Lovas Község Önkormányzat Képviselő-testületének 12/2019 (XII.12.) önkormányzati rendelete

Lovas Község Önkormányzata Szervezeti és Működési Szabályzatáról

Hatályos: 2020. 07. 30 - 2020. 10. 05

Lovas Község Önkormányzatának Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

I. Fejezet

Általános rendelkezések

1. Az önkormányzat és jelképei

1. §

(1) Az önkormányzat megnevezése: Lovas Község Önkormányzata (a továbbiakban: önkormányzat)

(2) Az önkormányzat székhelye: 8228 Lovas, Fő utca 8.

(3) Az önkormányzat adószáma: 15428969-1-19

(4) Az önkormányzat honlapja: www.lovas.hu

(5) Az önkormányzat jelképe Lovas község címere, melyek képi ábrázolását az 1. melléklet tartalmazza.

(6) Az önkormányzati feladatokat a képviselő-testület és szervei:

a) a polgármester,

b) a bizottság,

c) a közös önkormányzati hivatal

d) a jegyző és

e) a társulás

látják el.

(7)[1]

Az önkormányzat hivatala: az Alsóörsi Közös Önkormányzati Hivatal (a továbbiakban: önkormányzati hivatal).

  1. Székhelye: 8226 Alsóörs, Endrődi Sándor utca 49. 
  2. Telephelye: az Alsóörsi Közös Önkormányzati Hivatal Lovasi Kirendeltsége 8228 Lovas, Fő utca 8.
  3. Az alaptevékenység kormányzati funkciók szerinti besorolása: COFOG 011130 Önkormányzatok és önkormányzati hivatalok jogalkotó és általános igazgatási tevékenysége.
  4. illetékességi területe: Alsóörs és Lovas község közigazgatási területe
  5. alapítói jog gyakorlója: Alsóörs Község Önkormányzata és Lovas Község Önkormányzata
  6. gazdálkodási besorolása: önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv.

(8) Lovas község testvértelepülése: Nyitrageszte (Szlovákia).



II. Fejezet

2. Az önkormányzat feladat- és hatáskörei

2. §

(1) Lovas Község Önkormányzata jogi személy. Az önkormányzati jogokat - a jelen rendeletben foglalt kivételekkel – a képviselő-testület gyakorolja.

(2) Az önkormányzat feladatait a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 13. §-a rögzíti.

(3) Az önkormányzat által ellátott alapfeladatok szakágazati besorolását jelen rendelet 2. melléklete tartalmazza.

(4) A helyi közügy önálló megoldásának önkéntes vállalása előtt a polgármester előkészítő eljárás lefolytatásáról gondoskodik, melynek eredményéről a képviselő-testületnek beszámol. A javaslat kötelező eleme a megvalósításhoz szükséges és a várható fenntarthatóságot biztosító költségvetési források bemutatása.

(5) Ha a képviselő-testület helyi közügy önálló megoldása mellett dönt, akkor ennek pénzügyi fedezetét az éves költségvetésben biztosítja.

3. §

  1. A képviselő-testület által át nem ruházható hatásköröket az Mötv. 42. §-a tartalmazza. Ezen túlmenően a képviselő-testület hatásköréből nem ruházható át az éves munkaterv elfogadása.
  2. A képviselő-testület egyes hatásköreinek polgármesterre történő átruházásáról külön rendeletben dönt. A képviselő-testület által a polgármesterre átruházott hatáskörök felsorolását a rendelet 3. melléklete tartalmazza.



III. Fejezet

Az önkormányzati képviselő, a képviselő-testület

4. Az önkormányzati képviselő

4. §

(1) Az önkormányzati képviselők képviselői tevékenységükért tiszteletdíjat nem állapítanak meg és nem fogadnak el.

(2) A képviselők névsorát jelen rendelet 4. melléklete tartalmazza.


5. §

(1) Az önkormányzati képviselő a település egészéért vállalt felelősséggel képviseli választóinak érdekeit.  A képviselő-testületi munkában való részvételére az Mötv. rendelkezései az irányadók.

(2) Az önkormányzati képviselő a törvényben meghatározottakon túl köteles

a) tevékenyen részt venni a Képviselő-testület munkájában;

b) kapcsolatot tartani választóival, olyan magatartást tanúsítani, amely méltóvá teszi a közéleti tevékenységre, a választók bizalmára;

c) felkérés alapján részt venni a testületi ülés előkészítésében;

d) írásban vagy szóban bejelenteni, ha a képviselő-testület ülésén vagy egyéb megbízatásának teljesítésében akadályoztatva van;

e) bejelenteni személyes érintettségét a döntéshozatalnál;

f) a tudomására jutott állami, szolgálati, üzleti, vagy magántitkot megőrizni.


6. §

(1) Az önkormányzati képviselő részére a képviselői munkához az önkormányzati hivataltól igényelt ügyviteli közreműködést a hivatal bármely köztisztviselője soron kívül biztosítja, a szükséges tájékoztatást soron kívül, de legkésőbb 3 munkanapon belül a jegyző adja meg.

(2) A települési képviselő munkája során az önkormányzati hivatal helyiségeit használhatja, eszközeit díjmentesen igénybe veheti. A települési képviselőt a polgármester, az alpolgármester, a jegyző, az önkormányzati hivatal köztisztviselői kötelesek soron kívül fogadni.


7. §

(1) Az önkormányzati képviselő a képviselő-testület ülésén önkormányzati ügyekben felvilágosítást kérhet, melyre az Mötv. 32. (2) b) pontja szerint az kell érdemi választ adni.

(2) A képviselő-testület ülésén akkor kell választ adni, ha kérdést az ülés előtt 2 nappal a képviselő írásban a polgármesterhez benyújtotta.



