Tiszaladány Község Önkormányzata Képviselőtestületének

13/2017. (XII.28.) önkormányzati rendelete

a településkép védelméről

Tiszaladány Község Önkormányzata a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény (Tktv.) 12. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet (Trr.) szerint, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 1. pontjában, az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (Étv.) 57. § (2)-(3) bekezdésében, valamint az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, a Tr.  43/A.  § (1) – (10) bekezdéseiben biztosított véleményezési jogkörében eljáró szervek véleményének kikérésével a következőket rendeli el:

I. FEJEZET

BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK

1. A rendelet célja, hatálya és értelmező rendelkezések

1. §(1) A rendelet célja Tiszaladány község sajátos településképének társadalmi bevonás és konszenzus által történő védelme és alakítása

1. a helyi építészeti örökség területi és egyedi védelem (a továbbiakban: helyi védelem) meghatározásával, a védetté nyilvánítás a védelem megszüntetés szabályozásával
2. településképi szempontból meghatározó területek meghatározásával
3. településképi követelmények meghatározásával
4. településkép-érvényesítési eszközök szabályozásával

2. § A helyi védelem célja

1. A védett helyi építészeti örökség kiemelkedő értékű elemeinek védelme, az értékek jellegzetes karakterének megóvása a jelen és a jövő nemzedékek számára.
2. A védett helyi építészeti örökség fenntartása, használata és bemutatása.
3. A védett helyi építészeti örökség veszélyeztetésének, megrongálásának, vagy megsemmisítésének megakadályozása.

3. § A településképi szempontból meghatározó területek megállapításának célja, hogy a település azon területrészeit, melyekben településképileg is érzékelhető a történeti, szerkezeti, használati, nemzeti, gazdálkodási, stb. eltérések, azokat megőrizzük, ezeket a látható jellegzetességeket erősítsük, törvényes eszközökkel érvényesítsük.

4. § (1)A rendelet területi hatálya a település teljes közigazgatási területe, azaz a település egészére állapít meg szabályokat.

2. A rendelet hatálya kiterjed minden természetes személyre, jogi személyre és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetre, aki vagy amely a település közigazgatási területén

1. jogszabályban meghatározott építési tevékenységet végez, vagy azzal összefüggő építészeti-műszaki tervdokumentációt készít,
2. reklámfeliratot, illetve hirdető-berendezést helyez el vagy tart fenn, valamint ilyen céllal felületet alakít ki,
3. meglévő építmény rendeltetését – részben vagy egészben – megváltoztatja.
4. A településképi szempontból meghatározó – és területi értékvédelemmel védett területen vagy az egyedi értékvédelemmel védett építményen a rendeletben meghatározott változtatást végez.

5. §A rendelet alkalmazásában használat fogalmak jegyzéke és magyarázata:

a)Helyi védett egyedi érték: az önkormányzat által helyi védetté nyilvánított helyi jelentőséggel bíró épület, építmény, amely a hagyományos településkép és jellemző karakter megőrzése céljából, továbbá építészeti, településtörténeti, helytörténeti, művészeti, valamint műszaki-ipari szempontból, vagy a  használati mód  szempontjából jelentős alkotás. A védett épület, építmény fogalmába beletartozik annak minden alkotórésze, ideértve a kiegészítő, díszítő elemeket is.

b)  Lapos tető : Olyan tető, amelynek lejtése legfeljebb 10%-os

c) Magas tetős tetőforma: Az a tető, melynek hajlásszöge legalább 25°

d) Oromfalas jellegű homlokzat: Magas tetővel lefedett épület, épületrész homlokzati fala, amely lehatárolja a padlásteret vagy a beépített tetőteret, elmetszve a tetőgerincet vagy elérve közvetlenül a tetőszerkezetet (ereszt).

e) Vegyes tető: Többféle lejtéssel kialakított magas-tető.

II. FEJEZET

A HELYI VÉDELEM

2. A helyi védelem feladata, általános szabályai, önkormányzati kötelezettségek

6. § (1) A helyi védelem feladata Tiszaladány község építészeti és táji értékeinek védelme és igényes alakítása érdekében a védelmet igénylő örökség

1. számbavétele, meghatározása,dokumentálása;
2. védetté nyilvánítása, nyilvántartása;
3. megőrzése, megőriztetése;
4. a nyilvánossággal történő megismertetése.

