Lovas Község Önkormányzat Képviselő-testületének 18/2014 (XII.16.) önkormányzati rendelete

Lovas Község Önkormányzata Szervezeti és Működési Szabályzatáról

Hatályos: 2015. 01. 01 - 2019. 07. 14


Lovas Község Önkormányzat Képviselő-testületének

18/2014. (XII. 16.) önkormányzati rendelete

Lovas Község Önkormányzata Szervezeti és Működési Szabályzatáról

Lovas Község Önkormányzatának Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, valamint Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 53. § (1) bekezdése alapján a következőket rendeli el:

I. Általános rendelkezések

1. Az önkormányzat hivatalos megnevezése, székhelye:

1. §

  1. Az önkormányzat megnevezése: Lovas Község Önkormányzata
  2. Az önkormányzat székhelye: 8228 Lovas, Fő utca 8.
  3. Az önkormányzat levelezési címe: 8228 Lovas, Fő utca 8.
  4. Az önkormányzat adószáma: 15428969-1-19
  5. Az önkormányzat tevékenysége: 8411 általános közigazgatás
  6. Az önkormányzat PIR száma: 428963
  7. Az önkormányzat honlapja: www.lovas.hu
  8. Az önkormányzat illetékességi területe: Lovas község közigazgatási területe
  9. Lovas község közigazgatási területe: 10 ha 6558 m2
  10. A községet határolják: északon, észak-keleten Felsőörs, délen, dél-keleten Alsóörs,

dél-nyugaton, nyugaton Paloznak


2. Az önkormányzat fenntartásában működő intézmények

2. §

  1. Alsóörsi Közös Önkormányzati Hivatal
  1. székhelye: 8226 Lovas, Ady Endre utca 7.
  2. levelezési címe: 8226 Lovas, Ady Endre utca 7.
  3. adószáma: 15803500-1-19
  4. tevékenysége: 8411 általános közigazgatás
  5. PIR száma: 803504
  6. honlapja: www.alsoors.hu
  7. illetékességi területe: Alsóörs és Lovas község közigazgatási területe
  8. alapítás időpontja: 2013. január 1.
  9. alapítói jog gyakorlója: Alsóörs Község Önkormányzata

Lovas Község Önkormányzata

  1. gazdálkodási besorolása: önállóan működő és gazdálkodó



3. §

  1. Lovas Község Önkormányzatának jelképeit és azok használatának rendjét az 5/1998. (VI. 11.) önkormányzati rendelet szabályozza.
  2. Lovas község önkormányzat díszpolgári cím adományozásának rendjét a 3/2000. (IV. 28.) önkormányzati rendelet szabályozza.


4.§

Lovas község testvértelepülése: Nyitrageszte (Szlovákia).


II. Az önkormányzat feladat- és hatáskörei

5. §

Lovas Község Önkormányzata jogi személy. Az önkormányzati jogokat - a jelen rendeletben foglalt kivételekkel – az Önkormányzat Képviselő-testülete gyakorolja.


6. §

  1. A Képviselő-testület egyes hatásköreit a polgármesterre, bizottságaira átruházhatja. E hatáskör gyakorlásához utasítást adhat, e hatáskört visszavonhatja.
  2. A Képviselő-testület által az átruházott hatáskörök tovább nem ruházhatók.


7. §

(1) A Képviselő-testület hatásköréből nem ruházható át:

  1. a rendeletalkotás;
  2. szervezetének kialakítása és működésének meghatározása, a törvény által hatáskörébe utalt választás, kinevezés, vezetői megbízás;
  3. a helyi népszavazás elrendelése, kitüntetések és elismerő címek alapítása;
  4. a gazdasági program, a hitelfelvétel, a kötvénykibocsátás, a kölcsönfelvétel vagy más adósságot keletkeztető kötelezettségvállalás, alapítványi forrás átvétele és átadása;
  5. önkormányzati társulás létrehozása, megszüntetése, abból történő kiválás, a társulási megállapodás módosítása, társuláshoz, érdekképviseleti szervezethez való csatlakozás, abból történő kiválás;
  6. megállapodás külföldi önkormányzattal való együttműködésről, nemzetközi önkormányzati szervezethez való csatlakozás, abból történő kiválás;
  7. intézmény alapítása, átszervezése, megszüntetése;
  8. közterület elnevezése, köztéri szobor, műalkotás állítása;
  9. eljárás kezdeményezése az Alkotmánybíróságnál;
  10. a bíróságok ülnökeinek megválasztása;
    1. állásfoglalás intézmény átszervezéséről, megszüntetéséről, ellátási, szolgáltatási körzeteiről, ha a szolgáltatás a települést is érinti;
    2. a települési képviselő, polgármester méltatlansági és a vagyonnyilatkozati eljárással kapcsolatos, továbbá összeférhetetlenségi ügyében való döntés;
    3. az önkormányzati képviselői megbízatás megszűnéséről való döntés, ha a képviselő egy éven át nem vesz részt a képviselő-testület ülésén;
    4. a településfejlesztési eszközök és a településszerkezeti terv jóváhagyása;
    5. területszervezési kezdeményezés;
    6. amit törvény a képviselő-testület át nem ruházható hatáskörébe utal.


(2) Az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően a Képviselő-testület hatásköréből nem ruházható át:

  1. a Képviselő-testület hatáskörébe utalt választás és kinevezés alkalmával a személyi alapbér meghatározása.
  2. a Képviselő-testület munkatervének elfogadása.


8. §

A Képviselő-testület feladat- és hatáskörét érintő törvényi változásokról, az átruházhatóság törvényi feltételeiről a jegyző a képviselő-testületet tájékoztatja.


III. Az önkormányzati képviselő, a képviselő-testület


1. Az önkormányzati képviselő

9. §


Az önkormányzati képviselők névsorát jelen rendelet 1. számú melléklete tartalmazza.


10. §


Az önkormányzati képviselők képviselői tevékenységükért tiszteletdíjat nem állapítanak meg és nem fogadnak el.


