1. § E rendelet célja, hogy Hejőpapi község sajátos településképét, jellegzetes helyi táji, természeti és épített örökségének értékeinek védelmét, széleskörű társadalmi bevonás és konszenzus által valósítsa meg, egyben ösztönözze a településkép védelmének és alakításának eredményes érvényesülését az építmények tervezése és kivitelezése során.

2. § E rendelet területi hatálya Hejőpapi Község közigazgatási területére terjed ki.

3. § E rendelet előírásait Hejőpapi Község Önkormányzat (a továbbiakban: Önkormányzat) Képviselő-testülete által elfogadott településrendezési eszközökkel együtt kell alkalmazni.

4. § E rendelet alkalmazásában:

• 1. Áttört kerítés: olyan kerítés, amelynek a kerítés síkjára merőleges átláthatósága 50%-nál nagyobb mértékben nem korlátozott.
• 2. Cégtábla: a cég nevét és székhelyét feltüntető tábla.
• 3. Címtábla: az intézmény, vállalkozás nevét, vagy egyéb adatait feltüntető tábla.
• 4. Fényreklám: tartószerkezeten elhelyezett, reklám megjelenítésére alkalmas led panel, videófal, monitor.
• 5. Hirdető-berendezés: hirdetések, reklámok elhelyezésére szolgáló, fixen rögzített vagy mozgó, közterületről érzékelhető szerkezet, mely képi, illetve hang effektusok megjelenítésére, valamint információk tárolására is alkalmas.
• 6. Információs célú berendezés: az önkormányzati hirdetőtábla, az önkormányzati faliújság, az információs vitrin, az útbaigazító hirdetmény, a közérdekű molinó, valamint a CityLight és CityBoard formátumú eszköz.
• 7. Más célú berendezés: elsődleges funkcióját tekintve közterületi, köztéri bútor, különösen a pad, a kerékpárállvány, a hulladékgyűjtő, a telefonfülke, a reklámfelületet is tartalmazó, közterület fölé nyúló árnyékoló berendezés, korlát.
• 8. Pasztellszín: a színek világos, kis telítettségű árnyalatai, melyek között előnyben kell részesíteni a meleg árnyalatokat, mint a bézs, narancs, sárga, barna, vörös árnyalatai.
• 9. Rikító szín: nagy telítettségű, élénk, erőteljes, figyelemfelkeltő színek.
• 10. Védett érték: helyi egyedi védelem alatt álló épület, építmény, építményrész, egyéb elem.

5. § (1) A helyi védelem célja Hejőpapi Község településképe és történelme szempontjából meghatározó, hagyományt őrző építészeti örökségeinek és táji értékeinek védelme, a jövő nemzedékek számára történő megóvása.

(2) A helyi értékvédelem feladata a különleges oltalmat igénylő értékek számbavétele, meghatározása, nyilvántartása, dokumentálása, valamint a nyilvánossággal történő megismertetése.

6. § (1) Az építészeti értékek helyi védelme egyedi és területi lehet.

(2) Az egyedi védelem kiterjedhet:

• a) az építmény egészére, építményrészletre, vagy az alkalmazott anyaghasználatra, tömegformálásra, homlokzati kialakításra;
• b) az épület, építmény egészéhez vagy annak egy részéhez tartozó földrészletre.

(3) A területi védelem kiterjedhet:

• a) az épített környezet olyan összefüggő részére, amely a jellegzetes településszerkezet és a beépítési mód történeti folytonosságát képviseli,
• b) olyan településrészre, térre, utcára, utcaszakaszra, ahol a település, illetve a környék arculatát meghatározó építmények együttest alkotnak.

(4) A helyi védelem alatt álló értékeket e rendelet 1. melléklete tünteti fel.

7. § (1) A helyi védelem alá helyezésre vagy annak megszüntetésére bármely természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet – a polgármesterhez írásban benyújtott – kezdeményezése alapján kerülhet sor. A kezdeményezésre a településrendezési eszközök keretében elkészült örökségvédelmi hatástanulmány is javaslatot tehet.

(2) A helyi védelem alá helyezésre vonatkozó kezdeményezésnek tartalmaznia kell:

• a) a védelemre javasolt érték megnevezését,
  • aa) egyedi védelem esetén címét, helyrajzi számát,
  • ab) területi védelem esetén a terület lehatárolását a helyrajzi számok megjelölésével,
• b) a védelem jellegével kapcsolatos javaslatot,
• c) a kezdeményezés rövid indokolását,
• d) a védendő érték fotódokumentációját, helyszínrajzát,
• e) a kezdeményező nevét, megnevezését, lakcímét, székhelyét

(3) A helyi védelem alá helyezés értékvizsgálat alapján történik. Az értékvizsgálatot és szakmai indoklást az önkormányzat készíti vagy készítteti el.

(4) A helyi védelem megszüntetésére vonatkozó kezdeményezésnek tartalmaznia kell:

• a) a védelem alatt álló érték megnevezését,
  • aa) egyedi védelem esetén címét, helyrajzi számát,
  • ab) területi védelem esetén a terület lehatárolását a helyrajzi számok megjelölésével,
• b) a védelem törlésével kapcsolatos javaslat rövid indokolását,
• c) a védett érték felmérési és fotódokumentációját,
• d) a kezdeményező nevét, megnevezését, lakcímét, székhelyét.

