Tass Község Önkormányzata Képviselő-testületének 18/2014. (XI. 28.) önkormányzati rendelete
a Szervezeti és Működési Szabályzatáról
Hatályos: 2023. 01. 01Tass Község Önkormányzata Képviselő-testületének 18/2014. (XI. 28.) önkormányzati rendelete
a Szervezeti és Működési Szabályzatáról
Tass Község Önkormányzat Képviselő-testülete (továbbiakban: Képviselő-testület) a Magyarországi helyi önkormányzatokról szóló 2011.évi CLXXXIX törvény 143. § (4) bekezdésének a./ pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32 cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotási hatáskörben, az Alaptörvény 32. cikk.(1) bekezdésének d./ pontjában , valamint a Magyarországi helyi önkormányzatokról szóló törvény 53. §(21) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva következőket rendeli el.
Általános rendelkezések
1. § .(1)Az önkormányzat hivatalos elnevezése:
2. § .(1)Az önkormányzat jelképei: címer, zászló, pecsét. Az önkormányzat jelképeit és azok használatának rendjét a képviselő-testület külön rendeletben határozza meg.
(2) A képviselő-testület a helyi kitüntetések és elismerő címek adományozására alapította a „Szelecsényi díj” -at és a „Tass Községért” kitüntető díjat. Az odaítélés és elbírálás rendjét a képviselő-testület külön rendeletben határozza meg.
(3) Az önkormányzat gondoskodik arról, hogy a község lakossága a nemzeti és helyi ünnepeket, emléknapokat méltó módon ünnepelhesse. Tass Községben minden év augusztusának második szombatján megrendezésre kerül a Falunap.
(4) Az önkormányzat hivatalos lapja a Tassi Hírmondó, mely negyedévente jelenik meg.
(5) Az önkormányzat honlapja a www.tass.hu, melyen keresztül információkkal látja el a község lakosságát.
Feladatok és hatáskörök
3. § .(1) A helyi önkormányzati feladat- és hatáskörök a képviselő-testületet illetik meg.
(2) A képviselő-testület hatáskört ruház át a polgármesterre. Az átruházott hatáskörök jegyzékét e rendelet 1. melléklete tartalmazza.
(3) Az átruházott hatáskörök címzettje az átruházott hatáskörben hozott döntésekről minden soron következő képviselő-testületi ülésen beszámol, annak elfogadásáról a képviselő-testület dönt.
A képviselő-testület működése
1. A képviselő-testület tagjainak száma, határozathozatal
4. § .(1)A képviselő-testület 6 tagból áll. .
(2) A képviselő-testület határozatait általában egyszerű szótöbbséggel hozza.
2. Képviselői jogok és kötelességek
5. § .(1)Az önkormányzati képviselő a képviselő-testület munkájában történő részvétel során köteles olyan magatartást tanúsítani, amely méltóvá teszi a közéleti tevékenységre, a választók bizalmára. Felkérésre köteles részt venni a testületi ülések előkészítésében, a képviselő-testület által elrendelt vizsgálatokban.
(2) Amennyiben az önkormányzati képviselő akadályoztatása miatt nem tud részt venni a képviselő-testület vagy bizottsága ülésén, úgy köteles azt legkésőbb az ülést megelőző napon szóban jelezni.
(3) Amennyiben az önkormányzati képviselő a távolmaradását csak az ülés napján jelenti be, vagy nem jelenti be és hiányzásának nincs menthető indoka, úgy távolmaradását igazolatlannak kell tekinteni.
6. § .(1) Az önkormányzati képviselő köteles bejelenteni a személyes érintettséget.
(2) Amennyiben a képviselő-testület bármely tagja elmulasztja a személyes érintettséget bejelenteni, abban az esetben a képviselő-testület a tudomásra jutást követően határozatban figyelmezteti az érintettet.
(3) Abban az esetben, ha az érintett képviselő egy cikluson belül két, illetve több alkalommal elmulasztotta a személyes érintettség bejelentését, akkor a képviselő-testület ezt határozatban megállapítja, és egyidejűleg dönt az érintett képviselő havi tiszteletdíjának 25%-al való csökkentéséről 1 havi időtartamra vonatkozóan.