11. §


  1. Az önkormányzati képviselő a törvényben meghatározottakon túl köteles
  1. a képviselő-testület, illetőleg – bizottságba beválasztott képviselő esetén – a bizottság ülésén megjelenni és a munkában tevékenyen részt venni,
  2. elháríthatatlan akadályoztatás esetén távolmaradását a polgármesternek, illetőleg a bizottság elnökének előre bejelenteni,
  3. felkérés alapján közreműködni a képviselő-testület, illetőleg a bizottság ténymegállapító és egyéb vizsgálataiban,
  4. képviselői minőségéhez, közéleti tevékenységéhez méltó magatartást tanúsítani, életvitelt folytatni,
  5. tartózkodni a képviselői minőségében megszerzett vagy tudomására jutott információ saját maga és más előnyére, illetőleg hátrányára történő felhasználásától.


12. §

  1. A települési képviselő a település egészéért vállalt felelősséggel képviseli választóinak

érdekeit.



  1. A települési képviselő jogai:
    1. a képviselő-testület ülésén - a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott módon - kezdeményezheti rendelet megalkotását vagy határozat meghozatalát,
    2. a képviselő-testület ülésén a polgármestertől (alpolgármestertől), a jegyzőtől, a bizottság elnökétől önkormányzati ügyekben felvilágosítást kérhet, amelyre az ülésen - vagy legkésőbb harminc napon belül írásban - érdemi választ kell adni,
    3. kérésére az írásban is benyújtott hozzászólását a jegyzőkönyvhöz kell mellékelni, vagy kérésére a véleményét rögzíteni kell a jegyzőkönyvben,
    4. tanácskozási joggal részt vehet a képviselő-testület bármely bizottságának nyilvános vagy zárt ülésén. Javasolhatja a bizottság elnökének a bizottság feladatkörébe tartozó ügy megtárgyalását, amelyet a bizottság legközelebbi ülése elé kell terjeszteni és tárgyalására az önkormányzati képviselőt meg kell hívni. Kezdeményezheti, hogy a képviselő-testület vizsgálja felül bizottságának, a polgármesternek, a részönkormányzat testületének, a jegyzőnek - a képviselő-testület által átruházott - önkormányzati ügyben hozott döntését,
    5. megbízás alapján képviselheti a képviselő-testületet,
    6. a polgármestertől igényelheti a képviselői munkájához szükséges tájékoztatást. Közérdekű ügyben kezdeményezheti a polgármester intézkedését, amelyre annak harminc napon belül érdemi választ kell adni,
    7. a testületi munkában való részvételhez szükséges időtartam alatt a munkahelyén felmentést élvez a munkavégzés alól. Az emiatt kiesett jövedelmét a képviselő-testület téríti meg, melynek alapján az önkormányzati képviselő társadalombiztosítási ellátásra is jogosult. A képviselő-testület átalányt is megállapíthat,
    8. a képviselő-testület és a képviselő-testület bizottságának ülésén a magyar jelnyelvet vagy az általa választott speciális kommunikációs rendszert használhatja. A magyar jelnyelv, valamint a választott speciális kommunikációs rendszer használatának valamennyi költségét az önkormányzat biztosítja,
    9. köteles a testületi üléseken megjelenni, a képviselő-testület munkájában és döntéshozatali eljárásában részt venni,
    10. eskütételét követően három hónapon belül köteles részt venni a kormányhivatal által szervezett képzésen,
    11. köteles kapcsolatot tartani a választópolgárokkal, akiknek évente legalább egy alkalommal tájékoztatást nyújt képviselői tevékenységéről.


  1. Az önkormányzati képviselő e minőségére saját szakmai vagy üzleti ügyében nem

hivatkozhat.


2. A képviselő-testület


13. §

  1. A képviselő-testület önkormányzati feladatait a szervei, valamint az önkormányzati képviselők, alpolgármester közreműködésével látja el.
  2. Az egyes feladatok ellátásának sorrendi meghatározásánál a munkaterv, az ellátáshoz szükséges anyagi eszközök tekintetében pedig az éves költségvetés előirányzatai a meghatározóak.


14. §


  1. A képviselő-testület tagjainak létszáma a polgármesterrel együtt: 5 fő.
  2. A képviselő-testület határozatképes, ha tagjai közül az ülésen legalább 3 fő jelen van.
  3. Ha a (2) bekezdésben meghatározott számú képviselő nincs jelen, akkor az ülés határozatképtelen. A határozatképtelen ülést 8 napon belül változatlan napirendek tárgyalására újra össze kell hívni.


3. A képviselő-testület munkaterve


15. §


  1. A képviselő-testület munkaterv alapján végzi munkáját.
  2. A képviselő-testület munkaterve félévre készül, melyet a polgármester terjeszt a képviselő-testület elé legkésőbb a tárgyévet megelőző év november 30-ig és a tárgyév május 31-ig.
  3. A munkaterv tervezetére javaslatot tesznek:
  1. önkormányzati képviselők,
  2. bizottság(ok)
  3. alpolgármester,
  4. jegyző, aljegyző.
  1. A munkaterv tartalmazza:
  1. a testületi ülések tervezett időpontjait,
  2. a tervezett napirendek címét,
  3. az előterjesztők nevét.
  1. A munkatervi javaslat előterjesztésekor a polgármester tájékoztatást ad a tervezet összeállításánál figyelmen kívül hagyott javaslatokról és azok indokairól.
  2. A polgármester a munkaterv elfogadását követően írásban értesíti a munkatervbe fel nem vett javaslatok előterjesztőit. Az értesítésben ki kell térni a munkatervbe fel nem vett javaslatok indokaira.
  3. A képviselőtestület által elfogadott munkatervet írásban meg kell küldeni:
  1. az önkormányzati képviselőknek,
  2. a bizottság(ok) nem képviselő tagjainak,
  3. a munkatervbe felvett javaslat előterjesztőjének.


