Kup Község Önkormányzat Képviselő-testületének 5/2009.(IV.16.) önkormányzati rendelete

Kup község Helyi Építési Szabályzatának, valamint Szabályozási Tervének jóváhagyásáról

Hatályos: 2009. 04. 16 - 2018. 12. 05

K u p k ö z s é g h e l y i é p í t é s i s z a b á l y z a t a
1
Kup Község Önkormányzat Képviselő-testületének
5/2009. (IV. 16.) sz. rendelete
Kup község Helyi Építési Szabályzatának,
valamint Szabályozási Tervének jóváhagyásáról
Kup Község Önkormányzatának Képviselőtestülete az épített környezet
alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 6.§. (3) bekezdésében,
valamint a helyi önkormányzatokról szóló, módosított 1990. évi
LXV. törvény 8.§. (1) bekezdésében biztosított feladat- és jogkörében eljárva
az alábbi rendeletet alkotja.
Általános előírások
Az előírások hatálya
1.§.
Jelen építési szabályzat hatálya Kup község (továbbiakban település)
igazgatási területére terjed ki.
Az előírások alkalmazása
2.§.
(1) Az előírásokat a City plus Bt. tervezőirodája által készített R-2 jelű
külterületi szabályozási tervvel, és az R-3 jelű belterületi szabályozási
tervvel együtt kell alkalmazni.
(2) Az 1.§-ban meghatározott település területén területet felhasználni,
telket alakítani, építményt tervezni, építeni, átalakítani, bővíteni,
felújítani, helyreállítani, korszerűsíteni, lebontani, elmozdítani, a
rendeltetését megváltoztatni, valamint mindezekre hatósági engedélyt
adni az általános érvényű előírások mellett csak a szabályozási terv és
a jelen helyi építési szabályzat rendelkezéseiben foglaltaknak megfelelően
szabad. E rendeletben nem szabályozott kérdésekben az OTÉK előírásai
szerint kell eljárni.
A szabályozás elemei
3.§.
(1) Irányadó szabályozási elemek
a.)Irányadó telekhatár
Az irányadó telekhatár a szabályozási terv által javasolt telekkialakítást
rögzíti.
b.)Megszüntető jel
A szabályozási terv által megszüntetendő telekhatárokat jelöli.
(2) Kötelező szabályozási elem az összes olyan szabályozási elem, mely nem
irányadó.
K u p k ö z s é g h e l y i é p í t é s i s z a b á l y z a t a
2
(3) A kötelező szabályozási elemek módosítása csak a szabályozási terv módosításával
hajtható végre.
(4) Az irányadó szabályozási elemek csak telekalakítási javaslatot rögzítenek,
alkalmazásuk nem kötelező.
Telekalakítási rendelkezések
4.§.
(1) Telekalakítás a meglévő telekstruktúrához igazodva az övezeti előírások
szerinti minimális teleknagyság betartásával és a tervezett úthálózat
szabályozási vonalainak figyelembevételével engedélyezhető.
(2) Amennyiben a telekalakításra kizárólag a közterület szélesítése céljából
kerül sor, a telekalakítás és a beépítés akkor is engedélyezhető,
ha a telek mérete alapján a telekalakítást megelőzően beépíthető lett
volna, de a telekalakítást követően a telek méretei már nem érik el az
övezetben előírtakat, de alapterülete meghaladja a 400 m2-t, s a telek
beépítése a szomszédos telkek beépíthetőségét nem korlátozza.
(3) Közforgalom elől elzárt magánút, mezőgazdasági út elhelyezése céljára
más jogszabályi előírás hiányában, az OTÉK figyelembe vételével legalább
6 m szélességű területsávot kell biztosítani. Közforgalom elől el
nem zárt magánút műszaki paramétereire ugyanazon előírások vonatkoznak,
mint a közutakra. Magánút, mezőgazdasági út számára kialakított telek
területe a vonatkozó övezeti előírásban rögzített legkisebb kialakítható
telek területétől kevesebb is lehet.
(4) Közműlétesítmény elhelyezése céljára a vonatkozó övezeti előírásban
rögzítettől kisebb telek is kialakítható.
(5) Az új saroktelkek előkerti határvonal-hosszának legalább 3,0 m-rel nagyobbnak
kell lennie az egyes övezetekben kialakítható telkek előírt
legkisebb szélességénél.
Az építési engedélyezési eljárás helyi szabályai
5.§.
(1) Azon új beépítésre szánt területek esetén, ahol új feltáró közút létesül,
építési engedély csak abban az esetben adható ki, ha az új feltáró
közút közlekedés hatósági engedély alapján, legalább mechanikai stabilizációval,
illetve csapadékvíz elvezetéssel kiépült. 1
1 Nemzeti Közlekedési Hatóság előírása
K u p k ö z s é g h e l y i é p í t é s i s z a b á l y z a t a
3
Építési telkek beépítési módjának meghatározása
6.§.
(1) Az építési telkek épület elhelyezésére szolgáló területrészét az övezeti
előírásokban meghatározott építési hely valamint a kötelező zöldfelületi
területhasználatok beépítési korlátozásai alapján kell megállapítani.
Épület az adott építési telken belül ott építhető, ahol azt az
összes előírás azt lehetővé teszi.
(2) Az építési helyet meghatározó minimális elő-, oldal- és a hátsókert
méreteket az adott beépítési mód alapján az OTÉK előírásai szerint kell
megállapítani. Az ettől eltérő helyi előírásokat az övezeti előírások
rögzítik.
(3) Ahol a terv csak előkert és hátsókert határt jelöl, ott az oldalkert a
beépítési mód függvényében, jelen szabályzat övezeti előírásaiban foglaltak
szerint biztosítandó.
(4) Ahol a terv, építési helyet nem jelöl, ott az övezeti előírásokban meghatározott
paraméterek szerinti elő-, oldal- és hátsókertek értelemszerűen
biztosítandók.
(5) A kialakult beépítési módú, átalakításra nem szánt karakterű területeken
ha a telek jelenlegi jellemzői az építési előírásoknak nem felelnek
meg, de az eltérés a korábbi előírások szerint alakult ki, az alább
felsorolt szabályok szerint lehet építési munkát, illetve telekalakítást
végezni:
a.) ha a telek jelenlegi beépítettsége nem felel meg az építési előírásoknak,
a meglévő épület átalakítható, felújítható, de bővítés (sem
vízszintes, sem függőleges irányaba) nem engedélyezhető, kivéve a
már meglévő magastető beépítését, illetve a lapostető magastetővel
való beépítését; ha az épület lebontásra kerül, a telket beépítetlen
teleknek kell tekinteni és az övezeti előírásokat kell alkalmazni,
b.) ha a telek jelenlegi beépítési módja és az előkert nagysága nem felel
meg az építési előírásoknak, az előírástól eltérő beépítési mód
megtartható, de az épületek csak a telekre vonatkozó építési előírások
betartásával az előírások szerinti építési helyen belül bővíthetők,
c.) ha a telken található meglévő építmények építménymagassága meghaladja
a vonatkozó övezeti előírásokban rögzített értéket, a meglévő
építmények bővíthetők, de a bővítmények egyik homlokzatának magassága
sem haladhatja meg a vonatkozó övezeti előírásban a legnagyobb
építménymagasságnál előírt számértéket; ha a meglévő építmények lebontásra
kerülnek, a telket beépítetlen teleknek kell tekinteni és
a vonatkozó építménymagassági előírásokat kell érvényesíteni.
(6) Az övezetek előírásai közt előforduló „K” betűjelzés kialakult állapotot
jelent. Ha az övezetre előírt paramétereket a kialakult állapot
szerinti adatok meghaladják –
a.) telekméret, beépítettség, építménymagasság, előkert vonatkozásában
átalakítás és bővítés esetén a kialakult állapot tartható, a bővítés
során keletkező új épületrészekre is, új beépítésnél a jelen
előírásokat kell betartani;
b.) oldal- és hátsókert vonatkozásában, ha a kialakult állapot szerint
az épületek közötti távolság a tényleges építménymagasság értékénél
kisebb, ez az érték csak átalakítás esetén tartható, oldalkert iráK
u p k ö z s é g h e l y i é p í t é s i s z a b á l y z a t a
4
nyú bővítésnél és új építésnél a távolságokat a jelen előírások
szerint biztosíani kell.
(7) Oldalhatáron álló beépítési mód esetében az utcára merőleges főtömeg az
utcai homlokzat síkjától legalább 5,0 m távolságban az építési helyen
belül oldalirányba is bővülhet.
Az építményekre vonatkozó általános előírások
7.§
(1) A településen csak olyan településképi és építészeti szempontból igényes
építmények építhetők, amelyeket a telek adottságainak, a környezetük
jellegének, a rendeltetésük követelményeinek, az építőanyagok sajátosságainak
megfelelően alakítottak ki.
(2) Az egy telken lévő építmények tömegeit és homlokzatait (homlokzati színezéseket)
úgy kell kialakítani, hogy azok egymással összhangban legyenek
és formai szempontból egységes építmény-együttes hatását keltsék.
(3) Állattartó épületek a helyi állattartási rebdeletben rögzített szabályok
szerint helyeztehők el.
(4) Az építési övezetekre megengedett legnagyobb építménymagasság értékeit
nem lépheti át az építmény
a.) a közterület felé néző,
b.) a szomszédos telekhatártól 3 m-en belül álló
homlokzatának magassága.
