Kerepes Város Önkormányzat Képviselő-testületének 15/2018.(X.4.) önkormányzati rendelete
a településkép védelméről
Hatályos: 2018. 10. 04Kerepes Város Önkormányzat Képviselő-testületének 15/2018.(X.4.) önkormányzati rendelete
a településkép védelméről
2018-10-04-tól
Kerepes Város Önkormányzat Képviselő-testülete a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 12. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 1. pontjában és az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 57. § (2)-(3) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva, a Pest Megyei Kormányhivatal Állami Főépítész, Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság, Pest Megyei Kormányhivatal Érdi Járási Hivatal Örökségvédelmi Osztály, Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság véleményének kikérésével, a következőket rendeli el:
I. FEJEZET
BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK
1. A rendelet célja és hatálya
1. § (1) E rendelet célja Kerepes Város sajátos településképének társadalmi bevonás és konszenzus által történő védelme és alakítása:
a) a helyi építészeti örökség területi és egyedi védelem (a továbbiakban: helyi védelem) meghatározásával, a védetté nyilvánítás és a védelem megszüntetésének szabályozásával;
b) településképi szempontból meghatározó területek meghatározásával;
c) településképi követelmények meghatározásával;
d) településkép-érvényesítési eszközök szabályozásával,
e) településképi önkormányzati támogatási és ösztönző rendszer alkalmazásával.
(2) E rendelet mellékletei:
1. melléklet: Településképi szempontból meghatározó területek, s a település védett értékei
2. melléklet: Helyi egyedi védelem
3. melléklet: Kérelem településképi véleményezési eljáráshoz
4. melléklet: Kérelem településképi bejelentési eljáráshoz
(3) E rendelet függelékei:
1. függelék: Emlékeztető településképi szakmai konzultációról
2. függelék: Védett építmények önkormányzat támogatása
3. függelék: Utcafásításra javasolt fák jegyzéke, telepítésre nem javasolt idegenhonos, invazív növények jegyzéke
2. Értelmező rendelkezések
2. § (1) E rendelet alkalmazása során:
a) Cégtábla: a vállalkozási tevékenységet folytató ingatlanon elhelyezett cégér, címtábla, cégfelirat, címfelirat, amely a vállalkozás nevét és székhelyét, logóját vagy egyéb adatait tartalmazza.
b) Üvegezett világító reklámtábla: függőleges elhelyezésű üvegezett berendezés, amely legfeljebb 2 m2 reklámközzétételre alkalmas felülettel rendelkezik.
c) Egyéb grafikai elem: A vállalkozással kapcsolatos egyéb információ, adatközlés, ábra, felirat.
d) Értékvizsgálat: a helyi védelem megalapozását szolgáló, építészmérnök, településmérnök vagy műemlékvédelmi szakmérnök szakképzettséggel rendelkező személy által készített olyan szakvizsgálat, amely feltárja és részletesen meghatározza a ténylegesen meglévő, a település szempontjából annak minősülő értéket, amely védelemre érdemes.
e) Galérianövényzet: vízfolyásokat kísérő természetes növénytársulás.
f) Háromszintes növényállomány: cserje- és faszintet is tartalmazó növénytársulás.
g) Helyi védett épület (H1): helyi egyedi védelem alatt álló olyan épület, építmény, amely a hagyományos településkép megőrzése érdekében, továbbá építészeti, településtörténeti, helytörténeti, régészeti, művészeti vagy ipartörténeti szempontból jelentős alkotás.
h) Helyi védett műtárgy, műalkotás (H2): helyi egyedi védelem alatt álló műtárgy, műalkotás amely a hagyományos településkép megőrzése érdekében, továbbá építészeti, településtörténeti, helytörténeti, régészeti, művészeti vagy ipartörténeti szempontból jelentős alkotás, jellemzően emlékmű, szobor, síremlék (sírkő), kereszt, kút, dombormű, kerítés, kapuzat.
i) Közterületi eligazodást segítő, tájékoztató tábla: közérdekű információt nyújtó olyan közterületi jelzés, amelynek funkciója idegenforgalmi eligazítás, közösségi közlekedési szolgáltatásról tájékoztatás, vagy egyéb közérdekű tájékoztatás;
j) Molinó: olyan, nem merev anyagból készült hordozófelületű hirdetmény, amely falra vagy más felületre, illetve két felület között van kifeszítve oly módon, hogy az nem képezi valamely építmény homlokzatának tervezett és engedélyezett részét.
k) Önkormányzati faliújság: az önkormányzat által a lakosság tájékoztatása céljából létesített és fenntartott, elsődlegesen az önkormányzat testületei, szervei, tisztségviselői tevékenységéről a lakosságot tájékoztató berendezés, mely az önkormányzat működését szolgáló épületek homlokzatán kerül elhelyezésre és mely a közérdekű tájékoztatási célt meghaladóan reklámok közzétételére is szolgálhat;
l) Önkormányzati hirdetőtábla: az önkormányzat által a lakosság tájékoztatása céljából létesített és fenntartott, elsődlegesen a település élete szempontjából jelentős információk, közlemények, tájékoztatások, így különösen a település életének jelentős eseményeivel kapcsolatos információk közzétételére szolgáló, közterületen elhelyezett tábla, mely a közérdekű tájékoztatási célt meghaladóan reklámok közzétételére is szolgálhat;
m) Tájba illeszkedő: Építmény, épület, melynek elhelyezkedésével, tömegformálásával, homlokzati kialakításával, valamint környezetének rendezése által minimálisra csökken az épített környezet, a táj- és a természeti környezet konfliktusa.
n) Tömör kerítés: az a kerítés, amelynek a közterület felőli merőleges vetületének összes felületének kevesebb, mint 50%-ban átlátható. Az összes felület a lábazatot is tartalmazza.
o) Védelem megszüntetését alátámasztó szakvélemény: építészmérnök, településmérnök, statikus, műemlékvédelmi szakmérnök szakképzettséggel rendelkező személy által készített szakvizsgálat, amely a védelem alatt álló épület, építmény vizsgálatát követően részletezi annak állagában, esztétikai megjelenésében, szerkezetében végbement folyamatokat, és annak eredményét, mely alapján a védelem oka már nem áll fenn.
