Sajóvelezd Község Önkormányzata Képviselő-testülete

12/2017.(XII.15.) önkormányzati rendelete

                                             A településkép védelméről

 Sajóvelezd Község Önkormányzata Képviselő-testülete a településkép

védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 12. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011 évi CLXXXIX törvény 13.§ (1) bekezdés 1. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el.

Általános rendelkezések

1. Arendeletcélja

1.§

A település sajátos településképének védelme és alakítása, mely

a)     a helyi építészetiörökség-védelem (a továbbiakban: helyi védelem) meghatározásával, a védetté nyilvánítás, a védelemmegszüntetés szabályozásával,

b)    a településképi szempontból meghatározó területek meghatározásával,

c)    a településképi követelmények meghatározásával,

d)    a településkép-érvényesítési eszközök szabályozásával

valósul meg.

2. Ahelyi védelemcélja

2.§

(1)  A település településképe és történelme szempontjából meghatározó, hagyományt őrző, a közösségek munkáját és kultúráját tükröző, sajátos megjelenésű építészeti örökség kiemelkedő, településképet meghatározó értékű elemeinek védelme, a jellegzetes karakterének a jövő nemzedékek számára történő megóvása.

(2)  A helyi védelem alatt álló építészeti örökség a nemzeti közös kulturális kincs része, ezért fenntartása, védelmével összhangban lévő használata és bemutatása közérdek.

(3)  Tilos a helyi védett építészeti örökség elemeinek veszélyeztetése,

megrongálása, megsemmisítése.

3. Atelepülésképi szempontbólmeghatározó területek

megállapításainakcélja

3.§

A településkép szempontjából meghatározó területek megállapításának célja a településképhez illeszkedő településképi követelmények megállapításával a jellegzetes, értékes, helyi hagyományt őrző építészeti arculat megőrzése, a településkép kedvező alakítása

a)    az építési tevékenységgel érintett építményekre ide értve a sajátos

építményfajtákat is,

b)    a helyi egyedi építészeti örökség védelmére, védetté nyilvánítására, a

védettség megszüntetésére,

c)    a reklámok és reklámhordozók, cégérek és egyéb műszaki berendezések

elhelyezésére, alkalmazására, illetve tilalmára vonatkozóan.

4. Értelmező rendelkezések

E rendelet alkalmazásában

4.§

a)    áttört kerítés: olyan kerítés, amelynek a kerítés síkjára merőleges

átláthatósága 50%-nál nagyobb mértékben nem korlátozott;

b)    cégfelirat: a vállalkozás nevét, a vállalkozást magában foglaló épület

homlokzatán síkban feltüntető reklámberendezés;

c)     cégtábla: kereskedelmi-, szolgáltató-, vagy vendéglátó létesítmény (helyiség, helyiség együttes) nevét és az ott folytatott tevékenységet a bejáratnál feltüntető tábla, illetve felirat;

d)     cégzászló: egy vállalkozás nevét, logóját, funkcióját, az alapítás évét tartalmazható, a vállalkozást magában foglaló épületen létesített zászló (anyaghasználattól függetlenül);

e)    címtábla: az intézmény vagy vállalkozás nevét, esetleg egyéb adatait

feltüntető tábla, névtábla;

f)     egyedi tájékoztató tábla: olyan– rögzített, egyedi méretű, állandó tartalmú – hirdetőberendezés, mely gazdasági-, kereskedelmi-, szolgáltató-, vendéglátó tevékenységet végzők megnevezéséről, tevékenységéről, telephelyéről, nyitvatartásáról, megközelítéséről ad információt;

g)     eredeti állapot: a védett építmény építésekor fennálló állapot vagy egy olyan későbbi állapot, melyet az értékvizsgálat a védelem elrendelésekor védendő értékként határozott meg;

h)    épület főgerince: az épület tömegét meghatározó, jellemzően az utcai

traktus legmagasabb és leghosszabb gerince;

i)     helyi védett érték: a helyi egyedi és területi védelem alatt álló elemek

összessége;

j)     önkormányzati információs tábla: olyan rögzített, egyedi méretű

információs és más célú berendezésnek minősülő hirdetőberendezés, mely a

helyi lakosok számára nyújt rendszeresen változó tartalommal közérdekű

információkat, továbbá lehetőséget biztosít lakossági apróhirdetések,

kisméretű hirdetések elhelyezésére;

k)    kockaház típusú építmény: megközelítően négyzet alaprajzú, földszintes

vagy alagsor + földszintes, sátortetővel fedett lakóház;

l)      pasztellszínek: kis telítettségű színek, melyek között kerülni kell a mesterséges árnyalatokat, leginkább a neonszíneket; és előnyben kell részesíteni a meleg árnyalatokat, mint a bézs, narancs, sárga, barna, vörös árnyalatai;

m)  pasztelles földszínek: a vörös–narancs–sárga–barna színtartomány természetközeli meleg színeinek kis telítettségű vagy kevéssé telített árnyalatainak gyűjtőneve;

n)    részben tömör kerítés: olyan kerítés, amelynek a kerítés síkjára merőleges

átláthatósága 50% és 90 % között korlátozott;

o)    tömör kerítés: olyan kerítés, melynek a kerítés síkjára merőleges

átláthatósága 90%-nál nagyobb mértékben korlátozott;

p)     üzletfelirat: kereskedelmi-, szolgáltató- vagy vendéglátó, egy vagy több egységet magába foglaló építményen a benne folyó tevékenységet hirdető feliratot hordozó berendezés, melynek hossza legfeljebb 1,2–2,0 m közötti, magassága 60 cm, vastagsága 10 cm lehet.

q)     vállalkozást népszerűsítő felirat: vállalkozás népszerűsítő felirata a benne folyó tevékenységet hirdető, feliratot hordozó berendezés, mely nem minősül reklámnak;

r)    transzparens vagy molinó: kifeszített vagy köztér felett átfeszített textil vagy

textil jellegű egyéb anyagból készült reklámhordozó.

