Tiszaladány Község Képviselő-testülete 4/2007 (II.8..) önkormányzati rendelete

Helyi Építési Szabályzat

Hatályos: 2017. 06. 12

TISZALADÁNY KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT

4/2007. (II.08.)számú


r e n d e l e t e


Helyi Építési Szabályzat


TISZALADÁNY KÖZSÉG Önkormányzatának Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló, többször módosított 1990. évi LXV. törvény 16. §. (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló többször módosított 1997. évi LXXVIII. törvény 6. §.-ában foglaltakra az építés helyi rendjének biztosítására megalkotja a Helyi Építési Szabályzatról (HÉSZ) szóló rendeletét az alábbiak szerint:


A rendelet hatálya

1.§


(1)A rendelet területi hatálya kiterjed TISZALADÁNY község közigazgatási területére.


(2)A rendelet hatálya alá tartozó területen területet alakítani, épületet és más építményt (a műtárgyakat is ide értve) tervezni, kivitelezni, építeni, felújítani, átalakítani, korszerűsíteni, bővíteni, lebontani, használni, valamint mindezekre hatósági engedélyt adni az általános érvényű előírások mellett csak és kizárólag e rendelet és a hozzá tartozó Szabályozási Terv együttes alkalmazásával szabad.


(3)A rendelet területi és tárgyi hatályát érintő minden természetes és jogi személyre nézve kötelező előírásokat tartalmaz. A rendeletben foglalt kötelező előírásoktól eltérni csak a HÉSZ és a Szabályozási Terv módosításával lehet.


2. §


(1)A beépítésre szánt területre (belterületre) – a vonatkozó tervlapokon (SZ-1, SZ-2) jelölt - kötelező szabályozási elemnek kell tekinteni az alábbiakat:


- a közterület és egyéb terület-felhasználási egységek határvonala,

      - építési határvonal,

      - az eltérő terület-felhasználási egységek határvonalai,

      - a terület-felhasználási kategóriák, a terület-felhasználási besorolás, övezeti

        besorolás,

      - a legnagyobb beépítettség mértéke,

      - a megengedett építmény magasság,

      - a minimális telekméret,

      - a kötelező beépítési vonal,

      - a környezetvédelmi előírások,

      - korlátozások.

(2)Az (1) bekezdésben felsorolt kötelező szabályozási elemek a település egésze szempontjából a legfontosabb elemek, ezért azok módosítása megváltoztatása csak a Szabályozási Terv módosításával történhet.



3. §


(1)A beépítésre nem szánt területre (külterületre) – a vonatkozó tervlapon jelölt - kötelező szabályozási elemnek kell tekinteni az alábbiakat:


- a szabályozási vonalakat,

- a terület-felhasználási egységek határát,

- a terület-felhasználási egységeken belüli övezetek határát,

- a terület-felhasználási egység, illetve övezet jelét,

- a terület-felhasználási egységekben, illetve övezetekben előírt beépíthető

        legkisebb földrészlet nagyságát,

      - a terület-felhasználási egységekben, illetve övezetekben kialakítható legkisebb

        földrészlet területét,

- a belterület bővítés határát.


(2)Az (1) bekezdésben felsorolt szabályozási elemek csak a Szabályozási Terv módosításával változtathatók, illetve szüntethetők meg.



4. §


A kötelező erejű elemek módosítására vonatkozóan a területrendezési tervek készítéséről, egyeztetéséről, módosításáról és karbantartásáról az épített környezet alakításáról és védelméről szóló többször módosított 1997. évi LXXVIII. sz. törvény.



I. Fejezet


Az építési engedélyezés általános szabályai


5. §-hatályon kívül helyezve


6. §- hatályon kívül helyezve



7. §


(1)Azokon a területeken, ahol a terület felhasználása, vagy az építés minősége (övezete) a szabályozási terven jelöltek szerint megváltozik, építés (és telekalakítás is) csak a változásnak megfelelően engedélyezhető.


(2)Azokon a beépítésre szánt területeken, melyeken az építés feltételei (például terület előkészítés vagy közművesítés hiánya miatt) nem biztosítottak, építési engedély nem adható, elvi építési engedély esetében az építési engedély feltételeit a határozatban közölni kell.


(3)A műemléki védelem, a műemléki környezet és a helyi értékvédelem területén, valamint a Különleges területeken tervezési tevékenységet csak vezető tervezői jogosultsággal rendelkező építész végezhet. Az e területekre benyújtott építési engedélyezési tervek előzetes főépítészi egyeztetése és jóváhagyása kötelező.


(4)Minden beépítésre szánt területen az építmények, önálló rendeltetési egységek, területek rendeltetésszerű használatához a 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet 42 §-ában meghatározott mértékű járműtárolót, várakozó (parkoló) helyet és rendszeres teherszállítás esetén rakodóhelyet kell biztosítani.


(5)A rendeletben számított gépjármű elhelyezési kötelezettségtől - a járműtároló épületeket kivéve - a település sajátosságaira figyelemmel, közlekedési vizsgálat alapján készített helyi önkormányzati parkolási rendelet - legfeljebb 50 %-os eltéréssel - eltérő értékeket is megállapíthat. A helyi önkormányzati parkolási rendeletben nyílik lehetőség arra, hogy parkolás céljára - útkezelői hozzájárulással - megengedje a közterületek közlekedésre szánt területe-, illetőleg a közforgalom céljára átadott magánút területe egy részének felhasználását.   Ilyen esetekben a helyi adottságokon túl a 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet 42. § 11. pontjában meghatározottakat is figyelembe kell venni.



A telkek beépítésének feltételei


8.§


(1) Az egyes építési övezetekben előírt közműellátottság megléte az építés feltétele.


(2)Az egyes építési övezetekben építési engedélyt kiadni - a zárt rendszerű csapadékvíz elvezetés kivételével - csak a teljes közműhálózat kiépítése, vagy az azokat pótló berendezések megléte esetén lehet.


(3)Szennyvízelvezetés szolgáltatásának igénybevétele a használatbavételi engedély kiadásának időpontjától kötelező. Amennyiben a szennyvízkezelés zárt rendszerű egyedi szennyvíztározóban történik, ennek üzembe helyezését szintén a használatbavétel feltételeként kell kezelni.


(4)A tervezett földmunkák előtt szükséges a terv által érintett (még beépítetlen) nagyobb összefüggő területek régészeti lelőhelyeinek topográfiai meghatározása, a veszélyeztetett régészeti lelőhelyek feltárása, azok anyagának megfelelő elhelyezése



A közigazgatási terület-felhasználási egységeinek tagozódása


9. §

A közigazgatási terület-felhasználási egységeinek tagozódása


(1)A település közigazgatási területe beépítésre szánt és beépítésre nem szánt területből áll.



(2)A beépítésre szánt terület az alábbi terület-felhasználási egységekre (övezetekre) tagozódnak:


Lakóterületek

Lf-1 övezet (falusias, hagyományőrző, aprótelkes beépítéssel)

Lf-2 övezet (falusias, kertes karakterrel keveredő hagyományőrző, szalagtelkes beépítéssel)

Lf-3 falusias kertes lakóövezet

Szintterületi sűrűség: 0,5


Településközpont vegyes terület

Vt - (településközpont vegyes terület) SZERZETT JOG

Szintterület sűrűség: 1,4


Különleges beépítésre szánt területek (sportpálya, temető, kemping, hajókikötő stb.,)

Szintterületi sűrűség: 2,0.

     - Ksp         sportpálya

     - Ksz          szabadidő park

      - Kst         strand (szabad strand)

      - Klp         lovaspanzió

      - Kgb        génbank

      - Kfl          fedett lovarda

     - Kal          akadály lovaspálya

      - Kmg       különleges mezőgazdasági üzemi övezet


Különleges beépítésre nem szánt területek

      - Kt           temető

      - Ket         emléktemető

      - Köt         különleges ökoturisztikai szállásférőhely és vendéglátó, szabadidő övezet


Közlekedési és közműterület

      - KÖu       közút


Zöldterület

      - Z zöldterület



Erdőterület

      - Evk        környezetvédelmi célú erdő

      - Eg           gazdasági célú erdő

      - Evt         természetvédelmi célú erdő


Mezőgazdasági rendeltetésű terület

      - Má-I       általános mezőgazdasági terület övezete (szántó művelésű terület intenzív használattal)

      - Má-Ix     általános mezőgazdasági terület övezete (szántó művelésű terület intenzív használattal – major-létesítési tilalommal

      - Má-E      általános mezőgazdasági terület övezete (gyep, legelő területek – extenzív használattal)

      - Má-Ex    általános mezőgazdasági terület övezete (gyep, legelő területek majorlétesítési tilalommal)

      - Mk          kertes mezőgazdasági terület övezete (szőlőültetvények és gyümölcsösök területe)


Vízgazdálkodási rendeltetésű területek

      - V            vízgazdálkodási területek



(1)A belterületi határ módosításáról és kitűzéséről a belterületi szabályozási terv alapján kell gondoskodni, a vonatkozó és érvényben lévő rendeletekben és utasításokban foglaltak figyelembe vételével.


