Kemenessömjén Község Önkormányzata Képviselő-testületének

9/2010. (XII. 16.) rendelete
a talajterhelési díjról és a környezetvédelmi alapról

egységes szerkezetben a módosításokkal

Kemenessömjén Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a környezetterhelési díjról szóló 2003. évi LXXXIX. törvény (a továbbiakban Ktd. tv.) 21/A. § (2), valamint 26. § (4) bekezdéseiben kapott felhatalmazás alapján, valamint A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény ( a továbbiakban: Kvt.) 58. §-a alapján a talajterhelési díjról és a környezetvédelmi alapról a következő rendeletet alkotja:

A rendelet célja, hatálya

1. §

           A rendelet célja, hogy

a)  meghatározza a helyi vízgazdálkodási hatósági jogkörbe tartozó szennyvízelhelyezéshez kapcsolódó talajterhelési díjjal kapcsolatos

- megállapítási,

- bevallási,

- befizetési,

- ellenőrzési,

- adatszolgáltatási,

- eljárási szabályokat, valamint

- díjkedvezmények és mentességek eseteit;

b)  meghatározza a talajterhelési díjra vonatkozóan a rászoruló lakossági kibocsátó díjkedvezményét, díjfizetési kötelezettség alóli mentességét,

c)  meghatározza a környezetvédelmi alappal kapcsolatos szabályokat.

2. §

(1)     A rendelet hatálya kiterjed:

a)  arra a környezethasználóra (Kvt. 2. § (2) bek.), aki (amely) az engedélyhez kötött környezethasználata során a környezet terhelésével járó anyagot bocsát a környezetbe (a továbbiakban: kibocsátó),

b)  azokra a környezetterhelő anyagokra, amelyek a környezetbe kerülve környezetterhelést eredményeznek, és amelyek kibocsátott mennyisége érvényes mérési szabvány, anyagmérleg, műszaki számítás segítségével meghatározható (a továbbiakban: környezetterhelő anyag).

(2)     A rendelet hatálya Kemenessömjén község közigazgatási területére terjed ki.

A talajterhelési díjra vonatkozó szabályok

Talajterhelési díjfizetési kötelezettség

3. §

          A talajterhelési díjfizetési kötelezettség azt a kibocsátót terheli, aki a műszakilag rendelkezésre álló közcsatornára nem köt rá, és helyi vízgazdálkodási hatósági, illetve vízjogi engedélyezés hatálya alá tartozó szennyvízelhelyezést – ideértve az egyedi zárt szennyvíztározót is - alkalmaz.

Talajterhelési díj mértéke

4. §

(1)     A talajterhelési díj mértékét a talajterhelési díj 5. §‑ban meghatározott alapja, a 6. §‑ban meghatározott egységdíj, valamint a területérzékenységi szorzó szorzata határozza meg.

(2)     A talajterhelési díj számításának részletes szabályait az 1. számú melléklet határozza meg.

A talajterhelési díj alapja

5. §

(1)     A talajterhelési díj alapja a szolgáltatott, vagy egyedi vízbeszerzés esetében a méréssel igazolt felhasznált, illetve mérési lehetőség hiányában az átalány alapján meghatározott víz mennyisége, csökkentve a külön jogszabály szerinti locsolási célú felhasználásra figyelembe vett vízmennyiségével.

(2)     A talajterhelési díj alapja csökkenthető azzal a számlákkal igazolt mennyiséggel, amelyet a kibocsátó szennyvíztárolójából, olyan arra feljogosított szervezettel szállíttat el, amely a folyékony hulladék jogszabályi előírások szerinti elhelyezését igazolja.

(3)     Az (1) bekezdésben meghatározott ivóvízvezeték meghibásodása következtében elszivárgott víz figyelembe vehető mennyiségét a kibocsátónak – a vízszolgáltató által kiállított jegyzőkönyvvel, illetve egyéb okirattal – hitelt érdemlően igazolnia kell.

(4)     Az (1) bekezdésben meghatározott locsolási célú felhasználásra figyelembe vett vízmennyiségként a 8/2000. (X. 18.) KöViM rendelet szerint, - locsolási célú felhasználás miatti korrekcióként – igénybe vehető mennyiségekkel kell számolni.

Az egységdíj mértéke

6. §[1]

           A talajterhelési díj egységdíjának mértéke 1.200 Ft/m³.

A területérzékenységi szorzó

7. §

(1)     A felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny területeken levő települések besorolásáról a 27/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet melléklete szerint Kemenessömjén község az érzékeny kategóriába tartozik.

(2)     A területérzékenységi szorzó mértéke: 1,5.