5. A képviselő-testület


8. §

(1) A képviselő-testület létszáma 5 fő: 1 fő polgármester és 4 fő képviselő alkotja.

(2) A képviselő-testület határozatképes, ha tagjai közül az ülésen legalább 3 fő jelen van.

(3) Ha a (2) bekezdésben meghatározott számú képviselő nincs jelen, akkor az ülés határozatképtelen. A határozatképtelen ülést változatlan napirenddel 8 napon belül a polgármesternek újra össze kell hívni.

(4) A képviselő-testület által tartandó ülések száma évente minimum 6. Az ülések számát és tervezett időpontját az éves munkaterv elfogadásakor határozza meg a képviselő-testület.


6. A képviselő-testület munkaterve

9. §

(1) A Képviselő-testület működésének alapja az éves munkaterv. A munkatervet a tárgyév első képviselő-testületi ülésén hagyja jóvá a képviselő-testület.

(2) A munkaterv tervezetet a polgármester irányításával a jegyző állítja össze, és a polgármester terjeszti a képviselő-testület elé jóváhagyásra.

(3) A munkaterv összeállításához javaslatot kell kérni:

a) az önkormányzati képviselőktől,

b) a jegyzőtől, aljegyzőtől,

c) a társulástól.

(4)A munkaterv tartalmazza:

a) a testületi ülések tervezett időpontjait,

b) a tervezett napirendek címét, és

c) az előterjesztők nevét.

(5)A képviselőtestület által elfogadott munkatervet írásban meg kell küldeni az önkormányzati képviselőknek, és közzé kell tenni az önkormányzat honlapján és hirdetőtábláján.



7. A képviselő-testület ülésének összehívása,

az előterjesztés, sürgősségi indítvány

10. §

(1) A képviselő-testület rendes ülését a polgármester, akadályoztatása esetén az őt helyettesítő alpolgármester hívja össze az önkormányzat székhelyére. Amennyiben a tárgyalandó napirend vagy egyéb körülmény indokolja a képviselő-testület ülése a székhelyen kívül máshová is összehívható.

(2) A munkatervben foglaltakon túl, halasztást nem tűrő esetben rendkívüli ülést hívhat össze a polgármester.

(3) Rendkívüli ülés összehívása esetén a meghívást, az ülést megelőzően 24 órával korábban is elegendő a képviselők tudomására hozni. Ebben az esetben bármilyen értesítési mód igénybe vehető, az írásbeliségtől is el lehet tekinteni, azonban a sürgősség okát közölni kell.

(4) Katasztrófa esetén az ülés azonnal is összehívható.

(5) A képviselő-testület rendkívüli ülését össze kell hívni 2 fő települési képviselő vagy a képviselő-testület bizottságának indítványára az indítvány kézhezvételétől számított 15 napon belüli időpontra. Amennyiben a rendkívüli ülés összehívásáról a polgármester (akadályoztatása esetén az alpolgármester) nem intézkedik, abban az esetben a képviselő-testület ülését a kormányhivatal vezetője hívja össze.

(6) A képviselő-testület ülésének összehívásáról a munkaterv alapján polgármester gondoskodik.

(7) A meghívó tartalmazza:

     a)    az ülés helyét, idejét,

     b)    a javasolt napirendi pontokat,

     c)    a napirendek előterjesztőjét.

(8) A meghívót a polgármester írja alá. A meghívóhoz csatolni kell az előterjesztéseket. A meghívó és az előterjesztések elektronikus úton kerülnek kiküldésre az önkormányzati képviselők e-mail címére, valamint a meghívottak részére.

(9) Az ülésre szóló meghívót és írásbeli előterjesztéseket úgy kell kézbesíteni, hogy azt a képviselők és a tanácskozási joggal meghívottak az ülés időpontját megelőzően legalább 5 nappal kézhez kapják.

(10) A (9) bekezdés rendelkezéseitől eltérni csak kivételes esetben és a polgármester előzetes engedélyével lehet.

(11)  Halasztást nem tűrő, indokolt esetben a képviselő-testület ülése formális meghívó nélkül telefonon vagy elektronikus úton is összehívható.

(12) A képviselő-testület rendes ülésének időpontjáról, helyéről és napirendjéről a meghívó kiküldésével egyidejűleg a település lakosságát is tájékoztatni kell. A tájékoztatás a községben elhelyezett hirdetőtáblákon és a település hivatalos honlapján történik.


11. §

(1) A képviselő-testület elé kerülő előterjesztésnek minősül: az ülésen ismertetésre kerülő, annak napirendjéhez kapcsolódó tájékoztató, beszámoló, rendelet-tervezet és indoklása, valamint határozati javaslat. Az előterjesztés kidolgozásakor figyelembe kell venni a hatályos jogi szabályozást, és annak tartalmaznia kell a témakör tárgyilagos elemzését. Önkormányzati rendelet alkotásával vagy módosításával kapcsolatosan csak írásos előterjesztés nyújtható be, mely tartalmazza az indokolást és a hatásvizsgálatot. Az előterjesztés általában határozati javaslatot is tartalmaz, végrehajtási határidővel és felelős megjelölésével. Szerződéskötés esetén a szerződés-tervezetet is a képviselő-testület elé kell terjeszteni.

(2) A munkatervben szereplő előterjesztés írásban kerül benyújtásra. Kivételes esetben a polgármester szóbeli előterjesztéssel élhet. Nem nyújtható be szóbeli előterjesztés képviselő-testület át nem ruházható hatáskörébe tartozó ügyekben.

