„26. Önkormányzati közutakkal kapcsolatban a közútkezelői, illetve tulajdonosi hatáskörbe tartozó jogszabályban meghatározott intézkedések és nyilatkozatok megtétele

”

1. Általános rendelkezések

1.1. A szabályzat hatálya

1.1.1. A szabályzat rendelkezéseit a rendeletek előkészítésére, felülvizsgálatára és hatályon kívül helyezésére irányuló előkészítő eljárásokra kell alkalmazni abban az esetben, ha azt a polgármester és a jegyző írásban elrendeli. Különösen, ha eredeti jogalkotói hatáskörben,széles társadalmi réteget érintő szabályozási tárgykörben,kiemelkedő gazdasági jelentőségű, a környezet állapotát jelentősen befolyásoló,jelentős kötelezettséget megállapító szabályozás megalkotására kerül sor.

1.1.2. A szabályzat hatálya kiterjed a rendeletek előkészítésében közreműködő képviselő-testületi tagokra, tisztségviselőkre (polgármester, alpolgármester, jegyző), a közös önkormányzati hivatal köztisztviselőjére és az Önkormányzat intézménye vezetőjére.

1.2. Fogalmak a szabályzat alkalmazásában:

1.2.1. rendeletalkotás: a képviselő-testület által elfogadott új helyi jogszabály megalkotása, illetve már megalkotott helyi jogszabály felülvizsgálata, módosítása, kiegészítése vagy hatályon kívül helyezése;

1.2.2. rendeletalkotás kezdeményezése: valamely helyi társadalmi viszony körében, a polgármesterhez előterjesztett, rendelet előkészítésére irányuló indítvány;

1.2.3. rendelet előkészítés: a képviselő-testület vagy a polgármester, illetve a jegyző által elrendelt eljárás az arra jogosult által kezdeményezett rendelet szakmai előkészítésére, felülvizsgálatára;

1.2.4. előzetes hatásvizsgálat: a rendelet előkészítése során alkalmazott eljárás annak megállapítására, hogy a tervezett szabályozást mi indokolja, milyen szabályozási megoldás (módosítás, kiegészítés, új vagy újraszabályozás) ajánlott, illetve a szabályozás milyen várható társadalmi, gazdasági, költségvetési, környezeti, szervezeti és adminisztratív következményekkel jár;

1.2.5. utólagos hatásvizsgálat: a szabályozás előzetes hatásvizsgálata alapján várt és a tényleges hatások egybevetése a szükséges korrekciók előkészítése érdekében;

1.2.6. dereguláció: a rendeletek tartalmi felülvizsgálata annak érdekében, hogy az elavult, szükségtelenné vált, a szabályozási cél sérelme nélkül egyszerűsíthető, a helyi rendelet címzettjei számára gyorsabb, kevésbé költséges eljárásokat eredményező szabályozással felváltható, vagy párhuzamos szabályozást megvalósító jogszabályi rendelkezések hatályon kívül helyezésére, illetve megfelelő módosítására kerüljön sor;

1.2.7. párhuzamos szabályozás: olyan helyi rendeleti szabályozás, amely egy másik helyi rendeletben már szabályozott társadalmi viszonyra vonatkozó normákat tartalmaz.

2. A helyi jogalkotási eljárás elemei

2.1. A helyi rendeletalkotás folyamata magában foglalja a rendeletalkotás kezdeményezését, a rendelet előkészítését, elfogadását és kihirdetését, valamint a felülvizsgálatát.

2.2. A rendeletalkotás kezdeményezése

2.2.1. Rendelet alkotását az e rendelet 36. § (1) bekezdésében meghatározottak kezdeményezhetik a polgármesterhez írásban benyújtott javaslatban, a rendelet előkészítésére kellő felkészülést biztosító időpontban.

2.2.1.1. A polgármester a kezdeményezés testületi tárgyalásra javasolt időpontját megelőzően dönt a kezdeményezés elutasításáról, vagy elfogadásáról.

2.2.1.2. A polgármester a rendeletalkotási kezdeményezést mindaddig visszautasíthatja, míg az nem felel meg a kezdeményezésre előírt követelményeknek.

2.2.2. Az írásba foglalt kezdeményezésnek tartalmaznia kell: a szabályozni kívánt tárgykör megjelölését, (ha van) a tárgykört szabályozó hatályos rendelet megnevezését, a szabályozással elérni kívánt alapvető célt (pl. legyen egyszerűbb az adott engedélyezési eljárás), a szabályozás kezdeményező szerinti indokait (pl. mert szerepel a testület jogalkotási tervében), (ha van) a szabályozási kényszert elrendelő törvény megnevezését, a szabályozási koncepció kidolgozásának szükségességére vagy mellőzősére vonatkozó javaslatot, a rendelet-tervezet elkészítésére javasolt szervezet, személy megjelölését.

