Kup Község Önkormányzat Képviselő-testületének 5/2009.(IV.16.) önkormányzati rendelete

Kup község Helyi Építési Szabályzatának, valamint Szabályozási Tervének jóváhagyásáról

Hatályos: 2018. 12. 06


Kup Község Önkormányzat Képviselő-testületének

5/2009. (IV. 16.) sz. rendelete

Kup község Helyi Építési Szabályzatának,

valamint Szabályozási Tervének jóváhagyásáról


Kup Község Önkormányzatának Képviselőtestülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 6.§. (3) bekezdésében, valamint a helyi önkormányzatokról szóló, módosított 1990. évi LXV. törvény 8.§. (1) bekezdésében biztosított feladat- és jogkörében eljárva az alábbi rendeletet alkotja.


Általános előírások


Az előírások hatálya

1.§.1



Az előírások alkalmazása

2.§.


(1) Az előírásokat a City plus Bt. tervezőirodája által készített R-2 jelű külterületi szabályozási tervvel, és az R-3 jelű belterületi szabályozási tervvel együtt kell alkalmazni.


(2) Az 1.§-ban meghatározott település területén területet felhasználni, telket alakítani, építményt tervezni, építeni, átalakítani, bővíteni, felújítani, helyreállítani, korszerűsíteni, lebontani, elmozdítani, a rendeltetését megváltoztatni, valamint mindezekre hatósági engedélyt adni az általános érvényű előírások mellett csak a szabályozási terv és a jelen helyi építési szabályzat rendelkezéseiben foglaltaknak megfelelően szabad. E rendeletben nem szabályozott kérdésekben az OTÉK előírásai szerint kell eljárni.


A szabályozás elemei

3.§.

(1) Irányadó szabályozási elemek

a.)Irányadó telekhatár

Az irányadó telekhatár a szabályozási terv által javasolt telekkialakítást rögzíti.

b.)Megszüntető jel

A szabályozási terv által megszüntetendő telekhatárokat jelöli.


(2) Kötelező szabályozási elem az összes olyan szabályozási elem, mely nem irányadó.


(3) A kötelező szabályozási elemek módosítása csak a szabályozási terv módosításával hajtható végre.


(4) Az irányadó szabályozási elemek csak telekalakítási javaslatot rögzítenek, alkalmazásuk nem kötelező.



Telekalakítási rendelkezések

4.§.


(1) Telekalakítás a meglévő telekstruktúrához igazodva az övezeti előírások szerinti minimális teleknagyság betartásával és a tervezett úthálózat szabályozási vonalainak figyelembevételével engedélyezhető.


(2) Amennyiben a telekalakításra kizárólag a közterület szélesítése céljából kerül sor, a telekalakítás és a beépítés akkor is engedélyezhető, ha a telek mérete alapján a telekalakítást megelőzően beépíthető lett volna, de a telekalakítást követően a telek méretei már nem érik el az övezetben előírtakat, de alapterülete meghaladja a 400 m2-t, s a telek beépítése a szomszédos telkek beépíthetőségét nem korlátozza.


(3) Közforgalom elől elzárt magánút, mezőgazdasági út elhelyezése céljára más jogszabályi előírás hiányában, az OTÉK figyelembe vételével legalább 6 m szélességű területsávot kell biztosítani. Közforgalom elől el nem zárt magánút műszaki paramétereire ugyanazon előírások vonatkoznak,

mint a közutakra. Magánút, mezőgazdasági út számára kialakított telek területe a vonatkozó övezeti előírásban rögzített legkisebb kialakítható telek területétől kevesebb is lehet.


(4) Közműlétesítmény elhelyezése céljára a vonatkozó övezeti előírásban rögzítettől kisebb telek is kialakítható.


(5) Az új saroktelkek előkerti határvonal-hosszának legalább 3,0 m-rel nagyobbnak kell lennie az egyes övezetekben kialakítható telkek előírt legkisebb szélességénél.


Az építési engedélyezési eljárás helyi szabályai

5.§.


(1) 2


Építési telkek beépítési módjának meghatározása

6.§.


(1) Az építési telkek épület elhelyezésére szolgáló területrészét az övezeti előírásokban meghatározott építési hely valamint a kötelező zöldfelületi területhasználatok beépítési korlátozásai alapján kell megállapítani. Épület az adott építési telken belül ott építhető, ahol azt az összes előírás azt lehetővé teszi.


(2) Az építési helyet meghatározó minimális elő-, oldal- és a hátsókert méreteket az adott beépítési mód alapján az OTÉK előírásai szerint kell megállapítani. Az ettől eltérő helyi előírásokat az övezeti előírások rögzítik.


(3) Ahol a terv csak előkert és hátsókert határt jelöl, ott az oldalkert a beépítési mód függvényében, jelen szabályzat övezeti előírásaiban foglaltak szerint biztosítandó.


(4) Ahol a terv, építési helyet nem jelöl, ott az övezeti előírásokban meghatározott paraméterek szerinti elő-, oldal- és hátsókertek értelemszerűen biztosítandók.


(5) A kialakult beépítési módú, átalakításra nem szánt karakterű területeken ha a telek jelenlegi jellemzői az építési előírásoknak nem felelnek meg, de az eltérés a korábbi előírások szerint alakult ki, az alább felsorolt szabályok szerint lehet építési munkát, illetve telekalakítást végezni:

a.) ha a telek jelenlegi beépítettsége nem felel meg az építési előírásoknak, a meglévő épület átalakítható, felújítható, de bővítés (sem vízszintes, sem függőleges irányaba) nem engedélyezhető, kivéve a már meglévő magastető beépítését, illetve a lapostető magastetővel való beépítését; ha az épület lebontásra kerül, a telket beépítetlen teleknek kell tekinteni és az övezeti előírásokat kell alkalmazni,

b.) ha a telek jelenlegi beépítési módja és az előkert nagysága nem felel meg az építési előírásoknak, az előírástól eltérő beépítési mód megtartható, de az épületek csak a telekre vonatkozó építési előírások betartásával az előírások szerinti építési helyen belül bővíthetők,

c.) ha a telken található meglévő építmények építménymagassága meghaladja a vonatkozó övezeti előírásokban rögzített értéket, a meglévő építmények bővíthetők, de a bővítmények egyik homlokzatának magassága sem haladhatja meg a vonatkozó övezeti előírásban a legnagyobb építménymagasságnál előírt számértéket; ha a meglévő építmények lebontásra kerülnek, a telket beépítetlen teleknek kell tekinteni és a vonatkozó építménymagassági előírásokat kell érvényesíteni.


(6) Az övezetek előírásai közt előforduló „K” betűjelzés kialakult állapotot jelent. Ha az övezetre előírt paramétereket a kialakult állapot szerinti adatok meghaladják –

a.) telekméret, beépítettség, építménymagasság, előkert vonatkozásában átalakítás és bővítés esetén a kialakult állapot tartható, a bővítés során keletkező új épületrészekre is, új beépítésnél a jelen előírásokat kell betartani;

b.) oldal- és hátsókert vonatkozásában, ha a kialakult állapot szerint az épületek közötti távolság a tényleges építménymagasság értékénél kisebb, ez az érték csak átalakítás esetén tartható, oldalkert irányú bővítésnél és új építésnél a távolságokat a jelen előírások szerint biztosítani kell.


(7) Oldalhatáron álló beépítési mód esetében az utcára merőleges főtömeg az utcai homlokzat síkjától legalább 5,0 m távolságban az építési helyen belül oldalirányba is bővülhet.


