Monorierdő Község nemzeti vagyonáról 8/2012.(IV.1)
Monorierdő község nemzeti vagyonáról
Hatályos: 2012. 04. 27Monorierdő Község Önkormányzat Képviselő-testülete
Monorierdő község nemzeti vagyonáról
Monorierdő Képviselő-testülete, a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 3. § (1) bekezdés 6. pontjában, 6. § (5) bekezdésében, 6. § (6) bekezdésében, 11. § (16) bekezdésében, 13. § (1) bekezdésében; a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 107. §-ában, 109. § (4) bekezdésében, az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 97. § (1) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. tv. 8. § (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
Általános rendelkezések
1. § . A rendelet hatálya Monorierdő Önkormányzata (a továbbiakban: önkormányzat) vagyonára terjed ki.
2. § Az önkormányzat tulajdonában álló nem lakás célú helyiségek bérletéről szóló döntéseket -írásbeli kérelemre- a Képviselő-testület egyedi határozatok formájában hozza meg.
3. § (1) A rendelet hatálya alá tartozó vagyon tulajdonosi joggyakorlója Monorierdő Képviselő-testülete.
(2) A rendelet hatálya alá tartozó vagyon működtetésének feladatát – ha jogszabály vagy a képviselő-testület döntése alapján kötött szerződés másként nem rendelkezik – az Önkormányzati Hivatal látja el.
(3) A (2) bekezdés szerinti feladatellátás során a hasznok szedéséből származó bevételek az önkormányzatot illetik meg.
4. § (1) A rendelet hatálya alá tartozó vagyonra vonatkozó ügyekben a Képviselő-testületet Monorierdő polgármestere képviseli.
(2) A Képviselő-testület kizárólagosan jogosult az 50 000.-Ft összeghatárt meghaladó, polgári jogi jogviszonyból származó követelés elengedésére, az egy évet meghaladó időtartamú részletfizetés vagy fizetési halasztás engedélyezésére és ehhez kapcsolódóan a kamat, illetve költség címén fennálló követelések elengedésére.
(3) A képviselő-testület az alább felsorolt tulajdonosi jogok és kötelezettségek tulajdonosi joggyakorlására a polgármestert hatalmazza fel
a) a képviselő-testület által szövegszerűen elfogadott szerződések aláírása;
b) a Képviselő-testület szerződéskötésről szóló döntése alapján, amennyiben a testület a szerződést nem szövegszerűen fogadta el, az önkormányzati határozat keretei között a szerződés szövegének megállapítása, elfogadása, a szerződés aláírása;
c) az önkormányzat vagyonának továbbá jogos érdekeinek védelme céljából szerződés felbontására, vagy megszüntetésére irányuló jognyilatkozatok megtétele, az önkormányzat igényeinek érvényesítését célzó jognyilatkozatok kiadása;
d) az önkormányzati igények érvényesítése, az önkormányzat jogvédelme érdekében közigazgatási, peres, vagy nemperes eljárás megindítása;
e) telekalakítási eljáráshoz, valamint közút, közterület területének településrendezési terv végrehajtása során történő rendelkezése miatt szükségessé váló adásvételi és csereszerződések megkötése nettó 50 000.-Ft–ot meg nem haladó értékre;
f) településrendezési tervben közút, vagy egyéb közterület rendeltetésű ingatlan tulajdonjogának ellenérték nélküli megszerzését tartalmazó szerződések megkötése;
g) közművezetékek elhelyezése céljára vezetékjogot, szolgalmi jogot, vagy közérdekű használati jogot biztosító szerződések megkötése, feltéve, hogy e jogok biztosítása nem eredményez változást, vagy korlátozást az érintett ingatlanok településrendezési terv szerinti felhasználhatóságában;
h) az önkormányzat, mint jogosult javára vezeték-, szolgalmi- és használati jogot biztosító szerződések megkötése nettó 50 000.-Ft értékhatárig;
i) szerződéskötés a nem beépíthető, önállóan gazdaságos módon nem használható földrészletek hasznosítására;
j) az 50 000.-Ft összeghatárt nem meghaladó, polgári jogi jogviszonyból származó követelés elengedésére, az egy év időtartamon belüli részletfizetés vagy fizetési halasztás engedélyezésére és ehhez kapcsolódóan a kamat, illetve költség címén fennálló követelések elengedésére.
5. § A polgármester a költségvetés féléves és éves beszámolójának tárgyalásakor beszámol a képviselő-testületnek a rendelet 4. § (3) bekezdése szerinti felhatalmazáson alapuló tevékenységéről.
6. § A rendelet hatálya alá tartozó vagyonra vonatkozó döntési javaslatot a Pénzügyi és Területfejlesztési Bizottság véleményének előzetes kikérése mellett a polgármester terjeszti a képviselő-testület elé.