II. FEJEZET
A HELYI VÉDELEM
3. A helyi védelem alá helyezésnek és a helyi védelem megszűnésének szabályai
3. § (1) A helyi védelem alá helyezési vagy annak megszüntetése iránti eljárást bármely természetes személy, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet kezdeményezheti írásban.
(2) A helyi védelem alá helyezést kezdeményező javaslatnak tartalmaznia kell:
a) a helyi védelemre javasolt építészeti örökség megnevezését, egyedi védelem esetén a címét és helyrajzi számát, területi védelem esetén a terület térképi lehatárolását a helyrajzi számok megjelölésével,
b) a helyi védelem alá helyezés kezdeményezésének indoklását,
c) a kezdeményező megnevezését, lakcímét vagy székhelyét, egyéb elérhetőségét,
d) a helyi védelemre javasolt építészeti örökséget bemutató értékvizsgálatot.
(3) A helyi védelem megszüntetésére vonatkozó kezdeményezésnek tartalmaznia kell:
a) a helyi védett érték megnevezését, egyedi védelem esetén címét és helyrajzi számát, területi védelem esetén a terület lehatárolását a helyrajzi számok megjelölésével,
b) a helyi védelem megszüntetésére irányuló kezdeményezés indokolását,
d) a kezdeményező megnevezését, lakcímét vagy székhelyét, egyéb elérhetőségeit,
d) a helyi védelem megszüntetését alátámasztó szakvéleményt.
(4) Amennyiben a helyi védelem alá helyezést vagy annak megszüntetését kezdeményező javaslat nem tartalmazza a jelen rendeletben meghatározott kellékeket, a polgármester a kezdeményezőt 30 naptári napos határidővel hiánypótlásra hívja fel. Amennyiben a hiánypótlási felhívás eredménytelenül eltelik, a polgármester a javaslatot érdemi vizsgálat nélkül elutasítja.
(5) A polgármester intézkedhet az értékvizsgálat kiegészítéséről, vagy önálló értékvizsgálat készítéséről.
(6) A helyi védelem alá helyezési vagy a helyi védelem megszüntetése iránti eljárásban érdekeltnek kell tekinteni:
a) a javaslattal érintett földrészlet, ingatlan tulajdonosát,
b) műalkotás esetén az alkotót vagy a szerzői jog jogosultját,
c) a kezdeményezőt.
(9) A helyi védelem alá helyezés vagy a helyi védelem megszüntetése iránti eljárás kezdeményezéséről, az értékvizsgálat vagy szakvélemény közzétételével egyidejűleg, az önkormányzat honlapján 15 napon belül tájékoztatást kell közzétenni, továbbá helyi egyedi védelemre irányuló kezdeményezés esetén írásban értesíteni kell a 3.§ (8) bekezdés szerinti érdekelteket.
(10) A kezdeményezéssel kapcsolatban az érdekeltek:
a) egyedi védelem esetén az értesítés átvételét,
b) területi védelem esetén a hirdetmény közzétételét
követő 15 napon belül írásban észrevételt tehetnek.
(11) A helyi védelem alá helyezésről vagy a helyi védelem megszüntetéséről a képviselő-testület:
a) a helyi védelem alá helyezés elrendelését vagy megszüntetését megalapozó értékvizsgálat vagy szakvélemény és
b) a 3.§ (8) bekezdésben meghatározott érdekeltek észrevételeinek és
c) a főépítész véleményének
figyelembe vételével dönt.
(12) A helyi védelem alá helyezéssel vagy a helyi védelem megszüntetésével kapcsolatos képviselő-testületi döntésről a döntés napjától számított 15 napon belül írásban értesíteni kell a 3. § (8) bekezdés szerinti érdekelteket.
(13) A helyi védelem alá helyezést, illetve a helyi védelem törlését elrendelő önkormányzati döntés hatályba lépésétől számított 15 napon belül a jegyző kezdeményezi az ingatlanügyi hatóságnál a védelem jogi jellegként való feljegyzését, vagy a védelem ingatlan-nyilvántartásból való törlését.
(14) Ha egy helyi védelem alatt álló érték országos védelem alá kerül a helyi védelem megszűnik.
4. Az ideiglenes helyi védelem
4. § (1) A képviselő-testület a helyi építészeti örökség helyi védelem alá helyezésének kezdeményezésével egyidejűleg, legfeljebb egy éves időtartamra, ideiglenes helyi védelmet rendelhet el.
(2) Az ideiglenes helyi védelem alatt álló értékre a helyi védelem alatt álló értékekre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.
(3) Az ideiglenes helyi védelem megszűnik az intézkedésben megjelölt időtartam elteltével, illetve a helyi védelem alá helyezésről szóló döntés hatálybalépésével.
(4) Amennyiben a helyi védelem alá helyezés előkészítése során megállapítást nyer, hogy a védetté nyilvánítás nem indokolt az ideiglenes helyi védelmet meg kell szüntetni.
(5) Az ideiglenes helyi védelem elrendeléséről a 3.§ (8) bekezdés szerinti érdekelteket értesíteni kell.
5. A helyi védett értékek megjelölése
5. § (1) Az Önkormányzat a helyi egyedi védelem alatt álló értéket - annak értékeit nem sértő módon, de a közterületről jól láthatóan – az e célra rendszeresített, egységes táblával jelöli meg, legalább a következő felirattal:
„Védelem tárgyának megnevezése
Kerepes város
védett helyi érték
+logo”
(2) A helyi egyedi védelem tényét közlő tábla elkészíttetése, kihelyezése, karbantartása az önkormányzat feladata. A tábla kihelyezését az érintett ingatlan tulajdonosa tűrni köteles.