2. A helyi védelem alatt álló építészeti örökség károsodásának megelőzése:

1. El kell kerülni minden olyan eseményt, beavatkozást, amely a védett érték pusztulását, megsemmisülését, vagy karakterének megváltoztatását, általános esztétikai értékcsökkenését okozná.
2. A tulajdonos köteles a védett értéket megóvni, karbantartani.

7. § A helyi védelem alá helyezés és a védelem megszűnésének szabályai:

1.          Kezdeményezés: A helyi védelem alá helyezésre vagy annak megszüntetésére bármely természetes vagy jogi személy, továbbá jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet – a Polgármesterhez írásban benyújtott – kezdeményezése alapján, a 3. ill. 4. mellékletben szereplő adatlap kitöltésével kerülhet sor.

b)         Szakmai előkészítés: A javaslatnak tartalmaznia kell a védendő érték megnevezését, helyét (utca, szám, helyrajzi szám), tulajdonosát, rövid leírását, tervrajzait, fotóit és a kezdeményezés indokolását

c)         A helyi védelem alá helyezést, megszüntetést a polgármester terjeszti a Képviselő-testület elé.

d)        Érdekeltek: Ingatlantulajdonos, haszonélvező, kezelő, használó, kezdeményező

e)         A helyi védelem alá helyezéssel illetve megszüntetéssel összefüggő eljárás során a Pr. szabályait kell alkalmazni.

f)         Építészeti örökség helyi védelme csak akkor szüntethető meg, ha a védett építészeti érték oly mértékben károsodott, hogy az műszakilag helyre nem állítható, vagy a helyreállítás költsége nem áll arányban a mű értékével, továbbá ha a helyi védelem oka fogyottá vált.

g)                     Helyi védelem és országos védelem összefüggései: Országos műemléki védetté nyilvánítás után a helyi védelem megszűnik.

h)         Nyilvántartás: A helyi védett értékről készült dokumentációt adataival együtt hivatali nyilvántartásba kell venni, melyet a település honlapján szükséges közzétenni.

3. A területi védelem meghatározása

8. § (1) A helyi területi védelem a településszerkezetre, telekstruktúrákra, az utcavonal-vezetésre, az utcaképre és a település vagy tájkarakter elemeire terjedhet ki. A védelem az örökség megőrzésére, értékóvó fenntartására és fejlesztésére irányulhat.

(2)A helyi területi védelem alatt álló területen a telkek és utcák struktúrája meg nem változtatható.

4. Az egyedi védelem meghatározása

9. § (1) A helyi egyedi védelem a település jellegzetes, hagyományt őrző építészeti arculatát, településkarakterét meghatározó,

1. építményekre, építményrészletekre,
2. alkalmazott anyaghasználatra,
3. tömegformálásra,
4. homlokzati kialakításra,
5. táj- és kertépítészeti alkotásra,
6. egyedi tájértékre, növényzetre,
7. szoborra, képzőművészeti alkotásra,
8. utcabútorra

terjed ki.

(2) A helyi egyedi védelem az érintett földrészlet, telek egészére vagy meghatározott részére terjed ki.

(3) A helyi egyedi védelem elemeit a Településképi Arculati Kézikönyv 3. fejezete tartalmazza.

5. Az egyedi védelemhez kapcsolódó tulajdonosi kötelezettségek

10. § (1) A helyi védelem alá helyezett örökség állapotának megőrzése, jó karban tartása a tulajdonos feladata. A tulajdonos az értékek megóvása érdekében kérheti az önkormányzat támogatását.

(2) A helyileg védett értékek fennmaradásának feltétele, megőrzésének módja elsősorban az eredeti rendeltetésének megfelelő használat. Egyéb hasznosítás esetén törekedni kell a közcélú használatra.

(3) A használat a védett értéket nem veszélyeztetheti. Amennyiben a használat a védett érték állagának romlásához, megsemmisüléséhez vezetne, e használatot az önkormányzat korlátozhatja, végső soron megtilthatja.

(4) A helyileg védett értékeket a védett értékükhöz méltóan kell használni. Amennyiben a használat méltatlan a védett értékhez, úgy a tulajdonost, vagy a használót az önkormányzat kötelezheti a méltatlan használat megszüntetésére.

