Endrefalva Község Önkormányzata Képviselő-testületének 21/2013. (XII.12.) önkormányzati rendelete

a Szervezeti és Működési Szabályzatáról

Hatályos: 2019. 10. 23- 2023. 07. 31

Endrefalva Község Önkormányzata Képviselő-testületének 21/2013. (XII.12.) önkormányzati rendelete

a Szervezeti és Működési Szabályzatáról

2019.10.23.

Endrefalva Község Önkormányzatának Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában és a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 53. § (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a Szervezeti és Működési Szabályzatát a következők szerint állapítja meg:1

1. Az önkormányzat és jelképei

1. § (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Endrefalva Község Önkormányzata (a továbbiakban: önkormányzat)

(2) Székhelye: 3165 Endrefalva, Besztercebánya út 53.

2. § (1) Az önkormányzat jelképei: a címer és a pecsét.

(2) Az önkormányzat a Magyar Köztársaság címerével középen ellátott kör alakú pecsétjének körívén „Endrefalva – Községi Önkormányzat Képviselő-testülete” felirat olvasható.

(3) Az önkormányzat címerét és annak használati szabályait külön rendeletben határozza meg.

2. Az önkormányzati jogok

3. § (1) A helyi közügyek a lakosság közszolgáltatásokkal való ellátásához, a közhatalom önkormányzati típusú helyi gyakorlásához, valamint mindezek szervezeti, személyi és anyagi feltételének helyi megteremtéséhez kapcsolódnak.

(2) A helyi önkormányzat – a törvény keretei között – önállóan szabályozza, illetőleg egyedi ügyekben szabadon igazgatja a feladat- és hatáskörébe tartozó helyi közügyeket. Döntését az Alkotmánybíróság, illetve a bíróság és kizárólag jogszabálysértés esetén bírálhatja felül.

(3) Az önkormányzat – saját felelősségére – vállalkozási tevékenységet folytathat:

a) közvetlenül vesz részt vállalkozásban,

b) a helyi adó- és vállalkozás-támogató politikával vállalkozás-élénkítő és piacbarát gazdasági környezetet teremt.

(4)2 Az önkormányzatot a polgármester képviseli, aki tisztségét főállásban látja el.

4. § A képviselő-testület véleményt nyilváníthat és kezdeményezhet a feladat- és hatáskörébe nem tartozó, de a helyi közösséget érintő ügyben. E jogával különösen akkor él, ha az ügy a település fejlesztésével, a lakossági közszolgáltatásokkal áll kapcsolatban.

5. § Önkormányzati döntést hozhat:

a) a képviselő-testület és annak felhatalmazásával,

aa) a polgármester

ab) a bizottság

ac) a jegyző

ad) társulás

b) helyi népszavazás.

6. § A képviselő-testület a közszolgáltatások megszervezésében a helyi társadalom és gazdaságfejlesztő munkában együttműködik

a) Észak-magyarországi Regionális Fejlesztési Tanáccsal

b) Nógrád Megyei Területfejlesztési Tanáccsal

3. Az önkormányzat feladata

7. § (1) Az önkormányzat feladatait a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (továbbiakban: Mötv.) 13. §-a fogalmazza meg.

(2)3 Endrefalva Község Önkormányzata alaptevékenységének kormányzati funkciók szerinti besorolását az 1. függelék tartalmazza.4

(3) A polgármester átruházott hatáskörben dönt a külön rendeletben meghatározott feladatokban.

4. A képviselő-testület működése

8. § (1) A képviselő-testület tagjainak száma – a polgármesterrel együtt – 7 fő.

(2)5 A képviselő-testület tagjainak névsorát a 2. függelék tartalmazza.

9. § (1) A képviselő-testület üléseit a polgármester, akadályoztatása esetén az alpolgármester hívja össze és vezeti.

(2) A polgármester és alpolgármester egyidejű távolléte, illetve tartós akadályoztatása esetén a képviselő-testület ülésének összehívásáról és az ülés levezetéséről, a képviselő-testület működésének szervezéséről a legidősebb képviselő, a korelnök gondoskodik.

(3) Tartós akadályozatásnak minősül:

a) bűntető vagy egyéb eljárás miatti tisztségből való felfüggesztés,

b) a tisztség ellátását akadályozó 30 napot meghaladó távollét.

10. § (1) A képviselő-testület évente legalább 6 ülést tart.

(2) A képviselő-testület ülésére meg kell hívni:

a) a képviselőket,

b) a jegyzőt,

c) a napirendi pontok előadóit,

d) akiket a polgármester indokoltnak tart,

e) a nemzetiségi önkormányzat elnökét.

(3) Amennyiben a képviselő-testület olyan napirendi pontot tárgyal, amely érinti az önkormányzat által létrehozott társulást, akkor az ülésre, az adott napirendi pont tárgyalására

a) a társult önkormányzat(ok) polgármestere(i)t és,

b) a társulás képviselőit is

meg kell hívni.

11. § (1) A rendkívüli ülésre vonatkozó indítványt a polgármesternél kell előterjeszteni, megjelölve benne a rendkívüli ülés indokát és javasolt napirendjét, az előadó nevét, továbbá az ülés helyét és idejét.