(2)A belterületbe kerülő területek rendeltetését, övezeti besorolását a belterületi szabályozási terv határozza meg. A belterületbe vonandó területek bevonása a konkrét építési igények szerint, szakaszosan is végrehajtható. A belterületbe vonásról az ingatlan tulajdonosának kell gondoskodnia.


(3)Belterületbe vonandó területeket a külterületi településszerkezeti terv tartalmazza.



II. Fejezet


Beépítésre szánt területek


                      Az egyes terület-felhasználási egységekre vonatkozó előírások


Telekalakítás


11. §


(1)Azon övezetek területén, ahol a Szabályozási Terv telekalakítási terv készítését írja elő, a telekalakítás és az építési engedély kiadásának feltétele a telekalakítási terv elkészítése.


(2)Ha a telekalakítási terv készítése során a kialakítandó telkek bármelyike nem közelíthető meg a Szabályozási terv szerint kialakított közterületről, akkor

-amennyiben magánút kialakítható, azt a telekalakítási tervben kell megoldani,

-amennyiben közterület kialakítása vagy módosítása (bővítés, megszüntetés, -szűkítés) válik szükségessé, a Szabályozási Tervet módosítani kell.


(3)Övezet, építési övezet határa csak telek, építési telek határa mentén lehet, ezért telekalakítás (telekegyesítés) nem engedélyezhető úgy, hogy egy telekre két övezet előírásai legyenek érvényesek.


(4)A település belterületén új nyúlványos telek nem alakítható ki.


(5)Az övezetekben több telek összevonásával - az övezeti előírásoknak megfelelően -egységesen beépíthető építési telek kialakítható.


(6)A telekalakítás szabályai:

a.) Az OTÉK III. fejezetében foglaltak figyelembevételével a telekalakítási eljárásról szóló 85/2000. (XI.08.) FVM rendelet, valamint a 37/2007.(XII.13.) ÖTM szerint kell eljárni.

b.)Telket csak úgy szabad alakítani, hogy a terület rendeltetésének megfelelő használatra alkalmas legyen, továbbá annak alakja, terjedelme, beépítettsége a szabályozási tervnek és a vonatkozó jogszabályoknak megfeleljen.


c.)A szabályozási terv szerinti telekcsoport rendezésénél a telkeket egyesíteni kell, az egyesített földrészletből ki kell venni a közterületeket, majd a fennmaradt területet a területre vonatkozó előírásoknak megfelelő telkekre kell felosztani.



Általános előírások


12. §


(1)A település közigazgatási területén építési engedély csak az építési szabályoknak megfelelően kialakított kiszolgáló-, vagy lakóútról, vagy önálló helyrajzi számmal rendelkező magánútról gépjárművel közvetlenül megközelíthető telekre adható. Az egynél több telket kiszolgáló magánutakat közforgalom elől nem szabad elzárni, biztosítani kell, hogy az általuk kiszolgált telkek járművel akadályoztatás nélkül, bármikor megközelíthetők legyenek.


(2)Az egyes telkek beépítési lehetőségét az általános előírásokon túlmenően az adott telekre vonatkozó övezeti előírások határozzák meg. Építési engedély csak a HÉSZ vonatkozó általános és részletes előírásainak betartásával adható ki. Ha a kialakult már beépített telkek területén új épület létesítésére kerül sor, akkor a telek beépítése a számszerűen meghatározott építési előírások szerint történhet. A kialakult (K) beépítési mód, beépítettség, építménymagasság, teleknagyság csak akkor alkalmazható, ha az új épület a szomszédos telkek beépítését nem korlátozza.


(3)A település közigazgatási területén a már meglévő, kialakult beépítés fenntartható (állagmegóvás, felújítás engedélyezhető), de új építési munka csak a HÉSZ előírásainak betartásával végezhető.


(4)Építési engedély kiadásánál figyelembe kell venni a szabályozási terven feltüntetett, valamint egyéb jogszabályok által megalapozott, a szakhatóságok által megszabott védőterületet, védőtávolságot, védősávot.


(5)A talaj- és felszíni vizek áramlását és minőségét veszélyeztető építés esetén építési engedély csak az illetékes vízügyi hatóság bevonásával adható ki.


(6)Az előkertek mélységét a környezetben kialakult beépítésnek megfelelően kell meghatározni. Az új építési övezetté váló területeken, vagy ha az adott telek környezetében nincs kialakult beépítés, az előkert mélysége legalább 5 m.


(7)Az oldal- és hátsókertek kialakítására az OTÉK vonatkozó előírásai a mértékadók minden olyan esetben, ahol e szabályzat ettől eltérő értékeket nem határoz meg.


(8)A jelenlegi terület-felhasználásában megváltozó, beépítésre szánt területeken építési engedély csak a teljes közmű, burkolt út és a terület vízrendezésének meglétekor adható.


(9)A beépítésre nem szánt területeken a közműellátás tekintetében az OTÉK 33. §-ában rögzített feltételek teljesítése esetén adható ki építési engedély.


(10)Az egyes övezetekben, építési övezetekben tervezett létesítményekre akkor adható ki építési, használatbavételi és rendeltetés-megváltoztatási engedély, ha a létesítményben tervezett tevékenység nem lépi túl az adott övezetre, építési övezetre jelen rendeletben előírt környezetvédelmi határértékeket.


(11)Homlokvonali kerítés létesítésére engedélyt kiadni az OTÉK 44. §-ának és a HÉSZ kerítésekre vonatkozó előírásai szerint lehet.


(12)A település területén állattartó építmény építési engedélyezési eljárásánál az állattartást szabályozó helyi önkormányzati rendelet előírásait be kell tartani.


(13)A település közigazgatási területén a vezeték nélküli hírközlési és mikrohullámú létesítmények engedélykötelesek.


(14)Közcélú vezeték nélküli hírközlési és mikrohullámú létesítmények lakóterületen nem, egyéb területen a lakóépülettől 50 m-re helyezhetők el.


(15)Lakótelkeken csak magáncélú és–tulajdonú vezeték nélküli hírközlési létesítmények (antennaoszlopok) helyezhetők el.





(16) Valamennyi övezetben elhelyezhetők:

-a nyomvonal jellegű építmények és műtárgyaik, a külön jogszabályok keretein belül, kivéve a településközpont vegyes területet, itt az (5) bekezdés szerint kell eljárni.

-a köztárgyak,

-a kutatást és az ismeretterjesztést szolgáló épületnek nem minősülő építmények,

-a honvédelmet és a belbiztonságot szolgáló műtárgyak,

-a nyilvános illemhelyek, hulladékgyűjtők.


Az építési telken a telek beépített területébe be nem számíthatóan az alábbi melléképítmények helyezhetők el:


elő- és oldalkertben:

közműbecsatlakozási műtárgy, hulladéktartály tároló (legfeljebb 1,50 m-es magassággal), kirakatszekrény (legfeljebb 0,40 m-es szélességgel).

oldal- és hátsókertben:

kerti építmény (hinta, csúszda, szökőkút, a terepszintnél 1 m-nél nem magasabbra emelkedő lefedés nélküli terasz), kerti víz- és fürdőmedence, napkollektor, kerti épített tűzrakó hely, lugas, kerti tető legfeljebb 20 m2 vízszintes vetülettel, kerti szabadlépcső és lejtő, szabadon álló és legfeljebb 6 m magas szélkerék, antennaoszlop


(17)Terepszint alatti építmény- a közműépítményeket kivételével- a legnagyobb beépítés nagyságát meghaladó mértékben csak az építési hely határain belül, a telekre vonatkozó legkisebb zöldfelület megvalósításával, és csak akkor engedélyezhető, ha terepszinttől számított magassága az 1 m-t nem haladja meg.


(18)Az alábbiakban felsorolt területeken átjátszó antennát és annak tartószerkezetét nem szabad elhelyezni:

-műemléken és a hozzá tartozó telekterületen,

-műemléki környezet területén,

-helyi értékvédelmi területen,

-lakóépülettől 50 méteren belül.


Lakóterületek általános előírásai


13. §


(1)A területen fő funkcióként elsősorban lakóépületek helyezhetők el, valamint

-termelő kertgazdasági építmény,

-a terület ellátását szolgáló üzleti, kereskedelmi, vendéglátó épület, 500 m2 beépített szintterületig

-kézműipari építmény, 500 m2 beépített szintterületig

-igazgatási, egyházi, művelődési és nevelési-oktatási, egészségügyi, szociális épület, 500 m2 beépített szintterületig

-szolgáltató és szállás épületek 500 m2 beépített szintterületig

-sportlétesítmény

-üzemanyagtöltő kivételesen sem helyezhető el

-nem zavaró hatású egyéb üzleti építmény


(2)Kiegészítő mellékfunkcióknál az alábbi előírásokat kell figyelembe venni:

-Ha a főfunkcióval egybeépülve egy tömeget képez, az építmény és tetőgerinc magasságra vonatkozó előírásokat kell betartani, de a főfunkció építmény magasságát nem lépheti túl.

-Különálló kiegészítő mellékfunkció építménymagassága 3,5 m lehet.