4. A képviselő-testület ülésének összehívása


16. §


  1. Kivételes esetekben a testület rendkívüli ülésre is összehívható.
  2. A képviselő-testület rendes ülését a polgármester akadályoztatása esetén az őt helyettesítő alpolgármester hívja össze az önkormányzat székhelyére. Amennyiben a tárgyalandó napirend vagy egyéb körülmény indokolja a képviselő-testület ülése a székhelyen kívül máshová is összehívható.
  3. A képviselő-testület rendkívüli ülését össze kell hívni 2 fő települési képviselő vagy a képviselő-testület bizottságának indítványára az indítvány kézhezvételétől számított 15 napon belüli időpontra. Amennyiben a rendkívüli ülés összehívásáról a polgármester (akadályoztatása esetén az alpolgármester) nem intézkedik, abban az esetben a képviselő-testület ülését a kormányhivatal vezetője hívja össze.
  4. Az ülésre szóló meghívót és írásbeli előterjesztéseket úgy kell kézbesíteni, hogy azt a Képviselők és a tanácskozási joggal meghívottak az ülés időpontját megelőzően legalább 3 nappal kézhez kapják.
  5. A rendelet-tervezetek és a koncepcionális jellegű határozatok előterjesztését és a döntési javaslat tervezetét, a testületi ülést megelőzően legalább 5 nappal korábban kell kiküldeni.
  6. A (4) és (5) bekezdés rendelkezéseitől eltérni csak kivételes esetben és a polgármester előzetes engedélyével lehet.
  7. Halasztást nem tűrő, indokolt esetben a képviselő-testület ülése formális meghívó nélkül telefonon vagy elektronikus úton is összehívható.
  8. A képviselő-testület rendes ülésének időpontjáról, helyéről és napirendjéről a meghívó kiküldésével egyidejűleg a település lakosságát is tájékoztatni kell. A tájékoztatás a községben elhelyezett hirdetőtáblákon és a település hivatalos honlapján történik.


5. A képviselő-testület ülésére meghívandók köre


17. §


  1. A képviselő-testület ülésére meg kell hívni:
  1. a képviselő-testületet,
  2. a jegyzőt, aljegyzőt,
  3. a napirendi pontok előadóit,
  4. akit a polgármester megjelölt vagy a képviselő-testület indokoltnak tart.
  1. A képviselő-testület ülésén a település képviselők szavazati joggal vesznek részt, amely magában foglalja a tanácskozás jogát is.
  2. A meghívottak közül tanácskozási jog illeti meg az ülés valamennyi napirendi pontjához kapcsolódóan:
  1. a jegyzőt, aljegyzőt,
  2. akit a polgármester meghívott.
  1. A meghívottak közül tanácskozási jog illeti meg az ülés meghatározott napirendjéhez kapcsolódóan:
  1. a napirendi pont előadóját,
  2. a hivatal szakembereinek a szakterületüket érintő napirendi pontoknál,
  3. akit a polgármester meghívott.







6. A képviselő-testület ülése


18. §


  1. A képviselő-testület ülése nyilvános, azon bármely állampolgár szabadon részt vehet, és az ülésvezető engedélye alapján felszólalhat.
  2. A képviselő-testület zárt ülést tart:
  1. választás, kinevezés, felmentés, vezetői megbízás adása, illetőleg visszavonása, fegyelmi eljárás megindítása és állásfoglalást igénylő személyi ügy tárgyalásakor, ha az érintett a nyilvános tárgyalásba nem egyezik bele,
  2. önkormányzati hatósági, összeférhetetlenségi, méltatlansági és kitüntetési ügy tárgyalásakor, fegyelmi büntetés kiszabása, valamint vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás esetén.
  1. A képviselő-testület zárt ülést rendelhet el a vagyonával való rendelkezés és az általa kiírt pályázat feltételeinek meghatározásakor, a pályázat tárgyalásakor, ha a nyilvános tárgyalás az önkormányzat vagy más érintett üzleti érdekét sértené.
  2. A zárt ülésen a képviselő-testület tagjai, a jegyző, aljegyző továbbá meghívása esetén a közös önkormányzati hivatal ügyintézője, az érintett személy és annak jogi képviselője, valamint a szakértő vesz részt.


7. A napirend megállapítása


19. §


  1. A képviselő-testület az előterjesztett napirendtől vita nélkül dönt.
  2. Napirendi pont tárgyalásának elhalasztására az előterjesztő és bármely képviselő tehet javaslatot: A javaslatot az ülésvezető felszólítására indokolni kell. A javaslat és az indoklás elfogadásáról a képviselő-testület vita nélkül határoz.
  3. A képviselő-testület a napirendi pontokat az elfogadott sorrend szerint tárgyalja.


20. §


A két ülés közötti időszak fontosabb eseményeiről szóló tájékoztatót a képviselő-testület a napirend előtti témák között – vita nélkül tudomásul veszi, valamint dönt a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról szóló beszámolók, illetőleg az átruházott hatáskörben hozott intézkedések elfogadásáról.


21. §


A napirend sürgősségi tárgyalását indítványozhatja:

  1. bármelyik képviselő,
  2. a jegyző, aljegyző,
  3. a témakör szerint illetékes bizottság.





22. §


  1. A sürgősségi indítványt – rövid indokolással – legkésőbb az ülést megelőző munkanap 12 órájáig kell a polgármesternél benyújtani.
  2. A sürgősség elfogadásáról a képviselő-testület vita nélkül minősített többséggel határoz.


8. A képviselő-testület ülésének vezetése

23. §

A képviselő-testület ülését a polgármester, akadályoztatása esetében az őt helyettesítő alpolgármester, a polgármester és az alpolgármester együttes akadályoztatása esetén a korelnök vezeti.


24. §

Az ülésvezető feladatai és jogosítványai:

  1. megállapítja, figyelemmel kíséri a határozatképességet, megnyitja és berekeszti az ülést.
  2. tájékoztatást ad a két ülés közötti eseményekről, valamint beszámol a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról, továbbá tájékoztatást ad a zárt ülésről a személyiségi jogok figyelembevételével.
  3. előterjeszti a napirendi javaslatot, tájékoztatást ad az esetleges sürgősségi indítványról.
  4. napirendi pontonként megnyitja, vezeti illetőleg lezárja a vitát szavazásra bocsátja a döntési javaslatokat.
  5. a hosszúra nyúlt vita lezárása érdekében indítványozza a hozzászólások időtartamának korlátozását vagy a vita lezárását.
  6. hozzászóláskor megadja, megtagadja vagy megvonja a szót a jelenlévők bármelyik tekintetében.
  7. figyelmezteti a hozzászólót, ha mondanivalója eltér a tárgyalt témától, a figyelmeztetés eredménytelensége esetén megvonja a szót, aminek következményeként az illető személy ugyanazon ügyben nem szólalhat fel.
  8. tárgyalási szünetet rendelhet el, a tanácskozás folytatását akadályozó körülmény felmerülésekor, az ülést meghatározott időre félbeszakítja vagy berekeszti.
  9. biztosítja az ülés zavartalan rendjét, rendreutasítja azt, aki az ülésen méltatlan magatartást tanúsít.