12. § (1) Az ülések összehívása írásos meghívóval történik. Kivételt képeznek ez alól a sürgősen megtartandó rendkívüli ülések, melyek összehívása rövid úton (pl.: telefonon) is történhet.

(2) Az alakuló és a rendes ülésre szóló meghívót a képviselő-testület ülését megelőzően legalább 5 nappal, a rendkívüli ülésre szóló meghívót legalább 1 órával előbb kell kézbesíteni.

(3) A meghívónak tartalmaznia kell az ülés helyét és időpontját, a tervezett napirendi pontokat és azok előadóinak nevét, a polgármester aláírását és az önkormányzat pecsétlenyomatát, mellékelve az egyes napirendi pontokhoz tartozó írásos előterjesztéseket.

(4) Az ülések időpontjáról - és a megtárgyalandó napirendi pontokról - a lakosságot a helyben szokásos módon értesíteni kell.

13. § (1) A képviselő-testület rendes ülését a munkatervben megjelölt időpontra és helyre kell összehívni.

(2) A rendkívüli ülést a polgármester az indítványban megjelölt időpontra és helyre is figyelemmel hívja össze.

14. § (1) A közös önkormányzati hivatalban működő önkormányzatok képviselő-testületei a közös önkormányzati hivatali megállapodásban foglaltak szerint egyeztetik az együttes ülések rendjét.

(2) A közös önkormányzati hivatalban működő önkormányzatok képviselő-testületei évente minimálisan két együttes ülést tartanak.

(3) Az együttes ülés összehívásáról a közös önkormányzati hivatal székhelye szerinti önkormányzat polgármestere gondoskodik.

(4) Az együttes ülést a közös önkormányzati hivatal székhelye szerinti polgármester vezeti.

(5) A döntéshez szükséges szavazati arányokat önkormányzatonként kell számba venni.

5. Lakossági Fórumok

15. § (1) A képviselő-testület évente legalább egy alkalommal – a testület által meghatározott időpontban – közmeghallgatást tart.

(2) A közmeghallgatás helyéről, idejéről, az ismertetésre vagy tárgyalásra kerülő témakörökről a lakosságot a helyben szokásos módon tájékoztatni kell a közmeghallgatás előtt legalább 14 nappal.

16. § (1) A képviselő-testület a lakosság széleskörű tájékoztatása, a lakosság véleményének, javaslatainak megismerése, valamint a település szempontjából kiemelkedően fontos döntések előkészítése, valamint az éves tevékenységről szóló beszámolása érdekében falugyűlést tarthat.

(2) A falugyűlést a polgármester hívja össze és vezeti.

(3) A falugyűlést a helyben szokásos módon, a falugyűlés előtt legalább 14 nappal előre meg kell hirdetni.

6. Munkaterv

17. § (1) A képviselő-testület éves munkatervének megfelelően ülésezik, ezen kívül rendkívüli ülést is tarthat.

(2) A munkaterv tervezetét a jegyző állítja össze, majd a polgármester terjeszti elfogadásra a képviselő-testület elé.

(3) A munkaterv tartalmazza az ülések tervezett időpontjait, napirendjeit és a napirendi pontok előadóit.

(4) A képviselő-testület a munkatervet legkésőbb a tárgyév legelső ülésén fogadja el.

7. A képviselő-testületi ülés levezetése

18. § (1) A polgármester az ülés vezetése során:

a) megállapítja, hogy a képviselő-testület ülését az Szervezeti és Működési Szabályzatban (továbbiakban: SZMSZ) foglaltak b) szerint hívták össze,

b) megállapítja a testület határozatképességét,

c) előterjeszti az ülés napirendjét,

d) tájékoztatást a két ülés közötti időszakban tett intézkedésekről,

e) napirendi pontonként megnyitja, vezeti, lezárja és összefoglalja a vitát,

f) napirendi pontonként szavazásra bocsátja a döntési javaslatokat,

g) berekeszti az ülést.

(2) A képviselő-testület ülésén napirendi pont előterjesztője lehet:

a) a polgármester,

b) a képviselő-testület tagja,

c) a képviselő-testület bizottsága,

d)6 jegyző, aljegyző,

e) az intézményvezető,

f) a közös önkormányzati hivatal ügyintézője.

8. A vita

19. § (1) A polgármester a napirendek sorrendjében minden előterjesztés felett külön-külön nyit vitát, melynek során:

a) az előadó az előterjesztést összefoglalja, ahhoz szóbeli kiegészítést tehet,

b) a képviselő-testület tagjai, a tanácskozási joggal részt vevők az előadóhoz kérdéseket tehetnek fel, melyre az előadó köteles rövid választ adni,

c) a kérdésekre adott válaszok után kerül sor a hozzászólásokra, a jelentkezés sorrendjében.

(2) A vita lezárására a képviselő-testület bármely tagja javaslatot tehet. E javaslatról a testület vita nélkül határoz.

(3) A polgármester az előterjesztésben szereplő és a vitában elhangzott javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra. Először az ülésen tett módosító és kiegészítő javaslatokról, majd az előterjesztésben szereplő, módosításokkal kiegészített javaslatról dönt a testület.