(3)Az építési hely (építmények elhelyezése) feleljen meg:

-a lakóterületre vonatkozó jelen előírásoknak,

-a lakóterületre vonatkozó zaj és rezgésvédelmi előírásoknak,

-a levegőminőségi előírásoknak,

-működésük a közízlést, közrendet nem sértheti,

az ellátó rendszerek igénybevételével azok működésében zavart nem okozhat.


(4)A beépítési mód oldalhatáron álló, de amennyiben a telekméret indokolttá, illetve szükségessé teszi, szabadon álló beépítési mód is engedélyezhető lakótömbönként, főként a sarkok beépítésénél, vagy szórványosan, ha a telek szélessége meghaladja a 20 m-t.


(5)Egy lakótelken több főfunkció építménye (főépület) nem építhető.


(6)Különálló kiszolgáló melléképítmény elhelyezésének szabályai:


Az épületek közötti távolság betartandó,

-Oldalhatáron álló beépítés esetén állattartó melléképítményt feltétlenül, egyéb építményt a hátsó kertben a főfunkció építménye mögött kell elhelyezni arra a telekhatárra, ahol a főfunkció építménye áll. Ettől eltérni csak abban az esetben lehet, ha a főfunkció építménye nem közvetlenül a telekhatárra került.

-Szabadon álló beépítésnél az építmény mögött a hátsó kertben, a szomszédos telken lévő épületek közt előírt legkisebb távolság betartásával lehetséges.


(7)Állattartó építmény utcafrontra, előkertbe nem épülhet. Állattartó kiegészítő funkciójú melléklétesítmények esetén az alábbi védőtávolságokat is be kell tartani.


(8)Nagyüzemi állattartás létesítményei belterületen nem helyezhetők el.


(9)A helyi értékvédelemre kijelölt területen a lakóépület tetőfedése pikkelyszerű,

 vagy kerámia anyagú (lehetőleg) cserép kerüljön. A harsány színű városképbe

 nem  illő tetőfedő anyag alkalmazása nem engedhető meg.


(10)Az övezetekre vonatkozó általános követelményeket az egyes övezetekhez csatolt táblázatok tartalmazzák.


(11) A „kismélységű” telkek beépítése:


A 25,0 m mélységet el nem érő kisméretű telkek esetében, a telek beépítésére vonatkozó általános és egyedi övezeti előírásoktól eltérő szabályokat is be kell tartani.

Kismélységű teleknek az az építési telek minősül, melynek építési oldalon mért mélysége (feltéve, hogy a szemközti telekhatártól max. 5 m-el rövidebb) a 25,0 métert nem éri el. Amennyiben a szemközti telekoldal hosszától való eltérés 5 m –nél nagyobb, a két oldal átlagának értékét kell figyelembe venni. A „kismélységű” telkekre vonatkozó speciális előírásokat kell a fenti értéknél valamivel nagyobb mélységű azon telkekre is alkalmazni, melyeket a szabályozási terv, az egységes szabályozásra törekvés érdekében, külön ebbe a kategóriába sorol.


A „kismélységű” telkekre vonatkozó külön előírások:


ca) Ha a kismélységű telek vége nem a szomszédos telek építési oldalához csatlakozik, hátsó kertet nem kell tartani, azaz az építési hely a hátsó telekhatárhoz csatlakozik. Az épületet a hátsó telekhatárig ki lehet építeni, vagy ha a szomszédos telken már épület található, minimum 3 m távolságot kell tartani.


cb) Ha a kismélységű telek vége a szomszédos telek építési oldalához csatlakozik, az övezetben előírt tűztávolság jelenti a betartandó hátsó kert méretét.


Amennyiben a hátsó telekhatárhoz csatlakozó telek is jelen előírások szerinti „kismélységű” teleknek minősül, a hátsó telekhatárra kerülő épületet tűzfallal kell a szomszédos telekhatárhoz csatlakoztatni.



A lakóterület övezetei


Lf-1 építési övezet

Falusias lakóterület


14. §


(1)Az övezetbe azok a lakótömbök tartoznak, amelyekben a telkek túlnyomó többsége megfelel a I. sz. táblázatban előírtaknak.


a.)a lakóépület legfeljebb kétlakásos lehet, de legfeljebb két rendeltetési egység helyezhető el.

b.)az övezetben hézagosan zártsorú beépítés megengedhető.

c.)a főfunkció építménye nem lehet alacsonyabb a mellékfunkció építménynél.

d.)amennyiben a kialakult telekméret nem éri el az 550 m2-t, akkor a rendeltetési egységek számát csökkenteni, vagy melléképítmények építését korlátozni kell (amennyiben a szükséges védőtávolságok nem tarthatók be)

     e.) bármely funkció esetén a területigény nem haladhatja meg a normatív telekméret háromszorosát.


I. sz. táblázat


Övezet

Jele

Beépítési

mód

Kialakítható

legkisebb

telekterület méret


Leg-

kisebb telek

szélesség 




       szélességszélesség

A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke**

A megengedettlegnagyobb

építmény magasság


magasság  

magasság

A zöldfelület legkisebb

mértéke





















Lf-1

O

Oldalhatáron álló

550 m2

16 m

30%

4,5 m

40%

Lf-2

O

Oldalhatáron álló

800m2

14 m

30%

4,5 m

40%

Lf-3

O

Oldalhatáron álló

700m2

16 m

30%

4,5 m

40%


*Szabadonálló beépítés csak saroktelken alakítható ki.

**A minimális teleknagyság kétszeresét meghaladó telekhányad a beépítési %- nál nem vehető számításba.


(2)A telekhasználat  belső határvonalai

a)Lakó- és gazdasági udvar határvonala

-         Az utcai telekhatártól számított 10,0 méteren belül nem lakó funkciójú önálló épület nem helyezhető el.

-         Az utcai telekhatártól számított 10,0 méteren belül épület csak a  főépülettel egybeépítve létesíthető.

-         Az állattartó funkciójú épület esetében az állattartó épületre vonatkozó védőtávolságok betartandók.


b)Gazdasági és kert határvonala

-         Az utcai telekhatártól számított 10,0 métertől 40,0 méterig terjedő terület   a gazdasági tevékenységek számára kijelölt zóna.

-         A nem lakó funkciójú épületek a kötelező oldalkerti méretek betartása mellett az építési területen belül szabadon elhelyezhetők. Oldalhatárra épület csak a főépülettel megegyező telekhatárra épülhet.

                  Az utcai telekhatártól számított 40,0 méteren túl a telekrészen legfeljebb csűr építhető.


(3)Az állattartás céljára szolgáló épületek és építmények létesítését az állattartási rendelete szabályozza.


(4)A falusias  lakóterületek építési telkein a telek beépített területébe beszámított módon az alábbi épületek helyezhetőek el az övezeti szabályoknak megfelelően:



-          jármű- (gépkocsi, motorkerékpár, munkagép stb.) tároló

-          nyári konyha, mosókonyha, szárító

-          egyéb tárolóépítmények (tüzelőanyag- és egyéb tároló, szerszámoskamra, szín, fészer, magtár, góré, csűr, pajta stb.),

-          az állattartás céljára szolgáló épületek és építmények, ahol ezt az övezeti szabályozás és az állattartási rendelet lehetővé teszi,

-          kisipari vagy barkácsműhely, műterem, kiskereskedelmi üzlet,

-          a falusi turizmushoz kapcsolódó funkciók (idegenforgalmi, kereskedelmi, szolgáltató, szálláshely-szolgáltató funkciók),

-          hőtermelést szolgáló épület (kazánház).


(5)környezetvédelmi besorolások

-levegőminőség: hatályos levegőminőségvédelmi jogszabályok határértékei szerint

-zajvédelmi és rezgésvédelmi besorolás falusias lakóterület

-közművesítés: részleges


A szennyvizek szikkasztása átmenetileg sem engedhető meg. A szennyvíz csatornahálózat kiépítése miatt a hálózatra való rákötés kötelező.


Vegyes terület


15.§


(1)A vegyes terület lakó, kereskedelmi, szolgáltató és a települési infrastruktúra alapfokú ellátást biztosító intézményrendszerének elhelyezésére szolgál.


(2)A vegyes terület lehet:


Településközpont vegyes terület, dominánsan lakóépületek elhelyezésére szolgáló kis telkes alövezet

Településközpont vegyes terület általános előírásai

                                                                      

16.§


(1)A településközpont vegyes terület több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, lakó és olyan helyi települési szintű igazgatási, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épületek, valamint sportlétesítmények elhelyezésére szolgál, amelyek alapvetően nincsenek zavaró hatással a lakófunkcióra.


(2)A településközpont vegyes területen elhelyezhető:


-lakóépület

-igazgatási épület

-kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület

-egyéb közösségi szórakoztató épület

-egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület

-sportépítmény

-parkolóház, üzemanyagtöltő kivételesen sem engedhető meg


(3)A településközpont vegyes területen az OTÉK 31. § (2) bekezdésben előírtak figyelembevételével kivételesen elhelyezhető:


-Nem zavaró hatású egyéb gazdasági építmény

-Termelő kertészeti építmény


(4)A településközpont vegyes területen nem helyezhető el önálló parkoló terület és garázs a 3,5 t önsúlynál nehezebb tehergépjárművek és az ilyeneket szállító járművek számára.


