9/2013. (XI.15.) számú rendeletével módosított 4/2011. (III. 30 .) számú önkormányzati rendelet A KÉPVISELŐ-TESTÜLET ÉS SZERVEI SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATÁRÓL

SZENTGÁLOSKÉR KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 9/2013. (XI.15.) számú rendeletével módosított 4/2011. (III. 30 .) számú R E N D E L E T E A KÉPVISELŐ-TESTÜLET ÉS SZERVEI SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATÁRÓL

Hatályos: 2013. 11. 18 - 2014. 12. 09

SZENTGÁLOSKÉR KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT

KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK


9/2013. (XI.15.) számú rendeletével módosított

4/2011. (III. 30 .) számú


R E N D E L E T E


A KÉPVISELŐ-TESTÜLET ÉS SZERVEI


SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATÁRÓL


I. fejezetet



Szentgáloskér község Önkormányzat Képviselő-testülete (a továbbiakban: Képviselő-testület) az Alkotmány 44/A.§ (2) bekezdése és a helyi önkormányzatokról szóló – többször módosított – 1990. évi LXV. törvény 18. § (1) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján a következő rendeletet alkotja meg szervezeti és működési rendjéről.


 1.§.


Az önkormányzat jelképei a címer és a zászló


  1. A címer leírása: a község címerének alakja álló kerektalpú pajzs, melynek vörös mezejében kék sátor van Az első vörös mezőben a hasítási vonal közepéből jobbra kinyúló levél nélkül barna faág felső szárán ezüst holdarctól kísért jobbra néző ezüst galamb ül, csőrében arany koronát tart. A második vörös mezőben jobbról hatágú arany csillagtól kísért jobbra fordult ezüst páncélos kar arany markolatú szablyát tart. A kék sátor alján leveles arany korona, melyen vörös lángnyelvektől övezett, jobbra néző arany csőrű ezüst főnix ül.


  1. A zászló leírása: A község zászlaja 1:2 arányú, középen ék alakú aranysárga betoldással. A sárga ék a zászlót teljes hosszában három részre osztja. Hossztengelyének felső harmadában középpontjával a (1) bekezdésben leírt címer helyezkedik el.



Az önkormányzat hivatalos bélyegzője


  1. A polgármester és képviselőtestület hivatalos kör alakú pecsétjén középen a Magyar Köztársaság címere van, a köríven pedig a Községi Önkormányzat Képviselőtestülete Szentgáloskér, illetve Polgármester Szentgáloskér felírat szerepel


2. §

Az önkormányzat jelképeit és azok használatának rendjét a Képviselő-testület külön rendeletben állapítja meg.

3. §


Az önkormányzat Képviselő-testülete a helyi kitüntetések és elismerő címek alapítására és adományozására külön rendeletet alkot.


II. fejezet


Általános rendelkezések


4. §


(1) Az önkormányzat megnevezése:

Szentgáloskér Község Önkormányzata.


(2) Az önkormányzat székhelye, pontos címe:


7465 Szentgáloskér, Kossuth Lajos utca 3. szám alatt


(3) Az önkormányzati jogok gyakorlására feljogosított szervezet:


Szentgáloskér Község  Önkormányzatának Képviselő-testülete.



(4) Az önkormányzat illetékességi területe: Szentgáloskér község közigazgatási területe.


(5) Hivatala:

Szentgáloskér-Somodor Községek Körjegyzősége

7465 Szentgáloskér, Kossuth u. 3.



III. fejezet


Az önkormányzat feladata, hatásköre, szervei



5. §



 (1) A helyi önkormányzatokról szóló törvény alapján az önkormányzat feladata a helyi közszolgáltatások körében különösen:

- a településfejlesztés,

- a településrendezés,

- az épített és a természeti környezet védelme,

- a lakásgazdálkodás,

- a vízrendezés és csapadékvíz elvezetés,

- a csatornázás,

- a köztemető-fenntartás,

- a helyi közutak és közterületek fenntartása,

- a helyi tömegközlekedés,

- a köztisztaság és településtisztaság biztosítása,

- gondoskodás a helyi tűzvédelemről, a közbiztonság helyi feladatairól,

- közreműködés a helyi energia-szolgáltatásban, a foglalkoztatás megoldásában,

- az óvodáról, az alapfokú nevelésről, oktatásról, az egészségügyi, a szociális ellátásról,                             valamint a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatokról való gondoskodás,

- a közösségi tér biztosítása,

- közművelődési, tudományos, művészeti tevékenység, sport támogatása,

- a nemzeti és etnikai kisebbségek jogai érvényesítésének a biztosítása, az egészséges         életmód közösségi feltételeinek elősegítése.


(2) Az (1) bekezdésben foglaltak közül az önkormányzat maga határozza meg - a lakosság igényei alapján, anyagi lehetőségeitől függően -, mely feladatokat, milyen mértékben és módon lát el.


6. §


Az önkormányzat:

a) köteles gondoskodni:

- az egészséges ivóvízellátásról,

- az óvodai nevelésről,

- az általános iskolai oktatásról és nevelésről,

- az egészségügyi és a szociális alapellátásról,

- a közvilágításról,

- a helyi közutak és a köztemető fenntartásáról,

- körjegyzőség / polgármesteri hivatal/ működtetéséről,

- könyvtári szolgáltatás ellátása.


b) köteles biztosítani a nemzeti és az etnikai kisebbségek jogainak érvényesülését.


7. §


(1) Az önkormányzat szabadon vállalhatja közfeladat ellátását abban az esetben, ha 

a) ellátása nem sérti más települések érdekeit,

b) nem tartozik más szerv kizárólagos feladat és hatáskörébe,

c) megvalósítása nem veszélyezteti a kötelezően, előirt feladat és hatáskörök ellátását,

d) ellátásához a szükséges feltételek fennállnak.


(2) Az önként vállalt (többlet) feladatok tekintetében az éves költségvetésben, a gazdálkodást meghatározó pénzügyi tervben - a fedezet biztosításával egyidejűleg - kell állást foglalni.


(3) Önként vállalt önkormányzati ügyek az alábbiak:

- Településfejlesztés támogatása;

- helyi közművelődés támogatása;

- környezetvédelmi, lakossági közösségi feladatok támogatása;

- közösségekkel, helyi civil szerveződésekkel való együttműködés;


 (4) Az önkormányzat a kötelezően ellátandó feladatok közül társulásban látja el

- Általános iskolai oktatás, óvodai nevelés;

- egészségügyi alapellátás, védőnői szolgálat, fogorvosi ellátás;

- körjegyzőség működtetése.