9. A tanácskozás rendjének fenntartása

20. § (1) A tanácskozás rendjének fenntartásáról a polgármester gondoskodik. Ennek során:

a) figyelmezteti a hozzászólót, ha eltér a tárgyalt témától vagy a tanácskozáshoz nem illő, sértő kifejezéseket használ,

b) rendre utasítja azt, aki a képviselő-testülettel szemben méltatlan magatartást tanúsít,

c) tartós rendzavarás, állandó lárma, a tanácskozást ellehetetlenítő esemény következtében a polgármester, ha ismételt figyelmeztetései nem járnak eredménnyel, felfüggeszti az ülést.

(2) A nyilvános ülésen megjelent állampolgárok a számukra kijelölt helyet foglalják el. A tanácskozás rendjének megzavarása esetén a polgármester rendre utasítja a rendzavarót, ismételt rendzavarás esetén az érintettet a terem elhagyására kötelezi.

10. Az előterjesztés

21. § (1) A képviselő-testület ülésére az előterjesztés szóban vagy írásban kerül benyújtásra.

(2) Az írásbeli előterjesztés két részből áll:

a) az első résznek tartalmaznia kell:

aa) a tárgy pontos meghatározását,

ab) a vonatkozó jogszabályi hátteret,

ac) a tárgyalandó témában hozott korábbi testületi döntéseket és végrehajtásuk eredményét,

ad) az adott téma alapos, tárgyilagos és tényszerű bemutatását,

ae) az előterjesztők megnevezését és véleményét,

af) más szervek esetleges eltérő véleményét,

ag) a döntési alternatívákat (az egyes változatok mellett és az ellene szóló érveket) és azok várható következményeit;

b) a második résznek tartalmaznia kell:

ba) a határozati javaslatot,

bb) a végrehajtásért felelős személy megnevezését,

bc) a határidő megjelölését,

bd) a szükséges aláírásokat és pecséteket.

11. Kérdés, interpelláció

22. § (1) A napirendi pontok tárgyalása után kérdésekre és interpellációra kerül sor.

(2) A kérdés önkormányzati hatáskörbe tartozó szervezeti, működési, döntési és előkészítési jellegű felvetés.

(3) A kérdésre a megkérdezett elsősorban a képviselő-testület ülésén köteles választ adni. Amennyiben az ülésen nem tud azonnal választ adni, ezt 5 munkanapon belül írásban köteles megtenni.

(4) A képviselő a polgármestertől, alpolgármestertől, jegyzőtől, bizottság elnökétől önkormányzati ügyben felvilágosítást kérhet (interpellálhat), aki az ülésen vagy legkésőbb 15 napon belül írásban érdemi választ köteles adni. Amennyiben az interpellációt az ülés előtt 15 nappal benyújtották, úgy az ülésen kell válaszolni.

(5) Az interpellálót viszontválasz illeti, melynek keretében nyilatkozik a válasz elfogadásáról. Amennyiben nem fogadja el, akkor a képviselő-testület határoz. A válasz képviselő-testület általi elutasítása esetén az ügyet a soron következő ülésen napirendre kell tűzni.

12. Döntéshozatal (határozat, rendelet)

23. § (1) A képviselő-testület határozatképtelenség miatt elmaradt ülését 8 napon belül azonos napirenddel össze kell hívni.

(2) Minősített többség (a megválasztott települési képviselők több mint felének igen szavazata) szükséges a Mötv. 50. §-ában foglaltakon túl az 1 millió forintot meghaladó hitelfelvételhez,

(3) Amennyiben a képviselő-testület bármelyik tagja a személyes érintettségre vonatkozó bejelentési kötelezettségét elmulasztja és ez a döntés után kerül a képviselő-testület tudomására, a képviselő-testület dönt a döntés érvényességéről, fenntartásáról vagy megváltoztatásáról legkésőbb a tudomásszerzést követő első ülésen.

24. § A képviselő-testület döntéseit kézfelemeléssel történő nyílt szavazással hozza.

25. § (1) A képviselő-testület titkos szavazást tarthat a Mötv.48. § (4) bekezdésén túl akkor, ha bármelyik képviselő javaslatára a képviselő-testület úgy dönt.

(2) A titkos szavazás úgy történik, hogy az eldöntendő kérdést, választás esetén a javasolt személyeket ABC sorrendben a szavazólapra fel kell írni. Érvényesen szavazni a válasz vagy a nevek mellett lévő valamelyik körben elhelyezett két egymást metsző vonallal lehet.

(3) A titkos szavazás lebonyolításáról és eredményéről külön jegyzőkönyvet kell készíteni.

26. § (1) A képviselő-testület név szerinti szavazást tarthat a Mötv.48. § (3) bekezdésében foglalt esetekben.

(2) A név szerinti szavazás úgy történik, hogy a jegyző ABC sorrendben felolvassa a képviselők nevét, akik nevük felolvasásakor „igen”, „nem”, „tartózkodom” kijelentéssel szavaznak.

27. § (1) A képviselő-testület határozatairól, azok végrehajtásának határidejéről és a végrehajtás felelőséről folyamatos nyilvántartást kell vezetni, mely a jegyző feladata.