(5) A védelem megszűnik, ha

• a) a védett érték helyrehozhatatlanul megsemmisül;
• b) a védett érték magasabb jogszabályi védettséget kap;
• c) a Képviselő-testület a helyi védelmet megszünteti.

(6) A helyi védelem alá helyezésről, annak módosításáról, vagy megszüntetéséről értesíteni kell:

• a) az érintett ingatlan tulajdonosát (tulajdonosait) postai úton,
• b) műalkotás esetén az élő alkotót, vagy a szerzői jog jogosultját,
• c) az illetékes építésügyi hatóságot,
• d) a kezdeményezőket.

(7) Helyi védelem alá helyezésről, vagy megszüntetéséről kizárólag a Képviselő-testület hozhat – e rendelet módosítása, vagy felülvizsgálata keretében – döntést.

8. § A helyi védelem alá helyezést elrendelő, vagy azt megszüntető önkormányzati rendelet hatályba lépésétől számított 15 napon belül a jegyző kezdeményezi az ingatlanügyi hatóságnál a védelem jogi jellegként való feljegyzését.

9. § (1) A védett érték csak egységes megjelenésű táblával jelölhető meg, amelynek a védelem tárgyának megnevezése mellett a következő szöveget kell tartalmaznia: „Hejőpapi Község Önkormányzata által védetté nyilvánított helyi érték - évszám”. A tábla anyaga kő, fa, vagy fém.

(2) A tábla elkészíttetéséről, elhelyezéséről a polgármester gondoskodik. A tábla elhelyezését az érintett ingatlan tulajdonosa tűrni köteles. A tábla elhelyezése, fenntartása és pótlása az önkormányzat feladata.

(3) A helyi védettség tényét közlő táblán kívül az önkormányzat elhelyezhet egyéb a védettséggel összefüggő tényt, adatot is közlő táblát a helyi védelem alatt álló építményen, vagy annak környezetében. A tábla elhelyezése, fenntartása és pótlása az önkormányzat feladata.

10. § (1) A védett értékekről az önkormányzat nyilvántartást vezet, amelybe bárki betekinthet.

(2) A nyilvántartás tartalmazza:

• a) a védett érték megnevezését, nyilvántartási számát,
• b) a védett érték pontos helyét (cím, helyrajzi szám) és tulajdonosát,
• c) a védelem típusát,
• d) a védelem szakszerű, rövid indoklását az értékvizsgálat alapján,
• e) az értékeket bemutató térképet, terv és fotóanyagot,
• f) a védett érték állapotfelmérésének adatait, a helyreállítási javaslatot
• g) a védett értékhez kapcsolódó támogatásokat.

(3) A nyilvántartás naprakész vezetéséről a jegyző gondoskodik.

11. § (1) A védett érték karbantartása, állapotának megóvása a tulajdonos kötelezettsége.

(2) A védett érték megfelelő fenntartását és megőrzését elsősorban a rendeltetésnek megfelelő használattal kell biztosítani.

12. § (1) Az önkormányzat a településkép szempontjából meghatározó területekként jelöli ki Hejőpapi Község teljes közigazgatási területét:

• a) Településközpont,
• b) Falusias karakterű lakóterület,
• c) Gazdasági jellegű és különleges területek,
• d) Egyéb külterület.

(2) A településképi szempontból meghatározó területek lehatárolását a 2. melléklet tartalmazza.

(3) Településkép védelme szempontjából kiemelt területek:

• a) Örökségvédelemmel érintett területek: régészeti lelőhelyek területe;
• b) Táj- és természetvédelmi területek: országos ökológiai hálózat övezete, tájképvédelmi övezet.

13. § (1) A beépítés telepítési módja tekintetében illeszkedni kell a környező és jellemzően oldalhatáron álló beépítési módon belüli telepítési módokhoz.

(2) Tetőtér csak egyszintesen építhető be.

(3) A melléképület gerincmagassága a főépületét nem haladhatja meg.

(4) Az épületek terepszintre való illesztésekor tilos a természetes terepszint ±1,5 m-nél nagyobb méretű megváltoztatása.

(5) Gazdasági jellegű és különleges területeken, valamint egyéb külterületen épületet, építményt úgy kell elhelyezni, hogy telepítésével, műszaki megoldásaival alkalmazkodjon a természetes terepadottságokhoz.

(6) Tájképvédelmi terület övezetében új épület építése csak a tájba illesztés fokozott figyelembe vételével történhet, a kialakult tájhasználat, telekstruktúra, a hagyományos beépítési módok megőrzése mellett.

14. § (1) Településközpont és Falusias karakterű lakóterületen új magastető létesítése, magastető átalakítása esetén a tetőzet magassága az utcavonalon vagy az épület közvetlen környezetében álló épületek gerincvonala fölé legfeljebb 1 m-rel nyúljon túl és illeszkedjék az utcaképhez.

(2) Szabadon álló és oldalhatáron álló beépítés esetén az új magastető hajlásszöge - megközelítőleg - legyen azonos az épület közvetlen környezetében álló szomszédos épület( ek) tetősíkjának lejtésszögével. Ahol a szomszédos épület(ek) tetősíkjának hajlásszöge kisebb, mint 35 fok vagy nagyobb, mint 45 fok, ott a tömbben jellemző meglévő épületekhez kell alkalmazkodni.

(3) Az egy telken lévő építmények tömegei és homlokzatai (homlokzati színezések) úgy alakítható ki, hogy azok egymással összhangban legyenek és formai szempontból egységes építmény-együttes hatását keltsék.