- szociális alapellátás

- könyvtári szolgáltatás


8. §


 Az önkormányzat a feladatai körében támogatja a lakosság önszerveződő közösségeinek tevékenységét, együttműködik e közösségekkel.


9. §


 Az önkormányzat jogi személy. Az önkormányzati feladat- és hatáskörök a képviselő-testületet illetik meg. A képviselő-testületet a polgármester képviseli.


10. §


(1) Az önkormányzati feladatokat a képviselő-testület és szervei látják el.

(2) A képviselő-testület szervei:

- polgármester,

- képviselő-testület bizottsága,

- képviselő-testület hivatala. (Körjegyzőség)


11. §


 (1) Az önkormányzati feladat- és hatáskörök főszabályként a képviselő-testületet illetik meg.


12. §


 (1) A képviselő-testület egyes hatásköreit átruházhatja:

- polgármesterre,

- bizottságra,

- társulásra - törvényben meghatározottak szerint.


(2)  A képviselő-testület társulásos kapcsolatait a rendelet 1. sz. függeléke tartalmazza.


(3) A társulások működéséről a polgármester folyamatosan, de évente legalább egyszer beszámol a képviselő-testületnek.

(4) A képviselő-testület az átruházott hatáskör gyakorlójának utasításokat adhat, döntését megsemmisítheti és megváltoztathatja, illetőleg a gyakorló szervet beszámoltathatja.

(5) A képviselő-testület által átruházott hatáskörök tovább nem ruházhatók.

(6) Az átruházott hatáskör gyakorlója - az e kereten belül tett - intézkedéseiről, azok eredményeiről a soron következő - rendes - ülésen beszámol.

(7) Az állampolgárok jogaival, kötelezettségeivel kapcsolatos hatáskör átruházás csak rendeleti formában tehető meg.


(8) A képviselő-testület által átruházott hatásköröket e rendelet 1. számú melléklete tartalmazza.



13. §


(1) A képviselő-testület hatásköréből át nem ruházható hatásköröket az Ötv 10.§ (1) bekezdése határozza meg.


14. §


 A képviselő-testület rendeletében a törvény által hatáskörébe utalt:

- kinevezést,

- megbízást,

- intézmény alapítását

a helyi önkormányzatok társulásairól és együttműködéséről szóló törvény szerint, rendeletben  a  társulásra ruházhatja.


15. §


(1) A képviselő-testület önkormányzati hatósági ügyben hozott határozata ellen fellebbezésnek nincs helye.

(2) A polgármester , valamint a képviselő-testület bizottságának, önkormányzati jogkörben hozott hatósági határozata ellen a képviselő-testülethez lehet fellebbezést benyújtani.

(3) A képviselő-testület (1) és (2) bekezdés alapján hozott határozatának a felülvizsgálatát jogszabálysértésre hivatkozással a bíróságtól lehet kérni a határozat közlésétől számított harminc napon belül. A pert az önkormányzat ellen kell indítani.

(4) A képviselő-testület az átruházott hatáskör gyakorlójának utasításokat adhat, döntését megsemmisítheti és megváltoztathatja, illetőleg a hatáskört gyakorló szervezet beszámoltathatja

(5) Az átruházott hatáskör gyakorlója intézkedéseiről, azok eredményéről évente legalább két alkalommal beszámol.

IV fejezet


A képviselő-testület működése


16. §


(1) A képviselő-testület választáskori létszáma: 6 fő. (A képviselők névsorát a 2.számú függelék tartalmazza)

(2) A képviselő-testület határozatképes, ha tagjai közül az ülésen legalább 4 fő jelen van.

(3) Ha a (2) bekezdésben megjelölt számú képviselő nincs jelen, akkor az ülés határozatképtelen. A határozatképtelen ülést 10 napon belül ugyanazon napirendek tárgyalására újra össze kell hívni.

(4) A képviselő-testület egyszerű szótöbbségű határozatához a jelen  lévő képviselők több mint felének , tehát minimum 3 , a minősített többségű határozatához a megválasztott képviselők több mint felének, tehát 4 képviselőnek az igen szavazata szükséges.



A képviselő-testület ciklusprogramja


17. §


(1) A képviselő-testület elfogadja tevékenységének irányvonalát, az elsőbbséget élvező célokat, a fejlesztési elképzeléseket tartalmazó koncepciót.

(2) A képviselő-testület megbízatásának időtartamára szóló ciklusprogram alapján működik.

(3) A ciklusprogram tervezetének elkészítéséről és a képviselő-testület elé terjesztéséről a polgármester - a megválasztását követő három hónapon belül - gondoskodik.


A képviselő-testület üléseinek száma


18. §


A képviselő-testület évente legalább 6 alkalommal rendes ülést tart.


19. §


 (1) A képviselő-testület adott évi rendes üléseinek konkrét számát és időpontját a képviselő-testület által elfogadott éves munkaterv tartalmazza.

(2) A munkatervet minden év január 31-ig a polgármester terjeszti elő, melyet a beérkezett javaslatok alapján a jegyző állít össze.

(3) A munkaterv tartalmazza:

- az ülések időpontját,

- adott ülésen tárgyalandó témákat,

- az előterjesztő megnevezését,

- az előterjesztésben közreműködőket,

- szükség szerint az egyeztetési kötelezettséget,

- szükség szerint a tartalmi követelményeket.


20. §


 A képviselő-testület rendkívüli ülését össze kell hívni:

a) a települési képviselők egynegyedének vagy a képviselő-testület bizottságának az indítványára, valamint

b) azokban az esetekben, mikor az ülés összehívására a munkatervben meghatározott rendes üléseken kívül egyéb okokból szükség van.

c) a rendkívüli együttes ülést össze kell hívni bármely érintett képviselő-testület kezdeményezésére.


A képviselő-testületi ülések összehívása


21. §


(1) A képviselő-testület ülését a polgármester hívja össze és vezeti.

(2) A polgármester távolléte, akadályoztatása esetében a ügyrendi bizottság elnöke gondoskodik a képviselő-testület összehívásáról és a polgármester távollétében vezeti az ülést.

(3) A polgármester és a ügyrendi bizottság elnöke tartós akadályoztatása esetében a korelnök hívja össze a képviselő-testületet és vezeti a képviselő-testület ülését.

(4) A képviselő-testület ülését főszabályként az önkormányzat székhelyére kell összehívni.

(5) Amennyiben a tárgyalandó napirend vagy más körülmény indokolja, a képviselő-testület ülése a székhelyen kívül máshová is összehívható.

