Budapest Józsefváros Önkormányzatának Képviselő-testülete (a továbbiakban: Képviselő-testület) a lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvényben (továbbiakban: Ltv.), továbbá a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (továbbiakban: Ötv.) 16. § (1) bekezdés és a 79. § b) pontjában kapott felhatalmazás alapján – a Budapest Főváros Közgyűlésének 17/2006. (IV.14) Főv. Kgy. rendeletének keretei között – az Önkormányzat tulajdonában álló lakások bérbeadásának feltételeiről, valamint a fizetendő lakbér mértékéről, a következő rendeletet alkotja:

I. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

A rendelet hatálya

1.      §

(1)^[1]   A rendelet hatálya a Budapest Józsefvárosi Önkormányzat (a továbbiakban: Önkormányzat) tulajdonában álló lakóingatlanokra/lakásokra, a 16/A. §-ban szabályozott esetekben a lakóingatlanok/lakások mellett a szükséglakás követelményeinek megfelelő nem lakás céljára szolgáló helyiségekre terjed ki, tekintet nélkül arra, hogy azok hol találhatók.

(2)     A rendeletben nem szabályozott kérdésekben az Ltv., különös tekintettel a 19.§ (1)-(2) bekezdéseire, valamint a Polgári Törvénykönyv (a továbbiakban: Ptk.) rendelkezései az irányadóak.

(3)^[2] Budapest Főváros VIII. kerület Józsefvárosi Önkormányzat Képviselő-testülete Budapest Józsefvárosi Önkormányzat vagyonáról és a vagyon feletti tulajdonosi jogok gyakorlásáról szóló rendeletének

a) a vagyon versenytárgyalás útján való hasznosítására,

b) az átlátható szervezettel való szerződéskötésre,

c) az Önkormányzattal szerződő félnek a szerződéskötést megelőző, átlátható szervezetként való minősítéséről szóló nyilatkozatára,

d) az átlátható szervezet e minőségének elvesztésére

vonatkozó szabályait a lakások a bérletére is alkalmazni kell, az a) pont esetében kivéve a lakások nem piaci alapú bérbeadását.

A bérbeadói jogkörök gyakorlói

2.      §

(1)^[3]     A Képviselő-testület az önkormányzati tulajdonú lakások bérbeadására vonatkozó hatáskörét – jelen rendeletben foglalt feladatmegosztásban - az alábbi szervezetekre, személyekre ruházza át:

a) a Szociális, Egészségügyi és Lakásügyi Bizottságra (a továbbiakban: szociális hatáskört gyakorló bizottság)

b) a Tulajdonosi, Vagyongazdálkodási és Közterület-hasznosítási Bizottságra (a továbbiakban: tulajdonosi jogokat gyakorló bizottság, és az a) és b) pontban meghatározottak együttesen: bizottságok).

             c)^[4] Polgármesterre.

(2) ^[5]    Ha a rendelet külön nem rendelkezik, akkor a döntési hatáskör gyakorlására a szociális hatáskört gyakorló bizottság jogosult.

(3)^[6]   A Képviselő-testület jogosult kijelölni azokat a Helyi Városrehabilitációs Területeket (továbbiakban: HVT), amelyek vonatkozásában az Önkormányzat megbízottjaként rehabilitációs és városfejlesztési feladatokkal megbízott Vagyongazdálkodó szervezet a tulajdonosi jogok részleges gyakorlására jogosult. A Képviselő-testület határozata alapján a Vagyongazdálkodó szervezet gyakorolja az elbontásra kerülő épületekben lévő lakások esetén a bérleti szerződések megszüntetésével, valamint a helyiségek birtokba való visszavételével kapcsolatos bérbeadó jogokat és feladatokat, illetve előkészíti az itt lévő lakáshasználók elhelyezésével és e lakások kiürítésével kapcsolatos döntéseket.

(4)     A Képviselő-testület, a bizottságok, és a Polgármester feladatukat a bérbeadó szervezet közreműködésével látják el.

(5)     A rendeletben szabályozott hatásköri rendtől és bérbeadási feltételektől el lehet térni, ha vis maior miatt kell bérbeadói döntést hozni. A közérdekű célból a 16. §, a veszélyhelyzet következtében beállt lakhatási krízishelyzet miatt történő lakásbérbeadás tekintetében a 16/A. § rendelkezései az irányadóak.^[7] 

II. FEJEZET

A BÉRBEADÁS JOGCÍMEI ÉS A LAKÁSOK JOGCÍM SZERINTI BÉRBEADÁSÁNAK MÓDJAI

A bérbeadás jogcímei

3.      §

(1) ^[8]   A Képviselő-testület a bérbeadó szervezet előterjesztése alapján 5 évenként – a vagyongazdálkodási terv részeként – irányelveket határoz meg arról, hogy az adott évben az üres és várhatóan megüresedő lakások közül a (4) bekezdés a)-m) pontjaiban meghatározott bérbeadási jogcímek alapján a bérbeadásra milyen arányok érvényesítése célszerű.

Az üres és a várhatóan megüresedő lakásállományról bérbeadó szervezet köteles a Képviselő-testületet tájékoztatni. A tájékoztatóban a lakásokállomány övezet, alapterület, komfortfokozat, szobaszám és műszaki állapot szerinti összetételét és a hasznosítási javaslatot számszerűsítve kell szerepeltetni, valamint meg kell határozni az Önkormányzatra kötelező, vagy a döntésétől függő elhelyezési feladatokat is.

(2)^[9]

(3) ^[10]     A szociális hatáskört gyakorló bizottság kezdeményezheti a Képviselő-testület felé az (1) bekezdés alapján meghatározott irányelvek módosítását, kiegészítését.

(4)^[11]   A lakások bérbeadása történhet:

a)^[12] pályázat útján, ide tartozik a pályázat útján való minőségi csereként történő bérbeadás is.

b)^[13] méltányosságból létesített bérlet pályázaton kívül,

c) bérlő halála után a lakásban visszamaradt jogcím nélküli használók elhelyezése,

d) lakásgazdálkodási feladatok teljesítése érdekében,

e)bérbeadás minőségi csere keretében, pályázaton kívül,

f) bérlőkijelölési és bérlő kiválasztási jog alapján,

g)^[14] köztisztviselők és közalkalmazottak, a Polgármesteri Hivatalban munkajogi jogviszonyban állók, az Önkormányzat által fenntartott vagy működtetett intézményekkel munkajogi vagy egyéb munkavégzésre irányuló jogviszonyban állók, az Önkormányzat kizárólagos vagy többségi tulajdonában lévő gazdasági társaságának dolgozói, valamint az Önkormányzat területén ellátási kötelezettséggel tevékenykedő gyermek-, felnőtt háziorvosok és védőnők részére szolgálati jelleggel,

h) törvényben, bírósági- vagy hatósági határozatban előírt bérbeadási vagy elhelyezési kötelezettség alapján,

i)^[15] rendkívüli bérbeadás, valamint lakhatási krízishelyzetbe került személyekkel létesített bérlet alapján

j) HVT területén feltétel bekövetkeztéig,

k)^[16] ismételt bérbeadás alapján,

l) házfelügyelői szolgálati jelleggel

m) olyan jogcímnélküli lakáshasználók elhelyezése keretében, akik korábban bérlők voltak.

n)^[17] nem lakás célú helyi helyiség lakássá minősítését követően új bérleti szerződés kötésével

o)^[18] lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. tv (a továbbiakban: Lakástörvény) hatálybalépése előtt ideiglenesen bérbe adott lakások bérlői részére,

p) az Önkormányzat hajléktalanokkal foglalkozó programja keretén belül, azok részére, akik a programban meghatározottak szerint bérleti jogviszonyt létesíthetnek,

q)^[19] jogcím nélküli lakáshasználók részére, a szociális hatáskört gyakorló bizottság döntése alapján.

(5)  Az Önkormányzat által új építésű épületben szerzett önkormányzati bérlakások bérbeadása elsősorban költségelven, illetve piaci alapon történhet.

Lakások jogcím szerinti bérbe adásának módjai

Lakás bérbeadása pályázat útján

4.      §

(1)  A bérlő személyének kiválasztása és a lakás bérbeadásáról való döntés – a rendeletben meghatározott eseteket kivéve – pályázati eljárásban történik.

(2)^[20] A pályázat kiírásáról, a pályázat egyedi feltételeinek és érvénytelenségi okainak meghatározásáról a szociális hatáskört gyakorló bizottság dönt.

(3)^[21] Pályázat csak üres lakás bérbeadására, vagy akkor írható ki, ha a lakásban lakó személy nyilatkozata alapján az üressé válás időpontja ismert.

(4)^[22] A pályázati eljárás lebonyolításának feltételeit a mindenkori versenyeztetési szabályokról szóló képviselő-testületi határozat szabályozza.

(5)^[23]

4/A §^[24]

       Pályázat alapján kiválasztott bérlővel lehet olyan minőségi cseréről megállapodni, amikor      a bérbeadó és a bérlő közös megegyezésével megszűnik a lakásbérleti jogviszony, és a bérlő részére bérbeadandó másik lakás a fekvés, vagy komfortfokozat, vagy az alapterület , vagy a szobaszám, vagy ezek együttes figyelembevételével nagyobb értékű.

Pályázat kiírása

5. §^[25]

Lakáspályázatok értékelésében közreműködők

6.   §^[26]

A pályázatok értékelése

7.  §^[27]

Méltányosságból létesített bérlet, pályázaton kívül^[28]

8.  §

(1)^[29] A bérbeadó szervezethez benyújtott kérelmek alapján - pályázaton kívül,  a szociális, jövedelmi és vagyoni feltételek vizsgálatával - a képviselő-testület évente legfeljebb 12 lakás bérbeadásáról dönt, amennyiben a kérelmező igazolja a szociális lakbérre jogosultság feltételeit e rendelet rendelkezései szerint és igazolja, hogy a VIII. kerületben lakó- vagy tartózkodási hellyel rendelkezik, vagy a kérelem benyújtását megelőző öt évben VIII. kerületben lakó- vagy tartózkodási hellyel rendelkezett.

(2)^[30]

(3)^[31] Az (1) bekezdés esetében bérleti szerződés szociális lakbérfizetési kötelezettséggel, 1 év határozott időre köthető.

(4)^[32] Az (1) bekezdés szerinti kérelem elbírálása legalább 3 fős előkészítő munkacsoport (a továbbiakban: előkészítő munkacsoport) javaslata alapján történik. A munkacsoportban résztvevők körét a polgármester határozza meg annak figyelembevételével, hogy tagjainak több, mint a fele szociális vagy gyermekjóléti, vagy köznevelési, vagy egészségügyi, vagy rendvédelmi területen folytat munkatevékenységet vagy a bérbeadó szervezettel munkaviszonyban vagy munkaviszony jellegű jogviszonyban áll.

(5)^[33] Az előkészítő munkacsoport a kérelemben foglaltak, a benyújtott igazolások, a Józsefvárosi Szociális Szolgáltató és Gyermekjóléti Központ által elkészített helyszíni környezettanulmány alapján készíti el a kérelmező támogatására vonatkozó javaslatát.”

(6)^[34]

(7)^[35] A kérelmező részére a bérbeadó szervezet legfeljebb három lakás megtekintését biztosítja. Amennyiben a kérelmező a bemutatott lakások egyikét sem fogadja el, úgy a bérbeadó szervezet további lakások felajánlására nem köteles, és mentesül a bérleti szerződés megkötésének kötelezettsége alól.

(8) Nem létesülhet jelen § szerinti bérleti jogviszony e rendelet 23. §-ában foglalt kizáró okok, valamint az alábbi körülmények fennállása esetében:

a) a kérelmező vagy a vele együtt költöző személy a kérelem benyújtását megelőző 12 hónapon belül az állami foglalkoztatási szervvel való együttműködés keretében számára felajánlott, a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény 54. § (10a)-(10c) bekezdésében foglaltak szerinti munkalehetőséget nem fogadja el vagy a közfoglalkoztatásra irányuló jogviszonyát jogellenesen megszünteti;

ab) a kérelmezőnek vagy a vele együtt költöző személynek a kérelem benyújtását megelőző 12 hónapon belül a közfoglalkoztatásra irányuló jogviszonyát a munkáltató a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvényben foglaltak szerint azonnali hatályú felmondással szüntette meg,

ac)^[36]

b) a kérelmező vagy a vele együtt költöző személy

ba)-bf)^[37]

c) amennyiben a kérelmező:

ca)  előzetes letartóztatásban van, elzárás büntetését, illetve szabadságvesztés büntetését tölti,

cb) az általa lakott ingatlan jogszerű használatának jogcímét nem tudja igazolni,

d) amennyiben a kérelmező és a vele együttköltöző személyek semmilyen jövedelemmel nem rendelkeznek vagy összjövedelmük a bérbe adandó lakás lakbér- és egyéb szolgáltatások díjának mértékét nem fedezi.

Bérlő halála után a lakásban visszamaradt jogcím nélküli használók elhelyezése

9. §

(1)       A bérlő halála után a lakásban visszamaradt személy elhelyezése kérelemre:

a)  másik lakás bérbeadására vállalt bérbeadói kötelezettség, vagy

b)  egyedi mérlegelés alapján történik.

(2)   A bérlő halála után a lakásban visszamaradt személynek lakást kell bérbe adni, ha a bérbeadó a lakásba való befogadásához adott bérbeadói hozzájárulásakor a másik lakás bérbeadására kötelezettséget vállalt, feltéve, hogy a másik lakás bérbeadásának feltételei fennállnak.

(3)^[38] Amennyiben a befogadáshoz adott bérbeadói hozzájárulás, vagy a bérleti szerződés másként nem rendelkezik, az elhelyezési kötelezettségre, a bérbeadói hozzájárulás megadásakor hatályos önkormányzati rendeletben foglaltak az irányadók. 

(4)^[39] A szociális hatáskört gyakorló bizottság döntése alapján a lakásban visszamaradt jogcím nélküli lakáshasználónak, az általa használt lakást is – a 10. § (1) bekezdésében meghatározottak szerint – bérbe lehet adni, ha a lakásba történő költözésére vonatkozóan bérbeadói hozzájárulást adtak, ^[40] és állandó lakcím bejelentéssel, életvitelszerűen lakott a lakásban a bérlő halálát megelőző egy^[41] évben és a bérlőnek unokája (a nem befogadott gyermekének született gyermeke), testvére, élettársa, illetve a bérlő házastársának szülője, gyermeke, unokája, testvére.

(5)^{[42] [43]}Állandó jelleggel együttlakó személynek minősül az, aki életvitelszerűen tartózkodik az adott lakásban.

(6)^[44] A bérlő halála után visszamaradt jogcím nélküli lakáshasználónak sem az általa használt, sem másik lakás nem adható bérbe, ha:

a)         az elhunyt bérlő után a bérleti jogviszonyának folytatására jogosult személy lakik a lakásban,

b)                    a kérelmező – vagy a vele együttlakó személyek – az elhelyezéssel kapcsolatos bérbeadói döntéshez szükséges adatokat és igazolásokat határidőben nem adják át a bérbeadónak,

c)                     a kérelmező a bérlő halálát megelőző két éven belül vagy a bérlő halála után olyan magatartást tanúsított, amely bérlő esetében lehetővé tenné a bérbeadónak a bérleti szerződés felmondását,

d)^[45]                   a bérlő halála után  használati- és kapcsolódó külön szolgáltatási díj tartozása van.

(7)^[46]     

(8)^[47]     Ha több jogosult is van, részükre együttesen csak egy lakást lehet bérbe adni. A bérleti szerződést azzal a jogosulttal kell megkötni, akit a jogosultak többsége megjelölt. Ilyen megállapodás hiányában, vagy a jogosultak kérésére a lakást bérlőtársi jogviszony létesítésével kell bérbe adni.

10. §

(1)^[48]     A szociális hatáskört gyakorló bizottság kérelemre, egyedi mérlegelés alapján, ha nem áll fenn a 9. § (6) bekezdésében megjelölt kizáró okok egyike sem, legfeljebb 5^[49] évi időtartamra, költségelvű, vagy piaci lakbér fizetési kötelezettséggel adja bérbe a lakást.

(2)^[50] Az (1) bekezdésen alapuló bérleti szerződés^[51] lejártát követően kérelemre, a rendelet feltételei alapján legfeljebb 5 évre újból megköthető.

(3)^[52]     Ha a bérlő halála után a lakásban visszamaradt személy nem jogosult szociális bérletre, részére a bérbeadás – az egyéb feltételek fennállása esetén - költségelvű, vagy piaci alapú - bérleti díj fizetésének előírása mellett történhet.

(4)   Az elhelyezésre és a bérletre való jogosultság megállapításához szükséges adatok, nyilatkozatok és igazolások benyújtására a lakásban lakókat legalább 30 napos határidő megjelölésével fel kell hívni. Ennek során a bérbeadó szervezetnek meg kell vizsgálnia, hogy a lakásban vissza maradtak nem szorulnak-e szociális vagy gyámügyi közreműködésre. Ha a határidő eredménytelenül telt el vagy a jogosultságot nem lehet megállapítani, intézkedni kell a lakás kiürítése iránt.

Bérbeadás lakásgazdálkodási feladatok teljesítése érdekében

11.   §

(1) ^[53]    Lakásgazdálkodási feladatok ellátása keretében történik a bérbeadás, ha:

a)         az Önkormányzat kisajátítási kérelme alapján folytatja le az eljárást,

b)         a bérbeadó az Ltv. 23. § (3) bekezdése alapján a bérlővel írásban úgy állapodott meg, hogy a szerződés közös megegyezéssel történő megszüntetésekor részére másik lakást ad bérbe, függetlenül attól, hogy egyidejűleg pénzbeli térítésre sor kerül-e,

c)         a bérbeadó az Ltv. 26. § (1)^[54] bekezdése alapján történő bérbeadói felmondás esetén az Ltv. 26. § (1)-(3) bekezdésében foglalt követelményeknek megfelelő cserelakást ad bérbe

d)        vis maior esetén,

e)         a lakás bérbeadására az Önkormányzat másik önkormányzattal, illetőleg közigazgatási szervvel kötött, a Képviselő-testület által jóváhagyott megállapodása alapján kerül sor.

(2)^[55]  Az Ltv. 23.§ (3) bekezdése és a 26. § (1)^[56] bekezdése alapján történő bérbeadói felmondás esetén a bérlő részére az Ltv. 26. § (1)-(3) bekezdésében foglalt követelményeknek megfelelő cserelakást kell bérbe adni, melyet a szociális hatáskört gyakorló bizottság jelöl ki.

a.)  ^[57]

b.)^[58]

c.)  Ezen bekezdés szerinti jogcímen felmondásra került lakás bérlője (bérlőtársak) és a vele életvitelszerűen legalább kettő év óta jogszerűen együttlakó és lakásba be is jelentkezett házastársa szülője (örökbefogadó, mostoha- és nevelőszülője), gyermeke (örökbefogadott, mostoha- és nevelt gyermek), jogszerűen befogadott gyermekétől született unokája kérelmére külön-külön lakás is bérbe adható, ha a szerződés legalább két szobás lakásra szűnik meg és a bérbe adandó lakások lakhatóvá tételét a leendő bérlők megállapodásban vállalják.

(3)^[59] Az (1)-(2) bekezdés esetén a megállapodás megkötéséről a szociális hatáskört gyakorló bizottság dönt a bevételi/kiadási előirányzaton rendelkezésre álló keretösszeg határáig. Megfelelő másik lakás biztosítása során a kiürítendő lakás szobaszámát, alapterületét és komfortfokozatát. ^[60]

a) ^[61]

b)  

(4)^[62]     A lakásgazdálkodási feladatok keretében történő bérbeadás során, különösen a bontandó épületben lévő lakások kiürítése során – elsősorban az (1) bekezdés b)-c)-e) pontjában meghatározott esetekben és különösen a HVT területén megoldandó lakásgazdálkodási feladatok megoldása keretében  – szociális hatáskört gyakorló bizottság döntése alapján átmeneti jelleggel is bérbe adható lakás:

a.)    a bérleti jogviszony közös megegyezéssel való megszüntetéséről szóló megállapodásban meghatározott adottságú lakásban való végleges elhelyezés megoldásáig,

b.)   vagy/és a pénzbeli térítés bérlőnek való megfizetéséig tartó időtartamra.