III. FEJEZET

A TELEPÜLÉSKÉPI SZEMPONTBÓL MEGHATÁROZÓ TERÜLETEK

6. A településképi szempontból meghatározó területek megállapítása

11. § (1) Tiszaladány Község jellegzetes, hagyományt őrző építészeti arculatot, településkaraktert hordozó, településképi szempontból meghatározó településrészei:

1. Falusias településkép
2. Beépítésre nem szánt településrész

(2) A településképi szempontból meghatározó településrészeket e rendeletet megalapozó Településképi Arculati Kézikönyv 4. fejezete mutatja be.

(3) A településképi szempontból meghatározó településrészek elnevezését és lehatárolását a Településképi Arculati Kézikönyv 4. fejezete tartalmazza.  A település rendelkezik helyi építési szabályzattal.

IV. FEJEZET

A TELEPÜLÉSKÉPI KÖVETELMÉNYEK

7. Építmények anyaghasználatára vonatkozó általános építészeti követelmények

12. § (1) Az épületek homlokzatfelületének a vakolt, tégla, természetes kő lábazat, fa természetközeli színű (törtfehér, szürke, világos pasztell föld színű árnyalatok) anyagtól eltérő anyaggal burkolása – például fémlemezzel vagy mázas, fényes csempeburkolattal, műanyaggal – részben sem történhet.

(2) A műemlék környezetben az egyes épületek kialakításánál (védett és nem védett épületek esetében is) kötelező jelleggel figyelembe kell venni és az építtető tudomására kell hozni az építési anyaghasználatot:

1. lábazatképzés kő, műkő vagy egyéb igényes anyaggal, fém kivételével
2. vakolt, vagy falburkolattal ellátott(tégla, mészhomok tégla, kőburkolat, vagy ezek kombinációja) plasztikus, igényes, tagolt homlokzatképzéssel, a helyi építési hagyományok szerint
3. nem alkalmazható fém homlokzatburkolat, eternit jellegű homlokzat-burkolat, mázas kerámiaburkolat (csempe), függönyfalszerűen alkalmazott üveg és fémszerkezet.
4. a tetőfedés anyaga cserép, pala, eternit pala (amennyiben illeszkedik a meglévő környezethez) legyen
5. az ipari- gazdasági- és mezőgazdasági csarnokokon kívül nem alkalmazható fém tetőhéjalás, (kivételt képez a nem teljes felületen alkalmazott rézlemez, horgany, cink az egyes tetőrészletek kiegészítő fedéseként), hullámpala, műanyag hullámlemez, műanyag síklemez, TEGOLA.

(3) A nyílászárók anyaga a település történeti településszerkezetű és falusias utcaképét őrző területein és épületein kizárólag fa szerkezetű lehet

(4) A kerítések a település történeti településszerkezetű és falusias utcaképét őrző területein nem készülhetnek látszóbetonból.

8. A településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó területi és egyedi építészeti követelmények

13. § (1) A településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó területi építészeti követelményeket a HÉSZ tartalmazza.

1. a történeti településrészen a családi házak telepítése oldalhatáron álló, a telken belüli elhelyezkedése az utcára merőleges rendszerű,
2. a nem utcára merőlegesen telepített, indokolatlanul nagymértékben hátrahúzott családi ház építése nem javasolt,
3. nem elfogadható az épület földbevájása, továbbá a ház teljes kiemelése sem, jó megoldás a ház részleges bevágása vagy ha az épület terepbe illesztve épül.

(2) A településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó egyedi építészeti követelmények

1. Tiszaladány történeti településrészein a családi házak magassága közel azonos, földszintes épületek magastetővel,
2. az új épületek utca felőli homlokzatának egy síkot kell képeznie
3. a falusias lakóövezetekben épület lezárása csak magastetővel valósulhat meg, tetőhajlása 30-45 fok között,
4. a településrészen lévő családi házak tetőformája régebbi házak esetében kontyolt nyeregtetősek vagy ritkábban csak nyeregtetősek, az újabb 10x10 házak már sátortetővel épültek,
5. amennyiben az építési telek körül már kialakult egy nyeregtetős házakból álló utcakép, úgy oda ne kerüljön tördelt tetőformájú épület, hanem a szomszédokhoz hasonló nyeregtetős tetőformájú,
6. amennyiben az építési telek körül sátortetős épületek állnak, úgy oda ne tördelt tetőformájú épület kerüljön, hanem a többi épülethez hasonló tömegű és tetőformájú,
7. közterület felőli telekhatáron maximum 1,5 m magas, tömör lábazatú, áttört mezős kerítés létesítése javasolt.