(6) A képviselő-testületek együttes ülését Szentgáloskér, Somodor községek polgármesterei együtt hívják össze.

22. §


 A képviselő-testület rendes és együttes üléseit a munkatervnek megfelelő időpontra kell összehívni.


23. §

 (1) A képviselő-testület rendkívüli üléseit az ülés összehívására jogosult személy akkor hívja össze, ha a 20. §-ban foglalt feltételek fennállnak.

(2) Az összehívás szükségességét az összehívásra jogosult személy a 20. § b) pontja esetében saját maga dönti el.

(3) A képviselő-testület eseti határozattal is rendelkezhet rendkívüli ülés megtartásáról.

(4) Az általános törvényességi felügyeletet gyakorló szerv vezetője kezdeményezheti a képviselő-testület összehívását.

24. §


 (1) A képviselő-testület rendes ülésének összehívása írásos meghívó kiküldésével történik.

(2) A meghívónak tartalmaznia kell:

- az ülés helyét,

- az ülés időpontját,

- a tervezett napirendeket,

- a napirendek előadóit,

- a képviselő-testület ülésének összehívóját (polgármester, alpolgármester, korelnök).

(3) A meghívóhoz mellékelni kell az előterjesztéseket.

(4) A meghívót és az előterjesztéseket a képviselő-testületi ülés időpontja előtt 5 nappal előbb ki kell küldeni.

(5) A meghívót az alábbi személyeknek kell megküldeni:

- képviselők,

- állandó meghívottak:

- jegyző,

- nem állandó meghívottak:

- előterjesztő,

- akik meghívását törvény vagy önkormányzati rendelet kötelezővé teszi,

- akit az ülés összehívója megjelöl.


25. §


 (1) A képviselő-testület rendkívüli ülésének összehívása a rendes ülésekhez hasonlóan írásos meghívóval és a vonatkozó előterjesztések csatolása mellett történhet.

(2) Indokolt esetben lehetőség van a képviselő-testületi ülés összehívására:

- telefonon keresztül történő szóbeli meghívással,

- egyéb szóbeli meghívással.


26. §


(1) A képviselő-testület ülésén a képviselők szavazati joggal vesznek részt.

(2) A meghívottak közül tanácskozási jog illeti meg az ülés valamennyi napirendi pontjához kapcsolódóan:

a) a jegyzőt,

b) a bizottság nem képviselő tagját,

c) az illetékes országgyűlési képviselőt,

 (3) Az ülés meghatározott napirendi pontjához kapcsolódóan illeti meg tanácskozási jog a meghívottak közül:

a) az önkormányzat intézményeinek vezetőjét,

b) akit egy-egy napirendi pontra korlátozva hívtak meg.


27. §


 A képviselő-testület üléséről a lakosságot tájékoztatni kell.

A tájékoztatás formái:

- a meghívó kifüggesztése az önkormányzat hirdetőtáblájára,


A képviselő-testület ülésének vezetése


28. §


(1) A képviselő-testület ülését a polgármester vezeti. Távollétében az ügyrendi bizottság elnöke, ha ő is távol van a korelnök.

(2) Közös képviselő-testületi ülést a polgármesterek megegyezés szerint vezetik.

(3) A képviselő-testület ülésének vezetése során ellátandó feladatok:

a) a képviselő-testület határozatképességének megállapítása,

b) napirend elfogadása,

c) zárt ülés bejelentése,

d) napirendenként:

- vita levezetése, ezen belül hozzászólásokra, kérdésekre, kiegészítésekre a szó megadása,

- a vita összefoglalása,

- az indítványok szavazásra való feltevése,

- határozati javaslatok szavaztatása,

- a szavazás eredményének megállapítása pontosan és számszerűen,

- a napirend tárgyában hozott döntés(ek) kihirdetése,

e) a rend fenntartása,

f) ügyrendi kérdések szavazásra bocsátásása és a szavazás eredményének kihirdetése,

g) időszerű kérdésekről tájékoztatás,

h) tájékoztatás a lejárt határidejű határozatokról és egyéb önkormányzati döntésekről,

i) az ülés bezárása,

j) tájékoztatás a következő ülés várható időpontjáról, napirendjéről.

(4) A tanácskozás rendjének fenntartásáról a polgármester gondoskodik ennek során:

- hosszura nyúlt vita esetén indítványozza a hozzászólások időtartamának korlátozását, vagy a vita lezárást,

- figyelmezteti a hozzászólót ha mondanivalója eltér a tárgyalt témától, a figyelmeztetés eredménytelensége esetén megvonja a szót, aminek következményeként az illető személy ugyanazon ügyben már nem szólalhat fel,

- rendre utasítja azt a személyt aki a képviselő-testületben méltatlan magatartást tanúsít,

- ismétlődő rendzavarás esetén a terem elhagyására kötelezheti a rendbontót, és a testület vita nélkül egyszerű többséggel határoz - alakszerű határozat hozatala nélkül - arról, hogy a továbbiakban résztvehet- e a tanácskozáson

(5) A képviselőt  rendzavarás miatt a tanácskozáson való részvételből nem lehet kizárni. A polgármester azonban kezdeményezheti, hogy a képviselő-testület a képviselőt jegyzőkönyvben rója meg. A javaslatról a képviselő-testület vita nélkül határoz.

(6) A nyilvános ülésen megjelent állampolgárok a számukra kijelölt helyet foglalják el.

(7) A polgármester rendfenntartás érdekében tett intézkedései ellen felszólalni, azokat visszautasítani, velük vitába szállni nem lehet.



29. §


(1) A képviselő-testület ülése nyilvános.

(2) A képviselő-testület egyedi döntéssel - egyszerű szótöbbséggel - hozzászólási jogot adhat a képviselő-testület ülésén megjelent személynek. A döntésében meghatározhatja a hozzászólás maximális időtartamát.

A hozzászólási jog feltétele, hogy az érintett személy a hozzászólási jog megadása előtt a képviselő-testület ülését viselkedésével ne zavarja. A hozzászólási jog megvonható, ha az érintett személy nem tartja be a számára megadott időkeretet.


30. § 


(1) A képviselő-testület zárt ülést tart:


a)  Ha az érintett a nyilvános tárgyalásba nem egyezik bele:

- választás,

- kinevezés,

- felmentés,

- vezetői megbízás adása, illetőleg visszavonása,

- fegyelmi eljárás megindítása,

- fegyelmi büntetés kiszabása

- és állásfoglalást igénylő személyi ügy tárgyalásakor, továbbá


   b.) önkormányzati hatósági, összeférhetetlenségi és kitüntetési ügy tárgyalásakor vala-                              mint vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás tárgyalásakor.