(3) A polgármester, az alpolgármester, a jegyző, a képviselő-testület bizottsága, a képviselő az önkormányzat érdekében azonnali intézkedést igénylő ügyben - elsősorban pénzügyi- és vagyongazdálkodási kérdésekben - sürgősségi indítvánnyal élhetnek.

(4) A sürgősségi indítványt – rövid indokolással – legkésőbb az ülést megelőző munkanap 12 óráig kell a polgármesternél benyújtani. A polgármester sürgősségi indítványát szóban is előterjesztheti.

(5) A sürgősség elfogadásáról a képviselő-testület vita nélkül egyszerű szótöbbséggel dönt a napirend meghatározása előtt. A polgármester alkalmat ad az indítványozónak a sürgősség tényének rövid ismertetésére.


8. A képviselő-testület ülésére meghívandók köre

12. §

(1) A képviselő-testület ülésére meg kell hívni:

a) a képviselő-testület tagjait,

b) a jegyzőt, aljegyzőt,

c) a napirendi pontok előadóit,

d) akit a polgármester megjelölt vagy a képviselő-testület indokoltnak tart, továbbá

e) az érintett önszerveződő közösségek képviselőit.

(2) A képviselő-testület ülésén a település képviselők szavazati joggal vesznek részt, amely magában foglalja a tanácskozás jogát is.

(3) A meghívottak közül tanácskozási jog illeti meg az ülés valamennyi napirendi pontjához kapcsolódóan:

a) a jegyzőt, aljegyzőt, és

b) akit a polgármester meghívott.

(4) A meghívottak közül tanácskozási jog illeti meg az ülés meghatározott napirendjéhez kapcsolódóan:

a) a napirendi pont előadóját,

b) a hivatal szakembereinek a szakterületüket érintő napirendi pontoknál, és

c) akit a polgármester meghívott.

(5) A képviselő-testület ülésén tanácskozási jog illeti meg tevékenységi körében a Nagy Gyula Művészeti Alapítvány, a Lovas Jövőjéért Egyesület, a Polgárőrség Egyesület, a Lovas Egyesület civil szervezeteket, valamint a Magyar Katolikus Egyház és a Magyar Református Egyház helyi képviselőit.

(6) A képviselő-testület ülésére meghívót kapnak az alábbi szervezetek:

a) a Nagy Gyula Művészeti Alapítvány,

b) a Lovas Jövőjéért Egyesület,

c) a Lovas Polgárőrség Egyesület

d) a Lovasi Lovas Egyesület,

e) a Magyar Katolikus Egyház és

f) a Magyar Református Egyház helyi képviselői.


9. A képviselő-testület ülése

13. §

A képviselő-testület ülése nyilvános, azon bármely állampolgár szabadon részt vehet, és az ülésvezető engedélye alapján felszólalhat.  A nyilvános és zárt ülés tartására az Mötv. rendelkezései az irányadók


14. §

(1) A képviselő-testület ülését a polgármester, akadályoztatása esetében az őt helyettesítő alpolgármester, a polgármester és az alpolgármester együttes akadályoztatása esetén a korelnök vezeti.

(2) Az ülésvezető feladatai és jogosítványai:

a) megállapítja, figyelemmel kíséri a határozatképességet, megnyitja és berekeszti az ülést,

b) tájékoztatást ad a két ülés közötti eseményekről, valamint a zárt ülés döntéseiről

c) előterjeszti a napirendi javaslatot, tájékoztatást ad az esetleges sürgősségi indítványról,

d) napirendi pontonként megnyitja, vezeti és lezárja a vitát, szavazásra bocsátja a döntési javaslatokat,

e) a hosszúra nyúlt vita lezárása érdekében indítványozza a hozzászólások időtartamának korlátozását vagy a vita lezárását,

f) hozzászóláskor megadja, megtagadja vagy megvonja a szót a jelenlévők bármelyik tekintetében,

g) figyelmezteti a hozzászólót, ha mondanivalója eltér a tárgyalt témától, a figyelmeztetés eredménytelensége esetén megvonja a szót, aminek következményeként az illető személy ugyanazon ügyben nem szólalhat fel,

h) tárgyalási szünetet rendelhet el, a tanácskozás folytatását akadályozó körülmény felmerülésekor, az ülést meghatározott időre félbeszakítja vagy berekeszti, és

i) biztosítja az ülés zavartalan rendjét, rendreutasítja azt, aki az ülésen méltatlan magatartást tanúsít.

(3) Napirendi pont tárgyalásának elhalasztására az előterjesztő és bármely képviselő tehet javaslatot: A javaslatot az ülésvezető felszólítására indokolni kell. A javaslat és az indoklás elfogadásáról a képviselő-testület vita nélkül határoz.

(4) A képviselő-testület a napirendi pontokat az elfogadott sorrend szerint tárgyalja.


8. A tanácskozás rendje és a döntéshozatal módja

15. §

(1) A polgármester minden napirendi pont felett külön vitát nyit, de javasolhatja egyes napirendek összevont tárgyalását.

(2) A napirendi pont tárgyalását írásbeli előterjesztés esetén maximum 5 perces szóbeli kiegészítés előzheti meg. Ennek megtételére az előterjesztő, vagy a bizottság elnöke jogosult.

(3) A szóbeli kiegészítés nem ismételheti meg az írásbeli előterjesztést, ahhoz képest új információkat kell tartalmaznia.

(4) A napirendi ponttal kapcsolatban az előterjesztőhöz a képviselők és a meghívottak kérdést intézhetnek.

(5) A kérdések elhangzása után válaszadás következik.

(6) A kérdések és válaszadások után a hozzászólások következnek. Ugyanaz a személy ugyanazon napirendi pontnál maximum két alkalommal jelentkezhet hozzászólásra. A hozzászólások időtartama 3 perc.