(4) A tetőhéjalás magastető esetén hagyományos színezésű égetett agyagcserép, vagy a felületében és színében ahhoz hasonló egyéb tetőfedő anyag lehet.

(5) A homlokzatok burkoló anyaga – a gazdasági területek kivételével – nagyelemes fém és műanyag hullám- illetve trapézlemez burkolat nem lehet.

(6) A tetőhéjazat cseréje esetén, egy tetőfelületen többféle anyagú, színű tetőhéjazat - kivéve a gyárilag színárnyalatos kivitelűt - nem helyezhető el.

(7) Homlokzat színezése során a fehér, a tört-fehér, ill. pasztellszínek alkalmazhatók.

(8) Az épületek homlokzatainak, nyílászáróinak színezésére rikító színek használata településkép-védelmi szempontból nem megengedett.

(9) Lakóövezet saroktelkein csak sarokház épülhet, az utcák felé egyenrangú homlokzatokkal.

(10) Előkert nélküli beépítésen elhelyezésre kerülő utcafronti épületek közterület felé néző homlokzatán a közterületre kivezető ereszcsatorna nem helyezhető el, kivéve a homlokzati falba beépítve, illetve takartan vagy a terepszint alatt az utcai vízelvezető hálózatba elvezetve helyezhető el.

(11) Kerítés kialakítása:

• a) A közterület felöli telekhatáron tömör kerítés csak településképi, illetve zajvédelmi szempontból indokolt esetben, valamint a kialakult állapothoz igazodóan létesíthető.
• b) Saroktelkek esetében a telek határain épített kerítésnek a telek sarokpontjától 3-3 m-es távolságig, a lábazat feletti teljes felületen áttört kialakítású lehet.
• c) Az ingatlanok kerítéseinek színezésére rikító színek nem alkalmazhatók.

15. § (1) Gazdasági jellegű és különleges területeken az épületeket, építményeket az adott terület építési hagyományainak megfelelően tájba illően alakítható ki.

(2) Az építési vonalra (előkertbe) építészetileg nem kialakított építmények (nyitott vasvázas szín, hevenyészve bekerített rakatok stb.) nem kerülhetnek, takarásukról gondoskodni kell (egyéb épület, örökzöld növényzet).

(3) Homlokzatokon és tetőhéjazatként zavaró fényhatást okozó, tükröződő felületek nem alkalmazhatók.

(4) A területen magas és lapos tetővel kialakított épülettömeg egyaránt alkalmazható.

(5) Épületcsoportnál azonos tetőalakítást kell alkalmazni.

16. § (1) Egyéb külterületen elhelyezhető építményeket az adott terület építési hagyományainak megfelelően tájba illően kell kialakítani.

(2) Tetőfedés színeként csak természetes színek (barna és árnyalatai, vörös és árnyalatai, fehér, szürke és árnyalatai) alkalmazhatók.

(3) Épületcsoportnál azonos hajlászögű és héjalású tetőalakítás alkalmazható.

(4) Homlokzat színezése során pasztellszínek alkalmazhatók. A harsány, rikító színek használata kerülendő.

17. § (1) Tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület övezetében tájszerkezetbe illeszkedő módon, a tájra jellemző anyaghasználattal valósulhat meg az építés.

(2) A homlokzatokon olyan színárnyalatok alkalmazhatók, amelyek a hagyományos építőanyagok (cserép, fa, egyéb természetes anyagok) színeire jellemzők. A harsány, rikító színek használatát kerülni kell.

(3) Tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület övezetében közművezetékeket és járulékos közműépítményeket tájba illesztett módon, a természetvédelmi célok megvalósulását nem akadályozó műszaki megoldások alkalmazásával – beleértve a felszín alatti vonalvezetést is – lehet elhelyezni.

18. § (1) Azon közterületek, ahol a szabályozási szélesség lehetővé teszi, fásított zöldfelülettel alakítandók ki. Az egységes utcaképi megjelenés érdekében az egyes utca, vagy útszakaszok mentén azonos fafajú fasorok létesíthetők.

(2) Fásítás, fasor kialakítása során tájban honos fa- és cserjefajok alkalmazhatók.

(3) A közterületek berendezései (utcabútorok, hirdető-berendezések, világítótestek, pavilonok, autóbuszvárók, stb.) az utcakép jellegzetességének megtartásával helyezhetők el.

19. § (1) ) A településképi szempontból meghatározó területeken tájban honos és a termőhelyi adottságoknak megfelelő növényfajok telepíthetők.

(2) A településképi szempontból meghatározó területeken, a tájidegen, invazív növényfajok nem alkalmazhatók.

(3) A beépítésre szánt területek közül:

• a) lakóterületen, gazdasági területen, üdülőterületen - a meglévő növényállományt is figyelembe véve - a telek minimális zöldfelületének minden 100 m² -e után,
• b) különleges területeken - a meglévő növényállományt is figyelembe véve - a telek minimális zöldfelületének minden 150 m² -e után,

legalább 1 db nagyméretű lombkoronát nevelő, környezetben honos fa kihelyezéséről a használatba vételi eljárás megkezdéséig kell gondoskodni.

(4) Ipari gazdasági területen belül 7200 m² területen kétszintű (gyep és 40 db cserje/150 m², vagy gyep és 1 db nagy lombkoronájú fa/150 m²) növényzetet kell biztosítani.