 (2) A képviselő-testület zárt ülést rendelhet el a vagyonával való rendelkezés és az általa kiírt pályázat tárgyalásakor, ha a nyilvános tárgyalás üzleti érdeket sértene.


(3) A zárt ülés elrendeléséről az (1) bekezdésben foglalt esetekben szavazni nem kell. A testületi ülést levezető személynek kell a napirend közlésével egyidejűleg hivatkozni a zárt ülésre vonatkozó törvényi előírása.

A képviselő-testület határozattal dönt a zárt ülés elrendeléséről a (2) bekezdésben foglalt esetekben.


(4)  A zárt ülésen a képviselő-testület tagjai, jegyző, továbbá meghívása esetén az érintett és a szakértő vesz részt. Törvény előírhatja, mely esetben kötelező az érintett meghívása.





31. §


(1) A képviselő-testület akkor határozatképes, ha az ülésen a települési képviselőknek több, mint a fele jelen van .A javaslat elfogadásához a jelenlevő települési képviselők több, mint a felének igen szavazata szükséges.

(2) A képviselő-testület döntéshozatalából kizárható az, akit vagy akinek a hozzátartozóját az ügy személyesen érinti. A települési képviselő köteles bejelenteni a személyes érintettséget. A kizárásról az érintett települési képviselő kezdeményezésére vagy bármely települési képviselő javaslatára a képviselő-testület dönt. A kizárt települési képviselőt a határozatképesség szempontjából jelenlevőnek kell tekinteni.


A vita és a döntéshozatal módja


32. §

(1) Határozatképesség esetén az előterjesztett napirendi javaslatról a testület vita nélkül határoz. A döntéshez egyszerű döntés szükséges, ezt a döntést a jegyzőkönyvben nem kell határozati számmal ellátni. A testület a napirendi pontokat az általa elfogadott sorrend szerint tárgyalja.

(2) A napirendi pont tárgyalását szóbeli kiegészítés előzheti meg. Ennek megtételére az előterjesztő és a tárgy szerint illetékes bizottság elnöke jogosult.

(3) A szóbeli kiegészítés nem ismételheti meg az írásbeli előterjesztést, ahhoz képest új információkat kell tartalmaznia.


33. §


(1) A napirendi ponttal kapcsolatban az előterjesztőhöz a képviselők és a meghívottak kérdést intézhetnek.

(2) A napirendi pont vitáját az előterjesztő foglalja össze, egyúttal reagál az elhangzott észrevételekre.

(3) Az előterjesztő a javaslatot, vagy a képviselők a módosító javaslatokat a vita bezárásáig megváltoztathatja, és azt a szavazásig visszavonhatja.

(4) A vita lezárására bármelyik képviselő javaslatot tehet. Erről a testület vita nélkül határoz.


34. §


Az ülésvezető a vita lezárása után elsőként a módosító, majd az eredeti javaslatot teszi fel szavazásra.


35. §


(1)  A szavazás előtt a jegyzőnek lehetőséget kell adni törvényességi észrevételének megtételére.

(2) A napirendi pont tárgyalásának  vagy az adott napirend kapcsán döntéshozatalnak az elhalasztását a polgármester és a jegyző indítványozhatja bármely okból, melyről a képviselőtestület vita nélkül dönt.



36. §


Egyszerű többség esetén a javaslat elfogadásához a jelenlévő képviselők több, mint a felének igen szavazata szükséges.

37. §


Minősített többség, azaz a megválasztott képviselők több, mint felének (legalább 4 képviselő) egybehangzó szavazata szükséges:

a./:  rendeletalkotáshoz

b./ szervezet kialakításához, és működés meghatározásához , továbbá törvény által az önkormányzat hatáskörébe utalt választás, kinevezés megbízáshoz,

c./ önkormányzati társulás létrehozása, társuláshoz érdekképviseleti szervezethez való csatlakozáshoz.

d./ megállapodás külföldi önkormányzattal való együttműködésről, nemzetközi önkormányzati szervezethez való csatlakozás,

e./ intézmény alapításhoz,

f./ települési képviselő döntéshozatalból való kizárásához,

g./ zárt ülés elrendeléséhez,

h./ hitelfelvételhez,

i./ 300.000.--Ft-on felüli alapítványi támogatásnál és létesítésnél,

j./ önkormányzati ingatlan feletti rendelkezés,

k./ titkos szavazás elrendelése,

l./ képviselő-testület megbízatásának lejárta előtt feloszlatásához,

m./ polgármester elleni kereset benyújtásához,


38. §


 (1)  A képviselő-testület általában a döntéseit (határozat, rendelet) nyílt szavazással, kézfelemeléssel hozza.

(2) A képviselő-testület a jelenlévő képviselők egynegyedének indítványára név szerinti szavazást rendelhet el.

(3) A név szerinti szavazás alkalmával a jegyző a névsor alapján minden képviselőt személy szerint szólít és a képviselő által adott választ (igen, nem tartózkodom) a névsorban rögzíti. A szavazás végén a képviselő a nyilatkozatát aláírásával hitelesíti.


39. §


(1) A képviselő-testület titkos szavazást tarthat a 30. § (1) bekezdésében  foglalt ügyekben.

A titkos szavazásról a képviselő-testület esetenként dönt.

(2) A titkos szavazás lebonyolításáról az ügyrendi, összeférhetetlenségi és vagyonnyilatkozat vizagáló bizottság gondoskodik.

(3) A titkos szavazás eredményéről a bizottság külön jegyzőkönyvet készít. Ezt a jegyzőkönyvet csatolni kell a képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvéhez.


40. §


(1) Amennyiben a képviselő-testület döntése  önkormányzati  érdeket sért úgy a polgármester ugyanazon ügyben egy alkalommal kezdeményezheti a döntés ismételt megtárgyalását. A kezdeményezést az ülést követő három napon belül nyújthatja be a képviselő-testület a benyújtás napjától számított 15 napon belül dönt.

(2) Szavazat egyenlőség:

a./ nyílt szavazásnál szavazategyenlőség esetén a szavazást meg kell ismételni. Újabb szavazat egyenlőség esetén a képviselő-testület a következő ülésen újból határoz

b./ Titkos szavazásnál, szavazategyenlőség esetén a képviselőtestület következő ülésén a szavazást meg kell ismételni, újabb szavazategyenlőség esetén azonnal megismételhető a szavazás.