2.3. A rendelet előkészítése

2.3.1. A rendelet felülvizsgálatát a jegyző államigazgatási feladatkörében köteles elvégezni és a felülvizsgálat eredményétől függően előkészíti a rendelet módosítását, kiegészítését vagy hatályon kívül helyezését.

2.3.2. Új rendelet előkészítésére a képviselő-testület – a testülettől átruházott hatáskör gyakorlás keretében a polgármester – döntése alapján kerülhet sor.

2.3.3. A rendelet előkészítéséről a jegyző gondoskodik. Amennyiben a rendelet előkészítésével a képviselő-testület (polgármester) mást bíz meg, a jegyző köteles figyelemmel kísérni az előkészítési munkálatokat, a rendelkezésére álló adatokat az előkészítő rendelkezésére bocsátani és a rendelet előkészítéséhez a szükséges és kért szakmai segítséget megadni.

2.3.4. A rendelet előkészítője a rendeletalkotás kezdeményezésében foglaltak alapján dönt arról, hogy szükséges-e a rendelet előkészítése során szabályozási koncepció kidolgozása, illetve – ha az előkészítő nem a jegyző – szükség szerint kezdeményezi a jegyző vezetésével működő kodifikációs munkacsoport létrehozását.

2.3.5. A rendelet előkészítésének menete:

2.3.5.1. a kodifikációs munkacsoport létrehozása és a munkamegosztás meghatározása

2.3.5.2. az előkészítéshez szükséges információs bázis kialakítása

2.3.5.3. a szabályozási koncepció kidolgozása

2.3.5.4. az előzetes hatásvizsgálat elvégzése

2.3.5.5. a szabályozási koncepció elfogadása

2.3.5.6. társadalmi és szakmai egyeztetések lefolytatása

2.3.5.7. a rendelet-tervezet kidolgozása.

2.4. A kodifikációs munkacsoport

2.4.1. Ha a jegyző nem hoz létre kodifikációs munkacsoportot, a munkacsoport feladatait a jegyző az e szabályzatban foglaltak értelemszerű alkalmazásával maga látja el.

2.4.2. A kodifikációs munkacsoportot a jegyző – mérlegelési jogkörében eljárva – hozza létre és irányítja annak munkáját. A munkacsoport szakmai munkaszervezet, amelynek tagjai:

2.4.2.1. a rendeletalkotás kezdeményezője (szervezet esetén annak képviselője),

2.4.2.2. a testületi döntések előkészítéséért felelős ügyintéző,

2.4.2.3. a közös önkormányzati hivatalnak a tárgykör szerint érintett irodavezetője,

2.4.2.4. a közös önkormányzati hivatal tárgykör szerint érintett, kvalifikált szakmai ügyintézője,

2.4.2.5. az érintett bizottság elnöke vagy az általa delegált (szakértő) tagja,

2.4.2.6. szükség szerint a jegyző által felkért külső szakértő,

2.4.2.7. a jegyző mérlegelési jogkörben hozott döntése alapján felkért külső tagok (a szabályozással érintett helyi érdekképviseletek, társadalmi szervezetek szakmai megbízottjai).

2.4.3. A kodifikációs munkacsoport feladata:

2.4.3.1. a jegyző által meghatározott munkamegosztás alapján kialakítja a tervezett szabályozás információs adatbázisát (a hatályos központi és helyi szabályozási elemek, AB és bírósági döntések, más önkormányzatok szabályozási megoldásai összegyűjtése, szakirodalom felkutatása, tanulmányozása és a hasznosítható ismeretek feljegyzésben történő rögzítése, a szabályozás tárgya szerint szükséges műszaki, történeti, szervezeti, személyzeti stb. adatok összegyűjtse és rendszerezése);

2.4.3.2. elkészíti a szabályozási koncepció tervezetét;

2.4.3.3. szakértő tagja(i), és/vagy a jegyző által felkért szakértő(k) közreműködésével elkészíti a tervezett szabályozás előzetes hatáselemzését tartalmazó dokumentumot;

2.4.3.4. a jegyző egyetértésével kijelöli a rendelet-tervezet szövegezőjét és elfogadja a szabályozási tervezetet;

2.4.3.5. elfogadja – a rendelet-tervezet szövegezőjének előterjesztése alapján – a rendelet-tervezet indokolásának szövegét;

2.4.3.6. a jegyző intézkedése alapján elvégzi a rendelet felülvizsgálatát és javaslatot tesz – az előzőekben meghatározottak megfelelő alkalmazásával – az adott rendelet módosítására, kiegészítésére, illetve hatályon kívül helyezésére.