Mentesség, díjkedvezmény

8. §

(1)     Nem terheli díjfizetési kötelezettség azt a kibocsátót, aki külön jogszabályban meghatározott egyedi szennyvíz-elhelyezési kislétesítményt, illetve egyedi szennyvíztisztító kisberendezést alkalmaz és a kibocsátás közvetlen környezetében a kibocsátó által létesített megfigyelő objektumban a talajjal kapcsolatban lévő felszín alatti vízben a kibocsátó által évente vizsgált nitrát-, ammónium-, szulfát-, kloridtartalom egyik komponens tekintetében sem haladja meg 20 %-kal a közcsatorna üzembe helyezését követő hónapban végzett alapállapot-felmérés keretében mért értékeket, illetve akinél a közcsatorna kiépítésre került, de műszakilag nem áll számára rendelkezésre.

(2)     Az (1) bekezdés szerinti felmérés eredményét a kibocsátó köteles öt évig megőrizni és ellenőrzés esetén az adóhatóság rendelkezésére bocsátani.

(3)     Amennyiben a talajterhelési díj alapja nem haladja meg éves átlagban a havi 2 m³-t és a kibocsátóval közös háztartásban élők együttesen számított egy főre jutó jövedelme nem haladja meg a mindenkori nyugdíjminimum kétszeresét, úgy erre tekintettel, rászorultsági alapon, a talajterhelési díjat nem kell megfizetni.

(4)     A képviselő-testület díjfizetési kötelezettség alól mentességet állapít meg a község közkútjaira vonatkozóan az önkormányzat részére.

A díjfizetési kötelezettség bevallása, a díj megállapítása

9. §

(1)     A kibocsátó a díjfizetési kötelezettségről évente a tárgyévet követő év március 31-ig tesz bevallást az erre a célra szolgáló nyomtatványon az önkormányzati adóhatóságnál úgy, hogy az tartalmazza

- a kibocsátó azonosításához,

- a talajterhelési díj alapjának, a mentességnek, a kedvezményeknek, a díj összegének megállapításához szükséges adatokat.

(2)     Ha a gazdálkodó szervezet több telephelyet működtet, bevallásában az adatokat telephelyenként kell feltüntetni.

(3)     A kibocsátó köteles olyan nyilvántartást vezetni, amelyből a díjfizetés alapja, valamint összege telephelyenként megállapítható.

10. §

          A fizetendő díjat a kibocsátó az adóbevallás során maga állapítja meg.

A talajterhelési díj befizetése

11. §

 (1)    A kibocsátó negyedéves díjelőleg fizetésére köteles.  A negyedévi díjelőleget a negyedév utolsó napjáig fizeti meg a (4) bekezdésben meghatározott kivétellel a tárgyévet megelőző év tényleges kibocsátásai alapján fizetett teljes díj negyedének megfelelő összegben.

 (2)    A kibocsátó a tárgyévet követő év március 31-éig a tárgyévi tényleges kibocsátás alapján számított díj és az (1) bekezdés alapján befizetett díjelőleg különbözetét megfizeti, illetve a túlfizetés összegét a tárgyévet követő év első negyedévi díjelőlegének megfizetésekor beszámítja vagy visszaigényli.

(3)     Ha a kibocsátó folyamatosan működtet kibocsátást mérő rendszert, a mérések alapján a folyó negyedévre irányadó díjelőleget kell megfizetni.

(4)     A kibocsátó a helyi vízgazdálkodási hatósági jogkörhöz kapcsolódó talajterhelési díjat az önkormányzat Talajterhelési díj beszedési számla javára fizeti be. A talajterhelési díj a települési önkormányzat környezetvédelmi alapjának a bevételét képezi.

A díjfizetési kötelezettség keletkezése és megszűnése

12. §

 (1)    A kibocsátó talajterhelési díj fizetési kötelezettsége keletkezését, valamint a várható talajterhelési díj összegét a vízszolgáltatás igénybevételét követő 15 napon belül jelenti be az önkormányzati adóhatóságnál az erre a célra szolgáló nyomtatványon.

(2)     A kibocsátó talajterhelési díj fizetési kötelezettsége azzal a nappal megszűnik, amely napon

a) a műszakilag rendelkezésre álló közcsatornára ráköt,

b) a vízszolgáltatás igénybevétele a szolgáltató igazolása szerint megszűnt.

(3)     A kibocsátónak a talajterhelési díj fizetési kötelezettségének megszűnéséről, annak bekövetkezésétől számított 15 napon belül kell bejelentést tennie az önkormányzati adóhatóságnál az erre a célra szolgáló nyomtatványon.