(7) Az érdemi vita során:

a) a képviselő-testület tagjai és a tanácskozási joggal résztvevők kifejtik a napirendi ponttal kapcsolatos észrevételeiket és a döntés-tervezettel kapcsolatos javaslataikat. A polgármester a megjelent állampolgárok és közösségek képviselőinek hozzászólást engedélyezhet a napirendi pont tárgyalásához.

b) a felszólalásokra a jelentkezés sorrendjében kerülhet sor.

(8) A polgármester soron kívüli felszólalást is engedélyezhet.

(9) A napirendi pont vitáját az előterjesztő összefoglalja, egyúttal reagál az elhangzott hozzászólásokra.

(10) A szavazás előtt a polgármester a jegyzőnek, aljegyzőnek ad szót, hogy az bármely javaslat törvényességével kapcsolatos észrevételét megtehesse.

(11) A képviselő-testület az előterjesztett napirendekhez az előterjesztésen túli, az előterjesztés tárgyához kapcsolódó kiegészítő határozati javaslatot is megfogalmazhat.

(12) A polgármester először a vitában elhangzott módosító és kiegészítő javaslatokat külön-külön elhangzásuk sorrendjében, majd az előterjesztésben szereplő határozati javaslatot teszi fel szavazásra. Amennyiben az eredeti határozati javaslathoz képest a képviselő-testület módosító javaslatot fogad el, úgy a polgármester a szavazás előtt ismerteti a módosított határozat szövegét.

(13) A napirend megtárgyalása, a bejelentések, az interpellációk és az adott válaszok elhangzása után igény szerint a polgármester szót ad az állampolgároknak. Ezt követően az ülést berekeszti.


16. §

(1) A határozat meghozatalához a jelenlévő képviselők több mint felének egyhangú szavazata szükséges. Amennyiben a javaslat a jelenlevő képviselő-testületi tagok több mint felének „igen” szavazatát nem kapja meg, a javaslat elutasított.

(2) A megválasztott képviselők több, mit felének, legalább 3 fő egyhangú szavazata (minősített többség) szükséges:

a) a rendeletalkotáshoz,

b) a képviselő-testület szervezetének kialakításához és működésének meghatározásához, módosításához és hatályon kívül helyezéséhez,

c) a képviselő-testület hatáskörébe utalt választás, kinevezés, megbízás eldöntéséhez,

d) önkormányzati társulás létrehozásához, megszüntetéséhez, abból történő kiváláshoz, társulási megállapodás módosításához, társuláshoz, érdekképviseleti szervezethez való csatlakozáshoz, abból történő kiváláshoz,

e) megállapodás külföldi önkormányzattal való együttműködésről, nemzetközi önkormányzati szervezethez való csatlakozáshoz, abból történő kiváláshoz,

f) fintézmény alapításához, átszervezéséhez, megszüntetéséhez,

g) a helyi önkormányzati vagyon tulajdonjogának ingyenes átruházására vagy nemzeti vagyon tulajdonjogának ingyenes átvételére vonatkozó döntés meghozatalához;

h) képviselő döntéshozatalból történő kizárásához, az összeférhetetlenség, valamint a méltatlanság megállapításához,

képviselői megbízatás megszűnéséről való döntéshez,

(i) az Mötv. 46. § (2) c) pont szerinti zárt ülés elrendeléséhez,

(j) titkos szavazás elrendeléséhez, és

(k) a képviselő-testület megbízatásának lejárta előtti feloszlása név szerinti szavazással történő kimondásához.


17. §

(1) A képviselő-testület döntéseit általában nyílt szavazással, kézfelemeléssel hozza.

(2) A képviselők „igen”, vagy „nem” szavazattal vesznek részt a szavazásban, vagy tartózkodnak.

(3) A szavazatok összeszámlálásáról az ülés elnöke gondoskodik. Ha a szavazás eredményét tekintve kétség merül fel, vagy valamelyik képviselő kéri, az ülés elnöke köteles a szavazást megismételni.

(4) Névszerinti szavazást a polgármester vagy bármely képviselő indítványozhat. Az indítványról a képviselő-testület vita nélkül dönt. A képviselő-testület az Mötv. 48. § (3) bekezdésében meghatározott esetben név szerint szavaz.

(5) Névszerinti szavazás során a jegyző egyenként olvassa a képviselők nevét, akik „igen”, vagy „nem” szavazattal szavaznak. A jegyző a névsoron feltünteti a szavazatokat, azt összeszámolja és a szavazás eredményét a névsorral együtt átadja az ülés elnökének. A külön hitelesített névsort a jegyzőkönyvhöz kell csatolni. Ügyrendi kérdésben névszerinti szavazást nem lehet tartani.

(6) A képviselő-testület jogszabályban kötelezően előírt esetben titkos szavazást tart. Bármely képviselő javaslatára minősített többséggel hozott határozata szerint a képviselő-testület titkos szavazást tarthat az Mötv. 46 § (2) bekezdésében foglalt ügyekben.

(7) A titkos szavazás szavazólap használatával és urna igénybevételével történik. A titkos szavazást a Vagyonnyilatkozat Nyilvántartó és Ellenőrző Bizottság bonyolítja le, melynek során összeszámolja a szavazatok számát, megállapítja az érvényes és érvénytelen szavazatok számát és a szavazás eredményét. A szavazásról jegyzőkönyvet készít. A jegyzőkönyvvezetői feladatokat a bizottság elnöke látja el.