Az építményekre vonatkozó általános előírások

7.§


(1) A településen csak olyan településképi és építészeti szempontból igényes építmények építhetők, amelyeket a telek adottságainak, a környezetük jellegének, a rendeltetésük követelményeinek, az építőanyagok sajátosságainak megfelelően alakítottak ki.


(2) 3


(3) Állattartó épületek a helyi állattartási rendeletben rögzített szabályok szerint helyezhetők el.


(4) Az építési övezetekre megengedett legnagyobb építménymagasság értékeit nem lépheti át az építmény

a.) a közterület felé néző,

b.) a szomszédos telekhatártól 3 m-en belül álló

homlokzatának magassága.


(5) 4


(6) 5


(7) Terepszint alatti építményekre vonatkozó előírások:

a.) Terepszint alatti építmény - lápterület, Ev övezeti jelű védelmi erdőterület, továbbá Má0 övezeti jelű mezőgazdasági terület kivételével - bárhol létesíthető, ahol nem gátolják építéshidrológiai, mérnökgeológiai vagy más geotechnikai adottságok illetve nem veszélyeztet b.) A terepszint alatti építmény csak az építési helyen belül emelkedhet ki a terepszintből.

c.) A terepszint alatti létesítmény feletti kert, zöldfelület az OTÉKban rögzített feltételek mellett számítható be az építési telekre előírt legkisebb zöldfelületi mutató értékébe.

d.) A terepszint alatti beépítettség nem haladhatja meg az építési övezetben, övezetben előírt beépíthetőség mértékét.


(8) 6



Reklámfelületek kialakítása

8.§.


(1) A lakosság általános tájékoztatását szolgáló útbaigazító tábla, térkép vagy más jelzés közterületen szabadon elhelyezhető. Kialakítása, anyaghasználata, formavilága a helyi hagyományokhoz alkalmazkodjon. Elhelyezése a táj- és településképet, utcaképet nem bonthatja meg, jogos érdeket nem sérthet, közforgalmat nem akadályozhat és a közbiztonságot nem veszélyeztethet.


(2) 7


(3) 8


Külterület és belterület

10.§.

(1) 9


(2) A belterületbe vonásra tervezett beépítésre szánt területek a belterületbe vonást megelőzően is beépíthetők az övezeti előírásokban szabályozott módon. A beépítésnek nem feltétele a belterületi fekvés.


Területfelhasználás

11.§.10


A település területe az alábbi területfelhasználási kategóriákba tagozódik:

a.) beépített és beépítésre szánt területek építési használatuk általánosjellege, valamint sajátos építési használatuk szerint

aa) lakóterület:

aaa) falusias lakóterület,

ab) gazdasági terület:

aba) ipari terület

1.1. egyéb terület,

ac) különleges terület

aca) temető terület,

acb) bányaterület,

acc) honvédelmi terület.

b.) beépítésre nem szánt területek

ba) közlekedési- és közműterület,

bb) zöldterület,

bc) erdőterület,

bd) mezőgazdasági terület,

be) vízgazdálkodási terület.



Beépített és beépítésre szánt területek

12.§.


Beépítésre szánt területen épület építésére építésügyi hatósági engedély csak akkor adható, funkcióváltás csak akkor engedélyezhető, illetve az engedélyek érvénye csak akkor hosszabbítható meg, ha a közművesítettség az alábbi mértékben biztosított:

a.)a beépítésre szánt terület belterületi részén közüzemi ivóvíz szolgáltatás, közüzemi szennyvízelvezetés és –tisztítás, közüzemi villamos energia és gáz szolgáltatás, közterületi nyílt vagy zárt rendszerű csapadékvíz-elvezetés;

b.)a beépítésre szánt terület külterületi részén közüzemi ivóvíz szolgáltatás, egyedi közművel történő szennyvíztisztítás és szennyvízelhelyezés, közüzemi villamos energia szolgáltatás, közterületi nyílt rendszerű csapadékvíz-elvezetés.


Lakóterületek


Falusias lakóterület

13.§.


(1) 11 A falusias lakóterületen elhelyezhető:

  1. - lakóépület,

  2. - mező- és erdőgazdasági (üzemi) épület,

  3. - a helyi lakosságot szolgáló, nem zavaró hatású kereskedelmi, szolgáltató,

  4. és kézműipari épület,

  5. - vendéglátó épület,

  6. - szálláshely szolgáltató épület,

  7. - helyi igazgatási, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület,

  8. - sportépítmény.


(2) Lakóterületen gazdasági tevékenység csak akkor folytatható, továbbá telephely csak akkor alakítható ki, amennyiben a rendeltetési használatból eredő sajátos hatások nem korlátozzák a szomszédos telkeknek az övezeti előírásoknak megfelelő beépítését, használatát.


(3) 12 A lakóterületen a számított környezeti terheléstől függetlenül az alábbi kisipari tevékenységek nem helyezhetők el:

  1. - autófényező, karosszéria lakatos, autóbontó,

  2. - fafűrészelő,

  3. - galvanizáló,

  4. - műanyagfeldolgozó,

  5. - műanyag darálás, darabolás,

  6. - öntő, ónozó, ólmozó, ólomöntő, mártó,

  7. - vegyianyag készítő és előállító,

  8. - vas- és fémszerkezeti lakatos,

  9. - asztalos (javító-szolgáltatás kivételével),

  10. - sírköves, műköves,

  11. - tűzikovács.


(4) A falusias lakóterület építési övezetben található kialakult telkek beépíthetők, amennyiben területük eléri a 400 m2-t. A beépíthető telek minimális szélessége a homlokvonalon 12 m.


(5) 13


(6) Az épületek utcai homlokvonalát az építési hely utcai határvonalára kell elhelyezni.


(7) Az építési telkeken a hagyományos, kialakult beépítési mód figyelembe vételével a meghatározott építési helyen legfeljebb kettő épület-tömeg helyezhető el.


(8) 14 A falusias lakóterület építési övezeteiben a kialakult beépítés figyelembevételével az alábbi telekalakítási és beépítési előírásokat kell alkalmazni a beépítésre szánt telkekre vonatkozóan:

a.)Lf-1. jelű építési övezet

aa)Beépítési mód K - oldalhatáron álló

ab)Kialakítható telek területe min. 1200 m2

ac)Kialakítható telek szélessége min. 18 m a telek homlokvonalán

ad)Megengedett legnagyobb beépítettség 25 %

ae)Megengedett legkisebb építménymagasság K

af)Megengedett legnagyobb építménymagasság 4,5 m

ag)Megengedett legkisebb zöldfelület 40 %

ah) Megengedett legnagyobb épületszélesség 7,5 m

ai)Az épületek az utcai homlokvonalon utcával párhuzamos szárnnyal is bővülhetnek.

aj)Lf-1*. jelű építési övezetben a kialakítható telek minimális szélessége

homlokvonalon minimum 12 méter, területe minimum 900 m2.


b.) Lf-2. jelű építési övezet

ba)Beépítési mód oldalhatáron álló

bb)Kialakítható telek legkisebb területe 900 m2

bc)Kialakítható telek legkisebb szélessége 18 m a telek homlokvonalán

bd)Megengedett legnagyobb beépítettség 30 %, de max 200 m2

be)Megengedett legkisebb építménymagasság 4,0 m

bf)Megengedett legnagyobb építménymagasság 4,5 m

vg)Megengedett legkisebb zöldfelület 40 %

bh)Megengedett legnagyobb épületszélesség 7,5 m

bi)A feltétel teljesítéséhez kötött építési tilalommal érintett területen a lakótelkek akkor alakíthatók ki, továbbá akkor építhetők be, ha méréssel és számítással alátámasztott dokumentációval igazolható, hogy a Bitva-patakból esetleg kilépő árvizek a beépítendő területet nem veszélyeztetik, továbbá a jelenlegi belterületen jelölt minden lakótelek beépült, és ha a tényleges építési szándék ismeretében a Képviselőtestület rendeletében beépítését jóváhagyja, továbbá a 12.§-ban előírt műszaki infrastruktúra teljes körűen kiépülését.


