1. § (1) Az önkormányzat elnevezése: Vasszentmihály Község Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat). Az Önkormányzat székhelye: 9953Vasszentmihály, Főutca 66.

(2) Az Önkormányzat képviselő-testületének elnevezése: Vasszentmihály Község Önkormányzata Képviselő-testülete (a továbbiakban: Képviselő-testület). A Képviselő-testület székhelye: 9953Vasszentmihály, Fő utca 66-

(3) A Képviselő-testület hivatalának feladatait a Rátóti Közös Önkormányzati Hivatal (továbbiakban: közös hivatal) látja el. A közös hivatal székhelye: 9951 Rátót, AdyEndre utca 6.

(4) A Képviselő-testület, a polgármester és a közös hivatal hivatalos körbélyegzőjén középen Magyarországcímere áll, a köríven pedig:

(5) Az önkormányzat működési területe: Vasszentmihály község közigazgatási területe.

(6) A képviselő-testület az önkormányzat jelképeiről és azok használatáról külön rendeletben rendelkezik.

2. § (1) A Képviselő-testület feladat és hatásköreinek átruházására, illetve visszavonására a polgármester, továbbá bármely települési képviselő tehet javaslatot.

(2) A feladat és hatáskör átruházásáról, illetve visszavonásáról a Képviselő-testület egyszerű többséggel dönt.

(3) Amennyiben a feladat és hatáskör átruházásáról önkormányzati rendelet rendelkezik, akkor a hatáskör visszavonásának elhatározásával egyidejűleg gondoskodni kell a rendelet megfelelő módosításáról.

3. § A Képviselő-testület által átruházott feladat- és hatásköröket e rendelet 1. számú melléklete tartalmazza.

4. § (1) A képviselő-testület tagjainak száma 5 fő a polgármesterrel együtt.

(2) A képviselő-testület alakuló, rendes és rendkívüli ülést, valamint közmeghallgatást tart.

5. § (1) A Képviselő-testület szükség szerint, az éves munkatervben meghatározott számú, de évente legalább 6 rendes ülést tart.

(2) A Képviselő-testület üléseinek helye az önkormányzat székhelye. Amennyiben a tárgyalandó napirend, vagy egyéb körülmény indokolja, a Képviselő-testület esetenként dönthet arról, hogy ülését a székhelyétől eltérő helyen tartja meg.

(3) A Képviselő-testület ülését a polgármester, akadályoztatása esetén az alpolgármester hívja össze és vezeti.

(4) A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve mindkettejük tartós akadályoztatása esetén a képviselő-testület ülését a polgármester által megbízott képviselő, ennek hiányában a korelnök hívja össze és vezeti. A polgármesternek az ülések összehívásával, vezetésével kapcsolatos, e rendeletben szabályozott feladatait akadályoztatása esetén az alpolgármester, illetve mindkettejük tartós akadályoztatása vagy a tisztségek betöltetlensége esetén a polgármester által megbízott képviselő, ennek hiányában a korelnök látja el.

(5) Tartós akadályoztatásnak minősül a szabadság kivételével a 30 napot meghaladó távollét.

(6) A Képviselő-testület szükség szerint a Rátóti Közös Önkormányzati Hivatalt alapító önkormányzatokkal együttes ülést tart. Az együttes ülés rendjét az együttes ülés megkezdését megelőzően esetenként a Képviselő-testületek együttesen határozzák meg. Az együttes ülés székhelyét a polgármesterek együttesen határozzák meg az ülés összehívását megelőzően.

6. § (1) A munkatervben nem szereplő ülés rendkívüli ülésnek minősül.

7. § (1) A Képviselő-testület rendes ülését a munkatervben meghatározott időpontra kell összehívni.

(2) Az ülés meghívóját és az előterjesztéseket a képviselőknek és a tanácskozási joggal meghívottaknak legkésőbb az ülés hetét megelőző hét pénteki napjáig meg kell küldeni.

(3) A rendes testületi ülések időpontját, helyét és napirendjét a lakosság tájékoztatása érdekében az önkormányzat hirdetőtábláján az ülés előtt legalább 3 nappal ki kell függeszteni.

8. § (1) A Képviselő-testület ülésére állandó jelleggel meg kell hívni:

(2) A Képviselő-testület ülésein tanácskozási és szavazati joggal vesznek részt a képviselők és a polgármester.

(3) A Képviselő-testület ülésein tanácskozási joggal vesznek részt:

(4) A nyilvános ülésen bármely érdeklődő megjelenhet, és a képviselő-testület hozzájárulásával legfeljebb 5 perces időkeretben felszólalhat. A hozzájárulás megadásáról a testület vita nélkül határoz.

9. § A határozatképtelen ülést 10 napon belüli időpontra változatlan napirenddel ismét össze kell hívni. A napirendi pontokhoz készült javaslatokat, előterjesztéseket ebben az esetben nem kell ismételten megküldeni.

10. § A Képviselő-testület az ülés időtartamának elhúzódása esetén bármely képviselő indítványára dönthet arról, hogy az ülést félbeszakítja és a következő munkanapon a meg nem tárgyalt napirendi pontok tárgyalását folytatja.

11. § (1) A közmeghallgatások számát, idejét, helyét és témáját, valamint más lakossági fórumok megtartásának tervét a Képviselő-testület határozza meg munkatervének elfogadásakor. A közmeghallgatás helyéről, idejéről, a tárgykörökről az önkormányzat hirdetőtábláján elhelyezett hirdetménnyel tájékoztatni kell a lakosságot a rendezvény előtt legalább 5 nappal.

(2) A közmeghallgatást a polgármester vezeti. A közmeghallgatásról jegyzőkönyv készül, melynek tartalmára, készítésére a képviselő-testület üléseinek jegyzőkönyvére irányadó szabályok alkalmazandók.

(3) A közmeghallgatáson feltett közérdekű kérdésekre és javaslatokra lehetőség szerint azonnal, de legkésőbb a közmeghallgatást követő 15 munkanapon belül választ kell adni. Előbbi esetben szóban, utóbbi esetben írásban kell válaszolni.

12. § (1) Előterjesztésnek minősül:

(2) Előterjesztés benyújtására jogosult:

(3) A képviselő-testületi ülésre az előterjesztést a (5) bekezdésben foglalt kivétellel írásban kell benyújtani.

(4) A (3) bekezdés feltételeinek meg nem felelő előterjesztést a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel hozott döntése alapján lehet felvenni a napirendek közé.

(5) A képviselő-testületi ülésen indokolt esetben - a rendeletalkotás kivételével - szóbeli előterjesztést is be lehet nyújtani. .

(6) Az írásbeli előterjesztéseket a képviselő-testület ülése előtt legalább 3 nappal korábban el kell juttatni a képviselőknek.

(7) Halaszthatatlan vagy sürgős döntést igénylő ügyekben az előterjesztést a képviselő-testület ülésén is be lehet nyújtani. A képviselő-testület egyszerű többséggel dönt az előterjesztés napirendre vételéről.

(8) A képviselő a Képviselő-testület ülésén az önkormányzati rendelet tárgyának, a szabályozás céljának megjelölésével illetőleg a szabályozás lényegi tartalmi elemeinek ismertetésével kezdeményezheti rendelet megalkotását. A kezdeményezés törvényességével kapcsolatban a jegyző lehetőség szerint a Képviselő-testület ülésén állást foglal. A kezdeményezés alapján a jegyző a rendelettervezetet a soron következő rendes képviselő-testületi ülésre előkészíti, vagy amennyiben azt állapítja meg, hogy a rendelet megalkotása Alaptörvénybe vagy más jogszabályba ütközik, e tényről tájékoztatja a Képviselő-testületet .

(9) A képviselő a képviselő-testület ülésén kezdeményezheti határozat elfogadását. A kezdeményezés ismertetni kell a határozat meghozatalának indokát, célját és a határozati javaslat pontos szövegét. A határozati javaslat törvényességéről a jegyző véleményt nyilvánít. A határozati javaslat szavazásra bocsátásáról az ülésvezető dönt.

13. § Az ülésvezető feladatai, jogkörei:

14. § (1) Az ülések napirendjének tárgyalási sorrendje:

(2) A Képviselő-testület az (1) bekezdésben meghatározott tárgyalási sorrendtől a polgármester vagy bármely képviselő ügyrendi javaslatára eltérhet. Az ügyrendi javaslattal kapcsolatos döntést nem kell határozatba foglalni. Az ülés napirendjének elfogadásáról a képviselő-testület vita nélkül dönt.

(3) Napirendi pont tárgyalásának elhalasztására az előterjesztő, a polgármester, illetve bármely képviselő javaslatot tehet, melyet köteles megindokolni. Az indítvány elfogadásáról a Képviselő-testület vita nélkül dönt.

(4) Az egyes napirendi pontok tárgyalásának menete az alábbiak szerint történik:

15. § (1) A polgármester a napirendek sorrendjében minden napirendi pont felett külön-külön nyit vitát, amelynek során:

16. § (1) Az előterjesztő, a polgármester, bármely képviselő, illetve a jegyző a vita lezárásáig bármely előterjesztéshez módosító indítványt terjeszthetnek elő, akár írásban, akár szóban.

(2) Az előterjesztő és a módosító indítványt benyújtó – figyelemmel a vitában elhangzottakra – az előterjesztést, illetve a módosító indítványt a vita bezárásáig visszavonhatja. A visszavonás elfogadásáról a képviselő-testület dönt.

17. § A képviselő köteles bejelenteni személyes érintettségét. A személyes érintettségre vonatkozó bejelentési kötelezettség elmulasztásának jogkövetkezménye, hogy a meghozott önkormányzati határozat végrehajtását fel kell függeszteni és az ügyet az érintettség ismeretében újra kell tárgyalni úgy, hogy a mulasztó képviselő az ügyben szükségessé vált új döntéshozatalban nem vehet részt.

18. § (1) Ha a napirendi ponthoz több felszólaló nincs, a polgármester a vitát lezárja. A vita lezárására, a hozzászólások időtartamának korlátozására a testület bármely tagja javaslatot tehet. A javaslatról a testület vita nélkül határoz.

(2) A vita lezárása után a polgármester a módosító indítványokat az eredeti előterjesztést megelőzve bocsátja szavazásra. A módosító indítványokról azok előterjesztésének sorrendjében dönt a testület.

(3) A Képviselő-testület a szavazati arányok rögzítésével alakszerű határozat nélkül dönt:

(4) Szavazategyenlőség esetén a javaslatot elutasítottnak kell tekinteni.

(5) A nyílt szavazás kézfeltartással történik.

19. § (1) A szavazatok összeszámlálásáról, a szavazás eredményének megállapításáról a polgármester gondoskodik. Ha a szavazás eredménye felől kétség merül fel, a polgármester a szavazást köteles megismételtetni.

(2) A polgármester a szavazás eredményét számszerűsítve közli, valamint — alakszerű határozat hozatala esetén — a határozat szövegét szó szerint ismerteti.

20. § (1) Titkos szavazás az Mötv.-ben felsorolt döntési kérdésekben tartható. A titkos szavazás elrendeléséről a polgármester vagy bármely képviselő indítványára egyszerű többséggel dönt a Képviselő-testület. Titkos szavazás esetén a polgármester nyomatékosan felhívja a figyelmet a tárgyalt ügy bizalmas kezelésére.

(2) A titkos szavazás borítékba helyezett szavazólapon történik, a szavazatok urnában való elhelyezésével. A titkos szavazásról a jegyző külön jegyzőkönyvet készít, mely tartalmazza: a szavazás helyét, és idejét, a szavazás számszerű eredményét és a szavazás során felmerült körülményeket.

21. § (1) Név szerinti szavazást kell elrendelni, ha azt törvény vagy e rendelet előírja, továbbá, ha a Képviselő-testület egyszerű többséggel elrendeli. Név szerinti szavazást a polgármester és bármely képviselő indítványozhat. Nem rendelhető el név szerinti szavazás titkos szavazással egyidejűleg.

(2) Név szerinti szavazás esetén a polgármester abc-sorrendben egyenként felolvassa a képviselők nevét, a képviselő pedig „igen”, „nem” vagy „tartózkodom” kijelentéssel szavaz.

(3) A név szerinti szavazást a jegyzőkönyvben rögzíteni kell, feltüntetve az egyes képviselők nevét és szavazatait.

22. § (1) A Képviselő-testület határozatainak számozását évenként újrakezdi. A határozatok számozása folyamatos. A határozatok számozására pozitív egész arab számokat kell alkalmazni. A határozat megjelölése tartalmazza:

(2) A határozat az (1) bekezdésben foglaltakon túl tartalmazza:

(3) A határozatokat a meghozatalát követő 5 napon belül el kell küldeni a végrehajtásért felelős személyeknek és szerveknek.

23. § (1) A képviselő a testületi ülésen - a fő napirendi pontok lezárása után - a

(2) Interpellálni szóban és írásban lehet. Az interpelláció szándékát az ülés kezdetét 48 órával megelőzően a polgármesternél kell írásban bejelenteni. Az írásos interpellációt, valamint a szóban előterjeszteni kívánt interpelláció rövid, lényegét tartalmazó írásos vázlatát a szándék bejelentésével egyidejűleg az erre a célra rendszeresített nyomtatvány kitöltésével kell a polgármesterhez eljuttatni. A szóban előterjesztett interpelláció írásba foglalásáról és a képviselő általi aláírásáról a jegyző gondoskodik. Az írásban illetve szóban előterjesztett interpelláció képviselő által előterjesztett példányát a jegyzőkönyvhöz kell csatolni.

(3) Az írásbeli bejelentésnek tartalmaznia kell:

(4) Az interpellációra adott válasz elfogadásáról az interpelláló képviselő legfeljebb 1 percben fejtheti ki véleményét. Amennyiben a képviselő nem fogadja el a választ, úgy a testület vita nélkül dönt a válasz elfogadásáról. Ha a választ a testület sem fogadja el, akkor az interpelláció kivizsgálásával megbízza a polgármestert (alpolgármestert), vagy a tárgy szerint illetékes bizottságot. Az interpelláló képviselőt be kell vonni a vizsgálatba. A vizsgálatot 8 napon belül meg kell kezdeni. Az interpellációval kapcsolatos döntésre a vizsgálat befejezését követő soros testületi ülésen kerül sor.

(5) A lefolytatott vizsgálat eredményéről készült előterjesztést és a határozati javaslatot a megbízott szerv vezetője terjeszti elő a testületi ülésre, melyről a képviselő-testület vita nélkül dönt.

24. § (1) A Képviselő-testület üléseiről készült jegyzőkönyv az Mötv.-ben felsoroltakon felül az alábbiakat tartalmazza:

(2) A Képviselő-testület üléséről készített jegyzőkönyvhöz csatolni kell

25. § (1) A jogszabály alapján kötelezően megalkotandó rendeleteken felül önkormányzati rendelet megalkotását, módosítását, rendelet vagy egyes rendelkezéseinek hatályon kívül helyezését kezdeményezheti:

(2) A rendelet tervezetét főszabályként a jegyző készíti elő. A tervezet előkészítésével bizottság, ideiglenes bizottság, illetve külső szakértő is megbízható, akiknek bevonására a jegyző tesz javaslatot. A jegyző akkor is köteles részt venni az előkészítésben, ha a tervezetet bizottság, ideiglenes bizottság, illetve külső szakértő készíti el.

(3) A Képviselő-testület határozattal szabályozási elveket, szempontokat állapíthat meg bármely rendelet elkészítéséhez.

26. § (1) A rendelettervezetet – a jegyző véleményével együtt – megvitatás céljából a tárgy szerint érintett bizottság elé kell terjeszteni, mely ülésre szükség szerint más külső szakembereket is meg kell hívni.

(2) A rendelettervezetet meg kell küldeni a jogszabály alapján véleményezésre jogosult szerveknek, személyeknek is.

27. § (1) A bizottság, illetve egyéb véleményezésre jogosult szervek, személyek véleményezését, továbbá az esetleges közmeghallgatást követően a jegyző a rendelettervezetet előterjesztésként megküldi a képviselőknek.

(2) A rendelettervezethez írásban benyújtott vagy a Képviselő-testület ülésén szóban előterjesztett módosító indítványokat a jegyző törvényességi szempontból véleményezi.