(5)     Az átmeneti jelleggel történő bérbeadás esetén – ha a bérleti jogviszony közös megegyezéssel való megszüntetéséről szóló megállapodás mást nem tartalmaz – a pénzbeli térítés összegének megállapításnál és a bérlő végleges elhelyezése céljából bérbe adandó lakás adottságait illetően értelemszerűen azt a lakást kell figyelembe venni, melyre a bérleti jogviszony az átmeneti elhelyezést megelőzően közös megegyezéssel megszűnik.

(6)-(7)^[63]

(8)^[64] A (2) bekezdés c) pontja alapján történő külön-külön bérbe adott lakások együttes szobaszáma nem haladhatja meg a bérlő és a vele együttlakó, 24. § (2) bekezdésben meghatározott személyek száma alapján számított lakásigény mértékének alsó határához tartozó szobaszám és ehhez hozzászámítható egy szoba együttes számát.

(9)^[65] A (2) bekezdés c) pontjának alkalmazása során az új bérlő esetében a bérleti jogviszony létesítését kizáró feltételeket vizsgálni kell. A nem a bérlőnek bérbe adott lakás után költségelvű vagy piaci lakbért kell fizetni. Az ilyen lakásra csak határozott időre vagy feltétel bekövetkezéséig létesíthető bérleti jogviszony.

(10)^[66] Az (1) bekezdésben meghatározott jogcímek alapján, a bérleti szerződést a szociális hatáskört gyakorló bizottság döntése alapján a bérbeadó szervezet köti meg.

Bérbeadás minőségi csere keretében, pályázaton kívül^[67]

11/A. §

(1)^[68]    A bérbeadó szervezet bérlővel közölt ajánlata vagy a hozzá benyújtott bérlői kérelem alapján, a bérleti szerződés közös megegyezéssel való megszüntetésével egyidejűleg, pályázaton kívül, a bérlő részére másik önkormányzati lakást adhat bérbe „pályázaton kívüli minőségi csere” jogcímén. A pályázaton kívül minőségi cseréhez szükséges összes bérbeadói döntésre a szociális hatáskört gyakorló bizottság jogosult. A szociális hatáskört gyakorló bizottság – a bérbeadó bérlővel közölt ajánlata, vagy bérbeadó szervezethez benyújtott bérlői kérelmek, kezdeményezések alapján – pályázaton kívül a bérlő részére a bérleti szerződés közös megegyezéssel való megszüntetésével egyidejűleg pályázaton kívüli minőségi csere jogcímén másik önkormányzati lakást is bérbe adhat az alábbi esetekben:

         a)  kisebb értékű lakásra vonatkozó igény esetén,

         b) legalább két szobás lakás helyett kettő vagy több kisebb lakásra vonatkozó igény esetén,

         c) egészségügyi okból.

(2)^[69]    A Pályázaton kívüli bérbeadás esetén a lakás értéke alapján minőségi csere, amikor az Önkormányzattól bérelt lakásra a bérbeadó és a bérlő közös megegyezésével megszűnik a lakásbérleti jogviszony és a bérlő részére:

         a) bérbeadandó másik lakás a fekvés, vagy a komfortfokozat, vagy az alapterületet, vagy a szobaszám, vagy ezek együttes figyelembe vételével kisebb értékű,

           b) egészségügyi okokból bérbeadandó másik lakás azonos értékű a bérelt lakással.

         A bérelt és a másik lakás akkor is azonos értékűnek tekintendő, ha a másik lakás

         forgalmi értéke legfeljebb 30 százalékkal meghaladja a bérelt lakás forgalmi értékét.

(3)^[70] Minőségi csere az is, ha az Önkormányzattól bérelt lakásra a bérbeadó és a bérlő közös

        megegyezésével megszűnik a lakásbérleti jogviszony és a bérlő részére másik lakás, valamint egyidejűleg a bérlő által megjelölt hozzátartozója részére is lakás bérbeadása történik.

(4) ^[71]   Ha a bérlő a bérleti jogviszonyra közös megegyezéssel való megszüntetését és helyette a jelenleg bérelt lakásnál alacsonyabb komfortfokozatú, vagy kisebb alapterületű vagy kevesebb szobaszámú másik lakás bérbeadását kéri, a minőségi cseréről a bérbeadó akkor köthet megállapodást, ha abban a bérlő vállalja, hogy a bérbe adandó másik lakást rendeltetésszerű használatra alkalmassá teszi (a továbbiakban: lakhatóvá tétel) és elfogadja a rendeletben szabályozott feltételeket, ideértve azt is, ha a másik lakás a fekvése miatt kisebb értékű.

(5)^[72] A (4) bekezdésben meghatározott esetben a bérlő javára a jelenleg bérelt és a bérbeadandó másik lakás megállapított beköltözhető forgalmi értéke (a tiovábbiakban: forgalmi érték) különbözetének az 50%-a állapítható meg térítési díj címén.

(6)^[73]   

(6a)^[74]Ha a bérlő a legalább kétszobás lakásra fennálló bérleti jogviszonya közös megegyezéssel való megszüntetését és helyette magának és a vele legalább két éve jogszerűen együtt lakó, a lakásba be is jelentkezett házastársa, szülője (örökbefogadó, mostoha- és nevelőszülője), nagykorú gyermeke (örökbefogadott, mostoha- és nevelt gyermek), a jogszerűen befogadott gyermekétől született nagykorú unokája (a minőségi cserére vonatkozó rendelkezések alkalmazása szempontjából a továbbiakban együtt: hozzátartozók)  részére a hozzátartozóval közös kérelemben egy-egy külön-külön lakás bérbeadását kéri, a minőségi csere iránti kérelem akkor teljesíthető, ha a bérbe adandó lakások lakhatóvá tételét a leendő bérlők megállapodásban vállalják és elfogadják a rendeletben szabályozott feltételeket.

(7)^[75]    A (6a) bekezdésben meghatározott esetben, ha a bérleti jogviszony megszüntetésével érintett lakás forgalmi értéke kisebb, mint a külön-külön bérbe adandó lakások forgalmi értékének együttes összege, térítésként a különbözet 50%-át a külön-külön bérbe adandó lakások bérlői kötelesek megfizetni a bérbeadónak.

(8)^[76]   A (6a) bekezdésben meghatározott esetben nem kell térítést fizetni, ha a lakásban bérlő és a vele igazoltan életvitelszerűen legalább öt év óta együtt lakó, a lakásba be is jelentkezett gyermeke (örökbefogadott, mostoha és nevelt gyermek) és a – külön lakást igénylő – gyermekétől származó vagy általa örökbefogadott, mostoha vagy nevelt kiskorú gyermek (unoka) él.

(8a)^[77]

(8b)^[78]

(9)^[79] Ha két lakás bérlői közösen kérik a lakásokra fennálló bérleti jogviszonyuk közös megegyezéssel való megszüntetését és helyette egy másik lakás bérbeadását, a minőségi cseréről akkor köthető megállapodás, ha a bérlők vállalják a bérbe adandó lakás lakhatóvá tételét vagy felújítását bérbeadóval kötött megállapodásban és elfogadják a rendeletben szabályozott feltételeket.

(10)^[80]A (9) bekezdésben meghatározott esetben, ha a bérbe adandó lakás forgalmi értéke kisebb, mint bérleti jogviszony közös megegyezéssel való megszüntetésével érintett külön-külön lakás együttes forgalmi értéke, a bérbeadó bérlő javára a különbözet 50%-át állapítja meg.

(11)^[81]Ha a bérlő egészségügyi okokból kéri a minőségi cserét, akkor lehet vele erről              megállapodni, ha a jelenlegi bérlakása és a bérbe adandó másik lakás értéke azonos. Egészségügyi oknak az tekinthető, ha a bérelt lakás műszaki körülményei nem teszik lehetővé, hogy a bérlő vagy vele együtt élő családtagja egészségi állapotának veszélyeztetése nélkül elhagyja a lakását vagy oda visszatérjen. Ha a másik lakás forgalmi értéke nem magasabb 30%-nál nagyobb mértekében a bérelt lakás forgalmi értékénél, a különbség miatt a bérlőnek nem kell térítést fizetnie.

(12)^[82] A (4), a (6a) és a, (9) bekezdésben meghatározott esetekben a bérlővel kötendő megállapodásnak feltétele: 

         a) a bérlő igazolja a bérbeadónak, hogy a megállapodás megkötésekor bérleti jogviszony        közös megegyezéssel való megszüntetésével érintett lakás esetében a közműszolgáltatók felé nincs lejárt tartozása,

b) a bérlő a közműszolgáltató nyilatkozatával igazolja a bérbeadandó lakás esetén nincsakadálya aszolgáltatási szerződés bérlővel való megkötésének,

          c) a bérlő hozzájárul, hogy a bérbeadó a vele szemben felhalmozott lakbér- és kapcsolódó külön szolgáltatási díjhátralékát és Ptk. szerint számított kamatát a térítési díjba beszámítsa.

11/B. §^[83]

(1) Minőségi csere esetén, ha a bérlő igényli a bérbeadott másik lakásra határozatlan idejű bérleti szerződést kell kötni kivéve, ha szociális hatáskört gyakorló bizottság a határozott időre szóló bérbeadásról dönt, mert a bérlő vagy a vele együtt lakó személyek ismételten bizonyítottan olyan magatartást tanúsítottak, amely a bérleti szerződés felmondásának alapjául szolgál.

(2) A minőségi cseréről való megállapodás feltétele az is, hogy a bérleti jogviszony megszüntetésével érintett lakás forgalmi értékbecslésének díjának megfizetését a bérlő vállalja. A 11/A. § (4), (6a) és (9) bekezdésben szabályozott minőségi cserét kivéve értékbecslés díját a bérbeadó megelőlegezi és a bérlőnek járó térítésből levonja.

(3) A pályázaton kívüli minőségi cserére vonatkozó bérbeadói ajánlatok megtétele és a bérlőktől származó minőségi cserék iránti kérelmek teljesítése az Önkormányzat rendelkezésére álló lakások számának és a lakásgazdálkodási feladatainak függvényében történik.

(4) A pályázaton kívüli minőségi cserével kapcsolatban – a szociális hatáskört gyakorló bizottság által  - hozandó döntésén előkészítése során az Önkormányzat illetékes szociális alapellátást végző intézménye környezettanulmányon alapuló írásbeli véleményét ki kell kérni.

Bérbeadás bérlőkijelölési jog vagy bérlő kiválasztási jog alapján

12.  §

(1)  Új bérlő-kijelölési jogot biztosító megállapodásról, és annak feltételeiről a Képviselő-testület dönt. A megállapodásban részletesen kell szabályozni a bérlőkijelölésre jogosult, a bérbeadó és a kijelölt bérlő jogait és kötelezettségeit, a bérlőkijelölési jog gyakorolhatóságának számát,valamint a bérlőkijelölési jog pénzbeli térítés vagy egyéb vagyoni értékű szolgáltatás ellenében történik.

(2)   A bérlőkijelölési jog ellenértékeként igényelendő ellenérték:

a.)    egyszeri alkalomra a lakás beköltözhető forgalmi értékének: 50%-a,

b.)    egynél több alkalomra a lakás beköltözhető fogalmi értékének: 100%-a.

(3)       A tulajdonosi jogokat gyakorló bizottság javaslatára a Képviselő-testület a bérlőkijelölési jog (2) bekezdésben meghatározott ellenértékét mérsékelheti, vagy az ellenértéktől el is tekinthet, ha a lakást a bérlőkiválasztásra jogosult az alábbiakban meghatározott jogcímek alapján hasznosítja:

a)   a rendelet feltételei szerint szociális bérletre jogosult bérlőt kíván a lakásra jelölni,

b)   elhelyezési kötelezettség teljesítése érdekében kíván a lakásra bérlőt jelölni,

c)   Önkormányzat fenntartásában működő intézmény dolgozóját kívánják a lakásra bérlőként jelölni a munkaviszony idejére,

d)   önkormányzati feladatok elvégzésében közreműködő gazdasági társaságok dolgozóját kívánják a lakásra bérlőként jelölni a munkaviszony idejére,

e)  Önkormányzat által létrehozott alapítvány dolgozóját kívánják a lakásra bérlőként jelölni a munkaviszony idejére, ideértve azt is, ha az Önkormányzat bocsájtotta a legmagasabb értékű vagyont az alapítvány rendelkezésére,

f)^[84]   rendészeti szervek dolgozóját kívánják a lakásra bérlőként jelölni szolgálati viszonyuk idejére szólóan.

(4)   Ha a bérlő-kijelölési, illetve bérlő-kiválasztási joggal érintett lakást ismételten bérbe lehet adni - a bérlő-kijelölési, illetve a bérlő-kiválasztási jog megszűnésének esetét kivéve - a bérlőkijelölésre, illetve a bérlőkiválasztásra jogosultat fel kell hívni, hogy 15 napon belül közölje a bérlő személyét, és határozza meg a bérbeadásnak azokat a feltételeit, amelyekre jogszabály vagy megállapodás feljogosítja. Amennyiben a bérlőkijelölési jog a szervet a Képviselő-testület döntése alapján illeti meg és bérlőkijelölési jogával a felhívás átvételét követően 30 napon belül nem él, úgy bérlőkijelölési jogát elveszti és a lakás az általános szabályok szerint adható bérbe.

(5)     A jogosult figyelmét fel kell hívni, hogy ha határidőben nem válaszol, vagy az általa közölt adatok alapján a szerződést nem lehet megkötni, köteles a lakás költségelven megállapított lakbérének megfelelő összeget és a külön szolgáltatás díját, valamint az üresen állásával együtt járó egyéb költségeket megtéríteni.

(6)     A bérbeadó szervezet a kijelölt személlyel csak akkor köthet bérleti szerződést, ha a kijelölt személy 

a.)    rendelkezik a jelölő szerv vezetője által aláírt nyilatkozattal, és azt a bérbeadó szervezetnek bemutatja,

b.)    becsatolja a munkaviszonya bármely okból történő megszűnése esetére szóló, közokirati, közjegyző előtt tett nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy a bérleti jogviszonyának megszűnése esetén a lakást elhagyja,

c.)    vállalja a rendelet alapján meghatározott bérleti díj megfizetését, valamint azt, hogy fizetőképessége igazolására szolgáló okmányokat a bérbeadó szervezetnek benyújtja,

d.)    vállalja a bérlakásra vonatkozó bérleti szerződés megkötését és aláírását.

(6a)^[85] Az (5)-(6) bekezdésben foglalt piaci alapú lakbér fizetésére vonatkozó szabályokat a 2015. június 5. napját követően megkötött bérlőkijelölési megállapodások esetében kell alkalmazni.

(7)     A Ltv. 87. § (1) bekezdésében meghatározott szervek valamely lakásra meglévő szolgálati jelleg törlésére vonatkozó értesítése alapján a bérbeadó szervezet igazolást állít ki. A bérbeadó szervezet az igazolás kiadása után a bérleti szerződést módosítja.

Házfelügyelői szolgálati lakás

13.  §

(1)^[86] A házfelügyelői szolgálati lakásokat a szociális hatáskört gyakorló bizottság jelöli ki.

(2)^[87] A házfelügyelői szolgálati lakásra a bérleti szerződést – munkaviszonya fennállásának időtartamára – azzal a személlyel kell megkötni, akit a szociális hatáskört gyakorló bizottság jelöl és a házfelügyelői teendők ellátására a házfelügyelői feladatok ellátásával megbízott szervezettel munkaszerződést köt.

Közszolgálati célú lakások^[88]

14.  §

(1)^[89]   A 3.§ (4) bekezdés g) pontjában meghatározott szolgálati jellegű bérbeadás esetén a rendeletben előírt bérbeadási feltételeket nem kell alkalmazni.

(2)^[90]   A 3. § (4) bekezdés g) pontja szerinti célokra felhasználható lakásokat (a továbbiakban: közszolgálati célú lakások) a szociális hatáskört gyakorló bizottság javaslata alapján a Képviselő-testület jelöli ki. A Képviselő-testület a kijelölés jogát az önkormányzat által fenntartott egészségügyi szakellátást biztosító intézmény esetében a szociális hatáskört gyakorló bizottságra ruházza át. A lakások bérlőjére a munkáltatók tehetnek javaslatot a polgármesternek. A 14. § (5) bekezdésében szabályozott bérbeadásról, valamint ezzel összefüggésben a közszolgálati célú lakás e cél szerinti hasznosításának megszüntetéséről szóló döntés a szociális hatáskört gyakorló bizottság hatásköre.

(3)     A közszolgálati célú lakásra azt lehet bérlőnek kijelölni, aki:

a.)    nem rendelkezik a főváros területén önkormányzati lakásbérlettel, bérlőtársi jogviszonnyal, illetőleg tulajdonában, haszonélvezetében lakás nincs,  és

b.)^[91]   a bérbe adni kívánt lakás költségelvű bérleti díjának megfizetését vállalja, és

 c.)^[92] Határozott vagy határozatlan idejű foglalkoztatási jogviszonyt létesített és megfelel a munkáltató által meghatározott feltételeknek és

ca) az Önkormányzat kizárólagos vagy többségi tulajdonában lévő gazdasági társaságának a dolgozója, vagy

cb)^[93] az Önkormányzat köztisztviselője, az Önkormányzat által fenntartott költségvetési szerv közalkalmazottja, vagy az Önkormányzat által fenntartott vagy működtetett intézményben munkajogi vagy egyéb munkavégzésre irányuló jogviszonyban álló

cc) az Önkormányzat területi ellátási kötelezettséggel végzendő gyermek-, és felnőtt háziorvosi feladatok ellátását szerződés alapján egyéni vállalkozóként, vagy gazdasági társaság tagjaként átvállalva, valamint védőnőként a kerületben tevékenykedik,

cd)^[94] a rendvédelmi szervek alkalmazásában álló személyek.

ce)^[95] a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ által a kerületben fenntartott általános iskola pedagógusa.

d)^[96] Az e rendelet hatálybalépése után kötött bérleti szerződésekben rögzített piaci alapú bérleti díj fizetési kötelezettség helyébe 2018. január 1. napjától kezdődően költségelvű bérleti díj fizetési kötelezettség lép.

(4)^[97] A közszolgálati célú lakás bérbeadása a bérlőnek az adott szervnél fennálló foglalkoztatási jogviszonyának időtartamára történhet. Ha a közszolgálati célú lakás bérlőjének a foglalkoztatási jogviszonya a bérlő felmondása miatt, vagy a bérlő által tanúsított magatartás miatt a munkáltató kezdeményezésére szűnik meg, a bérlő köteles a lakást minden elhelyezési igény nélkül a foglalkoztatási jogviszonya megszűnését követő 15 napon belül kiüríteni.

(5)^[98] Ha a foglalkoztatási jogviszony megszüntetésére közös megegyezéssel, vagy a munkáltató érdekkörében felmerült ok miatt kerül sor, a Bérbeadó szervezet a bérleti szerződést egy alkalommal, egy évvel meghosszabbíthatja. Az egy év leteltével a bérleti szerződés a 10. § (2) bekezdésben irányadó szabályok szerint köthető meg.

(6)^[99]

(7)^[100] A foglalkoztatási jogviszony nyugdíjazás miatt történő megszüntetése esetén, a szociális hatáskört gyakorló bizottság dönthet a foglalkoztatási jogviszony időtartamára bérbe adott lakás határozatlan időre szóló bérbeadásáról és a lakás közszolgálati jellegének törléséről.

(8)^[101]

(9)^[102]

Bérbeadás törvényben, bírósági és hatósági határozatban előírt kötelezettség alapján

15.   §

(1)     Ha a lakás bérbeadására vonatkozó kötelezettséget a Ltv. 94. § (1) bekezdésében említett eljárásban állapítják meg a jogerős és végrehajtható határozat kézhezvételétől számított 30 napon belül, a bérbeadó szervezet az elhelyezésre jogosult személyt nyilvántartásba veszi, és erről értesíti.

(2)     A Ltv. 94. § (1) bekezdése alapján másik lakás bérbeadására vagy más elhelyezésre igényt tartó személlyel szembeni kötelezettséget a bérbeadó szervezet teljesíti.

^[103]

(3)     Az (1) bekezdésben említett rendelkezéseken alapuló önkormányzati kötelezettséget – a jogosulttal való megállapodás alapján – pénzbeli térítéssel meg lehet váltani. A jogosultnak a (4) bekezdésben meghatározott összegű pénzbeli térítés jár.

(4)     A pénzbeli térítés mértéke ^[104] az általa használt lakás komfortfokozatánál eggyel alacsonyabb komfortfokozatú – átlagos lakás beköltözhető forgalmi értékének 50%-ánál magasabb nem lehet.