9. A helyi védelemben részesülő területekre és elemekre vonatkozó építészeti követelmények

14. § (1) A helyi védelemben részesülő területre vonatkozó területi építészeti követelmények:

1. A régészeti lelőhelyek védelméről a 2001. éve LXIV. törvény a kulturális örökség védelméről rendelkezik. A még beépítetlen területeknek el kell készíteni a régészeti lelőhelyek topográfiáját, a veszélyeztetett régészeti lelőhelyek feltárását, és biztosítani azok anyagának megfelelő elhelyezését.
2. a védetté nyilvánított régészeti lelőhelyen nem lehet olyan tevékenységet folytatni, amely a lelőhelynek akár részleges állapotromlását eredményezheti.
3. a földmunkával járó fejlesztésekkel, beruházásokkal a nyilvántartott régészeti lelőhelyeket el kell kerülni, ha ez nem lehetséges, előzetes feltárást kell végezni.
4. A régészeti feltárás költségeit – a mentő feltárások kivételével – annak kell fedeznie, akinek érdekében a feltárás szükségesség vált.

(2) A helyi védelemben részesülő területen lévő sajátos építményre, műtárgyra, egyéb műszaki berendezésekre vonatkozó anyaghasználati követelmények

1. A helyi védelem alá tartozó épületek esetében elhelyezkedéstől függően – műemléki jelentőségű terület vagy sem – kell eljárni. Az építési engedélyezési eljárás során és egyszerű bejelentés esetén ki kell kötni, hogy ha az Önkormányzat Képviselő-testülete másként nem rendelkezik – az épület nem bontható el (csak életveszély esetén). A bontáshoz önkormányzati testületi hozzájárulás és a védettség megszüntetése szükséges.
2. A helyi védelem alatt állóépületek esetében bármilyen külső változtatást érintő építési tevékenység, bővítés, átépítés, pl. homlokzatvakolás, színezés, nyílászáró csere, tető felújítás, tetőtér-beépítés – csak részletes értékvizsgálaton alapuló tervdokumentáció alapján lehetséges. Az átalakítás során az épület tömegét, homlokzatát, anyaghasználatát, jellegzetes formai kialakítását a falfelületek és nyílászárók arányát megváltoztatni nem lehet. A homlokzati díszítőelemeket (gipszek, tagozatok, mozaikok, festett díszítések, szobrok, egyéb értékek) meg kell őrizni. Meg kell őrizni az eredeti épület-kiegészítőket, korlátok, belső nyílászárók, kapuk, stb.
3. A műszaki okokból szükségessé váló bontás esetén az épületről felmérési dokumentációt és fotókat kell készíteni, ennek archiválásáról gondoskodni kell.

10. Az egyes sajátos építmények, műtárgyak elhelyezése

15. § (1) A középfeszültségű 20 kV-os oszlopokra fektetett villamoshálózatok előírások, az MSZ 151. számú szabvány szerinti rögzített biztonsági övezetét szabadon kell hagyni.  A 20 kV-os vezeték védőtávolsága külterületen 5-5 méter, belterületen 2,5-2,5 méter a szélső szálaktól. A szélső szálak távolsága 3 méter.

(2) A település beépítésre szánt területén, illetve annak védőterületén új nagy-, és középfeszültségű szabadvezeték nem létesíthető, legfeljebb nyomvonal-korrekció végezhető. Az energiaellátást ezeken a területeken földkábellel kell megvalósítani. A meglévő vezetékeket azok felújításakor földkábelre kell cserélni.

(3) Új transzformátor építése, illetve meglévő felújítása, bővítése csak a környezetbe illeszkedő módon (természetes anyagú takarással) létesíthető.

(4) A kisfeszültségű elektromos elosztóhálózat bővítése vagy felújítása kizárólag faoszlopos tartószerkezeten engedélyezhető.

(5) Az érvényes előírások szerint a földgázvezeték biztonsági övezete a földgázvezeték falsíkjától nagy-középnyomású vezeték esetén 9-9 m. A középnyomású vezeték biztonsági övezete az átmérőtől függően jobbra-balra 3-5 m közötti, a kisnyomású vezetéké 3-3 m.