(5)hatályon kívül helyezve


Vt


A településközpont vegyes terület

Jellemzően lakóépületek elhelyezésére szolgáló kis telkes alövezet Vt-1

Jellemzően intézmények elhelyezésére szolgáló alövezet Vt-2


17.§


(1)Az övezetbe azok a telektömbök tartoznak, amelyekben a telkek túlnyomó többsége megfelel a II. sz. táblázatban előírtaknak. A terület építési övezeteinek legfontosabb előírásai:


a.)hatályon kívül helyezve

b.)hatályon kívül helyezve

c.)Meglévő, kialakult, 10-14 m szélesség közötti lakótelkek beépítése, illetve azokon lévő épületek átépítése engedélyezhető. A kialakult beépítésre való tekintettel az oldalkert minimális mérete a 14 m-nél kisebb szélességű telkek esetében 4 m-re csökkenthető, de ez esetben az építmény magasság csak maximum 4,0 m lehet.


d.)Közterület felőli telekhatáron maximum 1,2 m magas,  tömör lábazatú, áttört  kerítés  mező létesítése engedélyezhető.


e.)Az intézményekhez az OTÉK szerinti, előírt gépjármű várakozóhelyeket telken belül kell biztosítani, amennyiben a Helyi Parkolási Rendelet az ettől való eltérési lehetőséget nem biztosítja. A teljes településközpont vegyes területre vonatkozó parkoló-mérleg számításba a közterületen létesíthető parkolóhelyeket is be kell számítani.


f.)Az övezetben sportlétesítmény legfeljebb 1 ha terület nagyságig helyezhető el.


g.)Tilos az övezetben a sugárzott hírközlés tornyainak létesítése, valamint lemezházas trafó és épített gáznyomás szabályozó elhelyezése


(2)Egyéb előírások:

     Környezetvédelmi besorolások

levegőminőség: hatályos levegőminőségvédelmi jogszabályok határértékei szerint

zaj- és rezgésvédelmi besorolás:  falusias lakóterület

Közművesítés: teljes körű

         

II. sz. táblázat

Övezet

Jele

Beépítési

mód

Kialakítható

legkisebb

telekterület méret


A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke**

A megengedettlegnagyobb

építmény

A zöldfelület legkisebb

mértéke


Vt-1

O

Oldalhatáron álló

K (400) m2

30%

4,5 m

30%

Vt-2

SZ

Szabadonálló

(600) m2

30%

6,5 m

30 %



Gazdasági területek


18. §


(1)A gazdasági terület kereskedelmi, szolgáltató és egyéb ipari tevékenységet biztosító intézményrendszerének elhelyezésére szolgál.


(2)A gazdasági terület lehet:


 Mezőgazdesági ipari terület, elsősorban nem jelentős zavaró hatású gazdasági

  tevékenységi célú épületek elhelyezésére szolgál.






A Gazdasági terület általános előírásai


19. §


(1)A Gazdasági terület több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, kereskedelmi, szolgáltató, egyéb ipari és szociális épületek, valamint terület ellátó alapfokú intézmények elhelyezésére szolgál, amelyek alapvetően nincsenek zavaró hatással a lakófunkcióra, illetve megfelelő mértékű védőtávolságra vannak.


(2)A betelepülő ipari tevékenységhez technológiai tervet kell az engedélyezési tervmellékleteként benyújtani. A technológiai tervnek igazolnia kell az övezetre vonatkozó környezetvédelmi előírások betarthatóságát.




(3)A gazdasági területen elhelyezhető fő funkciók:

-átrakó építmény, mérlegház

-üzletház

-raktár

-szociális helyiség építménye

-üzemi jellegű kutató és szolgáltató építmény

-szolgálati lakó és szállásépületek

-terület ellátó alapfokú intézmény

-üzemanyagtöltő

-termék vezeték

-nem zavaró hatású egyéb gazdasági építmény

-termelő kertészeti építmény


(4)A gazdasági területen elhelyezhető mellékfunkciók:

-garázs

-kirakat szekrény

-tüzelőanyag tároló

-kazánház


(5)A gazdasági területen elhelyezhető terepszint alatti építmények:

-süllyesztett rakodó

-mérlegház

-tüzelőanyag tároló

-pincehelyiség (talajmechanikai szakvélemény alapján)


(6)A betelepülésre engedélyezhető tevékenységi köröket a TEÁOR szerint kell meghatározni, de a betelepülésre nem engedhető tevékenységi körök a következők:

-alapanyag, üzemanyag ügynöki nagykereskedelem

-élőállat nagykereskedelem

-nyers-félkész bőr nagykereskedelem

-energiahordozó nagykereskedelem

-fém-, érc, nagykereskedelem

-fa, -építőanyag. -szaniter nagykereskedelem

-vasárú szerelvény nagykereskedelem

-vegyi árú nagykereskedelem

-egyéb termelési célú termék nagykereskedelem

-hulladék nagykereskedelem

-akkumulátorgyártás

-ércdúsító

-bányaüzem

-lőporgyártás

-lakk és festékgyártás

-műtrágyagyártás

-atomenergiai létesítmény

-izotóp labor

-veszélyes hulladékégető és feldolgozó üzem

-fehérje-feldolgozó üzem

-zsírfeldolgozó üzem

-azbesztgyártás

-cellulózgyártás

-kőolaj és földgáz feldolgozó

-grafitgyártás

-foszgéngyártás

-gyógyszergyártás

-növény-védőszer gyár

-klórgyártás

-kokszoló mű


(7)Nem kerülhet az ipari területre:

-vörös iszap-tároló

-zagytér

-veszélyes hulladéklerakó


(8)hatályon kívül helyezve


(9)A (2), (3), (4) pontban felsorolt építményeken túlmenően elhelyezhetők olyan ipari jellegű létesítmények, melyek a lakóterülettől védőtávolság betartását nem igénylik, és a szomszédos üzem funkcióját nem zavarják (tárolás, raktározás, településgazdálkodás).


(10)A területen a (2), (3), (4) pontban felsorolt építményeken túlmenően elhelyezhetők olyan ipari jellegű létesítmények, melyek a lakóterülettől kb. 100 m védőtávolság betartását igénylik, de a szomszédos üzem funkcióját nem zavarják (ipari, építőipari, tárolás, raktározás, településgazdálkodás, energiaipari létesítmények).


(11)A teljes közművesítettség, valamint a technológiához tartozó ellátó és biztonsági rendszerek kialakítása kötelező. A káros és veszélyes anyagokat tartalmazó szennyvizeket a közcsatornába, ill. a zárt szennyvízgyűjtőbe vezetés előtt a telken belül előtisztítani, illetve előkezelni kell.


(12)A tiszta technológiák fogadását kell előtérbe helyezni!


(13)Egyéb előírások:


levegőminőség: hatályos levegőminőségvédelmi jogszabályok határértékei szerint

zaj- és rezgésvédelmi besorolás: gazdasági terület

közművesítés: részleges, azonban a szennyvizek szikkasztása átmenetileg sem engedhető meg. A szennyvíz csatornahálózat kiépítése után a hálózatra való rákötés kötelező.


20. §


Hatályon kívül helyezve



21. §

Különleges beépítésre szánt területek övezete


21/A. §


(1)Az övezetbe azok a területek tartoznak, amelyekben a telkek túlnyomó többsége megfelel a IV /A sz. táblázatban előírtaknak. A különleges  beépítésre szánt területek övezetének területbe azok a területek tartoznak, amelyek a rajtuk elhelyezendő építmények különlegessége miatt (helyhez kötöttek, jelentős hatást gyakorolnak a környezetükre, vagy a környezetük megengedett külső hatásaitól is védelmet igényelnek), a települési infrastruktúra jelentős intézményei.


(2)A különleges beépítésre szánt terület övezetének minősülnek az alábbi létesítmények elhelyezésére kijelölt területek:

    

      - Ksp        sportpálya

     - Ksz          szabadidő park

      - Kst         strand (szabad strand)

      - Klp         lovaspanzió

      - Kgb        génbank

      - Kfl          fedett lovarda

     - Kal          akadály lovaspálya

      - Kmg       különleges mezőgazdasági üzemi terület




(3)IV/A.sz. táblázat

Övezet jele

Funkcionális besorolás

Beépítési mód

A kialakítható

legkisebb telekterület -méret

A beépítettség legnagyobb mértéke

A megengedett legnagyobb építmény magasság

Ksp

Sportpálya

SZ

Csak kiszolgáló épület

1000 m2

10 %

4,5 m

Ksz

Szabadidő

park

SZ

Kiszolgáló épület

300 m2

10%

4,5 m

Kst

Strand

SZ

Csak kiszolgáló épület

1000 m2

20%

4,5 m

Klp

Lovaspanzió


SZ


1000 m2

40%

4,5 m


Kgb


Génbank

SZ

Csak kiszolgáló épület

1000 m2

20%

4,5 m


Kfl


Fedett lovarda

SZ

1000 m2

20%

8,0 m

Kal


Akadály lovaspálya

SZ

1000 m2

20%

8,0 m

Kmg

Mező-

gazdasági üzemi terület

SZ

1000 m

40 %

7,5 m

K-kialakult

A legkisebb zöldfelület mértéke 40 %



IV. FEJEZET


Beépítésre nem szánt területek

Különleges beépítésre nem szántterületek

                                                                       21/B.§


(1)Az övezetbe azok a területek tartoznak, amelyekben a telkek túlnyomó többsége megfelel a IV /B sz. táblázatban előírtaknak. A különleges  beépítésre nem  szánt területek övezetének területbe azok a területek tartoznak, amelyek a rajtuk elhelyezendő építmények különlegessége miatt (helyhez kötöttek, jelentős hatást gyakorolnak a környezetükre, vagy a környezetük megengedett külső hatásaitól is védelmet igényelnek), a települési infrastruktúra jelentős intézményei.