(5)     Az Ltv. 68. § (1) bekezdésében meghatározott esetben az elhelyezésre jogosult személyek elhelyezésekor a jelen paragrafus (2) - (4) bekezdés szabályait kell alkalmazni.

(6)     Az Ltv. 68. § (2) bekezdésében foglalt esetben annak, aki a szociális intézménybe utalásakor pénzbeli térítés ellenében mondott le lakásbérleti jogviszonyáról az önkormányzat vagy jogelődje javára nem tehető másik lakás bérbeadására ajánlat.

(7)     Az elhelyezésre való kötelezettség értelemszerűen megszűnik, ha a jogosult a kiürítendő lakásból elköltözik, vagy másik beköltözhető lakáshoz jut.

Lakás bérbeadása közérdekű célok megvalósítása érdekében

16.  §

(1)^[105] Közérdekű célból történik a lakás bérbeadása, ha a lakás elemi csapás, vagy más ok következtében megsemmisült, balesetveszélyessé, vagy életveszélyessé nyilvánították, az életveszélyes állapot megszüntetésének idejére, valamint a balesetveszélyessé nyilvánított lakás esetében a balesetveszélyes állapot megszüntetésének idejére.

(2)^[106] Amennyiben az (1) bekezdés szerinti lakás az önkormányzat tulajdona, a bérbeadó szervezet a lakás korábbi bérlőjével átmeneti jelleggel a lakhatatlanná vált lakásra vonatkozó bérleti szerződéssel megegyező feltétellel használati szerződést köt.

(3)^[107] Nem önkormányzati tulajdonú lakás esetében, amennyiben a lakás tulajdonosa a saját maga, vagy a használó elhelyezéséről – önhibáján kívüli okból – nem tud gondoskodni, a bérbeadó szervezet – építésügyi kötelezés esetén – ideiglenes elhelyezésre határozott idejű használati szerződést köt az (1) bekezdésben rögzített lakás használójával.

(4) ^[108]    Az ideiglenes elhelyezés céljából a szociális hatáskört gyakorló bizottság által kijelölt lakások használhatók fel. Az ideiglenes elhelyezés időtartama volt bérlő esetén a végleges elhelyezésig, tulajdonos esetén az ideiglenes elhelyezést kiváltó ok megszüntetéséig.

(5)^[109]    Az ideiglenes elhelyezés esetén a bérleti szerződést a bérbeadó szervezet köti meg. A bérbeadó szervezet az ideiglenes elhelyezésről tájékoztatja a szociális hatáskört gyakorló bizottságot.

(6)^[110] Az (1) bekezdésben meghatározott esetekben az önkormányzati lakás jogcím nélküli használójának elhelyezésére a bérbeadó szervezet határozott idejű használati szerződést köt.

Lakás bérbeadása lakhatási krízishelyzetbe került személyek részére

16/A. §^[111]

1. ^[112]Lakhatási krízishelyzet: a Kormány által az Alaptörvény 53. cikk (1) bekezdése alapján kihirdetett veszélyhelyzettel igazolhatóan összefüggő okból beállt olyan helyzet, amely akut módon veszélyezteti a kérelmező és adott esetben családja lakhatási igényeinek kielégítését.

(2) A benyújtott kérelemről a Polgármester egyedi döntésével, ideiglenes jelleggel, lakhatási krízishelyzetbe került, életvitelszerűen a VIII. kerület közigazgatási területén élő személyeknek lakásbérleti lehetőséget biztosíthat az alábbi feltételek valamelyikének fennállása esetén:

1. kérelmező a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény alapján családok átmeneti otthonában történő elhelyezésre jogosult,
2. kérelmezőnek a nem önkormányzati tulajdonú lakásban korábban fennálló használati jogviszonya megszűnt és lakhatásáról – önhibáján kívüli okból – nem tud gondoskodni,
3. kérelmező a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény alapján tartós bentlakásos intézményben történő elhelyezésre jogosult, kérelme benyújtásra került, vagy jelen rendelet hatálya alatt benyújtásra kerül, de az elhelyezés hiánya miatt lakhatása nem biztosított. 

(3) A kérelemhez csatolni kell a kérelmező nyilatkozatát arról, hogy életvitelszerűen a VIII. kerület közigazgatási területén él, továbbá a kérelmező és a vele egy családban élők jövedelméről szóló igazolásokat.

(4) ^[113]A (2) bekezdés esetében a bérleti szerződés a veszélyhelyzet megszűnését követő 3. hónap lejártáig terjedő időre köthető, amely a Józsefvárosi Szociális Szolgáltató és Gyermekjóléti Központ javaslatára, a Szociális, Egészségügyi és Lakásügyi Bizottság döntése alapján további maximum 3 hónappal meghosszabbítható. Amennyiben a szerződés hatálya alatt, a (2) bekezdés a) és c) pontjainak esetében a családok átmeneti otthonába, vagy tartós bentlakásos intézménybe történő felvétel megtörténik, a felvétel napjával a szerződés megszűnik.

(5) A (2) bekezdés szerinti döntés a Józsefvárosi Szociális Szolgáltató és Gyermekjóléti Központ által felállított 3 fős előkészítő munkacsoport (a továbbiakban: előkészítő munkacsoport) javaslata alapján történik. Az előkészítő munkacsoport saját tagjai közül elnököt választ, döntéseit egyszerű többséggel hozza meg. Az előkészítő munkacsoport ülésén javaslattételi, tárgyalási joggal részt vehet a polgármester, alpolgármester, valamint a Szociális, Egészségügyi és Lakásügyi Bizottság tagjai.

(6) Az előkészítő munkacsoport a kérelemben foglaltak, a benyújtott igazolások, valamint a Józsefvárosi Szociális Szolgáltató és Gyermekjóléti Központ által elkészített helyszíni környezettanulmány alapján a kérelem benyújtásától számított 8 napon belül készíti el a kérelmező támogatására vonatkozó javaslatát.

Bérbeadás a HVT területén

17.  §^[114]

Ismételt bérbeadás^[115]

18.  §

(1)^[116] Ha a határozott időre létesített bérleti szerződés a határozott idő lejárta miatt szűnik meg, az Önkormányzat a bérlőnek biztosít jogot a lakás ismételt bérbevételére, vagy másik lakást ad bérbe feltéve, hogy nem következett be a bérleti jog létesítését kizáró ok.

(2)^[117] Az (1) bekezdésben meghatározott jogcím alapján:

a)  az eredetileg öt évnél rövidebb időre szóló szerződést a bérbeadó szervezet a bérlő kérelmére öt évre meghosszabbítja (a továbbiakban: első öt éves bérleti időszak),

b)  az a) pontban meghatározott szerződés lejártát követően a bérlő kérelmére a bérbeadó szervezet ismételten öt évre megköti (a továbbiakban: második öt éves bérleti időszak),

c)  a b) pontban meghatározott szerződés lejártát követően a továbbiakban – valamennyi öt évre szóló szerződés lejártát követően - a bérlő kérelmére a bérbeadó szervezet ismételten ugyanilyen feltétellel öt évre megköti a bérleti szerződést, amennyiben a bérlő a kérelmét a bérleti szerződés lejártáig benyújtja és vele szemben nem állnak fenn a bérleti szerződés megkötését akadályozó okok.

(3)-(4)-(5)^[118]

(6)^[119]  Ismételt bérbeadás jogcímen nem köthető meg a bérleti szerződés, ha a bérleti jogviszony a bérlőnek felróható okból szűnik meg, feltéve, hogy a bérbeadó a kérelem benyújtásának időpontjáig a bérlőnek a felmondás előtti bérbeadói figyelmeztetést már megküldte.

19.   §

(1)     A bérlő szociális alapú lakbérre való jogosultságát és a bérlet létesítését kizáró okok bekövetkezését az öt évre szóló vagy öt évre meghosszabbított, az öt évre ismételten megkötött határozott időtartamú bérleti szerződések esetében, valamint akkor kell felülvizsgálni, ha a bérlőnek, ennek eredményétől függően nyílik meg a lakásra az előbérleti joga. A vizsgálatot a határozott idejű bérleti jogviszony lejártát megelőző három hónapon belül kell elvégezni. A felülvizsgálat a bérbeadó szervezet feladata.

(2)^[120]     Ismételt bérbeadás jogcímén a bérleti szerződést a bérbeadó szervezet kötheti meg.

20.  §^[121]

Ismételt bérbeadás jogcímén másik lakást kell bérbe adni, ha a megszűnt bérleti jogviszonnyal érintett lakást önkormányzati érdek érvényesítése, Önkormányzat által kötött szerződés miatt nem lehet a jogosultjának bérbe adni.

21.  §

(1)^[122]    Ha a bérlőnek ismételt bérbeadás jogcíme alapján másik lakást kell bérbe adni, amíg másik lakás nem áll rendelkezésre és ennek bérbeadásáról nem születik döntés, a Képviselő-testület felhatalmazása alapján a bérbeadó szervezet a fennálló bérleti jogviszony meghosszabbításáról dönt.

(2)     A fennálló bérleti jogviszony másik lakás rendelkezésre állásáig (bérbeadásáig), de legfeljebb egy évi időtartamra hosszabbítható meg, amely ismételhető.

(3)     A szerződés (1) bekezdésen alapuló meghosszabbításáról való döntés során a bérleti szerződés módosításában rögzíteni kell a meghosszabbítás jogcímét és indokát is.

21/A. §^[123]

(1)^[124]  Azzal a bérlővel, aki határozott időre szóló bérleti szerződés lejártát követően – a lejárat napjától számított 3 éven belül – a szerződéskötést akadályozó körülményeket elhárította – ha a szerződéskötés feltételei fennállnak – ugyanarra a lakásra a bérbeadó szervezet új, határozott időre szóló bérleti szerződést köt.

(2)^[125]     E § szerinti jogcím nélküli lakáshasználó bérleti díj tartozását a 40. § (5)-(6) bekezdésében foglaltak szerint is teljesítheti, de ez esetben a lakást 3 évig semmilyen módon nem cserélheti tovább és nem veheti meg. Amennyiben bérlő a kedvezmény összegét megfizeti az Önkormányzat részére, a szociális hatáskört gyakorló bizottság döntése alapján a lakást megvásárolhatja.

(3)^[126] E §-ban foglalt szabályok nem alkalmazhatók abban az esetben, ha a rendelet hatálybalépését követően jogerőre emelkedett bírósági ítélet kötelezi a jogcím nélküli lakáshasználót a lakás kiürítésére. A rendelet hatálybalépése előtt jogerőre emelkedett bírósági ítéletek esetében, az e §-ban írt feltételek teljesülése esetén a bérbeadó szervezet a bérleti szerződést megköti a szociális hatáskört gyakorló bizottság döntése alapján.

III. FEJEZET

A BÉRLETI JOGVISZONY KELETKEZÉSE, IDŐTARTAMA, TARTALMA

A bérleti jogviszony keletkezése

22.  §

(1)^[127]   A bérbeadó nevében az e rendelet 50-56. §-aiban szabályozott esetekben a szükséges bérbeadói hozzájárulást a bérbeadó szervezet adja meg, illetve nyilatkozik a lakásbérleti jogviszony folytatásával kapcsolatban.

 (2)     Az Ltv-nek és jelen rendeletnek a bérbeadásra és a bérbeadói hozzájárulásra vonatkozó szabályai a bérleti szerződésnek akkor is tartalmát képezik, ha a szerződésben nem szerepelnek.

(3)^[128] A bérleti szerződést írásba kell foglalni.

(4)^[129] Amennyiben a kijelölt bérlő a bérleti szerződést a bérbeadói hozzájárulásban megjelölt (legalább 10 munkanap) határidőn belül nem köti meg, a hozzájárulás érvényét veszti. A határidő önhibán kívüli elmulasztásának esetére, 30 napon belül igazolási kérelemnek van helye.

(5)^[130] A bérleti szerződést a bérbeadó szervezet köti meg. A bérleti szerződéssel az Önkormányzat válik jogosulttá és kötelezetté.

(6)^[131] A bérlő bérleti szerződésen alapuló kötelezettségvállalását végrehajtási záradékkal ellátott közjegyzői okiratba kell foglalni.

(7)^[132] A közokiratba foglalás költségeinek viseléséről a bérleti szerződésben kell megállapodni.

22/A.^[133] §

A Lakástörvény 1994. január 01. napi hatálybalépése előtt ideiglenes jelleggel bérbe adott lakások bérlői részére határozatlan időre bérbe adható a lakás, ha a bérlőnek nincsen lakbér- és kapcsolódó külön szolgáltatási díjhátraléka, és vele szemben egyéb, a Lakástörvényben meghatározott felmondási ok sem áll fenn.

22/B.^[134] §

E rendelet 3. § (4) bekezdés p) pontjában foglalt azon jogosultak részére, akik az Önkormányzat által meghirdetett hajléktalanokkal foglalkozó (LÉLEK-Program) programban meghatározott feltételeket teljesítették, a bérbeadó szervezet a szociális hatáskört gyakorló bizottság által kijelölt lakásra egy évi határozott időre szóló bérleti szerződés köt, szociális lakbérfizetési kötelezettséggel. A határozott idő lejárta esetében a 40. § (4) bekezdésében foglalt rendelkezések az irányadóak.

22/C.^[135] §

(1)^[136] A szociális hatáskört gyakorló bizottság döntése alapján legfeljebb ötéves határozott időtartamra bérbe adható az általa lakott vagy más ^[137] lakás is, ha a használó a használati- és kapcsolódó külön szolgáltatási díjakat rendszeresen megfizeti, és ellene sem magatartásbeli, sem egyéb, a Lakástörvényben a bérleti szerződés felmondására okot adó egyéb körülmény nem áll fenn, és a lakást már legalább 1 éve rendeltetésszerűen használja.

E rendelet alkalmazásában rendszeresnek minősül a díjfizetés, ha a használó – kérelem beadásának napját megelőző - legalább fél éve folyamatosan fizeti az esedékes díjakat, az esetleges tartozással, vagy tartozás részleteivel együtt.

(2)^[138]

(3)^[139] Az (1) bekezdésben írt határidő leteltével a lakás a 18. § alapján ismételten bérbe adható.

A bérlő személye

23.  §

(1)     Bérleti szerződést természetes személlyel, jogi személlyel, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társasággal lehet kötni.

(2)^[140]     Jogi személlyel és jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társasággal kötendő bérleti szerződésről – a szociális hatáskört gyakorló bizottság javaslatára - a bérbeadás jogcímétől függetlenül a Képviselő-testület dönt.

(3)     Nem köthető új bérleti szerződés azzal a személlyel, akinek:

a.)    önkormányzati bérleménye – nem természetes személy esetén ideértve a nem lakás céljára szolgáló helyiség bérleményt és a bérelt telket is - után bérleti vagy használati díjjal, különszolgáltatási díjjal tartozik, illetve akinek bármely jogcímen helyi adó tartozása van,

b.)    saját maga vagy vele együttköltöző közeli hozzátartozója beköltözhető lakás tulajdonjogával, bérleti vagy haszonélvezeti jogával rendelkezik, vagy

c.)^[141] jogcím nélkül használ önkormányzati lakást, kivéve, ha a rendelet 9. § (2) bekezdése alapján elhelyezésre jogosult,

d.)    a bérbeadás iránti kérelem vagy a pályázat benyújtására megállapított határidőt megelőző 5 éven belül az önkormányzati lakásra szóló bérleti jogviszonyát térítés ellenében megszüntette, vagy magánforgalomban elcserélte kisebb szobaszámú, vagy alacsonyabb komfortfokozatú lakásra,

e.)    a bérbeadás iránti kérelem benyújtását megelőző vagy a pályázat benyújtására megállapított határidőt megelőző 10 éven belül az ugyanezen időtartamon belül az Önkormányzattól vásárolt lakását eladta,

f.)      a bérbeadás iránti kérelem benyújtását megelőző vagy a pályázat benyújtására megállapított határidőt megelőző 5 éven belül önkormányzati lakáson fennálló bérleti jogviszonyával visszaélt és ezt jogerős bírósági ítélet állapította meg,

g.)    a szociális, jövedelmi és vagyoni feltételek vagy a szociális bérlet létesítését kizáró feltételek vizsgálatához, illetve bérbeadás iránti kérelmében vagy pályázatában valótlan adatot közölt.

h) ^[142] nem lehet bérlő az, aki önkormányzati bérlakását az Önkormányzattól 3 éven belül vásárolta meg.

(4)     Nem minősülnek kizáró oknak:

a.)  a (3) bekezdés a) pontjában foglaltak, ha a bérlő (használó) a bérbeadás iránti kérelmében, illetve a pályázatában (a továbbiakban együtt: kérelmében) a tartozás megfizetésére kötelezettséget vállal, s ennek teljesítését vagy a teljesítés (át)ütemezéséről szóló megállapodás megkötését  igazolja is

b.)  a (3) bekezdés b) pontjában foglaltak, ha:

ba.) a bérlő kérelmében úgy nyilatkozik, hogy a lakásra fennálló bérleti jogviszonyát a megkötendő bérleti szerződés aláírásáig megszünteti, s ennek teljesítését igazolja is. E szabály alkalmazható a jogcím nélküli lakáshasználó esetében is.

bb.) a lakástulajdonos kérelmében úgy nyilatkozik, hogy a tulajdonjogának az Önkormányzat részére való átadásáról a megkötendő bérleti szerződés aláírásáig az Önkormányzattal megállapodik.

bc)^[143] 

​

A lakásigény mértéke

24.  §^[144]

Óvadék

25.  §

(1)     A lakás bérlője, amennyiben a lakás bérleti díja nem szociális alapon kerül meghatározásra, új bérbeadás esetén a szerződéskötéskor óvadékot köteles fizetni. Az óvadék mértéke:

a.)        költségelven bérbe adott lakás esetében a lakás csökkentő-növelő tényező nélküli lakbérének 2 havi összege,

b.)^[145]      piaci alapon bérbe adott lakás esetében a lakás csökkentő-növelő tényező nélküli lakbérének 3 havi összege.

c.)^[146] Lakásgazdálkodási feladatok teljesítése és minőségi csere esetén az óvadék összege megegyezik a korábbi lakás óvadékának összegével.

(2)     A befizetett óvadékból a bérbeadó szervezet azon igénye elégíthető ki, amely a bérlőre háruló kötelezettségek teljesítésének elmulasztása miatt, a bérlakás visszaadása, a bérleti jogviszony megszűnése során felmerült, ideértve a lakás helyreállításával kapcsolatos költségeket is.

(3)^[147]   Az óvadékot az önkormányzat számláját vezető pénzintézetnél elkülönítetten kell kezelni.

(4)^[148]   Az igénybe nem vett óvadékot a szerződés megszűnését követő – a lakbérhátralék, és a külön szolgáltatások díjtartozásának levonásával - 30 napon belül vissza kell fizetni a bérlő részére. A visszafizetésről a bérbeadó szervezet útján az önkormányzat gondoskodik. 

(5)     Az óvadékot meghaladó mértékű helyreállítási költség megfizetésére a bérbeadó szervezet a bérlővel, illetve a volt bérlővel egyezség útján fizetési megállapodásban, ennek eredménytelensége esetén polgári peres úton köteles érvényesíteni.

(6)^[149] Ha a bérbeadó olyan bérlővel köt bérleti szerződést, akinek az adott lakásra még nem volt érvényes bérleti szerződése, új bérleti szerződésnek kell tekinteni és óvadékot kell fizetni, ide nem értve:

• jogutódlást,
• bérlőtársi jogviszony létesítését,
• kizárólagos bérleti jogviszony elismerését
• műszaki csatolást.

(7)^[150] Amennyiben a bérleti jogviszony lakásgazdálkodási feladatok teljesítése érdekében, vagy lakáscsere folytán szűnt meg és a bérlő óvadékot fizetett, a befizetett óvadékot vissza kell fizetni.

(8)^[151] Ugyanannak a bérlőnek ismételt bérbeadás esetén, a már befizetett óvadék összegét be kell számítani az újonnan kötendő szerződés alapján fizetendő óvadék összegébe.

A bérbeadás időtartama

26.  §^[152]

(1) A lakásbérleti szerződés

a)    határozott időtartamra vagy

b)    feltétel bekövetkezéséig tartó időtartamra vagy

c)    határozatlan időtartamra

köthető meg.

(2)^[153] Ha a rendelet másként nem rendelkezik, a bérleti szerződést a bérbeadó szervezet legfeljebb 5 évi határozott időtartamra köti meg.

(3) A rendeletben meghatározott esetek szerinti feltételek bekövetkezéséig tartó időtartamra köthető meg a bérleti szerződés.