Ellenőrzési szabályok

13. §

(1)     Az önkormányzati adóhatóság ellenőrizheti a kibocsátók által benyújtott bevallások valódiságát. Az ellenőrzések során először az adatszolgáltatásra kötelezett szolgáltató által rendelkezésre bocsátott adatokat veti össze a kibocsátók bevallásával.

(2)     Az adóhatóság ellenőrizheti azt, hogy a kibocsátók eleget tettek-e bevallási, díj-megállapítási és díjfizetési kötelezettségüknek.

(3)     Az (1) és (2) bekezdésen túl az adóhatóságot – a környezetterhelési díjról szóló törvény eltérő rendelkezései hiányában – megilletik az adózás rendjéről szóló jogszabályban meghatározott ellenőrzési jogosítványok.

Eljárási szabályok

14. §

 (1)    A helyi vízgazdálkodási hatósági jogkörbe tartozó szennyvízelhelyezéshez kapcsolódó talajterhelési díjjal kapcsolatos adóztatási feladatokat a környezetterhelési díjról szóló 2003. évi LXXXIX. törvény 24. §‑a alapján az illetékes önkormányzati adóhatóság látja el.

(2)     A talajterhelési díj megfizetésére, bevallására, az ehhez kapcsolódó jogkövetkezményekre, a megállapításához és a beszedéséhez való jog elévülésére, pénzügyi ellenőrzésére, valamint végrehajtására az e rendeletben nem szabályozott kérdésekben A környezetterhelési díjról szóló 2003. évi LXXXIX. törvény, valamint Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

(3)     A talajterhelési díj nyilvántartására, kezelésére és elszámolására az e rendeletben nem szabályozott kérdésekben A települési önkormányzat hatáskörébe tartozó adók és adók módjára behajtandó köztartozások nyilvántartásáról, kezeléséről és elszámolásáról szóló 13/1991. (V. 21.) PM rendelet előírásait kell alkalmazni.

Környezetvédelmi alap

15. §

(1)     Az önkormányzat a környezetvédelmi feladatainak megoldása, elősegítése érdekében önkormányzati Környezetvédelmi alapot hoz létre.

(2)     A Környezetvédelmi alap bevételei a következők:

a) a települési önkormányzat által jogerősen kiszabott környezetvédelmi bírság teljes összege,

b) a területi környezetvédelmi hatóság által az önkormányzat területén jogerősen kiszabott környezetvédelmi bírságok összegének 30%-a,

c) a környezetterhelési díjak és az igénybevételi járulékok külön törvényben meghatározott része,

d) az önkormányzati bevételek környezetvédelmi célokra elkülönített összege,

e) egyéb bevételek.

(3)     A Környezetvédelmi alapot környezetvédelmi célokra kell felhasználni.

(4)     A Képviselő-testületnek a Környezetvédelmi alap

a) tervezett felhasználásáról a költségvetési rendelet megalkotásakor,

b) a tényleges felhasználásról a zárszámadás elfogadásával egyidejűleg évente rendelkeznie kell.

16. §

(1)     Az önkormányzat a talajterhelési díjból származó bevételét – a (2) bekezdésben foglaltak figyelembevételével – a talaj, a felszín alatti víz mennyiségi, minőségi védelmére használhatja fel.

(2)     Az (1) bekezdés szerinti felhasználásnak minősül különösen:

a) a csatornázás,

b) a szennyvíztisztítás,

c) a vízbázisvédelem,

d) a települési monitoring kialakítása és működtetése,

e) tartós környezetkárosodások kármentesítése,

f) a potenciális és tényleges szennyező-források szennyezésének megelőző, illetőleg utólagos műszaki védelme.

Átmeneti és záró rendelkezések

17. §[2]

(1)     A 2013. évi talajterhelési díj beszedése érdekében a kibocsátónak a 2013. évi tényleges kibocsátási adatokról 2014. március 31-ig kell bevallást tennie.

(2)     A 2014. évi díjelőlegeket a 11. § (1) bekezdés szerint kell megfizetni.

(3)     Az a kibocsátó, aki 2013. december 31-ig a közcsatornára ráköt, mentesül a 2013. évre vonatkozó talajterhelési díjfizetési kötelezettség alól.

18. §

(1)     Ez a rendelet 2011. január 1-én lép hatályba.

(2)     A rendelet kihirdetéséről a jegyző gondoskodik – a helyben szokásos módon.

Kemenessömjén, 2010. december 15.

Záradék:

A rendelet kihirdetve: 2010. december 16.

                                                                                                     Sebestyén Balázs

                                                                                                              jegyző

Kemenessömjén, 2010. december 16.

1. számú melléklet

A talajterhelési díj mértéke

A talajterhelési díj mértéke: T T D = G x A x T