(5) Az épületek homlokzatainak, kerítéseinek egységét meg kell tartani, azt
részleges átalakítással vagy átfestéssel megbontani nem szabad.
(6) A szomszédos épületek utcai homlokzatának magassága maximum 0,5 méterrel
térhet el egymástól. A szomszédos épületek tömegformálásukkal,
színvilágukkal egymáshoz illeszkedjenek.
(7) Terepszint alatti építményekre vonatkozó előírások:
a.) Terepszint alatti építmény - lápterület, Ev övezeti jelű védelmi erdőterület,
továbbá Má0 övezeti jelű mezőgazdasági terület kivételével
- bárhol létesíthető, ahol nem gátolják építéshidrológiai, mérnökgeológiai
vagy más geotechnikai adottságok illetve nem veszélyeztet
más építményeket és nyomvonalas létesítményeket.
b.) A terepszint alatti építmény csak az építési helyen belül emelkedhet
ki a terepszintből.
c.) A terepszint alatti létesítmény feletti kert, zöldfelület az OTÉKban
rögzített feltételek mellett számítható be az építési telekre
előírt legkisebb zöldfelületi mutató értékébe.
d.) A terepszint alatti beépítettség nem haladhatja meg az építési övezetben,
övezetben előírt beépíthetőség mértékét.
(8) Klímaberendezés, turbókazán, központi porszívó szellőzőnyílását és kültéri
berendezését az épület fő (utcai) homlokzatára nem lehet elhelyezni.
Reklámfelületek kialakítása
8.§.
K u p k ö z s é g h e l y i é p í t é s i s z a b á l y z a t a
5
(1) A lakosság általános tájékoztatását szolgáló útbaigazító tábla, térkép
vagy más jelzés közterületen szabadon elhelyezhető. Kialakítása, anyaghasználata,
formavilága a helyi hagyományokhoz alkalmazkodjon. Elhelyezése
a táj- és településképet, utcaképet nem bonthatja meg, jogos érdeket
nem sérthet, közforgalmat nem akadályozhat és a közbiztonságot nem
veszélyeztethet.
(2) A helyi termelő, szolgáltató, vendéglátó egységek tevékenységük hirdetésére
saját ingatlanukon belül cégéreket, figyelemfelkeltő táblákat,
feliratokat stb. (továbbiakban reklámot) helyezhetnek el, illetve más
ingatlanon belül ilyeneket - a tulajdonos beleegyezésével - kialakíthatnak.
(3) Reklám támfal, kerítés, kapuzat, épület homlokzatának szerves (építészetileg
megkomponált) részeként, építési telkeken önállóan, továbbá
közterületi korlátokon, közműoszlopokon kerülhet kialakításra. Hideg
színhőmérsékletű megvilágítás (neon, halogén, lézer fényfényforrás),
vibráló, pulzáló fényjelenség nem alkalmazható.
Külterület és belterület
10.§.
(1) A belterületi határ földhivatali átvezetése a szabályozási tervnek és
jelen előírásoknak megfelelően történhet.
(2) A belterületbe vonásra tervezett beépítésre szánt területek a belterületbe
vonást megelőzően is beépíthetők az övezeti előírásokban szabályozott
módon. A beépítésnek nem feltétele a belterületi fekvés.
Területfelhasználás
11.§.
A település területe az alábbi területfelhasználási kategóriákba tagozódik:
a.) beépített és beépítésre szánt területek építési használatuk általános
jellege, valamint sajátos építési használatuk szerint
- lakóterület:
- falusias lakóterület,
- gazdasági terület:
- ipari terület
- egyéb terület,
- különleges terület
- temető terület,
- bányaterület,
- honvédelmi terület.
K u p k ö z s é g h e l y i é p í t é s i s z a b á l y z a t a
6
b.) beépítésre nem szánt területek
- közlekedési- és közműterület,
- zöldterület,
- erdőterület,
- mezőgazdasági terület,
- vízgazdálkodási terület.
Beépített és beépítésre szánt területek
12.§.
Beépítésre szánt területen épület építésére építésügyi hatósági engedély
csak akkor adható, funkcióváltás csak akkor engedélyezhető, illetve az engedélyek
érvénye csak akkor hosszabbítható meg, ha a közművesítettség az
alábbi mértékben biztosított:
a.)a beépítésre szánt terület belterületi részén közüzemi ivóvíz szolgáltatás,
közüzemi szennyvízelvezetés és –tisztítás, közüzemi villamos
energia és gáz szolgáltatás, közterületi nyílt vagy zárt rendszerű
csapadékvíz-elvezetés;
b.)a beépítésre szánt terület külterületi részén közüzemi ivóvíz szolgáltatás,
egyedi közművel történő szennyvíztisztítás és szennyvízelhelyezés,
közüzemi villamos energia szolgáltatás, közterületi nyílt
rendszerű csapadékvíz-elvezetés.
Lakóterületek
Falusias lakóterület
13.§.
(1) A falusias lakóterületen elhelyezhető:
- lakóépület,
- mező- és erdőgazdasági (üzemi) épület,
- a helyi lakosságot szolgáló, nem zavaró hatású kereskedelmi, szolgáltató,
és kézműipari épület,
- vendéglátó épület,
- szálláshely szolgáltató épület,
- helyi igazgatási, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület,
- sportépítmény.
(2) Lakóterületen gazdasági tevékenység csak akkor folytatható, továbbá
telephely csak akkor alakítható ki, amennyiben a rendeltetési használatból
eredő sajátos hatások nem korlátozzák a szomszédos telkeknek az
övezeti előírásoknak megfelelő beépítését, használatát.
(3) A lakóterületen a számított környezeti terheléstől függetlenül az alábbi
kisipari tevékenységek nem helyezhetők el:
- autófényező, karosszéria lakatos, autóbontó,
- fafűrészelő,
- galvanizáló,
- műanyagfeldolgozó,
- műanyag darálás, darabolás,
K u p k ö z s é g h e l y i é p í t é s i s z a b á l y z a t a
7
- öntő, ónozó, ólmozó, ólomöntő, mártó,
- vegyianyag készítő és előállító,
- vas- és fémszerkezeti lakatos,
- asztalos (javító-szolgáltatás kivételével),
- sírköves, műköves,
- tűzikovács.
(4) A falusias lakóterület építési övezetben található kialakult telkek
beépíthetők, amennyiben területük eléri a 400 m2-t. A beépíthető telek
minimális szélessége a homlokvonalon 12 m.
(5) Épületek az alábbiak szerint kialakított építési helyen belül helyezhetők
el:
- az építési hely előkerti vonala a kialakult építési vonal, ahol ez
nem állapítható meg, 5,0 méter
- oldalkert mértéke nem lehet kisebb az OTÉK szerint meghatározott
legkisebb távolságnál, kialakult állapot esetén az előírt értéknél
kisebb oldalkerti mérték is megállapítható, az építési engedélyezési
eljárásába bevont tűzvédelmi szakhatóság szakhatósági hozzájárulása
alapján.
- az építési hely hátsókert felé eső határvonala, a közterületi határvonaltól
mért maximum 50,0 méter lehet, de a hátsókert mértéke nem
lehet kisebb sem az OTÉK szerint meghatározott legkisebb távolságnál,
sem 6,0 méternél.
(6) Az épületek utcai homlokvonalát az építési hely utcai határvonalára
kell elhelyezni.
(7) Az építési telkeken a hagyományos, kialakult beépítési mód figyelembe
vételével a meghatározott építési helyen legfeljebb kettő épület-tömeg
helyezhető el.
(8) A falusias lakóterület építési övezeteiben a kialakult beépítés figyelembevételével
az alábbi telekalakítási és beépítési előírásokat kell
alkalmazni a beépítésre szánt telkekre vonatkozóan:
Lf-1. jelű építési övezet
Beépítési mód K - oldalhatáron álló
Kialakítható telek területe min. 1200 m2
Kialakítható telek szélessége min. 18 m a telek homlokvonalán
Megengedett legnagyobb beépítettség 25 %
Megengedett legkisebb építménymagasság K
Megengedett legnagyobb építménymagasság 4,5 m
Megengedett legkisebb zöldfelület 40 %
Megengedett legnagyobb épületszélesség 7,5 m
Az épületek az utcai homlokvonalon utcával párhuzamos szárnnyal is bővülhetnek.
Lf-1*. jelű építési övezetben a kialakítható telek minimális szélessége
homlokvonalon minimum 12 méter, területe minimum 900 m2.
Lf-2. jelű építési övezet
Beépítési mód oldalhatáron álló
Kialakítható telek legkisebb területe 900 m2
Kialakítható telek legkisebb szélessége 18 m a telek homlokvonalán
K u p k ö z s é g h e l y i é p í t é s i s z a b á l y z a t a
8
Megengedett legnagyobb beépítettség 30 %, de max 200 m2
Megengedett legkisebb építménymagasság 4,0 m
Megengedett legnagyobb építménymagasság 4,5 m
Megengedett legkisebb zöldfelület 40 %
Megengedett legnagyobb épületszélesség 7,5 m
A feltétel teljesítéséhez kötött építési tilalommal érintett területen
a lakótelkek akkor alakíthatók ki, továbá akkpor építhetők
be, ha méréssel és számítással alátámasztott dokumentációval igazolható,
hogy a Bitva-patakból esetleg kilépő árvizek a beépítendő
területet nem veszélyeztetik, továbbá a jelenlegi belterületen jelölt
minden lakótelek beépült, és ha a tényleges építési szándék
ismeretében a Képviselőtestület rendeletében beépítését jóváhagyja,
továbbá a 12.§-ban előírt műszaki infrastruktúra teljes körűen
kiépülét.