(9) 15


(10) 16


(11) A lakóépülettől különálló, a főfunkció építményét/építményeit (továbbiakban:főépület(ek)) kiegészítő épületek a főépülettel azonos oldalhatárra, azzal építészeti egységet alkotva építhető, homlokzatának magassága, illetve gerincmagassága a főépületét nem haladhatja meg, tömegarányaival annak méreteit kell követni.


(12) A lakóterületen belül állattartó gazdasági épület a helyi állattartási rendelet szerint kerülhet elhelyezésre. Állattartó épület legkisebb építménymagassága a (8) bekezdésben rögzítettől kisebb, tetőformálása a (10) bekezdésben rögzítettől eltérő is lehet.



(13) Építési telkeken a be nem épített, és burkolattal el nem látott területeket zöldfelületként kell kialakítani és fenntartani.


(14) 17

Gazdasági terület

14.§.


(1) A gazdasági terület elsősorban a gazdasági célú építmények elhelyezésére szolgál.


(2) 18 A gazdasági terület lehet

a) ipari terület

aa) egyéb terület.


(3) A gazdasági terület építési övezeteiben található kialakult telkek beépíthetők, amennyiben területük eléri az 1000 m2-t. A beépíthető telek minimális szélessége a homlokvonalon 20 m.


(4) Gazdasági területen az épületek lapos, vagy magastetővel létesíthetők. A magastető hajlásszöge 15-nál alacsonyabb, 45º-nál meredekebb nem lehet. Rendhagyó színű fedések nem alkalmazhatók.


(5) A telkek utcai telekhatárán 1,50 – 2,00 méter magasságú, utcai kerítések létesíthetők.


(6) 19


Ipari terület

(Egyéb terület)

15.§.


(1) Az egyéb ipari terület építési övezeteiben elsősorban az ipar, az energiaszolgáltatás és a településgazdálkodás építményei helyezhetők el.


(2) Az egyéb ipari terület az alábbi építési övezetekre tagozódik:

a. egyéb ipari terület - ipar /GIPe/

b. egyéb ipari terület – településgazdálkodás /GIPT/


(3) A GIPe. jelű építési övezetben elhelyezhető:

a. mindenfajta, nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épület,

b. egyéb irodaépületek,

c. üzemanyagtöltő.


(4) A GIPe. jelű építési övezetben nem helyezhetők el jelentős zavaró hatást gyakorló, a mindenkori környezetvédelmi határértékeknél nagyobb mértékben környezetszennyező, bűzös, fertőző vagy robbanóanyaggal kapcsolatos termelő, tároló létesítmény, továbbá olyan létesítmény, amelynek rendeltetési használatból eredő sajátos hatásai korlátozzák a szomszédos telkek övezeti előírásoknak megfelelő beépítését, használatát.


(5) A GIPT. jelű építési övezetében az energiaszolgáltatás, a településgazdálkodás, a településüzemeltetés létesítményei helyezhetők el.



(6) Az egyéb ipari terület építési övezeteiben az épületek az alábbiak szerint kialakított építési helyen belül helyezhetők el:

a. előkert mértéke minimum 5,0 méter,

b. oldalkert mértéke nem lehet kisebb az OTÉK szerint meghatározott legkisebb távolságnál, sem 5,0 méternél,

c. a hátsókert mértéke nem lehet kisebb sem az OTÉK szerint meghatározott legkisebb távolságnál, sem 10,0 méternél.


(7) 20 Az egyéb ipari terület építési övezeteiben az alábbi telekalakítási és beépítési előírásokat kell alkalmazni a beépítésre szánt telkekre vonatkozóan:

a) GIPe, GIPT. jelű építési övezet

aa) Beépítési mód szabadon álló

ab) Kialakítható telek területe min. 2000 m2

ac) Kialakítható telek szélessége min. 20 m a telek homlokvonalán

ad) Megengedett legnagyobb beépítettség 40 %

ae) Megengedett legkisebb építménymagasság K

af) Megengedett legnagyobb építménymagasság K - 7,5 m

ag) Megengedett legkisebb zöldfelület 20 %


(8) A GIPT. jelű építési övezetében található telkek méretüktől függetlenül beépíthetők.


(9) A GIPe. jelű építési övezetben a (7) pontban rögzített megengedett legnagyobb építménymagasságnál magasabb, de legfeljebb 10,0 méteres is engedélyezhető, ha azt az alkalmazott technológia indokolttá teszi.


Különleges terület

16.§.


(1) A különleges területbe azok a területek tartoznak, amelyek a rajtuk elhelyezkedő épületek különlegessége miatt (helyhez kötöttek, jelentős hatást gyakorolnak a környezetükre vagy a környezetük megengedett külső hatásaitól is védelmet igényelnek) más beépítésre szánt területfelhasználású területektől eltérnek.


(2) Különleges terület területfelhasználási kategóriájú területek:

a. KTE övezeti jelű temető terület,

b. KB övezeti jelű bánya terület

c. KH övezeti jelű honvédségi terület


(3) A különleges területen az építési övezetek fő rendeltetésének megfelelő, valamint az ahhoz kapcsolódó építmények helyezhetők el.


(4) Épületek az alábbiak szerint kialakított építési helyen belül helyezhetők el:

a. előkert mértéke minimum 5,0 méter,

b. oldalkert mértéke nem lehet kisebb az OTÉK szerint meghatározott legkisebb távolságnál, sem 5,0 méternél,

c. a hátsókert mértéke nem lehet kisebb sem az OTÉK szerint meghatározott legkisebb távolságnál, sem 10,0 méternél.

(5) A különleges terület építési övezetben található kialakult telkek beépíthetők, amennyiben területük eléri a 2000 m2-t. A beépíthető telek minimális szélessége a homlokvonalon 20 m.


(6) 21 A különleges terület építési övezeteiben a kialakult beépítés figyelembevételével az alábbi telekalakítási és beépítési előírásokat kell alkalmazni a beépítésre szánt telkekre vonatkozóan:

a)KTE. jelű temető terület

aa)Beépítési mód szabadon álló

ab)Kialakítható telek területe 4000 m2

ac)Kialakítható telek szélessége 50 m

ad)Megengedett legnagyobb beépítettség 10 %

ae)Megengedett legkisebb építménymagasság K

af)Megengedett legnagyobb építménymagasság 4,5 m

ag)Megengedett legkisebb zöldfelület 50 %

ah)Harangláb, harangtorony esetén egyedi építési engedélyezési eljárás keretében a megengedett legnagyobb építménymagasságnál magasabb, a megengedett tetőhajlásszögtől

eltérő is engedélyezhető.

A temetőt kerítése mentén fasorral kell határolni.


b.)KB. jelű bánya terület

ba)Beépítési mód szabadon álló

bb)Kialakítható telek területe 2000 m2

bc)Megengedett legnagyobb beépítettség 10 %

bd)Megengedett legkisebb építménymagasság 3,0 m

be)Megengedett legnagyobb építménymagasság K – 6,0 m

bf)Megengedett legkisebb zöldfelület 40 %

bg)Az építmények a technológiai igényeknek megfelelő kialakítással helyezhetők el.

bh)Az egyéb ipari terület építési övezeteiben a megengedett legnagyobb építménymagasságnál egyedi építési engedélyezési eljárás keretében magasabb is engedélyezhető, ha azt az alkalmazott technológia indokolttá teszi

A bánya felhagyását követően rekultiválását el kell végezni és területét alkalmassá kell tenni a tervezett új országos főút fogadására.