(2) A képviselő-testület határozatait évenként kezdődő és folyamatos sorszámmal, továbbá évszámmal, hónappal, nappal kell ellátni a következők szerint: Endrefalva Község Önkormányzata Képviselő-testületének …/20…(……) számú határozata.

13. Önkormányzati rendeletalkotás

28. § (1) A képviselő-testület – az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében, valamint az Mötv. 143. § (4) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján – a törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, továbbá törvény felhatalmazása alapján, annak végrehajtására önkormányzati rendeletet alkot.

29. § (1) Önkormányzati rendelet alkotását kezdeményezhetik:

a) a települési képviselők,

b) az önkormányzati bizottságok,

c) a polgármester, az alpolgármester, a jegyző,

d) a település társadalmi, érdekképviseleti és más civil szervezetei,

e) a települési nemzetiségi önkormányzat testülete.

(2)7 Az (1) bekezdésben felsoroltakon túl mindazok a központi szervek is kezdeményezhetik a helyi önkormányzati rendeletalkotást, amelyeknek az Mötv. értelmében helyi önkormányzatokkal kapcsolatos feladat és hatáskörei vannak.

30. § (1) A képviselő-testület a lakosság szélesebb körét érintő rendeletek előkészítésénél elveket, szempontokat állapíthat meg.

(2) Az önkormányzati rendelet-tervezet elkészítése a jegyző feladata, aki szükség szerint külső segítséget is igénybe vehet.

(3) A (2) bekezdés értelmében a tervezet előkészítésében a közös önkormányzati hivatal tárgy szerint érintett munkatársai is részt vesznek. Megbízható azonban az előkészítéssel a bizottság, ideiglenes bizottság is.

(4) A tervezet előkészítésével külső szakértő is megbízható, szakértő bevonására a jegyző tesz javaslatot.

(5) A jegyző akkor is részt vesz az előkészítésben, ha a tervezetet a bizottság, ideiglenes bizottság, vagy szakértő készíti el.

(6) A tervezet előkészítése során széleskörű elemzésből kell kiindulni, melynek elsődleges forrásai lehetnek a szabályozandó tárgy szerint érintett szervek, szakemberek véleménye, valamint lakossági közvélemény-kutatás.

(7) A jegyző a település által létrehozott, vagy annak részvételével működő társulásokban részes önkormányzatok jegyzőivel közösen meghatározza az együttes feladatellátáshoz kötődő rendeletalkotási kötelezettségeket, azok tartalma a képviselő-testület elé terjesztést megelőzően 30 nappal korábban egyeztetésre kerül.

31. § (1) A tervezetet – a jegyző véleményével együtt – megvitatás céljából a bizottság elé kell terjeszteni. Erre az ülésre a jegyzőt, valamint szükség szerint más külső szakembereket is meg kell hívni.

(2) A (3) bekezdésben foglalt kivétellel az önkormányzati rendelet-tervezetet a Hivatal hirdetőtábláján történő közzététellel társadalmi egyeztetésre kell bocsátani az alábbiak szerint:

a) A rendelettervezetet úgy kell közzé tenni, hogy a tervezet céljához és hatálybalépéséhez igazodóan elegendő idő álljon rendelkezésre a tervezet érdemi megítéléséhez a vélemények kifejtéséhez.

b) A véleményezési határidő minimum 15 nap.

c) A társadalmi egyeztetés céljából közzé tett tervezetről bárki véleményt nyilváníthat írásos véleményének - a hivatalban található gyűjtőládába történő elhelyezésével.

d) Nem vehető figyelembe az a vélemény, amely sérti a közerkölcsöt, a rendelettervezet tárgyához nem illeszkedik vagy név nélküli.

e) A beérkezett vélemények a véleményezők neve, címe legfeljebb a véleményezett rendelet hatálybalépésétől számított hat hónapig kezelhetők.

(3) Nem kell társadalmi egyeztetésre bocsátani

a) az állami támogatásokról, a költségvetésről, a költségvetés végrehajtásáról szóló önkormányzati rendelet-tervezetet,

b) a szervezeti és működési szabályzatot meghatározó, a köztisztviselői jogviszonyban állók munkavégzésével és juttatásaival kapcsolatos önkormányzati rendelet-tervezetet,

c) az önkormányzati rendeletet módosító rendelet-tervezetet, ha az csak magasabb szintű jogszabály módosítása miatt szükséges rendelkezéseket tartalmazza.

32. § (1) A jegyző, illetve az előterjesztő az előkészítést és véleményezést követően a rendelet-tervezetet írásos előterjesztéssel együtt a képviselő-testület elé terjeszti.

(2) Az előterjesztéssel egyidejűleg a jegyző tájékoztatja a testületet az előkészítés és véleményezés során felvetett, de a tervezetben nem szereplő kisebbségi javaslatokról, utalva a mellőzés indokaira.

(3) A rendelet-tervezet szerkezete:

a) a rendelet tárgya, a rendelet-tervezet száma;

b) a rendelet szövege;

c) a rendelet megsértőivel szemben kilátásba helyezett jogkövetkezmények;

d) záró rendelkezések.