(9) A lakóépületek a helyi építészeti hagyományoknak megfelelően vakolt
homlokzati megjelenéssel, a településre jellemző színezéssel alakíthatók
ki.
(10) Az épületek csak magastetővel létesíthetők. A tető hajlásszöge 35-nál
alacsonyabb, 45º-nál meredekebb nem lehet. Tetőhéjazatként cserépfedést
kell alkalmazni. A kiegészítő tetőelemek a fent rögzítettől eltérően is
kialakíthatók.
(11) A lakóépülettől különálló, a főfunkció építményét/építményeit (továbbiakban:
főépület(ek)) kiegészítő épületek a főépülettel azonos oldalhatárra,
azzal építészeti egységet alkotva építhető, homlokzatának magassága,
illetve gerincmagassága a főépületét nem haladhatja meg, tömegarányaival
annak méreteit kell követni.
(12) A lakóterületen belül állattartó gazdasági épület a helyi állattartási
rendelet szerint kerülhet elhelyezésre. Állattartó épület legkisebb
építménymagassága a (8) bekezdésben rögzítettől kisebb, tetőformálása a
(10) bekezdésben rögzítettől eltérő is lehet.
(13) Építési telkeken a be nem épített, és burkolattal el nem látott területeket
zöldfelületként kell kialakítani és fenntartani.
(14) A lakótelkek utcai telekhatárán 1,50 – 2,00 méter magasságú, utcai kerítések
létesíthetők.
Gazdasági terület
14.§.
(1) A gazdasági terület elsősorban a gazdasági célú építmények elhelyezésére
szolgál.
(2) A gazdasági terült lehet
- ipari terület
- egyéb terület.
K u p k ö z s é g h e l y i é p í t é s i s z a b á l y z a t a
9
(3) A gazdasági terület építési övezeteiben található kialakult telkek beépíthetők,
amennyiben területük eléri az 1000 m2-t. A beépíthető telek
minimális szélessége a homlokvonalon 20 m.
(4) Gazdasági területen az épületek lapos, vagy magastetővel létesíthetők.
A magastető hajlásszöge 15-nál alacsonyabb, 45º-nál meredekebb nem lehet.
Rendhagyó színű fedések nem alkalmazhatók.
(5) A telkek utcai telekhatárán 1,50 – 2,00 méter magasságú, utcai kerítések
létesíthetők.
(6) A telkek be nem épített, illetve gazdasági céllal nem hasznosított részét,
továbbá a beültetési kötelezettséggel érintett területeket többszintes
növényállománnyal telepítve, parkosítva kell kialakítani, illetve
fenntartani, a telekhatárok mentén legalább egy fasort kell telepíteni.
A növényzetet a használatbavételi engedély kérelmezéséig el
kell ültetni, a használatbavételi engedély csak ennek megléte esetén
adható ki.
Ipari terület
(Egyéb terület)
15.§.
(1) Az egyéb ipari terület építési övezeteiben elsősorban az ipar, az energiaszolgáltatás
és a településgazdálkodás építményei helyezhetők el.
(2) Az egyéb ipari terület az alábbi építési övezetekre tagozódik:
a. egyéb ipari terület - ipar /GIPe/
b. egyéb ipari terület – településgazdálkodás /GIPT/
(3) A GIPe. jelű építési övezetben elhelyezhető:
a. mindenfajta, nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi
célú épület,
b. egyéb irodaépületek,
c. üzemanyagtöltő.
(4) A GIPe. jelű építési övezetben nem helyezhetők el jelentős zavaró hatást
gyakorló, a mindenkori környezetvédelmi határértékeknél nagyobb mértékben
környezetszennyező, bűzös, fertőző vagy robbanóanyaggal kapcsolatos
termelő, tároló létesítmény, továbbá olyan létesítmény, amelynek rendeltetési
használatból eredő sajátos hatásai korlátozzák a szomszédos
telkek övezeti előírásoknak megfelelő beépítését, használatát.
(5) A GIPT. jelű építési övezetében az energiaszolgáltatás, a településgazdálkodás,
a településüzemeltetés létesítményei helyezhetők el.
(6) Az egyéb ipari terület építési övezeteiben az épületek az alábbiak szerint
kialakított építési helyen belül helyezhetők el:
a. előkert mértéke minimum 5,0 méter,
b. oldalkert mértéke nem lehet kisebb az OTÉK szerint meghatározott
legkisebb távolságnál, sem 5,0 méternél,
c. a hátsókert mértéke nem lehet kisebb sem az OTÉK szerint meghatározott
legkisebb távolságnál, sem 10,0 méternél.
K u p k ö z s é g h e l y i é p í t é s i s z a b á l y z a t a
10
(7) Az egyéb ipari terület építési övezeteiben az alábbi telekalakítási és
beépítési előírásokat kell alkalmazni a beépítésre szánt telkekre vonatkozóan:
GIPe, GIPT. jelű építési övezet
Beépítési mód szabadon álló
Kialakítható telek területe min. 2000 m2
Kialakítható telek szélessége min. 20 m a telek homlokvonalán
Megengedett legnagyobb beépítettség 40 %
Megengedett legkisebb építménymagasság K
Megengedett legnagyobb építménymagasság K - 7,5 m
Megengedett legkisebb zöldfelület 20 %
(8) A GIPT. jelű építési övezetében található telkek méretüktől függetlenül
beépíthetők.
(9) A GIPe. jelű építési övezetben a (7) pontban rögzített megengedett legnagyobb
építménymagasságnál magasabb, de legfeljebb 10,0 méteres is engedélyezhető,
ha azt az alkalmazott technológia indokolttá teszi.
Különleges terület
16.§.
(1) A különleges területbe azok a területek tartoznak, amelyek a rajtuk
elhelyezkedő épületek különlegessége miatt (helyhez kötöttek, jelentős
hatást gyakorolnak a környezetükre vagy a környezetük megengedett külső
hatásaitól is védelmet igényelnek) más beépítésre szánt
területfelhasználású területektől eltérnek.
(2) Különleges terület területfelhasználási kategóriájú területek:
a. KTE övezeti jelű temető terület,
b. KB övezeti jelű bánya terület
c. KH övezeti jelű honvédségi terület
(3) A különleges területen az építési övezetek fő rendeltetésének megfelelő,
valamint az ahhoz kapcsolódó építmények helyezhetők el.
(4) Épületek az alábbiak szerint kialakított építési helyen belül helyezhetők
el:
a. előkert mértéke minimum 5,0 méter,
b. oldalkert mértéke nem lehet kisebb az OTÉK szerint meghatározott
legkisebb távolságnál, sem 5,0 méternél,
c. a hátsókert mértéke nem lehet kisebb sem az OTÉK szerint meghatározott
legkisebb távolságnál, sem 10,0 méternél.
(5) A különleges terület építési övezetben található kialakult telkek beépíthetők,
amennyiben területük eléri a 2000 m2-t. A beépíthető telek
minimális szélessége a homlokvonalon 20 m.
K u p k ö z s é g h e l y i é p í t é s i s z a b á l y z a t a
11
(6) A különleges terület építési övezeteiben a kialakult beépítés figyelembevételével
az alábbi telekalakítási és beépítési előírásokat kell alkalmazni
a beépítésre szánt telkekre vonatkozóan:
KTE. jelű temető terület
Beépítési mód szabadon álló
Kialakítható telek területe 4000 m2
Kialakítható telek szélessége 50 m
Megengedett legnagyobb beépítettség 10 %
Megengedett legkisebb építménymagasság K
Megengedett legnagyobb építménymagasság 4,5 m
Megengedett legkisebb zöldfelület 50 %
Harangláb, harangtorony esetén egyedi építési engedélyezési eljárás keretében
a megengedett legnagyobb építménymagasságnál magasabb, a megengedett tetőhajlásszögtől
eltérő is engedélyezhető.
A temetőt kerítése mentén fasorral kell határolni.
KB. jelű bánya terület
Beépítési mód szabadon álló
Kialakítható telek területe 2000 m2
Megengedett legnagyobb beépítettség 10 %
Megengedett legkisebb építménymagasság 3,0 m
Megengedett legnagyobb építménymagasság
K – 6,0 m
Megengedett legkisebb zöldfelület 40 %
Az építmények a technológiai igényeknek megfelelő kialakítással helyezhetők
el.
Az egyéb ipari terület építési övezeteiben a megengedett legnagyobb
építménymagasságnál egyedi építési engedélyezési eljárás keretében magasabb
is engedélyezhető, ha azt az alkalmazott technológia indokolttá
teszi
A bánya felhagyását követően rekultiválását el kell végezni és területét
alkalmassá kell tenni a tervezett új országos főút fogadására.
Az Országos Ásványvagyon Nyilvántartásban szereplő, megkutatott, nemfémes
ásványi nyersanyagokkal érintett területek más irányú hasznosítása
engedélyezésébe a Magyar Geológiai Szolgálatot, illetve Veszprémi Bányakapitányságot
szakhatóságként be kell vonni.