Az Országos Ásványvagyon Nyilvántartásban szereplő, megkutatott, nemfémes ásványi nyersanyagokkal érintett területek más irányú hasznosítása engedélyezésébe a Magyar Geológiai Szolgálatot, illetve Veszprémi Bányakapitányságot szakhatóságként be kell vonni.


c.)KH. jelű építési övezet

ca)Beépítési mód szabadon álló

cb)Kialakítható telek területe min. 2000 m2

cc)Kialakítható telek szélessége min. 20 m a telek homlokvonalán

cd)Megengedett legnagyobb beépítettség 10 %

ce)Megengedett legkisebb építménymagasság 3,0 m

cf)Megengedett legnagyobb építménymagasság 6,0 m

cg)Megengedett legkisebb zöldfelület 80 %


(7) Az épületek lapos, vagy magastetővel létesíthetők. A magastető hajlásszöge 15-nál alacsonyabb, 45º-nál meredekebb nem lehet. Tetőhéjazatként lemezfedést, cserépfedést, vagy sötét tónusú kiselemes hatású fedést kell alkalmazni. Torony, előtető fedése a fent rögzítettől eltérően is kialakítható.


(8) A különleges területen elhelyezhető építmények kialakítása során figyelembe kell venni a környező beépítés jellemzőit (méretek, karakter, élet- és vagyonbiztonság, stb.) és szabályozási előírásait.


(9) Az épületek homlokzatát a helyi építészeti hagyományoknak megfelelően csak a településre jellemző, természetes anyagokkal és színekkel, a helyi építészeti hagyományokhoz illeszkedő megjelenéssel lehet kialakítani.


(10) Építési telkeken a be nem épített, és burkolattal el nem látott területeket zöldfelületként kell kialakítani és fenntartani.








Beépítésre nem szánt területek


Közlekedési- és közműterület

18.§.


(1) A közlekedési és közműterület az országos és a helyi közutak, a kerékpárutak, a gépjármű várakozóhelyek (parkolók) – a közterületnek nem minősülő telkeken megvalósulók kivételével -, a járdák és a gyalogutak, mindezek csomópontjai, vízelvezetési rendszere és környezetvédelmi létesítményei, továbbá a közművek és a hírközlés építményeinek elhelyezésére szolgál.


(2) 22Közlekedési és közműterület területfelhasználási kategóriájú területek:

a.) KÖu. övezeti jelű közúti közlekedési és közműterület.


(3) A közlekedési és közműterületen az (1) bekezdésben foglaltakon túl elhelyezhető a közlekedést kiszolgáló közlekedési építmény is.


(4) A közlekedési és közműterületbe tartozó közterületek telekhatárait, szabályozási szélességét és védőtávolságait a szabályozási terv ábrázolja.


(5) Az utak szabályozási területébe eső, illetve a szabályozási vonal korrigálása következtében a közlekedési területbe került épületrészeken – az utak fejlesztésének várható idejét, az épületnek az út szabályozási területében elfoglalt helyét, az épület sajátosságait (eszmei és gazdasági értékét) mérlegelve, - csak karbantartás, felújítás jellegű munkálatok hajthatók végre. Ezen épületek bővítése az utak szabályozási területén belül nem lehetséges.


(6) A közutak, vasút elhelyezése céljára más jogszabályi előírás hiányában, az OTÉK figyelembe vételével az alábbi szélességű építési területet (szabályozási szélesség) kell biztosítani:

a.)országos főutak: 40 m, illetve a kialakult (K) állapot,

b.)országos mellékutak: 30 m, illetve a kialakult (K) állapot,

c.)helyi gyűjtőutak: 22 m, illetve a kialakult (K) állapot,

d.)kiszolgáló út: 12 m, illetve a kialakult (K) állapot,

e.)kerékpárút, gyalogút: 3 m, illetve a kialakult (K) állapot.


(7) A közlekedési területen műtárgyakat, közvilágítást, közterületi építményeket, növényzetet úgy kell elhelyezni, hogy azok a közlekedést és az utak láthatóságát, az útcsatlakozások beláthatóságát ne akadályozza.


(8) A meglévő és tervezett országos közút beépítésre nem szánt területen lévő szakasza mentén annak tengelyétől számított 50 méter, főűtvonal esetén 100 méter távolságon belül építmény csak a külön jogszabályokban előírt feltételek szerint helyezhető el.


(9) A település utcái mentén, ahol nincs akadályozó tényező, fasor kell telepíteni. A zöldsáv fenntartását, gyommentesítését tulajdonosának, illetve kezelőjének folyamatosan el kell végezni.


(10) Önálló gyalogutat, kerékpárutat, magánutat a telekalakítás során önálló helyrajzi számú telken kell elhelyezni.


19.§.


(1) A közművezetékek védelme érdekében a vonatkozó jogszabályokban előírt védőtávolságokat be kell tartani.


(2) Az ivóvíz minőségű víz beszerzésére, kezelésére, tárolására, továbbítására és szétosztására szolgáló létesítmények védőterületein csak a rendeltetésszerű üzemeltetés érdekében végzett építési tevékenység folytatható.


(3) A település csapadékvíz elvezetését nyílt árokhálózatban, csapadékvíz csatornahálózatban kell elvezeti. A vízelvezető árkokat kialakításuknál, illetve karbantartásuknál védő gyeptakaróval kell ellátni.


(4) A nyílt árkos vízelvezető rendszerek kialakításához (kapubejáró, csatornázás) a közútkezelői hozzájárulást minden esetben be kell szerezni. A ingatlanok előtt húzódó csapadékvíz-elvezető árkokat az ingatlantulajdonosok kötelesek tisztítani, karbantartani.


(5) A meglévő elektromos légvezetékek szabad megközelítését, védőtávolságát biztosítani kell.


(6) A tervezett közművezetékek építésekor az esetleges közös kivitelezés érdekében a vezetékek nyomvonalát egyeztetni kell a közműüzemeltetőkkel.


(7) A tervlapokon feltüntetett közművezetékek jelölése csak irányadó. Az építési és egyéb munkák során a közművezetékek feltárását és pontos bemérését el kell végezni.


Zöldterületek

20.§.


(1) A zöldterület az állandóan növényzettel fedett közterület (közkert, közpark).


(2) 23 Zöld terület területfelhasználási kategóriájú területek:

a.) Z övezeti jelű területek.


(3) A zöldterületen a pihenést és a testedzést szolgáló építmény (sétaút, pihenőhely, tornapálya, gyermekjátszótér, stb.), vendéglátó épület, a terület fenntartásához szükséges épület, továbbá víz- és zöldfelületek, közművek helyezhetők el.


(4) A zöldterületen legfeljebb 4,5 méter építménymagasságú épületek legfeljebb 2 %-os beépítettséggel helyezhetők el.


(5) A zöldterületen bármilyen építmény csak úgy helyezhető el, hogy a kivágott fákat, növényzetet pótolni kell. Közterületen történő fakivágás esetén az azt követő pótlást tájhonos, lombhullató min. 3-szor iskolázott példány telepítésével kell végrehajtani.


(6) A szabályozási tervlapok szerinti zöldterületeket más célra felhasználni nem szabad.