(4)  A HVT területén lévő lakásra a város-rehabilitációs rendeletében meghatározott Vagyongazdálkodó szervezet egyetértésével megállapított időtartamra vagy feltétel bekövetkezéséig köthető bérleti szerződés, amelynek leghosszabb időtartamára a rendeletben foglalt korlátokat kell értelemszerűen alkalmazni.

(5)^[154]

(6)  A bérlő eltérő igényének hiányában határozatlan időre szóló bérleti szerződést kell létrehozni, különösen:

a)    a cserelakásra, ha közös megegyezéssel vagy a bérbeadó felmondásával cserelakás biztosítása mellett szűnik meg a határozatlan időre szóló bérleti jogviszony,

b)    ha a bérlő halála miatt határozatlan időre szóló bérleti jogviszony folytatása történik,

c)    ha határozatlan időre szóló bérleti jogviszonnyal érintett lakást cserélnek,

d)    ha a bérlőkijelölési jog jogosultjának lehetősége van ilyen igény előterjesztésére,

e)    jogszabály alapján az Önkormányzat jogcím nélküli lakáshasználó elhelyezésére vonatkozó kötelezettségét ilyen jellegű bérbeadással kell teljesíteni,

f)    ha ezt a rendelet előírja vagy lehetővé teszi.

A bérleti jogviszony időtartamának meghosszabbítása

27.  §

(1)^[155] A bérbeadó szervezet az öt évnél rövidebb időre szóló bérleti jogviszonyt meghosszabbíthatja.

(2)^[156] A szerződés meghosszabbítása azt jelenti, hogy az öt évnél rövidebb időre szólóan létrejött bérleti szerződés időtartama úgy kerül megváltoztatásra, hogy a szerződés eredeti időtartama – az addigi meghosszabbításokat is figyelembe véve – legfeljebb öt évre növekszik. Ha a bérlet már öt éve fennáll, nem lehet a szerződést meghosszabbítani. Abban az esetben azonban, ha a rendeletben szabályozott feltételek fennállnak, új bérleti szerződést kell kötni.

(3)     Az (1) bekezdés alapján a szociális bérletként való meghosszabbításra akkor van mód, ha az a körülmény és feltétel még fennáll, amely miatt a szociális bérlet létesítésére eredetileg sor került, vagy a bérlővel a fennálló bérleti szerződés megszűnésekor is lehetne a rendelet alapján ilyen bérleti szerződést kötni. Ha a bérlő a határozott idő lejártakor a rendelet alapján - megváltozott jövedelmi, szociális, vagyoni helyzetére tekintettel - szociális bérletre már nem jogosult, részére a lakást a továbbiakban, költségelvű szerződés alapján lehet bérbe adni. Amennyiben a bérlő a költségelvű bérlet lehetőségével nem kíván élni, úgy a lakást a bérleti szerződés megszűnésekor köteles kiüríteni és a bérbeadó részére visszaadni.

(4)     HVT lakásra a város-rehabilitációs rendeletében meghatározott Vagyongazdálkodó szervezet javaslatát is mérlegelve hosszabbítható meg a bérleti szerződés, melynek során a (2) bekezdésben foglaltakat be kell tartani.

(5)     Az (1)-(4) bekezdés esetében a bérleti szerződést olyan bérleti díj előírása mellett kell megkötni - illetve meghosszabbítás esetén a lakbért illetően a szerződést módosítani - amely a rendelet szerint a bérlő esetében megállapítható.

(6)^[157]

(7)^[158]

Bérleti szerződés tartalma

28.  §

(1)     A Bérleti Szerződésnek tartalmaznia kell különösen:

a.)^[159]    a szerződő felek – bérbeadó és az Önkormányzat bérbeadói feladatainak ellátásával megbízott bérbeadó szervezet, nevét, székhelyét,

b.)^[160]    a bérlő nevét, születési nevét, születési idejét és anyja nevét, a lakcímét, a személyazonosításra alkalmas okmánya számát, adóazonosító jel,

c.)^[161]    c) a lakás címét, alapterületét, komfortfokozatát, szobaszámát és a lakás egyéb lényeges adatait

d.)    a bérleti szerződés létrejöttének idejét és időtartamát (a bérleti jogviszonyt megszüntető feltételt), a bérbeadás jogcímét,

e.)^[162]   a lakásba a bérlővel együtt költöző személyek nevét, személyi adatait (születési évét és anyja nevét, a lakcímét),

f.)^[163]    a bérbeadó és a bérlő épülettel, lakással, valamint a közös használatra szolgáló helyiségekkel és területekkel kapcsolatos kötelezettségeit, feladatait,

g.)^[164]   a lakbér és a külön szolgáltatások díjának mértékét, megfizetésük és a megváltoztatásukra vonatkozó szabályokat, a külön szolgáltatások körét,

h.)^[165]   a bérlőnek a lakás használatával, valamint az e rendeletben, illetve megállapodásban meghatározott egyéb jogait és kötelezettségeit,

i.) ^[166]    

j.) ^[167]     a lakás átadásának, visszaadásának idejét és módját,

k.)      a bérbeadó és a bérlő egyéb lényeges jogait és kötelezettségeit, a bérbeadás egyéb lényeges feltételeit, a felek egyéb megállapodásait,

l.)^[168] 

m.)^[169]   

(2)     A bérleti szerződésben rögzíteni kell, hogy:

a.)^[170]    a bérleti jogviszony létrejöttekor, valamint az azt követően megadott bérbeadói hozzájárulások és azok tartalma (feltételei), valamint a felek között létrejött - a bérleti jogviszonnyal kapcsolatos – egyéb megállapodások, a 16/A. § alapján kötött bérleti szerződés esetében a gondozási terv a bérleti szerződés értelemszerű mellékletét képezik

b.)^[171]   

c.)^[172]   

(3)     A bérleti szerződés tartalmára vonatkozó rendelkezéseket megfelelően alkalmazni kell a bérleti szerződések módosítására is.

IV. FEJEZET

A BÉRBEADÓ ÉS A BÉRLŐ KÖTELEZETTSÉGEI

A bérbeadó kötelezettségei

29.  §

Az e rendelet 30-31. §-ban rögzített bérbeadói kötelezettségeket a bérbeadó szervezet útján kell ellátni.

30.  §

(1)     A bérbeadó szervezet új bérbeadás esetén a lakásokat a jogszabályokban és a szerződésben meghatározott feltételek szerint jegyzőkönyv felvétele mellett adja át a bérlőnek.

(2)     A bérbeadó szervezet és a bérlő a bérleti szerződésben megállapodhatnak arról, hogy a bérlő gondoskodik a lakás rendeltetésszerű használatra való alkalmassá tételéről.

(3)     A bérleti jogviszony megszűnése esetén a bérbeadó birtokba veszi a lakást és érvényesíti a bérbeadói igényeket.

31.  §

(1)     A kizárólagos önkormányzati tulajdonban lévő épületek esetén a bérbeadó köteles gondoskodni:

a)         az épület karbantartásáról;

b)        az épület központi berendezéseinek állandó üzemképes állapotáról;

c)         a közös használatra szolgáló helyiségek állagában, továbbá e helyiségek berendezéseiben keletkezett hibák megszüntetéséről.

(2)     A társasházban lévő önkormányzati lakások bérlői tekintetében az (1) bekezdésben megjelölt kötelezettségek teljesítésére az önkormányzat gondoskodik a tulajdonost terhelő, a társasházi közgyűlés határozatában megjelölt költségfizetési kötelezettség teljesítéséről.

(3)     A központi berendezések lakásban lévő vezetékszakaszainak üzemképes állapotát a bérbeadó köteles biztosítani, függetlenül attól, hogy az önkormányzat tulajdonában álló lakás milyen épületben található.

(4)     Az önkormányzat kizárólagos tulajdona esetén az életveszélyt okozó, továbbá az épület állagát veszélyeztető vagy az épületben lévő önkormányzati tulajdonú lakás rendeltetésszerű használatát lényegesen akadályozó hibákat a bérbeadó köteles kijavítani.

(5)     Ha az épületben – társasház esetén - az Önkormányzat tulajdoni hányaddal rendelkezik, úgy a (4) bekezdés szerinti munkálatok elvégeztetésére a társasház illetékes szervét a bérbeadó köteles a bérlő bejelentése alapján haladéktalanul felhívni.

(6)     A bérbeadó a (4) és (5) bekezdés szerinti megkülönböztetés alapján saját feladatkörében vagy a társasház illetékes szervének felhívásával köteles gondoskodni az őt terhelő alábbi hibajavítások elvégeztetéséről:

a)         nyomóvezeték-repedés, -törés (csőtörések, szennyvíztől, csapadékvíztől származó ázások megszüntetése;

b)        szenny- és csapadékvíz csatorna, nyomóvezeték dugulásainak elhárítása;

c)         az épület elektromos energia ellátású rendszerének nem ELMŰ-re tartozó, több lakást érintő zavarai, beleértve az épület közösségi részeinek ellátási zavarait (áramszünetet okozó hibák elhárítása, az áramellátás biztosítása);

d)        az épület főbiztosító utáni vezeték melegedése, füstölése, egyéb meghibásodása;

e)         az elektromos rendszer vagy részeinek víz alá kerülése;

f)          tűz, elemi csapás, vihar utáni vészhelyzet;

g)         szükség szerinti veszélytelenítés;

h)       központi fűtés, illetve melegvíz csőhálózaton keletkező hibák ideiglenes elhárítása;

i)           ideiglenes szerkezeti megerősítések;

j)          élet- és balesetveszély esetén a hibás vakolatrészek eltávolítása;

k)        egyéb balesetveszély elhárítása (pl. meglazult kéménytéglák, helyükről elcsúszott tetőcserepek, tetőről lecsúszó hó eltávolítása).

(7)     A (6) bekezdésben felsorolt munkálatok költségeihez az Önkormányzat akkor járul hozzá, ha a hibaelhárítás a hiba jellege és helye alapján a bérbeadó kötelezettsége. Nem kizárólag önkormányzati tulajdonú épületek esetében kizárólag a központi berendezések az önkormányzati lakásban lévő vezetékszakaszai üzemképességének biztosításával kapcsolatos hibajavítások végeztethetők el a bérbeadó költségére.

(8)     Ha a hiba a bérlőnek felróható, a bérlő köteles az önkormányzat költségeit és kárait megtéríteni.

(9)     A kizárólag önkormányzati tulajdonú épületek és a többségi önkormányzati tulajdonú társasházak tekintetében a bérbeadó köteles a - szükséges eljárásokat követően - végrehajtást igénylő hatósági kötelezések teljesítéséről gondoskodni. Ennek költségeit az önkormányzati tulajdoni hányadra eső rész erejéig az Önkormányzat viseli.

32.  §

Az időszerű és a tervszerű karbantartások önkormányzati tulajdoni hányada után rendelkezésre bocsátandó pénzügyi fedezetet a Képviselő-testület az éves költségvetésében állapítja meg.

32./A §^[173]

Bérbeadó köteles gondoskodni a zárt rendszerű műszaki megoldással kiépített elektronikus megfigyelő rendszer üzemeltetése esetén, az erre vonatkozó, a társasházakról szóló törvényben meghatározott tájékoztatás mindenki számára jól látható helyen történő közzétételéről.

A bérlő kötelezettségei

33.  §

(1)     A bérlő köteles gondoskodni:

a)      a lakás és helyiségei, valamint a részére átadott eszközök és a lakás alkotórészeinek rendeltetésszerű használatáról, tisztántartásáról, állaguk megőrzéséről;

b)        az épületben, az épület központi berendezéseiben, felszereléseiben, és a lakásban a bérlő vagy a vele együttlakó személyek magatartása miatt keletkezett hibák kijavításáról illetőleg az okozott kár megtérítéséről;

c)         a bérleti jogviszony megszűnésekor a lakás berendezéseinek rendeltetésszerű állapotban való visszaadásáról.

(2)     A bérlő a lakásba saját költségén mellékvízmérőt szereltethet. Beszereltetés esetén köteles gondoskodni a mellékvízmérő hitelesítésről, és biztosítani annak leolvasását, ellenőrzését. A bérlő ezen kötelezettségét a már megkötött bérleti szerződésben, annak módosításával fel kell tüntetni, az új bérleti szerződést pedig ennek megfelelően kell megkötni.

(3)     A bérlő köteles megfizetni az általa bérelt önkormányzati lakásra megállapított lakbért, illetve a bérbeadó által - szerződés keretében - nyújtott külön szolgáltatások díját.

(4)     A bérlő a bérleti jogviszony létrejöttekor köteles a lakásba bejelentkezni és a bérleti jogviszony fennállása alatt a lakásban életvitelszerűen lakni, illetőleg a bérleti jogviszony megszűnésekor köteles a lakásból kijelentkezni. A bérlő a lakást csak lakás céljára használhatja, sem a lakás vagy annak egy része más célra bérbeadói hozzájárulás nélkül nem használható.

(5)     A bérlő a bérleti jogviszony fennállása alatt köteles életvitelszerűen a lakásban lakni, illetve a bérlő a lakásból történő 2 hónapot meghaladó indokolt távollétét, annak várható időtartamát és okát köteles a bérbeadó szervezet felé írásban, előzetesen bejelenteni és azt megfelelő módon (pl. orvosi, munkáltatói, tanintézeti igazolás) igazolni.

(6)     A bérlő köteles saját költségére gondoskodni a lakás burkolatainak, ajtóinak, ablakainak és berendezéseinek karbantartásáról, felújításáról, pótlásáról illetőleg cseréjéről az ajtók és az ablakok külső és belső felületének mázolásáról.

A lakásban elvégzendő munkálatokról való megállapodás

34.  §

(1)^[174]      A lakás

        a) rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotának megteremtése a berendezések karbantartása, az     épülettel, közös használatra szolgáló helyiségekkel kapcsolatban írt kötelezettségek és az elvégzett munkálatok költségeinek viselése vonatkozásában új bérbeadás esetén a bérbeadó és a bérlő megállapodása az irányadó.

       b) átalakításával és korszerűsítésével kapcsolatos bérlővel kötendő megállapodást fennálló bérleti jogviszony esetén, ideérte a minőségi csere útján igényelt lakás lakhatóvá    tételét is, a bérbeadó szervezet készíti elő, és a tulajdonosi jogokat gyakorló bizottság döntése alapján írásba foglalja. A megállapodásnak tartalmaznia kell azt is, hogy a munkák elvégzésének költségei melyik felet terhelik.

(2)^[175]

(3)^[176]   Új bérbeadás esetén a bérleti szerződés megkötése előtt a bérlő részvételével fel kell mérni és a bérlő nyilatkozatát figyelembe véve a bérleti szerződésben rögzíteni kell, hogy az (1) bekezdésben meghatározott munkálatok közül, várhatóan melyek merülnek fel, valamint azt, hogy a bérlő a munkálatokat el kívánja-e végezni, ha igen, tételesen meg kell határozni az elvégezni kívánt munkálatok elszámolható költségeinek tervezetét. Pályázat kiírása esetén a pályázatban rögzíteni kell a várható felújítási igény összegét és az elszámolás módját.  

(4) ^[177]    A bérbeszámítási

       a) időtartam

        aa) 5 éves bérleti jogviszony esetén legfeljebb 4 év,

        ab) 10 éves bérleti jogviszony esetén legfeljebb 9 év,

        ac) határozatlan idejű bérleti jogviszony esetén legfeljebb 9 év.

       b) időtartamot úgy kell megállapítani, hogy a

      ba) piaci bérleti díj esetén a bérleti díj legalább 50%-ának megfelelő összegű bérleti díj fizetendő,

      bb) költségelvű bérleti díj esetén a bérleti díj legalább 30%-ának megfelelő összegű  bérleti díj fizetendő.

       c) mérték a tervezett, és a tulajdonosi joggyakorló által elfogadott költségvetés alapján a         bérleti díj maximum 50%-ának erejéig terjedhet.

            Szociális bérleti díj esetén bérbeszámításra nincs lehetőség. A bérbeszámítási megállapodás elfogadásával a bérlő tudomásul veszi, hogy a bérbeszámítás időtartama alatt szociális lakbérre nem jogosult.

       d) megállapodásnak tartalmaznia kell:

        da) a munkálatok által érintett területek falakkal körülírt, és négyzetméterben meghatározott pontos leírását,

       db) az elvégzendő munkák pontos meghatározását, megnevezését, befejezésének határidejét,

       dc.) a műszaki munkák költségeit és a bérbeadó által elismert munkák költségeinek megtérítésének feltételeit, módját,

       dd) a költségek megosztását a bérlő és a bérbeadó között, amennyiben a korszerűsítés, átalakítás keretében a bérlő a bérbeadóra tartozó munkát is végez,

       de) a szükséges hatósági engedélyek felsorolását, valamint azt, hogy a munkálatok megkezdéséhez szükséges hatósági engedélyt a bérlő köteles beszerezni,

       df) amennyiben a megállapodásba foglalt műszaki tartalom az ingatlan funkciójának megváltoztatását eredményezik, ha az ingatlan társasházban található, a társasházi alapító okirat módosításának bérlő általi okirat módosításának kötelezettségét,

     dg) a munkavégzéssel összefüggésben a bérlőt terhelő kártérítési felelősséget,

     dh) szabálytalan, illetve az engedélyektől eltérő kialakítás esetén a bérlőnek az eredeti állapot szerinti, vagy az engedélyeknek megfelelő helyreállítási kötelezettségét,

     di) a bérleti jogviszony – bérbeszámítási megállapodás lejárta előtti – megszűnése esetén az elszámolás módját.

     dj) a bérbeadó bérleti szerződést felmondhatja, amennyiben a bérlő a bérbeszámítási megállapodás megkötésétől számított 2 éven belül nem tesz eleget a vállalt felújítási, korszerűsítési, átalakítási kötelezettségeinek.

(5)     Ha olyan bérlőre tartozó munkálatok merülnek fel, amely a szociális helyzet alapján kötött bérleti szerződésben nincs rögzítve, a (4) bekezdést alkalmazni lehet akkor is, ha bérlő az elvégezni kívánt munkálatokról előzetesen bejelentést tesz a bérbeadónak. Ilyen bérlői bejelentés esetén a bérbeadó köteles 15 napon belül a (3) bekezdésben foglaltak értelemszerű alkalmazásával eljárni.

(6)     A (4)-(5) bekezdésben foglalt lehetőségre a bérleti szerződésben a bérlő figyelmét fel kell hívni.

A bérlemény ellenőrzése

35.  §

(1) A bérbeadó a rendeltetésszerű lakáshasználatot, valamint a bérleti jogviszonyból fakadó bérlői kötelezettségek teljesítését egy naptári éven belül legalább 1 alkalommal – a bérlő szükségtelen háborítása nélkül – köteles ellenőrizni. Ha a bérlemény ellenőrzés során nem állapítanak meg rendeltetésellenes lakáshasználatot és nem merül fel mulasztás a bérlői kötelezettségek teljesítése körében sem, az évi másodszori bérlemény ellenőrzés mellőzhető. Ha a bérlemény ellenőrzés során ismételten rendeltetésellenes lakáshasználatot vagy a bérlői kötelezettségek elmulasztását állapítják meg, havonta lehet bérleményellenőrzést tartani.

(2)   A bérlő a lakásba történő bejutást biztosítani, és az ellenőrzést tűrni köteles. 

V. FEJEZET

A BÉRLETI JOGVISZONY MEGSZŰNÉSE

Megállapodás a lakásbérleti szerződésének közös megegyezéssel való megszüntetéséről

36.  §^[178]

(1)^[179]      Ha a határozatlan időtartamra szóló bérleti jogviszonnyal rendelkező bérlő a bérleti jogviszony megszüntetését kezdeményezi pénzbeli térítés ellenében és a lakást kiürítve átadja, úgy a tulajdonosi jogokat gyakorló bizottság kezdeményezésére a szociális hatáskört gyakorló bizottság döntése alapján, a lakás beköltözhető forgalmi értékének legfeljebb 15%-a fizethető a részére. A pénzbeli térítés összegéből le kell vonni a lakbér- és a kapcsolódó külön szolgáltatási díjhátralékot. A forgalmi értékbecslés és a közjegyzői nyilatkozat díját bérlő köteles megfizetni.