RészletesrendelkezésekI. fejezet

AHELYI VÉDELEM

1. Ahelyi védelem feladata

5.§

A helyi védelem feladata a helyi védelmet igénylő építészeti örökség a) meghatározása, dokumentálása, b) védetté nyilvánítása, nyilvántartása, c) megőrzése, megőriztetése, d) a védelem alatt álló építészeti örökség, helyi védett érték károsodásának megelőzése, illetve a károsodás csökkentésének vagy megszüntetésének elősegítése.

2. Ahelyi védelemaláhelyezés, valamint megszüntetés

szabályai

6.§

(1)  A helyi védelem alá helyezésre vagy annak megszüntetésére bármely

természetes vagy jogi személy, továbbá jogi személyiséggel nem rendelkező

szervezet – a polgármesterhez írásban benyújtott – kezdeményezése alapján

kerülhet sor.

(2)  A helyi védelem alá helyezésre vonatkozó kezdeményezésnek tartalmaznia

kell:

a)     a védelemre javasolt érték megnevezését, egyedi védelem esetén címét, helyrajzi számát, területi védelem esetén a terület lehatárolását a helyrajzi számok megjelölésével;

b)    a védelem jellegével kapcsolatos javaslatot és

c)    a védelemmel kapcsolatos javaslat rövid indokolását;

d)   a kezdeményező nevét, megnevezését, lakcímét, székhelyét. (3)  A helyi védelem megszüntetésére vonatkozó kezdeményezésnek

tartalmaznia kell:

a)     a helyi védett érték megnevezését, egyedi védelem esetén címét, helyrajzi számát, területi védelem esetén a terület lehatárolását a helyrajzi számok megjelölésével;

b)    a védelem törlésével kapcsolatos javaslat rövid indokolását;

c)    a kezdeményező nevét, megnevezését, lakcímét, székhelyét. (4)  Nem kezdeményezhető helyi védelem alá helyezésére, vagy annak

megszüntetésére vonatkozó eljárás, ha annak tárgyában öt éven belül ilyen

eljárás lefolytatásra került, kivéve vis maior helyzetet.

(5)  Amennyiben a kezdeményezés hiánypótlásra szorul, és azt a polgármester erre vonatkozó felhívása ellenére 15 napon belül a kezdeményező nem egészíti ki, a javaslatot a polgármester érdemi vizsgálat nélkül elutasítja.

(6)  A helyi védelem alá helyezésre, vagy annak megszüntetésére vonatkozó

eljárás megindításáról a kezdeményezés alapján a képviselő-testület dönt.

7.§

(1)  A helyi védelem megszüntetésére csak abban az esetben kerülhet sor, ha

a)     a védelemben részesülő építészeti érték károsodása olyan mértékű, hogy a károsodás műszaki eszközökkel helyre nem állítható, vagy a helyreállításának költsége nem áll arányban annak értékével, vagy

b)    a védetté nyilvánított helyi érték megsemmisül, vagy

c)    a védelem alapját képező értékeit helyreállíthatatlanul elveszítette,

vagy

d)    a védelemmel összefüggő szakmai ismérveknek már nem felel meg,

vagy

e)    magasabb fokú (műemléki) védettséget kap;

f)     ha telekosztás révén csak az egyik újonnan kialakuló telekre esik védendő érték, abban az esetben a másik újonnan kialakuló telekről levehető a helyi védelem.

(2)  Helyi védelem alatt álló építményt, építményrészt csak a helyi védettség

megszüntetését követően lehet lebontani.

(3)  A helyi védelem alá helyezés megszüntetésére irányuló eljárásban egyebekben a helyi védelem alá helyezésre vonatkozó előírásokat kell alkalmazni.

3. Ahelyi védelemalattálló értékeknyilvántartása, fenntartása

8.§

(1)  A helyi védelem alá helyezett értékekről (a továbbiakban: védett érték) az

önkormányzat hivatala nyilvántartást vezet, amelybe bárki betekinthet.

(2)  A nyilvántartás tartalmazza:

a)    a védett érték megnevezését,

b)    a védett érték védelmi nyilvántartási számát,

c)    a védett érték azonosító adatait (alkotó megnevezése),

d)    a védelem típusát,

e)     a védett érték helymeghatározásának adatait, területi védelem esetén a védett terület lehatárolását (helyrajzi szám, utca, házszám, építmény, emelet, ajtó, helyszínrajz),

f)     a védelem rövid indokolását az értékvizsgálat alapján,

g)    a rendeltetés és használati mód megnevezését,

h)    lehetőség szerint az eredeti tervdokumentáció másolatát,

i)     a védelem elrendelésére vonatkozó döntés számát, a védett érték

állapotfelmérésének adatait,

j)     a védett értékkel kapcsolatos intézkedéseket (tulajdoni lapon jogi

jelleg feltüntetése, törlése).

9.§

A helyi egyedi védelem alatt álló építészeti értékek jegyzékét a 1. melléklet

tartalmazza.

10.§

(1)  Helyi védett értékek jó karbantartása, állapotuk megóvása a tulajdonos kötelessége. A helyi védett értékek fennmaradásának, megőrzésének módja elsődlegesen a rendeltetésnek megfelelő használat.

(2)  A helyi védett értékek rendeltetésszerű használatáról, valamint szükségessé váló felújításáról annak tulajdonosa köteles folyamatosan gondoskodni. Ennek költségei a tulajdonost terhelik.

(3)  Amennyiben a rendeltetéstől eltérő használat a helyi védett érték állagának, állapotának romlásához vagy megsemmisüléséhez vezetne, úgy a polgármester településképi kötelezés formájában a rendeltetés szerinti használatra kötelezheti a használót.