(4) Továbbá a személyes érintettségre vonatkozó bejelentési kötelezettség elmulasztása esetén a képviselő-testület a mulasztás tudomására jutását követő ülésen felülvizsgálja döntését, továbbá ezzel egyidejűleg – amennyiben kár keletkezett – az okozott kár megtérítése iránt igényt támaszthat.
(5) A személyes érintettség vonatkozó bejelentési kötelezettség elmulasztása miatti jogkövetkezmény a tény bekövetkezésétől számított 6 hónapon belül állapítható meg.
3. A képviselő-testület ülései
7. § .(1) A képviselő-testület döntéseit ülésein hozza meg. A képviselő-testület alakuló, rendes, rendkívüli ülést és közmeghallgatást tart.
(2) A képviselő-testület szükség szerint, de évente legalább 10 rendes ülést tart.
(3) A rendes ülések minden hónap utolsó hetének hétfői napján 14.30 órai kezdéssel tartandók, amennyiben külső körülmény mást nem indokol.
(4) A képviselő-testület üléseit rendszerint a Polgármesteri Hivatal tanácskozó termében tartja. A képviselő-testület kihelyezett ülést is tarthat. Ennek tényét az írásos meghívóban közölni kell.
8. § . (1) A képviselő-testület rendkívüli ülését össze kell hívni, amikor arra a rendes üléseken kívül egyéb okokból – különösen akkor, ha a késlekedés az önkormányzatot hátrányos helyzetbe hozná – szükség van.
(2) A rendkívüli ülés összehívását a polgármester, az önkormányzati képviselők 1/3-a vagy valamely bizottság indítványozhatja.
(3) Halaszthatatlan sürgős esetben írásos meghívót nem kötelező kiküldeni, ilyenkor a meghívás történhet távbeszélőn, e-mailban vagy sms formájában is. Azonban a lakosságot ebben az esetben is tájékoztatni kell az ülés helyéről és idejéről a helyben szokásos módon, a Polgármesteri Hivatal hirdetőtáblájára történő kihelyezéssel.
(4) A rendkívüliség és sürgősség okát az ülésen a képviselőkkel közölni kell.
9. § .(1)A képviselő-testület három havonta közmeghallgatást tart, melynek helyszíne a Faluház.
(2) A képviselő-testület tagjai – előre meghatározott beosztás szerint, minimum két képviselő részvételével – minden rendes testületi ülést megelőző hétfői napon , fogadóórát tartanak a Faluházban.
(3) A polgármester előre meghatározott közérdekű tárgykörben, illetőleg a jelentősebb döntések sokoldalú előkészítése érdekében - az állampolgárok és a társadalmi szerveződések közvetlen tájékoztatása céljából – falugyűlést hívhat össze. A falugyűlésre sor kerülhet Tass község valamennyi lakosát, vagy csak egy településrészét érintő kérdésben is. Közmeghallgatás falugyűléssel összevontan is tartható.
(4) A falugyűlés összehívásának fontosabb szabályai:
a) A gyűlés helyéről, idejéről, az esetleges ismertetésre vagy tárgyalásra kerülő tárgykörökről a községháza hirdetőtábláján, és hangosbemondó útján valamint www.tass.hu honlapon kell tájékoztatást adni a rendezvény megtartása előtt legalább 3 nappal.
b) A gyűlés levezetője az alpolgármester . A gyűlésre meg kell hívni a képviselőket, a jegyzőt, az intézmények vezetőit, helyi pártok elnökeit, a körzet Országgyűlési képviselőjét ,a település közüzemi szolgáltatóinak vezetőit, a rendőrség képviselőjét,
c) A gyűlésről jegyzőkönyvet kell készíteni, amelynek a vezetéséről a jegyző gondoskodik.
4. Nyilvánosság
10. § .(1)A képviselő-testület nyilvános ülésén bárki részt vehet. Az ülés nyilvánossága a meghívónak a ülést megelőző 5 nappal a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján történő kifüggesztésével biztosított. A lakosság tájékoztatását szolgálja a meghívónak a település honlapján történő megjelenítése.