(2)A különleges beépítésre nem szánt terület övezetének minősülnek az alábbi létesítmények elhelyezésére kijelölt területek:


      - Kt           temető

      - Ket         emléktemető

      - Köt         különleges ökoturisztikai szállásférőhely és vendéglátó, szabadidő övezet


(3)IV/B.sz. táblázat

Övezet jele

Funkcionális besorolás

Beépítési mód

A kialakítható

legkisebb telekterület -méret

A beépítettség legnagyobb mértéke

A megengedett legnagyobb építmény magasság

Kt

Működő temető

SZ

Csak kiszolgáló épület

K(1000)

5 %

(K)7,5 m

Ket

Emléktemető

K

K

K

K

Köt*

Ökoturisztikai szállásférőhely és vendéglátó, szabadidő övezet

SZ

pihenés, sportolás, oktatás, kereskedelmi szállásférőhely

vendéglátó épület

lakás a tulajdonos, v. üzemeltető részére

8000

2

7,5 m

K-kialakult

A legkisebb zöldfelület 80 %

Köt*: A legkisebb zöldfelület mértéke 80 %, legalább 3 szintes növényzettel borított erdőterület.


(4)Magasabbrendű jogszabályokból adódó előírások Köt övezethez:

a)Az övezetben közművezetékeket és járulékos közműépítményeket tájba illesztett módon, a természetvédelmi célok megvalósulását nem akadályozó műszaki megoldások alkalmazásával -beleértve a felszín alatti vonalvezetést is - kell elhelyezni.


b)Az övezetben a közlekedési infrastruktúra-hálózatok elemeinek nyomvonala az ökológiai folyosó és az érintkező magterület természetes élőhelyeinek fennmaradását biztosító módon, az azok közötti ökológiai kapcsolatok működését nem akadályozó műszaki megoldások alkalmazásával helyezhető el.


c)Az övezetben új külszíni művelésű bányatelek nem létesíthető, meglévő külszíni művelésű bányatelek nem bővíthető.


d)Az érintett területeken  a környezeti elemek minőségének megóvása érdekében  csak olyan építmények, illetve azokhoz tartozó létesítmények megvalósítása, üzemeltetése engedélyezett, amelyek ellenőrzött körülmények közötti működtetése, hosszútávon sem veszélyezteti a talaj, illetve a felszín és felszín alatti vizek jó állapotának, továbbá az általános normatív emberi elvárásokon és valamennyi vonatkozó hatályos jogszabályban megfogalmazott környezeti célkitűzések teljesülését.

     

e.)Az övezetben csak olyan tevékenység, vagy beruházás tervezhető, amely nem gyakorol negatív hatást a védett természeti területre.



A közlekedési területek általános előírásai


22. §


(1)Az övezet az országos és helyi közutak, a kerékpárutak, a gépjármű várakozó helyek (parkolók) – a közterületnek nem minősülő telken megvalósulók kivételével -, a járdák és gyalogutak, mindezek csomópontjai, vízelvezetési rendszere és környezetvédelmi létesítményei, továbbá a közművek és a hírközlés építményeinek elhelyezésére szolgál. A közutak elhelyezése céljából a településszerkezeti terven ábrázoltaknak megfelelően útkategóriáktól függően, legalább a következő szélességű építési területet kell biztosítani:

                   

Országos főút esetén                        30 m

Országos mellékutak esetén              22 m

Helyi gyűjtő-utak esetén  16-22 m

Külterületi fő dűlőutak esetén          12 m

Kiszolgáló utak esetén                      10 m

Kerékpárút esetén                              3 m


(2)A közlekedési területen elhelyezhető a közlekedés kiszolgálói:


a.)Közlekedési létesítmények

b.)Közművek és hírközlési létesítmények


(3)Az országos közutakat érintő új csomópontok vagy útcsatlakozások tervezésekor figyelembe kell venni az UT-2-1. 115-1994. számú útcsatlakozások ideiglenes műszaki előírásaiban foglaltakat.


(4)Figyelembe kell venni továbbá:


az 1988. I. törvény, illetve ennek végrehajtásáról szóló 30/1988. (IV.21.) MT rendeletet

az utak forgalomszabályozásáról és a közúti jelzések elhelyezéséről szóló 20/1984. (XII.01.) KM sz. rendeletet

a közutak igazgatásáról szóló 19/1994. (V. 21.) KHVM rendeletet

Közműlétesítmények, közműellátás

                                                                      

23. §

                                  

(1)A közműhálózatok és közműlétesítmények elhelyezésénél az OTÉK előírásait, valamint a megfelelő ágazati szabványokat és előírásokat be kell tartani.


(2)A közműlétesítmények ágazati előírások szerinti védőtávolságon belül mindennemű tevékenység csak az illetékes üzemeltető hozzájárulása esetén engedhető meg.


(3)Új közművezeték létesítésekor és egyéb építési tevékenység (útépítés, építmény, épület-, műtárgyépítés, stb.) esetén, a kivitelezés során, a meglévő közművezetékek nyomvonalával, vagy közműlétesítmény telepítési helyével ütköző meglévő közművezetékek, vagy közműlétesítmények kiváltását, vagy szabványos keresztezési ágazati előírások szerint kell kivitelezni.


(4)A meglévő közművek egyéb építési tevékenység miatt szükségessé váló kiváltásokat, vagy szabványos keresztezés kiépítésekor azoknak – szükség esetén – egyidejű rekonstrukciójáról is gondoskodni kell.


(5)Épületek építésére engedély csak az övezeti előírásoknak megfelelő közművesítés biztosítása esetén adható.


(6)A közlekedésfejlesztést, a területfejlesztést a célszerű kivitelezés érdekében a közmű ágazati fejlesztési tervekkel egyeztetni kell.


(7)A közművezetékek telepítésénél (átépítéskor és új vezeték létesítésekor) a gazdaságos területhasználatra figyelmet kell fordítani. Utak alatt a közművek elrendezésénél mindig a távlati összes közmű elhelyezési lehetőségét kell figyelembe venni. A csak távlatban várható közmű számára is a legkedvezőbb nyomvonal fektetési helyet szabadon kell hagyni, nem szabad eléépíteni.


(8)Közművezeték, járulékos közműlétesítmények elhelyezésénél az esztétikai követelmények betartására is figyelemmel kell lenni.


(9)Mindennemű építési tevékenységnél a meglévő és megmaradó közművezetékek, vagy közműlétesítmények védelméről gondoskodni kell.


(10)Útépítésnél, útrekonstrukciónál a tervezett közművek egyidejű kiépítéséről, illetve a  meglévő közművek szükséges egyidejű rekonstrukciójáról gondoskodni kell.


(11)Szennyvízkezelés, csapadékvíz elvezetés


a.)A talaj, a talajvíz és a rétegvizek védelme érdekében a szennyvizek szikkasztása még átmenetileg sem engedélyezhető.


b.)A csatornázatlan területeken a szennyvízcsatorna hálózat megépítéséig átmeneti közműpótló berendezésként – szigorúan ellenőrzötten kivitelezett – zárt szennyvíztározó medencék létesítése engedélyezhető. A zárt szennyvíztározó medencékből az összegyűjtött szennyvizet a kijelölt szennyvízleürítő helyre kell szállítani.


c.)A nyílt árkokra való esetleges szennyvízrákötéseket, valamint a felhagyott kutakba történő szennyvízbekötéseket meg kell szüntetni.

d.)A gazdasági területen keletkező ipari szennyvizeket a telken belül kell előtisztítani (olaj-, zsír-, hordalékfogó, stb.). A szennyvizet csak a hatóságok által előírt mértékű előtisztítás után szabad a közcsatornákba bevezetni.


e.)A ÉKÖVIZIG kezelésében lévő vízfolyások, vízfelületek partéleitől 6-6 m, a társulati kezelésű vízfolyások partéleitől 6-6 m, az önkormányzati kezelésben lévő vízfolyások, vízfelületek partéleitől 2-2 m, a nyílt árkok mentén legalább az egyik oldalán minimum 2 m, a másik oldalán minimum 1 m szélességű sáv karbantartás számára szabadon hagyandó.


f.)A magasabban fekvő területekről lefolyó csapadékvizek ellen a beépített területeket övárkok létesítésével kell megvédeni. Az övárkok belterületi nyílt árkokba csatlakozása előtt hordalékfogók telepítése szükséges.