9. Felvilágosítás kérés és kérdésfeltétel


25. §


  1. A település képviselő a képviselő-testület ülésén a
  1. polgármestertől,
  2. jegyzőtől, aljegyzőtől,
  3. bizottság elnökétől

önkormányzati ügyekben felvilágosítást kérhet, melyre az ülésen – vagy legkésőbb 15 napon belül írásban – érdemi választ kell adni.

  1. A képviselő-testület ülésén akkor kell választ adni, ha kérdést az ülés előtt 2 nappal a képviselő írásban a polgármesterhez benyújtotta.


10. A vita és a döntéshozatal módja


26. §

  1. A napirendi pont tárgyalását írásbeli előterjesztés esetén maximum 10 perces szóbeli kiegészítés előzheti meg. Ennek megtételére az előterjesztő, vagy a tárgyban illetékes bizottság elnöke jogosult.
  2. A szóbeli kiegészítés nem ismételheti meg az írásbeli előterjesztést, ahhoz képest új információkat kell tartalmaznia.


27. §


  1. A napirendi ponttal kapcsolatban az előterjesztőhöz a képviselők és a meghívottak kérdést intézhetnek.
  2. A kérdések elhangzása után válaszadás következik.
  3. A kérdések és válaszadások után a hozzászólások következnek. Ha ugyanaz a személy ugyanazon napirendi pontnál másodszor is hozzászólásra jelentkezik, az ülésvezető a második hozzászólást 3 percre korlátozhatja.


28. §


A napirendi pont vitáját az előterjesztő összefoglalja, egyúttal reagál az elhangzott hozzászólásokra.

29. §


Az ülésvezető a vita lezárása után az előterjesztésben szereplő és a vitában elhangzott javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra oly módon, hogy előbb a vitában elhangzó módosító, kiegészítő indítványokról, végül az előterjesztésben szereplő javaslatról döntsön a képviselő-testület.


30. §


  1. A határozat meghozatalához a jelenlévő képviselők több mint felének (legalább 3 fő) egyhangú szavazata szükséges (egyszerű többség).
  2. A megválasztott képviselők több, mit felének legalább 3 fő egyhangú szavazata (minősített többség) szükséges:
  1. rendeletalkotáshoz,
  2. a képviselő-testület szervezetének kialakításához és működésének meghatározásához, módosításához és hatályon kívül helyezéséhez,
  3. a képviselő-testület hatáskörébe utalt választás, kinevezés, megbízás eldöntéséhez,
  4. önkormányzati társulás létrehozásához, megszüntetéséhez, abból történő kiváláshoz, társulási megállapodás módosításához, társuláshoz, érdekképviseleti szervezethez való csatlakozáshoz, abból történő kiváláshoz,
  5. megállapodás külföldi önkormányzattal való együttműködésről, nemzetközi önkormányzati szervezethez való csatlakozáshoz, abból történő kiváláshoz,
  6. intézmény alapításához, átszervezéséhez, megszüntetéséhez,
  7. képviselő döntéshozatalból történő kizáráshoz, az összeférhetetlenség, valamint a méltatlanság megállapításához, képviselői megbízatás megszűnéséről való döntéshez,
  8. jelen rendelet 19.§ (3) bekezdése szerinti zárt ülés elrendeléséhez,
  9. titkos szavazás elrendeléséhez,
  10. a képviselő-testület megbízatásának lejárta előtti feloszlása név szerinti szavazással történő kimondásához.


31. §


  1. A képviselő-testület döntéseit általában nyílt szavazással, kézfelemeléssel hozza. A képviselő-testület bármelyik képviselő indítványára név szerinti szavazást rendelhet el adott ügyben.
  2. A név szerinti szavazás alkalmával a jegyző a magyar abc szabályai szerint összeállított névsor alapján minden képviselőt személy szerint szólít, és a képviselő által adott választ (igen, nem, tartózkodom) a névsorban rögzíti. A szavazás végén a képviselő a nyilatkozatát aláírásával hitelesíti.
  3. A nyílt szavazás eredményét az ülésvezető állapítja meg, illetőleg – a szavazatok téves összeszámlálása miatt – elrendelheti a szavazás megismétlését.
  4. Ha a nyílt szavazás során szavazategyenlőség áll elő (a jelenlévő képviselők fele igen-nel, másik fele nem-mel szavazott) a levezető elnök még ugyanazon az ülésen elrendelheti a szavazás megismétlését.
  5. Titkos szavazást kell tartani az alpolgármester megválasztásakor.
  6. A képviselő-testület titkos szavazást tarthat jelen rendelet 19.§ (2) és (3) bekezdésében foglalt ügyekben.
  7. A titkos szavazást a képviselő-testület által egyszerű szótöbbséggel megbízott két testületi tag bonyolítja le, a szavazóurna és szavazólapok alkalmazásával.
  8. Ha a szavazásra bocsátott kérdés nem kapja meg sem a többségi igen-t, se a többségi nem-et, érvényes döntés nem született. Ez esetben a soron következő ülésen a szavazás megismétlésére került sor. Amennyiben ekkor sem születik érvényes döntés, úgy a levezető elnök ugyanazon ülésen ismételten szavazásra bocsátja a kérdést. Amennyiben ekkor sem kerül elfogadásra adott ügy, ebben az esetben elutasítottnak kell tekinteni.


11. A képviselő-testület döntései


32. §.


  1. A képviselő-testület:
  1. rendeletet alkot,
  2. határozatot hoz.
  1. A képviselő-testület számozott határozat nélkül dönt:
  1. a napirend meghatározásáról,
  2. az ügyrendi kérdésekről,
  3. a képviselői felvilágosítás kérdésre adott,
  4. valamint a kérdésre adott válasz elfogadásáról.
  1. A képviselő-testület döntéseit a jegyzőkönyvben rögzíteni kell.