(8) A titkos szavazásról készült jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell:

a) a szavazás helyét és napját,

b) a szavazás idejének kezdetét és végét,

c) a Vagyonnyilatkozat Nyilvántartó és Ellenőrző Bizottság tagjainak nevét és tisztségét,

d) a szavazás ideje alatt előforduló eseményeket,

e) a szavazás során tett intézkedéseket,

f) a szavazás eredményét és

g) a bizottsági tagok aláírását.

(9) A szavazás eredményéről a bizottság elnöke a képviselő-testületnek a jegyzőkönyv ismertetésével jelentést tesz. A titkos szavazással hozott döntést az ülésről készült jegyzőkönyvben alakszerű határozatba kell foglalni.

(10) A szavazás eredményének megállapítása után a polgármester kihirdeti a határozatot.

(11) A képviselői személyes érintettségre vonatkozó bejelentési kötelezettség elmulasztása esetén a meghozott önkormányzati határozat végrehajtását fel kell függeszteni, és az ügyet az érintettség ismeretében újra kell tárgyalni olyan módon, hogy a mulasztó képviselő az ügyben szükségessé vált új döntéshozatalban nem vehet részt.


9. A képviselő-testület döntései

18. §

(1) A képviselő-testület:

a) rendeletet alkot, és

b) határozatot hoz.

(2) A képviselő-testület döntéseit a jegyzőkönyvben rögzíteni kell.

(3) A képviselő-testület a szavazati arányok jegyzőkönyvi rögzítésével számozott, alakszerű határozat nélkül dönt:

a) a napirend meghatározásáról,

b) az ügyrendi kérdésekről,

c) feladat meghatározást nem tartalmazó előterjesztések elfogadásáról,

d) tájékoztatók, döntés elnapolásának elfogadásáról, tudomásul vételéről,

e) a képviselői felvilágosítás kérésre adott, és

f) valamint a kérdésre adott válasz elfogadásáról.

(4) Az alakszerű önkormányzati határozat megjelölése külön naptári évenként, év elejétől kezdődően, folyamatos sorszámozással történik.

(5) Tartalmazza:

a) a határozat sorszámát és ehhez törtvonallal kapcsolva a

b) a határozat meghozatalának idejét (év; zárójelben: hó, nap)

c) az önkormányzati határozat kifejezést,

d) a végrehajtás határidejének megjelölését,

e) a végrehajtásért felelős megjelölését.

  1. A képviselő-testület hatósági ügyekben hozott határozataira – Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvényben (továbbiakban: Mötv.) foglalt eltérésekkel – az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény (Ákr.) szabályait kell alkalmazni.


10. A rendelet alkotása

19. §

(1) Rendelet alkotását bármelyik képviselő, a bizottság, a jegyző, aljegyző, valamint a Kúria vagy az önkormányzati főépítész írásban kezdeményezheti a polgármesternél.

(2) Ha a rendelettervezetet a kezdeményező tárgyalásra alkalmas módon nyújtotta be, azt a polgármester a soron következő ülés napirendi javaslatába felveszi.

(3) Ha a rendelettervezet részletes előkészítést igényel az ülésvezető indítványozza, hogy a képviselő-testület foglaljon állást a rendeletalkotás szükségességéről, főbb elveiről, az előkészítés menetéről a benyújtás határidejéről, és felelőséről.

(4) A képviselő-testület meghatározhatja a rendelettervezet kétfordulós tárgyalását is.

(5) A rendelettervezetek szakszerű előkészítéséről a jegyző, aljegyző gondoskodik. A rendelet-tervezet indokolást és hatástanulmányt tartalmaz.

(6) Az elfogadott önkormányzati rendeletet a polgármester és a jegyző írja alá.

(7) A rendelteket külön-külön a naptári év elejétől kezdődően folyamatos sorszámmal és évszámmal kell ellátni.

(8) A képviselő-testület által megalkotott önkormányzati rendeletet ki kell hirdetni, a számozott határozatokat pedig jegyzőkönyvi kivonat formában a határozattal érintetteknek meg kell küldeni.

(9) Az önkormányzat rendelet kihirdetése a szabályszerűen megalkotott és aláírt rendelet szövegének az önkormányzat hirdetőtábláján való kifüggesztésével történik. A rendeletet a Nemzeti Jogszabálytárban is közzé kell tenni.

(10)A rendeletet a kihirdetését követően haladéktalanul fel kell terjeszteni a kormányhivatalhoz.


11. A jegyzőkönyv

20. §


(1) A képviselő-testület üléseiről jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyv nem szó szerint készül, az ülésen elhangzottak lényegét tartalmazza. A jegyzőkönyvben rögzíteni kell az Mötv. 52. § (1) bekezdésében meghatározottakat, továbbá:

a) a képviselő-testületi ülés jellegét, kezdetét és végét,

b) a távolmaradt képviselők névsorát, ezen belül az előre bejelentett távolmaradók nevét,   a határozatképesség megállapítását,

c)  képviselői kérelem esetén külön rögzítve név szerint a kisebbségi szavazatokat, külön az ülésen elhangzott javaslatokra és külön az írásban előterjesztett javaslatokra adott szavazatokat,

d)  az elhangzott kérdéseket, valamint interpellációkat, az azokra adott válaszokat és

e)  az ülés ideje alatt érkező képviselő nevét, érkezésének idejét.

(2) A képviselő-testület nyilvános és zárt üléséről hangfelvétel készül. A hivatal a képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvének elkészülte után az ülésről készült hanganyagot digitális formában megőrzi.

(3) A képviselő-testület tagjának írásbeli kérésére, a hangfelvétel alapján szó szerinti jegyzőkönyvet, jegyzőkönyvrészletet kell készíteni.

(4) A jegyzőkönyv 1 egy eredeti papír alapú és 1 digitális példányban készül.