(4) Az írásos előterjesztés tartalmazza:

a) az önkormányzati rendeletalkotás szükségességét, a konkrét indokokat;

b) a helyi rendelet által elérni kívánt célt;

c) a tervezett szabályozási megoldások indokait;

d) az önkormányzati rendelet előkészítésében részt vett szervek és személyek megjelölését;

e) az elhangzott fontosabb javaslatokat.

(5) A rendelet hiteles, végleges szövegét a jegyző szerkeszti meg. Az önkormányzati rendeletet a polgármester és a jegyző írják alá.

(6) Az önkormányzati rendelet elfogadásához, módosításához minősített többségű döntés szükséges.

(7) A képviselő-testület dönthet arról, hogy meghatározott tárgyú rendeleteinek elfogadása két fordulóban történjen.

(8) Az önkormányzati rendeletek megjelölésére a jogszabályszerkesztésről szóló 61/2009. (XII.14.) IRM rendelet II. fejezetében leírtakat kell alkalmazni.

33. § (1) A rendelet kihirdetéséről a jegyző a helyben szokásos módon gondoskodik.

(2) Az önkormányzati rendelet kihirdetésének helyben szokásos módja, a rendelet egy példányának az önkormányzati hivatal hirdetőtábláján történő kifüggesztése.

(3) A kihirdetés megtörténtének igazolásául jegyző a rendeletet kihirdetési záradékkal látja el.

(4) A jegyző gondoskodik arról, hogy a rendelet tárgya szerint érintett szervek és személyek tudomást szerezzenek az őket érintő rendeletekről.

34. § (1) Az önkormányzati rendeletek végrehajtására kötelezettek – a polgármester, illetve a jegyző indítványára – tájékoztatást adnak a végrehajtás helyzetéről és fontosabb tapasztalatairól. A képviselő-testület előtti beszámoltatás része az érintett rendelet végrehajtásának helyzetéről szóló jelentés is.

(2) Egyes rendeletek hatályosulásának ellenőrzését a képviselő-testület bizottság hatáskörébe utalhatja.

(3) A jegyző folyamatosan gondoskodik a hatályos önkormányzati rendeletek felülvizsgálatáról.

14. A jegyzőkönyv

35. § (1) A képviselő-testület üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni.

(2) A települési képviselő kérésére az írásban is benyújtott hozzászólását a jegyzőkönyvhöz kell mellékelni, illetőleg kérésére a véleményét rögzíteni kell a jegyzőkönyvben.

(3) A jegyzőkönyvhöz mellékelni kell:

a) a jelenléti ívet,

b) az írásos meghívót,

c) az írásos előterjesztéseket, a határozati javaslatokat, rendelet-tervezeteket,

d) a képviselői önálló indítványokat,

e) az írásban megküldött interpellációkat,

f) a képviselő írásban is benyújtott hozzászólását, ha annak jegyzőkönyvhöz történő csatolását kéri,

g) az érintett nyilatkozatát, ha személyi ügyének nyilvános tárgyalásához nem járul hozzá,

h) a jegyző törvényességi jelzését,

i) a titkos szavazásról készült jegyzőkönyvet.

15. A települési képviselő

36. § (1) A települési képviselő a külön rendeletben meghatározott tiszteltdíjra jogosult.

(2)8 A képviselő részt vesz a képviselő-testület döntéseinek előkészítésében, végrehajtásuk szervezésében és ellenőrzésében. A Mötv.-ben meghatározott feladatokon túl a képviselő:

- előzetesen bejelenti a polgármesternek, ha a képviselő-testület vagy annak bizottsága ülésén való részvételében vagy egyéb megbízatásának teljesítésében akadályozva van,
- polgármester megbízása alapján részt vesz a testületi ülések előkészítésében, valamint különböző vizsgálatokban,
(3) A települési képviselő kérésére, a munkaidőben képviselő-testületi munkával töltött idejéről a polgármester a képviselő munkáltatója részére igazolást ad.
(4) A képviselők és bizottsági tagok részére minden esetben meg kell téríteni az e megbízatásukkal kapcsolatban felmerült - bizonylattal igazolt - költségeket.
(5) A költségtérítés utalványozásáról a polgármester gondoskodik.
(6) 9 Amennyiben a képviselő az előző évben, január 1-től december 31-ig megtartott testületi ülések 70 %-án nem jelenik meg, a képviselő-testület külön határozattal a tárgyévre vonatkozóan tizenkét havi időtartamra a képviselő tiszteletdíját 50 %-ban csökkenti. Első évben minden képviselő a tiszteletdíj teljes összegére jogosult. A képviselő hiányzásainak számításánál a kerekítés szabályait kell alkalmazni.
(7) 10 Amennyiben a képviselő az egymást követő három testületi ülésen nem jelenik meg, a testület a tiszteletdíjat a negyedik alkalommal megvonja három hónapra, azzal, hogy ha a képviselő a kötelezettségét továbbra is megszegi a megvonás újra megállapítható.

16. A képviselő-testület bizottságai

37. § (1) A képviselő-testület feladatai ellátásának elősegítésére állandó és szükség szerint ideiglenes bizottságokat működtet.