(7) Közpark zöldfelületi kialakítása előtt a területre vonatkozó kertépítészeti tervet kell készíteni, és a növényzet telepítését ez alapján kell kivitelezni.


(8) A meglévő és az újonnan létesítendő zöldterületek folyamatos fenntartásáról, esetenkénti felújításáról gondoskodni kell.


(9) Zöldterületeken elsősorban a tájra jellemző, lombhullató cserje- és fafajok telepítése lehetséges, az 5. számú függelékben található fajlista felhasználásával. A mellékelt növénylista bővíthető, de kifejezetten a tájegységre jellemző, a hazai flórát reprezentáló, lombhullató fajok alkalmazhatók. Közterületi növénytelepítésnél a tűlevelű örökzöldek dominanciája kerülendő.


(10) A parkosításnál, növényzet telepítésnél a tájjelleg megőrzése mellett allergiát nem okozó fafajok, cserjék, dísznövények alkalmazhatók.



Erdőterület

21.§.


(1) A településen lévő erdőterület nagysága összességében nem csökkenhet.


(2) Az erdőterületen csak olyan erdőgazdasági és egyéb tevékenységek folytathatók, amelyek az erdőt rendeltetésükben nem zavarják.


(3) 24


(4) Az erdőterüket az erdő rendeltetése szerint:

a.) védelmi (Ev)

b.) gazdasági (Eg)


(5) Az Ev övezeti jelű védelmi erdőterületen épületet elhelyezni nem szabad.


(6) Védelmi erdőket kivágni csak akkor lehet, ha állapota miatt rendeltetése betöltésére nem alkalmas.


(7) A védelmi rendeltetésű erdő területen a (10) bekezdésben rögzítetteken túl egyéb létesítmény nem helyezhető el.


(8) Az Eg övezeti jelű gazdasági erdőterületen az erdő rendeltetésének megfelelő épületet 10 ha-nál nagyobb telken, legfeljebb 0,5 %-os beépítettséggel lehet elhelyezni.


(9) 25


(10) 26


(11) Az erdőterületen kerítést létesíteni csak természetvédelmi, vadgazdálkodási, illetve erdőgazdálkodási célból szabad.


(12) A tervezett erdőterületen az erdő művelési ág létrejöttéig csak az erdőtelepítés lehetőségét megőrző területhasználat folytatható. Erdőtelepítés során természetszerű, elegyes erdőket kell telepíteni.


(13) Az erdőterületek, illetve erdősávok, fasorok telepítése, felújítása őshonos fajokkal történjen (tölgyek, hársak, kőris, szil, hazai nyarak).


Mezőgazdasági terület

22.§.


(1) A mezőgazdasági területen a növénytermesztés, az állattenyésztés, az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás és -tárolás építményei, továbbá a jelen szabályzatban rögzített feltételekkel lakóépület helyezhető el.


(2) A mezőgazdasági terült lehet

- általános mezőgazdasági terület


(3) A földrészletek beépítési feltétele közúti, vagy magánúti kapcsolat megléte.


(4) Az övezetben az utak melletti fasorok, cserjesávok folyamatos ápolásáról, szükség szerint pótlásukról gondoskodni kell. A szükséges pótlásokhoz a tájra jellemző, lombhullató cserje- és fafajok telepítése lehetséges az 5. számú függelékben felsorolt fajlista felhasználásával.


(5) A mozaikos tájszerkezet megőrzése és ökológiai szerepe miatt a gyepterületeken az fás-cserjés foltok, erdő-gyep mozaikok megőrzését, a jelenlegi művelési ágak megtartását biztosítani kell.


(6) Az építmények termőföldön (kül- és belterületen) történő építésügyi hatósági engedélyezése során érvényre kell juttatni azt, hogy az elhelyezés a környező területen a talajvédő gazdálkodás feltételeit ne rontsa.


(7) Az épületek – a földel takart pincék kivételével - csak magastetővel, a kialakult állapot figyelembe vételével létesíthetők. Az épültetek a 8 méternél nagyobb fesztávú csarnokszerkezetek kivételével csak magastetővel létesíthetők. A nagyfesztávú csarnokszerkezetek alacsonyabb hajlásszögű tetővel, sík, vagy bordáslemez fedéssel is építhetők.


(8) 27

Általános mezőgazdasági terület

23.§.


(1) Általános mezőgazdasági területen telekosztással 1 ha-nál kisebb földterület nem alakítható ki, kivéve utak és közműlétesítmények céljára kialakítandó földrészleteket, illetve a kötelező szabályozási elemek végrehajtása során kialakuló földrészleteket.


(2) A településen korlátozott vegyszer- és műtrágya használatú, környezetkímélő vagy extenzív mezőgazdasági termelés folytatható, és a természetvédelmet szolgáló vadállomány-kezelés engedélyezhető.


(3) Az Má0 jelű mezőgazdasági övezetbe a szabályozási terv szerint, elsősorban a gyep, rét, nádas, mocsár művelési ágú területek, továbbá a tájképi szempontból érzékeny mezőgazdasági rendeltetésű területek tartoznak.


(4) Az Má0 jelű általános mezőgazdasági övezetben épületek, építmények elhelyezése – a kilátók, hidak, víztározók és védelmi célú, álcázott távközlési antennák kivételével – tilos.


(5) 28


(6) 29


(7) Az Má1 jelű általános mezőgazdasági övezetben a lakófunkció a gazdasági terület részeként, vagy önállón úgy helyezhető el, hogy az a megengedett beépítettség felét nem haladhatja meg.


(8) Az általános mezőgazdasági terület övezeteiben birtoktest, illetve birtokközpont az OTÉK vonatkozó előírásai szerint alakítható ki.


(9) Az épületeket a feltáró utak (dűlőút) tengelyétől 10 méterre mért, maximum 100 méter mély területsávban, a minimális 10 méter mély hátsókert, és 10-10 méter széles oldalkert elhagyásával kialakuló építési helyen, szabadon álló beépítési móddal lehet elhelyezni.


(10) Az általános mezőgazdasági terület övezeteiben 6,0 méter legnagyobb építménymagasságú épületek helyezhetők el. Amennyiben az alkalmazott technológia indokolttá teszi, legfeljebb 10,0 méteres legnagyobb építménymagasságú épületek is elhelyezhetők. Különálló lakóépület építménymagassága legfeljebb 4,5 méter lehet.


Vízgazdálkodási terület

24. §.


(1) A vízgazdálkodással kapcsolatos összefüggő terület:

a.) a folyóvizek medre és parti sávja,

b.) a közcélú nyílt csatornák medre és parti sávja.


(2) A szabályozási tervben az (1) bekezdés szerinti területek V övezeti jellel kerültek feltüntetve.


(3) A vizek és a közcélú vízi létesítmények fenntartására vonatkozó feladatok meghatározásánál a vonatkozó magasabb szintű jogszabályokat kell figyelembe venni.


(4) A vízpartok mentén kétoldali, 6-6 méter széles fenntartási sávot kell biztosítani. A fenntartási sávban csak rét, legelő gazdálkodás folytatható, fás szárú növényzet nem telepíthető.


(5) A vízgazdálkodási területen minden területfelhasználási és építési tevékenység a területileg illetékes vízügyi felügyelőség engedélyével végezhető.


Környezetszabályozás


Környezetvédelem

25.§.


(1) A föld védelme,

a.) Az építmények kivitelezése során a kivitelező, üzemeltetés során az üzemeltető köteles gondoskodni a termőréteg megmentéséről. A kivitelezés és az üzemeltetés során biztosítani kell, hogy a környezeti hatások az érintett termőföld minőségében ne okozzanak kárt.