A törzsvagyonra vonatkozó rendelkezések
7. § (1) A forgalomképtelennek, továbbá nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonnak nem minősülő, a rendelet szerinti korlátozottan forgalomképes vagyonelemek a rendelet 1. sz. mellékletében vannak felsorolva.
(2) A korlátozottan forgalomképes vagyonelemek hasznosítása rendeltetésük sérelmét nem eredményezheti, elidegenítésükre e rendelet keretei között akkor van lehetőség, ha a vagyonelem a közfeladat ellátásához feleslegessé válik vagy megszűnik a közfeladat ellátásának kötelezettsége, amelyre tekintettel jogszabály vagy a tulajdonosi joggyakorló a vagyonelem korlátozott forgalomképességét megállapította.
(3) A (2) bekezdésben foglalt tényállás megállapítása a Képviselő-testület kizárólagos hatáskörébe tartozik.
8. § A törzsvagyon körébe tartozó vagyonelemek használói kötelesek a tőlük elvárható gondossággal eljárni a használat, illetve üzemeltetés során, e kötelezettség teljesítéséért a használó intézmények, illetve gazdasági társaságok vezetői felelnek.
A vagyonkezelés szabályai
9. § A rendelet 2. sz. melléklete tartalmazza azokat a vagyonelemeket, amelyekre önkormányzati közfeladat ellátásához kapcsolódóan vagyonkezelői jog létesíthető és kijelöli a vagyonkezelőket.
10. § (1) A vagyonkezelői jog létesítéséért a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. tv. 3. § (1) bekezdés 19. b) pontjának ba) és be) alpontjaiban nevesített vagyonkezelők kötelesek a vagyonkezelői szerződés időtartama alatt évente ellenértéket fizetni, melynek mértéke a tárgyévi költségvetés vagy üzleti terv szerinti, a közfeladat ellátásával kapcsolatos, önkormányzati támogatás nélkül számított saját bevételének 3%-a.
(2) A vagyonkezelői jog ingyenes átengedésére a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. tv. 3. § (1) bekezdés 19. b) pontjának bb) alpontjaiban nevesített vagyonkezelők esetében kerülhet sor.
11. § (1) A vagyonkezelők kötelesek az önkormányzat törzsvagyona körébe tartozó ingatlanok állagmegőrzéséről, felújításáról, korszerűsítéséről folyamatosan gondoskodni, e feladata kapcsán a képviselő-testület éves költségvetésében dönt a tárgyévi feladatokról és az ok megvalósításának forrásairól.
(2) Az (1) bekezdésben foglalt rendelkezés alkalmazása során a feladatok tervezéséhez meg kell kérni a vagyonkezelő szervezetek vezetőinek véleményét, melyek figyelembevételével a vagyon állagmegóvását, felújítását, illetve korszerűsítését célzó éves feladattervet kell meghatározni.
12. § A vagyonkezelők kötelesek a tőlük elvárható gondossággal eljárni a kezelt vagyon működtetése során, e kötelezettség teljesítéséért a vagyonkezelő szervezetek vezetői felelnek.
13. § (1) A vagyonkezelés ellenőrzésének keretében a vagyonkezelő köteles évközi beszámolásra, adatszolgáltatásra, adatszolgáltatási kötelezettsége az önkormányzat jogszabályokban előírt beszámolási, adatszolgáltatási kötelezettségéhez kapcsolódik.
(2) A vagyonkezelő tulajdonosi ellenőrzése a képviselő-testület által elfogadott éves ellenőrzési terv szerint vagy esetileg elrendelt ellenőrzéssel valósul meg.
A hasznosítás szabályai
14. § (1) A nettó 5 M Ft értékhatárt meghaladó vagyonelemet – ha törvény kivételt nem tesz – csak versenyeztetés (a továbbiakban: pályázat) útján, az összességében legelőnyösebb ajánlatot tevő részére, a szolgáltatás és ellenszolgáltatás értékarányosságával lehet hasznosítani.
(2) A rendelet hatálya alá tartozó vagyonelemeket a Képviselő-testület határozattal jelöli ki hasznosításra az alábbi tartalommal:
a) - a vagyonelem megnevezése, ingatlan esetén helyrajzi számának megjelölése,
b) - forgalmi értékének megjelölése,
c) - a hasznosítás módja,
d) - a pályázati feltételek meghatározása.
(3) Az (1) bekezdésben foglalt értékhatárt nem meghaladó vagyonelem hasznosítását, ha törvény vagy a Képviselő-testületnek a hasznosításáról rendelkező határozata másként nem rendelkezik, versenyeztetni nem kell, azonban a hasznosítási lehetőséget nyilvánosan közzé kell tenni az önkormányzat weblapján.