KH. jelű építési övezet
Beépítési mód szabadon álló
Kialakítható telek területe min. 2000 m2
Kialakítható telek szélessége min. 20 m a telek homlokvonalán
Megengedett legnagyobb beépítettség 10 %
Megengedett legkisebb építménymagasság 3,0 m
Megengedett legnagyobb építménymagasság 6,0 m
Megengedett legkisebb zöldfelület 80 %
K u p k ö z s é g h e l y i é p í t é s i s z a b á l y z a t a
12
(7) Az épületek épületek lapos, vagy magastetővel létesíthetők. A magastető
hajlásszöge 15-nál alacsonyabb, 45º-nál meredekebb nem lehet. Tetőhéjazatként
lemezfedést, cserépfedést, vagy sötét tónusú kiselemes hatású
fedést kell alkalmazni. Torony, előtető fedése a fent rögzítettől eltérően
is kialakítható.
(8) A különleges területen elhelyezhető építmények kialakítása során figyelembe
kell venni a környező beépítés jellemzőit (méretek, karakter,
élet- és vagyonbiztonság, stb.) és szabályozási előírásait.
(9) Az épületek homlokzatát a helyi építészeti hagyományoknak megfelelően
csak a településre jellemző, természetes anyagokkal és színekkel, a helyi
építészeti hagyományokhoz illeszkedő megjelenéssel lehet kialakítani.
(10) Építési telkeken a be nem épített, és burkolattal el nem látott területeket
zöldfelületként kell kialakítani és fenntartani.
Beépítésre nem szánt területek
Közlekedési- és közműterület
18.§.
(1) A közlekedési és közműterület az országos és a helyi közutak, a kerékpárutak,
a gépjármű várakozóhelyek (parkolók) – a közterületnek nem minősülő
telkeken megvalósulók kivételével -, a járdák és a gyalogutak,
mindezek csomópontjai, vízelvezetési rendszere és környezetvédelmi létesítményei,
továbbá a közművek és a hírközlés építményeinek elhelyezésére
szolgál.
(2) Közlekedési és közműterület területfelhasználási kategóriájú területek:
- KÖu. övezeti jelű közúti közlekedési és közműterület.
(3) A közlekedési és közműterületen az (1) bekezdésben foglaltakon túl elhelyezhető
a közlekedést kiszolgáló közlekedési építmény is.
(4) A közlekedési és közműterületbe tartozó közterületek telekhatárait,
szabályozási szélességét és védőtávolságait a szabályozási terv ábrázolja.
(5) Az utak szabályozási területébe eső, illetve a szabályozási vonal korrigálása
következtében a közlekedési területbe került épületrészeken - az
utak fejlesztésének várható idejét, az épületnek az út szabályozási területében
elfoglalt helyét, az épület sajátosságait (eszmei és gazdasági
értékét) mérlegelve, - csak karbantartás, felújítás jellegű munkálatok
hajthatók végre. Ezen épületek bővítése az utak szabályozási területén
belül nem lehetséges.
(6) A közutak, vasút elhelyezése céljára más jogszabályi előírás hiányában,
az OTÉK figyelembe vételével az alábbi szélességű építési területet
(szabályozási szélesség) kell biztosítani:
a.)országos főutak: 40 m, illetve a kialakult (K) állapot,
b.)országos mellékutak: 30 m, illetve a kialakult (K) állapot,
c.)helyi gyűjtőutak: 22 m, illetve a kialakult (K) állapot,
d.)kiszolgáló út: 12 m, illetve a kialakult (K) állapot,
K u p k ö z s é g h e l y i é p í t é s i s z a b á l y z a t a
13
e.)kerékpárút, gyalogút: 3 m, illetve a kialakult (K) állapot.
(7) A közlekedési területen műtárgyakat, közvilágítást, közterületi építményeket,
növényzetet úgy kell elhelyezni, hogy azok a közlekedést és az
utak láthatóságát, az útcsatlakozások beláthatóságát ne akadályozza.
(8) A meglévő és tervezett országos közút beépítésre nem szánt területen
lévő szakasza mentén annak tengelyétől számított 50 méter, főűtvonal
esetén 100 méter távolságon belül építmény csak a külön jogszabályokban
előírt feltételek szerint helyezhető el.
(9) A település utcái mentén, ahol nincs akadályozó tényező, fasor kell
telepíteni. A zöldsáv fenntartását, gyommentesítését tulajdonosának,
illetve kezelőjének folyamatosan el kell végezni.
(10) Önálló gyalogutat, kerékpárutat, magánutat a telekalakítás során önálló
helyrajzi számú telken kell elhelyezni.
19.§.
(1) A közművezetékek védelme érdekében a vonatkozó jogszabályokban előírt
védőtávolságokat be kell tartani.
(2) Az ivóvíz minőségű víz beszerzésére, kezelésére, tárolására, továbbítására
és szétosztására szolgáló létesítmények védőterületein csak a rendeltetésszerű
üzemeltetés érdekében végzett építési tevékenység folytatható.
(3) A település csapadékvíz elvezetését nyílt árokhálózatban, csapadékvíz
csatornahálózatban kell elvezeti. A vízelvezető árkokat kialakításuknál,
illetve karbantartásuknál védő gyeptakaróval kell ellátni.
(4) A nyílt árkos vízelvezető rendszerek kialakításához (kapubejáró, csatornázás)
a közútkezelői hozzájárulást minden esetben be kell szerezni. A
ingatlanok előtt húzódó csapadékvíz-elvezető árkokat az ingatlantulajdonosok
kötelesek tisztítani, karbantartani.
(5) A meglévő elektromos légvezetékek szabad megközelítését, védőtávolságát
biztosítani kell.
(6) A tervezett közművezetékek építésekor az esetleges közös kivitelezés
érdekében a vezetékek nyomvonalát egyeztetni kell a közműüzemeltetőkkel.
(7) A tervlapokon feltüntetett közművezetékek jelölése csak irányadó. Az
építési és egyéb munkák során a közművezetékek feltárását és pontos bemérését
el kell végezni.
Zöldterületek
20.§.
(1) A zöldterület az állandóan növényzettel fedett közterület (közkert,
közpark).
(2) Zöld terület területfelhasználási kategóriájú területek:
- Z övezeti jelű területek.
K u p k ö z s é g h e l y i é p í t é s i s z a b á l y z a t a
14
(3) A zöldterületen a pihenést és a testedzést szolgáló építmény (sétaút,
pihenőhely, tornapálya, gyermekjátszótér, stb.), vendéglátó épület, a
terület fenntartásához szükséges épület, továbbá víz- és zöldfelületek,
közművek helyezhetők el.
(4) A zöldterületen legfeljebb 4,5 méter építménymagasságú épületek legfeljebb
2 %-os beépítettséggel helyezhetők el.
(5) A zöldterületen bármilyen építmény csak úgy helyezhető el, hogy a kivágott
fákat, növényzetet pótolni kell. Közterületen történő fakivágás
esetén az azt követő pótlást tájhonos, lombhullató min. 3-szor iskolázott
példány telepítésével kell végrehajtani.
(6) A szabályozási tervlapok szerinti zöldterületeket más célra felhasználni
nem szabad.
(7) Közpark zöldfelületi kialakítása előtt a területre vonatkozó kertépítészeti
tervet kell készíteni, és a növényzet telepítését ez alapján kell
kivitelezni.
(8) A meglévő és az újonnan létesítendő zöldterületek folyamatos fenntartásáról,
esetenkénti felújításáról gondoskodni kell.
(9) Zöldterületeken elsősorban a tájra jellemző, lombhullató cserje- és
fafajok telepítése lehetséges, az 5. számú függelékben található fajlista
felhasználásával. A mellékelt növénylista bővítható, de kifejezetten
a tájegységre jellemző, a hazai flórát reprezentáló, lombhullató
fajok alkalmazhatók. Közterületi növénytelepítésnél a tűlevelű örökzöldek
dominanciája kerülendő.
(10) A parkosításnál, növényzet telepítésnél a tájjeleg megőrzése mellett
allergiát nem okozó fafajok, cserjék, dísznövények alkalmazhatók.
Erdőterület
21.§.
(1) A településen lévő erdőterület nagysága összességében nem csökkenhet.
(2) Az erdőterületen csak olyan erdőgazdasági és egyéb tevékenységek folytathatók,
amelyek az erdőt rendeltetésükben nem zavarják.
(3) A meglévő erdőterületek művelési ága nem változtatható meg, kivéve a
termőhelyre jellemző természetes vegetáció kialakítására alkalmas területeket,
ahol az erdészeti hatóság engedélye alapján engedélyezhető az
erdőről más művelési ágra való átminősítés.
(4) Az erdőterüket az erdő rendeltetése szerint:
a.) védelmi (Ev)
b.) gazdasági (Eg)
(5) Az Ev övezeti jelű védelmi erdőterületen épületet elhelyezni nem szabad.
(6) Védelmi erdőket kivágni csak akkor lehet, ha állapota miatt rendeltetése
betöltésére nem alkalmas.
(7) A védelmi rendeltetésű erdő területen a (10) bekezdésben rögzítetteken
túl egyéb létesítmény nem helyezhető el.
K u p k ö z s é g h e l y i é p í t é s i s z a b á l y z a t a
15
(8) Az Eg övezeti jelű gazdasági erdőterületen az erdő rendeltetésének megfelelő
épületet 10 ha-nál nagyobb telken, legfeljebb 0,5 %-os beépítettséggel
lehet elhelyezni.
(9) Az erdőterületen az erdészeti hatóság engedélyével lehet bármilyen jellegű
erdőgazdálkodási tevékenységet folytatni.
(10) Az erdőterületen út, közmű és távközlési nyomvonalas létesítmény, távközlési
torony csak a természetvédelmi és erdészeti szakhatóság által
meghatározott feltételekkel engedélyezhető.