A  felvilágosítás-kérés szabályai


41. §


 (1) A képviselők az ülésen a polgármestertől, az alpolgármestertől, a bizottságok elnökeitől, valamint a jegyzőtől - az önkormányzat feladatkörébe tartozó témában - írásban felvilágosítást kérhetnek.

(2) Felvilágosítás-kérésnek az a kérdés-, illetve problémafelvetés tekinthető, amely szoros kapcsolatban áll az önkormányzat által ellátott feladatokkal, illetőleg valamely irányítása alatt álló szervezet tevékenységi körével.

(3) A felvilágosítás-kérést a polgármesternél lehetőleg az ülés előtt 5 nappal írásban kell benyújtani.

(4) Amennyiben a felvilágosítás-kérést a (3) bekezdésben előírt határidőn túl vagy a testület ülésén nyújtják be, úgy az érintettnek csak abban az esetben kell az ülésen választ adnia, ha a válaszadás előzetes vizsgálatot nem igényel. Ellenkező esetben az ülést követő 15 napon belül írásban kell válaszolni. A válasz elfogadásáról a testület a soron következő ülésén dönt.

(5) Az ülésen az adott válasz elfogadásáról először a felvilágosítást kérő képviselő nyilatkozik és ha azt nem fogadja el, arról a testület vita nélkül dönt. Amennyiben a választ a testület elutasítja, elrendeli a felvilágosítás-kérés tárgyának részletes kivizsgálását.


Előterjesztés


42. §


(1) Előterjesztésnek minősül a képviselő-testület ülésén ismertetett, az ülés napirendjéhez kapcsolódó: tájékoztató, beszámoló, rendelet-tervezet, határozattervezet.

(2) A képviselő-testület ülésére írásos előterjesztést kell benyújtani, melyet a meghívóval együtt meg kell küldeni az érintetteknek.

(3) Kivételes esetben lehetőség van szóbeli előterjesztésre is, ha azt a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel elfogadta. Az ülés napján, illetve az ülésen a képviselők rendelkezésére bocsátott írásos előterjesztést szóbeli előterjesztésként kell kezelni.

(4) Előterjesztés nélkül napirend nem tárgyalható. Írásos előterjesztés nélkül nem tárgyalható a rendelet alkotással összefüggő napirend.


43. §


 Az előterjesztések tartalmi elemei:

- az előterjesztés témájának, tárgyának meghatározása,

- a témával kapcsolatos előzmények, korábban hozott képviselő-testületi döntések, azok végrehajtásával kapcsolatos információk,

- a téma ismertetése,

- a jogszabályi háttér bemutatása,

- érvek és ellenérvek az adott témával kapcsolatban,

- döntést igénylő témánál különböző változatok bemutatása, azok következményeinek ismertetése,

- anyagi kihatású döntésnél az önkormányzat és szervei költségvetésére gyakorolt hatás bemutatása,

- egyéb körülmények, összefüggések, adatok, amelyek segítik a döntéshozatalt,

- határozati javaslat, illetve határozati javaslatok.


44. §


 (1) Az írásos előterjesztéseket a jegyzőnek jogszerűségi szempontból meg kell vizsgálnia.

(2) A jegyző a hivatal útján gondoskodik valamennyi anyag postázásáról.

(3) Az írásos előterjesztés oldalterjedelmét indokolt esetben a polgármester maximum 20 gépelt oldalra korlátozhatja.

(4) A sürgősségi indítvánnyal benyújtott előterjesztésnek is meg kell felelnie a 42-44. §-okban előírt követelményeknek.


Határozati javaslat


45. §


(1) A határozati javaslat az írásos előterjesztésben, illetve a szóbeli előterjesztésben vagy a polgármester által a vita összefoglalása után megfogalmazott javaslat.

(2) A határozati javaslat részei:

a) a határozat szövege,

b) végrehajtást igénylő döntéseknél

- a határozat végrehajtásáért felelős személyek neve,

- a határozat végrehajtásának időpontja.


A képviselő-testület döntései


46. §


 (1) A képviselő-testület döntései:

- határozat,

- rendelet.

(2) A képviselő-testület jegyzőkönyvi rögzítéssel, de számozott határozat nélkül dönt:

- a napirend meghatározásáról,

- az ügyrendi kérdésekről,

- a képviselői felvilágosítás-kérésről, valamint a kérdésre adott válasz elfogadásáról.


47. §


 (1) A képviselő-testület számozott határozata tartalmazza a testület döntését szó szerinti megfogalmazásban, a végrehajtás határidejét és a végrehajtásért felelős megnevezését.

(2) A képviselő-testület hatósági határozataira - az Ötv-ben foglalt eltérésekkel – a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CIV  tv. rendelkezéseit kell alkalmazni.

48. §


A képviselő-testület határozatait naptári év elejétől folyamatos, növekvő egyedi sorszámmal kell ellátni. A határozatok sorszáma mellett fel kell tüntetni a határozat hozatal időpontját.

A határozatok jelölése a következő formában történik:

Szentgáloskér község Önkormányzat Képviselő-testületének ....../20... (...................... hó ... nap) számú határozata.

49. §


A jegyző gondoskodik a képviselő-testületi határozatok nyilvántartásáról.

A határozat-nyilvántartás formái:

- határozatok nyilvántartása sorszám szerint, határidő nyilvántartással


50. §


 (1) A képviselő-testület a törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, továbbá törvény felhatalmazása alapján annak végrehajtására önkormányzati rendeletet alkot.


(2) Rendelet alkotását kezdeményezheti:

a./ Helyi képviselő,

b./ Képviselő-testület bizottság,

c./ Polgármester,

d./ Jegyző,

e./ Községi, társadalmi, érdekképviseleti civil szervezetek és vezetőik,

f./ Mindazok a központi szervek, amelyeknek az Ötv. értelmében a helyi önkormányzattal kapcsolatos feladatai és hatáskörei vannak.


(3) A rendelet alkotásának kezdeményezését a polgármesternél kell benyújtani. A polgármester a kezdeményezést, majd a tervezetet a testületnek nyújtja be.


(4) A rendelet-tervezet szakszerű elkészítéséről a jegyző gondoskodik.


(5) Az önkormányzati rendeletet a helyben szokásos módon ki kell hirdetni.


(6) Helyben szokásos módnak minősül:

- önkormányzati hivatal hirdetőtáblájára történő kihelyezés,

- könyvtárban, történő kihelyezés,


51. §


A rendelet hiteles végleges szövegét a jegyző szerkeszti meg. Az önkormányzati rendeletet a polgármester és a jegyző írja alá. Kihirdetéséről a jegyző gondoskodik.