(5) A jegyzőkönyv eredeti példányához mellékelni kell

a) a képviselő-testületi meghívót, jelenléti ívet,

b) a tárgyalt napirendi pontok írásos anyagát,

c) a megalkotott rendeletek és elfogadott határozatok mellékleteit,

d) a képviselő-testület hatáskörébe tartozó választások eredményéről szóló jegyzőkönyvet,

e) az írásban benyújtott kérdések, interpellációk szövegét,

f) a sürgősségi indítványok szövegét és indoklását, és

g) a népszavazást kezdeményező dokumentumokat.

(6) Az ülés jegyzőkönyvének elkészítéséről a jegyző, aljegyző gondoskodik.

(7) A képviselő-testület ülésének jegyzőkönyvét a polgármester és a jegyző írja alá. A jegyzőkönyvet az aljegyző is aláírja, ha részt vesz az ülésen.

(8) A képviselő-testületi ülésen bármely képviselő kérheti valamely hozzászólás, vagy kisebbségi vélemény szó szerinti rögzítését a jegyzőkönyvbe.

(9) A képviselő-testületi ülésekről készített jegyzőkönyv eredeti példányát annak mellékleteivel együtt az Önkormányzat Hivatalában, de annak irattárától elkülönítve kell elhelyezni.

(10) A nyilvános ülésről készült jegyzőkönyveket és azok mellékleteit az Alsóörsi Közös Önkormányzati Hivatal Lovasi kirendeltségén, valamint a könyvtárban az állampolgárok és a képviselők számára hozzáférhetővé kell tenni. A képviselő-testület nyilvános üléseiről készült jegyzőkönyvekbe a választópolgárok betekinthetnek.

(11) A zárt ülések jegyzőkönyveit és írásos dokumentumait az általános szabályok szerint, de elkülönítve kell tárolni és megőrizni. Az iratbetekintésre az Mötv. 52. § (3) bekezdésében foglaltak az irányadók.

(12) A képviselő-testület által hozott, és jegyzőkönyvben rögzített határozatot kivonatban meg kell küldeni a határozatban érintetteknek.

(13) A képviselő-testület által hozott határozatok kivonatait évente le kell fűzni, valamint elektronikusan nyilvántartani.


IV. Fejezet

A bizottság

12. A bizottság feladatai és összetétele

21. §

(1) A képviselő-testület állandó és ideiglenes bizottságot hozhat létre. A bizottságok összetételére az Mötv. rendelkezései az irányadók.

(2) A képviselő-testület állandó bizottsága a Vagyonnyilatkozat Vizsgáló és Ellenőrző Bizottság, melynek létszáma 3 fő képviselő. A bizottság tagjainak névsorát az 5. melléklet tartalmazza.

(3) A képviselő-testület a Vagyonnyilatkozat Vizsgáló és Ellenőrző Bizottságra hatáskört nem ruház át, feladatkörében eljárva nyilvántartja és ellenőrzi a polgármesteri és képviselői vagyonnyilatkozatokat.  A vagyonnyilatkozat kezelésének, nyilvántartásának és ellenőrzésének szabályzatát a 6. melléklet tartalmazza. A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárást a bizottság elnökénél kell kezdeményezni.

(4) A képviselő-testület esetenkénti feladatokra, meghatározott kérdés megvizsgálására, javaslat kidolgozására ideiglenes bizottságot hozhat létre. Az ideiglenes bizottság feladatát és megbízatásának terjedelmét a képviselő-testület esetenként határozza meg. Működésére az állandó bizottságok működésére vonatkozó szabályokat kell értelemszerűen alkalmazni.


13. A bizottság működése

22. §

(1) A bizottság üléseit szükség szerint tartja.

(2) A bizottság ülését az elnök hívja össze úgy, hogy az érdekeltek a meghívót legalább az ülést megelőző két munkanappal kézhez kapják.

(3) A bizottsági ülések időpontjáról a tárgyalandó napirendről a polgármestert és a jegyzőt, aljegyzőt legalább 2 munkanappal korábban értesíteni kell.

(4) A bizottságot 8 napon belüli időpontra össze kell hívni a polgármester, az alpolgármester és a bizottsági tagok több mint felének napirendi javaslatot is tartalmazó indítványára.

(5) A bizottság ülése akkor határozatképes, ha azon tagjainak több mint fele jelen van.

(6) A bizottság feladata és hatásköre:

a) dönt a hatáskörébe átruházott ügyekben,

b) a munkatervben számára meghatározott napirendet előkészíti,

c) egyedi képviselő-testületi megbízás alapján kivizsgál valamely ügyet, ellenőrzést végez,

d) nyilvántartja a polgármesteri és képviselői vagyonnyilatkozatokat, lefolytatja a vagyonnyilatkozatokkal kapcsolatos eljárást

e) jogosult az önkormányzati képviselők összeférhetetlenségének megállapítására irányuló kezdeményezés kivizsgálására,

f) jogosult az önkormányzati képviselők méltatlanságának megállapítására irányuló kezdeményezés kivizsgálására,

g) feladatkörébe tartozik a képviselők köztartozásmentes adatbázisba történő felvételének nyilvántartása, és

 h) javaslatot tehet a polgármester jutalmazására.

(7) A bizottság tagja:

a) szavazati joggal részt vesz a bizottság ülésén,

b) részt vesz a bizottság döntésének előkészítésében, javasolhatja témakör napirendre tűzését,

c) a bizottság feladatkörébe tartozó ügyben felvilágosítást kérhet,

d) a bizottság elé kerülő témakörrel kapcsolatban kívülálló szakértő segítségét kérheti, őt a bizottság ülésére meghívhatja, és

e) megbízás alapján képviseli a bizottságot, nevében nyilatkozatot tehet.