(6) Középnyomású földgázellátású területeken telkenként egyedi nyomásszabályozókat kell elhelyezni.

(7) A tervezett gáznyomás-szabályozók az épületek utcai homlokzatára nem helyezhetőek el. A berendezés a telkek előkertjeiben, udvarán, vagy az épület alárendeltebb homlokzatára szerelhetőek.

(8) A távközlési hálózatot létesítésekor illetve rekonstrukciójakor szükséges földkábelbe illetve alépítménybe helyezve föld alatt vezetve építeni.

(9) A föld feletti vezetés fennmaradásáig, területgazdálkodási okokból, valamint az utca fásítási és utcabútorozási lehetőségének a biztosítására a 0,4 kV-os, a közvilágítási és a távközlési szabadvezetéket közös oszlopsoron kell vezetni.

(10) A mobiltelefon-szolgáltatók antenna tornyait belterületen nem lehet elhelyezni. Külterületen történő elhelyezés esetén az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatósága egyetértő véleménye szükséges.

11. A reklámhordozókra vonatkozó településképi követelmények

16. § A reklámhordozókra vonatkozó településképi követelmények

1. a reklámhordozók arculatterve a közterekre kihelyezett tárgy együttes, utcabútor terveinek része kell legyen
2. Tiszaladány történeti településrész területén reklámhordozó nem helyezhető el
3. cégér, cégtábla elhelyezésekor elengedhetetlen, hogy az alkalmazkodjon az épület jellemzőihez, anyaghasználatához
4. a tájképvédelmi jelentőségű területeken reklámhordozók elhelyezése nem indokolt és nem javasolt
5. újabb felszíni infrastruktúrahálózatok elhelyezése nem javasolt, a meglévők jó karbantartása elegendő és szükséges
6. Hirdetőtábla csak az adott helyen folytatott tevékenység céljára helyezhető el egyenként legfeljebb 1 négyzetméter felülettel. Kivételt képez e szabály alól a település szempontjából jelentős valamely eseményről való tájékoztatás
7. Közlekedési területen legfeljebb 50 méterenként 1 m² felületű kétoldalas hirdetőtábla elhelyezése engedélyezhető. Az engedélyezés során a közútkezelő hozzájárulását be kell szerezni
8. Temetők területén - sem a lezárt, sem a működő – az üzemeltetésre vonatkozó tájékoztatást tartalmazó hirdetményen kívül, reklámhordozó nem helyezhető el.

12. Az egyéb műszaki berendezésekre vonatkozó településképi követelmények

17. § (1) Új létesítmények, berendezések elhelyezése, ha azok a település átszellőzése, levegőminősége szempontjából meghatározó levegőmozgásokat, a jellemző mikro klimatikus adottságokat megváltoztatják, csak akkor engedélyezhető, ha az engedélyezésre benyújtott dokumentációban igazolják, hogy az építés vagy rendeltetésmódosítás kedvezőtlen hatással nem jár.

(2) A műszaki berendezések földmozgatással járó munkavégzése során a munkavégzés befejezésével egyidejűleg kell gondoskodni az eredeti növénytakaró pótlásáról.

3. A közterületen és a közterületről látható magánterületeken szükséges műszaki berendezések (híd-, áteresz-, lépcsőkorlát, stb.) nem készíthetők műanyagból, illetve műanyaggal burkolt anyagból.

4. Műholdas parabola-antenna szintén nem helyezhető el az utcai fronton.
5. Épület utcai homloksíkján síkból kiálló közmű-berendezés nem helyezhető el!

V. FEJEZET

KÖTELEZŐ SZAKMAI KONZULTÁCIÓ

13. Rendelkezés a szakmai konzultációról

18. § (1) A településkép védelme érdekében Tiszaladány Község Önkormányzata a falu közigazgatási területén a település képét megváltoztató beavatkozások tekintetében szakmai konzultációt biztosít.

(2) A szakmai konzultáció igényét a Polgármesterhez lehet bejelenteni, szóban, írásban, elektronikus formában. A bejelentés tartalmazza a beavatkozás leírását és látványát (rajz, fotó stb.) A konzultációra a bejelentéstől számított 8 napon belül kerül sor.