52. §


(1) A képviselő-testület rendeleteit naptári év elejétől folyamatos, növekvő egyedi sorszámmal kell ellátni. A rendeletek sorszáma mellett fel kell tüntetni a rendelet kihirdetésének időpontját.

A rendeletek jelölése a következő formában történik:

Szentgáloskér község Önkormányzat Képviselő-testületének ....../20... (......................... hó ... nap) számú  rendelete.


(2) A jegyző gondoskodik a képviselő-testület rendeleteinek nyilvántartásáról.

A rendelet-nyilvántartás formája:

- rendelet-nyilvántartás sorszám szerint a rendelet tárgyának megjelölésével

 (3) A jegyző gondoskodik a módosított képviselő-testületi rendeletek egységes szerkezetbe történő foglalásáról.

A  jegyzőkönyv


53. §


(1) A képviselő-testület üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni.

(2) A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell: a megjelent képviselők és meghívottak nevét, a tárgyalt napirendi pontokat, a tanácskozás lényegét, a szavazás számszerű eredményét és a hozott döntéseket.

Zárt ülés esetében rögzíteni kell azt, hogy a meghívottak milyen minőségben (érintett vagy szakértő) vannak jelen.

(3) A jegyzőkönyv elkészítéséről a jegyző gondoskodik.

(4) A tárgyalt napirendi pontoknál fel kell tüntetni:

- a napirend tárgyát,

- az előterjesztőt vagy előterjesztőket,

- előadókat,

- hozzászólókat.

(5) A tárgyalt napirendeknél legalább a tanácskozás lényegét jegyzőkönyvbe kell foglalni.

A képviselő-testület valamely tagja kérésére a jegyző köteles a képviselő által elmondottakat szó szerint jegyzőkönyvbe venni.

(6) A képviselő-testület a döntéseit a polgármester által megfogalmazott javaslatról történő szavazással hozza.

A jegyzőkönyvbe rögzíteni kell, hogy hányan szavaztak igennel, hányan nemmel, illetve hányan tartózkodtak.

(7) A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a képviselő-testület által hozott döntést. Határozat és rövidebb rendelet esetében a jegyzőkönyv szövegébe beépítve, terjedelmesebb rendeletek esetében a jegyzőkönyv mellékleteként.

(8) A jegyzőkönyvhöz csatolni kell:

- a meghívót,

- a jelenléti ívet,

- az írásos előterjesztéseket,

- a jegyzőkönyv szövegében nem szereplő rendeletet,

- illetve a képviselők kérése alapján:

- a képviselői indítványokat,

- a képviselői hozzászólásokat,

- a képviselői interpellációkat.

 (9) A képviselő-testület ülésének a jegyzőkönyvét a polgármester és a jegyző írja alá.

(10) Az aláírt, mellékletekkel ellátott jegyzőkönyvet az ülést követő tizenöt napon belül a jegyző köteles megküldeni az illetékes törvényességi felügyeletet gyakorló szerv vezetőjének.

(11) A választópolgárok - a zárt ülés kivételével - betekinthetnek a képviselő-testület ülésének a jegyzőkönyvébe és mellékleteibe.

(12) A jegyzőkönyvek betekinthetőségről a jegyzőnek kell gondoskodnia.

A jegyzőkönyvek anyagát csak hivatali dolgozó jelenlétében lehet megtekinteni.

(13) A jegyzőkönyv másolatáért az önkormányzat térítési díjat kér.

(14) A zárt ülésről külön jegyzőkönyvet kell készíteni.

(15) A képviselő-testület jegyzőkönyveinek naptári évenkénti beköttetéséről a jegyző gondoskodik. A zárt ülések jegyzőkönyveit beköttetni nem szabad.



V. fejezet


A települési képviselő


54. §


(1) A települési képviselő a település egészéért vállalt felelősséggel képviseli a választóinak az érdekeit. Részt vehet a képviselő-testület döntéseinek előkészítésében, végrehajtásuk szervezésében és ellenőrzésében. Minden települési képviselőnek azonosak a jogai és kötelességei. A települési képviselő az alakuló ülésen, illetve a megválasztását követő ülésen esküt tesz.

55. §


 A települési képviselő jogai különösen:

a) a képviselő-testület ülésén a polgármestertől, a jegyzőtől, a bizottság elnökétől önkormányzati ügyekben felvilágosítást kérhet, amelyre az ülésen - vagy legkésőbb tizenöt napon belül írásban - érdemi választ kell adni;

b) a települési képviselő kérésére az írásban is benyújtott hozzászólását a jegyzőkönyvhöz kell mellékelni; illetőleg kérésére a véleményét rögzíteni kell a jegyzőkönyvben;

c) tanácskozási joggal részt vehet bármely bizottság ülésén. Javasolhatja a bizottság elnökének a bizottság feladatkörébe tartozó ügy megtárgyalását, amelyet a bizottság legközelebbi ülése elé kell terjeszteni és tárgyalására a települési képviselőt meg kell hívni;

d) kezdeményezheti, hogy a képviselő-testület vizsgálja felül bizottságának, a polgármesternek, a részönkormányzat testületének, a helyi kisebbségi önkormányzat testületének - a képviselő-testület által átruházott - önkormányzati ügyben hozott döntését;

e) megbízás alapján képviselheti a képviselő-testületet;

f) a képviselő-testület hivatalától igényelheti a képviselői munkájához szükséges tájékoztatást, ügyviteli közreműködést;

g) közérdekű ügyben kezdeményezheti a képviselő-testület hivatalának intézkedését, amelyre a hivatal tizenöt napon belül érdemi választ köteles adni.


56. §

A települési képviselő kötelessége:

  1. a képviselő-testület munkájában tevékenyen részt venni, a testületi döntések előkészítésében, különböző vizsgálatokban felkérésre részt venni .
  2. kapcsolatot tartani a választóival, tájékoztatni őket a képviselő-testület működése során hozott közérdekű döntésekről;
  3. lehetőség szerint előre bejelenteni, ha a testületi ülésen nem tud megjelenni;
  4. a képviselőhöz méltó magatartást tanúsítani, a képviselő-testület és szervei tekintélyét, hitelét óvni;
  5. a tudomására jutott állami, szolgálati, üzleti, valamint magán titok megőrzése.
  6. bejelenteni - döntéshozatal előtt - személyes érintettségét.
  7. A képviselő megválasztásakor, majd azt követően évente vagyonnyilatkozatot köteles tenni a helyi önkormányzati képviselők vagyonnyilatkozatára vonatkozó szabályok szerint.