(3) A helyi egyedi védelem tényét közlő feliraton kívül az önkormányzat elhelyezhet egyéb a védettséggel összefüggő tényt, adatot is közlő táblát a védett értéken vagy annak környezetében, amelyet az érintett ingatlan tulajdonosa tűrni köteles.
6. A helyi védelem alatt álló értékek nyilvántartása
6. § (1) A helyi védelem alá helyezett értékek nyilvántartásának vezetéséről a főépítész a külön jogszabályban foglaltak szerint gondoskodik.
7. A helyi egyedi védelemmel kapcsolatos szabályok
7. § (1) Helyi egyedi védelem alatt állnak a 2. mellékletben meghatározott értékek.
(2) A helyi egyedi védelem alatt álló érték karbantartása, állapotának megóvása a tulajdonos kötelezettsége.
(3) A helyi egyedi védelem alatt álló érték megfelelő fenntartását és megőrzését megfelelő használattal kell biztosítani.
(4) Helyi egyedi védelem alatt álló érték nem bontható le.
(5) Helyi védelem alatt álló műtárgyak, műalkotások közül a kereszt, szobor, emlékmű áthelyezhető.
8. § (1) A helyi egyedi védelem alatt álló építmények külső megjelenését:
a) egészének és részleteinek külső geometriai formáit, azok rész és befoglaló méreteit,
b) eredeti anyaghatását egészében és részleteiben,
c) ha ismert, eredeti színhatását, ha nem ismert a feltételezhetően hasonló színhatását,
meg kell őrizni és/vagy helyre kell állítani.
(2) Ha a helyi egyedi védelem alatt álló építmény egy részét vagy részletét korábban az eredetitől eltérő megjelenésűvé alakították át, az építmény egészére vagy lehatárolható – az átalakított részt is magában foglaló – részegységére kiterjedő felújítás során azt
a) a védett állapotnak megfelelően, vagy
b) ha az átalakított rész védett állapotára vonatkozó dokumentum nem lelhető fel és azt következtetésekkel sem lehet valószínűsíteni, a homlokzatot a megfelelően megmaradt elemeinek, vagy hasonló stílusú épülethomlokzatok analóg formaelemeinek alkalmazásával kell helyreállítani.
III. FEJEZET
A TELEPÜLÉSKÉPi SZEMPONTBÓL MEGHATÁROZÓ TERÜLETEK
8. A településképi szempontból meghatározó területek megállapítása
9. § Kerepes város területén a településképi szempontból meghatározó területek (a továbbiakban: MT), valamint az MT-ken belüli alterületek lehatárolását az 1. melléklet tartalmazza, amelyek az alábbiak:
a) Klasszikus, falusias beépítésű terület (F)
aa) Falusias lakóutcák alterület (F/1.)
b) Korai kertvárosi terület (KK)
c) Új parcellázású kertvárosi területek (ÚK)
d) Sorházas és társasházas területek (ST)
e) Hétvégi házas terület (H)
f) Intézményi és szolgáltató területek (ISZ)
g) Gazdasági területek (G)
h) Zöldterületek és jelentős zöldfelülettel rendelkező különleges területek (K)
i) Egyéb, be nem épített területek (E)
9. A településképi szempontból meghatározó területek szabályai
10. § (1) A helyi védett értékre előírt településképi követelmények és a védett érték elhelyezkedése szerinti MT-re vonatkozó településképi követelmények együttesen alkalmazandók. Ellentmondás esetén a helyi védett értékre előírt településképi követelményeket kell figyelembe venni.
(2) Az általános településképi követelmények az összes MT-re vonatkoznak – amennyiben az MT előírásai másképp nem rendelkeznek.
IV. FEJEZET
A TELEPÜLÉSKÉPI KÖVETELMÉNYEK
10. A helyi védett értékekre vonatkozó egyedi építészeti követelmények
11. § (1) A helyi védett épületen (H1) állagmegóvási munkák végzése, felújítás, helyreállítás, korszerűsítés, tetőtérbeépítés, bővítés során a védett épület anyaghasználatát, léptékét és formavilágát használó, vagy ahhoz illeszkedő építészeti megoldások alkalmazhatók.
(2) Helyi védett épületen (H1) történő állagmegóvási munka végzésénél, felújításnál, helyreállításnál, korszerűsítésnél, tetőtérbeépítésnél, bővítésnél
a) az épület jellegzetes tömegét, tömegkapcsolatait eredeti formában és arányban kell fenntartani, bővítés esetén a meglévő és új épülettömegek arányai, formái és anyaghasználatai illeszkedjenek egymáshoz,
b) az épületnek a közterületről látható homlokzatán meg kell tartani, illetve szükség esetén az védett állapotnak megfelelően vissza kell állítani:
ba) a homlokzat felületképzését;
bb) a homlokzat díszítő elemeit;
bc) a nyílászárók formáját, azok jellegzetes szerkezetét, az ablakok osztását;
bd) a tornácok kialakítását;
be) a lábazatot, a lábazati párkányt;
c) az alaprajzi elrendezés – különösen a fő tartószerkezetek, főfalak, belső elrendezés elemei -, valamint a meghatározó építészeti részletek és szerkezetek megőrzendők.
(3) Helyi védett épület (H1) közterületről látható homlokzatán reklámfelirat nem helyezhető el.
(4) Helyi védett műtárgyak, műalkotások (H2) felújítása során az eredeti anyaghasználatot és formai elemeket kell továbbra is alkalmazni.
11. A településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó egyedi építészeti követelmények
12. § (1) Az épületek vakolt, színezett homlokzati falfelületének színezésénél a fehér, tört fehér, világos földszínek, tégla- és terrakotta színek, illetve természetes építőanyagok esetén azok természetes színei alkalmazhatók. Faburkolat, faszerkezetek esetén a fent említett színek mellett az ehhez illeszkedő színek is alkalmazhatók. Nyerstégla homlokzati felület esetében a sárga, világos okker és terrakotta színű tégla használható.