(5) A hulladéklerakó telep területét védőfásítással kell lehatárolni. A védőfásítás szélessége legalább 50 m, melyet saját telken belül kell kialakítani. Az országos közút irányából a területet az út mentén legalább 30 m fásítással kell takarni.

20. § (1) A helyi védett területen meg kell őrizni a település jellegzetes szerkezetét, telekrendszerét, utcavonal-vezetését.

(2) A védett területen a közterületek burkolatát, berendezését az épületek jellegéhez, az utcák hangulatához igazodva kell kialakítani.

21. § (1) Védett közterületen burkolatépítés, felújítás során kiselemes térburkolat alkalmazható, helyszíni öntött betonburkolat nem építhető.

(2) A védett közterületen fokozott gondossággal kell óvni a terület jellegzetes fáit és fás szárú növényeit.

22. § (1) A védett épületek átalakítása során az épület tömegét, homlokzatát, anyaghasználatát, jellegzetes formai kialakítását a falfelületek és nyílászárók arányát megváltoztatni nem lehet.

(2) A védett épületeket úgy lehet bővíteni, hogy az eredeti épület tömegformája, homlokzati kialakítása, utcaképi megjelenése ne változzon, illetve a legkisebb kárt szenvedjen, és a tervezett bővítés a régi épület formálásával, szerkezetével, anyaghasználatával összhangban legyen.

(3) A homlokzati díszítőelemeket (gipszek, tagozatok, mozaikok, festett díszítések, szobrok, egyéb értékek) meg kell őrizni. Meg kell őrizni az eredeti épület kiegészítőket, korlátok, belső nyílászárók, kapuk, stb.

(4) A helyi védelem alatt álló épület, építmény telkének utcai kerítése lehetőleg természetes anyagból (fa vagy sövény) készüljön, illetve igényes kialakítású, áttört fémkerítés lehet.

(5) Reklámcélú építmény, reklámhordozó, reklámnak minősülő falfestés, felirat, plakát helyi egyedi védelem alatt álló épületen, illetve az előtte levő közterületen nem helyezhető el.

(6) A helyi védelem alatt álló épületen cégér, cégtábla csak az épület architektúrájához, formavilágához illeszkedő módon helyezhető el

(7) Egész épület, vagy szerkezeti elemek bontása csak a teljes műszaki és erkölcsi avulás esetén lehetséges, a védettség megszüntetését követően.

23. § (1) A helyi védettséget élvező egyes fák védelme érdekében:

• a) helyi védett fa kizárólag életveszély, betegség, viharkár esetén vágható ki,
• b) a helyi védelem alatt álló fa lombkorona vetületétől számított 3 méteres védőtávolságon belül nem helyezhető el új épület, valamint a gyökérzónát károsító építmény.

(2) A kivágott/elpusztult fa pótlásáról a tulajdonosnak 2 éven belül az eredetivel azonos fajjal és fajtával kell gondoskodni.

24. § (1) Utcai homlokzaton, tetőfelületen elektronikus hírközlési építmények és berendezései (antennák, antennatartó szerkezetek, parabola antenna stb.), közüzemi szolgáltatások mérő órái, nyomásszabályozó, valamint klímaberendezés kültéri egysége nem helyezhető el.

(2) Égéstermék elvezetésére utcai homlokzaton szerelt kémény nem építhető.

(3) Helyi értékvédelmi területen a villamos közép- és kisfeszültségű, valamint közvilágítási hálózatok és távközlési hálózat létesítésekor, illetve rekonstrukciójakor földkábelen, vagy alépítménybe helyezve föld alatt vezetve kell építeni.

25. § (1) A település területén a vezeték nélküli hírközlés sajátos építményeinek, műtárgyainak elhelyezésére nem alkalmas területek: a 12. § (1) bekezdés a)-b) pontjában és a (3) bekezdésében meghatározott területek.

(2) A település területén a vezeték nélküli hírközlés sajátos építményeinek, műtárgyainak elhelyezése – a környezetbe illesztés feltételeivel – elsősorban a település külterülete alkalmas.

(3) Amennyiben 300 m-es körzetben már meglevő antenna áll, új antenna elhelyezése elsősorban a meglévő antennatartó-szerkezet igénybevételével történhet.

26. § (1) A településképi szempontból meghatározó területeken a felszíni energiaellátási és vezetékes elektronikus hírközlési sajátos építmények a településképi és tájképvédelmi szempontok figyelembe vétele mellett helyezhetők el.

(2) Belterületen, valamint külterület beépítésre szánt területén, ahol a villamos-energia ellátás hálózatai föld feletti vezetésűek, új vezetékes energiaellátási és elektronikus hírközlési hálózatokat a meglevő oszlopsorra, illetve közös tartóoszlopra kell feszíteni. Közös oszlopsorra való telepítés bármilyen akadályoztatása esetén az építendő hálózatot lehetőleg földkábelbe fektetve kell építeni.

(3) Jelentősebb energiaigény növekedés esetén a tervezett transzformátorok helyét a beépítéssel összehangoltan a környezetbe illesztve kell kijelölni.

(4) Közművezetékeket és műtárgyaikat, közvilágítási berendezéseket úgy kell elhelyezni, hogy a meglévő fákat ne károsítsák.

(5) Közművezeték, járulékos közműlétesítmények elhelyezésénél az esztétikai követelmények betartására is figyelemmel kell lenni.