(2)^[180]      Ha a bérleti jogviszony megszüntetését lakásgazdálkodási vagy közérdekű feladatok megvalósítása érdekében a bérbeadó kezdeményezi, határozatlan időtartamú bérlet esetén a bérlő által lakott lakás beköltözhető, ingatlanforgalmi szakértő által meghatározott forgalmi értékének  az 50%-a a pénzbeli térítés. Amennyiben a fentiekben rögzített feladatok ellátásának sürgősségét valamilyen hatósági kötelezés vagy balesetveszély elhárítására szolgáló illetve egyéb határidő indokolja, úgy a pénzbeli térítés a határozatlan időtartamú bérlet esetén a bérlő által lakott lakás beköltözhető, ingatlanforgalmi szakértő által meghatározott forgalmi értékének a 60%-a.

(3)^[181]      Ha a bérleti jogviszony megszüntetését a mindenkor hatályos helyi városrehabilitációról szóló önkormányzati rendeletben rögzített feladatok ellátása érdekében a bérbeadó kezdeményezi, határozatlan időtartamú bérlet esetén, a pénzbeli térítés az ingatlanforgalmi szakértő által meghatározott forgalmi érték 60%-a.

(4)       Ha a bérleti jogviszony megszüntetésére a HVT területen lévő ingatlan kiürítéséhez szükséges csereingatlan megszerzése érdekében van szükség, akkor a pénzbeli térítés határozatlan időtartamú bérlet esetén a bérlő által lakott lakás beköltözhető forgalmi értékének 75%-a.

(5)       a) Határozott időre, vagy feltétel bekövetkeztéig bérbe adott lakás lakásbérleti jogáról történő lemondás esetén a bérbeadó pénzbeli térítést a bérlő részére nem fizet.

b)^[182]       Amennyiben a bérbeadó határozott időre vagy feltétel bekövetkeztéig bérbe adott lakás esetében kezdeményezi a bérleti jogviszony megszüntetését, bérbeadó cserelakást, vagy pénzbeli térítést ajánl fel. A pénzbeli térítés  mértéke a bérlő által lakott lakás beköltözhető forgalmi értékének legfeljebb 50%-a, ha a határozott időből több mint négy év van hátra, legfeljebb 40 %, ha a határozott időből több mint három év van hátra, legfeljebb 30 %, ha a határozott időből több mint két év van hátra, legfeljebb 10%, ha a határozott időből több mint egy év van hátra.

(6)^[183]      A pénzbeli térítés minimum 25 %-át a megállapodás aláírását követő 8 napon belül, a fennmaradó részt pedig a lakás birtokbaadását követő 15. napon belül kell bérlő részére megfizetni. A lakást a megállapodás aláírását követő 45 napon belül a volt bérlőnek ki kell üríteni és át kell adnia a bérbeadó szervezetnek.

A bérleti szerződés felmondása

37.  §^[184]

Az Ltv. 25. § (1)-(3) bekezdésében és a Ptk. 6:348. §-ában szabályozott esetekben a bérleti szerződést fel kell mondani, a felmondás jogát a Képviselő-testület felhatalmazása alapján a bérbeadó szervezet gyakorolja.

38.  §

(1)^[185] A Képviselő-testület felhatalmazása alapján a bérbeadó szervezet a bérlakás bérleti szerződését felmondja az Ltv. 25. § (1)-(3) bekezdésében és a Ptk. 6:348. §-ában  meghatározott esetekben.

a)-d) ^[186]

(2)   A bérleti szerződés felmondására vonatkozó bérbeadói nyilatkozatot a Képviselő-testület felhatalmazása alapján a bérbeadó szervezet írja alá.

39.  §^[187]

Bérbeadói felmondással érintett lakás ismételt bérbeadása

40. §^[188]

(1)^[189] Annak a jogcím nélküli lakáshasználónak, akinek bérleti jogviszonyát a bérbeadó díjtartozás miatt mondta fel, azonban a lakás kiürítésére kezdeményezett végrehajtási eljárás során a végrehajtó által a lakás kiürítésére kitűzött napot megelőző 2. napig tartozását kiegyenlítette, és vele szemben a tartozáson kívül más felmondási ok nem áll fenn, a Képviselő-testület felhatalmazása alapján a bérbeadó szervezet a pertől elállhat, illetve a végrehajtási eljárást megszünteti.

Amennyiben a jogcím nélküli lakáshasználó ellen a bérleti díj meg nem fizetése miatt a peres eljárás folyamatban van és a lakáshasználó a tartozásának 10%-át egyösszegben megfizeti és a fennmaradó hátralékra, valamint kamataira legfeljebb 36 havi részletfizetési megállapodást köt, az eljárást az önkormányzat a tartozás és járulékainak teljes megfizetéséig, illetve a per jogerős befejezéséig folytatja, de a végrehajtási eljárást nem indítja meg. Ha a végrehajtási eljárás már folyik, azt a tartozás megfizetéséig felfüggeszti.

Amennyiben a jogcím nélküli lakáshasználó a részletfizetési megállapodásban foglalt feltételeknek megfelelően, hiánytalanul teljesíti a fizetési kötelezettségeit, a részletfizetést további kamat nem terheli.

(2)^[190] A bérbeadó szervezet a bérlőből jogcímnélkülivé vált lakáshasználó részére az általa lakott lakást a tartozás maradéktalan rendezése esetén egy év időtartamra ismételten bérbe adhatja, illetve tartozásának részletfizetési megállapodásban vállalt megfizetése esetén – feltétel bekövetkeztéig, a részletfizetési megállapodásban vállalt határidőig – használatba adhatja, a ténylegesen fizetendő költségelvű, illetve jogosultság esetén a szociális lakbérrel megegyező bérleti-, illetve használati díj megfizetése mellett.

(3)^[191] Az (1)-(2) bekezdésben meghatározott részletfizetési megállapodást, használati szerződést és bérleti szerződést az e §-ban meghatározott feltételek teljesülése esetén a bérbeadó szervezet köti meg.

(4)^[192] A bérbeadó szervezet az egy év, valamint a részletfizetési megállapodásban vállalt határidő elteltével, amennyiben a bérlő ellen ez idő alatt a bérlőnek felróható ok miatt újabb felmondási eljárás nem indult, bérlővel új, e rendelet feltételei szerint határozott idejű bérleti szerződés köt.

(5)^[193] Ha a bérleti díj nem fizetése folytán jogcímnélkülivé vált használó az elmaradt lakbér/lakáshasználati- és a kapcsolódó külön szolgáltatási díjhátralékát egyösszegben megfizetni nem tudja, és vele szemben a tartozáson kívül más felmondási ok nem áll fenn, akkor a tartozását a szociális hatáskört gyakorló bizottság döntése alapján a rendelet 11/A. § (2) bekezdésében szabályozottak alapján is teljesítheti. Ebben az esetben Bérbeadó a jogcím nélküli lakáshasználó részére legfeljebb 5 lakást köteles megmutatni.

(6)^[194] Amennyiben a két lakás közötti forgalmi érték különbözet a tartozás teljes összegét nem fedezi, abban az esetben a Képviselő-testület felhatalmazása alapján a bérbeadó szervezet a tartozás fennmaradó részére, az összeg 20 %-ának befizetését követően a jogcímnélküli lakáshasználóval legfeljebb 12 hónap időtartamra, részletfizetési megállapodást köt.

(7)^[195] A bérlő az (5) - (6) bekezdés alkalmazása esetében a lakást 3 évig semmilyen módon nem cserélheti tovább.

(8)^[196]

VI. FEJEZET

A LAKBÉR ÉS A KÜLÖN SZOLGÁLTATÁS DÍJA

41.   §

(1) A bérlő köteles megfizetni:

a.)    a rendeletben foglaltak alapján az általa bérelt lakásra megállapított lakbért, ezen belül a rendeletben foglaltak alapján a bérbeadó által - szerződés keretében - nyújtott szolgáltatások díját, valamint

b.)   a bérbeadó által nyújtott, és a bérleti szerződésben - vagy a bérlő és a bérbeadó vagy megbízottja más megállapodásában - meghatározott külön szolgáltatás díját, amelyet önkormányzati rendelet, illetőleg más jogszabály keretei között a bérbeadó állapít meg.

(2) A lakbért és a külön szolgáltatások díját a bérleti szerződésben - vagy a bérlő és a bérbeadó vagy megbízottja más megállapodásában – meghatározott módon és időpontban kell megfizetni. 

(3)^[197]

  a)^[198] A Képviselő-testület felhatalmazása alapján a bérbeadó szervezet azzal a bérlővel, aki a külön önkormányzati rendelet szerinti hátralékkezelési támogatás jogosultsági feltételének nem felel meg vagy azt nem kívánja igénybe venni és a fennálló tartozásának 10%-át egy összegben vagy 60 nap alatt részletekben megfizeti, a fennmaradó hátralékra legfeljebb 36 havi részletfizetési megállapodást köthet. A bérlő ettől eltérő részletfizetési kérelméről bérbeadó szervezet javaslata alapján, a szociális hatáskört gyakorló bizottság kezdeményezésére a tulajdonosi jogokat gyakorló bizottság dönt. Amennyiben a bérlő a részletfizetési megállapodásba foglalt feltételeknek megfelelően, hiánytalanul és késedelem nélkül teljesíti a fizetési kötelezettségeit, a részletfizetést további kamat nem terheli. A bérlő a külön önkormányzati rendeletben meghatározottak szerint jogosult a fennmaradó 25 %-os mértékű hátralék hátralékkiegyenlítő támogatásként történő megfizetését kérelmezni a Józsefvárosi Szociális Szolgáltató és Gyermekjóléti Központnál.

  b)^[199] A Képviselő-testület felhatalmazása alapján a bérbeadó szervezet azzal a jogcím nélküli lakáshasználóval, aki a külön önkormányzati rendelet szerinti hátralékkezelési támogatás jogosultsági feltételének nem felel meg vagy azt nem kívánja igénybe venni és a fennálló tartozásának 10%-át egy összegben vagy 60 nap alatt részletekben megfizeti, a fennmaradó hátralékra legfeljebb 36 havi részletfizetési megállapodást köthet. A bérlő ettől eltérő részletfizetési kérelméről bérbeadó szervezet javaslata alapján, a szociális hatáskört gyakorló bizottság kezdeményezésére a tulajdonosi jogokat gyakorló bizottság dönt.  Részletfizetési megállapodás a fennálló tartozás 10%-ának megfizetését követően köthető meg. Amennyiben a jogcím nélküli lakáshasználó a részletfizetési megállapodásban foglalt feltételeknek megfelelően, hiánytalanul teljesíti a fizetési kötelezettségeit, a részletfizetést további kamat nem terheli. A jogcím nélküli lakáshasználó a külön önkormányzati rendeletben meghatározottak szerint jogosult a fennmaradó 25 %-os mértékű hátralék hátralékkiegyenlítő támogatásként történő megfizetését kérelmezni a Józsefvárosi Szociális Szolgáltató és Gyermekjóléti Központnál.”

c) A bérbeadó szervezet azzal a harmadik személlyel, aki a bérlő, illetve jogcím nélküli lakáshasználó fennálló tartozását fizeti meg, 24 havi részletfizetési megállapodást köthet.

(4)^[200] A bérlőből jogcím nélkülivé vált lakáshasználóval a bérbeadó szervezet feltétel bekövetkeztéig, az adósságkezelési szolgáltatás időtartamáig de legfeljebb a részletfizetési megállapodásban vállalt határidőig használati szerződést köt költségelvű lakbérrel megegyező használati díj megfizetése mellett. Amennyiben a jogosultság fennáll, úgy szociális lakbérrel megegyező használati díjat kell megállapítani.

(5)^[201] Amennyiben a bérlőből jogcím nélkülivé vált használó teljesíti a részletfizetési megállapodásban vállaltakat, és a továbbiakban sem tartozása és egyéb felmondási ok nem áll fenn, úgy a bérbeadó szervezet a részletfizetési megállapodásban rögzített lejárati határidőt követő 90 napon belül a lakásra 1 év határozott idejű bérleti szerződést köt.”

(6)^[202] A Képviselő-testület felhatalmazása alapján a bérbeadó szervezet jogosult a megállapodást azonnali hatállyal felmondani, amennyiben bérlő vagy a jogcím  nélküli lakáshasználó a (3) és (4) bekezdésben rögzítettek szerinti részletfizetési  megállapodás valamint vállalt adósságtörlesztés bármely esedékes részletének megfizetését elmulasztja.

(7)^[203] A (6) bekezdésben foglalt esetben a hátralék teljes összege kamatival növelten egyösszegben esedékessé válik. A bérleti szerződés felmondására pedig az Ltv-ben meghatározott szabályok az irányadóak.

(8)^[204] Amennyiben a bérlő vagy jogcím nélküli lakáshasználó a részletfizetési megállapodásban foglalt feltételeknek megfelelően, hiánytalanul teljesíti a fizetési kötelezettségét, a részletfizetési megállapodásban rögzített tartozását további kamat nem terheli.”

(9)^[205] A koronavírus terjedésével összefüggésben kihirdetett veszélyhelyzetre tekintettel a bérlő és a lakáshasználó részére 2020. április 1. és 2020. június 30. közötti időszakban a bérlet díj (használati díj) és kapcsolódó különszolgáltatási díj tekintetében a fizetési kötelezettség teljesítésére haladékot ad, amennyiben erre vonatkozó kérelmét a lakáshasználó 2020. május 15-ig a Józsefvárosi Gazdálkodási Központ Zrt.-hez, mint bérbeadó szervezethez benyújtotta és nyilatkozik a halasztás rendeletben foglalt feltételeinek elfogadásáról.

(10)^[206] A (9) bekezdés szerinti bérlő és lakáshasználó a 2020. április 1. és 2020. június 30. közötti időszakban meg nem fizetett bérleti díj és kapcsolódó különszolgáltatási díj teljesítésére 2020. augusztus 1. napjától hat hónapon keresztül kamatmentes részletekben jogosult. A 2020. április 1. és 2020. június 30. közötti halasztás idejére a meg nem fizetett bérleti díj (használati díj) és kapcsolódó különszolgáltatási díjak tekintetében a bérlőt és a lakáshasználót a halasztással érintett összeget illetően kamat nem terheli. A bérlő és a lakáshasználó a részleteket – hat hónapra egyenlően elosztva - az esedékes havi díjjakkal együtt köteles megfizetni

(11)^[207] A (9) bekezdésben foglaltak szerinti jogosultság esetén kérelemre a bérbeadó szervezet a rendelet alapján adja ki a fizetés halasztására és a részletfizetésre vonatkozó hozzájárulást.

(12)^[208] A halasztás időtartama a kérelem benyújtásának időpontjától függetlenül a (9) bekezdésben foglalt időszak egészére vagy egy részére vehető igénybe.

42.  §

(1)       A lakbér mértéke a rendeletben meghatározott megkülönböztetés szerint

a.)    a szociális helyzet alapján (a továbbiakban: szociális lakbér), vagy

b.)    költség elven (továbbiakban: költségelvű lakbér), vagy

c.)    piaci alapon (a továbbiakban: piaci lakbér)

        kerül megállapításra.

(2)       A szociális helyzet alapján bérbe adott, illetőleg az állami lakás lakbérének mértékét a lakás alapvető jellemzői, így különösen: a lakás komfortfokozata, alapterülete, minősége, a lakóépület állapota és településen, illetőleg a lakóépületen belüli fekvése figyelembevételével kell meghatározni.

(3)       A költségelven bérbe adott lakás lakbérének mértékét a lakás (2) bekezdésben meghatározott alapvető jellemzői alapján úgy kell megállapítani, hogy a bérbeadónak az épülettel, az épület központi berendezéseivel és a lakással, a lakásberendezésekkel kapcsolatos ráfordításai megtérüljenek.

(4)       A piaci alapon bérbe adott lakás lakbérének mértékét a (3) bekezdésben foglaltak figyelembevételével úgy kell megállapítani, hogy az önkormányzat ebből származó bevételei nyereséget is tartalmazzanak.

Szociális helyzet alapján megállapított lakbér^[209]

43.§

(1)  Az a bérlő, 

a)^[210]     aki a lakásának komfort fokozatától függetlenül, az alábbi lakásnagyságot meg nem haladó lakásban lakik:

            1-4 fő esetén 2 szoba,

            5-8 fő esetén 2,5-3 szoba,

            9 vagy e feletti fő esetén 3,5 szoba vagy annál nagyobb szobaszám, és

b)      aki lakbér és a lakbérrel együtt beszedendő külön szolgáltatási díj hátralékkal nem rendelkezik

szociális lakbér megállapítására jogosult.

(2) A szociális lakbér megállapítására jogosult bérlő az alábbiak szerint megállapított mértékű bérleti díjat fizet:

a) Az I. kategóriába tartozik az a bérlő, akinek a háztartásában az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150%-át. A lakbér mértéke a ténylegesen fizetendő lakbér alapját képező – növelő és csökkentő tényezők figyelembevételével – megállapított szociális lakbér 20 %-a.

b) A II. kategóriába tartozik az a bérlő, akinek a háztartásában az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelme az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 151% és 250%-a közé esik. A lakbér mértéke a ténylegesen fizetendő lakbér alapját képező – növelő és csökkentő tényezők figyelembevételével – megállapított szociális lakbér.

c) A III. kategóriába tartozik az a bérlő, akinek a háztartásában az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelme az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 251% és 350%-a közé esik. A lakbér mértéke a ténylegesen fizetendő lakbér alapját képező – növelő és csökkentő tényezők figyelembevételével – megállapított szociális lakbér 100 %-a.

(3)  Az (1) bekezdés b) pontja alól kivételt képez, aki a lakbér és a lakbérrel együtt beszedendő külön szolgáltatási díj beszedésére jogosult szervezettel a tőke tartozására részletfizetési megállapodást köt.

(4) A rendelet alkalmazásában azonos háztartáshoz tartozóknak kell tekinteni: a bérlőt (ha még nem áll fenn a bérlet ideértve a bérbevételi ajánlatot tevőt) és házastársát (élettársát), valamint a vele együttlakó közeli hozzátartozóját és a házastársa közeli hozzátartozóját  (ha még nem áll fenn a bérlet ideértve a bérbevételi ajánlatot tevő együttköltöző közeli hozzátartozót is).

(5) Ha a rendelet másként nem rendelkezik új bérbeadás esetén a bérlőnek mindaddig szociális lakbért kell fizetnie, amíg  megfelel a szociális lakbér számítására vonatkozó feltételeknek. A 43. § vonatkozásában új bérbeadásnak kell tekinteni, ha a rendelet hatályba lépése után olyan bérlővel jön létre szerződés, akivel a bérbeadónak az adott lakásra még nem állt fenn lakásbérleti szerződése, kivéve a lakáscserét és a bérleti jogviszony folytatását. 

(6)  Ha a rendelet másként nem rendelkezik, költségelvű lakbért kell megállapítani, ha:

a)   a bérlőnek megszűnik az (1) bekezdés szerinti jogosultsága, vagy

b)   a bérbeadó által kért igazolást elmulasztja.

(7)^[211]  A költségelvű lakbért a 43/A. § (3) bekezdésben meghatározott 1 év elteltét követő hónap első napjától, ha pedig a szociális lakbérre jogosultság más okból szűnik meg, a jogosultság megszűnését követő hó 1. napjától köteles a bérlő fizetni.

(8)^[212]  A bérlő - az alábbi kivételekkel - bármikor kérheti szociális lakbér megállapítását:

1.  ha a bérbeadás piaci alapú lakbérrel történt,
2. a 14.§-ban meghatározott esetekben.

(9a) A (2) bekezdés szerinti fogyasztási egység a háztartás tagjainak a háztartáson belüli fogyasztási szerkezetet kifejező arányszáma, ahol

a) a háztartás első nagykorú tagjának arányszáma 1,0,

b) a háztartás második nagykorú tagjának arányszáma 0,9,

c) a háztartás minden további nagykorú tagjának arányszáma 0,8,

d) a háztartás első és második kiskorú tagjának arányszáma személyenként 0,8,

e) a háztartás minden további kiskorú tagjának arányszáma tagonként 0,7.

(9b) Ha a háztartás

a) (9a) bekezdés a)-c) pontja szerinti tagja magasabb összegű családi pótlékban vagy fogyatékossági támogatásban részesül, vagy

b) (9a) bekezdés d) vagy e) pontja szerinti tagjára tekintettel magasabb összegű családi pótlékot folyósítanak,

a rá tekintettel figyelembe vett arányszám 0,2-del növekszik.

(9c) Ha a háztartásban gyermekét egyedülállóként nevelő szülő - ideértve a gyámot, a nevelőszülőt és a hivatásos nevelőszülőt - él, a rá tekintettel figyelembe vett arányszám 0,2-del növekszik.