(2) Az Mötv. 46. § (2) bekezdés b, pontjában meghatározott esetekben akkor kerülhet sor a napirendnek a zárt ülésen történő tárgyalására, ha az érintett személy az ülést megelőzően a polgármesternél azt írásbeli nyilatkozatával kérelmezi. A kérelmet a jegyzőkönyvhöz kell csatolni.
(3) Az Mötv. 46. §. (2) bekezdés c) pontjában meghatározott esetben az üzleti érdek sérelmének megvalósulását abban az esetben kell vélelmezni, ha a tárgyalandó ügy kapcsán harmadik személy érdekkörébe tartozó olyan adat nyilvánosságra kerülése vélelmezhető, melynek kapcsán a harmadik személynek erkölcsi vagy anyagi kára keletkezhet, ez esetben a képviselő-testület határozattal dönt a zárt ülés elrendeléséről.
(4) A képviselő testület nyilvános üléséről készített jegyzőkönyvek ügyfélfogadási időben a polgármesteri hivatalban, valamint az önkormányzat honlapján megtekinthetők.
(5) Az önkormányzati rendeleteket az önkormányzat honlapján meg kell jelentetni.
5. A képviselő-testület munkaterve
11. § .(1)A képviselő-testület éves munkaterv alapján működik. A munkaterv tervezetét a jegyző állítja össze, majd a polgármester terjeszti a képviselő-testület elé.
(2) A munkatervhez javaslatot lehet kérni:
a) a képviselő-testület tagjaitól;
b) az önkormányzati intézmények vezetőitől;
c) civil szervezetek vezetőitől;
d) azok személyektől és szervektől, akiket előterjesztés, beszámoló, tájékoztatás, jelentés előterjesztésére kér fel a képviselő-testület.
(3) A képviselő-testület munkatervének tartalmaznia kell:
a) a tervezett ülés időpontját;
b) a napirendi pontokat és az előadót.
6. Az ülés előkészítése
12. § .(1)A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, vagy együttes akadályoztatása esetén a képviselő-testület ülését az ügyrendi kérdésekkel foglalkozó bizottság elnöke hívja össze, illetve vezeti. A bizottságok megalakulását megelőzően illetve a bizottság elnökének akadályoztatása esetén a képviselő-testület ülését a korelnök hívja össze.
(2) A képviselő-testület ülését úgy kell összehívni, hogy a meghívót és az írásos előterjesztéseket az ülést megelőző ötödik napon a meghívottak kézhez kapják. Az előterjesztéseket különösen indokolt esetben legkésőbb a testületi ülésen is ki lehet osztani.
(3) Az írásos előterjesztéseket ki lehet adni: papír alapon, CD lemezen, pendrive-on és elektronikus levél formájában. Az átvételt minden esetben igazolni kell. Papír alapon, pendriven és CD lemezen történő kézbesítés esetén az átvételt aláírással kell igazolni az arra rendszeresített íven. Papír alapon, pendriven és CD lemezen történő kézbesítés esetén azokat csak a képviselő, bizottsági tag kezeihez, vagy hozzátartozója kezeihez lehet kézbesíteni zárt borítékban. Elektronikus levél esetén az elküldött elektronikus levelet – a csatolt melléklet nélkül - ki kell nyomtatni és meg kell őrizni.
(4) A meghívót az alábbi személyeknek kell megküldeni:
a) a Képviselő-testület tagjainak,
b) a jegyzőnek,
c) az önkormányzati intézmények vezetőinek
d) a helyben működő pártok képviselőinek
e) nem állandó meghívottaknak:
ea) előterjesztőknek
eb) az önszerveződő közösségek tagjainak.
ec) mindazoknak, akiknek a részvételét a napirend tárgyalásánál a polgármester indokoltnak tartja.
(5) Az ülés meghatározott napirendi pontjához kapcsolódóan, tevékenységi körükben illeti meg tanácskozási jog a meghívottak közül:
a) az önkormányzati intézmények vezetőjét,
b) önszerveződő közösségek képviselőit illetve azt,
c) akit egy-egy napirendi pont tárgyalására hívtak meg.
7. Előterjesztés
13. § .(1)Előterjesztésnek minősül a képviselő-testület elé terjesztett azon beadvány, amelyben a képviselő-testület döntése szükséges. Tájékoztató esetében nem szükséges a képviselő-testület döntése.