(12)Villamosenergia-ellátás


 a.)A középfeszültségű 20 kV-os oszlopra fektetve épített villamoshálózatok előírások, az MSZ 151. számú szabvány szerinti rögzített biztonsági övezetét szabadon kell hagyni. A 20 kV-os vezeték védőtávolsága külterületen 5-5 m, belterületen 2,5-2,5 m a szélső szálaktól. A szélső szálak távolsága 3 m.


b.)A villamos energia elosztó hálózatok föld feletti elhelyezése egyelőre területgazdálkodási szempontból fennmarad, az utcabútorozási és utcafásítási lehetőség biztosítása érdekében a hálózatokat közös oszlopsorra kell elhelyezni, lehetőleg a közvilágítási lámpatesteket tartó oszlopokra. Hosszabb távon a villamos energia közép- és kisfeszültségű, valamint a közvilágítási hálózatokat lehetőleg földkábelbe fektetve kell építeni.


(13)Gázellátás


a.)Az érvényes előírások szerint a földgázvezeték biztonsági övezete a földgázvezeték falsíkjától nagy-középnyomású vezeték esetén 9-9 m. A középnyomású vezeték biztonsági övezete az átmérőtől függően jobbra-balra 3-5 m közötti, a kisnyomású vezetéké 3-3 m.


b.)Középnyomású földgázellátású területeken telkenként egyedi nyomásszabályozókat kell elhelyezni. A tervezett gáznyomás szabályozók az épületek utcai homlokzatára nem helyezhetők el. A berendezés a telkek előkertjeiben, udvarán, vagy az épület alárendeltebb homlokzatára szerelhetőek.


(14)Távközlés


a.)A távközlési hálózatot létesítésekor illetve rekonstrukciójakor szükséges földkábelbe illetve alépítménybe helyezve föld alatt vezetve építeni.


b.)A föld feletti vezetés fennmaradásáig, területgazdálkodási okokból, valamint az utca fásítási és utcabútorozási lehetőségének a biztosítására a 0,4 kV-os, a közvilágítási és a távközlési szabadvezetéket közös oszlopsoron kell vezetni.

c.)A mobiltelefon-szolgáltatók antenna tornyait belterületen nem lehet elhelyezni. Külterületen történő elhelyezés esetén az  Bükki Nemzeti Park Igazgatósága és a műemléki hatóság egyetértő véleménye szükséges.



Közterületek kialakítása, nyilvántartása és használata


24. §


(1)A település igazgatási területén közterületként a szabályozási terveken ekként jelölt és az ingatlan-nyilvántartásban így bejegyzett területeket kell számon tartani.


(2)A közterületeket rendeltetésének megfelelően bárki szabadon használhatja, de a használat mások hasonló jogait nem korlátozhatja.


(3)A közterület rendeltetésétől eltérő használathoz a tulajdonos, az Önkormányzat hozzájárulása szükséges. Amennyiben az eltérő használat építési tevékenységgel is jár, a tulajdonosi hozzájárulásokon túl, az építési hatóság engedélye is szükséges.



(4)A település közterületein az alábbi használatok engedélyezhetők:


Hirdető, reklám berendezés elhelyezése,

Közúti közlekedéssel kapcsolatos építmények (pl. tömegközlekedési váróhely, parkoló, információs tábla) elhelyezése

Köztisztasággal kapcsolatos építmények, tárgyak elhelyezése

Utcai bútorok, műtárgyak (szobor, kút, óra, stb.) elhelyezése

Távbeszélőfülke elhelyezése

Építési munkával kapcsolatos létesítmények, építőanyagok időleges elhelyezése.



(5)Tömegközlekedési várakozóhelyeket az utcaképbe illeszkedő módon lehet építeni.


(6)A közterületek eredeti rendeltetésétől eltérő használatát, annak időtartamát, a használat egyéb feltételeit, pl. a használati díjat, és egyéb elvárásokat, valamint az engedély nélküli szankciókat külön önkormányzati rendeletben kell szabályozni.


V-1, V-2, V-3, V-4, V-5, V-6, V-7


Egyéb terület


Vízgazdálkodási terület


25. §


(1)V-1 jelű övezetbe tartozik a Tisza-folyó, partja és közvetlen környezete.

   Területükön építmények nem helyezhetők el.

(2)V-2 jelű övezetbe tartoznak a holtágak, tavak és a tározók.

   Területükön építmények nem helyezhetők el.


(3)V-3 jelű övezetbe tartoznak a közcélú nyílt csatornák, patakok.

   Területükön építmények nem helyezhetők el.


(4)V-4 jelű övezetbe tartoznak a mocsarak, lápok, időszakos vízállások.

   Területükön építmények nem helyezhetők el.

(5)V-5 jelű övezetbe tartozik a gátőrház és területe.

   Területén csak az illetékes vízügyi szerv engedélye alapján helyezhető el épület.


(6)V-6 jelű övezetbe tartoznak a védművek, árvédelmi töltések.

   Területükön építmények nem helyezhetők el.


(7)V-7 jelű övezetbe tartoznak a vízműkutak, vízbeszerzési területek és azok védőterületei.

   Területükön építmények nem helyezhetők el.


Z


Zöldterületek


Általános előírások


26. §


(1)A település területén az OTÉK 6. § (3) és 27. § alapján a belterületen:


(2)Beépítésre nem szánt övezet került bevezetésre, melyek területét a szabályozási terv tünteti fel.

(3)Zöld területek kertépítészeti terv alapján létesíthetők.


Közparkok területe


27. §


(1)Az övezetbe a közparkok, díszparkok, pihenő- és játszóparkok tartoznak.


(2)Területüknek közútról, köztérről közvetlenül megközelíthetőnek kell lennie.


(3)Az övezetbe elhelyezhető:


Vendéglátó, elárusító épület, nyilvános illemhely.

A terület fenntartásához szükséges épület.

pihenést és testedzést szolgáló építmények (sétaút, pihenőhely, tornapálya, gyermekjátszótér, stb).

E


Erdőterület

28. §


Az erdőterület övezeti tagozódása


(1)       Erdőterület, a földhivatali nyilvántartás szerint erdőművelési ágban nyilvántartott, az erdőtörvény alapján erdőnek minősülő, valamint a szabályozási tervben erdőként (E) körülhatárolt és megjelölt, e célra szolgáló terület.


(2)       Az erdőterület az építési használata szerint (épület, építmény elhelyezése szempontjából)

a)    védelmi (Ev)

         b)   gazdasági (Eg)

rendeltetésű övezetekbe tartozik.



29. §


Védelmi rendeltetésű erdőövezet (Ev)


(1)       A szabályozási terven védelmi rendeltetésű erdőövezetként (Ev) szabályozott területen épület nem építhető.


(2)       Védelmi rendeltetésű erdőövezetben az OTÉK 32. §-a szerinti építmények csak akkor létesíthetők, ha az erdőt védelmi rendeltetésének betöltésében nem zavarják.


30. §


 Gazdasági rendeltetésű erdőövezet (Ev)


(3)       Gazdasági rendeltetésű erdőövezetként (Eg) szabályozott erdőterületen az erdőgazdálkodáshoz, fa- vagy szaporítóanyag-termeléshez, vadgazdálkodáshoz, erdészeti kutatáshoz, oktatáshoz kapcsolódó funkciójú épületek helyezhetők el:



M

Mezőgazdasági területek


Általános előírások


31. §


(1)A község külterületének, mezőgazdasági termelést (növénytermelést, szőlő és gyümölcstermelést, állattenyésztést továbbá termékfeldolgozást és tárolást) szolgáló része.


(2)A mezőgazdasági területeken az OTÉK 6. § (3) alapján és a 29. § előírásainak megfelelően a következő övezetek kerültek kijelölésre:


      - Má-I       szántó művelésű terület övezete intenzív használattal

      - Má-Ix     szántó művelésű terület övezete intenzív használattal – major-létesítési

                     tilalommal

      - Má-E      gyep, legelő területek övezete– extenzív használattal

      - Má-Ex    szántó művelésű terület övezete extenzív használattal – major-létesítési

                tilalommal

- Mk          kertgazdálkodásra szolgáló terület, ültetvények


(3)A területen elhelyezhető építményeket jelen szabályzat és az adott terület építési hagyományainak megfelelően kell kialakítani.


Má-I


(döntően) Gyep, legelő vagy kisparcellás szántó művelésű terület


32. §


(1)Az övezetbe azok a területek tartoznak, amelyekben a telkek túlnyomó többsége megfelel az V. sz. táblázatban előírtaknak. Az övezetbe a mezőgazdasági területek azon – viszonylag egybefüggő részei tartoznak, ahol a szántó művelésű területek meghatározó arányban találhatók, ezért főként a legeltetés, állattartás jelenti a fő gazdálkodási tevékenységet. A telekalakítás és építés feltételei a meghatározó tevékenységhez igazodva kerültek meghatározásra.