2.4.4. A munkacsoport működése

2.4.4.1. A kodifikációs munkacsoport szakmai vezetőjét a jegyző bízza meg. A munkacsoport a szakmai vezető útján adatokat, információkat, vizsgálatban és elemzésben való közreműködést, szakmai előkészítő részanyagok elkészítését közvetlenül kérheti a polgármesteri hivatal vezetőitől, köztisztviselőitől.

2.4.4.2. A munkacsoportot a szakmai vezető, illetve a jegyző szükség szerint hívja össze. A munkacsoport első ülésén meghatározza a munka és ütemtervét, illetve kijelöli a munkatervi részfeladatok felelőseit. A munkacsoport üléseit a szakmai vezető vagy a jegyző vezeti. A munkacsoport munka- és ütemterv alapján látja el feladatát. A munka- és ütemtervet a jegyző hagyja jóvá a szakmai vezető javaslata alapján.

2.4.4.3. A munkacsoport ülésén a polgármester, illetve megbízottja tanácskozási joggal vehet részt.

2.4.4.4. A munkacsoport külső szakértőjét a – a szakmai vezető javaslata alapján – a jegyző kéri fel és bízza meg a feladat ellátásával. Külső szakértő igénybevétele akkor indokolt, ha a polgármesteri hivatalban nem áll rendelkezésre a rendeletalkotáshoz szükséges speciális szakértő köztisztviselő.

2.5. A szabályozási koncepció

2.5.1. Ha a képviselő-testület eltérően nem rendelkezik, a rendeletek szakmai előkészítése során – a kezdeményező javaslatát is figyelembe véve – a jegyző dönt az adott tárgykört érintő szabályozási koncepció kidolgozásáról. A jegyző szabályozási koncepciót dolgozhat ki, ha:

2.5.1.1. új rendelet megalkotásáról dönt a képviselő-testület,

2.5.1.2. a tervezett szabályozás a hatályos helyi szabályozás jelentős vagy meghatározó részét érinti,

2.5.1.3. a szabályozás a rendezési terv szabályozási terv részének módosítását, újraszabályozását, kiegészítését vagy hatályon kívül helyezését tervezi.

2.5.2. A szabályozási koncepció tartalmazza

2.5.2.1. a szabályozás tárgyát (annak a helyi társadalmi viszonynak a leírását, amelyet az önkormányzat szabályozni kíván,

2.5.2.2. a szabályozás címzettjeit (alanyait),

2.5.2.3. a szabályozással elérni kívánt politikai, szakmapolitikai (ágazati) és szakmai célokat,

2.5.2.4. a célok elérést biztosító főbb tartalmi elemek, eszközök (források) felvázolását,

2.5.2.5. a szabályozás indokait (magasabb szintű jogszabály változása, új helyi társadalmi viszony kialakulása, hatékonyabb szabályozási megoldásra van lehetőség, a testület politikai céljai stb.),

2.5.2.6. a szabályozási szint meghatározását (miért kell rendeletet alkotni, miért nem elégséges a határozati forma),

2.5.2.7. a jogérvényesülés tervezett módját (önkéntes jogkövetés ellenőrzési rendszer működtetése mellett, egyedi hatósági döntések),

2.5.2.8. a szabályozás fontosabb tartalmi elemeit (az egyes tervezett jogszabályhelyek tartalmának vázolását),

2.5.2.9. a szabályozástól várt társadalmi, gazdasági, szervezeti, működési hatásokat,

2.5.2.10. a megismerhető előnyök és hátrányok elemzésén alapuló kockázatokat.

2.6. Előzetes hatásvizsgálat

2.6.1. A szabályozás előzetes hatáselemzésének elvégzésére – a jegyző döntése alapján – a rendelet előkészítője köteles. Az előzetes hatáselemzés mélységét a jegyző határozza meg az alábbiak figyelembevételével:

2.6.1.1. a deklaratív tartamú helyi jogszabályok esetében (a helyi címer megalkotása, helyi kitüntetések alapítása stb.) elegendő a társadalmi- és közvetlen költséghatások elemzése;

2.6.1.2. a helyi társadalom széles körét érintő, jogot, kötelezettséget megállapító átfogó szabályozás esetén teljes hatáselemzést kell elvégezni;

- amennyiben a szabályozás ellenőrzési, nyilvántartási, engedélyezési feladatokat szab a hivatalra, el kell végezni a személyi, szervezeti, tárgyi és pénzügyi követelmények elemzését;

2.6.1.3. a környezeti és egészségügyi következmények vizsgálata csak abban az esetben indokolt, ha a szabályozás kihat a környezet állapotára, illetve a szabályozás tárgya egészségre veszélyes társadalmi viszonyokat foglal magában,

2.6.1.4. a jogszabály megalkotásának szükségességét és a szabályozás elmaradásának hatásait minden esetben elemezni kell.