(2) Intézményi rendeltetésű épületeken – az (1) bekezdésben foglalt követelményektől eltérően – sötét tónusú színek, valamint kis felületen, kiegészítésként élénk színek is használhatók.
(3) Műanyag hullámlemez, előregyártott kiselemes fémlemez, bitumenes zsindely tetőhéjalásként, épületburkolatként nem alkalmazható.
(4) Az épületek tetőhéjalásánál a natúr égetett agyagszín, vörös, bordó, barna, antracit, grafit, szürke, réz szín árnyalatai alkalmazhatók.
(5) Az épületeken egymással harmonikus egységet alkotó, azonos színcsaládba tartozó színek alkalmazhatók.
(6) Közterületek felől az épületek homlokzatait részlegesen színezéssel ellátni nem lehet, kivéve, ha az épület homlokzati struktúrája, tagozódása ezt lehetővé teszi.
(7) Az MT-k területén a főépülethez illeszkedő anyag- és színhasználatú utcafronti kerítés létesíthető .
(8) Az MT-k területén utcafronti tömör kerítés nem helyezhető el.
13. § (1) Az MT-ken 30-45° közötti tetőhajlásszögű magastetős épület helyezhető el. Az összes tetőfelület vízszintes síkra vetített területének legfeljebb 20%-án kialakítható alacsonyabb hajlásszögű, vagy lapostető is.
(2) Új zártsorú beépítésű épület tetőhajlásszöge csak a szomszédos, csatlakozó épületek tetőhajlásszögével megegyező, vagy ha azok eltérőek, akkor a szomszédos épületek tetőhajlásszögéhez illeszkedő módon alakítható ki.
(3) A melléképület tetőhajlásszöge a főépület tetőszerkezetének jellemző hajlásszögéhez illeszkedő módon alakítható ki.
(4) Az épületek közterület felőli homlokzatán (beleértve a homlokzati tetőfelületet is) szerelt égéstermék-elvezetőt, parabolaantennát, légkondicionáló berendezés kültéri egységét és kivezetését (kifolyó), valamint egyéb technikai berendezést – a riasztó kültéri egységét kivéve – elhelyezni nem lehet.
(5) Napenergiát hasznosító berendezés (napkollektor, napelem) – tetőfelületre történő telepítésnél – magastető esetén –a tetősíktól legfeljebb 10°-kal térhet el.
(6) Az MT-k területén elhelyezett építmények csak tájba illeszkedő módon alakíthatók ki.
14. § (1) Klasszikus, falusias beépítésű terület MT-n nem alkalmazható tetőfelépítmény, tetősíkból kiemelkedő tetőablak.
(2) Klasszikus, falusias beépítésű terület MT Falusias lakóutcák alterületén a tető fő gerincvonala a közterületre merőlegesen alakítható ki.
15. § (1) Sorházas és társasházas területek MT-n az épületek homlokzati felújítása, színezése, átalakítása, tetőzetének megváltoztatása csak egységes építészeti koncepció alapján lehetséges.
(2) Sorházas és társasházas területek MT-n az egyes lakóépületeken azonos kell, hogy legyen
a) a lakások homlokzati nyílászáróinak anyaga, színe,
b) a bejáratok, előtetők, erkélyek, korlátok és télikertek anyaga, karaktere.
(3) Sorházas és társasházas területek MT-n az épületeken sötét tónusú színek, valamint kis felületen, kiegészítésként élénk színek is használhatók.
(4) Sorházas és társasházas területek MT-n 30-45° közötti tetőhajlásszögű magastető, vagy 7°-nál nem nagyobb lejtésű lapostetős épület helyezhető el.
(5) Sorházas és társasházas területek MT-n épület egy azonos síkban lévő homlokzati hossza nem lehet több mint 30,0 méter. Egy homlokzati síknak számít a homlokzat 4,0 méter mélységet meg nem haladó eltolása.
(6) Sorházas és társasházas területek MT területén új villamosenergia ingatlan-bekötést tilos föld feletti csatlakozással kiépíteni akkor is, ha a közhálózat oszlopsoron halad.
(7) Sorházas és társasházas területek MT-n külső szerelt kémény, 1,0x1,5x0,5 méternél nagyobb gépészeti berendezés nem helyezhető el.
16. § (1) Intézményi és szolgáltató területek MT-n az épületeken sötét tónusú színek, valamint kis felületen, kiegészítésként élénk színek is használhatók.
(2) Intézményi és szolgáltató területek MT-n 30-45° közötti tetőhajlásszögű magastető, vagy 7°-nál nem nagyobb lejtésű lapostetős épület helyezhető el.
(3) Intézményi és szolgáltató területek MT területén új villamosenergia ingatlan-bekötést tilos föld feletti csatlakozással kiépíteni akkor is, ha a közhálózat oszlopsoron halad.
17. § (1) Gazdasági területek MT-n tetőhéjalásként, épületburkolatként
a) előregyártott elemes fémburkolat
b) minőségi táblás és elemes fémlemez fedés
alkalmazható, amennyiben a tetőhéjalás nem fényes, tükröző felületű.
(2) Gazdasági területek MT-n az épületeken sötét tónusú színek, valamint kis felületen, kiegészítésként élénk színek is használhatók.
(3) Gazdasági területek MT-n vakolt felületű tömör kerítés elhelyezhető.
(4) Gazdasági területek MT-n 30°-nál alacsonyabb hajlásszögű magastető, valamint lapostető is építhető.
(5) Gazdasági területek MT-n – amennyiben a meglévő beépítés ezt lehetővé teszi - a zöldfelületek összefüggő módon, elsősorban a telekhatárok mentén elhelyezkedő, legalább 15 m széles területsávokon telepíthetők.