(2)Tanya és farmgazdaság 6000 m2 építési telek kialakítására legalább 10 ha nagyságot elérő terület fenntartás, birtoklás esetén lehetséges, vagy igazolni szükséges a mezőgazdálkodásból való megélhetést.


V. sz. táblázat


Övezet jele

Beépítési mód

Kialakítható legkisebb telekterület

Legnagyobb beépítettség

Legnagyobb építmény-

magasság

Má-I

SZ

Szabadon álló

6000 m2+10 ha

3%

4,5 m


Má-E


(döntően) Gyep, legelő vagy kisparcellás szántó művelésű terület


33. §


(1)Az övezetbe azok a területek tartoznak, amelyekben a telkek túlnyomó többsége megfelel az VI. sz. táblázatban előírtaknak. Az övezetbe a mezőgazdasági területek azon – viszonylag egybefüggő részei tartoznak, ahol a gyep, legelő művelésű területek meghatározó arányban találhatók, ezért főként a legeltetés, állattartás jelenti a fő gazdálkodási tevékenységet. A telekalakítás és építés feltételei a meghatározó tevékenységhez igazodva kerültek meghatározásra.


(2)Tanya és farmgazdaság 6000 m2 építési telek kialakítására legalább 10 ha nagyságot elérő terület fenntartás, birtoklás esetén lehetséges, vagy igazolni szükséges a mezőgazdálkodásból való megélhetést. Szabadon álló beépítési móddal, maximum 4,5 m építménymagasságú épületekkel, a telekterület maximum 3- %-ának beépítésével.


VI. sz. táblázat


Övezet jele

Beépítési mód

Kialakítható legkisebb telekterület

Legnagyobb beépítettség

Legnagyobb építmény-

magasság

Má-E

SZ

Szabadon álló

6000 m2+10 ha

3%

4,5 m


Mk


Kertgazdálkodásra szolgáló terület, gyümölcsös terület


34. §


(2)Az övezetbe azok a területek tartoznak, amelyekben a telkek túlnyomó többsége megfelel a VII.sz. táblázatban előírtaknak. Az övezetbe azok a mezőgazdasági területek tartoznak, ahol kertgazdálkodást, túlnyomórészt szőlő, gyümölcstermesztést folytatnak, illetve azok a földrészletek, melyeket korábban zártkertnek parcelláztak.


(3)A legkisebb beépíthető telek területe szőlő, gyümölcsös, vagy kertművelési ág esetén 720 m2, szántó vagy gyep művelés esetén 1500 m2. Az övezetben egy gazdasági épület helyezhető el, melynek alapterülete 30 m2. Lakó vagy pihenőtér elhelyezésének feltétele 3000 m2 telekterület és legalább 5 ha ültetvény tulajdonlása szükséges.


(4)Az Mk-1 Belterületen lévő kertségben építményt elhelyezni nem lehet.


VII. sz. táblázat


Övezet jele

Beépítési mód

Kialakítható legkisebb telekterület

Legnagyobb beépítettség

Legnagyobb építmény-

magasság

Mk-2

SZ

Szabadon álló

1500 m2

3%

3,5 m


35. §


Mezőgazdasági birtoktest és birtokközpont kialakítás előírásai


(1) TISZALADÁNY közigazgatási területén az OTÉK 29.§ (5)-(8) bekezdései, ill. az OTÉK 1. sz Melléklet 55/A pontja figyelembe vételével mezőgazdasági birtoktest és birtokközpont kialakítható


(2)A birtoktest szükséges minimális területi nagysága 15 ha, de a birtokközpont kialakítása a művelési ágakat és az azok által elfoglalt telekterületet figyelembe véve csak abban az esetben megengedett, ha a birtoktesthez tartozó telkek összterületéből (egyéb művelési ágak mellett)

-legalább 15 ha szántó és 5 ha egyéb művelési ágú, vagy

-kert, gyümölcsös, szőlő  összesen legalább 5 ha, és 15 ha egyéb művelési ágú, vagy

-kert, vagy gyümölcsös, vagy szőlő (illetve ezek együttesen) legalább 15 ha

kiterjedésű

-ha a birtoktest csak gyep művelési ágú telekből, telkekből áll, azok összkiterjedésének legalább 30 ha –nak kell lennie


Az OTÉK 29. § (7) bek. szerinti kiegészítő központból birtoktestenként 2 db létesíthető  Szendrő területén.


A birtokközpont telke legalább 1 ha (10000 m2) legyen, beépítettsége max. 30 % lehet és a

telek min. 45 %-át zöldfelületként, túlnyomórészt fákkal, cserjékkel fedetten kell kialakítani.

A birtokközpont telkén lakóépület is elhelyezhető, de annak alapterülete max. 300 m2, építménymagasága max. 4,5 m lehet.

A birtokközpont telkén max. 2 db lakás létesíthető


A birtokközpont telkén a gazdasági épületek építménymagassága max. 5,5 m, kivételesen – technológia, funkció által indokoltan – max. 7,5 m lehet.


Gazdasági épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára állandó tartózkodásra alkalmas helyiségek kialakíthatók.


Birtokközpont, kiegészítő központ korlátozott funkciójú mezőgazdasági terület övezetében nem alakítható ki.


Kiegészítő központ kialakítására is a fenti előírások vonatkoznak, azzal az eltéréssel, hogy kiegészítő központ már legalább 3000 m2 kiterjedésű telken is létesíthető, de kiegészítő központ területén lakóépület nem építhető.


Birtokközpont, illetve kiegészítő központ kialakítás céljára a gazdasági rendeltetésű erdőövezetbe sorolt területen meglévő (az erdőterületek közé ékelődő) tanyák, tanyaudvarok, mezőgazdasági művelésű ágú telkek is felhasználhatók, ha területnagyságuk megfelelő méretű.


A birtokközpont, kiegészítő központ telkén nagy létszámú állattartó telep (az Állategészségügyi Szabályzat kiadásáról szóló 41/1997. (V. 28.) FM rendelet meghatározása szerinti értelmezésben – lásd Függelék) belterülethez, lakóterülethez, üdülőterülethez, különleges szabadidős, sport, strand területhez 300 m-nél, vízfolyásokhoz, vízfelületekhez 100 m-nél közelebb, illetve hidrogeológiai védőterületen nem létesíthető. Hígtrágyás rendszerű állattartás csak úgy folytatható, hogy az nem járhat együtt szabadtéri (fedetlen) trágyalégyűjtő létesítésével, illetve talaj, vagy felszíni és felszín alatti vizek szennyezésével és a fentebb jelzett terület-felhasználású területeken zavaró bűzhatással.

Az ártéri gazdálkodás szintjei


36.§

                                  

94 m alatti területek


A terület állandó tavainak kiterjedésének jellemző területe. E tavak a feltöltődés különböző stádiumában vannak. Gazdasági hasznosításukhoz általában meg kell őket tisztítani, medrüket ki kell kotorni. A tavak felmérése, hasznosításuk mikéntjének meghatározása a tervezés első fázisának feladata[1].

      Az év nagy részében víz alatt lennének. Felmérésük után több egymáshoz kapcsolt halast, illetve állandó vízborítást lehet a területen kialakítani. A magasabban fekvő nem kotort részek nád és gyékénytermesztésre adnak lehetőséget[2].

 

94 és 94,5 m közötti területek

Nedvesebb mocsárrétek térszintje. Jellemző hasznosítás lehet a nád és a gyékény. További átalakítást nem igényelnek

Fás növénytársulások közül füzesek, botoló füzesek alakíthatók ki igény szerint

 

94,5 és 95 m közötti területek

Rétek, elsősorban kaszálók kialakítására alkalmas terület, melyeken a sarjú legeltethető.

Fás társulások közül a fűz-nyár telepíthető, illetve nevelhető.

 

95 és 95,5 m közötti területek

Rétek, elsősorban legelők kialakítására alkalmas térszint.

Fűz-nyár ligetek a 95,5 m körüli magasságokban tölgy-kőris-szil társulással vegyesen

95,5 m feletti térszint

magasabb területek elárasztását. Természetes körülmények között e területek egy része még az alacsony ártér legmagasabb tartományaiba esne. Hasznosításuk ennek megfelelően differenciált:

az alacsonyabb területeken

rétek, kaszálók, legelők

Az infrastruktúra és a településszerkezet a területen nem engedi meg a 95,5 m-nél fűz-nyár ligetek

a magasabban fekvő területeken

szántók

tölgy-kőris-szil ligetek

gyümölcsösök

Építészeti értékvédelem

                                                                      

37.§


(1)A műemlékek és a  helyi értékvédelmi rendelet megalkotásáig és jóváhagyásáig – átmenetileg –  helyi védelem alá vonandó épületek felsorolását a  a függelék tartalmazza.