(2) A levegő védelme

a) A település területén be kell tartani a hatályos jogszabályokban meghatározott egészségügyi határértékeket.

b) Bejelentés köteles helyhez kötött légszennyező pontforrás létesítése esetén be kell tartani a vonatkozó jogszabályok előírásait.

c) Tilos a környezeti levegő olyan mértékű terhelése, amely légszenynyezést, vagy határértéken felüli légszennyezettséget okoz, valamint a környezeti levegő bűzzel való terhelése.

d) A légszennyező források létesítése során megvalósított műszaki megoldásnak meg kell felelni az elérhető legjobb technika alapján meghatározott levegővédelmi követelményeknek és előírásoknak.

e) A szolgáltató tevékenység körében légszennyező forrásokat üzemeltetni nem szabad.


(3) Zaj és rezgés elleni védelem

a.) A zaj- és rezgés elleni védelem érdekében a vonatkozó rendeletek szerinti határértékeket meghaladó zajt kibocsátó létesítmény és tevékenység nem alakítható ki, illetve nem folytatható. A településen csak olyan létesítmények üzemeltethetők, amelyek nem okoznak a vonatkozó jogszabályban a lakóterület (kisvárosias, kertvárosias, falusias telepszerű beépítéssel) területi funkciójú területekre előírt határértékeknél nagyobb zaj-, illetve rezgésterhelést.

b.) A közlekedési területeken szabadon maradó sávokat zajcsökkentő hatású zöldsávval kell betelepíteni.


(4) A vizek védelme

a.) Meg kell akadályozni a felszíni és felszín alatti vizekbe szennyezőanyag bejutását. A felszíni vizeket közvetlenül élővízfolyásba vezetni csak a megfelelő mértékű, előzetes tisztítás után lehet, a szükséges hatósági engedély birtokában.

b.) Tilos kockázatos anyag, illetve az ilyen anyagot tartalmazó, vagy lebomlása esetén ilyen anyag keletkezéséhez vezető anyag közvetlen bevezetése a felszín alatti vízbe.

c.) A földfelszín alatt elhelyezett közművezetékek esetleges kereszteződésénél (víz, szennyvíz) a vízbázisok, a távlati vízbázisok és az ivóvízellátást szolgáló vizilétesítmények védelméről szóló jogszabály vonatkozó előírásait figyelembe kell venni.

d.) Tilos a szennyvizet felhagyott kutakba, árkokba bevezetni, gyűjteni, vagy elhelyezni.

e.) Szennyvízelvezető törzshálózatba, illetve a szennyvízelvezető műbe csak a külön jogszabályban vagy hatóság határozatában meghatározott minőségű szennyvíz, illetve szennyezőanyag vezethető be. Tilos az olyan szennyezőanyag-tartalmú szennyvíz, illetve szennyezőanyag bevezetése (bebocsátása), amely

a szennyvízelvezető műben dolgozók egészségét – munkakörük ellátásával összefüggésben - veszélyezteti és ezzel egészségkárosodást okoz vagy okozhat

a szennyvízelvezető és -tisztító, valamint az iszapkezelő mű üzemszerű (rendeltetésszerű) működését akadályozza, veszélyezteti,a műtárgyakat, berendezéseket rongálja, illetve rendeltetésszerű használatra alkalmatlanná teszi,

a szennyvízelvezető és -tisztító műből kibocsátva környezetkárosodást, illetve a befogadó káros szennyezését okozhatja,

a szennyvíziszap környezetvédelmi követelményeknek megfelelő, biztonságos elhelyezését, lerakását, illetve felhasználását akadályozza

f.) Tilos hígtrágya, trágyalé, továbbá a trágyatárolók csurgalékvizeinek bevezetése a vizekbe g.) Állatartó telephez trágyatároló nem létesíthető felszíni víztől számított legalább 100 m-en belül.

h.) Új állattartó telepek építése során a hatályos jogszabályoknak megfelelően kell méretezni és kialakítani a trágyakezelés műtárgyait.


(5) Hulladékgazdálkodás tekintetében

a.) A települési hulladék gyűjtése és tárolása csak zártan, gyűjtőedényben, illetve más edényzetben vagy ideiglenes tárolásra szolgáló berendezésben (a továbbiakban: gyűjtőedény) történhet, a további kezelésnek megfelelő módon elkülönítve.

b.) A települési szilárd hulladékot csak szervezett szemétgyűjtéssel, az erre kijelölt helyre szabad szállítani.

c.) Az állati tetemek környezet-higiéniás szempontból megfelelő elhelyezését biztosítani kell.

d.) Az illegális hulladéklerakó helyeket fel kell számolni az adott terület helyreállításával egyidejűleg, az esetleges hulladékot össze kell gyűjteni és engedéllyel rendelkező lerakóhelyre kell elszállítani. Az illegális hulladéklerakást folyamatos ellenőrzés mellett önkormányzati szabályozással is korlátozni kell.


Természet- és tájvédelem


Természet- és tájvédelem általános előírásai

26. §


(1) A településen az ingatlanok és az épületek kialakítása, fejlesztése és használata során a kialakult tájkarakterhez kell illeszkedni.


(2) Épületek kialakításánál a településre jellemző építészeti megoldásokat kell alkalmazni.


(3) A település beépítésre nem szánt területén 10 méternél magasabb építménymagasságú épületeket a környezethez (a domborzati és növényzeti adottságokhoz) illeszkedően kell elhelyezni.


(4) Hír- és távközlő létesítmény tájképvédelmi szempontból megengedhető legnagyobb magassága 20 m lehet.


(5) A kialakult geomorfológiai formák (hegygerinc, völgy, stb.) megőrzendők.


(6) A településen a tájra jellemző, lombhullató cserje- és fafajok telepítése lehetséges, az 5. számú függelékben található növénylista felhasználásával.

A növénylista bővítható, de kifejezetten a tájegységre jellemző, a hazai flórát reprezentáló, lombhullató fajok alkalmazhatók.

Közterületi növénytelepítésnél a tűlevelű örökzöldek dominanciája kerülendő.


Természeti terület

29. §


(1) 30

(2) Természeti területen a területet szennyező vagy veszélyeztető létesítmény nem helyezhető el.


(3) Tájidegen műtárgyak, tájképileg zavaró létesítmények nem helyezhetők el, és a táj jellegét kedvezőtlenül megváltoztató domborzati beavatkozás, valamint a természetvédelem céljaival ellentétes fásítás nem végezhető.


(4) Csak extenzív jellegű vagy természet- és környezetkímélő gazdálkodási módszerek alkalmazhatók. A kialakult tájhasználatot megváltoztatni csak a természetes állapothoz közelítés érdekében szabad.


(5) Természeti területen új külszíni művelésű bánya nem nyitható.


Ökológiai folyósok övezete

30. §


(1) Az ökológiai folyosók területén csak természet- és környezetkímélő terület-felhasználás, ill. tevékenység folytatható.


(2) Az övezet területén a meglévő természetszerű művelési ágakat (erdő,gyep, nádas stb.) meg kell tartani. Művelésiág-váltás csak az intenzív módból az extenzív irányba történhet.


(3) 31


(4) 32

Tájképvédelem

31. § 33









Egyed i tájértékek

36.§


(1) Az egyedi tájértékek az ember társadalmi tevékenységével létrehozott tájalkotó elemek, melyek kultúrtörténeti, vagy esztétikai szempontból egy község számára jelentőssé váltak, de nem állnak műemléki, vagy természetvédelmi oltalom alatt.