(11) Az erdőterületen kerítést létesíteni csak természetvédelmi, vadgazdálkodási,
illetve erdőgazdálkodási célból szabad.
(12) A tervezett erdőterületen az erdő művelési ág létrejöttéig csak az erdőtelepítés
lehetőségét megőrző területhasználat folytatható. Erdőtelepítés
során természetszerű, elegyes erdőket kell telepíteni.
(13) Az erdőterületek, illetve erdősávok, fasorok telepítése, felújítása
őshonos fajokkal történjen (tölgyek, hársak, kőris, szil, hazai nyarak).
Mezőgazdasági terület
22.§.
(1) A mezőgazdasági területen a növénytermesztés, az állattenyésztés, az
ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás és -tárolás építményei, továbbá a
jelen szabályzatban rögzített feltételekkel lakóépület helyezhető el.
(2) A mezőgazdasági terült lehet
- általános mezőgazdasági terület
(3) A földrészletek beépítési feltétele közúti, vagy magánúti kapcsolat
megléte.
(4) Az övezetben az utak melletti fasorok, cserjesávok folyamatos ápolásáról,
szükség szerint pótlásukról gondoskodni kell. A szükséges pótlásokhoz
a tájra jellemző, lombhullató cserje- és fafajok telepítése lehetséges
az 5. számú függelékben felsorolt fajlista felhasználásával.
(5) A mozaikos tájszerkezet megőrzése és ökológiai szerepe miatt a gyepterületeken
az fás-cserjés foltok, erdő-gyep mozaikok megőrzését, a jelenlegi
művelési ágak megtartását biztosítani kell.
(6) Az építmények termőföldön (kül- és belterületen) történő építésügyi
hatósági engedélyezése során érvényre kell juttatni azt, hogy az elhelyezés
a környező területen a talajvédő gazdálkodás feltételeit ne
rontsa.
(7) Az épületek – a földel takart pincék kivételével - csak magastetővel, a
kialakult állapot figyelembe vételével létesíthetők. Az épültetek a 8
méternél nagyobb fesztávú csarnokszerkezetek kivételével csak
magastetővel létesíthetők. A nagyfesztávú csarnokszerkezetek alacsonyabb
hajlásszögű tetővel, sík, vagy bordáslemez fedéssel is építhetők.
(8) Mezőgazdasági területen új épület építésére építésügyi hatósági engedélyt
adni egyedi, vagy közműves ivóvíz szolgáltatás, közüzemi villamos
energia szolgáltatás, továbbá amennyiben nincs lehetőség a közcsatornára
történő csatlakozásra, csak a környezetvédelmi és a vízügyi hatóság
által elfogadott vízzáró szennyvíztároló, illetve egyedi szennyvízK
u p k ö z s é g h e l y i é p í t é s i s z a b á l y z a t a
16
elhelyezési kislétesítmény (korszerű csatorna-közműpótló) megléte esetén
lehet.
Általános mezőgazdasági terület
23.§.
(1) Általános mezőgazdasági területen telekosztással 1 ha-nál kisebb földterület
nem alakítható ki, kivéve utak és közműlétesítmények céljára
kialakítandó földrészleteket, illetve a kötelező szabályoszási elemek
végrehajtása során kialakuló földrészleteket.
(2) A településen korlátozott vegyszer- és műtrágya használatú, környezetkímélő
vagy extenzív mezőgazdasági termelés folytatható, és a természetvédelmet
szolgáló vadállomány-kezelés engedélyezhető.
(3) Az Má0 jelű mezőgazdasági övezetbe a szabályozási terv szerint, elsősorban
a gyep, rét, nádas, mocsár művelési ágú területek, továbbá a
tájképi szempontból érzékeny mezőgazdasági rendeltetésű területek tartoznak.
(4) Az Má0 jelű általános mezőgazdasági övezetben épületek, építmények elhelyezése
– a kilátók, hidak, víztározók és védelmi célú, álcázott távközlési
antennák kivételével – tilos.
(5) Az Má1 jelű általános mezőgazdasági övezetben a földhivatali nyilvántartás
szerinti területegységeken (telek, alrészlet, a továbbiakban Terület)
az alábbi előírások szerint lehet építményt elhelyezni:
a.) szántóföldi művelés esetén, 10 ha-nál nagyobb Területen, a Terület
rendeltetésszerű használatát szolgáló és a lakófunkciót is kielégítő
épület építhető, és a beépített alapterület a telek a 0,2%-át,
illetve az 1000 m2-t nem haladhatja meg;
b.) gyep, rét és legelő művelés esetén 2 ha-nál nagyobb Területen, hagyományos,
almos állattartó és a lakófunkciót is kielégítő épület
építhető, és a beépített alapterület a telek 1 %-át, illetve az
1000 m2-t nem haladhatja meg;
c.) művelt gyümölcsültetvény esetén 1 ha-nál nagyobb Területn a mezőgazdasági
termelést, feldolgozást szolgáló és a lakófunkciót is kielégítő
épület építhető, és a beépített alapterület a telek 2%-át,
illetve az 500 m2-t nem haladhatja meg.
(6) Az Má1 jelű általános mezőgazdasági övezetben az (5) bekezdésben foglaltakon
túl a környezetvédelmi és természetvédelmi hatóság egyetértésével
elhelyezhető távközlési torony is.
(7) Az Má1 jelű általános mezőgazdasági övezetben a lakófunkció a gazdasági
terület részeként, vagy önállón úgy helyezhető el, hogy az a megengedett
beépítettség felét nem haladhetja meg.
(8) Az általános mezőgazdasági terület övezeteiben birtoktest, illetve birtokközpont
az OTÉK vonatkozó előírásai szerint alakítható ki.
(9) Az épületeket a feltáró utak (dűlőút) tengelyétől 10 méterre mért, maximum
100 méter mély területsávban, a minimális 10 méter mély hátsókert,
és 10-10 méter széles oldalkert elhagyásával kialakuló építési
helyen, szabadon álló beépítési móddal lehet elhelyezni.
K u p k ö z s é g h e l y i é p í t é s i s z a b á l y z a t a
17
(10) Az általános mezőgazdasági terület övezeteiben 6,0 méter legnagyobb
építménymagasságú épületek helyezhetők el. Amennyiben az alkalmazott
technológia indokolttá teszi, legfeljebb 10,0 méteres legnagyobb építménymagasságú
épületek is elhelyezhetők. Különálló lakóépület építménymagassága
legfeljebb 4,5 méter lehet.
Vízgazdálkodási terület
24. §.
(1) A vízgazdálkodással kapcsolatos összefüggő terület:
a.) a folyóvizek medre és parti sávja,
b.) a közcélú nyílt csatornák medre és parti sávja.
(2) A szabályozási tervben az (1) bekezdés szerinti területek V övezeti
jellel kerültek feltüntetve.
(3) A vizek és a közcélú vízi létesítmények fenntartására vonatkozó feladatok
meghatározásánál a vonatkozó magasabb szintű jogszabályokat kell
figyelembe venni.
(4) A vízpartok mentén kétoldali, 6-6 méter széles fenntartási sávot kell
biztosítani. A fenntartási sávban csak rét, legelő gazdálkodás folytatható,
fás szárú növényzet nem telepíthető.
(5) A vízgazdálkodási területen minden területfelhasználási és építési tevékenység
a területileg illetékes vízügyi felügyelőség engedélyével végezhető.
K u p k ö z s é g h e l y i é p í t é s i s z a b á l y z a t a
18
Környezetszabályozás
Környezetvédelem
25.§.
(1) A föld védelme,
a.) Az építmények kivitelezése során a kivitelező, üzemeltetés során
az üzemeltető köteles gondoskodni a termőréteg megmentéséről. A
kivitelezés és az üzemeltetés során biztosítani kell, hogy a környezeti
hatások az érintett termőföld minőségében ne okozzanak
kárt.
(2) A levegő védelme
a) A település területén be kell tartani a hatályos jogszabályokban
meghatározott egészségügyi határértékeket.
b) Bejelentés köteles helyhez kötött légszennyező pontforrás létesítése
esetén be kell tartani a vonatkozó jogszabályok előírásait.
c) Tilos a környezeti levegő olyan mértékű terhelése, amely légszenynyezést,
vagy határértéken felüli légszennyezettséget okoz, valamint
a környezeti levegő bűzzel való terhelése.
d) A légszennyező források létesítése során megvalósított műszaki megoldásnak
meg kell felelni az elérhető legjobb technika alapján meghatározott
levegővédelmi követelményeknek és előírásoknak.
e) A szolgáltató tevékenység körében légszennyező forrásokat üzemeltetni
nem szabad.
(3) Zaj és rezgés elleni védelem
a.) A zaj- és rezgés elleni védelem érdekében a vonatkozó rendeletek
szerinti határértékeket meghaladó zajt kibocsátó létesítmény és
tevékenység nem alakítható ki, illetve nem folytatható. A településen
csak olyan létesítmények üzemeltethetők, amelyek nem okoznak
a vonatkozó jogszabályban a lakóterület (kisvárosias, kertvárosias,
falusias telepszerű beépítéssel) területi funkciójú területekre
előírt határértékeknél nagyobb zaj-, illetve rezgésterhelést.
b.) A közlekedési területeken szabadon maradó sávokat zajcsökkentő hatású
zöldsávval kell betelepíteni.
