetésre vonatkozó dokumentumokat a közútkezelői hozzájárulás iránti kérelemhez csatolni kell.

8. Késedelmes vagy hibás kivitelezés

14. § (1) Ha a munkakezdési hozzájárulás jogosultja vagy a rendkívüli igénybevétel bejelentője nem tartja be a munkakezdési hozzájárulásban előírt, valamint a rendkívüli igénybevételre vonatkozó bejelentésben meghatározott határidőt, a szükséges útburkolat-helyreállítási munkát a közútkezelő a munkakezdési hozzájárulás jogosultja, valamint a rendkívüli igénybevétel bejelentője költségére elvégeztetheti.

(2) A munkák befejezése után, a közúton maradt anyagokat, az ideiglenes forgalmi rendhez kapcsolódó közúti jelzéseket a közútkezelő a munkakezdési hozzájárulás jogosultjának, valamint a rendkívüli igénybevétel bejelentőjének költségére elszállíttathatja.

(3) Az (1)-(2) bekezdésben meghatározott esetekben a munkakezdési hozzájárulás jogosultja és a rendkívüli igénybevétel bejelentője köteles pótdíjat fizetni, amelyre a Kkt. és az ITM rendelet előírásait kell alkalmazni.

15. § (1) A munkakezdési hozzájárulás jogosultja, valamint a rendkívüli igénybevétel bejelentője felelős azokért az általa vagy megbízottja, kivitelezője által okozott károkért, balesetekért, amelyek az e rendeletben, a közútkezelői hozzájárulásban vagy a munkakezdési hozzájárulásban meghatározott feltételek megsértéséből erednek, vagy amelyek egyébként a kivitelezési munkák során vagy azokkal összefüggésben keletkeznek.

(2) Ha a véglegesen helyreállított közúton – a munka nem megfelelő elvégzése miatt – süllyedés vagy más hiba mutatkozik, az elvégzett munkára vonatkozó kötelező alkalmassági határidőn belül a munkakezdési hozzájárulás jogosultját, valamint a rendkívüli igénybevétel bejelentőjét a közútkezelő felhívja a hiba megszüntetésére. A hiba megszüntetéséig a bekövetkező balesetekért, a balesetből eredő károkért a munkakezdési hozzájárulás jogosultját, valamint a rendkívüli igénybevétel bejelentőjét terheli a felelősség.

9. Igénybevételi díj

16. § (1) A helyi közút burkolatbontással járó, nem közlekedési célú igénybevételéért igénybevételi díjat kell fizetni. Az ITM rendelet 7. § (2) bekezdés b) pontjában foglaltakra tekintettel az igénybevételi díj mértéke az ITM rendelet 4. mellékletében meghatározott díj.

(2) Az igénybevételi díj a munkakezdési hozzájárulás iránti kérelem benyújtását követően, a kérelem mellékleteként benyújtott díjfizetési adatlap alapján kerül meghatározásra. Az igénybevételi díj megfizetése a munkakezdési hozzájárulás kiadásának feltétele.

(3) Az igénybe vett terület mértékét úgy kell megállapítani, hogy az tartalmazza a nyomvonal, a kiszoruló föld, a szükséges elkerítés mértékének területét, mint munkaterületet, valamint a közútkezelői hozzájárulásban engedélyezett munkához szükséges felvonulási területet is.

(4) Ha a kérelemben megadott terület nagysága a munka volumenéhez viszonyítottan megállapíthatóan nem valós, úgy azt a közútkezelő saját számításai szerint állapítja meg.

(5) Amennyiben a tényleges igénybevétel a hozzájárulásban meghatározott területnél nagyobb mértékű, akkor a többletként igénybe vett terület használata engedély nélküli igénybevételnek minősül.

(6) A helyi közút területének nem közlekedési célú igénybevételéért az úttesten kívül (járdán, földpadkán) végzett munkálatok esetén nem kell igénybevételi díjat fizetni.

(7) Mentes az út-igénybevételi díj fizetése alól a helyi közút kezelője által vagy megrendelésére végzett üzemeltetéshez, fenntartáshoz, építéshez kapcsolódó nem közlekedési célú igénybevétel. A XVIII. kerületi lakosok érdekében végzett nagyarányú közműfejlesztés esetén a beruházó kérelmére, a helyi közút műszakilag indokolt, elengedhetetlenül szükséges igénybevételéért fizetendő út-igénybevételi díj megfizetése alól felmentés adható. A díj megfizetése alóli felmentésről a polgármester dönt.

17. § A helyi közút hozzájárulás nélküli vagy a hozzájárulásban foglaltaktól eltérő igénybevételére vonatkozó rendelkezéseket a Kkt. és az ITM rendelet határozza meg.

10. Záró rendelkezések

18. § Ez a rendelet 2023. december 1-jén lép hatályba.

19. § Hatályát veszti az önkormányzat közigazgatási területén lévő helyi közutak útosztályba sorolásáról és azok nem közlekedési célú igénybevételéről szóló 25/2013. (X. 04.) önkormányzati rendelet.