(2) Tükrözik a falu múltját, kulturális hagyományait, védelmük ezért fontos.Minden egyedi tájértéknek közösségi jelentőséggel kell bírnia,környezetével együtt értelmezendő.


(3) Az egyedi tájérték védelme érdekében folyamatos állapot-, illetve állagmegóvását,környezetének rendezését el kell végezni.


(4) A magasabb szintű jogszabály előírása szerint, a területileg illetékes Nemzeti Park Igazgatóság által megállapított és nyilvántatásba vett egyedi tájértékeket jelen rendelet 4. sz. függelékében kell felsorolni.

A függelék aktualizálásáról folyamatosan gondoskodni kell.


Kulturális örökség védelme

31.§.


(1) A település régészeti lelőhelyei, illetve a régészeti érdekű területek a bel- és a külterületi szabályozási terveken került feltüntetve, és jelen rendelet 1. sz. függelékében felsorolva.


(2) Régészeti érintettség esetén az örökségvédelemről szóló magasabb szintű jogszabályok alapján kell eljárni.


(3) Ha nyilvántartott lelőhellyel érintett területeken kívül a területelőkészítési és építési munkák során régészeti emlék kerül elő, a felfedező (a munka felelős vezetője) köteles:

a. A tevékenységet azonnal felfüggeszteni és szüneteltetni a helyileg illetékes múzeum nyilatkozatának kézhezvételéig.

b. A helyszín és a lelet őrzéséről – a felelős őrzés szabályai szerint – a jegyző, vagy az illetékes múzeum, vagy az illetékes örökségvédelmi hatóság intézkedéséig gondoskodni.

c. Az emléket vagy a leletet az illetékes települési önkormányzat jegyzőjének haladéktalanul be kell jelenteni, ezzel egyidejűleg értesíteni kell a területileg illetékes múzeumot és a területileg illetékes örökségvédelmi hatóságot. E kötelezettség a felfedezőt, az ingatlan tulajdonosát, az építtetőt és a kivitelezőt egyaránt terheli.


(4) A régészeti örökséget érintő kérdésekben a rendezési tervhez készített hatástanulmányban foglaltak az irányadók.


32.§.


(1) Az országos védelem alatt álló műemlék, és műemléki környezet a bel- és a külterületi szabályozási terveken került feltüntetve, és jelen rendelet 2. sz. függelékében felsorolva.


(2) A műemlék telkén és a műemléki környezetben történő építés esetén a kulurális örökség védelméről szóló törvény előírásai betartandók.


Helyi építészeti értékvédelem

33.§.34



34.§.

(1) A védett épületeket hagyományos építészeti tömegükben, tetőformájukban kell megtartani, érintetlenül hagyva a hagyományos homlokzati nyílásrendet, és a nyílások osztásait, megőrizve a homlokzati tagozatokat és díszítéseket.

Az átalakított homlokzatok eredeti állapotukba visszaállítható.


(2) A védett épület belső korszerűsítését, átalakítását, esetleg bővítését a védettség nem akadályozza, sőt a védelem érdekében elő kell segíteni ezen épületek mai igényeknek megfelelő hasznosítását.


(3) A védett épületeket úgy lehet bővíteni, hogy az eredeti épület tömegformája, homlokzati kialakítása, utcaképi megjelenése ne változzon, illetve a legkisebb kárt szenvedjen, és a tervezett bővítés a régi épület formálásával, szerkezetével, anyaghasználatával összhangban legyen.


(4) A védett épület bontására csak a teljes műszaki és erkölcsi avultság beálltával kerülhet sor, a védettség megszüntetését követően. A védett épület bontási engedélyéhez a jogszabályban előírt mellékleteken túl fénykép-dokumentáció készítése is szükséges.


(5) A védett épület közvetlen szomszédságában lévő építkezés engedélyezési dokumentációját ki kell egészíteni utcai fénykép-dokumentációval, amely az adott építkezés két-két szomszédos épületének utcai homlokzatát, kerítését, kapuzatát, valamint a jellemző növényzetet is tartalmazza.


Tűzvédelem


35.§.


(1)35


(2)Új épületek építése, meglévő épületek bővítése csak a magasabb szintű jogszabállyal jóváhagyott Országos Tűzvédelmi Szabályzatban (továbbiakban OTSZ) meghatározott oltóvíz-mennyiség biztosítása esetén lehetséges.


(3)A területen az OTSZ által meghatározott mennyiségben és módon föld feletti tűzcsapokat kell kialakítani.


(4)A tűzoltóság vonulása és működése céljára olyan utat, illetőleg területet kell biztosítani, amely alkalmas a tűzoltógépjárművek nem rendszeres közlekedésére és működésére.


(5)Az építmények közötti legkisebb távolság szabályozása az OTÉK 36.§-a szerint történik.


(6)36


(7)Az építmények közötti legkisebb távolság tovább nem csökkenthető, amenynyiben az a kialakult állapot szerint nem éri el a 6,0 métert.


(8)37


(9) A tisztán gázüzemű, a vegyes üzemű, illetve a kettősüzemű járműveket talajszintnél mélyebb helyen tilos elhelyezni.


Egyéb rendelkezések


Ütemezési javaslat


37.§.


(1) A tervezett lakóterületeket csak ütemezetten, a valós igényeknekm megfelelőn lehet felhasználni. A jelenleg külterülti lakóterületet akkor lehet belterületbe vonnni, illetve beépíteni, ha a jelenlegi belterületen jelölt lakótelkek legalább 75 %-án az építési tevékenység megkezdődött.


(2) A terület felhasználát megelőzően közműellátását, közúti feltárását biztosítani kell.


Záró rendelkezések


41.§.


(1) Jelen rendelet a kihirdetés napján lép hatályba.


(2) Jelen szabályrendelet csak a szabályozási tervel együtt érvényes, azzal együtt értelmezhető és használható.


(3) Jelen rendelet rendelkezéseit a hatálybalépését követően keletkezett ügyekben kell alkalmazni.


(4) Építési engedély, elvi építési engedély érvényét meghosszabbítani jelen rendelet rendelkezéseinek figyelembe vételével, a magasabb szintű jogszabályban rögzített módon lehet.



Kup, 2009.




Varga István sk Kissné Szántó Mária sk

polgármester körjegyző


Módosította a 10/2018. (XII.5) önkormányzati rendelet. Hatályos 2018. december 6-tól




























1. számú függelék 38



2. számú függelék


Országos védelem alatt álló műemléki épületek


Sorszám

Véd.

kat. Cím Megnevezés

1 M 5062 Fő u. Hrsz: 1.

Műemléki környezet: 11., 6., 5.,

4., 316., 311., 310., 189., 188.,

184., 183., 89/2 út.

Római katolikus

templom

M –Műemléki védelem


3. számú függelék 39



4. számú függelék


Egyedi tájérték javaslat


1. Idős nyár (Populus sp.) a belterületről nyugati irányba vezető földút

mentén

2. Gólyafészek a művelődési ház előtt kiszélesedő zöldfelületben

3. Idős hárs (Tilia sp.) a római katolikus templom északi oldalán

4. Feszület a rk. templom bejárata mellett

5. Millenniumi emléktábla Devecser felé menő út és a Fő utca találkozásánál

6. Feszület a millenniumi emlékmű mellett

7. Világháborús emlékmű a temetőben

8. Síremlék a temetőben (Parragh síremlék)

9. Feszület a Malom utca és a Fő utca találkozásánál


5. számú függelék 40



6. számú függelék


Legfontosabb építésüggyel kapcsolatos jogszabályok

(A felsorolás a jogszabályalkotás függvényében változhat.)