(2) A képviselő-testület ülésére előterjesztést nyújthat be:
a) a polgármester, alpolgármester;
b) a jegyző,
c) a képviselő;
d) a képviselő-testület bizottsága
e) az önkormányzat intézmények vezetői.
(3) Kötelező írásos előterjesztést készíteni:
a) rendeletalkotásnál,
b) intézmény alapításánál, átszervezésénél és megszüntetésénél,
c) helyi népszavazás kiírásánál,
d) gazdasági program, településrendezési és helyi építési, illetve szabályozási tervek jóváhagyásánál,
e) önkormányzati vállalkozással kapcsolatos ügyekben,
14. § .(1)A tájékoztató vagy tájékoztatásra irányuló előterjesztés esetén nem szükséges határozati javaslatot készíteni.
(2) Az előterjesztések eredeti példányát a Képviselő-testületi ülést megelőzően 10 nappal, az előterjesztésért felelős köteles a jegyzőnek leadni, aki azt jogszerűségi szempontból megvizsgálja. A Képviselő-testület üléseinek az előkészítésével kapcsolatos szervezési, előkészítési és technikai feladatokat a jegyző látja el.
(3) A különleges szakértelmet igénylő ügyekben az előterjesztő az előterjesztés és a határozati javaslatok összeállításához szakértőt is igénybe vehet.
(4) A zárt ülésre tervezett előterjesztéseket mindig elkülönítetten - az adatok védelméhez való jog épségének megóvása szempontjait betartva - kell kezelni.
(5) A zárt ülésre kiküldött előterjesztéseket az ülést követően haladéktalanul át kell adni a jegyzőkönyvvezetőnek. CD lemez, pendrive esetén az egész lemezt illetve pendrivet át kell adni a jegyzőkönyvvezetőnek.
8. Sürgősségi indítvány
15. § .(1)Sürgősségi indítvány minden olyan haladéktalan intézkedést igénylő beadvány, amely az ülés meghívójában nem szerepel.
(2) A képviselő-testület - a polgármester javaslatára – egyszerű többséggel, a napirend megszavazása előtt dönt sürgősségi indítvány tárgyában.
(3) A sürgősségi indítvány - a sürgősség tényének rövid indokolásával - legkésőbb az ülést megelőző nap 12 óráig, írásban nyújtható be a polgármesterhez, aki azt a képviselő-testületi ülés előtt a jegyzővel véleményezteti.
(4) Sürgősségi indítványt nyújthat be:
a) a polgármester, alpolgármester,
b) a jegyző,
(5) Ha a képviselő-testület helyt ad a sürgősségi indítványnak, akkor azt az ülés napirendi pontjai közé fel kell venni.
9. Az ülés vezetése
16. § .(1)A képviselő-testület ülését a polgármester, távolléte esetén az alpolgármester illetve 12. § (1) bek.-ben meghatározott személy vezeti (továbbiakban együtt: polgármester).
(2) A polgármester az ülés megkezdésekor megállapítja a határozatképességet, s ezt az ülés teljes ideje alatt folyamatosan figyelemmel kíséri. Amennyiben a képviselő-testület ülése nem határozatképes, akkor a napirendi pontokat a soron következő ülésre elő kell terjeszteni.
17. § .(1)A polgármester terjeszti elő az ülés napirendjét és a sürgősségi indítványt. A képviselők javaslatot tehetnek a napirendi pontok felcserélésére, új napirendi pontok felvételére vagy a javasolt napirendi pontok törlésére.
(2) A napirend elfogadásáról a testület egyszerű szótöbbséggel, határozathozatallal dönt.
(3) A napirendi pont tárgyalását szóbeli kiegészítés előzheti meg. Ennek megtételére az előterjesztő és a tárgy szerint illetékes bizottság elnöke jogosult. A szóbeli kiegészítés nem ismételheti meg az írásbeli előterjesztést, ahhoz képest új információt kell tartalmaznia.
(4) A polgármester minden soron következő ülésen tájékoztatást ad az előző ülés óta történt fontosabb eseményekről és a végzett tevékenységekről, valamint a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról és az átruházott hatáskörben hozott valamennyi döntéséről.