33. §


  1. A képviselő-testület számozott határozata tartalmazza a testület döntését szó szerinti megfogalmazásban, valamint a végrehajtásért felelős nevét, beosztását és a végrehajtás határidejét.
  2. A bonyolultabb, több módosító indítvány előterjesztése, valamint a szóban tett javaslatról hozott döntés szó szerinti megfogalmazásának idejére az ülésvezető az ülést felfüggesztheti.
  3. A képviselő-testület hatósági ügyekben hozott határozataira – Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvényben (továbbiakban: Mötv.) foglalt eltérésekkel a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályait alkalmazni.


12. A rendelet alkotása


34. §


  1. Rendelet alkotását bármelyik képviselő, a rendelet tárgya szerint illetékes bizottság és a jegyző, aljegyző, valamint a Kúria írásban kezdeményezheti a polgármesternél.
  2. Ha a rendelettervezetet a kezdeményező tárgyalásra alkalmas módon nyújtotta be, azt a polgármester a soron következő ülés napirendi javaslatába felveszi.
  3. Ha a rendelettervezet részletes előkészítést igényel az ülésvezető indítványozza, hogy a képviselő-testület foglaljon állást a rendeletalkotás szükségességéről, főbb elveiről, az előkészítés menetéről a benyújtás határidejéről és felelőséről.
  4. A képviselő-testület meghatározhatja a rendelettervezet kétfordulós tárgyalását is.
  5. A rendelettervezetek szakszerű előkészítéséről esetenként bizottság bevonásával a jegyző, aljegyző gondoskodik.
  6. A képviselő-testület által megalkotott önkormányzati rendeletet ki kell hirdetni, a számozott határozatokat pedig jegyzőkönyvi kivonat formában a határozattal érintetteknek meg kell küldeni.
  7. Az önkormányzat rendelet kihirdetése a szabályszerűen megalkotott és aláírt rendelet szövegének önkormányzati hirdetőtáblákon való kifüggesztésével történik. A rendeletet az önkormányzat honlapján is közzé kell tenni.
  8. Az elfogadott önkormányzati rendeletet a polgármester és a jegyző írja alá.
  9. A rendelteket külön-külön a naptári év elejétől kezdődően folyamatos sorszámmal és évszámmal kell ellátni.
  10. A rendeletet a kihirdetését követően haladéktalanul fel kell terjeszteni a kormányhivatalhoz.
  11. A megalkotott rendeletek kihirdetéséről, a határozatok közléséről, a rendeletek és határozatok nyilvántartásáról folyamatos karbantartásáról a jegyző, aljegyző gondoskodik. A karbantartás során szükséges kezdeményezni a rendeletek módosítását, hatályon kívül helyezését.
  12. A képviselő-testület kétévenként felülvizsgálja a rendeletek hatályosságát.



13. A képviselő-testület dokumentumai


35. §


(1) A képviselő-testület üléséről nem szószerinti jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyv kettő példányban készítendő, amely tartalmazza az ülés kezdetének és befejezésének idejét.

(2) Az ülés jegyzőkönyvének elkészítéséről a jegyző, aljegyző gondoskodik.

(3) A képviselő-testület ülésének jegyzőkönyvét a polgármester és a jegyző írja alá.

(4) A képviselő-testület bármely képviselő javaslatára egyszerű szótöbbséggel dönthet arról, hogy

  1. valamely hozzászólás, vagy
  2. a határozathozatal során kisebbségben maradt képviselők véleménye

szó szerint kerüljön a jegyzőkönyvbe.

(5) A jegyzőkönyv mellékletét képezi:

  1. a meghívó,
  2. a jelenléti ív,
  3. a megtárgyalt előterjesztések,
  4. a jegyzőkönyvben nem részletezett rendelet,
  5. az írásban benyújtott hozzászólások,
  6. egyéb írásos indítványok.

(6) A képviselő-testületi ülésekről készített jegyzőkönyv eredeti példányát annak mellékleteivel együtt az Önkormányzat Hivatalában, de annak irattárától elkülönítve kell elhelyezni.

(7) A jegyzőkönyvet az ülést követő 15 napon belül a jegyző köteles felterjeszteni a kormányhivatalhoz.

(8) A nyílt ülésről készült jegyzőkönyveket és azok mellékleteit az Alsóörsi Közös Önkormányzati Hivatal Lovasi kirendeltségén az állampolgárok és a képviselők számára hozzáférhetővé kell tenni.

(9) A zárt ülésen hozott képviselő-testületi döntés is nyilvános. A zárt ülésekről készített jegyzőkönyvekben, valamint az ülések írásos anyagában az érintetteken és a jelen rendelet 19.§ (4) bekezdésében felsoroltakon kívül más nem tekinthet be. A zárt ülések jegyzőkönyveit és írásos anyagait az általános szabályok szerint, de elkülönítve kell tárolni és megőrizni.


IV. A bizottságok


36. §


  1. A képviselő-testület bizottságai előkészítő, véleményező, javaslattevő, ellenőrzési feladatokat ellátó – a képviselő-testület által önkormányzati ügyekben döntési jogkörrel is felruházható – egymással mellérendeltségi viszonyban álló, választott testületi szervek.
  2. A képviselő-testület állandó és ideiglenes bizottságot hozhat létre. A képviselő-testület a fontosabb önkormányzati feladatokra állandó bizottságokat hoz létre.
  3. A képviselő-testület az ideiglenes bizottságot meghatározott időre vagy feladat elvégzésére hozza létre, amely ezt követően automatikusan megszűnik. Az ideiglenes bizottságra az állandó bizottságra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.


37. §


  1. A bizottságok taglétszámát és személyi összetételét a bizottsági munka hatékonyságának szempontjai határozzák meg. A képviselő-testület által létrehozott állandó bizottságok elnevezését és személyi összetételét jelen rendelet 2. számú melléklete tartalmazza.
  2. A képviselő-testület a következő állandó bizottságot hozza létre: Vagyonnyilatkozat Nyilvántartó és Ellenőrző Bizottság.
  3. A Vagyonnyilatkozat Nyilvántartó és Ellenőrző Bizottság a vagyonnyilatkozatok nyilvántartását és ellenőrzését végzi el, lefolytatja a vagyonnyilatkozatokkal kapcsolatos eljárást, valamint feladatkörébe tartozik a képviselők köztartozásmentes adatbázisba történő felvételének nyilvántartása.