(2) Endrefalva község képviselő-testülete az alábbi állandó bizottságot hozza létre:

a) Ügyrendi Bizottság

(3)11 A képviselő-testület által létrehozott állandó bizottság 3 tagból áll, tagjait és feladatait a 3. számú függelék tartalmazza.

(4) Az ideiglenes bizottság feladata, hogy feladatkörébe tartozó ügyekben előkészítse a képviselő-testület döntéseit, szervezze és ellenőrizze a döntések végrehajtását.

38. § (1) A bizottság maga állapítja meg működésének részletes szabályait.

(2) A bizottság határozatképességére, a határozathozatal módjára és a zárt ülés tartására a képviselő-testületre vonatkozó szabályok az irányadóak.

(3) A bizottság elnöke az ülés időpontját köteles a jegyzőnek bejelenteni.

(4) A bizottság működésének ügyviteli feladatait az önkormányzat hivatala látja el. Ennek érdekében:

a) előkészíti a képviselő-testület munkaterve alapján a bizottság üléstervét,

b) gondoskodik az ülés meghívójának és előterjesztéseinek összeállításáról és kiküldéséről,

c) elkészíti a bizottsági ülés jegyzőkönyvét, amelyet eljuttat a jegyzőnek törvényességi felülvizsgálat céljából,

d) az átruházott hatáskörben hozott határozatokat három napon belül a jegyzőnek átadja, aki a törvényességi ellenőrzés után megküldi a polgármesternek felfüggesztési jogának gyakorlása végett.

(5) A bizottság ülésének összehívásáról a bizottság elnöke gondoskodik. A bizottsági ülés előterjesztéseit az ülés előtt 5 nappal kell a bizottság tagjainak megküldeni.

(6) A bizottság ülésein tanácskozási jog illeti meg a polgármestert, jegyzőt, valamint a nemzetiséget érintő ügyekben a települési nemzetiségi önkormányzat elnökét.

17. A polgármester

39. § (1) A polgármester a két ülés között történt halaszthatatlan döntéseiről köteles a képviselő-testületet a soron következő első ülésen tájékoztatni.

(2)12 A polgármester törvényben meghatározott illetményéről, jutalmazásáról a képviselő-testület dönt. A polgármester jutalmazására bármelyik képviselő javaslatot tehet.

40. § A polgármester a Mötv. 67. §-ában foglaltakon túl:

a) gondoskodik a helyi önkormányzat költségvetésének végrehajtásáról,

b) kapcsolatot tart a helyi társadalmi és gazdasági szervekkel,

c) a helyi önkormányzat nevében kötelezettséget vállalhat, erre más személyt is felhatalmazhat,

d) az állampolgárok élet- és vagyonbiztonságát veszélyeztető helyzetben a helyi önkormányzat költségvetése terhére átmeneti intézkedést hozhat, melyről a legközelebbi képviselő-testületi ülésen be kell számolni,

e) ellátja az ár- és belvízvédekezéssel kapcsolatos, hatáskörébe utalt feladatokat,

f) gondoskodik a környezetvédelmi és természetvédelmi feladatok ellátásáról.

g) ellátja a jogszabály által hatáskörébe utalt egyéb feladatokat.

18. Az alpolgármester

41. § Az alpolgármester feladatait társadalmi megbízatásban látja el.

19. A jegyző

42. § (1)13 A jegyzőt az aljegyző helyettesíti.

(2) A jegyzői és aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve akadályoztatása esetén a jegyzői feladatok ellátásáról a polgármesterek által írásban kijelölt köztisztviselő gondoskodik.

20. Közös Önkormányzati Hivatal

43. § (1) Az önkormányzat hivatalának elnevezése Endrefalvai Közös Önkormányzati Hivatal.

(2) A hivatal székhelye: 3165 Endrefalva, Besztercebánya út 53.

(3)14 A hivatal belső felépítését, működésének részletes szabályait feladat-és hatáskörét az Endrefalvai Közös Önkormányzati Hivatal alapító okirata, a közös önkormányzati hivatalt létrehozó megállapodása és a szervezeti és működési szabályzata rögzíti.

21. Társulások

44. § (1)15 Az önkormányzat feladatainak hatékonyabb végrehajtása érdekében külön megállapodásokkal társulást hozhat létre. Az önkormányzat által külön megállapodásokkal létrehozott társulások megalakulására, megszűnésére, szervezetének és működésének szabályaira az Mötv. helyi önkormányzatok társulásaira vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.

(2) A társulási tanácsban az önkormányzatot a polgármester képviseli. Akadályoztatása esetén a társulási üléseken a polgármestert az alpolgármester helyettesítheti. A polgármester és az alpolgármester egyidejű akadályoztatása esetén a helyettesítő személyéről a képviselő-testület dönt. Ezen esetben helyettes, csak képviselő lehet.

(3)16

(4) A helyettesítésről szóló döntésben meg kell határozni, hogy teljes, vagy részleges jogkörben helyettesítik-e a polgármestert, és ez utóbbi esetben pontosan meg kell határozni a meghatalmazás terjedelmét.

(5) A polgármester évente beszámol a képviselő-testületnek a társulások működéséről, a végzett tevékenységéről.