II. fejezet

TELEPÜLÉSKÉPI SZEMPONTBÓL MEGHATÁROZÓTERÜLETEK

11.§

A településszerkezet, településkarakter, tájképi elem és egyéb helyi adottság

alapján a településképi szempontból meghatározó területek a következőek:

a)    a település belterületének a 2. melléklet szerint lehatárolt területe,

b)    a helyi jelentőségű természetvédelmi terület és a védett természeti értékek

területei,

c)    a műemlék területe, műemléki környezet területe,

d)    a régészeti érdekű terület és a régészeti lelőhely területe,

e)    a helyi védett érték területe,

f)     a táj és természetvédelmi területek (értve ez alatt a NATURA 2000 terület, a nemzeti park területe, országos jelentőségű és a fokozottan védett természetvédelmi terület, „ex lege” védett-természeti emlék területek, az országos ökológiai hálózat magterülete és az ökológiai folyosó területe, a tájképvédelmi terület, egyedi tájérték és annak 25 méteres körzetének területe)

III.fejezet

TELEPÜLÉSKÉPI KÖVETELMÉNYEK

1. Általános településképi követelmények

12.§

A településképi illeszkedés érdekében új épület építése, meglévő épület átalakítása során különös gondot kell fordítani a magas színvonalú építészeti megoldásokra, az épített és természeti környezet harmóniájára és a humánus, lakható környezet biztosítására.

13.§

(1)  Főépületek, építmények tetőszerkezetei nem fedhetők és nem újíthatók fel hullámpala, műanyag hullám-, trapézlemez, valamint bitumenes hullámlemez alkalmazásával.

(2)  Lakóépületen trapézlemez nem alkalmazható.

(3)  A tetőfedő anyagok közül az élénk (piros, kék, zöld, fehér, sárga) színek nem

alkalmazhatók.

(4)  Homlokzatok burkolására és tetőszerkezet héjazataként csillogó, tükröződő

felületek nem alkalmazhatók.

(5)  A homlokzatok színezésére a pasztellszíneken kívül további színek nem

alkalmazhatók.

(6)  Építmények átszínezésekor nem alkalmazható az építmény egészének színezésével és anyaghasználatával, valamint a szomszédos épületekkel és az utcaképpel nem harmonizáló homlokzatszínezés.

2. Településképi szempontbólmeghatározó területekrevonatkozó

területiépítészeti követelmények

14.§

(1)  A beépítés, telepítés módját a kialakult állapothoz, a környezeti adottságokhoz igazítottan– a helyi építési szabályzat keretein belül– kell meghatározni.

(2)  A jellemző szintszámot a környezeti adottságokhoz igazítottan, a helyi építési szabályzat keretein belül kell megállapítani.

3. Településképi szempontbólmeghatározó területekrevonatkozó

egyediépítészeti követelmények

15.§

(1)  A településképbe való illeszkedés érdekében tilos olyan építési tevékenységet folytatni, melynek eredményeként a létrejött épület vagy építmény egésze vagy annak egy része nem illeszkedik a települési környezetre jellemző

a)    tetőidomokhoz, azok formáihoz és irányaihoz,

b)    kialakult párkánymagasságokhoz,

c)    tetőfelépítmények jellegéhez, méretéhez, arányaihoz,

d)    homlokzati- és tömegarányokhoz, tetőhajlásszöghöz,

anyaghasználathoz.

(2)  Az épület szélességének, hosszanti méretének, arányainak megválasztása a környezet kialakult állapotához igazodjon. Az épület szélességi és hosszanti méreteit, azok arányait a környezetre jellemző kialakult állapotokhoz igazodóan lehet megválasztani.

(3)  Az épület, épületbővítés helyét, tömegét és annak arányait a kialakult

beépítési formához igazodóan lehet meghatározni.

(4)  Lakóépület építésekor vagy meglévő tetőidom átépítésekor az épületek

magastetővel alakítandók ki.

a)    földszintes lakóépület tetőhajlásszöge 35–45 fok között alakítható ki,

b)    többszintes lakóépület tetőhajlásszöge 30–45 fok között alakítható

ki,

c)    az egyéb funkciójú épületek tetőhajlásszöge 20–45 fok között

alakítható ki.

16.§

(1)  Utólagos hőszigetelés kivitelezése során a hagyományos

homlokzatdíszítések megőrzését és helyreállítását szem előtt kell tartani.

(2)  Közterületről látható homlokzatok színezéséhez elsősorban pasztell

árnyalatú színeket kell alkalmazni.

(3)  A homlokzat színezését a területen lévő védett épületekkel összhangban kell

elvégezni.

(4)  A külső homlokzatok színezését épületenként egységes koncepció alapján szükséges elvégezni. A homlokzatokon egységes színezést kell alkalmazni és tilos rikító, fényes hatású színeket alkalmazni.

(5)  A nyílászárók és a redőnyök egységes színűek lehetnek.

17.§

(1)  Tetőfedésre egy tetőfelületen csak egyazon anyagú, színű, mintájú fedés

alkalmazható.

(2)  Beépítésre szánt területen főépületen és közterületről látható melléképületen a tető fedésére, felújítására bitumenes lemez, bitumenes hullámlemez, műanyag és fém hullámlemez, fém trapézlemez vagy hullámpala nem alkalmazható.

(3)  Beépítésre nem szánt területen a tető és előtető fedésére, felújítására bitumenes zsindely, bitumenes lemez, bitumenes hullámlemez, műanyag és fém hullámlemez, hullámpala nem alkalmazható.

(4)  Beépítésre nem szánt területen fém trapézlemez csak tájba illő színben

alkalmazható.

(5)  Fém cserepeslemez fedés esetén elsősorban a kőzúzalékhintéses

alkalmazható.

(6)  Tető és előtető fedésére, felújítására cserepeslemez kizárólag abban az

esetben alkalmazható, ha az

a)    matt bevonatú, csillogásmentes felületű,

b)    fekete, barna, rozsdabarna, vagy terrakotta színű.

(7)  Előtető és védőtető csak a homlokzat architektúrájához és színezéséhez

illeszkedően építhető.

18.§

(1)  A homlokzatok kialakítása során a rendezett településkép érdekében törekedni kell a nyílászárók méret- és osztásrendszerének összehangolt tervezésére.