2.6.2. Az előzetes hatáselemzés módszertanát a jegyző határozza meg az általánosan elfogadott szakmai követelményekkel összhangban.

2.7. Társadalmi és szakmai egyeztetés

2.7.1. A szabályozási koncepció kialakítása során célszerű együttműködni a szabályozási tárgykörrel érintett helyi szakmai közösségekkel, érdekképviseleti és civil szervezetekkel. Az együttműködés kereteit a jegyző határozza meg (kérdőíves megkeresés, szakmai fórum összehívása, folyamatos munkakapcsolat kialakítása stb.).

2.7.2. A rendelet tervezetek előkészítése során szükséges a címzettek szabályozási igényeit, javaslatait, kezdeményezéseit megismerni. Az igények, javaslatok, kezdeményezések megismerését szolgáló módszereket a jegyző határozza meg (pl. közvélemény kutatás, társadalmi tanácskozások, érdekképviseletek, civil szervezetek megkeresése, honlapon közzététel és véleménykérés).

2.8. Utólagos hatásvizsgálat, tartalmi felülvizsgálat

2.8.1. A rendeletek utólagos hatásvizsgálatáról a jegyző gondoskodik. Az utólagos hatásvizsgálat alapján a jegyző – szükség szerint – dönt a vizsgált jogszabály felülvizsgálatáról és kezdeményezi a rendelet módosítását, kiegészítését, illetve hatályon kívül helyezését.

2.8.2. A jegyző köteles a rendelet megalkotását követő év végéig elvégezni az első utólagos hatásvizsgálatot és – szükség szerint – de legalább választási ciklusonként gondoskodik a rendeletek tartalmi felülvizsgálatáról az alábbiak figyelembe vételével:

2.8.2.1. a helyi rendelet megalkotásra felhatalmazást adó törvény megváltozása esetén a rendelet tartalmi felülvizsgálatát haladéktalanul el kell végezni;

2.8.2.2. ha az utólagos hatásvizsgálat eredménye alapján jelentős eltérés mutatható ki a várt hatások és a tényleges hatások között, kötelező a rendelet tartalmi felülvizsgálata;

2.8.2.3. a rendelet módosítása során kötelező a rendelet egészének tartalmi és formai felülvizsgálata.

2.9. Vegyes szabályok

2.9.1. A szabályzat rendelkezéseit e rendelet rendeletalkotásra és a testületi előterjesztésekre vonatkozó előírásaival összhangban kell alkalmazni.

2.9.2. A szabályozási koncepció nélkül készülő rendelet-tervezetek követelményeit a jegyző a szabályozási koncepció tartalmi elemeire vonatkozó előírásokat figyelembe véve határozza meg.”

1. Az önkormányzat törzskönyvi nyilvántartási adatai:

1. Önkormányzati képviselők

1.1. Takács Zsolt polgármester

1.2. Pál Zsolt alpolgármester

1.3. Konyári Zsolt képviselő

1.4. Varga Sándor képviselő

1.5. Nagyné Stumpf Adrienne képviselő

2. Ügyrendi Bizottság

2.1. Létszáma: 3 fő

2.2. Személyi összetétele:

2.2.1. Elnöke: Varga Sándor

2.2.2. Tagjai: Konyári Zsolt, Nagyné Stumpf Adrienne”

1. Az egyeztetésben résztvevők (a továbbiakban: partnerek) köre

1.1. A község teljes lakossága.

1.2. A község területén működő civil szervezetek.

1.3. A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 98. § (2) bekezdés a) pontja alapján a településrendezési eszközök véleményezési eljárásába bejelentkező szervezetek.

1.4. Engedélyező - építésügyi - hivatal

1.5. Érintettség esetén a község területén működő vízgazdálkodási társulatok.

1.6. Érintettség esetén az országos közutak kezelője.

2. A partnerek tájékoztatásának módja és eszközei:

2.1. A tájékoztatás és észrevételezés módja

2.2. A tájékoztatás és észrevételezés helye, ideje

2.3. Az észrevételek kezelése

2.4. Az el nem fogadott észrevételek kezelése

2.5. Az elfogadott településfejlesztési dokumentumok és településrendezési eszközök nyilvánosságát biztosító intézkedések:

3. A partnerség rendjének hatályossága

3.1. Területi hatály: Mánfa igazgatási területére készülő koncepció, stratégia, településrendezési eszköz, kézikönyv és településképe rendelet készítése és módosítása esetén érvényes.

3.2. Időbeni hatály: 2017. március 8. napjától visszavonásig érvényes.”