38. §


  1. A képviselő-testület a bizottságok létszámáról, összetételéről, feladatköréről a megalakításukkor dönt, de szükség esetén bármelyik képviselő indítványára azt módosíthatja, jelen rendelet módosításával egyidejűleg.
  2. A bizottság elnökét és tagjainak több mint felét a képviselők közül kell választani. A polgármester, az alpolgármester, valamint az Önkormányzat Hivatalának dolgozója nem lehet a bizottság elnöke, tagja.
  3. A bizottságok képviselő és nem képviselő tagjainak jogai és kötelezettségei a bizottsági működéssel összefüggésben azonosak.


39. §


A bizottságok működésének főbb szabályait jelen rendelet tartalmazza. A részletszabályokat jelen rendelet szabályaival összhangban a bizottságok ügyrendjükben állapítják meg. A bizottság az ügyrendjét maga készíti és fogadja el, de azt tájékoztatás céljából a képviselő-testület elé kell terjeszteni.


40. §


  1. A bizottságok üléseiket szükség szerint, de legalább kéthavonta tartják.
  2. A bizottság ülését az elnök hívja össze úgy, hogy az érdekelteket legalább az ülést megelőző két munkanappal kézhez kapják.
  3. A bizottságot 15 napon belüli időpontra össze kell hívni a polgármester, az alpolgármester és a bizottsági tagok több mint felének napirendi javaslatot is tartalmazó indítványára.
  4. A bizottság ülése akkor határozatképes, ha azon a megválasztott bizottság tagjainak több mint fele jelen van.
  5. A bizottságok tervezett üléseikről és napirendjéről a képviselőket tájékoztatni kötelesek. A bizottság ülésén tagjai kívül más személy csak a bizottság elnöke általi meghívás alapján vehet részt.
  6. A bizottság tagjai a bizottság ülésein köteles részt venni. Ha a bizottsági tag az éves bizottsági ülések számának legalább felén nem vett részt, úgy a bizottság elnökének javaslata alapján a képviselő-testület bizottsági tagságát megszünteti.
  7. A bizottság konkrét témakörben külső szakértőket is igénybe vehet.
  8. A bizottsági ülések időpontjáról a tárgyalandó napirendről a polgármestert és a jegyzőt, aljegyzőt legalább 2 munkanappal korábban értesíteni kell.


41. §


  1. A bizottság a feladat- és hatáskörébe tartozó kérdésekben általában egyszerű szótöbbséggel dönt
  2. A bizottsági döntéshozatalból ki kell zárni azt, aki vagy akinek a hozzátartozóját személyesen érinti az ügy. A személyes érintettséget az érdekelt köteles bejelenteni. A kizárásról az elnök esetén a polgármester, bizottsági tag esetén a bizottság dönt.
  3. A bizottság hatósági jogkörében – az Mötv -ben foglalt eltérésekkel – a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (továbbiakban: Ket.) szabálya, az átruházott hatáskör gyakorlása során pedig a jelen rendelet szabályai szerinti határozati formában hozza meg döntését.
  4. A bizottság döntésének kiadmányozója bizottság elnöke vagy távollétében az általa megbízott személy.
  5. A bizottsági döntések végrehajtásáról, továbbá a működésükhöz szükséges szakmai, technikai és adminisztrációs feltételek biztosításáról a jegyző, aljegyző útján gondoskodik.
  6. A bizottság üléséről jegyzőkönyv készül, melyet a bizottság elnöke és egy tagja hitelesít aláírásával.


V. A polgármester


42. §


  1. A polgármester tisztségét társadalmi megbízatásban látja el.
  2. A polgármesteri tisztség betöltésének módját a képviselő testület a megbízatás időtartamán belül egy esetben a polgármester egyetértésével a szervezeti és működési szabályzat egyidejű módosításával megváltoztathatja.
  3.  A polgármester az Mötv-ben meghatározott polgármesteri illetmény 50%-ával megegyező mértékű tiszteletdíjra jogosult, melynek egészéről vagy meghatározott részéről a képviselő-testülethez intézett írásbeli nyilatkozatával lemondhat.
  4. Társadalmi megbízatású polgármester, havonta az illetményének, tiszteletdíjának 15%-ában meghatározott összegű költségtérítésre jogosult.
  5. A képviselő-testület törvényes képviselője a polgármester, aki a képviseleti jog esetenkénti ellátásával az alpolgármestert is megbízhatja.
  6. A polgármester tagjai a képviselő-testületnek a képviselő-testület határozatképessége, döntéshozatala, működése szempontjából települési képviselőnek tekintendő. A polgármester megválasztását követően esküt tesz a képviselő-testület előtt.
  7. A polgármester az Önkormányzat Hivatalában hetente egy napon fogadóórát tart. A polgármester fogadóórája minden héten csütörtökön délelőtt 9.00 órától délután 16.00 óráig tart. A polgármester fogadónapján kívül szükség szerint eljár a község, ill. az Önkormányzat ügyeiben.