(2)  Tetőtér-beépítés során homlokzatonként csak azonos szemöldökmagasságú tetőtéri ablak építhető be. Kivételt képezez alól a tető és a kémények megközelítésére szolgáló tetőkibúvó.

19.§

(1)  A telek utcavonalán legfeljebb 1,6 m magas elsősorban áttört léckerítés, kovácsoltvas-, vagy acélszelvényekből hegesztett kerítés létesíthető. Utcafronton teljesen tömör falazott kerítés nem létesíthető.

(2)  A kerítés tömör lábazata legfeljebb 60 cm lehet.

(3)  Ingatlanonként egy darab, legfeljebb 4,5 m széles, személygépkocsi- behajtásra alkalmas kapu helyezhető el. A 12 m-nél szélesebb ingatlanokon legfeljebb két ilyen kapu nyitható.

(4)  Közterület felől induló gépkocsilehajtó esetén kötelező kerítést és kaput

építeni a közterületi telekhatárra.

(5)  Játszóterek lehatárolására szolgáló kerítés legfeljebb 1,4 méteres

magassággal alakítható ki.

(6)  Településképvédelmi okokból a beépített belterületi ingatlanok elkerítése

az (1)-(6) bekezdésben foglaltak figyelembevételével kötelező.

(7)  A kerítés településképhez illeszkedő módon történő kialakítása, valamint a

kerítés karbantartása a tulajdonos kötelessége.

20.§

(1)  Az építmények elhelyezésénél biztosítani kell a lehető legnagyobb

összefüggő zöldfelület kialakítását:

a)    az épület telken történő kialakult telepítéstől nem eltérő

telepítésével,

b)    a táj- és a termőhelyi adottságoknak megfelelő, elsősorban a 3.

melléklet 1. pontban meghatározott növények telepítésével.

(2)  A zöldfelület kialakítása során

a)    invazív fajok telepítése tiltott

b)     a fásítás és növénytermesztés során a 3.számú mellékletben szereplő őshonos fajokat előnyben kell részesíteni (felsorolásukat lsd. jelen rendelet 3. mellékletében);

c)    kerülni kell a tájidegen fajok telepítését;

d)     a telekhatár mentén nem telepíthető fás szárú növényzet úgy, hogy az a szomszédos telek használatát korlátozza és ezzel szükségtelen zavarást okozzon.

e)     amennyiben közcélú épület elhelyezés történik, úgy az épület – a helyi építési szabályzat keretein belül– mélyebb előkerttel is telepíthető, ha az így kialakított megnövekedett előkertet közkertként alakítják ki és azt megnyitják közhasználatra. Ettől eltérően nem lehet mélyebb az előkert.

4. Településképi szempontbólmeghatározó külterületekrevonatkozó szabályok

21.§

(1)  A településképi szempontból meghatározó külterületi, beépítésre nem szánt és természetvédelmi területekre vonatkozóan a 15–20.§-ban foglalt követelményeket jelen paragrafus (2)–(9) bekezdése szerinti eltérésekkel kell alkalmazni.

(2)  Az épületek, építmények telken belül rendezett, szabadon álló építési

módban helyezendők el.

(3)  A technológiai szempontból szükséges magas építményeket elsősorban

összevontan, csoportos módon szükséges elhelyezni.

(4)  Az újonnan kialakításra kerülő termelő, tároló és állattartó épületeket hagyományos tömegarányokkal kell kialakítani. Ettől eltérni csak technológiával igazolt módon és esetben lehetséges.

(5)  Az ipari funkciójú épületek esetén az egyszerű ipari formák alkalmazása az elsődleges, ezen belül nagy fesztávú ipari csarnokszerkezet, félnyeregtetős és lapostetős kialakítású egyedi szerkezet is építhető.

(6)  Szociális és irodaépületek modern építészeti anyag- és tömegkialakítással is

építhetők. A túlságosan tördelt és manzárd tető kialakítás nem lehetséges. (7)  A szélvédelem és a táji látványvédelem biztosítása érdekében intenzív

fásítás szükséges.

(8)  Tájképet zavaró építménynek számítanak, ezért itt nem helyezhetők el azok az építmények, melyek a táj jellegéhez képest erősen modern, technokrata karakterűek.

(9)  Az épületek homlokzatai elsősorban világos pasztellszínezésűek lehetnek. Tájidegen színezésnek minősülnek az élénk színek, a piros, az okkersárga, a lila, a kék színezések.

(10)Kerítés csak beton lábazat nélkül építhető.

5. Helyi védelemmel érintettértékekrevonatkozó követelmények

22.§

(1)  Helyi területi védelemmel érintett területen az új építmény homlokzatának tagolásával követni kell a szomszédos, illetve az utcában kialakult jellemző földszinti szintmagasságot.

(2)  Helyi egyedi védelem alatt álló építmény homlokzatainak minden részlete eredeti formájában tartandó meg. A védett és a védelemre tervezett építmények homlokzatait érintő átalakításoknál, illetőleg a meglévő építmények teljes körű vagy részleges felújításánál kizárólag az eredeti terveknek, vagy a bizonyíthatóan eredeti megvalósult állapotnak megfelelő kialakítás megengedett.

(3)  Helyi egyedi védelemmel érintett építmények közterületről látható

homlokzatainak részleges színezéssel történő felújítása nem megengedett. (4)  Helyi egyedi védelemmel érintett építmény nyílászáróinak felújítása vagy

cseréje esetén meg kell tartani a nyílászáró eredeti

a)    beépítési síkját,

b)    osztását,

 c)    anyagát,

d)    színét,

e)    arányait.

(5)  Helyi egyedi védelemmel érintett építményen csak a látványt nem zavaró

antenna, hírközlési egység elhelyezése megengedett.

(6)  A településkép védelme érdekében a helyi védelemmel érintett területen lévő építési tevékenységgel érintett építmény tetőfedő anyagaként bármely anyagból készült hullámlemez, cserepes lemez, bitumenes zsindely alkalmazása nem megengedett.