27. § A fényszennyezés elkerülése érdekében szükséges az alábbi szempontok figyelembe vétele a közvilágítás és külső világító testek elhelyezése, korszerűsítése esetében:

• a) kerülni kell a hideg fehér fényű világítást, amely 500 nanométernél rövidebb hullámhosszúságú fényt tartalmaz;
• b) a világítótestek ernyőzése olyan legyen, hogy a fényt oda irányítsa, ahol arra szükség van;
• c) az utcákat amennyire csak lehet egyenletesen, és amennyire csak lehet, alacsony intenzitással világítandók meg;
• d) a kültéri világítás a tényleges használat idejéhez igazítandó, illetve 22 óra, vagy éjfél után közvilágítás fénye csökkenthető.

28. § (1) A tervezett lakóépületek és intézmények homlokzatára szerelt gépészeti kapcsolószekrények és a dobozok helyét és a színét, az épület stílusához, a homlokzat színéhez igazodva lehet kiválasztani. A berendezések a közmű üzemeltetők előírásainak figyelembe vételével az épületek alárendelt homlokzatára szerelhetők, illetve építhetők a kerítésbe.

(2) Épület közvetlenül közterület felé néző homlokzatán vezeték (kábel, gáz- és egyéb csővezeték) nem vezethető látható módon, a falsíkon kívül.

(3) Az épületek utcai homlokfalára közmű, vagy hírközlési létesítmény (füstgáz elvezető kémény, klímaberendezés, bármilyen antenna), vagy annak tartozéka nem szerelhető.

29. § (1) A rendelet hatálya alá tartozó területen reklámok, reklámhordozók, cég-, címtáblák és cégérek csak a jelen rendeletben előírt célra és módon, településképi bejelentési eljárás lefolytatását követően helyezhető el, a településkép védelméről szóló törvény reklámok közzétételével kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló kormányrendelet 1. és 2. mellékletei által meghatározott területfelhasználású területen és módon.

(2) A település területén csak a környezet arculatához illeszkedő, esztétikus hirdető-berendezés, egyéb reklámhordozó, tájékoztató (információs) rendszer helyezhető el.

(3) Az elhasználódott, felújítandó, aktualitását vesztett reklámhordozót, reklámtartóberendezést, hirdető-berendezést, tájékoztató (információs) rendszert, cég-, címtáblát, cégért a tulajdonosnak 30 napon belül el kell távolítania. Felújítást követően az új településképi előírások szerint helyezhetők el.

30. § Helyi népszavazás, rendezvény, vagy a település szempontjából jelentős eseményről való tájékoztatás érdekében az esemény napját megelőző 3 naptári hét időszakban az eseményre vonatkozó tájékoztató reklámhordozó, reklám, molinó, transzparens, hirdetmény a közterületen, illetve magánterületen elhelyezhetők.

31. § (1) A település teljes közigazgatási területén kizárólag e rendeletben meghatározott feltételeknek megfelelő reklámhordozón, továbbá méretben és technológiával tehető közzé reklám, helyezhető el reklámhordozó, illetve létesíthető és tartható fent reklámhordozót tartó berendezés Hejőpapi településközponti területén, az alábbi feltételekkel:

• a) közterületen reklám közzétételére, illetve reklámhordozóként, reklámhordozót tartó berendezésként (továbbiakban: reklám elhelyezése) kizárólag utcabútor használható;
• b) reklám elhelyezése közterületen a közművelődési célú hirdetőoszlop (továbbiakban: hirdetőoszlop) kivételével hirdetőoszlop nem alkalmazható.

(2) Nem minősül reklám közzétételének az ingóságon a gyártó által elhelyezett, a gyártó és a típus azonosítását lehetővé tevő logó, védjegy vagy más jelzés.

(3) Építési tevékenység idejére építési reklámháló, - amennyiben annak engedélyezését a polgármesternél kérelmezik -, az építési tevékenység időtartamára kihelyezhető, azzal a feltétellel, hogy építési napló- bejegyzés igazolja a felújítás megkezdését, illetve, ha építési napló vezetésére nem áll fenn kötelezettség, úgy vállalják ennek vezetését az érintettek, és ezzel igazolják a felújítás megkezdését, és az építési tevékenység befejezésével az építési reklámhálót 8 napon belül elbontják. A megszüntetéséért és a reklámhordozó eltávolításáért a reklámozó és a reklám közzétevője egyetemlegesen felel; a reklámhordozót tartó berendezés eltávolításáért a reklámhordozót tartó berendezés tulajdonosa és az ingatlan tulajdonosa tartozik egyetemleges felelősséggel.

(4) A plakát, valamint az építési reklámháló reklám közzétételére igénybe vehető két négyzetméternél kisebb nem lehet, továbbá a kilenc négyzetmétert nem haladhatja meg; az utcabútorok kivételével a reklámhordozót tartó berendezés reklámhordozók elhelyezésére igénybe vehető felülete a 11 m² nem haladhatja meg.

(5) Valamennyi közművelődési intézmény jogosult közművelődési célú hirdetőoszlopra, illetve azok használatára a közművelődési intézmény által vagy a közművelődési intézmény más közművelődési intézménnyel akár tartósan, akár adott időszakban vagy adott alkalom erejéig együttesen folytatott közösségi közművelődési tevékenység népszerűsítése céljából.