(5) A polgármester napirendi pontonként megnyitja, vezeti, lezárja és összefoglalja a vitát, majd szavazásra bocsátja a határozati javaslatot és kihirdeti a szavazás eredményét.
18. § .(1)A polgármester, a jegyző, a napirendi pont előterjesztője és az illetékes bizottság elnöke a határozathozatalt megelőzően bármikor – az időtartam korlátozása nélkül - felszólalhat.
(2) A jegyzőnek jelzési kötelezettsége van, ha a képviselő-testület működése vagy döntése jogszabálysértő, ezen kötelezettségének teljesítése érdekében – amennyiben bármely javaslat törvényességét érintően észrevételt kíván tenni – a jegyzőnek a szavazás előtt szót kell adni.
(3) A napirend tárgyalása keretében, a képviselők és a tanácskozási joggal meghívottak egy alkalommal szólhatnak hozzá legfeljebb három perc időtartamra, és további egy alkalommal legfeljebb egy perc időtartamban reagálhatnak az elhangzottakra.
(4) Valamennyi hozzászólás kizárólag a napirend tárgyára vonatkozhat. Amennyiben a hozzászólás nem a napirend tárgyához kapcsolódik, a felszólalótól a polgármester megvonja a szót.
(5) A hozzászólások sorrendjét a polgármester határozza meg.
(6) Az ülésen megjelent állampolgárok a napirendhez kapcsolódva hozzászólhatnak, legfeljebb három percben.
(7) A polgármester, a jegyző, a napirendi pont előterjesztője és az illetékes bizottság elnöke javasolhatja a napirendi pont tárgyalásának elnapolását, amelyről a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel határoz.
(8) Az ülés vezetője szünetet rendelhet el, amelynek az időtartama legfeljebb harminc perc lehet.
10. A tanácskozás rendjének fenntartása
19. § .(1)Az ülés rendjéért a polgármester felel.
(2) A képviselő-testületi ülésen a résztvevők a már kialakult ülésrend szerint foglalnak helyet.
20. § .(1)A polgármester azt a felszólalót, aki eltér a tárgytól, vagy a tanácskozáshoz nem méltó, másokat sértő megfogalmazást használ, rendre utasítja. Attól a képviselőtől, akit a polgármester rendre utasított, megvonja a szót. Akitől a szót megvonták, az adott napirend tárgyában nem szólalhat fel újra.
(2) Az a képviselő-testületi tag, aki a tanácskozás méltóságát magatartásával sérti, a képviselő-testület tagjait sértő kifejezésekkel illeti – ha bántó kijelentéseit haladéktalanul vissza nem vonja és a sértettet, illetve a képviselő-testületet meg nem követi – széksértést követ el. A széksértést a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel állapítja meg.
(3) A (2) bekezdésben foglalt esetben a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel rendbírságot szabhat ki, melynek összege 10.000,- Ft, amit a döntést követő 5 munkanapon belül a Polgármesteri Hivatal pénztárába kell befizetni.
(4) Tartós rendzavarás, illetve a tanácskozás folyamatos rendjét ellehetetlenítő esemény következtében a polgármester - ha háromszori figyelmeztetése nem jár eredménnyel - félbeszakíthatja az ülést.
(5) Az elnöknek a rendfenntartás érdekében tett intézkedései ellen felszólalni, azokat visszautasítani és róluk vitát nyitni nem lehet. A tanácskozás rendjének fenntartása érdekében tett intézkedéseket a jegyzőkönyvben rögzíteni kell.
11. A döntéshozatali eljárás
21. § .(1)A polgármester az előterjesztésben szereplő és a vitában elhangzott határozati javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra. Először a módosító és kiegészítő indítványokról dönt a képviselő-testület, majd az egész határozati javaslatról.
(2) A nyílt szavazás kézfelemeléssel történhet. A szavazás számszaki eredményét az ülés vezetője ismerteti.
(3) A képviselők „igen"-nel , vagy „nem"-mel szavazhatnak. Szavazás közben a döntést indokolni nem lehet.
(4) Abban az esetben, ha a Képviselő-testület a vita lezárása után bármely okból nem hozott döntést, a polgármester kezdeményezheti az előterjesztés napirendre vételét a soron következő ülésen.