(7)  A helyi védelemmel érintett területen vagy helyi egyedi védelem alatt álló épületen látszó redőnytokos árnyékolószerkezet beépítése nem megengedett.

(8)  Helyi egyedi védelemmel érintett építményen 1,2 méternél nagyobb átmérőjű parabolaantenna, műholdvevő, illetve távközlési, adatátviteli berendezés kültéri egysége, hír- és adattovábbító berendezés és kábelei nem helyezhetők el.

(9)  Helyi területi védelemmel érintett területen telekalakítás nem lehetséges.

6. Reklámhordozókra vonatkozó településképi követelmények

23.§

(1)  Hirdetési célú berendezés a meglévő épített és természetes környezetbe, a településképbe illeszkedően csak úgy helyezhető el, hogy az ne akadályozza a közterületek és a szomszédos ingatlanok rendeltetésszerű használatát, valamint ne sértse a szomszédok jogait és törvényes érdekeit, ne okozzon közlekedési veszélyhelyzetet.

(2)  Épületek tetőzetén reklámfelület nem alakítható ki.

(3)  Az épület teljes homlokzatát érintő átalakítás, felújítás esetén az e

rendeletnek nem megfelelő cégért, cégtáblát, cégfeliratot el kell távolítani.

(4)  Ingatlanonként 1 db, maximum 0,5 m²-es nagyságú, az ingatlan eladását, bérbeadását meghirdető tábla az épület falán, ablakában vagy az ingatlan kerítésén, a homlokzat vagy a kerítés síkjában helyezhető el.

(5)  Beépítetlen ingatlanon az ingatlan eladását, bérbeadását meghirdető tábla

mérete nem haladhatja meg az 1 m²-t.

(6)  Építmény homlokzatán, kerítésén csak olyan név- és címtábla helyezhető el, amely az épületben lévő rendeltetési egységre, az abban folytatott tevékenységre vonatkozik.

(7)  A hirdetési célú berendezés tulajdonosa köteles gondoskodni annak rendszeres karbantartásáról, valamint arról, hogy a berendezés ne okozzon kárt az általa érintett létesítményben és annak rendeltetésszerű használatát ne korlátozza.

24.§

(1)  Épület homlokzatán cégér az épület homlokzati síkjára csak merőlegesen, cégtábla az épület homlokzati síkjával csak párhuzamosan, a homlokzati síkból ki nem fordulva helyezhető el.

(2)  Cégér homlokzatra merőleges felülete nem haladhatja meg a 0,8 m²-t,

vastagsága a 0,3 métert.

(3)  A cégér homlokzati falsíktól számított kinyúlása nem haladhatja meg az 1,0

métert.

(4)  A cégérek, cégtáblák tartó-, illetve hordozó szerkezeteit, továbbá a

cégfeliratokat úgy kell kialakítani, hogy

a)     azok mérete, aránya, anyaga szervesen illeszkedjen az érintett épület építészeti megoldásaihoz, a homlokzat meglévő vagy tervezett vízszintes és függőleges tagolásához, a nyílászárók kiosztásához,

azok ritmusához,

b)     naturális képeket, fotókat, a környezettől és az épület homlokzati színétől idegen, indokolatlanul elütő vagy erős színeket ne tartalmazzon,

c)    épületdíszt, díszítő tagozatot ne takarjon el.

25.§

(1)  Villódzó, káprázást okozó vagy futó fényű világító reklámberendezés nem

alkalmazható.

(2)  Cégjelzések, hirdető-berendezések az egyes homlokzatoknak legfeljebb 10%- át fedhetik be.

(3)  Cégjelzés, hirdető-berendezés csak úgy helyezhető el, hogy a közúti közlekedés űrszerelvényét ne érintse. Világító berendezések kizárólag a közlekedésbiztonsági szabályok betartása mellett helyezhetők el.

(4)  Üzletenként legfeljebb 1 db cégtábla, 1 db címtábla (a cég-és címtábla összevonható) és 1 db cégér helyezhető el, kivéve a saroképület esetét, amikor a sarkon elhelyezkedő üzlet esetében közterületenként egy-egy cégér helyezhető el.

(5)  A közterületen álló pavilonokon rendeltetési egységenként egy darab

üzletfelirat elhelyezése megengedett.

26.§

(1) Jelentős esemény (falunap, települési évforduló) hirdetésére: elhelyezhető

méretkikötés nélkül, évi tizenkét naptári hét időszaka alatt.

(2)  Tájékoztatás (konferencia, falugyűlés, idegenforgalmi esemény, koncert) esetén: reklám elhelyezhető méretkikötés nélkül, évi tizenkét naptári hét időszaka alatt.

(3)  Építési reklámháló esetén reklám elhelyezhető az építési tevékenység

időtartama alatt, melynek az építési napló-bejegyzés a feltétele

7. Egyes sajátosépítmények,műtárgyakelhelyezése

27.§

(1)  Közműlétesítmények – ide értve a nyomvonalas létesítményeket és a kapcsolódó műtárgyaikat – elhelyezésénél figyelemmel kell lenni a településképi megjelenésre.

(2)  Az új közművezetékek létesítése, meglévő közművezetékek más nyomvonalra történő áthelyezése, nyomvonalának meghosszabbítása – jogszabály eltérő rendelkezése hiányában – terepszint alatti elhelyezéssel történhet, kivéve az önkormányzati beruházásban megvalósuló közbiztonsági berendezésekhez (térfigyelő kamerákhoz), valamint a szélessávú internet biztosításához szükséges vezetékeket.

(3)  A közép- és kisfeszültségű erőátviteli és közvilágítási hálózatok, illetve a vezetékes elektronikus hírközlési hálózat nyomvonalas létesítményeinek korszerűsítésekor a vezetékek földalatti elhelyezését előnyben kell részesíteni.