18. § Zöldterületek és jelentős zöldfelülettel rendelkező különleges területek MT-n lévő értékes növényzetet tilos elhanyagolni. A területen lévő növényállomány felújítása során dendrológiailag értékes előnevelt fák telepíthetők.
19. § Egyéb, be nem épített területek MT-n – különleges beépítésre nem szánt terület és birtokközpont kivételével - kizárólag drótfonatos kerítés, vadvédelmi háló helyezhető el.
12. A közterületekre vonatkozó egyedi építészeti követelmények
20. § (1) A gyorsan öregedő, könnyen törő, szemetelő, illetve allergiakeltő fafajok telepítése a település területén tilos.
(2) Meglévő, kiegészítendő fasor egyedeinek pótlása, kiegészítése csak a meglévő fafajjal azonos fajjal lehetséges.
(3) Tervezett, új fasor létesítésekor egy-egy utcaszakaszon a meglévőhöz igazodó fafaj ültethető.
(4) Közutak fásítása csak előnevelt, többször iskolázott egyedekkel létesíthető.
13. A reklámhordozókra vonatkozó településképi követelmények
21. § (1) A reklámok, reklámhordozók elhelyezése tekintetében a vonatkozó jogszabályok előírásai az irányadók.
14. Az egyes sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére vonatkozó településképi követelmények
22. § (1) Nem helyezhető el új felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmény, műtárgy
a) közparkokban, közkertekben, játszótereken,
b) temetők területén,
c) védett természeti területen,
d) tájképvédelmi területen.
(2) Klasszikus, falusias beépítésű terület, Korai kertvárosi terület, Új parcellázású kertvárosi területek, Sorházas és társasházas területek, Intézményi és szolgáltató területek MT területén új energiaellátási és elektronikus hírközlés hálózat létesítése, illetve meglévő kiváltása kizárólag földkábeles formában történhet.
(3) Önálló tartószerkezetre telepített antenna nem helyezhető el
a) oktatási, egészségügyi, szociális létesítmények telkén, valamint ezek telekhatárától mért 150 méteren belül,
b) közparkokban, közkertekben, játszótereken,
c) temetők területén,
d) védett természeti területen,
e) tájképvédelmi területen.
(4) Klasszikus, falusias beépítésű terület, Korai kertvárosi terület, Új parcellázású kertvárosi területek MT-n elhelyezett önálló adóantenna nem lehet magasabb, mint az építési övezetben megengedett legnagyobb épületmagasság értének kétszerese, de legfeljebb 12,0 méter.
(5) Építményekre helyezhető elektronikus hírközlési antenna nem helyezhető el
a) Klasszikus, falusias beépítésű terület MT Falusias lakóutcák alterületén,
b) helyi védett értéken,
c) közparkokban, közkertekben, játszótereken,
d) temetők területén,
e) védett természeti területen,
f) tájképvédelmi területen.
(6) Építményekre helyezhető elektronikus hírközlései antenna az épület - épületmagasság számításánál figyelembe veendő - legmagasabb pontját legfeljebb 6,0 méterrel haladhatja meg.
15. A természeti értékekre vonatkozó településképi követelmények
23. § (1) A település területén található Natura 2000 területeket, az országos ökológiai hálózat övezeteibe tartozó területeket és a térségi jelentőségű tájképvédelmi terület övezetbe tartozó területeket (a továbbiakban: természeti területek és értékek) az 1. melléklet tartalmazza
(2) A természeti területek és értékek megőrzendők, megóvásukat biztosítani kell, ennek érdekében
a) a meglévő tájhasználathoz igazodó természet- és környezetkímélő területhasználat folytatható;
b) az érintett ingatlanok művelési ága csak indokolt esetben, elsősorban a jobb környezeti állapot elérése érdekében változtatható meg;
c) a helyi hagyományoknak megfelelő lépték-, forma- és színvilágú új építmény létesíthető;
d) a térségi jelentőségű tájképvédelmi terület övezetében új épület elhelyezésénél a tájba illeszkedés látványtervvel igazolandó;
e) az egyedi tájértékek a helyszínen megőrzendők;
f) a galérianövényzet megőrzendő;
g) külterületen a fasorokba, erdősávokba csak tájhonos, a területre jellemző, lombhullató fafajok telepítendők
h) meglévő támfalak, sáncok, vízelvezetők megtartandók, védendők.
V. FEJEZET
A KÖTELEZŐ SZAKMAI KONZULTÁCIÓ
16. A kötelező szakmai konzultáció esetei
24. § Az építtető vagy megbízottja köteles szakmai konzultációt kérni a tervezett építési tevékenységet megelőzően, ha:
a) a telek településképi szempontból meghatározó területen helyezkedik el, és
b) a lakóépület egyszerű bejelentése, építési engedélyezési eljárás hatálya alá tartozik, vagy
c) helyi védett értéket érint.
17. A szakmai konzultáció szabályai
25. § (1) A szakmai konzultáció folyamata az önkormányzatnak benyújtott írásos kérelemre indul.
(2) A kérelemnek tartalmaznia kell legalább:
a) a kérelmező nevét és elérhetőségét,
b) az érintett ingatlan pontos beazonosításához szükséges adatokat és
c) a tervezett településképet érintő tevékenység ismertetését.
(3) A szakmai konzultáció szóban történik.
(4) A szakmai konzultáció az önkormányzat hivatalos helyiségében vagy kérésre, a főépítész döntése alapján a helyszínen is lefolytatható.
VI. FEJEZET
A TELEPÜLÉSKÉPI VÉLEMÉNYEZÉSI ELJÁRÁS
18. A kötelező településképi véleményezési eljárás esetei
26. § Településképi véleményezési eljárást kell lefolytatni minden esetben építmény építésére, bővítésére és településképet érintő átalakítására irányuló építési, fennmaradási és összevont engedélyezési eljárást megelőzően.