22. § .(1)A képviselő-testület titkos szavazásait az Ügyrendi Vagyonnyilatkozat- és Összeférhetetlenséget Vizsgáló Bizottság végzi, akik a szavazás megkezdése előtt aláírásukkal látják el a szavazólapokat, és lezárják a titkos szavazáshoz használt urnát.
(2) A titkos szavazást az (1) bekezdés szerinti bizottság bonyolítja le, amelyről külön jegyzőkönyvet kell készíteni, s ebben rögzíteni szükséges:
a) szavazás helyét, tárgyát, kezdetét, és végét, az urna zárásának és nyitásának a tényét,
b) a bizottság tagjainak, illetve a bizottság mellett közreműködők nevét és tisztségét,
c) a szavazás során felmerült egyéb körülményeket,
d) a szavazás eredményét.
(3) A (2) bekezdésben meghatározott jegyzőkönyvet ismertetni kell a képviselő-testülettel. A titkos szavazással hozott döntést is határozatba kell foglalni.
(4) Ha az Ügyrendi Vagyonnyilatkozat- és Összeférhetetlenséget Vizsgáló Bizottság bármely tagja érintett a titkos szavazás tárgyában, helyette eseti jelleggel másik önkormányzati képviselőt kell a bizottságba választani. Ebben az esetben az Ügyrendi, Vagyonnyilatkozat- és Összeférhetetlenséget Vizsgáló Bizottság, mint „Szavazatszámláló Bizottság” működik.
23. § .(1)Név szerinti szavazást kell elrendelni, ha azt a képviselők ¼-e indítványozza.
(2) A név szerinti szavazás során a polgármester felolvassa a képviselők nevét, akik a nevük felolvasása után „igen” vagy ”nem” szavazattal fejezik ki a döntésüket.
(3) A jegyző a szavazatokat a névsoron a felolvasás alatt „igen” vagy ”nem” megjelöléssel feltünteti, azokat átadja a polgármesternek, aki a szavazás eredményét kihirdeti. A név szerinti szavazás eredményét tartalmazó listát a jegyzőkönyvhöz kell csatolni, melyet a jegyző aláírásával lát el.
24. § .(1)A képviselő-testület rendeletet alkot és határozatot hoz.
(2) A képviselő-testületi határozatokról a jegyző nyilvántartást vezet.
(3) A határozatokat a jegyzőkönyv elkészültét követő nyolc napon belül kell megküldeni a végrehajtásért felelős személynek, illetve szerv vezetőjének.
(4) A határozat végrehajtását a felelős köteles haladéktalanul megkezdeni.
(5) A határozatoknak tartalmazniuk kell a végrehajtás határidejét, a felelősök és a határozatról értesülők megjelölését.
25. § .(1) Rendelet alkotását az önkormányzati képviselő, a tárgy szerint illetékes bizottság, és a jegyző írásban kezdeményezheti a polgármesternél.
(2) A rendelet végleges szövegét a jegyző állítja össze.
(3) A rendelet kihirdetése a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján való kifüggesztéssel történik.
(4) A rendeletek kihirdetéséről, nyilvántartásáról és Tass Község honlapján való megjelenítéséről a jegyző gondoskodik.
12. A jegyzőkönyv
26. § .(1)A jegyző a képviselő-testület üléséről készült jegyzőkönyvet – a nyílt és a zárt testületi ülés anyagát egymástól elkülönítve – mellékleteivel együtt bekötteti és kezeli.
(2) A képviselő-testület üléséről hangfelvétel készül.
A képviselő-testület és szervei
1. A képviselő
27. § .(1)A képviselő véleményét kérésére szó szerint rögzíteni kell a jegyzőkönyvben.
(2) A képviselő a Polgármesteri Hivataltól a jegyző útján igényelheti a képviselői munkájához szükséges tájékoztatást, ügyviteli közreműködést. A képviselő a jegyzőn keresztül közérdekű ügyben kezdeményezheti a Polgármesteri Hivatal intézkedését.
28. § .(1)A képviselő-testület tagjai a képviselő-testület ülésén a polgármesterhez, az alpolgármesterhez, a bizottságok elnökeihez, valamint a jegyzőhöz önkormányzati ügyekben, interpellációt terjeszthetnek elő.