(4)  A közép-, a kisfeszültségű erőátviteli és közvilágítási hálózatokat, illetve a vezetékes elektronikus hírközlési hálózat nyomvonalas létesítményeit földalatti elhelyezéssel szükséges megvalósítani a helyi területi védelemmel érintett területeken.

28.§

(1)  A település ellátását biztosító felszíni energiaellátási sajátos építmények,

műtárgyak elhelyezésére

a)    elsősorban a védelemmel nem érintett külterületi ingatlanok

alkalmasak,

b)    a belterületen fekvő védelemmel érintett ingatlanok, valamint azok

telekhatárától mért 10 méteres környezete nem alkalmasak.

(2)  A település ellátását biztosító elektronikus hírközlési sajátos építmények,

műtárgyak elhelyezésére

a)    elsősorban a védelemmel nem érintett külterületi ingatlanok

alkalmasak,

b)     belterületi védelemmel érintett ingatlanok és azok 50 méteres környezete– ide nem értve a templomtornyokban takartan

29.§

(1)  Antennát, gépészeti berendezést, égéstermék-kivezetőt, szellőzőt,

klímaberendezést utcafronti homlokzatra nem lehet elhelyezni.

(2)  Klímaberendezés és klímaberendezések kültéri egysége

a)    védett elem és védett terület esetében a közterületről látható

homlokzaton nem helyezhető el,

b)     nem védett építményeken a közterületről látható homlokzaton csak az építmény megjelenéséhez illeszkedve, takart módon helyezhető el és a kondenzvíz elvezetéséről megfelelően gondoskodni kell, az közterületre vagy szomszéd telekre nem folyhat át;

c)     új építményen csak a településképhez illeszkedve, az építmény részeként, a megfelelő elhelyezés, kialakítás bemutatásával, annak lehetőségének biztosításával helyezhető el; utólag csak településképi bejelentési eljárás lefolytatását követően helyezhető el.

d)    oldalhatáron álló beépítési mód esetén szomszéd oldali homlokzaton

nem helyezhető el.

(3)  Gépészeti berendezések elhelyezése az építmények tetején csak takartan, az

építményhez illeszkedő módon megengedett.

(4)  Antenna vevőegysége csak az épületek utcafronti homlokzati síkjától mért

3,0 méteren túl helyezhető el.

(5)  Magastetős épületen utcaképben megjelenő síktáblás napelem, napkollektor

a ferde tetősíktól eltérő hajlásszögben nem helyezhető el.

IV. fejezet

TELEPÜLÉSKÉP-ÉRVÉNYESÍTŐ ESZKÖZÖK

1. Településképvédelmitájékoztatásés szakmai konzultáció

30.§

(1)  Szakmai konzultáció igénybevétele

a)    az Étv. 33/A. §-a szerinti egyszerű bejelentéshez kötött,

b)    védett épületen és annak ingatlanán történő,

c)     a település teljes közigazgatási területén minden, az utcaképet befolyásoló építési, átalakítási, felújítási, színezési munkákkal kapcsolatos építési tevékenység tekintetében kötelező.

(2)  A szakmai konzultáció során a külön jogszabályban meghatározottak szerint

szükséges eljárni.

(3)  A szakmai konzultáció iránti kérelemhez csatolni kell az elbíráláshoz szükséges mélységgel kidolgozott dokumentációt, az előzetes anyag- és színhasználat megjelölésével.

2. Településképi véleményezési eljárás

31.§

(1)  A településképi véleményezési eljárás díj- és illetékmentes.

(2)  Településképi véleményezési eljárást kell lefolytatni a jogszabályban

építésügyi hatósági engedélyhez kötött építmény építésére, bővítésére,

átalakítására, valamint terep megváltoztatására irányuló tevékenységre vonatkozó építési, összevont vagy fennmaradási engedélyezési eljárást megelőzően.

(3)  A településképi véleményezési eljárásra az e rendeletben valamint a külön

jogszabályban foglaltakat együttesen kell alkalmazni.

(4)  A polgármester a véleményét a települési főépítész szakmai álláspontja

alapján alakítja ki.

32.§

(1)  A településképi véleményezési eljárás lefolytatása és az építészeti-műszaki dokumentáció értékelése során a településképben harmonikusan megjelenő, településképet nem zavaró, az épített és természeti környezethez illeszkedő és annak előnyösebb megjelenését segítő megoldási szempontokat kell érvényesíteni.

(2)  A településképi véleményezési eljárás lefolytatása során vizsgálni szükséges, hogy a véleményezésre benyújtott építészeti-műszaki tervdokumentáció tartalma megfelel-e a vonatkozó jogszabályi előírásoknak.

(3)  Nem megfelelő tartalmú tervdokumentáció esetén a polgármester hiánypótlási felhívást küld a kérelmezőnek a kérelem beadásától számított 5 napon belül.

 (4) Amennyiben a hiánypótlási felszólításban szereplő határidőig a kérelmező a

hiánypótlást nem teljesíti, kérelme elutasításra kerül

(5)  A telepítéssel kapcsolatban vizsgálni kell, hogy

a)    a beépítés módja – az (1) bekezdésben foglaltakon túl– megfelel-e a

környezetbe illeszkedés követelményének,

b)     megfelelően veszi-e figyelembe a kialakult vagy átalakuló környező beépítés adottságait, rendeltetésszerű használatának és fejlesztésének lehetőségeit,

c)    nem korlátozza-e indokolatlan mértékben a szomszédos ingatlanok

benapozását,

d)    több építési ütemben megvalósuló új beépítés vagy meglévő

építmények bővítése esetén

•       biztosított lesz-e az előírásoknak és az illeszkedési követelményeknek megfelelő további fejlesztés, bővítés megvalósíthatósága, és

•      a beépítés javasolt sorrendje megfelel-e a rendezett

településképpel kapcsolatos követelményeknek.