(2) A  műemlékek telkét érintő építési munkák ill. telekalakítási eljárások esetében a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal építésügyi hatóságként jár el az alábbi jogszabályok alapján:

a.      2001. évi LXIV. Évi törvény a kulturális örökség védelméről

b.      16/2001.(X.18.) NKÖM rendelet a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal eljárására vonatkozó szabályokról


(3) A  műemlék épületek  műemléki környezetébe tartozó telkeket érintő építési munkák  engedélyezése során a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal szakhatóságként jár el.


(4) A védett közterületek közterület rendezési terveinek készítésekor az alábbi szempontok szerint kell eljárni:


-  A mikroarchitektúra elemei és az utcabútorok egy tárgyegyüttest alkossanak, egyedi tervezésű, iparművészeti minőségű, időtálló kivitelű legyen.


-  A védett területeken el kell kerülni a stíluskeveredést, az épített környezethez és a terek, közterületek karakteréhez nem illő tárgyak elhelyezését.


-  A védett közterületekre került tárgy önmagában is a tér, közterület karakteréhez illeszkedő legyen, összhangban legyen a mikroarchitektúra elemeivel és a többi tárggyal.


-  A közterületre kihelyezett tárgyegyüttes, utcabútor család terveinek része kell legyen az egyes épületekre elhelyezett feliratok, reklámhordozók, arculatterve is.

 -  A közterület rendezési terv készítésébe városrendezőkön túl szaktervezőket, iparművészeket, zöldterület rendezőket, közműtervezőket is be kell vonni.


(5) A műemlékvédelmi környezetben az egyes épületek kialakításánál (védett és

nem védett épületek esetében is) az alábbi szempontokat szükséges kötelező  jelleggel figyelembe venni, és az építtető tudomására hozni:


a)    Építési anyaghasználat


1.  Lábazatképzés

-         Kő, műkő, vagy egyéb igényes anyag, fém kivételével.

2.  Falfelületek

-      Vakolt, vagy falburkolattal ellátott (tégla, mészhomok tégla, kőburkolat, vagy ezek kombinációja, plasztikus, igényes, tagolt homlokzatképzéssel, a helyi építési hagyományok szerint.

-      Nem alkalmazható fém homlokzatburkolat, eternit jellegű homlokzat-burkolat, mázas kerámiaburkolat (csempe), függönyfalszerűen alkalmazott üveg és fémszerkezet.

3.  Tető

-      A tetőfedés anyaga cserép, pala, eternit pala (amennyiben a meglévő környezethez illeszkedik) legyen.

-    Nem alkalmazható fém tetőhéjalás, (kivételt képez a nem teljes felületen alkalmazott rézlemez, horgany, cink az egyes tetőrészletek kiegészítő fedéseként), hullámpala, műanyag hullámlemez, műanyag síklemez, TEGOLA.


b)    Homlokzati arányrendszer és építészeti térarányok, utcaképek védelme


-     A műemléki környezetben és műemléki jelentőségű területeken az egyes épületek homlokzatain nagy, összefüggő nyílásfelületek nem jelenhetnek meg pl. szalagablak, erkélysor

-     A nyílás és falfelületek aránya a műemléki épületekhez és védett értékekhez hasonló arányrendszerrel és tagozati gazdagsággal jelenjen meg, a földszinten is a portálok esetében.

-     A meglévő kortörténeti dokumentumok alapján az egyes épületek eredeti homlokzat kialakítása rekonstruálandó legalább jellegében, anyaghasználatában, tetőformájában.


(6)Az építészeti örökségnek azok az elemei, amelyek értékük alapján  nem részesülnek országos védelemben, de a sajátos megjelenésüknél, jellegzetességüknél, településképi vagy településszerkezeti értéküknél fogva a térség, illetőleg a település szempontjából kiemelkedőek, hagyományt őriznek, az ott élt emberek és közösségek munkáját és kultúráját híven tükrözik, a helyi építészeti örökség részét képezik.


(7) A helyi építészeti örökség értékeinek feltárása, számbavétele, védetté nyilvánítása, fenntartása, fejlesztése, őrzése, védelmének biztosítása a települési önkormányzat feladata.


(8) A helyi védetté nyilvánításról vagy annak megszüntetéséről, továbbá a védettséggel összefüggő korlátozásokról és kötelezettségekről a települési önkormányzat  dönt.


(9) A helyi művi, táji és természetvédelmi értékek védelmét az Önkormányzat külön helyi értékvédelmi rendelet keretében szabályozza.


(10) A helyi védelem alá tartozó épületek sajátos építési szabályai:

-     A helyi védelem alá tartozó épületek esetében elhelyezkedésétől  függően -  műemléki jelentőségű terület vagy sem -  kell eljárni. Az építési engedélyezési eljárás során ki kell kötni, hogy ha az Önkormányzati Testület másként nem rendelékezik- az épület nem bontható el (csak  életveszély esetén). A bontáshoz egyébként önkormányzati testületi hozzájárulás szükséges


-     A helyi védelem alatt álló épületek esetében bármilyen külső változtatást érintő építési tevékenység, bővítés, átépítés pl. homlokzatvakolás, színezés, nyílászáró csere, tető felújítás, tetőtér beépítés – csak részletes értékvizsgálaton alapuló engedélyezési terv alapján lehetséges. Az átalakítás során az épület tömegét, homlokzatát, anyaghasználatát, jellegzetes formai kialakítását a falfelületek és nyílászárók arányát megváltoztatni nem lehet. A homlokzati díszítőelemeket (gipszek, tagozatok, mozaikok, festett díszítések, szobrok, egyéb értékek) meg kell őrizni. Meg kell őrizni az eredeti épületkiegészítőket, korlátok, belső nyílászárók, kapuk, stb.


-     A műszaki okokból szükségessé váló bontás esetén az épületről felmérési dokumentációt és fotókat kell készíteni, ennek archiválásáról gondoskodni kell

A régészeti értékek védelme

38.§


(1)A régészeti lelőhelyek védelméről a 2001. évi LXIV. törvény a kulturális örökség védelméről  rendelkezik. A még beépítetlen területeken el kell készíteni a régészeti lelőhelyek topográfiáját, a veszélyeztetett régészeti lelőhelyek feltárását, és biztosítani azok anyagának megfelelő elhelyezését.


(2)A védetté nyilvánított régészeti lelőhelyen nem lehet olyan tevékenységet folytatni, amely a lelőhelynek akár részleges állapotromlását eredményezheti.

a.      A földmunkával járó fejlesztésekkel, beruházásokkal a nyilvántartott régészeti lelőhelyeket el kell kerülni, ha ez nem lehetséges, előzetes feltárást kell végezni. (2001. évi LXIV. törvény a kulturális örökség védelméről  22. . §. (3).


(3)A régészeti feltárás költségeit – a mentő feltárások kivételével – annak kell fedeznie, akinek érdekében a feltárás szükségessé vált.


IV. Fejezet


Egyes sajátos jogintézmények


39. §


(1)A település beépítésre szánt területén épület csak építési telken helyezhető el (kivételt képeznek ez alól a közterületen, zöldterületen történő építések).


(2)A település beépítésre nem szánt területein új építményt építeni, meglévő építményt átalakítani, bővíteni, rendeltetését vagy használati módját megváltoztatni csak akkor szabad, ha

-a terület rendeltetésszerű használatát szolgálja,

-közérdeket nem sért,

-az építmények csak a hozzájuk tartozó terület jelentéktelen hányadát veszik igénybe és biztosított, hogy az építmények a telekterülete nélkül nem idegeníthetők el.


40. §


(1)Tilalmakkal, korlátozásokkal érintett területeket, területegységeket a szabályozás terv tartalmazza. A település igazgatási területét érintő tilalmak, korlátozások:


(2)Elővásárlási jog bejegyzése szükséges a táblázat szerinti területeken

Elővásárlási jog gyakorlására a költségvetés elkülönített fejezet tartalmaz, melynek felhasználásáról a képviselőtestület esetenként (60 napon belül) határoz. Elővásárlási jog illeti meg a települési önkormányzatot az alábbi ingatlanok esetében:


Ezt a táblázatot az Önkormányzat tölti ki !


HRSZ

Ingatlan felhasználás célja

Lejegyzés jogcíme

































41. §

Az elrendelt településrendezési kötelezettségeket az ingatlan-nyilvántartásba be kell jegyezni.

42. §


(1)Településrendezési intézkedések következtében okozott károk esetében a tulajdonost, haszonélvezőt korlátozási kártalanítás illeti meg, melynek eljárási rendjét, mértékét és rendszerességét az 1997. évi LXXVIII. tv. 30. §-a szabályozza.


(2)A korlátozási kártalanítást az köteles megfizetni, akinek az érdekében a településrendezési intézkedés történt. Az önkormányzati célok megvalósításához a települési önkormányzatnak a kártalanítási igények aktualitását és azok mértékét célszerű napirenden tartani és kérelemre indult igény teljesítésére a forrást is meg kell teremteni.

43. §


Záró rendelkezések


Ez a rendelet kihirdetést követő napon lép hatályba.


A rendelet kihirdetéséről a jegyző gondoskodik.



     Benkő Ferenc                                                                                  Szarka Tamás

      polgármester                                                                                         jegyző       

Mellékletek