19. A településképi véleményezési eljárás részletes szabályai
27. § (1) A településképi véleményezési eljárás a 3. melléklet szerinti kérelem benyújtásával indul.
(2) A településképi véleményezési eljáráshoz kötött építési munkákra vonatkozó építészeti-műszaki tervdokumentációkkal kapcsolatban a településképi vélemény alapját a települési főépítész szakmai állásfoglalása képezi.
28. § (1) Amennyiben a külön jogszabály szerinti tartalommal és módon véleményezésre benyújtott építészeti-műszaki tervdokumentáció a szakmai konzultáción javasoltaktól eltérő megoldást tartalmaz, azt a településképi követelményeknek való megfelelésről szóló műszaki leírásban indokolni kell.
(2) A polgármester csak hiánytalanul összeállított építészeti-műszaki tervdokumentációt véleményez. Kérelmezőnek egy alkalommal hiánypótlásra van lehetősége a felszólítástól számított 15 napon belül.
(3) A polgármester a kérelem, vagy a hiánypótlás benyújtásától számított 15 napon belül adja ki településképi véleményét.
(4) A polgármester településképi véleményének érvényességi ideje:
a) építési engedélyezési eljárásban az engedély érvényességi ideje,
b) egyéb esetben a kiadástól számított egy év.
20. A településképi véleményezés szempontjai
29. § (1) A településképi véleményezési eljárás során vizsgálni kell, hogy az építészeti-műszaki tervdokumentáció
a) megfelel-e a helyi építési szabályzatban és a településképi rendeletben foglalt kötelező előírásoknak,
b) ha volt, akkor figyelembe veszi-e az előzetes tájékoztatás, illetve szakmai konzultáció során írásba foglalt javaslatokat, véleményt, és hogy
c) a b) pont szerinti javaslatoktól eltérő megoldás azokkal egyenértékű vagy kedvezőbb beépítést és településképi megjelenést eredményez-e.
(2) A tervezett telepítéssel kapcsolatban vizsgálni kell, hogy a beépítés módja
a) az (1) bekezdés a) pontjában foglaltakon túl megfelel-e a környezetbe illeszkedés követelményének,
b) figyelembe veszi-e a terep adottságait és annak megfelelő épülettömeget alkalmaz-e,
c) nem jár-e a meglévő terep indokolatlan mértékű átalakításával,
d) megfelelően veszi-e figyelembe a kialakult és az átalakuló környező beépítés adottságait, rendeltetésszerű használatának és fejlesztésének lehetőségeit,
e) figyelembe veszi-e a település egyéb területeiről való rálátási viszonyokat,
f) nem sérti–e egyéb vonatkozásokban a szomszédos ingatlanok tulajdonosainak, használóinak jogos érdekeit,
g) több építési ütemben megvalósuló új beépítés vagy meglévő építmények bővítése esetén
ga) biztosított lesz vagy marad-e az előírásoknak és az illeszkedési követelményeknek megfelelő további fejlesztés, bővítés megvalósíthatósága,
gb) a beépítés javasolt sorrendje megfelel-e a rendezett településképpel kapcsolatos követelményeknek.
(3) A településképet befolyásoló tömegformálás szempontjából az alaprajzi elrendezéssel kapcsolatban vizsgálni kell, hogy az építészeti-műszaki tervdokumentációban
a) a földszinti alaprajz – a tervezett rendeltetés és az azzal összefüggő használat sajátosságaiból eredően – nem korlátozza vagy zavarja-e indokolatlan mértékben a szomszédos ingatlanok rendeltetésszerű használatát,
b) az alaprajzi megoldások nem eredményezik-e az épület tömegének, illetve homlokzatainak településképi szempontból kedvezőtlen megjelenését.
(4) A tervezett épület homlokzatának és tetőzetének kialakításával kapcsolatban vizsgálni kell, hogy
a) azok építészeti megoldásai megfelelően illeszkednek-e a kialakult vagy a helyi építési szabályzat előírásai szerint átalakuló épített környezethez,
b) a homlokzat tagolása, a nyílászárók kiosztása összhangban van-e az épület rendeltetésével és használatának sajátosságaival,
c) a homlokzat színezése utcaképi szempontból megfelelő-e,
d) javaslatot ad-e a rendeltetéssel összefüggő reklám, cégtábla és egyéb grafikai elemek elhelyezésére és kialakítására,
e) településképi szempontból kedvező megoldást tartalmaz-e az épület gépészeti és egyéb berendezései, tartozékai elhelyezésére, továbbá hogy
f) a tetőzet kialakítása – különösen hajlásszöge és esetleges tetőfelépítményei – megfelelően illeszkednek-e a domináns környezet adottságaihoz.
(5) A határoló közterülettel való kapcsolatot illetően vizsgálni kell, hogy az építészeti-műszaki tervdokumentációban
a) a közterülethez közvetlenül kapcsolódó szint alaprajzi kialakítása, illetve ebből eredő használata
aa) korlátozza-e a közúti közlekedést és annak biztonságát,
ab) korlátozza-, illetve zavarja-e a gyalogos és a kerékpáros közlekedést és annak biztonságát,
ac) megfelelően veszi-e figyelembe a közterület adottságait és esetleges berendezéseit, műtárgyait, valamint növényzetét, és ebből eredően
ad) a terv megfelelő javaslatokat ad-e az esetleg szükségessé váló – a közterületet érintő – beavatkozásokra,
b) a közterület fölé benyúló építményrészek, illetve szerkezetek és berendezések milyen módon befolyásolják a közterület használatát, különös tekintettel a meglévő, illetve telepítendő fákra, fasorokra.
(6) Az (1)-(5) bekezdésben szereplő szempontokat a tervtanácsi, illetve a főépítészi minősítés során is figyelembe kell venni.