 (6)  Az alaprajzi elrendezéssel kapcsolatban vizsgálni kell, hogy

a)     a tervezett rendeltetés, valamint az azzal összefüggő használat nem korlátozza vagy zavarja-e indokolatlan mértékben a szomszédos ingatlanok rendeltetésszerű használatát, és

b)     az alaprajzi megoldások nem eredményezik-e az épület tömegének vagy homlokzatainak településképi szempontból kedvezőtlen megjelenését.

(7)  Az épület homlokzatának és tetőzetének kialakításával kapcsolatban

vizsgálni kell, hogy

a)     azok építészeti megoldásai megfelelően illeszkednek-e a kialakult, továbbá a településrendezési eszköz szerint átalakuló épített környezethez,

b)    a homlokzatok tagolása, a nyílászárók kiosztása összhangban áll-e az

épület rendeltetésével és használatának sajátosságaival,

c)    a terv javaslatot ad-e a rendeltetéssel összefüggő reklám- és

információs berendezések elhelyezésére és kialakítására,

d)    a terv településképi szempontból kedvező megoldást tartalmaz-e az

épület gépészeti és egyéb berendezései, tartozékai elhelyezésére, és

e)     a tetőzet kialakítása – különösen hajlásszöge és esetleges tetőfelépítményei – megfelelően illeszkednek-e a domináns környezet adottságaihoz.

(8)  A határoló közterülettel való kapcsolatot illetően vizsgálni kell, hogy a közterület fölé benyúló építményrészek, szerkezetek és berendezések milyen módon befolyásolják a közterület használatát, különös tekintettel a meglévő és a telepítendő fákra, fasorokra.

(9)  A településképi véleményhez minden esetben mellékelni kell a főépítészi

szakvéleményt.

33.§

(1)  A településképi véleményezési eljárás során kiadott vélemény 6 hónapig

érvényes.

(2)  Az (1) bekezdés szerinti határidőn belül, ha a kérelmező nem indítja el az engedélyezési eljárást, akkor a településképi véleményezési eljárást újra le kell folytatni.

3. Településképi bejelentési eljárás

34.§

(1)  Településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni a törvényben vagy kormányrendeletben meghatározott építési engedélyhez nem kötött építési tevékenységek közül

a)    településképi szempontból meghatározó területen található

•      épület, építmény felújítása, átalakítása, helyreállítása,

korszerűsítése,

•       épület homlokzatának megváltoztatása, utólagos hőszigetelése, homlokzati nyílászáró cseréje, homlokzatfelület színezése, valamint a homlokzat felületképzésének megváltoztatása,

•      szellőző-, illetve klíma-berendezés, áru- és pénzautomata,

homlokzaton való elhelyezése,

b)     közterületről látszódó, nettó 100 m³ térfogatot és 4,5 m gerincmagasságot az építési tevékenységet követően sem meghaladó méretű, nem emberi tartózkodásra szolgáló, falakkal határolt építmény építése, bővítése,

c)    közterületi kerítés és azzal egybeépített építmények építése,

átépítése,

d)    szélerőmű, szélgenerátor építése esetén.

(2)  Településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni bármilyen épület

rendeltetésének a megváltoztatásához.

(3)  Településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni a településkép védelméről szóló törvény reklámok közzétételével kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtási rendeletében szereplő általános településképi követelmények tekintetében a reklámok és reklámhordozók elhelyezésénél, meglévő bővítésénél vagy átalakításánál, valamint reklám- és hirdetőberendezések közül közterületen vagy magánterületen reklám- és hirdetőberendezés elhelyezése, meglévő bővítése vagy átalakítása esetében.

35.§

(1)  A településképi bejelentési eljárásra az e rendeletben valamint a külön

jogszabályban foglaltakat együttesen kell alkalmazni.

(2)  A településképi bejelentési eljárás az ügyfél által a polgármesterhez

benyújtott kérelemre indul.

(3)  A kérelemhez papír alapú dokumentációt vagy a dokumentációt tartalmazó digitális adathordozót kell mellékelni a bejelentés tárgyához igazodó tartalommal, mely az elvégzendő tevékenység tekintetében elegendő információt nyújt az elbírálásához.

(4)  Nem megfelelő tartalmú tervdokumentáció esetén a polgármester hiánypótlási felhívást küld a kérelmezőnek a kérelem beadásától számított 5 napon belül.

(5)  Amennyiben a hiánypótlási felszólításban szereplő határidőig a kérelmező a

hiánypótlást nem teljesíti, kérelme elutasításra kerül.

36.§

(1)  A településképi bejelentés tudomásulvételét tartalmazó hatósági határozatot, illetve a bejelentett tevékenység megtagadását tartalmazó határozatot, továbbá 1 pld. záradékkal ellátott dokumentációt a polgármester a bejelentés megérkezésétől számított 15 napon belül adja ki.

(2)  A bejelentett tevékenység tudomásulvételét rögzítő határozat érvényességi hatálya 3 év. Kerítés építése, átépítése esetén 1 év, mely két alkalommal további 1-1 évvel meghosszabbítható, abban az esetben, ha a tevékenység a vonatkozó településrendezési eszközökben, egyéb vonatkozó rendeletekben foglalt előírásoknak továbbra is megfelel.

(3)  A bejelentő a polgármester döntésével szemben a határozat kézhezvételtől számított 15 napon belül fellebbezhet, mely fellebbezés elbírálására Sajóvelezd Község Önkormányzata Képviselő-testülete jogosult.