(2) Az interpelláció írásban terjeszthető elő. Az interpellációra 15 napon belül írásban, legkésőbb azonban a soron következő testületi ülésen kell választ adni.
(3) A interpelláció tárgyának szoros kapcsolatban kell állni az önkormányzat kötelező és önként vállalt feladataival, illetőleg valamely önkormányzati szervezet (intézmény) hatáskörébe kell tartoznia. Az interpelláció csak konkrét kérdés megválaszolására irányulhat.
(4) Nincs helye interpellációnak közigazgatási hatósági ügyben, valamint önkormányzati intézmény szakmai és személyi ügyeit érintő kérdésekben.
(5) A Képviselő-testületi ülésen az interpellációra adott válasz elfogadásáról először az interpelláló nyilatkozik, majd vita nélkül dönt a képviselő-testület az elfogadásról. Ha a képviselő-testület nem fogadja el a választ, akkor annak a vizsgálatát a tárgy szerint illetékes bizottságra bízza.
29. § .(1) A képviselő kötelezettségei:
a) olyan magatartás tanúsítása, amely méltóvá teszi a közéleti tevékenységre és a választók bizalmára;
b) köteles bejelenteni a polgármesternek, ha nem tud részt venni a képviselő-testület ülésén;
c) köteles bejelenteni a bizottság elnökének, ha nem tud részt venni a bizottság ülésén;
d) felkérés alapján részt vesz a testületi ülések előkészítésében és különböző vizsgálatokban;
e) folyamatos és rendszeres kapcsolatot tart a község választópolgáraival és a különböző önszerveződő csoportokkal;
f) köteles a személyes érintettségét bejelenteni;
g) a megbízólevélnek átvételétől számított harminc napon belül, majd ezt követően minden év január hónap 31. napjáig vagyonnyilatkozatot tenni.
30. § .(1)A polgármester és a képviselők a külön törvényben meghatározott formában kötelesek a vagyonnyilatkozataikat elkészíteni.
(2) A vagyonnyilatkozat egy példányát az Ügyrendi, Vagyonnyilatkozat- és Összeférhetetlenséget Vizsgáló Bizottság elnökéhez kell benyújtani.
(3) A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos nyilvántartási és ellenőrzési feladatokat az Ügyrendi, Vagyonnyilatkozat- és Összeférhetetlenséget Vizsgáló Bizottság látja el.
2. A polgármester
31. § .(1)A polgármester tisztségét főállásban látja el.
(2) A polgármester munkarendje a Polgármesteri Hivatal munkarendjének megfelelő, fogadóórát pedig minden szerdán 8.00 – 11.00 és 13.00 – 15.30 óra között tart.
(3) A polgármester a képviselő-testülettől átruházott hatáskörben dönt:
a) Rendkívüli gyógyszersegélyről
b) Elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulásra igényelt önkormányzati segélyről
c) Szociális kölcsönről
d) Méltányossági közgyógyellátásról
3.Alpolgármester
32. § .(1)A képviselő-testület a saját tagjai közül, a polgármester helyettesítésére, munkájának a segítésére egy fő alpolgármestert választ.
(2) Az alpolgármester tevékenységét társadalmi megbízatásban látja el.
(3) Az alpolgármester fogadóórát minden hónap második hétfőjén 15.00 és 17.00 óra között tart.
4. A jegyző
33. § .(1)A jegyző fogadóórát minden hétfőn 8.30-11.30 és 13.00-15.30 óra között tart.
(2) A jegyzőt tartós távolléte esetén a polgármester hivatal igazgatási I. feladatokat ellátó képesítési és alkalmazási feltételeknek megfelelő köztisztviselője teljes jogkörrel helyettesíti.
(3) A jegyző a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvényben meghatározott - a döntés és működés jogszabálysértő voltára vonatkozó – jelzési kötelezettségnek a döntés meghozatala előtt vagy ha az később jut tudomására a tudomására jutástól számítva haladéktalanul tesz eleget.
5.A képviselő-testület bizottságai
6. A testület állandó bizottságai
7. Pénzügyi Bizottság
36. § . (1)A Pénzügyi Bizottság létszáma: három fő.