(6) Intézmény közös fenntartása esetén az intézmény–vezetőjének kinevezése, felmentése együttes ülés keretében történik, mely ülést a társulás székhelye szerinti polgármester hív össze és vezet.

(7) Az intézmény-vezető kinevezéséhez az érintett települési önkormányzatok képviselő-testületeinek minősített többséggel hozott döntése szükséges.

(8) Az intézmény-vezető kinevezésének rendje:

- döntés a beérkezett pályázatok érvényességéről,
- döntés alfabetikus sorrendben az egyes pályázatokról,
- a kinevezés határozatba foglalása.
(9) A társulások pénzügyi ellenőrzését a közös önkormányzati hivatala végzi, melyről a jegyző évente beszámol együttes ülésen a képviselő-testületek előtt.

22. Nemzetiségi önkormányzatok

45. § (1) A települési nemzetiségi önkormányzat képviselő-testülete saját hatáskörben határozza meg szervezeti és működési rendjét.

(2) Az önkormányzat hivatala ellátja a települési nemzetiségi önkormányzat gazdálkodási feladatait.

(3) A helyi sajtó, a helyi hagyományápolás és kultúra, valamint a kollektív nyelvhasználat kérdéskörében a nemzetiségi lakosságot e minőségében érintő helyi önkormányzati rendeletet a képviselő-testület a települési nemzetiségi önkormányzat egyetértésével alkotja meg.

(4) A nemzetiségi oktatást végző intézménnyel kapcsolatos képviselő-testületi döntéseknél a véleményezési, egyetértési jog gyakorlására a közoktatási és a nemzetiségi törvény rendelkezései az irányadók.

(5) A települési nemzetiségi, valamint a települési önkormányzat kapcsolatát a közöttük létrejött együttműködési megállapodás részletesen szabályozza.

23.17 Helyi népszavazás

46. §18 A képviselő-testület külön rendeletben szabályozza a helyi népszavazás rendjét.

24. Az önkormányzat vagyona

47. § (1) A képviselő-testület az önkormányzati vagyontárgyak számbavételére, elidegenítésére, megterhelésére, vállalkozásba vitelére, illetőleg más célú hasznosítására külön rendeletet alkot.

(2) Az önkormányzat tulajdonára, a tulajdonnal való gazdálkodásra vonatkozó részletes szabályokat külön önkormányzati rendelet határozza meg.

24/A.19 Belső ellenőrzés

47/A. §20 (1) Az önkormányzat a belső ellenőrzési tevékenységét az Endrefalva Község Önkormányzatának Belső Ellenőrzési Kézikönyve szerint külső szervezet bevonásával végzi.

(2) A Belső Ellenőrzési Kézikönyv hatálya kiterjed a nemzetiségi önkormányzatra és a költségvetési szerveire egyaránt.

25. Záró rendelkezések

48. § E rendelet 2014. január 1. lép hatályba, ezzel egyidejűleg a 6/2007. (IV.02.) rendelet hatályát veszti.

1. függelék a 21/2013. (XII. 13.) önkormányzati rendelethez

Endrefalva Község Önkormányzata alaptevékenységének kormányzati funkciók szerinti besorolása:
011130 Önkormányzatok és önkormányzati hivatalok jogalkotó és általános igazgatási tevékenysége
013320 Köztemető-fenntartás és –működtetés
013350 Az önkormányzati vagyonnal való gazdálkodással kapcsolatos feladatok
013370 Informatikai fejlesztések, szolgáltatások
032020 Tűz- és katasztrófavédelmi tevékenységek
041231 Rövid időtartamú közfoglalkoztatás
041232 Start-munka program – Téli közfoglalkoztatás
041233 Hosszabb időtartamú közfoglalkoztatás
041237 Közfoglalkoztatási mintaprogram
045120 Út, autópálya építése
045130 Híd, alagút építése
045160 Közutak, hidak, alagutak üzemeltetése, fenntartása
047410 Ár- és belvízvédelemmel összefüggő tevékenységek
047110 Kis- és nagykereskedelem igazgatása és támogatása
051020 Nem veszélyes (települési) hulladék összetevőinek válogatása, elkülönített begyűjtése, szállítása, átrakása
051030 Nem veszélyes (települési) hulladék vegyes (ömlesztett) begyűjtése, szállítása, átrakása
052020 Szennyvíz gyűjtése, tisztítása, elhelyezése
062020 Településfejlesztési projektek és támogatásuk
064010 Közvilágítás
066010 Zöldterület-kezelés
066020 Város-, községgazdálkodási egyéb szolgáltatások
072111 Háziorvosi alapellátás
072112 Háziorvosi ügyeleti ellátás
072410 Otthoni (egészségügyi) szakápolás
074031 Család és nővédelmi egészségügyi gondozás
081043 Iskolai, diáksport-tevékenység és támogatása
081045 Szabadidősport- (rekreációs sport-) tevékenység és támogatása
082042 Könyvtári állomány gyarapítása, nyilvántartása
082044 Könyvtári szolgáltatások
082091 Közművelődés – közösségi és társadalmi részvétel fejlesztése
082092 Közművelődés – hagyományos közösségi kulturális értékek gondozása
082093 Közművelődés – egész életre kiterjedő tanulás, amatőr művészetek
084020 Nemzetiségi közfeladatok ellátása és támogatása
084070 A fiatalok társadalmi integrációját segítő struktúra, szakmai szolgáltatások fejlesztése, működtetése
091140 Óvodai nevelés, ellátás működtetési feladatai
096015 Gyermekétkeztetés köznevelési intézményben
102031 Idősek nappali ellátása
102032 Demens betegek nappali ellátása
104037 Intézményen kívüli gyermekétkeztetés
104042 Család- és gyermekjóléti szolgáltatások
104044 Biztos Kezdet Gyerekház
106020 Lakásfenntartással, lakhatással összefüggő ellátások
107051 Szociális étkeztetés
107052 Házi segítségnyújtás
107080 Esélyegyenlőség elősegítését célzó tevékenységek és programok