43. §


  1. A polgármester:
  1. a képviselő-testület döntései szerint és saját hatáskörben irányítja a Közös Önkormányzati Hivatal Lovasi kirendeltségét.
  2. a jegyző, aljegyző javaslatainak figyelembevételével meghatározza a hivatal feladatait az önkormányzat munkájának a szervezésében, a döntések előkészítésében és végrehajtásával,
  3. dönt a jogszabály által hatáskörébe utalt államigazgatási ügyekben, hatósági hatáskörökben, egyes hatásköreinek a gyakorlását átruházhatja az alpolgármesterre, a jegyzőre, az aljegyzőre, a közös önkormányzati hivatal ügyintézőjére.
  4. a jegyző javaslatára előterjesztést nyújt be a képviselő-testületnek a hivatal belső szervezeti tagozódásának, létszámának, munkarendjének, valamint ügyfélfogadási rendjének meghatározására,
  5. a hatáskörébe tartozó ügyekben szabályozza a kiadmányozás rendjét
  6. gyakorolja az egyéb munkáltatói jogokat az alpolgármester és az önkormányzati intézményvezetők tekintetében.
  1. A polgármester feladatai az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően – a képviselő-testülettel és annak szerveivel összhangban – a következők:
  1. biztosítja a képviselő-testület demokratikus, széles nyilvánosság melletti működését,
  2. segíti az önkormányzati képviselők munkáját.
  3. a polgármester, ha a képviselő-testület döntését az önkormányzat érdekeit sértőnek tartja, ugyanazon ügyben egy alkalommal kezdeményezheti a döntés ismételt megtárgyalását. A kezdeményezést az ülést követő három napon belül nyújthatja be, a képviselő-testület a benyújtás napjától számított 15 napon belül minősített többséggel dönt. A döntést addig végrehajtani nem lehet, amíg arról a képviselő-testület a megismételt tárgyalás alapján nem dönt.
  4. biztosítja a bizottságok jogainak és kötelezettségeinek érvényesülését.
  5. ellátja – az alpolgármester bevonásával – a bizottságok rendszeres tájékoztatását,
  6. meghatározza a jegyző, aljegyző feladatait a képviselő-testület működésével összefüggésben,
  7. kapcsolatot tart a település társadalmi és lakossági szerveivel, annak vezetőivel
  8. elősegíti a lakosság önkormányzati feladatokban való közreműködését,
  9. ápolja az önkormányzat hazai és nemzetközi kapcsolatait.


44. §


A polgármester a jogszabályban és a jelen rendeletben már tárgyalt hatáskörén túlmenően:

  1. fogadja az önkormányzattal kapcsolatban álló belföldi és külföldi partnerek képviselőit,
  2. véleményt nyilvánít a település életét érintő kérdésekben,
  3. nyilatkozik a sajtónak, a hírközlő szerveknek.



VI. Az alpolgármester


45. §


  1. A képviselő-testület saját tagjai közül a polgármester javaslatára, titkos szavazással a képviselő-testület megbízatásának időtartamára a polgármester helyettesítésére munkájának a segítésére társadalmi megbízatású alpolgármestert választ.
  2. A társadalmi megbízatású alpolgármester tiszteletdíját a képviselő-testület a társadalmi megbízatású polgármester tiszteletdíja 70-90%-a közötti összegben állapítja meg, melynek egészéről vagy meghatározott részéről a képviselő-testülethez intézett írásbeli nyilatkozatával lemondhat.
  3. A társadalmi megbízatású alpolgármester havonta az illetményének, tiszteletdíjának 15%-ában meghatározott összegű költségtérítésre jogosult.
  4. Az alpolgármester a polgármester irányításával látja el feladatait, különös tekintettel, a lakossággal és a helyi civil szerveződésekkel való kapcsolattartásra.
  5.  A képviselő-testület által megválasztott alpolgármester ellátja a polgármester általános helyettesítését. Tizenöt napon túli távollét esetén gyakorolja a polgármestert megillető jogosítványokat, de nem járhat el és nem hozhat döntést a képviselő-testület által a polgármesterre ruházott hatáskörben.


VII. A jegyző, az aljegyző


46. §


  1. Az Alsóörsi Közös Önkormányzati Hivatalt a jegyző vezeti.
  2. A polgármester - a jegyzőre vonatkozó szabályok szerint, a jegyző javaslatára - kinevezi az aljegyzőt.
  3. Az aljegyző vezeti az Alsóörsi Közös Önkormányzati Hivatal Lovasi Kirendeltségét. Az aljegyző tekintetében a munkáltatói jogokat Alsóörs Község polgármestere gyakorolja.
  4. Az aljegyző
    1. dönt a jogszabály által hatáskörébe utalt államigazgatási ügyekben;
    2. gondoskodik az önkormányzat működésével kapcsolatos feladatok ellátásáról;
    3. tanácskozási joggal vesz részt a képviselő-testület, a képviselő-testület bizottságának ülésén;
    4. jelzi a képviselő-testületnek, a képviselő-testület szervének és a polgármesternek, ha a döntésük, működésük jogszabálysértő;
    5. évente beszámol a képviselő-testületnek a hivatal tevékenységéről;
    6. döntésre előkészíti a polgármester hatáskörébe tartozó államigazgatási ügyeket;
    7. dönt azokban a hatósági ügyekben, amelyeket a polgármester ad át;
    8. dönt a hatáskörébe utalt önkormányzati és önkormányzati hatósági ügyekben;
    9. a hatáskörébe tartozó ügyekben szabályozza a kiadmányozás rendjét.
    10. rögzíti a talált dolgok nyilvántartásába a talált idegen dologgal kapcsolatos a körözési nyilvántartási rendszerről és a személyek, dolgok felkutatásáról és azonosításáról szóló törvényszerinti adatokat, valamint a talált idegen dolog tulajdonosnak történő átadást követően törli azokat.
    11. gondoskodik a szervezeti és működési szabályzat és mellékleteinek naprakész vezetéséről,
    12. ellátja a testületek, valamint a bizottságok szervezeti és ügyviteli tevékenységével kapcsolatos feladatokat,
    13. gondoskodik a testületi ülések jegyzőkönyv elkészítéséről.

(5) Az aljegyző egyéb feladatai:

  1. szervezi a kirendeltség jogi felvilágosító munkáját,
  2. ellátja a képviselő-testületek által hozott rendeleteket érintő deregulációs tevékenységet, figyelemmel a jogharmonizációs követelményekre is,
  3. véleményt nyilvánít a polgármesterek, az alpolgármesterek és bizottsági elnökök kérésére jogértelmezési kérdésekben,
  4. javaslatot tesz az önkormányzat döntéseinek felülvizsgálatára.

(6) Az aljegyző a közös önkormányzati hivatal lovasi kirendeltségén hétfőn és szerdán 8-16 óra között, pénteken 8-13 óra között fogadó órát tart.