TÖRVÉNYEK

o 1988. évi I. tv. a közúti közlekedésről

o 1990. évi LXV. tv. a helyi önkormányzatokról

o 1994. évi LV. tv. a termőföldről

o 1995. évi LIII. tv. a környezet védelmének általános szabályairól

o 1995. évi LVII tv. a vízgazdálkodásról

o 1996. évi LIII. tv. a természet védelméről

o 1996. évi LIV. tv. az erdőről és az erdő védelméről

o 1997. évi LXXVIII. tv. az épített környezet alakításáról és védelméről

o 2000. évi XXXV. tv. a növényvédelemről

o 2000. évi XLIII. tv. a hulladékgazdálkodásról

o 2001. évi LXIV. tv. a kulturális örökség védelméről

o 2003. évi C. tv. az elektronikus hírközlésről

ORSZÁGOSAN ÉRVÉNYES RENDELETEK

o 72/1996. (V.22.) Korm. rendelet a vízgazdálkodási hatósági jogkör

gyakorlásáról

o 123/1997. (VII. 18.) Korm. rendelet a vízbázisok, a távlati vízbázisok,

valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről

o 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet az Országos Településrendezési és

Építési Követelményekről

o 18/2001. (X. 18.) NKÖM rendelet a régészeti lelőhelyek feltárásának,

illetve a régészeti lelőhely, lelet megtalálója anyagi elismerésének

részletes szabályairól

o 21/2001. (II.14.) Korm. rendelet a levegő védelmével kapcsolatos

egyes szabályokról

o 49/2001.(IV.3.) Korm. rendelet a vizek mezőgazdasági eredetű

nitrátszennyezéssel szembeni védelméről

o 50/2001.(IV.3.) Korm. rendelet a szennyvizek és szennyvíziszapok mezőgazdasági

felhasználásának és kezelésének szabályairól

K u p k ö z s é g h e l y i é p í t é s i s z a b á l y z a t a

30

o 98/2001. (VI.15.) Korm. rendelet a veszélyes hulladékkal kapcsolatos

tevékenységek végzésének feltételeiről

o 201/2001. (X.25.) Korm. rendelet az ivóvíz minőségi követelményeiről

és az ellenőrzés rendjéről

o 213/2001. (XI.14.) Korm. rendelet a települési hulladékkal kapcsolatos

tevékenységek végzésének feltételeiről

o 271/2001. (XII.21.) Korm. rendelet a hulladékgazdálkodási bírság mértékéről,

valamint kiszabásának és megállapításának módjáról

o 126/2003. (VIII.15.) Korm. rendelet a hulladékgazdálkodási tervek

részletes tartalmi követelményeiről

o 164/2003. (X.18.) Korm. rendelet a hulladékkal kapcsolatos nyilvántartási

és adatszolgáltatási kötelezettségekről

o 192/2003. (XI.26.) Korm. rendelet a veszélyes hulladékkal kapcsolatos

tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 98/2001. (VI.15.) Korm.

rendelet módosításáról

o 47/2004 (III.18.) Korm. rendelet a levegőtisztaság védelméről

o 219/2004. (VII.21.) Korm. rendelet a felszín alatti vizek védelméről

o 220/2004. (VII.21.) Korm. rendelet a felszíni vizek minősége védelmének

szabályairól

o 221/2004. (VII.21.) Korm. rendelet a vízgyűjtő-gazdálkodás egyes szabályairól

o 224/2004. (VII. 22.) Korm. rendelet a hulladékkezelési közszolgáltató

kiválasztásáról és a közszolgáltatási szerződésről

o 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet az európai közösségi jelentőségű

természetvédelmi rendeltetésű területekről

o 2/2005. (I.11.) Korm. rendelet az egyes tervek, illetve programok

környezeti vizsgálatáról

o 314/2005. (XII.25.) Korm. rendelet a környezeti hatásvizsgálati és az

egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról

o 27/2006. (II. 7.) Korm. rendelet a vizek mezőgazdasági eredetű

nitrátszennyezéssel szembeni védelméről

o 269/2007. (X. 18.) Korm. rendelet a NATURA 2000 gyepterületek fenntartásának

földhasználati szabályairól

o 35/1996. (XII.29.) BM rendelet az Országos Tűzvédelmi Szabályzat kiadásáról

o 41/2000. (XII.20.) EüM-KöM együttes rendelet az egyes veszélyes anyagokkal,

illetve veszélyes készítményekkel kapcsolatos egyes tevékenységek

korlátozásáról

o 16/2002. (IV.10.) EüM rendelet a települési szilárd és folyékony hulladékkal

kapcsolatos közegészségügyi követelményekről

o 85/2000. (XI. 8.) FVM rendelet a telekalakításról

o 10/2000. (VI.2.) KöM-EüM-FVM-KHVM együttes rendelet a felszín alatti

víz és földtani közeg minőségi védelméhez szükséges határértékekről

o 14/2001. (V.9.) KöM-EüM-FVM együttes rendelet a légszennyezettségi

határértékekről, a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási

határértékeiről

o 16/2001. (VII.18.) KöM rendelet a hulladékok jegyzékéről

o 17/2001. (VIII.3.) KöM rendelet a légszennyezettség és a helyhez kötött

légszennyező források kibocsátásának vizsgálatával, ellenőrzésével,

értékelésével kapcsolatos szabályokról

o 2/2002. (I. 23.) KöM-FVM együttes rendelet az érzékeny természeti területekre

vonatkozó szabályokról

o 8/2002. (III.22.) KöM-EüM együttes rendelet a zaj-és rezgésterhelési

határértékek megállapításáról

o 46/1997. (XII. 29.) KTM rendelet az egyes építményekkel, építési munkákkal

és építési tevékenységekkel kapcsolatos építésügyi hatósági

engedélyezési eljárásokról

o 4/2002. (X.7.) KvVM rendelet a légszennyezettségi agglomerációk és

zónák kijelöléséről

o 5/2002. (X.29.) KvVM rendelet a települési szilárd hulladék kezelésére

szolgáló egyes létesítmények kialakításának és üzemeltetésének

részletes műszaki szabályairól

o 7/2003. (V.16.) KvVM-GKM együttes rendelet az egyes levegőszennyező

anyagok összkibocsátási határértékeiről

o 27/2004. (XII.25.) KvVM rendelet a felszín alatti víz állapota szempontjából

érzékeny területeken levő települések besorolásáról

o 28/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet a vízszennyező anyagok kibocsátásaira

vonatkozó határértékekről és alkalmazásuk egyes szabályairól

o 27/2005. (XII. 6.) KvVM rendelet a használt és szennyvizek kibocsátásának

ellenőrzésére vonatkozó részletes szabályokról

o 20/2006. (IV. 5.) KvVM rendelet a hulladéklerakással, valamint a hulladéklerakóval

kapcsolatos egyes szabályokról és feltételekről

o 45/2006. (XII. 8.) KvVM rendelet az európai közösségi jelentőségű

természetvédelmi rendeltetésű területekkel érintett földrészletekről

o 4/2003. (II. 20.) NKÖM rendelet az örökségvédelmi hatástanulmányról

o 37/2007. (XII. 13.) ÖTM rendelet az építésügyi hatósági eljárásokról,

valamint a telekalakítási és az építészeti-műszaki dokumentációk tartalmáról

o 9/2008. (II. 22.) ÖTM rendelettel kiadott Országos Tűzvédelmi Szabályzat