A vagyonnyilatkozatot a szervezeti és működési szabályzatban erre kijelölt bizottság tartja nyilván és ellenőrzi. A képviselő vagyonnyilatkozata - az ellenőrzéshez szolgáltatott azonosító adatok kivételével - nyilvános. A képviselő hozzátartozójának nyilatkozata nem nyilvános, abba csak az ellenőrző bizottság tagjai tekinthetnek be az ellenőrzés céljából.


57.  §


 A települési képviselők járandóságait az önkormányzat képviselő-testülete külön rendeletben határozza meg.


VI. fejezet


A képviselő-testület bizottságai


58. §


(1) A képviselő-testület bizottságai előkészítő, véleményező, javaslattevő, ellenőrzési feladatokat ellátó - a képviselő-testület által önkormányzati ügyekben döntési jogkörrel is felruházható -, egymással mellérendeltségi viszonyban álló, választott testületi szervek.

(2) A képviselő-testület állandó vagy ideiglenes bizottságokat választhat.

(3) A képviselő-testület a bizottságokat meghatározott önkormányzati feladatok ellátására hozhatja létre.

59. §


 (1) A bizottság elnökét és tagjainak több, mint a felét a települési képviselők közül kell választani. A polgármester, az alpolgármester, a képviselő-testület hivatalának dolgozója nem lehet a bizottság elnöke, tagja.


(2) A bizottságba indokolt beválasztani a feladatköre szerinti területen szolgáltatást nyújtó jelentősebb szervezet képviselőjét, társadalmi szervezet küldöttjét, a szolgáltatást igénybe vevő más választópolgárt.

60. §


 (1) A képviselő-testület a bizottság létrehozásakor:

- dönt a bizottság elnevezéséről,

- rendelkezik a bizottság személyi összetételéről, létszámáról,

- határozza meg azokat az előterjesztések, amelyeket bizottság nyújt be, továbbá amely előterjesztések a bizottság állásfoglalásával nyújthatók be a képviselő-testületnek,

- határozza meg a bizottságok feladat- és hatáskörét.

(2) A képviselő-testület döntési jogot adhat bizottságainak és a bizottság döntését felülvizsgálhatja, önkormányzati rendeletben hatósági hatáskört állapíthat meg bizottságának.


Az állandó bizottság:


61. §


A képviselő-testület által létrehozott állandó bizottságok elnevezését és a bizottsági tagok nevét a 3. számú függelék tartalmazza.



Az ideiglenes bizottság:


62. §


 (1) A képviselő-testület az ideiglenes bizottságot:

- meghatározott időre vagy

- meghatározott feladat elvégzésére

hozhatja létre.


(2) A bizottság a meghatározott idő vagy a meghatározott feladat elvégzését követően automatikusan megszűnik.

(3) Az ideiglenes bizottságra az állandó bizottságra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.

63. §


 A bizottság feladata, hogy:

- feladatkörében előkészítse a képviselő-testület döntéseit, szervezze és ellenőrizze a döntések végrehajtását;

- feladatkörében ellenőrizze a képviselő-testület hivatalának a képviselő-testület döntéseinek az előkészítésére, illetőleg végrehajtására irányuló munkáját. Ha a bizottság a hivatal tevékenységében a képviselő-testület álláspontjától, céljaitól való eltérést, az önkormányzati érdek sérelmét vagy a szükséges intézkedés elmulasztását észleli, a polgármester intézkedését kezdeményezheti.



64. §


A bizottság működése:

(1) A bizottság szükség szerint ülésezik.

(2) A bizottsági üléseket az elnök hívja össze, de a bizottságot a polgármester indítványára is össze kell hívni.

(3) Az üléseket az elnök vezeti.

(4) A bizottság ülése nyilvános, a zárt ülésre vonatkozó szabályok a képviselő-testületi zárt ülésekre vonatkozó szabályokkal egyeznek  meg.

(5) A bizottság a döntéseit egyszerű és minősített többséggel hozza.

(6) A bizottság határozatképességére és határozathozatalára a képviselő-testületre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.


65. §


 A bizottsági döntéshozatalból kizárható az, akit vagy akinek a hozzátartozóját személyesen érinti az ügy. A személyes érintettséget az érdekelt köteles bejelenteni.


66. §


 A bizottság üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyvet a bizottság elnöke és egy tagja írja alá.

A jegyzőkönyvet az ülést követő 15 napon belül a jegyző köteles megküldeni az illetékes közigazgatási hivatalnak.




67. §


 A polgármester felfüggesztheti a bizottság, döntésének a végrehajtását, ha az ellentétes a képviselő-testület határozatával vagy sérti az önkormányzat érdekeit. A felfüggesztett döntésről a képviselő-testület a következő ülésén határoz.


VII. fejezet

A polgármester,  a körjegyző


A polgármester


68. §


 A polgármester társadalmi megbizatásban látja el a feladatait.


69. §


A polgármester tagja a képviselő-testületnek, a képviselő-testület határozatképessége, döntéshozatala, működése szempontjából települési képviselőnek tekintendő.


70. §


  1. A polgármester a megválasztását követően esküt tesz a képviselő-testület előtt.

(2)

  1. A polgármester tisztségének megszűnése esetén, a tisztség megszűnését követően nyolc munkanapon belül írásba foglaltan átadja munkakörét az új polgármesternek, ennek hiányában az ügyrendi bizottság elnökének, akadályoztatása esetén  a korelnöknek.



71. §


  1. A polgármester tekintetében a képviselő-testület gyakorolja a munkáltatói jogokat, illetményét a jogszabály keretei között határozza meg. A polgármester az államigazgatási tevékenységéért a közszolgálati szabályok szerint felelős.
  2. A polgármester megválasztásakor, majd azt követően évente vagyonnyilatkozatot köteles tenni a helyi önkormányzati képviselők vagyonnyilatkozatára vonatkozó szabályok szerint.
  3. A vagyonnyilatkozatot a szervezeti és működési szabályzatban erre kijelölt bizottság tartja nyilván és ellenőrzi.
  4. A polgármester az összeférhetetlenségi okot a megválasztásától, illetve az összeférhetetlenségi ok felmerülésétől számított harminc napon belül köteles megszüntetni.
  5. Ha a polgármester a (4) bekezdésben foglalt kötelezettségének nem tesz eleget, bármely képviselő indítványára - a képviselők közül választott háromtagú bizottság javaslata alapján - a képviselő-testület megállapítja az összeférhetetlenség alapjául szolgáló körülmények fennállását és kimondja az összeférhetetlenséget, illetőleg dönthet a hozzájárulás megadásáról, ha a törvény ezt lehetővé teszi.