(2) A Pénzügyi Bizottság pénzügyekkel kapcsolatos feladat- és hatáskörében:
a) Véleményezi az Mötv. 120. § (1) bekezdésében meghatározottakon túl
aa) az éves költségvetési javaslatot;
ab) a féléves beszámolóról szóló előterjesztést;
ac) az éves zárszámadásról szóló rendelet-tervezetet;
ad) alapítvány létrehozását, a közérdekű kötelezettségvállalást;
ae) a hitelszerződések megkötését;
af) a költségvetési szervek alapítását, átszervezését, megszüntetését;
ag) helyi adórendelet tervezetét;
ah) a bizottság feladatkörét érintő önkormányzati rendelet-tervezeteket.
8. Ügyrendi, Vagyonnyilatkozat- és Összeférhetetlenség Vizsgáló Bizottság
37. § .(1 Az Ügyrendi, Vagyonnyilatkozat és Összeférhetetlenség Vizsgáló Bizottság feladat és hatáskörében:
a) Megvizsgálja a képviselők és polgármesterek megbízatásának törvényességét
b) Közreműködik az önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatának felülvizsgálatában, javaslatot készít a módosításra, illetve új szabályzat alkotására
c) Figyelemmel kíséri a bizottságok működésének szabályszerűségét, az önkormányzat szerveit működésük szabályszerűsége tekintetében ( javaslatot tesz az alapító okiratok az alapító okiratok módosítására, kiegészítésére, új alapító okirat kiadására)
d) Ellenőrzi a polgármester átruházott hatáskörben hozott döntéseit törvényességi szempontból – az ellenőrzésről tájékoztatja a testületet évente egy alkalommal
e) Elvégzi a polgármester és a képviselők vagyonnyilatkozatának nyilvántartását, ellenőrzését és felülvizsgálatát
f) Közreműködik a képviselő-testület hatáskörébe tartozó fegyelmi és összeférhetetlenségi ügyek előkészítésében, vizsgálatában
g) Amennyiben nem lehetséges az összeférhetetlenségi ok alapjául szolgáló jogviszony megszüntetése 30 napon belül, akkor átveszi a önkormányzati képviselő által tett és a jogviszony megszüntetéséről szóló nyilatkozatot
h) Ellátja a képviselő-testület titkos szavazásai lebonyolításával kapcsolatos feladatokat
i) Összegyűjti a Szelecsényi-díj-ra és a Tass Község Kitüntető Díjra érkező javaslatokat, majd ezek figyelembevételével a díjazottak személyére vonatkozó ajánlását a képviselő-testület elé terjeszti.
9. A testület ideiglenes bizottságai
38. § .(1) A képviselő-testület az ideiglenes bizottságot:
Az önkormányzat gazdálkodása
1.Gazdasági program
39. § .(1)A képviselő-testület megbízatásának időtartamára gazdasági programot fogad el.
(2) A gazdasági programot a polgármester készíti és terjeszti a képviselő-testület elé.
2.Az önkormányzat és a vállalkozások
40. § .(1)A képviselő-testület az önkormányzat vagyonának növelése érdekében részt vehet gazdasági vállalkozásokban.
(2) A képviselő-testület mindent megtesz azért, hogy gazdaságélénkítő környezetet teremtsen Tass községben. Ennek érdekében évente legalább egy alkalommal vállalkozói fórumot szervez, melynek összehívásáról a polgármester gondoskodik.
3.Az önkormányzat költségvetése
41. § .(1)A képviselő-testület az éves költségvetését külön rendeletben állapítja meg.
(2) Az önkormányzat államháztartási szakágazati rend szerinti besorolását a 2. melléklet tartalmazza.
4.Az Önkormányzat társulásai
43. § . Az Önkormányzat az alábbi önkormányzati társulásokban vesz részt:
Záró rendelkezések
44. § .(1)E rendelet 2014.december 1. -én lép hatályba és hatályát veszti a Tass Község Önkormányzat Képviselő-testületének a Szervezeti és Működési Szabályzatról szóló 8/2014.(VI.02).önkormányzati rendelet, és az azt módosító 14/2014.(X.21.).önk.rendelet .
(2) A rendelet melléklete: