Lovas Község Önkormányzat Képviselő-testületének 1/2012 (III.2.) önkormányzati rendelete

LOVAS KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 1/2012.(III.2.) önkormányzati rendelete Lovas község HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁRÓL

Hatályos: 2014. 09. 02

Lovas Község Önkormányzat Képviselő-testületének 1/2012 (III.2.) önkormányzati rendelete

LOVAS KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 1/2012.(III.2.) önkormányzati rendelete Lovas község HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁRÓL

2014.09.02.

Lovas Község Önkormányzati Képviselő-testülete, a helyi önkormányzatokról szóló módosított, 1990. évi LXV. törvény 16.§ (1) bekezdésben biztosított, valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló többször módosított 1997. évi LXXVIII. törvény (továbbiakban: Étv.) 6.§ (3) bekezdésében, 7.§ (3) c.) pontjában és a 13.§ (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, jóváhagyja a Szabályozási tervet és megállapítja az Építési Szabályzatot.

I. Fejezet

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. A rendelet hatálya

1. § (1) A rendelet hatálya alá tartozó területen az Országos Településrendezési és Építési Követelményekről szóló 253/1997. (XII.20.) Kormányrendelet (továbbiakban: OTÉK) előírásait az e rendeletben foglaltakkal együtt kell alkalmazni.

(2) E rendelet tervi mellékletei:

a) 1. sz. melléklet: SZT-1 jelű szabályozási terv 1:2000

b) 2. sz. melléklet: SZT-2 jelű szabályozási terv 1:8000

(3) A község közigazgatási területe a területegységek elhelyezkedése, jellemző használata és a szabályozás szempontjából az alábbi részekre tagolódik:

a) Beépítésre szánt területre és

b) Beépítésre nem szánt területre.

2. A szabályozás elemei

2. § 1. Kötelező szabályozási elemek:

a) Övezet, építési övezet határa

b) Tervezett szabályozási vonal

c) Építési vonal

d) Szabályozási elemekre vonatkozó méretek

e) Kötelező fásítás, telepítendő fasor

f) Kötelezően kialakítandó telken belüli zöldfelület

g) Megszüntető jel (közterület szabályozással összefüggésben)

3. Fogalom-meghatározások

3. § 1. Mellékrendeltetésű épület: az övezet leírásában meghatározott főrendeltetésűtől eltérő, kiegészítő rendeltetésű épület. pl.: gépkocsitároló,

2. Eltérő rendeltetésű épület: amely a telken az övezet alapvető rendeltetésének megfelelő építménnyel együtt, de külön egységben létesül. Nem azonos az OTÉK 1.sz Mell. 54. pontjában felsoroltakkal.

3. Teljes közművesítés: Közüzemi ivóvíz szolgáltatás, Közüzemi szennyvíz-elvezetés és tisztítás, közterületi nyílt vagy zárt csapadékvíz elvezetés

4. Szintterületi mutató: Az összes bruttó szintterület és a telekterület hányadosának maximuma.

5. Aktív zöldfelület: háromszintű növénytakaró 10 m-ként lombos fa, cserjesor és gyep telepítésével

6. Épület legnagyobb alapterülete: Egytömegben elhelyezhető épület bruttó alapterülete

4. A településrendezési feladatok megvalósulását biztosító sajátos jogintézmények

4. § A Patkótói - és egyéb - fejlesztéssel érintett területek esetében, amennyiben az ott megvalósítani kívánt fejlesztésekkel kapcsolatban kötelező önkormányzati feladat keletkezik az önkormányzat és fejlesztő ingatlantulajdonos településrendezési szerződésben tisztázhatja az építés különös, közérdek és a jogos magánérdek kiegyenlítésével összefüggő feltételeit.

5. Telekalakítás

5. § (1) Új beépítésre szánt, vagy jelentős mértékben átépítésre kerülő (pl. rehabilitációs) területek esetében a területre vonatkozó helyi építési szabályzat elfogadása után a beépíthetőség feltételeként a telkeket az előírásoknak megfelelő építési telekké, telekké kell alakítani az érintett telekcsoport - legalább telektömbönként történő - újraosztásával.

(2) Nyúlványos (nyeles) telek a területen újonnan nem alakítható ki.

(3) A közterületi kapcsolattal nem rendelkező telkek megközelítését magánúttal kell biztosítani, a SZT-n feltüntetett módon.

(4) Az értékkataszter elkészültéig erre vonatkozó rendelkezéseket a mostani ütemben nem fogalmazunk meg.

(5) Beépítésre nem szánt területen 3.000 m2-nél kisebb telek nem alakítható ki. (kivéve közlekedési, közmű és hírközlési terület valamint közhasználatú zöldterület, véderdő, illetve a közlekedési, közmű és hírközlési területek kialakítása után visszamaradó mezőgazdasági és erdőterület )

(6) Az Ófalu építési övezeteihez tartózó telkek kialakult („k”) állapot jelölése esetén a telkek további önálló építési telekre nem oszthatók. (ez a rendelkezés még változik az értékkataszterben foglaltak szerint)

(7) Az építési övezetekben illetve övezetekben közműterület illetve az SZT-n meghatározott közterület szabályozás végrehajtása érdekében telek az övezet előírásaitól eltérő méretben is kialakítható.

6. Építés, létesítés általános feltételei

6. § (1) Az előkert az újonnan kialakítandó utak menti építési telkeken 5,0 m, kivéve, ha a SZT másképp nem rendelkezik. Az előkert meghatározott mérete egyben az utca felőli építési vonal is.

(2) A 5,0 m-nél kisebb előkertben csak:

a) közműcsatlakozás építménye,

b) kerítéssel egybeépített, legföljebb 1,6 méter magas hulladéktartály tároló helyezhető el.

(3) Mezőgazdasági területen az előkert mérete min. 8 m. Kivéve a fekvő telkek esetét, amikor az előkert mérete nem lehet kisebb mint a telek útra merőleges átlagos méretének 20%-a.

(4) A hátsókert mérete min. 6.0 m. ez a terület és a Szabályozási terven jelölt hátsó kertrész nem építhető be.

(5) Ha a telek, földrészlet lejtése meghaladja a 10%-ot, az épület körül rendezett terep (járda) a termett talajhoz (természetes terepszinthez) képest legfeljebb 1,5 m bevágással vagy töltéssel létesíthető.

(6) A területen lévő építési telken gépjárműtároló és más, a fő rendeltetést kiszolgáló funkció (állattartási rendelet szerinti állattartási épület) az alábbi feltételek betartása mellett építhető:

a) Új telekalakítások új építésű, szabadon álló beépítésű területen a fő rendeltetés szerinti épülettel egy tömegben kialakítva.

b) Oldalhatáron álló beépítési módú építési övezetben a fő rendeltetés szerinti épület/épületrészek mögött, azokkal azonos oldalhatáron helyezhető el.

7. Általános építési előírások, építészeti követelmények

7. § (1) Közművesítettség:

a) Beépítésre szánt területen az építés feltétele a teljes közművesítés megléte, kivétel a különleges területek.

b) A csapadékvíz-elvezetés egyik módja lehet a saját telken való, a környezet szempontjából biztonságos elszikkasztás.

(2) Tetőzet:

a) Az épületek főtömegének gerinciránya a lakóövezetben az utcavonalra merőlegesen alakítandó ki.

b) A lakóépületek 40-45 -os hajlású magas tetővel építhetők.

c) Trapézlemez fedés a településen nem létesíthető.

d) Palafedés új építésű épületeknél nem alkalmazható, meglévő épületek felújítása során a 7. pontban meghatározott színárnyalatokban használható.

e) Magastető esetében a tetőfedés anyaga nád, korcolt lemezfedés, cserép (kizárólag a hagyományokhoz illeszkedően a vörös, vörösesbarna szín árnyalataiban) lehet.

f) A tetőtér beépíthető. A tetőtéri ablakfelületek összmérete a tetőfelület max.20 %-a lehet, a területegységre vonatkozó eltérő szabályozás hiányában.

g) Szerelt kémény csak falazott burkolattal építhető.

h) Többszintes tetőterű épület a területen nem építhető

i) Napkollektor, napelem fő épületen csak a tetősíkban helyezhető el, a tető gerincvonala fölé nem emelkedhet.

(3) Homlokzat:

a) Klímaberendezés kültéri egysége az utcai homlokzaton és utcáról látható tetősíkon nem helyezhető el.

b) Parabola-antenna az utcai homlokzaton nem helyezhető el.

c) Homlokzati megjelenésen hagyományos építőanyagok alkalmazandók kő, világos színű (elsősorban fehér) vakolat.)

d) Fa homlokzati megjelenésben a homlokzat felületének legfeljebb 40%-án alkalmazható,

e) Az épületek homlokzatképzésénél nem alkalmazható csempe, műanyag lap, lambéria, trapézlemez burkolat, még ideiglenesen sem.

f) Az építési telken az épületek homlokzatainál azonos anyaghasználatot és építészeti megjelenést valamint színezést kell alkalmazni.

(4) Kerítés:

a) Az utcai kerítés max. 1,6 m magassággal, kereszteződésekben áttört formában építhető.

b) Az utcai kerítés anyaga fa, természetes kő, világos színű festett, vakolt falazat lehet.

c) Drótfonat tüskésdróttal nem építhető.

d) A meglévő vörös-homokkő kerítések, támfalak nem bonthatók el. Az esetlegesen megrongálódott építményeket anyag-azonosan kell felújítani.

(5) Korlátozások:

a) Föld feletti gáztartály a település területén nem építhető

b) A település területén üzemanyagtöltő állomás nem létesíthető.

c) A bejelentési illetve az engedélyezési és bejelentési kötelezettség nélkül építhető építményekre az általános építési előírásokat és a HÉSZ vonatkozó előírásait alkalmazni kell.

(6) Új épület elhelyezése esetén a telekre előírt minimális zöldfelületet az épület használatba vételéig meg kell valósítani.

II. Fejezet

Részletes rendelkezések

8. Ófalu építészeti előírásai

8. § (1) Telkenként legfeljebb két önálló rendeltetési egység legfeljebb két épülettömegben alakítható ki.

(2) Kerítés:

a) Közterületeken, telekhatárokon álló, valamint közterületről látható támfalak látható felületei vörös homokkőből, vagy azzal megegyező minőségű természetes kőből készülhetnek, látható felületük szárazon rakott modornak megfelelően kialakítva, vagy mélyen fugázva.

b) Az utcai telekhatáron lévő kerítések lábazatainak és épített oszlopainak felülete vörös homokkőből, vagy vakolt kialakítással készíthető. Vakolt felületek színe: fehér, világosszürke.

(3) Homlokzat, színezés:

a) Homlokzat díszítésére csak a helyi hagyományokat átmentő motívumokból készített vakolat-architektúra, vagy vörös homokkő használható. A homlokzatokon lévő fa felületeket a hagyományokhoz illeszkedő felületkezeléssel kell ellátni.

b) Színezés: A vakolatok pasztellszínűek lehetnek, részlegesen sem lehet rikító – zavaró – figyelemelvonó színárnyalatokat alkalmazni.

c) Vakolt kémények színe: fehér. Kémények fedköve lehet nyersbeton vagy világos színű a természetes kő.

(4) Tetőablak csak tetősíkban – legfeljebb a tetőfelület 15%-ig – elhelyezett tetőablak, vagy legfeljebb 0,6 m2 felületű „ökörszem” típusú álló ablak lehet.

(5) Meglévő épület bővítési, átalakítási munkáinál, ha a bővítés, átalakítás az újonnan létrejövő épület tetőfelületének 50%-át eléri, vagy érinti, csak az új épületekre előírt tetőfedő anyagok használhatók.

(6) Épületek utcai homlokzatára nem kerülhet szabadon vezetett közmű-, vagy épületgépészeti vezeték, berendezés.

(7) A helyi védett épületeken csak olyan bővítési, átépítési, felújítási, karbantartási munkák végezhetők, amelyek során az eredeti épülettömeg, homlokzat, homlokzati díszítés nem változik, a történeti mintákhoz képest..

(8) Új épület utcai homlokzatszélessége nem lehet több 7.0 m-nél az utcai építési vonaltól számított 6,0 m mélységig. Ez után keresztszárny, kiugrás megengedett az építési helyen belül.

(9) Az Ófalu közterületein minden tájékoztató tábla, vagy tájékoztató, hirdetőfelület csak a településkép egységes arculatát és stílusát figyelembe vevő, egységes rendszer részeként alakíthatók ki. Bárminemű hirdetés, felirat, vagy egyéb tájékoztatás csak ezeken a felületeken helyezhető el.

9. Patkótói terület építészeti előírásai

9. § (1) Épületek és építmények anyaghasználatukban, megjelenésükben a hagyományos, a területre jellemző építészeti stíluselemeket ötvözve modern, igényes formában kell kialakítani.

(2) Az épületek tömegformálásában a tájbaillesztési szempontokat súlyozottan szem előtt kell tartani.

(3) Használható homlokzati építőanyagok, burkolatok:

1. Természetes kőburkolatok, szárazon rakott vagy mélyen fugázott természetes kő falak /támfalak/

2. Beton, igényesen kialakított látszóbeton felületek

3. Fémek; koracél, zink és rézlemez

4. Fa;

5. Üveg;

6. Vakolatok pasztellszínűek lehetnek

III. Fejezet

ÉPÍTÉSI ÖVEZETEKRE, ÖVEZETEKRE VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK

10. BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK - A terület felhasználása

10. § (1) Lovas község területén a beépítésre szánt területek használatuk általános jellege, valamint sajátos építési használatuk szerint a következő területfelhasználási egységekbe tartoznak:

Általános használat szerint

Sajátos használat szerint

Megnevezés

Jel

Lakóterületek

Kertvárosias lakóterület

Lke

Falusias lakóterület

Lf

Vegyes területek

Településközpont vegyes terület

Vt

Gazdasági területek

Gazdasági, szolgáltató területek

Gksz
(2) Megengedett Legnagyobb szintterület mutatók
a) Lakóövezetekben 0.4
b) Vt övezetben 0.5
c) Gazdasági övezetekben 0,6
(3) Általános előírások
a) A mellékrendeltetésű épület használatbavételéig a főépületnek meg kell épülni.
b) A lakó és vegyes építési övezetekben az egy-tömegben elhelyezett épület bruttó alapterülete nem lehet nagyobb mint az övezetben meghatározott minimális telekméretre vonatkoztatott legnagyobb beépítettség mértékének másfélszerese.
c) Amennyiben a telek szélessége az építési övezetben meghatározott méret többszöröse a homlokzatszélessége maximum 12 méter lehet. Az ennél nagyobb homlokzatszélességet megkívánó épületeket két épülettömegben kell elhelyezni.
d) A két épülettömeg közt minimálisan az épületmagasság méretével megegyező közt kell szabadon hagyni.

11. Kertvárosias lakóterületek

11. § (1) Kertvárosias építési övezetek (Lke) laza beépítésű, összefüggő kertes, több önálló rendeltetési egységet magába foglaló lakóépületek elhelyezésére szolgál.

(2) Az övezetekben elhelyezhető építmények:

a) A telkeken legfeljebb 2 rendeltetési egység helyezhető el legfeljebb 2 épület-tömegben.

b) A helyi lakosság ellátását szolgáló, nem zavaró hatású kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó funkciójú épületek, épületrészek.

c) Egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épületek.

d) A rendeltetésszerű használat során nem zavaró hatású kézműipari épületek.

(3) Egyéb előírások:

a) Telek min. mélysége 40.00 m.

(4) Az építési övezet telkeinek kialakítása során alkalmazandó legkisebb telekterület méreteket, beépítésük során alkalmazandó beépítési mértékeket a következő táblázat alapján kell meghatározni: K: kialakult az Ófalu területén Sz: szabadon álló beépítés

AZ ÉPÍTÉSI TELEK

AZ ÉPÍTMÉNYEK

övezeti
jele

beépítés
módja

legkisebb
területe

m2

legkisebb telekszélesség

m

legnagyobb
beépítettsége

%

legkisebb
zöldfelület

%

legnagyobb
építmény-magassága

m

Lke1

Sz

K

K

20

40

4,5

Lke2

SZ

700 (k)

16

25

40

4,5

Lke3

Sz

700

16 (k)

20

40

4,5

Lke4

Sz

900

20 (k)

20

40

4,5

Lke5

Sz

1000

20

20

40

4,5

Lke6

Sz

600

16

25

40

4
5. Az építési övezet területén állattartást szolgáló épületek alapterülete a megengedett beépíthetőség legfeljebb 5 %-a lehet.

12. Falusias lakóterületek

12. § (1) Falusias építési övezet, laza beépítésű, összefüggő nagy kertes, jellemzően lakóépületek elhelyezésére szolgál, ahol mezőgazdasági építmények is elhelyezhetők.

(2) Az övezetben elhelyezhető:

a) Legfeljebb 1 db 2 lakásos lakóépületek.

b) Nem zavaró hatású mezőgazdasági építmény.

c) A lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épületek.

d) Szálláshelyeket is tartalmazó szolgáltató épületek.

e) Helyi igazgatási, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület

f) Állattartási épületek a telek legnagyobb beépítési százalékának 15%-át tehetik ki.

g) A mellékrendeltetésű épülettel együtt a telken max.2 épülettömeg helyezhető el.

(3) Egyéb előírások:

1. Kialakult (K) beépített területnél az engedéllyel épített előírásoknál nagyobb beépítési arány megtartható, de tovább nem növelhető
2. A telek legkisebb mélysége: 40.00 m. ill. kialakult méret
1. Az építési övezet telkeinek kialakítása során alkalmazandó legkisebb telekterület méreteket, beépítésük során alkalmazandó beépítési mértékeket a következő táblázat szerint kell meghatározni: K: kialakult az ófalu területén O: oldalhatáron álló beépítés

AZ ÉPÍTÉSI TELEK

AZ ÉPÍTMÉNYEK

övezeti
jele

beépítés
módja

legkisebb
területe

m2

legkisebb telekszélesség

m

legnagyobb
beépítettsége

%

legkisebb
zöldfelület

%

legnagyobb
építmény-magassága

m

Lf1

o

800 (k)

16

20

40

3,5

Lf2

k

800

16

20

40

3,5

Lf3

o

800

16

20

40

4,0

Lf4

o

700

18

20

40

4,0

Lf5

o

900

18

20

45

4,0

Lf6

o

900

20

20

40

4,0

13. Településközpont vegyes terület

13. § (1) A településközpont vegyes terület építési övezet, több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, lakó és olyan helyi települési szintű igazgatási-, kereskedelmi-, szolgáltató, vendéglátó-, szálláshely szolgáltató-, egyházi-, oktatási-, egészségügyi-, szociális épületek, valamint sportlétesítmények elhelyezésére szolgál, amelyek alapvetően nincsenek zavaró hatással a lakófunkcióra

(2) Az övezeten elhelyezhető:

1. Lakóépület, max. 2 lakóegységgel.

2. Igazgatási épület.

3. Oktatási, nevelési, művelődési célú épületek.

4. Kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely-szolgáltató épület.

(3) Az építési övezet telkeinek kialakítása során alkalmazandó legkisebb telekterület méreteket, beépítésük során alkalmazandó beépítési mértékeket a következő táblázat alapján kell meghatározni:

AZ ÉPÍTÉSI TELEK

AZ ÉPÍTMÉNYEK

övezeti
jele

beépítés
módja

legkisebb
területe

m2

legkisebb telekszélesség

m

legnagyobb
beépítettsége

%

legkisebb
zöldfelület

%

legnagyobb
építmény-magassága

m

Vt1

k

k

k

45

35

4

Vt2

o

1200

20

40

45

4,5
K: kialakult az ófalu területén O: oldalhatáron álló beépítés

14. Gazdasági területek

14. §

1. Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági rendeltetésű épület elhelyezésére szolgáló építési övezet (Gksz).
2. Elhelyezhető létesítmények:
1. Nem zavaró hatású gazdasági épületek
2. A tulajdonos (használó) vagy a személyzet számára 1 db lakás a gazdasági épületen belül.
3. Kereskedelmi-szolgáltató, idegenforgalmi, vendéglátó létesítmények.
4. Igazgatási jellegű tevékenység épületei.
5. Lovas és borturizmus épületei.
3. Az építési övezet telkeinek kialakítása során alkalmazandó legkisebb telekterület méreteket, beépítésük során alkalmazandó beépítési mértékeket a következő táblázat szerint kell meghatározni:

AZ ÉPÍTÉSI TELEK

AZ ÉPÍTMÉNYEK

övezeti
jele

beépítés
módja

legkisebb
területe

m2

legnagyobb
beépítettsége

%

legkisebb
zöldfelület

%

legnagyobb
építmény-magassága

m

Új Épület legnagyobb
alapterülete

m2

legnagyobb
szélessége

m

Gksz1

sz

2000

20

40

6

300

15

Gksz2

sz

5000

20

40

6,5

1000

20
Sz: szabadon álló beépítés
1. Részletes előírások:
1. A GKSZ-1 építési övezet lakóterülettel közös telekhatáránál többszintes növényzet, védő fasor telepítése kötelező az SZT meghatározott szélességben.
2. GKSZ-2 övezetben a telekhatárok mentén 10 m. széles 3 szintű zöldsávot kell létesíteni a szabályozási terven jelölt (kötelezően kialakítandó telken belüli zöldfelület) helyeken.
3. GKSZ-2 építési övezetben az egy-tömegben elhelyezett épület maximális bruttó alapterülete 1000 m2 lehet. Abban az esetben ha a telek mérete a minimális telekméret többszöröse, a telken a rendeltetési egység, valamint az épület tömegszáma a terület nagyságával arányosan változtatható, minden egész minimális telekméretre vonatkoztatva. Az így létesíthető épületek között minimum 10 méter távolságot kell kialakítani.

B/. BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK

15. A területek felhasználása

15. § Lovas község területén a beépítésre nem szánt területek használatuk általános jellege, valamint sajátos építési használatuk szerint a következő építési övezetekbe tartoznak:

Általános használat szerint

Sajátos használat szerint

Megnevezés

Jel

Zöldterületek (közpark)

Z

Erdőterületek

Védelmi erdő

Ev

Turisztikai erdő

Ee

Mezőgazdasági területek

Általános mezőgazdasági terület

Má

Kertes mezőgazdasági terület

Mk

Vízgazdálkodási területek

Vízgazdálkodási terület-Vízmeder, vízállásos terület

V

Közlekedési , közmű-területek

Közúti közlekedési területek

Köu

Különleges területek

Temető kegyeleti park

Kkp

Különleges Temető területek

Kt

[1]

Felhagyott bánya rekreációs terület

Kfbrt

16. Zöldterületek

16. §

1. Általános előírások.
1. Legalább 60 %-ban állandóan növényzettel fedett területek
2. Közpark létesítése, rekonstrukciója kertépítészeti terv alapján történhet.
3. A zöldfelületeket a Nemzeti Park által összeállított lista szerinti őshonos fafajokkal kell betelepíteni. (Melléklet)
2. Séd patak mellett meglévő közpark. Zkp1
1. A zöldterület (közpark) területén a közpark fenntartását szolgáló épület létesíthető az alábbi feltételek betartásával.
- Az épület építménymagassága 3,5 m
- Egy-tömegben elhelyezett épület alapterülete: maximum 25 m2
- A telek 2%-a építhető be.
- Homlokzatképzéshez csak természetes anyagok használhatók.
2. Az övezetben elhelyezhetők a szabadidő eltöltését szolgáló épületnek nem minősülő pihenési, sportolási, játszótéri létesítmények, sétautak, kerékpárutak és köztárgyak.
3. Közpark területének legalább 60%-át, biológiailag aktív felületként növényzettel fedetten kell kialakítani és fenntartani.
4. A gyephézagos burkolattal kialakított felületek a kötelezően előírt zöldfelületi arányba nem számítható be.
1. A Tóállás területén kialakítandó közpark. Zkp2
1. A zöldterület (közpark) területén épület nem létesíthető.
2. Közpark területén sétautak, pihenőhelyek csak természetes anyagok használatával alakíthatók ki.
1. Egyéb zöldterületek. Z
1. A közterületek útburkolattal, úttartozékkal, járdával, közművel el nem foglalt része.
2. Közutak, utcák kialakításánál a Nemzeti Park által összeállított lista szerinti őshonos fafajokat kell sorfaként alkalmazni.

17. Erdőterületek

17. § Erdőterület a szabályozási terven „Ev” és „Ee” jelekkel szabályozott, erdőművelési ágú, illetve a településrendezési terv által erdőnek javasolt fásodott területek.

1. Védelmi rendeltetésű „EV” jelű erdőterületek:

1. A meglévő védelmi rendeltetésű erdőterületen új épületet elhelyezni nem lehet. Az OTÉK 32. §-ban felsorolt építmények – a távközlési magas építmény, adótorony, antenna kivételével – akkor helyezhetők el, ha az erdő védelmi rendeltetését nem zavarják

2. Az erdőterületeken már meglévő építmények – épületek- felújíthatók, de nem bővíthetők.

2. Egészségügyi-szociális, turisztikai erdőterületek:

1. A turisztikai rendeltetésű területen épület nem, csak a pihenést szolgáló építmények, helyezhetők el.

2. Turisztikai erdő területén sétautak csak természetes anyagok használatával építhetők ki.

3. Az erdőtelepítésre alkalmas mezőgazdasági területen épület, távközlési magas építmény, adótorony nem létesíthető.

18. Mezőgazdasági területek

18. §

1. A mezőgazdasági területet a tájkarakter, a természeti értékek, a termőtalaj, a termőföld védelme, a termelési adottságok hasznosítása érdekében a szabályozási terv az alábbi területfelhasználási egységekre osztja:
1. általános mezőgazdasági terület (Má),
2. kertes mezőgazdasági terület (Mk).
2. A mezőgazdasági területeken építmény igénnyel nem járó sportolási célú gyep, illetve erdő létesíthető.
3. A külterületi övezeti előírásoknak meg nem felelő meglévő épületek eredeti tömegben, ill. jelen építészeti előírások betartásával, tájba illő módon újíthatók fel.
4. Épület-szélesség Mk-övezetben max. 6,00 m. Má-övezetben 8,0 m.
5. A külterületen lakókocsi, lakókonténer, egyéb mobil tárgy építményként nem helyezhető el
6. Mezőgazdasági területeken medence nem építhető.
7. A beépítésre nem szánt területeken kerítés csak élő sövényből létesíthető, kivéve az erdővel, gyeppel határos területeken a vadvédelmi célú kerítést. (növényzettel kísért vadvédelmi háló)
8. Az utak, patakok, árkok mentén az élővilágot és a táj esztétikai megjelenését gazdagító erdősávok, fasorok telepítendők. A fásításokra tájépítészeti terv készítendő.
9. Sorfának a Nemzeti Park által ajánlott fafajok használhatók.

19. Általános mezőgazdasági terület (Má)

19. §

1. Általános előírások:
1. Az általános mezőgazdasági területbe Lovason az árutermelő mezőgazdasági termelésre alkalmas, illetve a nagykiterjedésű, elsődlegesen természetvédelmi rendeltetésű gyep, nádas területek tartoznak.
2. A mezőgazdasági területen a növénytermesztés, az állattenyésztés és az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás épületei helyezhetők el.
3. Az általános mezőgazdasági területen a tájképi és helyi építészeti hagyományokat figyelembevevő, a táj jellegét erősítő és gazdagító épületek létesíthetők.
4. Az építménymagasság a 4,0 métert, a homlokzatmagasság az 5,0 métert nem haladhatja meg. A lejtő felőli homlokzatok magassága, az eredeti (nem rendezett) terepszinttől számítva legfeljebb 5.5 m lehet.
5. Az építmények homlokzatképzéséhez csak természetes anyagok használhatók.
6. Az új épületeket tájépítészeti eszközökkel (védőfásítás, tereprendezés, növénytelepítés) kell tájbailleszteni.
2. Má-1 jelű mezőgazdasági övezet:
1. „Má1”-jelű mezőgazdasági övezet területén építeni min. 5 ha gyep, illetve 3 ha gyümölcs művelésű terület esetén lehet a lovas turizmushoz, illetve a gazdálkodáshoz szükséges épületeket.
2. Beépítettség mértéke max. 0,5%,
3. A beépített terület max. 400 m2 lehet.
4. A módosítással érintett 074, 076/1, és 076/3 hrsz alatti területen az építési engedély kiadásának feltétele a KDT Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség által jóváhagyott környezetvédelmi vizsgálat.
1. Má-2 jelű mezőgazdasági övezet:
1. „Má2”-jelű mezőgazdasági övezet C-1 szőlőkataszterbe tartozó területein építeni kizárólag 80%-ban művelt szőlő megléte esetén lehet.
2. Építeni hagyományos, tájba illő, a szőlőtermeléshez, illetve a borturizmushoz kapcsolódó épületeket illetve építményeket lehet.
3. épületet kizárólag 2 ha-nál nagyobb telek esetén lehet építeni
4. Beépítettség mértéke max. 1,0%,
5. A beépített terület max. 400 m2 lehet.
1. Má-3 jelű mezőgazdasági övezet:
„Má3”-jelű mezőgazdasági övezet területein épület nem építhető.

20. Kertes mezőgazdasági terület (Mk)

20. §

1. Általános előírások:
1. Lovas területén a kertes mezőgazdasági övezetben a kisüzemi jellegű termelés, illetve önellátást szolgáló kertészkedés és ehhez kapcsolódóan az aktív szabadidő eltöltését biztosító kertészeti (szőlő-, gyümölcsművelés) tevékenységre és az ehhez kapcsolódó építmények elhelyezésére szolgáló területek.
2. A kertes mezőgazdasági területeken a kertészeti termelést, termékfeldolgozást és tárolást szolgáló építmények (OTÉK 29. §), valamint a borturizmust szolgáló épületek helyezhetők el.
3. Telkenként 1 db. épület építhető.
4. A homlokzatképzésnél csak természetes anyagok használhatók.
5. Az új épületek, illetve az 50 m2-nél nagyobb, valamint az 5 m-es gerincmagasságú épületeket takaró fásítással kell körbevenni.
6. A kertes mezőgazdasági területen a tájképi és népi építészeti hagyományokat figyelembevevő, a táj jellegét erősítő, gazdagító épületek létesíthetők.
7. Az épületeken napkollektor, napelem és a megújuló energiát hasznosító berendezés csak a tetősíkon helyezhető el. A tető gerincvonal fölé nem emelkedhet.
8. Az övezet területén legalább 8.000 m2 telekméret legalább 80%-ban szőlőműveléssel történő hasznosítása esetén:
- A megengedett legnagyobb beépítettség: 2%, de az épület bruttó alapterülete a 200 m2-t nem haladhatja meg.
- A terepszint alatti építmény megengedett legnagyobb bruttó alapterülete: az épület borászati céllal történő hasznosítása esetén a telek területének 2%-a lehet, de a 400 m2-t nem haladhatja meg.
1. Mk-1 jelű kertes mezőgazdasági övezet:
Az „Mk1”-jelű kertes mezőgazdasági övezet területein – szőlőkataszter I. osztályú területek - a szőlőművelést, feldolgozást, bortárolást, borturizmust szolgáló épületek helyezhetők el. Az építés feltételei:
1. A telek legalább 80%-ban szőlőműveléssel történő hasznosítása
2. Minimum 1500 m2 nagyságú telekre lehet építeni.
3. A beépítettség mértéke max. 3%.
4. Az épület bruttó alapterülete max. 100 m2.
5. A terepszint alatti építmény bruttó alapterülete max. 100 m2 lehet.
6. Max. építmény-magasság 4,0 m.
7. Max. ép. szélesség: 7,0 m.
8. Gyep, (parlag), szántó, erdő, gyümölcs és más művelési ágú terület az építés feltételeként nem vehető figyelembe.
1. Mk-2 jelű kertes mezőgazdasági övezet:
Az „Mk2”-jelű kertes mezőgazdasági övezet területein – szőlőkataszter I. osztályú terület – a szőlőműveléssel, szőlőfeldolgozással, bortárolással, borturizmussal kapcsolatos épületek helyezhetők el. Az építés feltételei:
1. Az övezetben legalább 80%-ban szőlőműveléssel hasznosított telekre lehet 1 db. épületet építeni.
2. Az övezetben beépíthető telek legkisebb mérete 3000 m2.
3. Az épületek a telek legfeljebb 2%-os beépítettségével alakíthatók ki.
4. Az épület bruttó alapterülete max. 120 m2
5. Max. építmény-magasság 4,0 m.
6. Max.ép. szélesség: 7,0 m.
7. A terepszint alatti építmény bruttó alapterülete a telek területének 3%-át és a 200 m2-t nem haladhatja meg.
8. A beépíthető telek legkisebb szélessége 20 m.
9. Gyep, (parlag), szántó, erdő művelési ágú telken épület nem helyezhető el.
1. Mk-3 jelű kertes mezőgazdasági övezet:
Az „Mk-3”-jelű kertgazdasági övezet területein a szőlőműveléssel, borturizmussal, gyümölcstermesztéssel kapcsolatos épületek építhetők az alábbi feltételekkel:
1. Az övezetben legalább 80%-ban szőlőműveléssel hasznosított telekre lehet építeni,
2. Az övezetben beépíthető telek legkisebb mérete 3000 m2
3. Az épületek a telek legfeljebb 3%-os beépítettségével alakíthatók ki.
4. Az épület bruttó alapterülete legfeljebb 120 m2 lehet.
5. A terepszint alatti építmény bruttó alapterülete a telek területének 3%-át nem haladhatja meg.
6. Max. építmény-magasság 4,0 m.
7. Max. ép.szélesség: 6,0 m
8. 2 db épület építhető 2 tömegben:
9. 1 db. épület, valamint ezekhez csatlakozó 1 db. Lakó épületrész, melynek alapterülete az összes beépített alapterület 50 %-a lehet.
10. a beépíthető telek legkisebb szélessége 20 m,
11. a meglévő épületek felújíthatók, ám bővítésük csak az övezeti előírásoknak való megfelelés esetén engedélyezhető.
12. gyep, (parlag), szántó, erdő, gyümölcs és más művelési ágú telken épület nem helyezhető el.

21 Vízgazdálkodási terület. V

21. § A vízgazdálkodással összefüggő övezet a patak medre és parti sávja, valamint a Vízmű területe.

1. A vízgazdálkodási területen a vízgazdálkodással, vízkárelhárítással, valamint a természetvédelemmel kapcsolatos építmények helyezhetők el az érintett hatóságok előírásai szerint.

2. A Vízbázis-védelem alatt nem álló forráskataszteri nyilvántartásban nem szereplő Savanyú kút, Királykút és Aranyoskút területére vonatkozó szabályok.

1. A Források 25 m-es környezetében Épület, építmény nem építhető.

2. A 150 m-es környezetében épület, építmény csak teljes közművesítettség esetén építhető. A területen új állattartó épület, építmény nem építhető. Az állattartásból eredendő szennyező anyagok talajvízbe jutását meg kell akadályozni, annak ártalmatlan kezeléséről gondoskodni kell.