(3) A rendelet elfogadásakor a Képviselő-testület elsőként a módosító indítványokról dönt abban a sorrendben, ahogyan azok a rendelettervezetben egymás után következnek.

28. § (1) A rendeletek kihirdetése az önkormányzat hirdetőtábláján történik.

(2) A jegyző a rendeletek kihirdetésén felül gondoskodik azok nyilvántartásáról és folyamatos felülvizsgálatáról, karbantartásáról, egységes szerkezetbe foglalásukról. Szükség esetén kezdeményezi a rendeletek módosítását, vagy hatályon kívül helyezését.

29. § A Képviselő-testületnek egy állandó bizottsága van:

30. § (1) A bizottság elnökének és tagjainak személyére vagy visszahívására a polgármester vagy bármelyik képviselő javaslatot tehet.

(2) A bizottság elnökét és tagjait a képviselő-testület választja meg legkésőbb az alakuló ülést követő első ülésén.

(3) A bizottság szükség szerint tart ülést.

(4) A bizottság ülését a bizottság elnöke hívja össze és vezeti. Akadályoztatása esetén az elnök teendőit a korelnök látja el.

31. § (1) Az ideiglenes bizottság személyi összetételére a bizottságok személyi összetételére vonatkozó szabályok az irányadók.

(2) Az ideiglenes bizottság alakításáról rendelkező határozatnak tartalmaznia kell:

33. § (1) Az előterjesztéseket írásban kell elkészíteni. A biztossági ülés meghívóját és a napirendi javaslatok anyagait írásban kapják meg a bizottság tagjai.

(2) A bizottság ülésére előterjesztést a

(3) A meghívót a javasolt napirendi pontok anyagaival együtt legalább 3 nappal korábban ki kell küldeni.

34. § Az Ügyrendi Bizottság, feladat- és hatáskörét e rendelet 2. melléklete tartalmazza.

35. § A polgármester tisztségét társadalmi megbízatásban látja el. A polgármester tiszteletdíjára az alakuló ülésen az Ügyrendi Bizottság elnöke tesz javaslatot.

36. § (1) A Képviselő-testület egy alpolgármestert választ saját tagjai közül.

(2) Az alpolgármester tisztségét társadalmi megbízatásban látja el.

37. § (1) A jegyző:

(2) A jegyzői és az aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatásuk esetére a jegyzői feladatokat a jegyző által írásban kijelölt köztisztviselő látja el.

38. § A társulásokkal kapcsolatos koordináció főbb módszerei:

39. § (1) A lakossággal való együttműködés, kapcsolattartás formái különösen:

(2) A képviselő-testület a lakosság tájékoztatása, véleményének megismerése céljából falugyűlés elé terjesztheti a helyi közösség életében alapvető jelentőségű kérdéseket. A falugyűlésen a polgármester évente egy alkalommal tájékoztatja a falu közösségét a képviselő-testület munkájáról, valamint a község fejlesztésére vonatkozó tervekről, s azok megvalósításáról.

40. § A képviselő-testület a helyi népszavazás és népi kezdeményezés rendjét önálló rendeletben szabályozza.

41. § Az önkormányzat törzsvagyonát, valamint a forgalomképes, a korlátozottan forgalomképes vagyontárgyakkal való gazdálkodás és az önkormányzat vállalkozásával kapcsolatos részletes előírásokat a Képviselő-testület önálló rendeletben szabályozza.

42. § (1) Az önkormányzati gazdálkodással kapcsolatos feladatokat a jogszabályi előírások alapján a közös hivatal látja el.

(2) Az önkormányzat által fenntartott intézmények részben önállóan gazdálkodnak. Ellenőrzésüket a Képviselő-testület a közös hivatal útján látja el, illetve biztosítja.

(3) Az önkormányzat kiadásai teljesítésének, bevételei beszedésének vagy elszámolásának elrendelésére a polgármester vagy az általa felhatalmazott személy jogosult.

43. § . (1) Az önkormányzat az önkormányzat hivatala bevonásával biztosítja – külön együttműködési megállapodás alapján – a helyi német nemzetiségi önkormányzatok működtetéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételeket, továbbá gondoskodik a működéssel kapcsolatos végrehajtási feladatok ellátásáról a következők szerint. Az önkormányzat