A szociális lakbér mértékét csökkentő tényezők^[213]

43/A. §

(1) A szociális lakbér mértékét a 43.§ (2) bekezdés b) pontjában szabályozott kategória esetében, az alábbiakban részletezett csökkentő tényezők figyelembevételével kell megállapítani.

(2) A  lakásfenntartási költségekbe tartoznak:

a) a lakbér,

b) a távhő- szolgáltatási díj,

c) a víz- és csatornahasználati díj,

d) a szemétszállítás költsége,

e) a villanyáram költsége,

f) a gázfogyasztás költsége,

g) a fűtési díj költsége.

(3) A szociális lakbér egy évre kerül megállapításra, amely az arra jogosultat a kérelem benyújtási hónapjának első napjától illeti meg. A szociális lakbér iránti kérelmet évközben folyamatosan lehet benyújtani. A kérelmet a bérlő, bérlőtárs nyújthatja be. A szociális lakbérre irányuló kérelmet évente meg kell újítani.

(4) A II. kategóriájú szociális lakbér összegét csökkentő tényezők havi összege: a támogatási alapösszeg, valamint az elismert költség és az elismert költség a háztartás összjövedelméhez viszonyított arányszáma szorzatának együttes összege.

(5) A (4) bekezdés alkalmazásában:

a) a támogatási alapösszeg:

    - összkomfortos lakás esetén                                 6.000,- Ft/hó,

    - komfortos lakás esetén                                        5.000,- Ft/hó,

    - félkomfortos lakás esetén                                   4.000,- Ft/hó,

    - komfort nélküli lakás esetén                               2.500,- Ft/hó,

b) az elismert költség: a kérelmező által lakott lakás alapterületének 450,- Ft-al történő szorzata.

(6) A (4) bekezdésben meghatározott elismert költségnek a háztartás összjövedelméhez viszonyított arányszáma

a) egyedülálló, vagy gyermekét egyedül nevelő 10 % - al, vagy

b) kettőnél több gyermek esetén gyermekenként 5 %-al

növekszik.

(7)^[214]

A szociális lakbérre jogosultság feltételeinek igazolása^[215]

43/B. §

A szociális lakbér iránti kérelemhez csatolni kell az alábbi igazolásokat:

a) a havonta rendszeres mérhető jövedelemmel rendelkező kérelmező esetén a kérelem benyújtását megelőző hónap nettó átlagkeresetéről szóló munkáltatói igazolást, vagy az utolsó hónap tényleges jövedelméről szóló igazolást^[216], vagy a társadalombiztosítási igazgatási szerv igazolását, továbbá a Foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló törvényben foglalt szerinti ellátásban részesülő kérelmező  esetén a kérelem benyújtását megelőző  hónapban folyósított  ellátást igazoló szelvényt, ennek hiányában a munkaügyi kirendeltség kérelem benyújtását megelőző 30 napnál nem régebbi igazolását a nyilvántartásba vételről és az együttműködésről,

b)         vállalkozóként nyilvántartott kérelmező esetén az illetékes NAV igazolását a kérelmező előző gazdasági évre vonatkozó személyi jövedelemadó alapjáról,

c)         ^[217]a kérelmező büntető jogi felelőssége mellett átlagos havi jövedelméről tett nyilatkozata, valamint a külön jogszabályban meghatározott vagyonnyilatkozatot.

d)        a lakásfenntartási kiadásokat igazoló közüzemi számlákat az igénylést megelőző hónapról.

A szociális lakbér megállapítására való jogosultság felülvizsgálata^[218]

44.  §

(1)^[219]  A lakbér ismételt megállapítás érdekében a bérbeadó szervezet bármikor, de legalább évente felhívja a bérlőt annak igazolására, hogy fennáll-e a szociális lakbérre vonatkozó jogosultsága, a bérlő pedig köteles tájékoztatni a bérbeadót arról, ha a szociális lakbér mindenkori szociális, jövedelmi és vagyoni feltételeinek már nem felel meg. Amennyiben a bérlő egy éven belül kéri, úgy a bérbeadó szervezet a szociális lakbérre való jogosultságot felülvizsgálja. Ha a felülvizsgálat alapján a bérbeadó szervezet azt állapítja meg, hogy a bérlő szociális lakbérre vonatkozó jogosultsága megszűnt, a bérlő ismét költségelvű bérleti díjat köteles fizetni. A bérbeadó szervezet erről a költségelvű bérleti díj megállapításával egyidejűleg tájékoztatja a bérlőt.

(2) A bérlő a szociális bérletre való jogosultságát elveszíti, ha:

a)  a felülvizsgálat azt állapítja meg, hogy nem felel meg a szociális bérlet mindenkori szociális, jövedelmi és vagyoni feltételeinek,

b)  a bérleti jogviszony létesítését kizáró ok következett be,

c)  a bérbeadó szervezet felhívására nem bocsátja rendelkezésre a kért adatokat, vagy a szociális, jövedelmi és vagyoni feltételek, illetőleg a bérleti jogviszony létesítését kizáró feltételek felülvizsgálata során valótlan adatot közöl. 

(2a)^[220] Amennyiben a bérlő az (1) bekezdésben rögzített tájékoztatási kötelezettségét elmulasztja, és a bérbeadó tudomást szerez arról, hogy a bérlő szociális lakbérre való jogosultsága megszűnt, úgy bérlő köteles a jogosulatlanul kapott, a szociális és költségelvű lakbér közötti különbözetet, mint kedvezményt bérbeadónak visszafizetni.

45.  §^[221]

(1)^[222] A rendelet hatálybalépését követő 90 napon belül a bérbeadó szervezet elkészíti a szociális lakbért fizető, 60 napot meghaladó lakbér- és kapcsolódó külön szolgáltatási díjhátralékkal rendelkező bérlők kimutatását, majd megküldi a Polgármesteri Hivatal Humánszolgáltatási Ügyosztály Családtámogatási Iroda, a Józsefvárosi Szociális Szolgáltató és Gyermekjóléti Központ részére családgondozás és esettanulmányozás céljából.

(2) A társszervek az eljárás eredményéről 90 napon belül kötelesek tájékoztatni a bérbeadó szervezetet. Amennyiben a rendelkezésre álló idő a szociális lakbér felülvizsgálati határidejének lejártát meghaladja - tekintettel arra, hogy a rendelet szabályozza az 1 éves kötelező felülvizsgálatot -, úgy az addig feltárt tényekről is kötelesek a bérbeadó szervezetet tájékoztatni a szükséges intézkedések megtétele végett.

(3) Az új bérleti díj megállapítását (kiszámítását) és az új bérleti díj mértékének bérlővel való közlését - a változást követő első számlában a hatályos rendeletre hivatkozással- a bérbeadó szervezet végzi.

(4) A bérlő a lakbér mértékének módosítását követő első számla kézhezvételétől számított 15 napon belül a bérbeadó szervezetnél betekinthet a számítás alapját képező iratokba és ettől a naptól számítva 8 napon belül kifogással élhet.

(5) A bérlő (4) bekezdés szerinti kérelmére 15 napon belül a bérbeadó nevében érdemi nyilatkozatot kell adni.

(6) Ha a közölt lakbér csökkentésre kerül, a bérlő általa fizetett többletet a bérlőnek választása szerint vissza kell fizetni, ha a bérlőnek egyébként a bérbeadóval szemben nincs lakbér-tartozása, vagy be kell számítani a fennálló tartozásába és/vagy a jövőben esedékes bérleti díjba.

(7) Ha bérleti szerződés az Önkormányzat költségvetési szervével áll fenn, az új lakbérrel kapcsolatos feladatokat a költségvetési szerv látja el.

Bérlővédelmi program^[223]

45/A. §^[224]

(1)^[225] A bérlővédelmi program keretében az Önkormányzat azoknak a bérlőknek, akik együttműködnek az Önkormányzattal, külön rendeletben meghatározottak szerint, segítséget nyújt a lakbér- és kapcsolódó külön szolgáltatási díjhátralék megfizetéséhez.

(2)^[226] A bérbeadó szervezet a 60 napot elérő lakbér- és kapcsolódó külön szolgáltatási díjhátralékkal rendelkező bérlők részére részletes tájékoztatót küld a bérlővédelmi programban való részvétel lehetőségéről.

46.  §^[227]

Bérbeadó bármikor kérheti a bérlőtől, hogy igazolja a szociális lakbérre vonatkozó jogosultság feltételeit. 

47.  §

(1)^[228]      A ténylegesen fizetendő lakbér alapját képező – növelő és csökkentő tényezők nélkül rendelkező lakásokra megállapított – költségelvű és szociális lakbér komfortfokozat szerinti mértéke 2020. július 1-jétől kezdődően, míg a piaci lakbér komfortfokozat szerinti lakbér mértéke 2020. szeptember 1-jétől az alábbiak szerinti. A lakbér tárgyi adómentes. A költségelvű és szociális lakbéreknél a kapcsolódó külön szolgáltatási díjak 2020. július 1. napjától a díjak a 2020. június 31. napján érvényes adóalap és áfa összegével azonos mértékűek, míg a piaci lakbéreknél a kapcsolódó külön szolgáltatási díjaknál 2020. szeptember 1. napjától a díjak a 2020. augusztus 31. napján érvényes adóalap és áfa összegével azonos mértékűek:

 a)^[229]      

aa)^[230]

b)^[231]

(2)^[232] Az (1) bekezdés alapján megállapított lakbér mértéket csökkenteni kell, ha:

a.)    az épület 15-25 év között épült vagy részesült teljes felújításban, 10%-kal,

b.)    az épület 25 éven belül nem részesült teljes felújításban, 20%-kal.

(2a)^[233]A rendelettel megállapított piaci lakbér esetében a (2) bekezdésben foglalt csökkentő és növelő tényezőket nem lehet figyelembe venni.

(3)     Az (1)-(2) bekezdés alapján megállapított lakbér mértéket – a csökkentő tényezőket külön-külön számításba véve - csökkenteni lehet annak:

a.)    20%-ával, ha a lakás aládúcolt,

b.)   10%-ával, ha a lakás lakószobájának a padlószintje a terepszint alatt van,

c.)    10%-ával, ha talajvíz miatt a lakás nedves, ez a csökkentés további 10%-kal növelhető, ha a lakószoba falfelülete – talajvíz miatt – 1 m magasságot meghaladóan nedves.

d.)   10%-ával, ha a lakás fekvése alagsori, földszinti, magasföldszinti, félemeleti vagy első emeleti és az ilyen lakás valamennyi lakószobájának valamennyi ablaka zárt udvarra vagy tűzfalra néz és a szemben lévő falak távolsága 5 méternél kevesebb,

e.)    10%-ával, ha a lakás felvonó nélküli épületben a negyedik emeleten vagy ennél magasabb emeleten van.

f.)     20%-ával, ha a lakószoba fűtése csak elektromos módon oldható meg.

g.)    30 %-ával, ha a lakás műteremlakás.

(4)     A lakást magába foglaló épület fekvésére tekintettel az (1)-(3) bekezdés alapján megállapított [a (2)-(3) bekezdés alapján csökkentett] lakbér mértékeket még csökkenteni kell, ha az épület olyan közterület mellet van, amelyet a rendelet 2. számú melléklete tartalmaz és csökkentést határoz meg.

(5)     Az (1)-(3) bekezdés szerint meghatározott lakbérmértékeket növelni kell, ha az épület olyan közterület mellet van, amelyet a rendelet 2. számú melléklete tartalmaz és növelést határoz meg.

(6)     A (2)-(4) bekezdésen alapuló csökkentés mértéke nem haladhatja meg az (1) bekezdésben meghatározott – az adott lakásra alkalmazandó – lakbér mérték felét.

(7)^[234]   A bontásra kijelölt épületekben lévő lakásokra, az (1) bekezdés alapján megállapított bérleti illetve használati díjat,– az említett körülményekre való hivatkozással a (2)-(5) bekezdésekben meghatározott körülmények fennállása mellett és azok hiányában is – a szociális hatáskört gyakorló bizottság döntése alapján a bérbeadó szervezet csökkentheti, de bérlőnek az összes egyéb jogcímen végrehajtott csökkentést is figyelembe véve, bérleti díjként meg kell fizetnie az (1) bekezdésben meghatározott – az adott lakásra alkalmazandó – bérleti díj mértéknek legfeljebb a 50%-át.

(7a)^[235]

(7b)^[236] A felújításra, átalakításra kijelölt épületekben lévő lakásokra, az (1) bekezdés alapján megállapított bérleti illetve használati díjat, amennyiben a bérbeadó bentlakás mellet végez felújítási, átalakítási munkálatokat – az említett körülményekre való hivatkozással a (2)-(5) bekezdésekben meghatározott körülmények fennállása mellett és azok hiányában is –  a szociális hatáskört gyakorló bizottság döntése alapján a bérbeadó szervezet csökkentheti, de bérlőnek az összes egyéb jogcímen végrehajtott csökkentést is figyelembe véve, bérleti díjként meg kell fizetnie az (1) bekezdésben meghatározott – az adott lakásra alkalmazandó – bérleti díj mértéknek legfeljebb az 50%-át.

(7c)^[237] A kijelölt épületekből átmenetileg kiköltöztetett bérlőkkel kötendő bérleti szerződésben, a Képviselő-testület felhatalmazása alapján a bérbeadó szervezet a kiköltözéssel érintett és az átmenetileg felajánlott lakás bérleti díja közül az alacsonyabb bérleti díj összegét állapítja meg.

(7d)^[238] A (7) és (7b) bekezdésekben megállapított bérleti díj csökkentés nem alkalmazható a szociális lakbérrel rendelkező bérlők esetében.

(7e)^[239] Amennyiben bérbeadó a lakás, vagy az azt magában foglaló épület felújítási, átalakítási munkálatait a lakás kiürítése mellett végzi, a Képviselő-testület felhatalmazása alapján a bérbeadó szervezet, bérlő bérleti jogviszonyát szünetelteti.”

(8)   Társbérleti lakrész esetében a fizetendő lakbért a lakás tényleges komfortfokozatánál eggyel alacsonyabb komfortfokozat alapján kell megállapítani.

(9)   Társbérlet esetén a lakás teljes alapterülete alapján kell megállapítani a lakbért, s a teljes lakásra kiszámított lakbért a társbérlők között az általuk kizárólagosan használt lakás alapterület arányában kell megosztani.

(10) A rendelet hatálybalépésekor fennálló bérleti szerződés esetén arra való hivatkozással, hogy:

a.)    az épület 15-25 év között épült vagy részesült teljes felújításban,

b.)   az épület 25 éven belül nem részesült teljes felújításban,

c.)    a lakás aládúcolt,

d.)   a lakás lakószobájának a padlószintje a terepszint alatt van,

e.)    talajvíz miatt a lakás nedves,

f.)     a lakás fekvése alagsori, földszinti, magasföldszinti, félemeleti vagy első emeleti, és az ilyen lakás valamennyi lakószobájának valamennyi ablaka zárt udvarra vagy tűzfalra néz, és a szemben lévő falak távolsága 5 méternél kevesebb,

g.)    a lakás felvonó nélküli épületben a negyedik emeleten vagy ennél magasabb emeleten van,

h.)    a lakószoba fűtése csak elektromos módon oldható meg,

a bérleti díj meghatározásánál csökkentő tényezők alkalmazására már sor került, ezeket a csökkentő tényezőket, ha időközben nem történt változás, a rendelet  alapján fizetendő bérleti díj mértékének a kiszámításánál a rendeletben meghatározott százalékos mértékekkel kérelem nélkül is figyelembe kell venni a (6) bekezdés keretei között.

(11)^[240] A lakbért az e rendeletben meghatározott csökkentésre és növelésre vonatkozó előírások és a legkisebb lakbér mértékére vonatkozó szabály alkalmazásával kell megállapítani és az így megállapított bérleti díjat számlában közölni a hatályos rendeletre hivatkozással.

A lakbér módosítása

48.  §

(1)     A lakbért a 43-44.§-ban  szabályozott eseteken túlmenően módosítani kell különösen, ha a lakás alapterületében, komfortfokozatában, vagy a lakbér mértékét növelő, illetve csökkentő tényezőkben változás következik be, valamint ha a rendelet szerint a lakbért ismételten meg kell állapítani.

(2)^[241] Ha a bérbeadó kötelezettségébe tartozó komfortfokozat növelő beruházást megállapodás alapján nem a bérbeadó végzi el, a lakásra kötött bérleti szerződés komfort fokozatváltozás miatt, a lakbér tekintetében nem módosítható. A lakbért az eredeti komfortfokozatnak megfelelően kell megállapítani. Amennyiben a komfortfokozat növelő beruházás költségét megállapodás alapján a bérbeadó viseli, úgy a az eredeti szerződés a lakbér tekintetében módosítható.

(3)^[242]     A bérlő a rendelet hatályba lépése után létrejött szerződés esetén, és ha a lakbér módosítására az (1) bekezdés alapján kerül sor,  a bérlő a lakbér megállapítása ellen 8 napon belül a bérbeadó szervezetnél kifogással élhet, ha álláspontja szerint a lakbért nem a hatályos önkormányzati rendelet szerint állapították meg, vagy  nem a lakás tényleges jellemzőit vették figyelembe. A bérbeadó szervezet a kifogás tárgyában 8 napon belül köteles döntési javaslatot terjeszteni a szociális hatáskört gyakorló bizottsághoz.

(4)^[243]

(5)^[244] A bérbeadó szervezet a lakbér mértékének módosítását a módosítást követő első számlában közli a bérlővel a hatályos rendeletre hivatkozással, továbbá hirdetményi úton közzéteszi.

A külön szolgáltatások díja

49.  §

(1)     A bérbeadó által nyújtott külön szolgáltatások körébe tartozik különösen:

a.)    a víz- és csatornahasználat (szennyvízelszállítás) biztosítása,

b.)   a felvonó használatának biztosítása,

c.)    fűtésszolgáltatás, különösen távfűtés központi fűtés és melegvíz-ellátás,

d.)   kizárólag az újonnan épült lakóingatlanok esetében a rádió- és televízióadók  vételének biztosítása,

e.)  a települési szilárd hulladék elszállítása

(2)     A külön szolgáltatások után a bérlőnek a lakbéren felül kell térítést fizetnie. Külön szolgáltatásnak minősül az is, ha a bérlő által a lakásban igénybe vett szolgáltatás díját a szolgáltató felé közvetlenül a bérbeadó fizeti meg (vagy a szolgáltató a bérbeadótól is behajthatja), és a bérlő ennek alapján fizet térítést a bérbeadónak vagy megbízottjának.

(3)     A külön szolgáltatások után a bérbeadónak fizetendő térítés(díj) megfizetésének késedelmét vagy fizetésének elmulasztását úgy kell elbírálni, mintha a bérlő a lakbérrel esne késedelembe.

(4)     A lakbért és használati díjat, valamint a külön szolgáltatás után fizetendő díjat a bérbeadó szervezet részére kell fizetni a bérleti szerződésben foglaltak szerint. ^[245]Ennek hiányában a bérbeadó szervezet által kiállított számlában közöltek szerint kell a lakbért, a használati díjat, valamint a külön szolgáltatás díját megfizetni.

(5)    A lakbérrel és használati díjjal, valamint a külön szolgáltatás után fizetendő díjjal kapcsolatos pénztartozás esetére a Ptk-ban meghatározott késedelmi kamat összegét is fel kell számítani.

VII. FEJEZET

A BÉRBEADÓI HOZZÁJÁRULÁS SZABÁLYAI

 A bérbeadói hozzájárulás általános szabályai

 50. §

Nem lehet bérbeadói hozzájárulást adni, ha:

1. ^[246]bérlőnek az érintett lakás után fennálló lakbér és különszolgáltatási díj tartozása van, kivéve a 11/A § (2) bekezdésében foglalt esetet,
2. az önkormányzat a bérleti szerződést felmondta,
3. a bérleti szerződéssel kapcsolatban bírósági vagy végrehajtási eljárás van folyamatban.

Bérbeadás bérlőtársak részére

 51. §

(1)^[247] A bérbeadó szervezet házastársak és anyakönyvi nyilvántartásba bejegyzett élettársak közös írásbeli kérelmére bérlőtársi szerződést köt.

(2)^[248] A bérbeadó szervezet a bérlő és a vele együtt lakó gyermeke, unokája, szülője, nagyszülője, élettársa, testvére közös kérelmére bérlőtársi szerződést köt, ha:

a)           a testvér a bérlővel a lakásban legalább 3 év óta folyamatosan együtt lakik,

b)           élettárs a bérlővel a lakásban legalább 3 év óta folyamatosan együtt lakik.