22. Közlekedési területek. Köu

22. §

1. Az utak, járdák, parkolók és azok létesítményei által elfoglalt területek.
2. Az útburkolatokkal, parkolókkal, árkokkal és járdákkal el nem foglalt területeket parkosítani kell.
3. Közterületen biztosítandó parkolóhely a temető és Templom részére.
4. A kereszteződés tengelyétől 10 m. távolságban az út mellett 60 cm.-nél magasabb növény nem telepíthető.
5. 12-15 m szabályozási szélesség esetén legalább egyoldali fasort, legalább 15 m szabályozási szélességtől kétoldali fasort kell telepíteni
6. A település közútjainak tervezési osztályba sorolása:
1. országos mellékutak: 7219. jelű Alsóörs-Veszprém összekötő út, 7221. jelű Lovas-Csopak mellékutak: külterületen K.V., belterületen B.IV.b.
2. települési belterületi gyűjtőutak: Panoráma út, Patkó tó melletti új utca: B.V.
3. kiszolgáló utak, egyéb külterületi utak: B.VI.d.
4. kerékpárutak: tervezett kerékpárút szerkezeti terv szerint 7219. és 7221. jelű út mellett, Paloznak felé dűlőutakon: külterületen K.IX., belterületen B.IX.
1. A 20 személygépkocsi befogadóképességnél nagyobb parkolókat vízzáró burkolattal kell kialakítani, az összegyűjtött csapadékvizet olajfogó műtárgyon átvezetve lehet a csapadékvíz-csatornába bekötni. A parkolóban összefolyó csapadékvíz zöldfelületre nem vezethető.

23. Közműlétesítmények területe

23. § 1. Épületet, építményt közműbe, vagy házi vízellátó rendszerbe csak akkor lehet bekötni, ha a szennyvíz elvezetése, tárolása szennyvíz-csatornával, vagy beépítésre nem szánt területen, külterületen zártrendszerű és szigetelt szennyvíz-tározóval megoldott és az ürítésre jogosult szervezet, valamint megfelelő szennyvíz ürítőhely biztosított.

2. A felszíni vizek elvezetését a nyílt árokhálózatba vagy zárt csatornarendszerbe történő bekötéssel kell megoldani.

3. A vízelvezető árkok lefedése csak az Önkormányzat hozzájárulásával lehetséges.

4. Új közművezetékek csak terepszint alatt építhetők.

24. Különleges területek K

24. § (1) Általános előírások:

a) Az épületek a telek legfeljebb 2%-os beépítettségével alakíthatók ki.

b) Minimálisan kialakítandó zöldfelület: 70%

c) max. építmény-magasság 3,5 m.

(2) Különleges Temetőterület: Kt

a) A terület a temetkezés célját szolgálja.

b) A területen kegyeleti park is kialakítható.

c) A területen a temetkezés kegyeleti épületei, s azt kiszolgáló és kiegészítő épületek helyezhetők el.

d) A temetőben, annak minden 100 m2-re után legalább 1 nagykoronájú lombos fát kell telepíteni.

e) A telek legalább részleges közművesítettség esetén építhető be.

f) Urnafal a meglévő ravatalozó falához csatlakozóan, vagy zárt kerítésként alakítható ki.

(3) Temető kegyeleti park. Kkp

1. Kegyeleti parkként kezelendő.

2. A működő temető védőterületeként is számításba vehető.

3. Elhelyezhetők:

a) Pihenőpadok,emléktáblák

b) Stációk

c) Sétautak

d) Kápolna

(4) Felhagyott bánya rekreációs területe. Kfbrt

a) A területen építhető:

1. a festékbánya kiszolgálását célzó eligazító, pénztár, egészségügyi, bemutató épületek, turizmus létesítményei. (szállásférőhely is)

2. Fedett pihenőhelyek

25. VÉDELMI JELLEGŰ előírások

25. §

1. A meglévő fasorok védelmét, kiöregedésük előtt a terület tulajdonosának új egyedek telepítésével és nevelésével kell biztosítani.
2. Hirdetőtáblák, reklámfeliratok, cégérek csak fából és fémből készülhetnek.
- Óriásplakátok nem helyezhetők el.
- Hirdetőtáblák, reklámfeliratok max. mérete 1 m2 lehet.
1. Szélerőművek Lovas közigazgatási területén nem helyezhetők el.
2. Családi szükségletet ellátó 6.0 m.-nél alacsonyabb szélkerekek telepíthetők, kivéve az Ófalu területét.
3. Növény-telepítésnél felhasználandó a „Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatósága által telepítésre javasolt növények jegyzéke” (8.sz melléklet) és az „egyedi tájértékek katasztere”.
V. Fejezet

EGYÉB RENDELKEZÉSEK

26. Záró rendelkezések

26. § (1) Jelen rendelet kihirdetését követően legkorábban az elfogadásuktól számított 30. napon 2012.március 2. napján lép hatályba.

(2) A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg Lovas Község Önkormányzat Képviselő-testületének jelenleg hatályos HÉSZ és mellékletét képező szabályozási tervről szóló 9/2008.(X.1.) önkormányzati rendelettel módosított 4/2006.(VIII.1.) önkormányzati rendelet hatályát veszti.

(3) A 901, 902, 903 hrsz-ú Felsőörs közigazgatási területéhez tartózó területekre vonatkozóan a Szabályozási Terv a közigazgatási határ módosítását követően léptethető hatályba.

1. tervi melléklet

2. tervi melléklet