(6) Hirdetőoszlop kivételével ragasztás útján reklám, illetve reklámhordozó nem rögzíthető.

(7) Reklámot elhelyezni a megengedett övezetekben csak az utasváró, kioszk, hirdetőoszlop teljes felületén; az információs célú berendezésen a reklámozás célú felületének 2/3-án lehet. Nem minősül közterületről láthatónak az épületen, építményen belüli reklám elhelyezés, kivéve, ha ablakon, vagy más átlátszó felületen keresztül kívülről látható; illetve, ha az épület, építmény olyan részén (teraszon, erkélyen) történik, amely nincsen valamennyi irányból épületszerkezettel körülzárva.

32. § (1) Az épületeken elhelyezhető reklámhordozó szerkezeteinek, felülete rikító színű, káprázást okozó, illetve fényvisszaverő kialakítású nem lehet, az összképben zavaró hatás nem engedhető meg.

(2) Fényreklám kialakítására vonatkozó előírások:

• a) a reklámok csak alacsony fényintenzitásúak lehetnek,
• b) nem alakítható ki villogó effektussal, illetve
• c) a lakások rendeltetésszerű használatát nem zavarhatja.

33. § (1) Épületek homlokzataira kerülő cég- és címtábla épületdíszítő tagozatot nem takarhat el.

(2) Új épület létesítésénél, meglévő épületek átalakításánál vagy homlokzatának felújításakor a közterülettől látható felületen cég-, címtáblát, cégért úgy lehet elhelyezni, hogy az épület architektúráját ne változtassa meg.

(3) Az épületeken elhelyezhető cégérek szerkezeteinek, felülete rikító színű, káprázást okozó, illetve fényvisszaverő kialakítású nem lehet, az összképben zavaró hatás nem engedhető meg.

(4) Táblaszerűen kialakított cégér felülete nem haladhatja meg az 1,0 m²-t. Műemléki környezetben, műemléképületen, helyi értékvédelmi területen táblaszerűen kialakított cégér legnagyobb magassági vagy szélességi mérete nem haladhatja meg a 0,5 m-t és összfelülete nem lehet 1,0 m²-nél nagyobb.

34. § (1) Információs célú berendezés az alábbi gazdasági reklámnak nem minősülő közérdekű információ közlésére létesíthető:

• a) az önkormányzat működés körébe tartozó információk;
• b) a település szempontjából jelentős eseményekkel kapcsolatos információk;
• c) a településen elérhető szolgáltatásokkal, ügyintézési lehetőségekkel kapcsolatos tájékoztatás nyújtása;
• d) idegenforgalmi és közlekedési információk;
• e) a társadalom egészét vagy széles rétegeit érintő, elsősorban állami információk;
• f) gazdasági reklámnak nem minősülő közérdekű információk.

(2) Az információs célú berendezés felületének legfeljebb kétharmada vehető igénybe reklám közzétételére, felületének legalább egyharmada az (1) bekezdés szerinti közérdekű információt kell, tartalmazzon.

(3) A más célú berendezés reklámcélra nem használható, kivéve a közterület fölé nyúló árnyékoló berendezés.

35. § (1) A település főépítésze - alkalmazása hiányában a polgármester - szakmai konzultáció keretében tájékoztatást ad a településképi követelményekről.

(2) Az építtetőnek vagy meghatalmazottjának az építés megkezdése előtt szakmai konzultációt kell kérni:

• a) Ha a tervezett építési tevékenység a lakóépület építésének egyszerű bejelentéséről szóló 155/2016. (VI.13.) a Korm. rendelet hatálya alá tartozó, egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenység alapján történő új lakóépület építése, illetve meglévő épület bővítése történik.
• b) Lakóépület magastetőtől eltérő tetőkialakítása esetén
• c) Közterületen kapubeálló, híd építése, átépítése esetén.

(3) A szakmai konzultáció iránti kérelmet a polgármesternek címezve kell benyújtani. A kérelemnek tartalmaznia kell:

• a) az építtető vagy kérelmező nevét, címét, telefonos elérhetőségét,
• b) a tervezett építési tevékenység helyét (utca, házszám, helyrajzi szám),
• c) az építési tevékenység rövid leírását,
• d) az építési munka jellegétől függően indokolt esetben rajzi munkarészek csatolását.

(4) A polgármester a kérelmezőt a konzultáció időpontjáról postai úton, vagy e-mailben értesíti.

(5) A szakmai konzultációt a kérelem beérkezésétől számított 8 napon belül kell lefolytatni.

(6) A szakmai konzultációról emlékeztető készül, melyben a felvetett javaslatokat, valamint az önkormányzati főépítész vagy a polgármester lényeges nyilatkozatait kell rögzíteni.

36. § Településképi véleményezési eljárást kell lefolytatni az alábbi esetekben:

• a) új építmény építési engedélyezési eljárását megelőzően,
• b) meglévő építmény bővítésére, valamint a településképet érintő átalakítására irányuló építési, fennmaradási engedélyezési eljárást megelőzően, amelynél a településrendezési és építészeti-műszaki tervtanácsokról szóló kormányrendelet szerinti területi építészeti-műszaki tervtanácsnak nincs hatásköre, és amennyiben összevont telepítési eljárást, ezen belül telepítési hatásvizsgálati szakaszt nem kezdeményezett az építtető.