(3) A Képviselő-testület felhatalmazása alapján a bérbeadó szervezet bérlőtárs halála esetén, az elhunyt bérlőtársnak a vele haláláig, több mint 5 éve, lakóhely bejelentkezéssel és életvitelszerűen együttlakó házastársa, szülője, gyermeke, unokája, közokirattal igazolt élettársa és a lakásban visszamaradt bérlőtárs közös kérelmére bérlőtársi szerződést köthet.

(4)       Több bérlőtárs esetén a bérlőtársi szerződést a (3) bekezdésben foglalt feltételek mellett csak akkor lehet megkötni, ha ahhoz valamennyi bérlőtárs hozzájárult.

(5)   A rendeletben meghatározott kötelező eseteket kivéve, a bérlőtársi jogviszony az e rendelet 23 § (3) és (4) bekezdéseire tekintettel, valamint ezen szakaszba foglalt feltételek teljesülése esetén megkötött bérleti szerződés alapján keletkezik. 

(6)     A bérlőtársi jogviszony közös kérelemre megszüntethető.

Hozzájárulás a lakásba való befogadáshoz

52.  §

(1)   Önkormányzati lakásba a bérlő a bérbeadó írásbeli hozzájárulása nélkül is befogadhatja házastársát, anyakönyvi nyilvántartásba bejegyzett élettársát, gyermekét, befogadott gyermekének a gyermekét (unoka), valamint szülőjét. Más személyeknek a lakásba való befogadásához a bérbeadó hozzájárulása szükséges.

(2)^[249] A bérbeadó szervezet a bérlő (bérlőtárs, társbérlő) kérelmére hozzájárul ahhoz, hogy a bérlő örökbefogadott-, mostoha- és nevelt gyermekét és annak házastársát, eltartóját, testvérét, unokáját, élettársát, egyenes ági rokonának házastársát befogadja. A befogadó nyilatkozatot a (4) bekezdésben meghatározott feltételek fennállása esetén a bérbeadó szervezet írásban adja ki.

(3)   A hozzájárulásban ki kell kötni, hogy a bérlő lakásbérleti jogviszonyának megszűnése esetén a befogadott személy köteles a lakásból a megszűnés napjától számított 15 napon belül - ingóságaival együtt – elköltözni.

(4)  A hozzájárulást akkor lehet megadni, ha:

a)    a lakásba költözők, valamint a lakásban már jogszerűen lakók számát figyelembe véve, a lakás egy használójára a szobák alapterületét figyelembe véve személyenként 6 m² jut,

b.) a befogadandó személy a bérbeadó szervezethez benyújtja -közjegyzői okiratba foglalt – kötelezettségvállaló nyilatkozatát (a továbbiakban: kötelezettségvállaló nyilatkozat), amelyben vállalja, hogy a lakásbérleti jogviszony megszűnése esetén a lakást elhagyja.

(5)  Nem adható hozzájárulás a befogadáshoz, ha:

a)^[250] 

b)   a bérlő, jogcím nélküli lakáshasználó elhelyezése átmeneti jelleggel történik, vagy

c)   lakásbővítésre bérbe adott lakásba, lakrészbe, nem lakás céljára szolgáló helyiségbe a kialakított lakás bérbeadásáig, vagy

d)   pályázaton, helyreállítási kötelezettséggel bérbe adott lakásba a helyreállítási

kötelezettség teljesítéséig.

Hozzájárulás a tartási szerződéshez

53.  §

1. ^[251]A bérbeadó szervezet – a bérlő írásbeli kérelmére – hozzájáruló nyilatkozatot ad ki ahhoz, hogy a bérlő bérleti jogviszony folytatása ellenében tartási szerződést kössön az alábbi esetekben:

a)         ha a bérlő határozatlan idejű bérleti jogviszonnyal rendelkezik,

b)        szakorvosi véleménnyel igazolja, hogy tartásra szorul,

c)         írásban nyilatkozik arról, hogy nincs jogszabály által tartásra kötelezett, vagy igazolja, hogy a tartásra nem képes,

d)        írásban nyilatkozik arról, hogy mással nem kötött tartási szerződést, és

e)         az eltartó a tartási szerződésben nyilatkozik arra vonatkozóan, hogy a tartásra képes, és kötelezettségeit a szerződés részletesen tartalmazza.

(2)     Ha a tartási szerződést nem a bérleti jogviszony folytatása ellenében kötik, az eltartó lakásba való befogadásához akkor lehet hozzájárulni, ha az eltartó kötelezettséget vállal arra, hogy a bérlő lakásbérleti jogviszonyának megszűnése esetén a lakásból másik lakás biztosítása nélkül kiköltözik. A hozzájárulásnak feltétele a befogadó-nyilatkozat bérbeadóhoz való benyújtása is.

 (3)   Az eltartott gyermeke, unokája, valamint a jogi személy eltartó esetében a tartási szerződéshez hozzájárulás nem adható.

(4)^[252]  A Képviselő-testület felhatalmazása alapján a bérbeadó szervezet megtagadja a tartási szerződéshez való hozzájárulását, ha a szerződő felek életkora, avagy egyéb körülményei alapján a bérlő tartásra nem szorul, illetve az eltartó a tartásra nem képes.

Albérletbeadás

54.  §

1. ^[253]A bérbeadó szervezet hozzájárul a lakás albérletbe adásához, ha:

a)  a bérlő kórházi, szanatóriumi ápolás, rehabilitációs intézményi kezelés alatt áll,

b) a bérlő tartósan külföldön, vagy vidéken dolgozik, illetve tanul,

c)   a bérlő szabadságvesztés, előzetes letartóztatás hatálya alatt áll,

d) a bérlő kiskorú személy, akinek máshol történő elhelyezéséről hatósági vagy bírósági határozat döntött,

e)  a bérlő átmeneti elhelyezést nyújtó intézményben tartózkodik, úgymint:

      -időskorúak gondozóházában,

      -fogyatékos személyek gondozóházában,

      -pszichiátriai betegek átmeneti otthonában,

      -szenvedélybetegek átmeneti otthonában.

A bérbeadó szervezet a hozzájárulást maximum két évre, de legfeljebb a bérlő igazolt távolmaradásának idejéig, és csak a lakás egészére adhatja meg.

(2)     Bérlőtársak esetén akkor adható hozzájárulás a lakás albérletbe adásához, ha mindegyik bérlőtársra fennáll az (1) bekezdésben meghatározott feltételek legalább egyike

(3)     Albérletbe adáshoz a Képviselő-testület felhatalmazása alapján a bérbeadó szervezet a bérlő kérelmére akkor adhat hozzájárulást, ha

a.)  az albérleti szerződés megkötéséhez valamennyi bérlőtárs (társbérlő) hozzájárult,

b.)  az albérlet időtartama alatt a bérlő az esetleges lakbér és lakásfenntartási támogatásról lemond,

c.) a bérlő vállalja az emelt lakbér fizetését,

d) az albérlő közjegyzői okiratban nyilatkozik arról, hogy a lakást annak bérleti jogviszonya megszűnésekor a vele együtt lakó személyekkel együtt elhelyezési igény nélkül elhagyja.

(4)     A hozzájárulás a lakásba történő tartózkodási hely létesítéséhez történő hozzájárulást is engedélyezi.

(5)     A bérbeadó szervezet a lakásbérleti szerződés megszűnése után a lakásban jogcím nélkül visszamaradó volt albérlő elhelyezésére kötelezettséget nem vállalhat, az albérleti jogviszony bármely okból történő megszűnése esetén a volt albérlő önkormányzati lakásban való elhelyezésre nem tarthat igényt.

(6)     Ha a bérlő az albérletbe adáshoz a bérbeadó szervezet hozzájárulását nem kérte, vagy a lakáshasználatot más személy részére átengedte, a bérlőt a jogellenes albérletbeadás megszüntetésére határidő kitűzésével fel kell szólítani, annak eredménytelensége esetén a bérleti szerződést fel kell mondani.

(7)^[254]     A bérlő – bérbeadó szervezet hozzájárulásától számítva - emelt lakbérként a lakásra megállapított költségelvű csökkentő-növelő tényező nélküli lakbér háromszorosát köteles megfizetni a bérbeadó részére.

Lakáscseréhez hozzájárulás

55.  §

(1)^[255]    A lakáscseréhez való hozzájárulást az Ltv. keretei között lehet megadni, illetve megtagadni.

A bérbeadói hozzájárulás megadásáról, vagy megtagadásáról a szociális hatáskört gyakorló bizottság dönt.

(2)   A lakás bérleti joga csak más lakás, illetve lakások bérleti vagy tulajdonjogára cserélhető el. Az Önkormányzat tulajdonában lévő lakás bérleti jogának és magántulajdonban lévő lakásra fennálló bérleti jog cseréjéhez az Önkormányzat nem ad bérbeadói hozzájárulást.

(3)   Bérleti jog tulajdonra való cseréje esetén nem lehet hozzájárulni a cseréhez, ha a bérlő és a vele együttköltöző személyek a csere folytán együttesen nem szereznének egy lakás egészére tulajdont.

(4)   Ha a csere folytán többlakásos épületben tulajdoni hányadot szereznek, akkor a tulajdoni hányadnak olyan nagyságúnak kell lenni, hogy az megfeleljen egy lakástulajdonnak.

(5)^[256]   A csere folytán a lakásba költöző személlyel a bérleti szerződést nem lehet terhesebb feltételekkel megkötni, mint amilyen feltételekkel a cserélő bérlő bérelte, kivéve, ha ehhez a csere folytán a bérleti jogot szerző hozzájárul. A csere jóváhagyásánál különösen figyelemmel kell lenni a rendelet 23.§-ára. Ez a rendelkezés nem vonatkozik a lakbér megállapítására.

A lakásbérleti jogviszony folytatására vonatkozó jog elismerése

56.  §

(1)     A Képviselő-testület felhatalmazása alapján a bérbeadó szervezet, ha tudomására jut, hogy a lakásban a bérlő halála után olyan személy maradt vissza, aki a lakásbérleti jogviszony folytatására jogosult lenne, de jogát nem érvényesítette, 30 napos határidő biztosításával felhívja az érintettet a joga gyakorlásának lehetőségére.

(2)     Az (1) bekezdésben meghatározott határidő lakásbérleti jogviszony folytatására jogosult hibájából eredő elmulasztása esetén a bérbeadó szervezet köteles a lakás kiürítése iránt intézkedni.

(3)^[257] A bérbeadó szervezet az Ltv. 32. §-ában foglalt feltételek teljesülése esetén a jogviszony folytatójával bérleti szerződést köt.

Társbérleti lakrész bérbeadása

57.  §

(1)^[258] A szociális hatáskört gyakorló bizottság döntése alapján a megüresedett társbérleti lakrészt a lakás másik részében bérleti joggal rendelkező társbérlőnek kell bérbe adni.^[259]

(2)-(6)^[260]

VIII. FEJEZET

LAKÁS NEM LAKÁS CÉLJÁRA SZOLGÁLÓ  HELYISÉGKÉNT TÖRTÉNŐ BÉRBEADÁSA, LAKÁS BŐVÍTÉSE, ÁTALAKÍTÁSA ÉS KORSZERŰSÍTÉSE

Lakás bérbeadása nem lakás céljára

58.  §

(1)^[261]      A lakás egészét csak kivételes esetben, közérdekből, ideiglenesen lehet nem lakás céljára bérbe adni. A bérbeadáshoz a szociális hatáskört gyakorló bizottság hozzájárulása szükséges.

(2)       A lakás egy részének nem lakás céljára történő bérbeadását a Képviselő-testület felhatalmazása alapján a bérbeadó szervezet akkor engedélyezheti, ha:

a)    a bérlő egyéni vállalkozóként vagy gazdasági társaság tagjaként kíván a lakásban gazdasági vagy szolgáltatási tevékenységet végezni,

b)    a bérlő nyilatkozatban vállalja a lakás más célra történő használatának időtartama alatt a magasabb bérleti díj négyszeres összegének megfizetését, a nem lakás céljára használt területrészre eső arányában, és

c)    a bérlőtársak esetében a bérlőtárs nyilatkozik, hogy a lakás egy részének más célra történő használatát tudomásul veszi,

d)    legalább egy fél lakószoba a bérlő használatában maradt, valamint már a lakásban jogszerűen lakók számát figyelembe véve, a lakás egy használójára legalább 6 négyzetméteres lakószobarész jut,

e)    a tevékenységhez szükséges minden hatósági engedéllyel rendelkezik.

(3)^[262]      A bérlő, valamint a vele életvitelszerűen együtt lakó hozzátartozója – akit bérlő a bérbeadó hozzájárulása nélkül fogadhat be - kérelmére a Képviselő-testület felhatalmazása alapján a bérbeadó szervezet engedélyezheti, hogy az önkormányzat tulajdonában lévő lakást a vállalkozás létesítéséhez szükséges székhelyként bejelentse.

Abban az esetben, ha a bérlő kizárólag székhelyként használja a lakást, nem kell a (2) b) pontban meghatározott emelt bérleti díjat fizetni, feltéve, hogy a vállalkozás cégjegyzésre jogosult képviselője nyilatkozik arról, hogy a vállalkozás székhelye egyben nem a központi ügyintézés helye.

(4)       A lakás nem lakás céljára történő használatára adott engedélyben fel kell hívni a bérlő figyelmét arra, hogy tevékenysége kizárólag a jogszabályokban előírt érvényes hatósági engedélyek birtokában végezhető.

Lakás átalakítása, korszerűsítése

59.  §

(1)^[263]   A bérbeadó szervezet készíti elő és a szociális hatáskört gyakorló bizottság döntése alapján írásba foglalja a lakás átalakításával és korszerűsítésével kapcsolatos bérlővel kötendő megállapodást. A megállapodásnak tartalmaznia kell azt is, hogy a munkák elvégzésének költségei melyik felet terhelik.

(2)   Az Önkormányzat költségére történő átalakításról, korszerűsítésről a költségvetésben e célra tervezett előirányzat terhére lehet megállapodni.

(3)^[264] 

(4)   A bérbeadó csak a lakás rendeltetésszerű használatra alkalmassá tételéhez szükséges mértéket meg nem haladó költségek megtérítését vállalhatja.

(5)^[265]  

(6)   A lakás átalakítását, korszerűsítését követően a bérleti szerződést – a lakbér összegére is kiterjedően – módosítani kell.

Lakásbővítés^[266]

60.  §

(1)^[267] A bérlő kérelmére a szociális hatáskört gyakorló bizottság hozzájárulásával bérbe adható bővítés céljából a bérelt lakással szomszédos lakás és nem lakás céljára szolgáló helyiség is. A lakásbővítés bérlő általi elvégzését a bérbeadó és a bérlő a már fennálló bérlet és jövőben létesítendő bérlet esetében is kezdeményezheti.

(2) A bérbeadó szervezet –a HVT területén lévő lakásokat kivéve–lakás megüresedése (birtokba való visszavétele) esetén köteles megvizsgálni, hogy van-e lehetőség csatolásra vagy a lakás más módon történő hasznosítására.

(3)^[268] A csatolásra felhasználható lakások rendelkezésre állása esetén a bérbeadó szervezet előterjesztést készít elő a csatolással kapcsolatban megköthető megállapodás jóváhagyására a szociális hatáskört gyakorló bizottsághoz döntés végett.

(4) A bérlőnek vállalnia kell a megnövekedő alapterületre vonatkozó lakbér megfizetését, továbbá a műszaki egyesítéssel, bővítéssel kapcsolatos eljárás és a munkálatok költségeit.

(5)^[269] A bérbeadó szervezet a bérlővel használati szerződést köt az építési-kivitelezési munkálatok befejezéséig, de legfeljebb egy évre, költségelvű lakbérrel megegyező mértékű használati díjfizetési kötelezettséggel.

(6)^[270]

(7)^[271] A Képviselő-testület felhatalmazása alapján a bérbeadó szervezet módosíthatja csatolás címén a bérleti szerződést abban az esetben, ha a csatoláshoz a tulajdonosi bizottság hozzájárult és bérbeadó szervezet a csatolás szabályszerűségét ellenőrizte és arról igazolást adott ki.

Helyiség lakássá történő alakítása^[272]

60/A.§

(1) Nem lakás céljára szolgáló helyiségként bérbe adott helyiség lakássá való átalakításához a bérlő a kérelmére a 60.§ bekezdés alkalmazásával lehet hozzájárulni. A hozzájárulásban dönteni kell arról is, hogy a bérlő a lakás után megállapított bérleti díjat fizet.

(2) A lakásként való használat átmeneti időtartamra is engedélyezhető, ha az ilyen használat feltételei fennállnak vagy a bérlő annak megteremtését a saját költségén vállalja. A lakássá való átalakítás költségeinek megtérítése a bérbeadótól nem igényelhető.

(3) Társasházban lévő nem lakás céljára szolgáló helyiség esetén akkor lehet meghozni a 60.§ szerinti hozzájáruló döntést és akkor lehet hozzájárulni a használati mód megváltozásához, ha a bérlő – illetve ha a 60.§ szerinti döntést a bérbeadói oldalról kezdeményezi a bérbeadó szervezet – előzetesen beszerzi a társasház hozzájáruló nyilatkozatát.

(4) A HVT lakás esetén a 60. és 60/A.§  az Önkormányzat város-rehabilitációs rendeletében meghatározott Vagyongazdálkodó szervezet javaslatát is figyelembe véve alkalmazható.

(5) Az Önkormányzat a 60.§ és 60/A.§  szerinti munkálatok számlákkal igazolt költségeinek 50%-át a munkák befejezését követő 6 hónapon belül egy összegben fizeti meg, míg a fennmaradó 50%-át bérbeszámítással, a havi lakbér 50%-áig terjedő összegben téríti meg a bérlő részére a (6) bekezdés szerinti esetek kivételével. Ha a bérbeszámítás lejárta előtt a bérleti jogviszony bármilyen okból megszűnik, a bérlő a még be nem számított költségekre nem tarthat igényt.

(6) Ha a 60. és 60/A.§ szerinti munkálatokat olyan lakásban végzik el, amely társasházban vagy eladásra kijelölt épületben van, az Önkormányzat térítést és bérbeszámítást akkor alkalmaz, ha a bérlő úgy nyilatkozik, hogy a lakást a munkálatok befejezésétől számított 5 éven belül nem vásárolja meg. Ha bérlő vagy jogutódja a lakást ezen 5 éven belül mégis megvásárolja, a térítést és lakbérbe elszámolt összeget a Ptk. szerinti ügyleti kamattal növelve az adásvételi szerződés megkötéséig meg kell fizetnie az Önkormányzatnak.

IX. FEJEZET

VEGYES RENDELKEZÉSEK

Lakáshasználati díj

61.  §^[273]

(1)^[274]      A lakást jogcím nélkül használó köteles a lakást a bérbeadó felszólítását követő 15 napon belül elhagyni, és amennyiben ezen kötelezettségének a határidőn belül nem tesz eleget, a használat kezdetétől köteles a lakásra megállapított bérleti díjjal megegyező összegű használati díjat fizetni.

2. A használati díj mellett a jogcím nélküli használónak a bérlőkre vonatkozó szabályok szerint a külön szolgáltatások díját is meg kell fizetnie.

3. ^[275]Az (1) bekezdés rendelkezései nem alkalmazhatók, ha a jogcím nélküli lakáshasználó elhelyezéséről a Lakástörvény vagy e rendelet alapján az Önkormányzatnak kell gondoskodnia. Ebben az esetben a jogcím nélküli használó elhelyezéséig a teljes jogcím nélküli használat időtartamára – amennyiben a használó hibájából nem jön létre a bérleti szerződés - az (1) bekezdés szerinti használati díjat köteles fizetni.

(4)        A használati díj minden hónap 15. napjáig esedékes.

 Önkényes lakásfoglalókkal szembeni eljárás

62.  §

Az önkényes lakásfoglalókkal szembeni eljárás tekintetében az Ltv., illetve a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény rendelkezései az irányadóak.

Lakás nem lakás céljára szolgáló helyiséggé történő átminősítése

63.^[276]  §

A bérbeadó szervezet javaslatot tehet a gazdaságosan fel nem újítható, üres és megüresedő lakások, nem lakás céljára szolgáló helyiséggé történő átminősítésére, melyek egyéb módon nem hasznosíthatók. A javaslatról a szociális hatáskört gyakorló bizottság dönt.