(4) A vizek védelme
a.) Meg kell akadályozni a felszíni és felszín alatti vizekbe szennyezőanyag
bejutását. A felszíni vizeket közvetlenül élővízfolyásba
vezetni csak a megfelelő mértékű, előzetes tisztítás után lehet, a
szükséges hatósági engedély birtokában.
b.) Tilos kockázatos anyag, illetve az ilyen anyagot tartalmazó, vagy
lebomlása esetén ilyen anyag keletkezéséhez vezető anyag közvetlen
bevezetése a felszín alatti vízbe.
c.) A földfelszín alatt elhelyezett közművezetékek esetleges kereszteződésénél
(víz, szennyvíz) a vízbázisok, a távlati vízbázisok és
az ivóvízellátást szolgáló vizilétesítmények védelméről szóló jogszabály
vonatkozó előírásait figyelembe kell venni.
d.) Tilos a szennyvizet felhagyott kutakba, árkokba bevezetni, gyűjteni,
vagy elhelyezni.
e.) Szennyvízelvezető törzshálózatba, illetve a szennyvízelvezető műbe
csak a külön jogszabályban vagy hatóság határozatában meghatározott
minőségű szennyvíz, illetve szennyezőanyag vezethető be. TiK
u p k ö z s é g h e l y i é p í t é s i s z a b á l y z a t a
19
los az olyan szennyezőanyag-tartalmú szennyvíz, illetve szennyezőanyag
bevezetése (bebocsátása), amely
 a szennyvízelvezető műben dolgozók egészségét - munkakörük
ellátásával összefüggésben - veszélyezteti és ezzel egészségkárosodást
okoz vagy okozhat
 a szennyvízelvezető és -tisztító, valamint az iszapkezelő mű
üzemszerű (rendeltetésszerű) működését akadályozza, veszélyezteti,
a műtárgyakat, berendezéseket rongálja, illetve
rendeltetésszerű használatra alkalmatlanná teszi,
 a szennyvízelvezető és -tisztító műből kibocsátva környezetkárosodást,
illetve a befogadó káros szennyezését okozhatja,
 a szennyvíziszap környezetvédelmi követelményeknek megfelelő,
biztonságos elhelyezését, lerakását, illetve felhasználását
akadályozza
f.) Tilos hígtrágya, trágyalé, továbbá a trágyatárolók
csurgalékvizeinek bevezetése a vizekbe
g.) Állatartó telephez trágyatároló nem létesíthető felszíni víztől
számított legalább 100 m-en belül.
h.) Új állattartó telepek építése során a hatályos jogszabályoknak
megfelelően kell méretezni és kialakítani a trágyakezelés műtárgyait.
(5) Hulladékgazdálkodás
a.) A települési hulladék gyűjtése és tárolása csak zártan, gyűjtőedényben,
illetve más edényzetben vagy ideiglenes tárolásra szolgáló
berendezésben (a továbbiakban: gyűjtőedény) történhet, a további
kezelésnek megfelelő módon elkülönítve.
b.) A települési szilárd hulladékot csak szervezett szemétgyűjtéssel,
az erre kijelölt helyre szabad szállítani.
c.) Az állati tetemek környezet-higiéniás szempontból megfelelő elhelyezését
biztosítani kell.
d.) Az illegális hulladéklerakó helyeket fel kell számolni az adott
terület helyreállításával egyidejűleg, az esetleges hulladékot
össze kell gyűjteni és engedéllyel rendelkező lerakóhelyre kell
elszállítani. Az illegális hulladéklerakást folyamatos ellenőrzés
mellett önkormányzati szabályozással is korlátozni kell.
K u p k ö z s é g h e l y i é p í t é s i s z a b á l y z a t a
20
Természet- és tájvédelem
Természet- és tájvédelem általános előírásai
26. §
(1) A településen az ingatlanok és az épületek kialakítása, fejlesztése és
használata során a kialakult tájkarakterhez kell illeszkedni.
(2) Épületek kialakításánál a településre jellemző építészeti megoldásokat
kell alkalmazni.
(3) A település beépítésre nem szánt területén 10 méternél magasabb építménymagasságú
épületeket a környezethez (a domborzati és növényzeti
adottságokhoz) illeszkedően kell elhelyezni.
(4) Hír- és távközlő létesítmény tájképvédelmi szempontból megengedhető
legnagyobb magassága 20 m lehet.
(5) A kialakult geomorfológiai formák (hegygerinc, völgy, stb.) megőrzendők.
(6) A településen a tájra jellemző, lombhullató cserje- és fafajok telepítése
lehetséges, az 5. számú függelékben található növénylista felhasználásával.
A növénylista bővítható, de kifejezetten a tájegységre jellemző,
a hazai flórát reprezentáló, lombhullató fajok alkalmazhatók.
Közterületi növénytelepítésnél a tűlevelű örökzöldek dominanciája kerülendő.
Természeti terület
29. §
(1) A természeti területen a területileg illetékes természetvédelmi hatóság
engedélye szükséges a művelési ág megváltoztatásához, gyep, nádas égetéséhez,
valamint hozzájárulása szükséges a termőföld más célú hasznosításához
és a művelés alól kivett területek újrahasznosításához.
(2) Természeti területen a területet szennyező vagy veszélyeztető létesítmény
nem helyezhető el.
(3) Tájidegen műtárgyak, tájképileg zavaró létesítmények nem helyezhetők
el, és a táj jellegét kedvezőtlenül megváltoztató domborzati beavatkozás,
valamint a természetvédelem céljaival ellentétes fásítás nem végezhető.
(4) Csak extenzív jellegű vagy természet- és környezetkímélő gazdálkodási
módszerek alkalmazhatók. A kialakult tájhasználatot megváltoztatni csak
a természetes állapothoz közelítés érdekében szabad.
(5) Természeti területen új külszíni művelésű bánya nem nyitható.
Ökológiai folyósok övezete
30. §
K u p k ö z s é g h e l y i é p í t é s i s z a b á l y z a t a
21
(1) Az ökológiai folyosók területén csak természet- és környezetkímélő terület-
felhasználás, ill. tevékenység folytatható.
(2) Az övezet területén a meglévő természetszerű művelési ágakat (erdő,
gyep, nádas stb.) meg kell tartani. Művelésiág-váltás csak az intenzív
módból az extenzív irányba történhet.
(3) Minden építéssel járó műszaki beavatkozás (pl. műszaki infrastruktúrahálózat
és létesítményeinek elhelyezése, fejlesztése) csak a természetvédelmi
hatóság hozzájárulásával lehetséges.
(4) A szárazföldi ökológiai folyosók megőrzése érdekében erdőtelepítés,
erdőfelújítás őshonos fafajokkal, természetkímélő módon a
termőhelytípusra jellemző elegyarányoknak megfelelően végezhető, az erdészeti
hatóság külön engedélyével, az illetékes szakhatóság állásfoglalása
szerint.
Tájképvédelem
31. §
(1) Az építmények a környezettel funkcionális és esztétikai összhangban,
tájba illesztve helyezhetők el. A külterületi épületek kialakítása a
helyi építészeti hagyományoknak megfelelő anyaghasználattal és formavilág
szerint történjen.
(2) Az utak melletti fasorok védendők, folyamatos ápolásukról, szükség szerint
tájra jellemző, lombhullató fafajokkal történő pótlásukról gondoskodni
kell.
(3) A kiépítendő közlekedési utakat a geomorfológiai adottságokhoz igazodó
nyomvonalon kell vezetni.
(4) Tájképvédelmi területen külszíni bánya nem létesíthető.
K u p k ö z s é g h e l y i é p í t é s i s z a b á l y z a t a
22
Egyedi tájértékek
36.§
(1) Az egyedi tájértékek az ember társadalmi tevékenységével létrehozott
tájalkotó elemek, melyek kultúrtörténeti, vagy esztétikai szempontból
egy község számára jelentőssé váltak, de nem állnak műemléki, vagy természetvédelmi
oltalom alatt.
(2) Tükrözik a falu múltját, kulturális hagyományait, védelmük ezért fontos.
Minden egyedi tájértéknek közösségi jelentőséggel kell bírnia,
környezetével együtt értelmezendő.
(3) Az egyedi tájérték védelme érdekében folyamatos állapot-, illetve állagmegóvását,
környezetének rendezését el kell végezni.
(4) A magasabb szintű jogszabály előírása szerint, a területileg illetékes
Nemzeti Park Igazgatóság által megállapított és nyilvántatásba vétt
egyedi tájértékeket jelen rendelet 4. sz. függelékében kell felsorolni.
A függelék aktualizálásáról folyamatosan gondoskodni kell.
Kulturális örökség védelme
31.§.
(1) A település régészeti lelőhelyei, illetve a régészeti érdekű területek
a bel- és a külterületi szabályozási terveken került feltüntetve, és
jelen rendelet 1. sz. függelékében felsorolva.
(2) Régészeti érintettség esetén az örökségvédelemről szóló magasabb szintű
jogszabályok alapján kell eljárni.
(3) Ha nyilvántartott lelőhellyel érintett területeken kívül a területelőkészítési
és építési munkák során régészeti emlék kerül elő, a felfedező
(a munka felelős vezetője) köteles:
a. A tevékenységet azonnal felfüggeszteni és szüneteltetni a helyileg
illetékes múzeum nyilatkozatának kézhezvételéig.
b. A helyszín és a lelet őrzéséről – a felelős őrzés szabályai szerint
– a jegyző, vagy az illetékes múzeum, vagy az illetékes örökségvédelmi
hatóság intézkedéséig gondoskodni.
c. Az emléket vagy a leletet az illetékes települési önkormányzat
jegyzőjének haladéktalanul be kell jelenteni, ezzel egyidejűleg
értesíteni kell a területileg illetékes múzeumot és a területileg
illetékes örökségvédelmi hatóságot. E kötelezettség a felfedezőt,
az ingatlan tulajdonosát, az építtetőt és a kivitelezőt egyaránt
terheli.