37. § (1) Településképi véleményezési eljárás a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI.8.) Korm. rendeletben (továbbiakban: Korm. rendelet) foglaltak szerint kerül lefolytatásra.

(2) A polgármester véleménye a 36. §-ban meghatározott esetekben az önkormányzati főépítész szakmai álláspontján alapul.

38. § (1) A településképi véleményezési eljárás lefolytatása iránti kérelmet az e rendelet 3. mellékletében foglalt mintának megfelelően kell benyújtani és a véleményezendő építészeti-műszaki dokumentációt elektronikus formában az az ÉTDR tárhelyére fel kell tölteni.

(2) A kérelemhez az (1) bekezdés szerinti építészeti-műszaki dokumentációt kell mellékelni a Korm. rendeletben meghatározott tartalommal.

(3) A településképi vélemény kialakításánál a Korm. rendeletben meghatározott szempontokat és e rendelet előírásait kell figyelembe venni.

(4) A polgármester véleményében a tervezett építési tevékenységet

• a) engedélyezésre – feltétel nélkül, vagy feltétel meghatározásával – javasolja, vagy
• b) engedélyezésre nem javasolja, ha
  • ba) a kérelem vagy melléklete nem felel meg a (1) és (2) bekezdésben meghatározottaknak, vagy
  • bb) a főépítész szakmai álláspontja a tervezett építési tevékenységet nem támogatja.

(5) A polgármester a hiánytalan kérelem beérkezésétől számított 15 napon belül megküldi véleményét a kérelmezőnek.

39. § (1) Településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról kormányrendelet 1. mellékletében felsorolt, építési engedély nélkül végezhető építési tevékenységek közül:

• a) Az épület homlokzatához illesztett előtető, védőtető, ernyőszerkezet építése, meglévő felújítása, helyreállítása, átalakítása, korszerűsítése, bővítése, megváltoztatása estén, amennyiben közterületről látható.
• b) Önálló reklámtartó építmény építése, meglévő felújítása, helyreállítása, átalakítása, korszerűsítése, bővítése, megváltoztatása esetén.
• c) Szobor, emlékmű, kereszt, emlékjel építése, elhelyezése esetén, ha annak a talapzatával együtt mért magassága nem haladja meg a 6,0 m-t.
• d) Építménynek minősülő, háztartási hulladék elhelyezésére szolgáló hulladékgyűjtő és - tároló, sorompó, árnyékoló elhelyezése esetén, amennyiben közterületről látható.

(2) A község teljes közigazgatási területére vonatkozóan településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni:

• a) meglévő építmények rendeltetésének – részleges vagy teljes – megváltoztatása esetén,
• b) az önálló rendeltetési egységek számának változásakor, amennyiben az új rendeltetés szerinti területhasználata korábbi rendeltetéshez képest
  • ba) jelentősen megváltoztatja az ingatlanon belüli gépkocsi-forgalmat,
  • bb) többlet-parkolóhelyek kialakítását teszi szükségessé,
  • bc) amennyiben a meglévő lakó rendeltetés megváltoztatása történik, illetve lakórendeltetésre történő változás kerül kialakításra,
  • bd) érinti a közterület kialakítását, a közterületen lévő berendezéseket vagy növényzetet,
  • be) érinti a kapcsolódó közterület közúti vagy gyalogos, kerékpáros forgalmát;
• c) helyi védelem alatt álló épületeken bármilyen külső változtatást érintő építési tevékenység esetén;
• d) védett értéken cégér, üzletfelirat stb. elhelyezése tekintetében;
• e) reklámok, reklámhordozók elhelyezésével, átalakításával kapcsolatban.

40. § (1) A településképi bejelentési eljárás lefolytatása és az építészeti-műszaki dokumentáció értékelése során a településképben harmonikusan megjelenő, településképet nem zavaró, az épített és természeti környezethez illeszkedő és annak előnyösebb megjelenését segítő megoldási szempontokat kell érvényesíteni.

(2) A településképi bejelentési eljárás lefolytatása során vizsgálni szükséges, hogy a véleményezésre benyújtott építészeti-műszaki dokumentáció tartalma

• a) megfelel-e a településképi rendeletben foglalt előírásoknak,
• b) kidolgozása a szakmai tájékoztatás szerint történt-e,
• c) a b) pont szerinti előírásoktól eltérő megoldás azokkal egyenértékű vagy kedvezőbb beépítést, illetve településképi megjelenést eredményez-e.

(3) Az építmény, épületrész megjelenésével kialakításával kapcsolatban vizsgálni kell, hogy:

• a) azok építészeti megoldásai megfelelően illeszkednek-e az épített környezethez,
• b) a külső megjelenés megfelel-e az e rendelet előírásainak
• c) összhangban van-e az épület rendeltetésével és használatának sajátosságaival,
• d) megfelelően veszi-e figyelembe a közterület adottságait és esetleges berendezéseit, burkolatát, műtárgyait, valamint növényzetét.

(4) A polgármester a tervezett építési tevékenységet a jogszabályban előírt határidőn belül hatósági határozatban, a Korm. rendeletben megfogalmazott követelmények teljesülésétől függően a Korm. rendeletben foglaltak szerint tudomásul veszi vagy megtiltja.

41. § (1) A településképi bejelentési eljárás az építtető, illetve az építési tevékenységgel érintett telek, építmény, építményrész tulajdonosa (a továbbiakban együtt: kérelmező) kérelmére indul.