A lakás átadása és visszavétele

64.  §

(1)     A lakás bérlőnek való átadásával és bérlőtől való visszavételével kapcsolatos teendőket a bérbeadó szervezet végzi.

(2)     A lakás bérlő részére történő  átadásakor jegyzőkönyvet kell felvenni, amelyben rögzíteni kell a lakás műszaki állapotára és rendeltetésszerű használatára, alkalmasságára vonatkozó megállapításokat. A lakás átadásakor a lakás berendezéseiről és egyéb felszerelési tárgyairól leltárt kell felvenni. A jegyzőkönyv és a leltár a bérleti szerződés mellékletét képezi. A jegyzőkönyv és a leltár felvételére vonatkozó rendelkezéseket megfelelően alkalmazni kell a lakás bérbeadónak való visszaadása esetében is.

(3)     A bérlő köteles a visszaadásakor a közszolgáltatók legutolsó havi számlájának (fizetési értesítésének) vagy ún. nullás igazolásának bemutatásával bizonyítani, hogy a közszolgáltatók felé nem áll fenn tartozása. Ha a bérlőnek a közszolgáltatók felé vagy a bérbeadó felé tartozása áll fenn, a lakás visszaadásáról készült jegyzőkönyvben azt rögzíteni kell.

(4)     Ha a bérlő tartozását a bérlőnek járó térítésből nem lehet levonni, a bérlővel szemben a bérbeadó igényét a lakás visszavételét követően – a bérbeadó szervezet és a Polgármesteri Hivatal szükség szerinti egyeztetése alapján - jogi úton érvényesíteni kell.

(5)  A bérlő a bérleti szerződés megszűnésekor köteles a lakást tisztán, rendeltetésszerű használatra alkalmas, kiürített állapotban a bérbeadó szervezet részére átadni. Amennyiben a bérlő ingóságokat a lakásból határidőben nem szállítja el, azokat – a volt  költségére és veszélyére - a bérbeadó szervezet raktárba helyezi el és 30 napig őrzi. A határidő eltelte után a bérbeadó szervezet az ingóságokat azok állapotától, hasznosíthatóságától függően értékesítheti.

(6) Ha a lakásbérleti jogviszony a bérlő halála miatt szűnik meg, az örökös vagy az ismert hozzátartozó köteles a lakásban maradt hagyatéki ingóságokat az örökhagyó halálát követő 60 napon belül elszállítani, amennyiben azok vonatkozásában közjegyzői eljárás nem indul. Ellenkező esetben a kiürítési határidő a jogerős hagyatékátadó végzés vagy öröklési bizonyítvány kézhezvételétől számított 30 nap. A hagyatéki üggyel kapcsolatban a Polgármesteri Hivatal hagyatéki ügyintézői jegyzőkönyv formájában tájékoztatják a bérbeadó szervezetet.

(7) Ha az örökös vagy ismert hozzátartozó a hagyatéki ingóságokat a lakásból a fenti határidőkön belül nem szállítja el, azokat – az örökös költségére és veszélyére – a bérbeadó szervezet raktárba helyezi és 30 napig őrzi. A határidő letelte után a bérbeadó szervezet a hagyatékot azok állapotától, hasznosíthatóságától függően értékesítheti vagy megsemmisítheti.

 A bírósági végrehajtás keretében megszerzett lakás bérbeadása

65.  §

(1)     Ha a lakás a bírósági végrehajtásról szóló módosított 1994. évi LIII. törvény alapján biztosított elővásárlási jog gyakorlása alapján került az Önkormányzat tulajdonába, annak a természetes személynek, akivel szemben a végrehajtási jogot érvényesítették (a továbbiakban: kötelezett) az Önkormányzat lakás bérbevételére előbérleti jogot alapít. A lakásban lakó kötelezett előbérleti joga megelőzi annak a kötelezettnek az előbérleti jogát, aki nem lakik a lakásban.

(2)     Az (1) bekezdésben meghatározott lakás bérbeadás útján való hasznosításáról a bizottságok döntenek, melynek során döntenek arról is, hogy a bérbeadás mely 3. §-ban szabályozott jogcímen történjen. Ha bizottságok határozata eltérő tartalmú, a döntést a Képviselő-testület hozza meg.

(3)     Ha az, akivel szemben a végrehajtási jogot érvényesítették a lakásban lakik és a szociális lakbér megállapítására jogosult, kérelmére, vele a jelen rendelet alapján létesített szociális lakbér megállapításával bérleti szerződést kell kötni. Ettől eltérő döntés a (2) bekezdés alapján sem hozható. A szociális lakbérre jogosultság feltételeinek vizsgálatánál kizárólag a lakásban lakó kötelezett és házastársa, valamint a velük a végrehajtási eljárás megindításakor már a lakásban együttlakó szülőjük és gyermekük vehető figyelembe.

Használati megállapodás alapján történő lakáshasználat

66.  §

(1)     Lakás használati megállapodás esetén a lakás használatára, az épület és a lakások fenntartásával kapcsolatos kötelezettségekre, a lakás állapotát és alapterületét érintő munkálatokra a (2) bekezdés szerinti kivételekkel a lakások bérletére vonatkozó szabályokat kell értelemszerűen alkalmazni.

(2)     Használati megállapodás esetén az albérletbe adásra, a lakáscserére, a tartási szerződésre vonatkozó szabályokat nem lehet alkalmazni.

(3)     Használati megállapodás esetén használatba adónak azt kell tekinteni, amely/aki a rendelet szerint egyébként bérbeadás során a bérbeadói jogokat gyakorolja és kötelezettségeket teljesíti.

 X. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

Adatvédelmi szabályok

67.  §

(1)     A bérbeadó szervezet a törvény keretei között jogosult nyilvántartani és kezelni mindazokat a személyes adatokat, amelyeket az Ltv., a Fővárosi Közgyűlés rendeletei és e rendelet alapján a bérbeadó a bérbeadás feltételeinek megállapítása illetőleg a bérbeadói hozzájárulás megadásáról való döntés érdekében igényelhet.

(2)     A jövedelmi helyzet megállapításához a személyi jövedelemadó bevallás alapjául szolgáló adatokat kell figyelembe venni. Az adatszolgáltatási kötelezettség szociális bérlet esetén az együttlakó nagykorú hozzátartozók jövedelmére is kiterjed.

(3)     Az adatszolgáltatásra kötelezett nem hívható fel olyan adat igazolására, amely a bérbeadó szervezet jogszabályban rendszeresített saját nyilvántartásában szerepel.

(4)     A nyilvántartásból adatot szolgáltatni a Ltv. 84. § (2) bekezdésben foglaltakat kivéve nem lehet. Az önkormányzattal szemben lejárt tartozás esetén a bérlő/használó személyes adatai továbbíthatóak a követelés behajtásával megbízott szerv részére, amennyiben ehhez a bérlő/használó előzetesen hozzájárul.

Hatályba lépés

68.  §

(1)       Jelen rendelet a kihirdetése napján lép hatályba. Rendelkezéseit – a rendeletben meghatározott kivételekkel – alkalmazni kell:

a.)    a hatályba lépését követően

aa.)   előterjesztett bérbeadás  és bérbeadói hozzájárulás iránti kérelmek elbírására,

ab.)   megkötött bérleti jogviszony feltételeit rögzítő bérleti szerződésre,

b.)      a bérleti jogviszonyok tartalmára, a bérleti szerződések megszüntetésére és   megszűnésére.

(2)      A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg, hatályát veszíti a Budapest Józsefvárosi Önkormányzat tulajdonában álló lakások bérbeadásának feltételeiről, valamint a lakbér mértékéről szóló 41/2003. (VII. 11.) számú önkormányzati rendelet, és annak az alábbiakban felsorolt valamennyi módosító rendelete, nevezetesen:

                                    14/2004.(IV.01.) számú önkormányzati rendelet,

                                    39/2005.(IX.15.) számú önkormányzati rendelet,   

                                    64/2005.(XII.20.) számú önkormányzati rendelet,

                                    24/2006.(VII.11.) számú önkormányzati rendelet,

                                    48/2006.(XI.24.) számú önkormányzati rendelet,

                                    25/2007.(IV. 25.) számú önkormányzati rendelet,

                                    28/2007.(V.15.) számú önkormányzati rendelet,

                                    50/2007.(VIII.31.) számú önkormányzati rendelet,

                                    66/2008.(XII.19.) számú önkormányzati rendelet,

                                    13/2009.(III.20.) számú önkormányzati rendelet,

                                    25/2009.(VI.09.) számú önkormányzati rendelet,

                                    48/2009.(XII.21.) számú önkormányzati rendelet.

(3)       A rendelet hatálybalépése előtt előterjesztett bérbeadói hozzájárulás iránti kérelmeket a kérelem előterjesztésekor hatályos rendelkezések alapján kell elbírálni azzal, hogy a bérbeadói hozzájárulás feltétele a bérbeadó által meghatározott bérleti díj elfogadása, a lakbér mértékére a jelen rendelet szabályait és lakbér mértékeket kell alkalmazni.

(4)       A rendelet hatálybalépése után kért bérbeadói hozzájárulásra a rendelet hatálybalépése előtt kötött bérleti szerződések esetében is a rendelet szabályait kell alkalmazni.

(5)      A (2) bekezdésben megjelölt jogszabályok hatályon kívül helyezése a rendelet hatálybalépése előtt kötött bérleti szerződésekkel kapcsolatos és a rendelet hatálybalépése előtt kiadott bérbeadói hozzájárulás és más bérbeadói nyilatkozat hatályát nem érinti. Az ilyen bérbeadói hozzájárulás és más írásba foglalt bérbeadói nyilatkozat az abban foglalt tartalommal változatlanul érvényes.

(6)       A rendelet hatálybalépése előtt előterjesztett, a bérleti szerződés közös megegyezéssel történő megszüntetésére irányuló kérelmeket a benyújtáskor hatályos rendelet alapján kell elbírálni.

(7)       Ha az Önkormányzatot ajánlati kötöttség terheli, ennek fennállásáig a bérbeadói kötelezettségre és jogosultságra azon jogszabályt kell alkalmazni, amelynek alapján az ajánlati kötöttséget eredményező jognyilatkozat született.

(8)^[277]      A rendelet 61. § (1) bekezdésében foglaltakat a jogcím nélküli használat kezdetének időpontjától kell alkalmazni.

(9)^[278]      A rendelet 39. §, 41.§-ait az adósságkezelési szolgáltatásról szóló 31/2010. (VII.15.) önkormányzati rendelet alapján megállapított adósságkezelési szolgáltatásra vonatkozóan is alkalmazni kell.

Budapest, 2010. március

Dr. Xantus Judit                                                                               dr. Kocsis Máté

      Jegyző                                                                                           polgármester

1. számú melléklet^[279]

2. számú melléklet

Övezetek

a)   Magdolna negyed:

A rendelet 47. § (4) bekezdése szerinti további csökkentés mértéke általánosan: 25 %

{A kivételek külön jelölve}

Dankó u.   {A Dankó u. 34., és 40., kivételével, ahol a módosítás mértéke 0 %}

Dobozi u.

             Erdélyi u. páros oldal 2-16-ig, páratlan oldal 1-19-ig

Homok u.

Karácsony Sándor u.

             Kisfuvaros u.

Lujza u.

Magdolna u. páros oldal 10-44-ig, páratlan oldal 13/a-53-ig

Szerdahelyi u.

Szigetvári u.

A határoló utakkal együtt, melyek:

Népszínház u. páratlan oldal 33-59-ig {A növelés mértéke: 20 %} -Teleki László tér 1-10-ig {A növelés mértéke: 20 %} - Fiumei út páratlan oldala 27-31-ig {A növelés mértéke: 20 %} – Baross u. páros oldala 98-134-ig {A növelés mértéke: 20 %} - Kálvária tér 16.,18.,19.,22.,23.,24. {A növelés mértéke: 20 %} - Mátyás tér 5-18-ig {A növelés mértéke: 20 %} – Koszorú u. páros oldala {A növelés mértéke: 20 %} - Nagyfuvaros u. páros oldala {A növelés mértéke: 20 %}

b)   Orczy negyed:

A rendelet 47. § (4) bekezdése szerinti további csökkentés mértéke általánosan: 25 %

{A kivételek külön jelölve}

Csobánc u.

Diószeghy S. u. {A Diószeghy S. u. 15. kivételével, ahol a módosítás mértéke 0 %}

Dugonics u.

Illés köz

Kálvária u.

Korányi Sándor u. 4-26-ig

Kőris u.

Rozgonyi u.

Sárkány utca

Szeszgyár u.

Visi I. u.

A határoló utakkal együtt, melyek:

Kálvária tér 1.,2.,3.,4.,6.,7.,8.,11.,14.,13.,15. {A növelés mértéke: 20 %} - Baross u. páratlan oldala 121-135-ig {A növelés mértéke: 20 %} – Orczy út páratlan oldala {A növelés mértéke: 20 %} - Üllői út {A csökkentés mértéke: 25 %} - Korányi S. u. páratlan oldala {A csökkentés mértéke: 25 %} - Illés u. páros oldala {A módosítás mértéke: 0 %}

c)   Szigony negyed:

A rendelet 47. § (4)-(5) bekezdései szerinti további módosító tényező általánosan: 0 %

{A kivételek külön jelölve}

Balassa u.

Beniczky Lajos u.

Fűvészkert u.

Jázmin u.

Leonardo Da Vinci köz

Losonci tér

Losonci u.

Lósy Imre u.

Molnár Ferenc tér

Práter u. 59-77.,52-60.

Szigony u. 1-17., 2-14.,

Tömő u. 23/a-35.,32-64.

A határoló utakkal együtt, melyek:

Baross u. páratlan oldal 81-119-ig {A növelés mértéke: 20 %} - Leonardo Da Vinci u. páros oldal 2/a-20-ig {A növelés mértéke: 20 %} - Práter u. páros oldal 44-50-ig {A növelés mértéke: 20 %}  - Szigony u. páros oldal 16-38-ig {A növelés mértéke: 20 %}  - Üllői út 78. {A növelés mértéke: 20 %} – Korányi S. u. 2. {A módosítás mértéke: 0 %} - Illés u. páratlan oldal 1-23-ig {A módosítás mértéke: 0 %}

d)   Népszínház negyed: 

A rendelet 47. § (5) bekezdése szerinti további növelés mértéke általánosan: 20 %

Alföldi u.

Baross tér 1-3.

Berzsenyi u.

Bezerédi u.

Csokonai u.

Dologház u.

Gázláng u.

Kenyérmező u.

Kiss József u.

Köztársaság tér

Kun u.

Légszesz u.

Luther u.

Szilágyi u.

Vay Á. u.

A határoló utakkal együtt, melyek:

Rákóczi út páratlan oldal 39-73-ig – Fiumei út páratlan oldal 1-25-ig - Teleki László tér 15-25-ig - Népszínház utca páros oldal 46-ig - József krt. páros oldal 2-6-ig

e)   Csarnok negyed: 

A rendelet 47. § (5) bekezdése szerinti további növelés mértéke általánosan: 20 %

Auróra u.

Bacsó Béla u.

Bérkocsis u.

Déri Miksa u.

Fecske u.

Horváth Mihály tér 10.,12.,13.,14,16,18.

József u.

Kissalétrom u. 4.

Lovassy L. u.

Magdolna u. 1-15-ig, 2-8-ig

Német u.

Őr u.

Rákóczi tér

Rigó u.

Salétrom u.

Szűz u.

Tavaszmező u.

Tolnai L. u.

Vásár u.

Vasas k.

Víg u.

A határoló utakkal együtt, melyek:

József krt. páros oldal 8-50-ig – Népszínház u. páratlan oldal 7-31-ig – Nagyfuvaros u. páratlan oldal – Mátyás tér 1., 2., 3., 4. - Koszorú u. páratlan oldal - Baross u. páros oldal 56-96-ig

f)    Józsefváros központ: 

A rendelet 47. § (5) bekezdése szerinti további növelés mértéke általánosan: 20 %

32-esek tere

Apáthy I. u.

Bókay János u.

Corvin köz

Futó u.

Hock J. u.

Horváth Mihály tér1.,2.,6.,7.,9.

Kisstáció utca

Kisfaludy u.

Leonardo Da Vinci u. 19-47., 22-48.

Nagytemlom u.

Nap u.

Práter u. 2-42.,1-43.

Tömő u. 1-21., 2-30.

Vajdahunyad u.

A határoló utakkal együtt, melyek:

József krt. páros oldal 52-86-ig – Baross u. páratlan oldal 51-79-ig – Leonardo Da Vinci u. páratlan oldal 1-17/c-ig – Práter u. páratlan oldal 45-57-ig – Szigony u. páratlan oldal 19-43-ig - Üllői út páros oldal 38-76-ig

g)   Ganz negyed:

A rendelet 47. § (5) bekezdése szerinti további növelés mértéke általánosan: 25 %

Bláthy O. u. 42-44., 35-39.

Delej u. 49-51-ig

Golgota tér

Golgota út

A határoló utakkal együtt, melyek:

Vajda Péter u. páros oldala - Orczy út 48. - Fiumei út páros oldal 22-28-ig - Salgótarjáni út páratlan oldala 15 felett - Könyves K. körút páros oldal 66-84-ig és az Orczy tér

h)   Kerepesi negyed:

A rendelet 47. § (5) bekezdése szerinti további növelés mértéke általánosan: 25 %

{A kivételek külön jelölve}

Festetics Gy. u

Kerepesi út 17-ig

Lóvásár u.

Mosonyi u.

A határoló utakkal együtt, melyek:

Fiumei út páros oldal 2-20-ig {A növelés mértéke: 20 %} – Baross tér 5-10 {A növelés mértéke: 20 %} - Kerepesi út páros oldal – Asztalos Sándor u. páratlan oldala – Salgótarjáni út páros oldala

i)    Százados úti negyed:

A rendelet 47. § (5) bekezdése szerinti további növelés mértéke általánosan: 30 %

{A kivételek külön jelölve}

Ciprus u.

Hős u.

Lokomotív u.

Osztály u.

Önkéntes u.

Salgótarjáni út páratlan oldala 15-ig

Sport u.

Strázsa köz

Strázsa u

Stróbl A. u.

Százados út

Szemafor u.

Szörény u.

Tisztes u.

Törökbecse u.

Vagon tér

A határoló utakkal együtt, melyek:

Kerepesi út páratlan oldala 19-41-ig - Hungária krt. 2-től {A módosítás mértéke: 0 %} - Asztalos Sándor u. páros oldala

j)    A kerületen kívül elhelyezkedő lakások

A rendelet 47. § (5) bekezdése szerinti további növelés mértéke általánosan: 30 %

k)   Palota negyed:

A rendelet 46. § (5) bekezdése szerinti további növelés mértéke általánosan: 35 %

{A kivételek külön jelölve}

Baross u. 2-54-ig, 1-49-ig

Békési u.

Bérkocsis u. 2-8-ig

Bródy S. u.

Csepreghy u.

Guttenberg tér

Gyulai P. u.

Horánszky u.

Kálvin tér

Kissalétrom u. 2.

Kőfaragó u.

Kölcsey u.

Krúdy u.

Lőrinc pap tér

Mária u.

Mikszáth tér

Múzeum utca

Ötpacsirta u.

Pál u.

Pollack Mihály tér

Puskin u.

Reviczky u.

Rökk Sz. u.

Somogyi B. u.

Stáhly u.

Szabó Ervin tér

Szentkirályi u.

Trefort u.

Vas u.

A határoló utakkal együtt, melyek:

Rákóczi út páratlan oldal 1-35-ig {A növelés mértéke: 20 %}  - József krt. páratlan oldala {A növelés mértéke: 20 %}  - Üllői út páros oldal 2-36-ig {A növelés mértéke: 20 %} - Múzeum körút

l)    Tisztviselő telep:

A rendelet 47. § (5) bekezdése szerinti további növelés mértéke általánosan: 45 %

{A kivételek külön jelölve}

            Batsányi u.

Benyovszky Móric u.

Bíró Lajos u.

Bláthy O. u. 2-40., 5-33.

Delej u. 7-47., 10-46.

Elnök u.

Győrffy István u.

Reguly Antal u.

Rezső tér

Rezső u.

Villám u.

A határoló utakkal együtt, melyek:

Orczy út páros oldal 2-42-ig {A növelés mértéke: 20 %} -Vajda P. u. páratlan oldal - Könyves K. körút páros oldal 64-ig -Üllöi út páros oldal 80-102-ig

3. számú melléklet^[280]