VII. FEJEZET
A TELEPÜLÉSKÉPI BEJELENTÉSI ELJÁRÁS
21. A településképi bejelentési eljárás esetei
30. § (1) Településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni minden közterületről, közforgalom által használt területről vagy közforgalom céljára átadott magánterületről látható, építésügyi hatósági engedélyhez nem kötött építési tevékenység megkezdése előtt, - amennyiben az építtető nem a helyi Önkormányzat - az alábbi esetekben:
a) Klasszikus, falusias beépítésű terület MT-n, Korai kertvárosi terület MT-n, Intézményi és szolgáltató területek MT-n, műemléki környezetben, helyi védett épület esetében
aa) Építési engedéllyel építhető építmény homlokzatának megváltoztatása esetében, ha az építési tevékenység az építmény tartószerkezeti rendszerét, alapozását nem érinti;
ab) Meglévő építmény utólagos hőszigetelése, homlokzati nyílászáró áthidalóját nem érintő, de méretét tekintve a meglévőtől eltérő cseréje esetén, a homlokzatfelület színezése esetén;
ac) Új, önálló, homlokzati falhoz rögzített vagy szabadon álló égéstermék-elvezető kémény építése esetén, melynek magassága nagyobb, mint 4,0 m, de 6,0 m-t nem haladja meg;
ad) Meglévő épület homlokzatához illesztett előtető, védőtető, ernyőszerkezet építése, meglévő felújítása, helyreállítása, átalakítása, korszerűsítése, bővítése, megváltoztatása esetén;
ae) Napkollektor, szellőző-, klímaberendezés, áru- és pénzautomata létesítése esetén,
af) Építménynek minősülő szelektív és háztartási célú hulladékgyűjtő, tároló elhelyezése esetén;
b) Nettó 20,0 m2 alapterületet az építési tevékenységet követően sem meghaladó méretű kereskedelmi, szolgáltató, illetve vendéglátó rendeltetésű épület építése, bővítése esetén;
c) Nettó 100 m3 térfogatot és 4,5 m gerincmagasságot az építési tevékenységet követően sem meghaladó méretű, de legalább 20 m2 alapterületet, vagy 3,0 m épületmagasságot elérő, nem emberi tartózkodásra szolgáló építmény építése, bővítése, átalakítása, felújítása esetén;
d) Szobor, emlékmű, kereszt, emlékjel építése, elhelyezése esetén, ha annak a talapzatával együtt mért magassága nem haladja meg a 6,0 m-t;
e) Park, játszótér, sportpálya megfelelőségi igazolással – vagy 2013. július 1-je után gyártott szerkezetek esetében teljesítménynyilatkozattal – rendelkező műtárgyainak építése, egyéb építési tevékenység végzése esetén;
f) Megfelelőség-igazolással – vagy 2013. július 1-je után gyártott szerkezetek esetében teljesítménynyilatkozattal – rendelkező építményszerkezetű és legfeljebb 180 napig fennálló
fa) rendezvényeket kiszolgáló színpad, színpadi tető, lelátó, mutatványos, szórakoztató, vendéglátó, kereskedelmi, valamint előadás tartására szolgáló építmény,
fb) kiállítási vagy elsősegélyt nyújtó építmény,
fc) levegővel felfújt vagy feszített fedések (sátorszerkezetek),
fd) ideiglenes fedett lovarda,
fe) legfeljebb 50 fő egyidejű tartózkodására alkalmas – az Országos Tűzvédelmi Szabályzat szerinti – állvány jellegű építmény
építése estén;
g) 6,0 m vagy annál kisebb magasságú, illetve a 60 m3 vagy annál kisebb térfogatú siló, ömlesztettanyag-tároló, nem veszélyes folyadékok tárolója, nem veszélyes anyagot tartalmazó, nyomástartó edénynek nem minősülő, föld feletti tartály, tároló elhelyezéséhez szükséges építmény építése, meglévő építmény bővítése esetén;
h) bruttó 50 m3-nél nem nagyobb térfogatú vagy a 1,5 m-nél nem mélyebb magánhasználatú kerti víz-, fürdőmedence, kerti tó építése esetén;
i) Közterülettel határos kerítés, s azzal egybeépített építmények építése, átépítése esetén;
j) Cégtábla és egyéb grafikai elemek elhelyezése esetén.
(2) Településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni meglévő építmények rendeltetésének – részleges vagy teljes – megváltoztatása esetén, amennyiben
a) az új rendeltetés szerinti területhasználat telepengedélyezési eljárás lefolytatását teszi szükségessé,
b) a rendeltetés módosítás lakó, kereskedelmi, , gazdasági, raktár vagy üdülő rendeltetést érint.
(3) Településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni a település területén önálló reklámtartó építmény építése, reklám-elhelyezés esetén.
22. A településképi bejelentési eljárás részletes szabályai
31. § (1) A településképi bejelentési eljárás a 4. melléklet szerinti kérelem benyújtásával indul.
(2) A bejelentést papír alapon kell benyújtani. A bejelentéshez papíralapú dokumentációt vagy a dokumentációt tartalmazó digitális adathordozót kell mellékelni. A digitális adathordozón benyújtott dokumentáció pdf vagy jpg file formátumú lehet.
(3) A településképi bejelentési eljáráshoz kötött tevékenységekre vonatkozó építészeti-műszaki tervekkel kapcsolatos hatósági határozat alapját a települési főépítész szakmai állásfoglalása képezi.
(4) A polgármester csak hiánytalanul összeállított építészeti-műszaki tervdokumentációt véleményez. Egy alkalommal hiánypótlásra hívja fel a kérelmezőt, melynek kérelmező 15 napon belül eleget tesz.
(5) A településképi bejelentéshez kötött tevékenység a bejelentés alapján, a tudomásul vételt igazoló hatósági határozat birtokában, az abban foglalt esetleges kikötések figyelembevételével, vagy hatósági határozat hiányában a bejelentéstől számított 16. napon – megkezdhető, ha ahhoz más hatósági engedély nem szükséges.