(4) A régészeti örökséget érintő kérdésekben a rendezési tervhez készített
hatástanulmányban foglaltak az irányadók.
32.§.
(1) Az országos védelem alatt álló műemlék, és műemléki környezet a bel- és
a külterületi szabályozási terveken került feltüntetve, és jelen rendelet
2. sz. függelékében felsorolva.
K u p k ö z s é g h e l y i é p í t é s i s z a b á l y z a t a
23
(2) A műemlék telkén és a műemléki környezetben történő építés esetén a
kulturális örökség védelméről szóló törvény előírásai betartandók.
Helyi építészeti értékvédelem
33.§.
(1) A helyi értékvédelem kiterjed:
- H épület, építmény egészére és részeire
(2) A védelemben részesített helyi építészeti értékek az 3. sz. függelékben
kerültek felsorolásra.
(3) A helyi védelemben részesített építészeti értékek építési engedélyezési
eljárásához a jogszabályban előírt mellékleteken kívül csatolni kell:
a.) fénykép-dokumentációt
b.) homlokzati színtervet.
A H jelű helyi védett épület, építmény
34.§.
(1) A védett épületeket hagyományos építészeti tömegükben, tetőformájukban
kell megtartani, érintetlenül hagyva a hagyományos homlokzati nyílásrendet,
és a nyílások osztásait, megőrizve a homlokzati tagozatokat és díszítéseket.
Az átalakított homlokzatok eredeti állapotukba visszaállítható.
(2) A védett épület belső korszerűsítését, átalakítását, esetleg bővítését a
védettség nem akadályozza, sőt a védelem érdekében elő kell segíteni
ezen épületek mai igényeknek megfelelő hasznosítását.
(3) A védett épületeket úgy lehet bővíteni, hogy az eredeti épület tömegformája,
homlokzati kialakítása, utcaképi megjelenése ne változzon, illetve
a legkisebb kárt szenvedjen, és a tervezett bővítés a régi épület formálásával,
szerkezetével, anyaghasználatával összhangban legyen.
(4) A védett épület bontására csak a teljes műszaki és erkölcsi avultság
beálltával kerülhet sor, a védettség megszüntetését követően. A védett
épület bontási engedélyéhez a jogszabályban előírt mellékleteken túl
fénykép-dokumentáció készítése is szükséges.
(5) A védett épület közvetlen szomszédságában lévő építkezés engedélyezési
dokumentációját ki kell egészíteni utcai fénykép-dokumentációval, amely
az adott építkezés két-két szomszédos épületének utcai homlokzatát, kerítését,
kapuzatát, valamint a jellemző növényzetet is tartalmazza.
Tűzvédelem
35.§.
K u p k ö z s é g h e l y i é p í t é s i s z a b á l y z a t a
24
(1)A tűzvédelmi előírásokat a mindenkor érvényben lévő, vonatkozó jogszabályok,
tűzvédelmi előírások figyelembevételével az illetékes tűzvédelmi
szakhatóság állapítja meg
(2)Új épületek építése, meglévő épületek bővítése csak a magasabb szintű
jogszabállyal jóváhagyott Országos Tűzvédelmi Szabályzatban (továbbiakban
OTSZ) meghatározott oltóvíz-mennyiség biztosítása esetén lehetséges.
(3)A területen az OTSZ által meghatározott mennyiségben és módon föld feletti
tűzcsapokat kell kialakítani.
(4)A tűzoltóság vonulása és működése céljára olyan utat, illetőleg területet
kell biztosítani, amely alkalmas a tűzoltógépjárművek nem rendszeres
közlekedésére és működésére.
(5)Az építmények közötti legkisebb távolság szabályozása az OTÉK 36.§-a
szerint történik.
(6)Kialakult állapot esetén, amennyiben a jogszabályban előírt épületek közötti
legkisebb távolság nem tartható, a tűzvédelmi szakhatóság szakhatósági
állásfoglalását kell figyelembe venni az elsőfokú építési engedélyezési
eljárásban.
(7)Az építmények közötti legkisebb távolság tovább nem csökkenthető, amenynyiben
az a kialakult állapot szerint nem éri el a 6,0 métert.
(8)A könnyen éghető anyagú (nád) tetőhéjazatok csak az I. fokú tűzvédelmi
hatóság külön egyedi esetekre vonatkozó engedélye alapján alkalmazható.
(9) A tisztán gázüzemű, a vegyes üzemű, illetve a kettősüzemű járműveket
talajszintnél mélyebb helyen tilos elhelyezni.
K u p k ö z s é g h e l y i é p í t é s i s z a b á l y z a t a
25
Egyéb rendelkezések
Ütemezési javaslat
37.§.
(1) A tervezett lakóterületeket csak ütemezetten, a valós igényeknekm megfelelőn
lehet felhasználni. A jelenleg külterülti lakóterületet akkor
lehet belterületbe vonnni, illetve beépíteni, ha a jelenlegi belterületen
jelölt lakótelkek legalább 75 %-án az építési tevékenység megkezdődött.
(2) A terület felhasználát megelőzően közműellátását, közúti feltárását
biztosítani kell.
Záró rendelkezések
41.§.
(1) Jelen rendelet a kihirdetés napján lép hatályba.
(2) Jelen szabályrendelet csak a szabályozási tervel együtt érvényes, azzal
együtt értelmezhető és használható.
(3) Jelen rendelet rendelkezéseit a hatálybalépését követően keletkezett
ügyekben kell alkalmazni.
(4) Építési engedély, elvi építési engedély érvényét meghosszabbítani jelen
rendelet rendelkezéseinek figyelembe vételével, a magasabb szintű jogszabályban
rögzített módon lehet.
Kup, 2009.
Varga István
Polgármester
Kissné Szántó Mária
Körjegyző
K u p k ö z s é g h e l y i é p í t é s i s z a b á l y z a t a
26
1. számú függelék
Régészeti lelőhelyek
1. BELTERÜLET: hrsz.: 1, 5, 8, 89, 183, 184, 188, 189, 192, 310,
311, 313, 316.
2. LEGELŐ: hrsz.: 092/1, 092/4, 092/6, 092/7, 077/4, 079.
3. MALATÓ: hrsz.: 016/3, 016/5, 016/8, 016/10.
4. FENYŐDOMB: hrsz.: 041/32.
5. EGYES: hrsz.: 067/3., 067/4., 067/5., 067/6., 067/7., 067/8.,
067/10.
2. számú függelék
Országos védelem alatt álló műemléki épületek
Sorszám
Véd.
kat. Cím Megnevezés
1 M 5062 Fő u. Hrsz: 1.
Műemléki környezet: 11., 6., 5.,
4., 316., 311., 310., 189., 188.,
184., 183., 89/2 út.
Római katolikus
templom
M –Műemléki védelem
3. számú függelék
Helyi védett épület, építmény
Sorszám
Véd.
kat. Cím Megnevezés
1 H Fő u. Hrsz: 40. Református templom
2 H Fő u. 77. Hrsz: 180. Lakóház
3 H Fő u. 98. Hrsz: 27. Lakóház
4 H Fő u. 124. Hrsz: 42. Lakóház
5 H Fő u. 154. Hrsz: 61. Lakóház
6 H Fő u. 152. Hrsz: 60. Lakóház
7 H Fő u. 93. Hrsz: Lakóház
8 H Fő u. 36. Hrsz: Lakóház
H – Helyi értékvédelem (épület, építmény)
4. számú függelék
K u p k ö z s é g h e l y i é p í t é s i s z a b á l y z a t a
27
Egyedi tájérték javaslat
1. Idős nyár (Populus sp.) a belterületről nyugati irányba vezető földút
mentén
2. Gólyafészek a művelődési ház előtt kiszélesedő zöldfelületben
3. Idős hárs (Tilia sp.) a római katolikus templom északi oldalán
4. Feszület a rk. templom bejárata mellett
5. Millenniumi emléktábla Devecser felé menő út és a Fő utca találkozásánál
6. Feszület a millenniumi emlékmű mellett
7. Világháborús emlékmű a temetőben
8. Síremlék a temetőben (Parragh síremlék)
9. Feszület a Malom utca és a Fő utca találkozásánál
K u p k ö z s é g h e l y i é p í t é s i s z a b á l y z a t a
28
5. számú függelék
Tájjelleg megtartására alkalmas növényfajok listája
Fák
Acer campestre Mezei juhar
Acer platanoides Korai juhar
Acer pseudoplatanus Hegyi juhar
Acer tataricum Tatár juhar
Alnus glutinosa Mézgás éger
Carpinus betulus Gyertyán
Fraxinus excelsior Magas kőris
Juglans regia Közönséges dió
Platanus acerifolia Platán
Prunus amygdalus Mandula
Quercus robur Kocsányos tölgy
Salix alba Fehér fűz
Tilia cordata Kislevelű hárs
Tilia tomentosa Ezüsthárs
Alacsony termetű fák
Alacsony termetű gyümölcsfák (meggy, szilva)
Crataegus laevigata ’Paul’s Scarlet’ Bíborvirágú galagonya
Pyrus calleryana ’Chanticleer’ Kínai körte
Sorbus borbásii Borbás-madárberkenye
Tilia tomentosa ’Bori’ Ezüst hárs ’Bori’ fajtája
Cserjék
Berberis vulgaris Közönséges borbolya
Buxus sempervirens Puszpáng (temető!)