(3) A konzultációt a polgármester tartja, szükség szerint a helyszínen vagy az irodájában.

VI. FEJEZET

A TELEPÜLÉSKÉPI KÖTELEZÉS, TELEPÜLÉSKÉPI BÍRSÁG

14. A településképi kötelezési eljárás

19. § (1) Az önkormányzat polgármestere településképi kötelezés formájában – önkormányzati hatósági döntéssel – a településképi követelmények teljesülése érdekében az ingatlan tulajdonosát az építmény, építményrész felújítására, átalakítására vagy nem bontási engedély köteles építmény esetén elbontására kötelezheti.

(2) A polgármester a kötelezett által elvégzendő munka mennyiségének és minőségének meghatározására – a munka jellegtől függően – szakember közreműködését veszi igénybe.

(3) Ha a településkép védelme és alakítása érdekében a kötelező határozat előírásai szerint elvégzendő munka költsége meghaladja az ingatlan rendeltetésszerű használatához szükséges és elégséges költségek mértékét, úgy az Önkormányzat a többletköltséget köteles megtéríteni.

15. A településképi bírság kiszabásának esetkörei és mértéke

20. § (1) Az önkormányzat képviselő-testülete a településképi rendelet szerint településképi követelmények megszegése vagy végre nem hajtása, illetve eljárási szabály megsértése esetére e magatartás elkövetőjével szemben 50.000 forinttól 1.000.000 forintig terjedő bírság kiszabását (településképi bírság) rendelheti el.

(2) A településképi bírság legmagasabb mértéke kötelezési ügyben hozott döntés végre nem hajtása esetén 1.000.000 forint.

(3) A bírság meghatározásához szükséges mérlegelési szempontok:

1. A magatartás elkövetőjének anyagi, vagyoni, szociális helyzete
2. A településképi követelmény megszegése a közterületről látható vagy nem
3. A településkép arculatát romboló tevékenység mekkora területet érint (erdő-irtás, fasor kivágás, tájképváltoztatás, stb.)
4. A településkép arculatát romboló tevékenység megszüntetése, okozott kár helyreállítása (szobor, emlékmű, sírkő, stb.) festés eltüntetése mekkora költséggel jár.
5. A felelős személy hányadszor követi el településképi szabály megsértését.

16. A településképi bírság kiszabásának és behajtásának módja

21. § (1) a településképi bírságot a kiszabó határozat jogerőre emelkedését követő 15 napon belül az önkormányzat egyéb bevételek- 68500012-11055956. számú számlájára kell megfizetni. A bírság megfizetésére legfeljebb 12 hónapig tartó részletfizetés kérhető az önkormányzat képviselő-testületétől.

(2) A határidőre meg nem fizetett településképi bírság, adók módjára történő behajtásáról az önkormányzat jegyzője gondoskodik.

VII. FEJEZET

ÖNKORMÁNYZATI TÁMOGATÁSI ÉS ÖSZTÖNZŐ RENDSZER

17. A településképi követelmények alkalmazásának önkormányzati ösztönzése

22.§(1) A helyi építészeti örökség megóvása, fejlesztése és a településképi követelmények érvényesülése érdekében az önkormányzat pénzügyi eszközökkel is támogatja a településkép védelmét. E célra elkülönített támogatás mértékéről az éves költségvetés megállapításakor az előző év szeptember 30. napjáig beérkezett pályázatokat a képviselő-testület bírálja el.

(2) A helyi építészeti örökség megóvása, fejlesztése és a településképi követelmények érvényesülését célzó pályázatnak a tervezett beavatkozás leírását, látványát (rajz, fotó, stb.) és tételes költségvetését kell tartalmaznia.

(3) A beavatkozás költségének negyed részét vissza nem térítendő támogatásként, másik negyed részét kamatmentes kölcsönként a beavatkozás megtörténtét követő 30 napon belül fizeti meg az önkormányzat.

VIII. FEJEZET

ZÁRÓ ÉS ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK

23.§Ez a rendelet a kihirdetést követő napon lép hatályba.

24.§  E rendelet előírásait a hatálybalépést követően induló eljárásokban kell alkalmazni.

Péterné Ferencz Zsuzsanna                                                   dr. Liszkai Ferenc

            jegyző                                                                        polgármester