(6) A polgármester településképi bejelentési tudomásulvételének érvényességi ideje a kiadmányozástól számított két év, mely két alkalommal további 1-1 évvel meghosszabbítható. Indokolt esetben a polgármester ettől eltérő érvényességi határidőt is megállapíthat.
23. A településképi bejelentési eljárás szempontjai
32. § (1) A településképi bejelentési eljárás lefolytatása és az építészeti-műszaki tervdokumentáció értékelése során a településképben esztétikusan megjelenő, városképet nem zavaró, az épített és természeti környezethez illeszkedő, és annak előnyösebb megjelenését segítő megoldási szempontokat kell érvényesíteni.
(2) Részletes vizsgálati szempontok:
a) a tervezett megoldás léptékében, arányaiban megfelelően illeszkedik-e a településszerkezetbe,
b) a tervezett megoldás nem zavarja-e a környezetében levő épületek, építmények, utcák, terek, használhatóságát,
c) a tervezett megoldás megfelel-e a helyi építési szabályzat és jelen rendelet előírásainak,
d) a cégtáblák, egyéb grafikai elemek, továbbá a reklámok, reklámhordozók, reklámhordozót tartó berendezések mérete, nagysága, anyaga, kialakítása megfelel-e a településképhez igazodó esztétikus elhelyezés követelményeinek,
e) a tervezett megoldás harmonikusan illeszkedik-e a környezetébe, figyelembe veszi-e a környező beépítés sajátosságait,
f) a tervezett megoldás kielégíti-e, a helyi építészeti értékek védelmével kapcsolatos építészeti esztétikai elvárásokat,
g) a tervezett megoldás megjelenésével, színezésével, méreteivel nem okoz-e esztétikai és látványbeli zavart, különösen a helyi védett értékek vonatkozásában, valamint a település kiemelt jelentőségű közterületei felőli látványban.
VIII. FEJEZET
A TELEPÜLÉSKÉPI KÖTELEZÉSI ELJÁRÁS ÉS A TELEPÜLÉSKÉPI BÍRSÁG
24. A településképi kötelezési eljárás részletes szabályai
33. § (1) Településképi kötelezési eljárás a vonatkozó törvényben foglalt esetekben folytatható le, a polgármesteri felszólítás eredménytelen leteltét követően.
(2) A kötelezési eljárás hivatalból vagy kérelemre folytatható le.
(3) Kérelemre folytatott településképi kötelezés a polgármesternek benyújtott kérelemmel kezdeményezhető. A kérelemnek legalább az alábbiakat kell tartalmaznia:
a) kérelmező nevét, címét, elérhetőségét,
b) a kezdeményezett településképi kötelezési eljárás indoklását.
25. A településképi birság
34. § (1) A polgármester a településképi követelmény megszegése, valamint a településképi kötelezésben foglaltak végre nem hajtása esetén, e magatartás elkövetőjével szemben 500.000 forintig terjedő bírság (településképi bírság) kivetését rendelheti el.
(2) A településképi birság az Önkormányzat Környezetvédelmi Alapjának bevételét képezi.
IX. FEJEZET
ÖNKORMÁNYZATI TÁMOGATÁSI ÉS ÖSZTÖNTŐ RENDSZER
35. § Az Önkormányzat a helyi építészeti értékek megóvásának, fennmaradásának, megőrzésének elősegítésére az Önkormányzat Környezetvédelmi Alapjában (továbbiakban: Alap) forrást biztosíthat:
a) védetté nyilvánított épületek esetében,
b) Klasszikus, falusias beépítésű terület MT-n,
c) minden egyéb olyan épület esetében, ahol az építészetileg értékes eredeti állapot fotódokumentációval igazolható.
36. § (1) Az Alap kérelem alapján nyerhető el.
(2) A kérelmet a főépítészhez kell benyújtani.
(3) A benyújtott kérelemnek tartalmaznia kell:
a) az építési engedélyezési tervdokumentációt és a jogerős építési engedélyt, amennyiben a tervezett építési tevékenység építési engedély köteles;
b) amennyiben a tervezett építési tevékenység nem építési engedély köteles:
a tervezett felújítás részletes leírását,
helyszínrajzot,
az ingatlan tulajdoni lapját;
c) a megvalósítást szolgáló tételes költségvetést;
d) kérelmezett összeg megjelölését,
e) az Önrész rendelkezésre állásáról szóló nyilatkozatot,
f) a munka elkészülésének határidejét;
g) előzetes kötelezettségvállalást arra, hogy a támogatás elnyerése esetén a kapott összeget az előírt feltételek szerint használja fel.
(4) Csak azok a kérelmek részesíthetők támogatásban, amelyeket a munkák megkezdése előtt nyújtanak be és a felújítás költsége részletes kalkulációval igazolható, hitelt érdemlően alátámasztott.
(5) A támogatás odaítélését követően a kérelmezővel megállapodást kell kötni.
(6) Az Alap a helyi egyedi védelem alatt álló épületek felújítása mellett tájékoztató füzetek, kiadványok megjelentetésére, kiállítások szervezésére, védettség tényét megjelölő táblák elhelyezésére, népszerűsítő előadások megtartására és a védett érték megmentését elősegítő pályázati források lehívására is felhasználható.
X. FEJEZET
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
37. § (1) Jelen rendelet 2018. október 4. napján lép hatályba.
(2) Jelen rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti:
a) Kerepes Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2015. (II.26.) önkormányzati rendelete a településképi véleményezési eljárásról,
b) Kerepes Város Önkormányzata Képviselő-testületének 21/2015. (VII.2.) önkormányzati rendelete a településképi bejelentési eljárásról.
polgármester jegyző
Kerepes, 2018. október 4. napján.
dr. Ferencz Dóra