(8) A bizottság elnöke:

a) összehívja és vezeti a bizottság ülését,

b) kiadmányozza a bizottság döntését,

c) figyelemmel kíséri a bizottság határozatának végrehajtását,

d) képviseli a bizottságot,

e) megbízhat más bizottsági tagot a képviselettel, és

f)   megbízhatja a bizottság egyik képviselő tagját, hogy távollétében az ülést vezesse.

(9) A bizottság a feladat- és hatáskörébe tartozó kérdésekben általában egyszerű szótöbbséggel dönt.

(10) A személyes érintettséget az érdekelt köteles bejelenteni. A kizárásról a bizottság dönt.

(11) A bizottsági döntések végrehajtásáról, továbbá a működésükhöz szükséges szakmai, technikai és adminisztrációs feltételek biztosításáról a jegyző, aljegyző gondoskodik.

(12) A bizottság üléséről a tanácskozás lényegét és számozott döntést tartalmazó jegyzőkönyvet kell készíteni, melyet a bizottság elnöke és egy tagja hitelesít aláírásával.


V. Fejezet

Az önkormányzat tisztségviselői, szervei

14. A polgármester

23. §

(1) A polgármester tisztségét társadalmi megbízatásban látja el.

(2) A képviselő-testületet a polgármester képviseli, aki a képviseleti jog esetenkénti ellátásával az alpolgármestert is megbízhatja.

(3) A polgármester az önkormányzati ügyek intézése érdekében hivatali munkarendje szerint heti két napot tartózkodik az önkormányzat hivatalában. Telefonon szükség szerint elérhető a község illetve az önkormányzat ügyeiben.

(4) A polgármester az önkormányzat hivatalában hetente egy napon fogadóórát tart. A polgármester fogadóórája minden héten szerdán délelőtt 9.00 órától délután 15.00 óráig tart.


24. §

(1) A polgármester feladatai az Mötv. 67. § (1) bekezdésében foglaltakon túlmenően – a képviselő-testülettel és annak szerveivel kapcsolatosan – a következők:

a) biztosítja a képviselő-testület demokratikus, széles nyilvánosság melletti működését,

b) segíti az önkormányzati képviselők munkáját,

c) együttműködik a különböző társadalmi és civil szervezetekkel, egyházakkal, a lakosság önszerveződő közösségeivel, vállalkozásokkal, intézményekkel. Ezek vezetőitől jogszabályban előírt körben tájékoztatást kérhet, illetve tájékoztatja őket az önkormányzat fejlesztésének jelentősebb kérdéseiről, velük együttműködési megállapodásokat kezdeményezhet.

d) elősegíti a lakosság önkormányzati feladatokban való közreműködését,

e) ápolja az önkormányzat hazai és nemzetközi kapcsolatait,

f) fogadja az önkormányzattal kapcsolatban álló belföldi és külföldi partnerek képviselőit,

g) véleményt nyilvánít a település életét érintő kérdésekben, és

h) nyilatkozik a sajtónak, a hírközlő szerveknek.

(2) A polgármester a képviselő-testület utólagos tájékoztatása mellett az Mötv-ben foglaltak kivételével dönthet személyi vagy önkormányzati, a két ülés közötti időszakban felmerülő, halaszthatatlan ügyekben, amennyiben a kötelezettségvállalás a 200.000.-Ft-ot nem haladja meg és a helyi önkormányzat költségvetésben a feladatra fedezet rendelkezésre áll.

(3) A polgármester tisztsége megszűnése esetén munkakörét az új polgármesternek, ennek hiányában az alpolgármesternek adja át. Amennyiben valamennyi fenti tisztség betöltetlen, a Vagyonnyilatkozat Vizsgáló és Ellenőrző Bizottság elnökének adja át a munkakörét.


14. Az alpolgármester

25. §

(1) A képviselő-testület saját tagjai közül a polgármester javaslatára, titkos szavazással a képviselő-testület megbízatásának időtartamára a polgármester helyettesítésére munkájának a segítésére egy társadalmi megbízatású alpolgármestert választ.

(2) Az alpolgármester a polgármester irányításával látja el feladatait, különös tekintettel, a lakossággal és a helyi civil szerveződésekkel való kapcsolattartásra.

(3) A képviselő-testület által megválasztott alpolgármester ellátja a polgármester általános helyettesítését. Tizenöt napon túli távollét esetén gyakorolja a polgármestert megillető jogosítványokat, de nem járhat el és nem hozhat döntést a képviselő-testület által a polgármesterre ruházott hatáskörben.


15. Az Alsóörsi Közös Önkormányzati Hivatal

26. §

(1) A képviselő-testület közös önkormányzati hivatalt hoz létre Alsóörsi Közös Önkormányzati Hivatal elnevezéssel, melyet Alsóörs Község Önkormányzatával közösen tart fenn. Lovas településen a közös önkormányzati hivatal állandó kirendeltséget működtet.

(2) Az önkormányzati hivatal létszáma, belső szervezeti felépítése, működésének részletes szabályai, valamint feladat- és hatáskörei a közös önkormányzati hivatal létrehozásáról szóló megállapodásban kerül meghatározásra.


16. A jegyző, az aljegyző

27. §

(1) A jegyző vezeti az Alsóörsi Közös Önkormányzati Hivatalt.

(2) A polgármester - a jegyzőre vonatkozó szabályok szerint, a jegyző javaslatára - kinevezi az aljegyzőt. Az aljegyző vezeti az Alsóörsi Közös Önkormányzati Hivatal Lovasi Kirendeltségét. Az aljegyző tekintetében a munkáltatói jogokat Alsóörs község polgármestere gyakorolja.