(2) A kérelmet Hejőpapi Község Polgármesteréhez a Korm. rendelet 26/B. § (2) és (3) bekezdésekben meghatározott tartalommal, a 39. § szerinti építési tevékenység megkezdése előtt 15 nappal kell benyújtani, az e rendelet 4. mellékletét képező kérelem benyújtásával.

(3) A polgármester a településképi bejelentési eljárást a Korm. rendeletben meghatározottak szerint folytatja le.

(4) A polgármester településképi bejelentési eljárásban hozott döntését és a döntés ellenőrzését - amennyiben a településen önkormányzati főépítész van alkalmazásában - az önkormányzati főépítész készíti elő.

(5) A polgármester településképi bejelentési eljárásban hozott döntése ellen Hejőpapi Község Önkormányzatának Képviselő-testületénél lehet fellebbezéssel élni.

42. § (1) Településképi követelmény megszegésének minősül:

• a) az e rendelet előírásainak nem megfelelő építés, az előírásoktól eltérő szín és anyaghasználat, formai kialakítás, valamint
• b) a 41. § (2) bekezdés szerinti bejelentés elmulasztása,
• c) a településképi bejelentési eljárás során meghozott döntésben foglaltak megszegése.

(2) A településképi követelmények megszegése esetén a polgármester felhívja az ingatlantulajdonos figyelmét a jogszabálysértésre és végzésben megfelelő határidőt biztosít a jogszabálysértés megszüntetésére.

(3) A (2) bekezdés szerinti határidő eredménytelen eltelte esetén a polgármester – önkormányzati hatósági döntéssel – az ingatlantulajdonost az építmény, építményrész felújítására, átalakítására vagy elbontására kötelezheti, egyidejűleg 1.000.000 forintig terjedő, közigazgatási bírságnak minősülő településkép-védelmi bírságot szabhat ki.

(4) A településkép-védelmi bírság kiszabásánál az alábbi szempontokat kell mérlegelni:

• a) a jogsértéssel okozott hátrányt, ideértve a hátrány megelőzésével, elhárításával, helyreállításával kapcsolatban felmerült költségeket, illetve a jogsértéssel elért előny mértékét,
• b) a jogsértéssel okozott hátrány visszafordíthatóságát,
• c) a jogsértéssel érintettek körének nagyságát,
• d) a jogsértő állapot időtartamát,
• e) a jogsértő magatartás ismétlődését és gyakoriságát,
• f) a jogsértést elkövető eljárást segítő, együttműködő magatartását, valamint
• g) a jogsértést elkövető gazdasági súlyát.

(5) A településkép-védelmi bírság összege:

• a) a településképi bejelentés elmulasztása esetén legalább 10.000 forint,
• b) a bejelentési dokumentációban foglaltaktól eltérő építési tevékenység megvalósítása esetén az eltérés mértékétől függően legalább 50.000 forint,
• c) a polgármester tiltása ellenére megvalósított építési tevékenység esetén legalább 100.000 forint, legfeljebb 500.000 forint,
• d) az e rendelet előírásaitól eltérő építészeti és településképi kialakítás esetén legalább 50.000 forint, legfeljebb 500.000 forint
• e) a településképi kötelezésben foglaltak végre nem hajtása esetén alkalmanként legalább 50.000, legfeljebb 1.000.000 forint.

(6) A bírság ismételten is kiszabható, a településképi követelmények teljesítéséig.

(7) A határidőre be nem fizetett településkép-védelmi bírság behajtására az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény előírásai az irányadók.

43. § (1) Ez a rendelet a kihirdetésének napján lép hatályba.

(2) E rendeletet a hatályba lépését követően indult eljárásban kell alkalmazni.

44. § Hatályát veszti Hejőpapi Község Önkormányzat Képviselő-testületének a településkép védelmének a reklámokra, reklámhordozókra és cégérekre és egyéb műszaki berendezésekre vonatkozó előírásairól, valamint az ezekkel kapcsolatos településképi bejelentési eljárásról szóló 18/2017. (XI.23.) önkormányzati rendelete.

45. § Hatályát veszti a Hejőpapi Község Önkormányzat Képviselő-testületének a Hejőpapi Szabályozási Tervéről szóló 12/2011. (VI.3.) rendeletének 2 számú melléklete Hejőpapi Helyi Építési Szabályzata 10. § (16) bekezdése, 14. § (2) és (4) bekezdése, 20. § (7) bekezdésének „A területen belül 7200 mˇ2 területen kétszintű ( gyep és 40 db cserje/150m2, vagy gyep és egy db nagy lombkoronájú fa/150 m2) növényzetet kell biztosítani” szövegrésze, 28. § (10) bekezdése, 44. § (6) bekezdése, 53. § (2) bekezdése, 56. § (1) bekezdés és (2) bekezdése, 57. § (1) bekezdése, 58. § (2) bekezdésének „Az átalakítás során az épület tömegét, homlokzatát, anyaghasználatát, jellegzetes formai kialakítását a falfelületek és nyílászárók arányát megváltoztatni nem lehet. A homlokzati díszítőelemeket (gipszek, tagozatok, mozaikok, festett díszítések, szobrok, egyéb értékek) meg kell őrizni. Meg kell őrizni az eredeti épület kiegészítőket, korlátok, belső nyílászárók, kapuk, stb.” szövegrésze, 59. § (1) bekezdése, 4-7. számú melléklete.