2. függelék a 21/2013. (XII. 13.) önkormányzati rendelethez

Endrefalva Község Önkormányzata Képviselő-testületének névsora:
Csóriné Botyánszki Ágnes polgármester
Papp Gábor alpolgármester
Antalné Varga Katalin képviselő
Deák Sándorné képviselő
Homoki Gábor képviselő
Baranyi Gergely képviselő
Lévai Imre képviselő

3. függelék a 21/2013. (XII. 13.) önkormányzati rendelethez

A képviselő-testület által létrehozott állandó bizottság tagjainak névsora:

1. Ügyrendi Bizottság:

a) elnöke: Deák Sándorné képviselő

b) tagja: Antalné Varga Katalin képviselő

c) tagja: Baranyi Gergely képviselő

2. A képviselő-testület által létrehozott állandó bizottság feladata:

a) nyilvántartja és ellenőrzi a vagyonnyilatkozatokat,

b) ellátja az összeférhetetlenséggel és a méltatlansági eljárással kapcsolatos feladatokat

1

A rendelet szövegét a 7/2019. (VIII.30.) önkormányzati rendelet 1. §-a módosította. Hatályos: 2019. augusztus 31.-től

2

A rendelet szövegét a 8/2014. (XII.01.) önkormányzati rendelet 1. § (1) bekezdése egészítette ki. Hatályos: 2014. december 8.-től

3

A rendelet szövegét a 13/2019. (X.22.) önkormányzati rendelet 1. § (1) bekezdése módosította. Hatályos: 2019. október 23-től

4

A rendelet szövegét a 13/2019. (X.22.) önkormányzati rendelet 1. § (1) bekezdése módosította. Hatályos: 2019. október 23-től

5

A rendelet szövegét a 13/2019. (X.22.) önkormányzati rendelet 1. § (2) bekezdése módosította. Hatályos: 2019. október 23-től

6

A rendelet szövegét a 5/2014. (V.05.) önkormányzati rendelet 1. § (2) bekezdése módosította. Hatályos: 2014.május 6-tól

7

A rendelet szövegét a 7/2019. (VIII.30.) önkormányzati rendelet 2. §-a módosította. Hatályos: 2019. augusztus 31.-től

8

A rendelet szövegét a 8/2014. (VII.01.) önkormányzati rendelet 1. § (2) bekezdése módosította. Hatályos: 2014. december 8-től

9

A rendelet szövegét a 8/2014. (VII.01.) önkormányzati rendelet 1. § (3) bekezdése egészítette ki. Hatályos: 2014. december 8-től

10

A rendelet szövegét a 8/2014. (VII.01.) önkormányzati rendelet 1. § (3) bekezdése egészítette ki. Hatályos: 2014. december 8-től

11

A rendelet szövegét a 13/2019. (X.22.) önkormányzati rendelet 1. § (3) bekezdése módosította. Hatályos: 2019. október 23-től

12

A rendelet szövegét a 8/2014 (XII.01.) önkormányzati rendelet 1. § (4) bekezdése módosította. Hatályos: 2014. december 8-től

13

A rendelet szövegét a 5/2014 (V.05.) önkormányzati rendelet 1. § (3) bekezdése módosította. Hatályos: 2014. május 6-tól

14

A rendelet szövegét a 5/2014 (V.05.) önkormányzati rendelet 1. § (4) bekezdése módosította. Hatályos: 2014. május 6-tól

15

A rendelet szövegét a 7/2019. (VIII.30.) önkormányzati rendelet 3. §-a módosította. Hatályos: 2019. augusztus 31.-től

16

Hatályon kívül helyezte a .7/2019. (VIII.30.) önkormányzati rendelet 4. §-a. Hatálytalan: 2019. augusztus 31.-től

17

A rendelet szövegét a 7/2019. (VIII.30.) önkormányzati rendelet 5. §-a módosította. Hatályos: 2019. augusztus 31.-től

18

A rendelet szövegét a 7/2019. (VIII.30.) önkormányzati rendelet 6. §-a módosította. Hatályos: 2019. augusztus 31.-től

19

A rendelet szövegét a 5/2014. (V.05.) önkormányzati rendelet 1. § (5) bekezdése egészítette ki. Hatályos: 2014. május 6-tól

20

A rendelet szövegét a 5/2014. (V.05.) önkormányzati rendelet 1. § (5) bekezdése egészítette ki. Hatályos: 2014. május 6-tól