(3) Az aljegyző helyettesíti a jegyzőt, ellátja a jegyző általmeghatározott feladatokat.

(4) Amennyiben a jegyző vagy aljegyző észleli, köteles jelezni a képviselő-testületnek, a képviselő-testület szervének és a polgármesternek, ha a döntésük, működésük jogszabálysértő.

(5) Az aljegyző egyéb feladatai:

a) szervezi a kirendeltség jogi tájékoztató munkáját,

b) indokolt esetben javaslatot tesz az önkormányzat döntéseinek felülvizsgálatára,

c) a közös önkormányzati hivatal lovasi kirendeltségén szerdán 9-15 óra között ügyfélfogadást tart.

(6) A jegyzői és aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége, vagy tartós akadályoztatásuk esetén –legfeljebb hat hónap időtartamra – a jegyzői feladatokat az önkormányzati hivatal székhelytelepülésének polgármestere által kijelölt, az önkormányzati hivatal szakirányú felsőfokú végzettséggel rendelkező köztisztviselője láthatja el.



17. Társulások, együttműködések

28. §.

(1) Az önkormányzat feladatainak hatékonyabb, célszerűbb és gazdaságosabb ellátása érdekében társulásokban vehet részt. A helyi önkormányzatok társulásának általános szabályait az Mötv., részletes szabályait a társulási megállapodás tartalmazza. A társulási ülésen az önkormányzatot a polgármester képviseli.

(2)   Az önkormányzat a jogi személyiségű Balatonfüredi Többcélú Társulás tagja. A társulás ellátja a házi segítségnyújtás, jelzőrendszeres házi segítségnyújtás, idősek, demens betegek nappali ellátása, fogyatékkal élők nappali ellátása, háziorvosi ügyeleti ellátása, valamint a belső ellenőrzés, államháztartás igazgatása, ellenőrzése feladatokat. 

(3) Az önkormányzat tagja továbbá az Észak-Balatoni Térség Regionális Települési Szilárdhulladék Kezelési Önkormányzati Társulásnak.

(4) A képviselő-testület feladatai ellátása érdekében további megállapodásos kapcsolatok létesítésére, együttműködésre törekszik. Együttműködési megállapodás megkötésére kizárólag a képviselő-testület jogosult. A megállapodást a polgármester írja alá.


17. A lakossággal való kapcsolattartás

                                                                        29. §

(1) A képviselő-testület támogatja a lakossági önszerveződő közösségeket, azokkal együttműködik.

(2) Az együttműködés formái:

a) a képviselő-testület ülésének nyilvánossága,

b) közmeghallgatás,

c) lakossági fórum (falugyűlés) és a

d) népszavazás.

(3) A képviselő-testület évente egy alkalommal előre meghirdetett közmeghallgatást tart.

(4) A közmeghallgatás az alábbi napirendeket tárgyalja.

a) beszámoló a Képviselő-testület munkájáról;

b) tájékoztatás a környezet állapotáról;

c) közérdekű, kérdések, javaslatok.

(5) A közmeghallgatás meghívóját legalább annak időpontja előtt 8 nappal kell az önkormányzat hirdetőtábláján és honlapján közzétenni.

(6) A lakosságot vagy annak többségét érintő fontosabb kérdésekben a képviselő-testület alkalmanként fórumot (falugyűlést) tarthat, melyet a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel hozott döntésével határoz el.

(7) A népszavazás elrendelése külön önkormányzati rendeletben került szabályozásra.

(8) Lovas Község Önkormányzata havonta megjelenteti a Lovasi Hírek újságot, melyet ingyenesen juttat el az állandó lakosok részére.

(9) A képviselő-testület - az éves költségvetésben meghatározott összeg erejéig - anyagilag is támogatja a lakossági önszerveződő közösségek, így különösen a helyi egyesületek, klubok, települési érdekeket szolgáló alapítványok működését, a településnek hírnevet szerző, vagy azt öregbítő magánszemélyek tevékenységét és velük együttműködik. A civil szervezetek támogatásáról a képviselő-testület külön rendeletet alkot.



VI. Fejezet

Az önkormányzat gazdálkodása, vagyona és a gazdálkodás ellenőrzése

18. Az önkormányzat gazdálkodása és vagyona

30. §

(1) A képviselő-testület a helyi önkormányzat költségvetése elfogadásáról, valamint a költségvetés végrehajtásáról, a zárszámadás elfogadásáról rendeletet alkot.

(2) A költségvetésről és a költségvetés végrehajtásáról szóló rendeletek megalkotására az Mötv. valamint az államháztartás rendjéről szóló jogszabályok az irányadók.

(3) Az önkormányzat tulajdonára, vagyonára és gazdálkodására vonatkozó legalapvetőbb rendelkezéseket az Mötv., a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI törvény, valamint külön önkormányzati rendelet szabályozza.


19. A gazdálkodás ellenőrzése

31 §.

A jegyző által működtetett belső ellenőrzést a Balatonfüredi Többcélú Társulás látja el a jóváhagyott belső ellenőrzési tervben foglaltak alapján.



VIII. Fejezet

Záró rendelkezések

32. §

(1) Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) Hatályát veszti Lovas Község Önkormányzata szervezeti és működési szabályzatáról szóló 18/2014. (XII. 16.) önkormányzati rendelete.



Lovas, 2019. november 27.




                       Ferenczy Gáborné                                                             Báró Béla

                            polgármester                                                                     jegyző




A rendelet kihirdetésének napja:


Lovas, 2019. december 12.



                                                                                                            Báró Béla

                                                                                                              jegyző


[1]

Megállapította a 8/2020. (VII. 29.) önkormányzati rendelet. Hatályos 2020. július 30-tól.