Cornus mas Húsos som
Cornus sanguinea Veresgyűrű som
Cotinus coggygria Cserszömörce
Crataegus monogyna Egybibés galagonya
Juniperus sabina ’Tamariscifolia’ Nehézszagú boróka (temető!)
Hibiscus syriacus Mályvacserje
Hippophae rhamnoides Homoktövis
Kerria japonica 'Pleniflora' Boglárkacserje
Kolkwitzia amabilis Kínailonc
Laburnum anagyroides Aranyeső
Ligustrum vulgare Vesszős fagyal
Philadelphus coronarius Jezsámen
Prunus spinosa Kökény
Prunus tenella Törpe mandula
Spiraea cinerea 'Grefsheim' Hamvas gyöngyvessző
Spiraea vanhouttei Köz. gyöngyvessző
Syringa vulgaris Kerti orgona
Évelők
Aster sp. Őszirózsa
K u p k ö z s é g h e l y i é p í t é s i s z a b á l y z a t a
29
Bergenia cordifolia Szívlevelű bőrlevél
Calendula officinalis Körömvirág
Chrysanthemum sp. Krizantém
Convallaria majalis Májusi gyöngyvirág
Hemerocallis sp. Sásliliom fajok
Hosta sp. Árnyékliliom fajok
Iris pallida ’Variegata’ Dalmát nőszirom
Lavandula angustifolia Levendula
Rosa sp. Rózsa fajok
Salvia officinalis Orvosi zsálya
Sedum sp. Varjúháj
Sempervivum sp. Kövirózsa
Yucca filamentosa Fürtös pálmaliliom
6. számú függelék
Legfontosabb építésüggyel kapcsolatos jogszabályok
(A felsorolás a jogszabályalkotás függvényében változhat.)
TÖRVÉNYEK
o 1988. évi I. tv. a közúti közlekedésről
o 1990. évi LXV. tv. a helyi önkormányzatokról
o 1994. évi LV. tv. a termőföldről
o 1995. évi LIII. tv. a környezet védelmének általános szabályairól
o 1995. évi LVII tv. a vízgazdálkodásról
o 1996. évi LIII. tv. a természet védelméről
o 1996. évi LIV. tv. az erdőről és az erdő védelméről
o 1997. évi LXXVIII. tv. az épített környezet alakításáról és védelméről
o 2000. évi XXXV. tv. a növényvédelemről
o 2000. évi XLIII. tv. a hulladékgazdálkodásról
o 2001. évi LXIV. tv. a kulturális örökség védelméről
o 2003. évi C. tv. az elektronikus hírközlésről
ORSZÁGOSAN ÉRVÉNYES RENDELETEK
o 72/1996. (V.22.) Korm. rendelet a vízgazdálkodási hatósági jogkör
gyakorlásáról
o 123/1997. (VII. 18.) Korm. rendelet a vízbázisok, a távlati vízbázisok,
valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről
o 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet az Országos Településrendezési és
Építési Követelményekről
o 18/2001. (X. 18.) NKÖM rendelet a régészeti lelőhelyek feltárásának,
illetve a régészeti lelőhely, lelet megtalálója anyagi elismerésének
részletes szabályairól
o 21/2001. (II.14.) Korm. rendelet a levegő védelmével kapcsolatos
egyes szabályokról
o 49/2001.(IV.3.) Korm. rendelet a vizek mezőgazdasági eredetű
nitrátszennyezéssel szembeni védelméről
o 50/2001.(IV.3.) Korm. rendelet a szennyvizek és szennyvíziszapok mezőgazdasági
felhasználásának és kezelésének szabályairól
K u p k ö z s é g h e l y i é p í t é s i s z a b á l y z a t a
30
o 98/2001. (VI.15.) Korm. rendelet a veszélyes hulladékkal kapcsolatos
tevékenységek végzésének feltételeiről
o 201/2001. (X.25.) Korm. rendelet az ivóvíz minőségi követelményeiről
és az ellenőrzés rendjéről
o 213/2001. (XI.14.) Korm. rendelet a települési hulladékkal kapcsolatos
tevékenységek végzésének feltételeiről
o 271/2001. (XII.21.) Korm. rendelet a hulladékgazdálkodási bírság mértékéről,
valamint kiszabásának és megállapításának módjáról
o 126/2003. (VIII.15.) Korm. rendelet a hulladékgazdálkodási tervek
részletes tartalmi követelményeiről
o 164/2003. (X.18.) Korm. rendelet a hulladékkal kapcsolatos nyilvántartási
és adatszolgáltatási kötelezettségekről
o 192/2003. (XI.26.) Korm. rendelet a veszélyes hulladékkal kapcsolatos
tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 98/2001. (VI.15.) Korm.
rendelet módosításáról
o 47/2004 (III.18.) Korm. rendelet a levegőtisztaság védelméről
o 219/2004. (VII.21.) Korm. rendelet a felszín alatti vizek védelméről
o 220/2004. (VII.21.) Korm. rendelet a felszíni vizek minősége védelmének
szabályairól
o 221/2004. (VII.21.) Korm. rendelet a vízgyűjtő-gazdálkodás egyes szabályairól
o 224/2004. (VII. 22.) Korm. rendelet a hulladékkezelési közszolgáltató
kiválasztásáról és a közszolgáltatási szerződésről
o 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet az európai közösségi jelentőségű
természetvédelmi rendeltetésű területekről
o 2/2005. (I.11.) Korm. rendelet az egyes tervek, illetve programok
környezeti vizsgálatáról
o 314/2005. (XII.25.) Korm. rendelet a környezeti hatásvizsgálati és az
egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról
o 27/2006. (II. 7.) Korm. rendelet a vizek mezőgazdasági eredetű
nitrátszennyezéssel szembeni védelméről
o 269/2007. (X. 18.) Korm. rendelet a NATURA 2000 gyepterületek fenntartásának
földhasználati szabályairól
o 35/1996. (XII.29.) BM rendelet az Országos Tűzvédelmi Szabályzat kiadásáról
o 41/2000. (XII.20.) EüM-KöM együttes rendelet az egyes veszélyes anyagokkal,
illetve veszélyes készítményekkel kapcsolatos egyes tevékenységek
korlátozásáról
o 16/2002. (IV.10.) EüM rendelet a települési szilárd és folyékony hulladékkal
kapcsolatos közegészségügyi követelményekről
o 85/2000. (XI. 8.) FVM rendelet a telekalakításról
o 10/2000. (VI.2.) KöM-EüM-FVM-KHVM együttes rendelet a felszín alatti
víz és földtani közeg minőségi védelméhez szükséges határértékekről
o 14/2001. (V.9.) KöM-EüM-FVM együttes rendelet a légszennyezettségi
határértékekről, a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási
határértékeiről
o 16/2001. (VII.18.) KöM rendelet a hulladékok jegyzékéről
o 17/2001. (VIII.3.) KöM rendelet a légszennyezettség és a helyhez kötött
légszennyező források kibocsátásának vizsgálatával, ellenőrzésével,
értékelésével kapcsolatos szabályokról
o 2/2002. (I. 23.) KöM-FVM együttes rendelet az érzékeny természeti területekre
vonatkozó szabályokról
o 8/2002. (III.22.) KöM-EüM együttes rendelet a zaj-és rezgésterhelési
határértékek megállapításáról
K u p k ö z s é g h e l y i é p í t é s i s z a b á l y z a t a
31
o 46/1997. (XII. 29.) KTM rendelet az egyes építményekkel, építési munkákkal
és építési tevékenységekkel kapcsolatos építésügyi hatósági
engedélyezési eljárásokról
o 4/2002. (X.7.) KvVM rendelet a légszennyezettségi agglomerációk és
zónák kijelöléséről
o 5/2002. (X.29.) KvVM rendelet a települési szilárd hulladék kezelésére
szolgáló egyes létesítmények kialakításának és üzemeltetésének
részletes műszaki szabályairól
o 7/2003. (V.16.) KvVM-GKM együttes rendelet az egyes levegőszennyező
anyagok összkibocsátási határértékeiről
o 27/2004. (XII.25.) KvVM rendelet a felszín alatti víz állapota szempontjából
érzékeny területeken levő települések besorolásáról
o 28/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet a vízszennyező anyagok kibocsátásaira
vonatkozó határértékekről és alkalmazásuk egyes szabályairól
o 27/2005. (XII. 6.) KvVM rendelet a használt és szennyvizek kibocsátásának
ellenőrzésére vonatkozó részletes szabályokról
o 20/2006. (IV. 5.) KvVM rendelet a hulladéklerakással, valamint a hulladéklerakóval
kapcsolatos egyes szabályokról és feltételekről
o 45/2006. (XII. 8.) KvVM rendelet az európai közösségi jelentőségű
természetvédelmi rendeltetésű területekkel érintett földrészletekről
o 4/2003. (II. 20.) NKÖM rendelet az örökségvédelmi hatástanulmányról
o 37/2007. (XII. 13.) ÖTM rendelet az építésügyi hatósági eljárásokról,
valamint a telekalakítási és az építészeti-műszaki dokumentációk tartalmáról
o 9/2008. (II. 22.) ÖTM rendelettel kiadott Országos Tűzvédelmi Szabályzat