VIII. Falugondnoki Szolgálat


47.§


  1.  A képviselő-testület a település lakói számára, hogy a településen hiányzó, az alapvető szükségletek kielégítését segítő szolgáltatásokhoz, illetve a közszolgáltatásokhoz való hozzájárulást elősegítse, a rászorult személyek szállítási problémáját megoldja, továbbá, hogy a település lakosságát érintő információk gyűjtését és továbbítását biztosítsa, Falugondnoki Szolgálatot működtet.
  2.  A Falugondnoki Szolgálat működését, létszámát, szervezeti felépítését, működési rendjét, valamint részletes feladat és hatáskörét a képviselő-testület külön rendeletben és a szolgálat szakmai programjában szabályozza.
  3. Az Önkormányzat a Falugondnoki Szolgálatot nem önálló intézményként egyszemélyes szolgáltatásként költségvetésén belül a 107055 Falugondnoki, tanyagondnoki szolgáltatást kormányzati funkción működteti.
  4. A Falugondnok a polgármesternek közvetlenül alárendelten, a polgármester irányítása szerint végzi tevékenységét.


IX. Gyermekjóléti Szolgálat


48.§


  1.  A képviselő-testület a település lakói számára, a gyermekek védelméről és gyámügyi igazgatásról szóló 1997.évi XXXI. törvényben előírt feladatainak ellátására Gyermekjóléti Szolgálatot működtet.
  2. A Gyermekjóléti Szolgálat – mint egyszemélyes szolgáltatás - működését, létszámát, szervezeti felépítését, működési rendjét, valamint részletes feladat és hatáskörét a képviselő-testület a szolgálat szakmai programjában szabályozza.
  3. Az Önkormányzat a Gyermekjóléti Szolgálatot nem önálló intézményként, egyszemélyes szolgáltatásként költségvetésén belül a 104042 Gyermekjóléti szolgálat (8228 Lovas, Fő u. 8.) kormányzati funkción működteti.
  4. A Gyermekjóléti Szolgálat a polgármesternek közvetlenül alárendelten, a polgármester irányítása szerint végzi tevékenységét.
  5. A Gyermekjóléti Szolgálatot ellátó személy helyettesítését az Önkormányzat a Balatonfüredi Szociális Alapszolgáltató Központ Gyermekjóléti Szolgálata végzi, a fenntartó önkormányzatok külön megállapodása alapján.


X. A lakossággal való kapcsolattartás


49. §


  1. A képviselő-testület támogatja a lakossági önszerveződő közösségek tevékenységét, ill. a közösségekkel együttműködik.
  2. Az együttműködés formái:
    1. közmeghallgatás,
    2. a képviselő-testület ülésének nyilvánossága,
    3. lakossági fórum (falugyűlés).
  3. A képviselő-testület évente egy alkalommal kötelezően közmeghallgatást tart.
  4. A lakosságot vagy annak többségét érintő fontosabb kérdésekben a képviselő-testület alkalmanként fórumot (falugyűlést) tart, melyet a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel hozott határozatával rendel el.


XI. Az önkormányzat gazdálkodása és vagyona


50. §


  1. A képviselő-testület az Önkormányzat költségvetéséről és a költségvetés elfogadásáról, valamint a költségvetés végrehajtásáról szóló beszámoló elfogadásáról rendeletet alkot.
  2. A költségvetésről és a költségvetés végrehajtásáról szóló rendeletek megalkotására nézve az ágazati jogszabályok az irányadók.


51. §


A képviselő-testület felhatalmazza a polgármestert, hogy az átmenetileg szabad pénzeszközök tartós betétbe történő elhelyezéséről – a képviselő-testület folyamatos tájékoztatása mellett – saját hatáskörben döntsön.


52. §


A képviselő-testület gazdálkodása során az utalványozási feladatokat a polgármester, az ellenjegyzői feladatot az aljegyző látja el.


53. §


(1) A képviselő-testület az önkormányzati vagyontárgyak számbavételére, elidegenítésére, megterhelésére, vállalkozásba vitelére, és más célú hasznosítására külön rendeletet alkot.

(2) A képviselő-testület a település vagyoni helyzetének alakulásáról a lakosságot a közmeghallgatás során évente tájékoztatja.

XII. Záró rendelkezések


54. §


(1) Ez a rendelet a 2015. január 01. napján lép hatályba. Kihirdetéséről a jegyző a helyben szokásos módon gondoskodik.

(2) A Szervezeti és Működési Szabályzat mellékleteivel és függelékeivel együtt megtekinthető az Alsóörsi Közös Önkormányzati Hivatal Lovasi Kirendeltségének helyiségében.

(3) Egyidejűleg hatályát veszti az 1/2011. (II.1.) önkormányzati rendelet, a 9/2011. (VIII.31.) önkormányzati rendelet, a 2/2013. (II.8.) önkormányzati rendelet, és a 13/2014.(IX.23.) önkormányzati rendelet.

(4) E rendelet mellékletét képezi

  1. sz. melléklet: A 2014. október 12. napján megtartott polgármester és önkormányzati képviselő választáson mandátumot szerzett képviselők névsora, lakcíme.
  2. sz. melléklet: Lovas Községi Önkormányzat Képviselő-testülete által létre hozott bizottságok elnevezése, és személyi összetétele az jelen rendelet V. fejezetében foglaltaknak megfelelően.


Lovas, 2014. december 15.




                       Ferenczy Gáborné                                                            Báró Béla

                           polgármester                                                                   jegyző




A rendelet kihirdetésének napja:


Lovas, 2014. december 16.



                                                                           Báró Béla

                                                                              jegyző




  1. melléklet:


Lovas Község Önkormányzat Képviselő-testületének 18/2014 (XII. 16.) önkormányzati rendeletével elfogadott Szervezeti és Működési Szabályzatához.






Lovas Község Önkormányzat 2014. október 12-én megtartott

Önkormányzati választásán mandátumot szerzett képviselők névsora, lakcíme.




Ferenczy Gáborné polgármester      Lovas, Malomvölgyi u. 16.

Csajka György                                   Lovas, Balatoni u. 37.

Hull Zita alpolgármester                   Lovas, Vörösmarty u. 13.

Pap Huba                                           Lovas, Kishegyi u. 5.

Takács Ferenc                                                Lovas, Balatoni u. 10.




2. melléklet


Lovas Község Önkormányzat Képviselő-testületének 18/2014 (XII. 16.) önkormányzati rendeletével elfogadott Szervezeti és Működési Szabályzatához.




  1. Vagyonnyilatkozat Nyilvántartó és Ellenőrző Bizottság


Elnöke       Csajka György képviselő

Tagjai:       Pap Huba képviselő

                             Takács Ferenc képviselő