15. § A 14. § (1) bekezdése alapján a versenyeztetést a rendelet 3. sz. melléklete szerinti Pályáztatási Szabályzat előírásai szerint kell lebonyolítani.
A vagyon átruházásának szabályai
16. § A rendelet hatálya alá tartozó vagyonelemeket a Képviselő-testület határozattal jelöli ki értékesítésre vagy cserére az alábbi tartalommal:
a) - a vagyonelem megnevezése, ingatlan esetén helyrajzi számának megjelölése,
b) - forgalmi értékének megjelölése,
c) - az átruházás módja,
d) - pályázat esetén a pályázati feltételek meghatározása,
e) - csere esetén a csere célja, csereügylet keretében átruházandó és megszerzendő vagyontárgyak megjelölése, forgalmi értéke.
17. § (1) A nettó 5 M Ft értékhatárt meghaladó vagyonelemeket – ha törvény kivételt nem tesz – csak versenyeztetés útján, az összességében legelőnyösebb ajánlatot tevő részére, a szolgáltatás és ellenszolgáltatás értékarányosságával lehet értékesíteni.
(2) Az (1) bekezdésben foglalt értékhatárt nem meghaladó értékű vagyonelem, ha jogszabály másként nem rendelkezik, a Képviselő-testületnek az értékesítésről szóló határozata alapján nyilvános meghirdetés útján értékesíthető.
18. § Településrendezési terv végrehajtását célzó, nem önálló ingatlanként nyilvántartott földrészlet értékesítése, vagy cseréje esetén nyilvános meghirdetés nélkül kell a szerződést megkötni, a forgalmi érték vagy a számviteli nyilvántartás szerinti érték megjelölésével.
19. § A tulajdonközösség megszüntetése érdekében kötendő önkormányzati tulajdonú ingatlan tulajdoni hányadrészének tulajdonostárs általi megváltása esetén a forgalmi érték megjelölésével kell a szerződést megkötni.
A vagyonszerzés szabályai
20. § (1) Az önkormányzati vagyon gyarapításáról a polgármesternek a Pénzügyi, Településfejlesztési és Közbiztonsági Bizottság1 állásfoglalásával ellátott javaslata alapján a Képviselő-testület dönt.
(2) A vagyongyarapításról a Képviselő-testület határozattal dönt, az alábbi tartalommal:
a) - a vagyonelem megnevezése, ingatlan esetén helyrajzi számának megjelölése,
b) - forgalmi értékének megjelölése,
c) - a szerzés módja,
d) - az önkormányzat által vállalt fizetési feltételek,
e) - az önkormányzat ajánlati kötöttségének időtartama.
(3) Ingatlantulajdon megszerzése esetén a döntés előkészítése során vizsgálni kell, hogy az ingatlan megszerzése milyen önkormányzati célok megvalósításához és milyen feltételek mellett alkalmas, fel kell tárni a továbbhasznosítási lehetőségeit, illetve a várható üzemeltetési költségek körét és nagyságát is.
(4) Önkormányzati tulajdonszerzést megelőzően a vagyontárgyról forgalmi értékbecslést kell készíttetni.
21. § Az önkormányzat törvény által előírt, vagy önként vállalt feladata ellátásához ingatlant bérelhet, vagy használatba, egyéb módon hasznosításra átvehet, erről a Képviselő-testület a polgármester javaslata és a Pénzügyi, Településfejlesztési és Közbiztonsági Bizottság2 állásfoglalása alapján hoz döntést.
Záró rendelkezések
22. § A képviselő-testület részére az önkormányzat vagyonának alakulásáról, a vagyonállapotról vagyonkimutatást kell elkészíteni és az önkormányzat elemi költségvetési beszámolójához csatolni.
23. § E rendelet mellékletei:
a) 1. melléklet: A rendelet szerint korlátozottan forgalomképes vagyonelemek
b) 2. melléklet: A vagyonkezelésbe adható vagyonelemek
24. § (1) Ez a rendelet – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – a kihirdetése napját követő napon lép hatályba.
25. § (1) E rendelet hatályba lépésének napján – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – hatályát veszti az önkormányzat vagyonáról, és a vagyongazdálkodás szabályairól szóló 4/2009. (II.2.) Kt. rendelet. (egységes szerkezetben a 8/2022.(IV.01.) önkormányzati rendelettel)
(2) A 10-11 §-ok 2013. január 1-jén vesztik hatályukat.
Módosította a 8/2022.(IV.01.) önkormányzati rendelet, hatályos 2022. április 1. napjától
Módosította a 8/2022.(IV.01.) önkormányzati rendelet, hatályos 2022. április 1. napjától