V.fejezet

TELEPÜLÉSKÉPI KÖTELEZÉS

1. Atelepülésképi kötelezési eljárásszabályai

37.§

(1)  A településképi követelmények teljesítése érdekében a polgármester településképi kötelezési eljárást folytat le a jelen paragrafus (2)–(8) bekezdésében részletezett esetekben

(2)  építési engedélyhez nem kötött építési tevékenységek és e tevékenységek eredményeként létrejött építmények, továbbá építmények rendeltetésének módosítása esetében a településképi szempontok érvényesítése érdekében:

a.)    a bejelentési eljárás hatálya alá tartozó tevékenység esetében

településképi bejelentési eljárás lefolytatásának elmulasztása esetén,

b)    a településképi bejelentési eljárás során hozott döntésben foglaltak

megszegése esetén

c.)ha az építmény vagy környezete nem felel meg a helyi építési

szabályzat és a településkép védelmi rendelet előírásainak,

d)     ha az építmény vagy környezete műszakilag, esztétikailag nem megfelelő, homlokzati elemei hiányosak, töredezettek, színezése lekopott,

e)    ha az építmény vagy környezetének megjelenése a településképet

kirívó módon rontja,

f)     ha az építményt vagy környezetét nem a szabályoknak megfelelően

vagy a településképet kirívóan rontó módon használják.

(3)  a bejelentési eljárás hatálya alá tartozó esetekben;

(4)  a településképi bejelentési eljárás lefolytatásának elmulasztása esetén; (5)  a településképi bejelentési eljárás során hozott döntésben foglaltak

megszegése esetén;

(6)  a kötelező településképvédelmi konzultáció elmulasztása esetén;

(7)  a településképet rontó feliratok, cégérek megszüntetése, átalakítása

érdekében;

(8)  a településkép védelme érdekében az e rendeletben meghatározott

településképi követelmények megszegése esetén.

38.§

(1)  A polgármester a településképi követelmények teljesülése érdekében kötelezi az érintett ingatlan tulajdonosát, vagy– amennyiben az ingatlant nem a tulajdonos használja – használóját az érintett építmény, építményrész, reklámhordozó vagy ezek környezetének felújítására, karbantartására, átalakítására, elbontására vagy eltávolítására; a kirívó módon történő használat felfüggesztésére.

(2)  A polgármester a kötelezési eljárás lefolytatása előtt tájékoztatást és

felhívást küld az érintett ingatlan tulajdonosának vagy használójának.

(3)  A polgármester döntésével szemben a kézhezvételtől számított 15 napon belül fellebbezés nyújtható be Sajóvelezd Község Önkormányzata Képviselő- testületéhez. A Képviselő-testület döntését legkésőbb a fellebbezés benyújtását követő soron következő rendes ülésén hozza meg.

2. Atelepülésképi bírság

39.§

(1)  A településképi kötelezésben előírtak megszegése esetén e magatartás elkövetőjével szemben a polgármester bírságot szabhat ki, mely bírság több alkalommal kiszabható és adók módjára behajtható.

(2)  A településképi bírságot a polgármester határozatban állapítja meg.

(3)  Az érintettet a településképi bírságról hozott határozatról tértivevényes

levél útján értesíteni kell.

 (4)  A településképi bírság

a)    felső határa 1 000 000 forint,

b)    alsó határa 10 000 forint.

(5)  A településképi bírság kiszabásánál az alábbi szempontokat kell mérlegelni:

a)     a jogsértéssel okozott hátrányt, ideértve a hátrány megelőzésével, elhárításával, helyreállításával kapcsolatban felmerült költségeket, illetve a jogsértéssel elért előny mértékét,

b)    a jogsértéssel okozott hátrány visszafordíthatóságát,

c)    a jogsértéssel érintettek körének nagyságát,

d)    a jogsértő állapot időtartamát,

e)    a jogsértő magatartás ismétlődését és gyakoriságát,

f)     a jogsértést elkövető eljárást segítő, együttműködő magatartását,

valamint

g)    a jogsértést elkövető gazdasági súlyát.

(6)  A polgármester döntésével szemben a kézhezvételtől számított 15 napon belül fellebbezés nyújtható be Sajóvelezd Község Önkormányzata Képviselő- testületéhez. A Képviselő-testület döntését legkésőbb a fellebbezés benyújtását követő soron következő rendes ülésén hozza meg.

40.§

(1)  A kiszabott településképi bírságot közvetlenül Sajóvelezd Község Önkormányzata erre a célra szolgáló bankszámlájára történő befizetéssel kell teljesíteni.

(2)  az (1) pontban szereplő megfizetési mód elmaradása esetén – a 2011. évi CXCV. törvény 42.§ (3) bekezdése értelmében – a meg nem fizetett bírság köztartozásnak minősül, és adók módjára kell behajtani.

VI. fejezet

TÁMOGATÁSI ÉS ÖSZTÖNZÉSI RENDSZER

41.§

(1)  A védett érték tulajdonosának kérésére a szokásos jó karbantartási feladatokon túlmenő, a védettséggel összefüggésben szükségessé váló, a tulajdonost terhelő munkálatok finanszírozásához az önkormányzat támogatást adhat.

(2)  A támogatás mértékét Sajóvelezd Község Önkormányzata Képviselő- testülete évente az éves költségvetési rendeletében határozza meg

(3)  Az (1) szerinti önkormányzati támogatás csak az esetben nyújtható, ha

a)     a helyi védett értéket a tulajdonos megfelelő módon fenntartja (karbantartja), azt neki felróható módon nem károsítja,

    b)  a karbantartással és az építéssel összefüggő hatósági előírásokat és

szabályokat maradéktalanul betartja.

c)     Nem adható önkormányzati támogatás, ha a helyi védett értékkel összefüggésben engedély nélkül vagy engedélytől eltérően, illetve szabálytalanul végeztek építési munkát.

Záró rendelkezések

42.§

(1)  A rendelet  2018. január l.napján lép hatályba, rendelkezéseit az ezt követően indult eljárásokban kell alkalmazni.

(2)  Hatályát veszti Sajóvelezd Község Önkormányzata Képviselő-testülete a reklámok, reklámhordozók és cégérek elhelyezése, alkalmazása településképi bejelentési eljárásról és a településképi kötelezésről szóló 11/2016.(X.20.) önkormányzati rendelete

Pál Katalin                                                      Schlögl Zoltánné

polgármesterjegyző

A rendelet 2017. december 15. napján 11.10 órakor  kihirdetésre került.

Schlögl Zoltánné

jegyző