72. §


 (1) A polgármester sorozatos törvénysértő tevékenysége, mulasztása miatt a képviselő-testület - minősített többséggel hozott határozata alapján - keresetet nyújthat be a polgármester ellen a helyi önkormányzat székhelye szerint illetékes megyei, fővárosi bírósághoz a polgármester tisztségének megszüntetése érdekében. Egyidejűleg kérheti a polgármesternek e tisztségéből történő felfüggesztését is. A bíróság a keresetet soron kívül bírálja el.

(2)   A bíróság eljárása során a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény rendelkezéseit azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a perben viszontkeresetnek, szünetelésnek és egyezségnek nincs helye.


73. §


 (1) A polgármester az önkormányzati, valamint az államigazgatási feladatait, hatásköreit a képviselő-testület hivatalának közreműködésével látja el.

(2) A polgármester a képviselő-testület döntései szerint és saját önkormányzati jogkörében irányítja a hivatalt.


A polgármester:


a) a jegyző javaslatainak figyelembevételével meghatározza a hivatal feladatait az önkormányzat munkájának a szervezésében, a döntések előkészítésében és végrehajtásában;

b) dönt a jogszabály által hatáskörébe utalt államigazgatási ügyekben, hatósági jogkörökben, egyes hatásköreinek a gyakorlását átruházhatja;

c) a jegyző javaslatára előterjesztést nyújt be a képviselő-testületnek a hivatal belső szervezeti tagozódásának, munkarendjének, valamint ügyfélfogadási rendjének meghatározására;

d) a hatáskörébe tartozó ügyekben szabályozza a kiadmányozás rendjét;

e) gyakorolja az egyéb munkáltatói jogokat, a jegyző és az önkormányzati intézményvezetők tekintetében.


 (3) A polgármester további feladatai:

              - segíti a képviselő-testület tagjainak testületi, illetve bizottsági munkáját,

              - meghatározza a jegyző képviselő-testület tevékenységével kapcsolatos                           feladatait;

              - képviseli az önkormányzatot;

              - kapcsolatot tart a választópolgárokkal és a helyi társadalmi és egyéb                     szervezetekkel;

              - fogadó órát tart, melynek időpontját a 2. számú melléklet tartalmazza;



Alpolgármester


74. § *1



(1) A képviselő-testület tagjai közül egy fő társadalmi megbízatású alpolgármestert választ.

(2) Az alpolgármester feladatait és munkarendjét a polgármester határozza meg.

(3) A polgármester távolléte vagy tartós akadályoztatása esetén az alpolgármester teljes jogkörrel helyettesíti a polgármestert.



Polgármester helyettesítése.


75. §


(1)*1  A polgármester és az alpolgármester tartós akadályoztatása  esetén, a képviselő testület összehívására, működésére, az ülés vezetésére vonatkozóan a hatáskört az ügyrendi bizottság elnöke gyakorolja.


(2) Tartós akadályoztatásnak minősül:

a./ 30 napot meghaladó betegség, külszolgálat,

b./ büntető vagy egyéb eljárás miatti tisztségből való felfüggesztés.



KÖRJEGYZŐ


76. §


(1) A képviselő-testület - pályázat alapján - a jogszabályban megállapított képesítési követelményeknek megfelelő   körjegyzőt nevez ki. 

(2) A körjegyző vezeti a képviselő-testület hivatalát a körjegyzőséget.






*1 módosította a 8/2013 (XI. 15.) önkormányzati rendelet. Hatályos 2013. november 18.


77. §

 A körjegyző:

a)  gondoskodik az önkormányzat működésével kapcsolatos feladatok ellátásáról;

b) a hatáskörébe tartozó ügyekben szabályozza a kiadmányozás rendjét; gyakorolja a munkáltatói jogokat a körjegyzőség köztisztviselői tekintetében. A kinevezéshez, vezetői megbízáshoz, felmentéshez, a vezetői megbízás visszavonásához, jutalmazáshoz a Körjegyzőség fenntartásában részt vevő önkormányzatok polgármestereinek egyetértése szükséges.

c) döntésre előkészíti a polgármester hatáskörébe tartozó államigazgatási ügyeket;

d) dönt azokban a hatósági ügyekben, amelyeket a polgármester ad át;

e) tanácskozási joggal vesz részt a képviselő-testület, a képviselő-testület bizottságának ülé- sén;

f) dönt a hatáskörébe utalt ügyekben.


A körjegyző tehát:


a./ Ellátja a megállapodás szerint érintett képviselő-testületek, bizottságok és képviselők

működésével kapcsolatos igazgatási teendőket,

b./ Előkészíti a polgármesterek hatáskörébe utalt államigazgatási döntéseket, gondoskodik azok végrehajtásáról,

c./ köteles / vagy ő, vagy a megbizottja/ a körjegyzőséghez tartozó települések képviselő-testületi ülésein részt venni és ott a szükséges felvilágosításokat megadni.


78. §


 A körjegyző köteles jelezni a képviselő-testületnek, a bizottságnak és a polgármesternek, ha a döntésüknél jogszabálysértést észlel.



Körjegyzőség


79. §


 (1) A képviselő-testület a hatáskörébe tartozó önkormányzati ügyek előkészítésére, az önkormányzati döntések végrehajtására, a testületek működésével kapcsolatos adminisztratív feladatok és a jogszabályokban előirt államigazgatási feladatok ellátására Somodor, Község Képviselő-testületével közösen egységes hivatalt hoz létre.


A hivatal elnevezése: Szentgáloskér, Somodor Községek Képviselő-testületeinek

Körjegyzősége. A Körjegyzőség székhelye: Szentgáloskér község.


(2) A körjegyzőség hivatali létszámát, belső szervezeti felépítését, működésének részletes szabályait, valamint részletes feladat- és hatásköreit a Körjegyzőséget alapító együttműködési megállapodás, illetve az ügyrend rögzíti.


      Ezek tartalmazzák:


a./ a körjegyzőség elnevezését, címét, jogállását

b./ a körjegyzőség létszámát,

c./ a belső szervezeti felépítését,

d./ alapvető feladatait.

     Ezen belül:

          - az önkormányzatok képviselő-testületeinek működésével kapcsolatos feladatokat,

          - a jogszabályokban rögzített államigazgatási feladatokat,

          - a körjegyzőség dolgozóinak munkarendjét és az ügyfélfogadás rendjét,

          - a helyettesítés, kiadmányozás, utalványozás rendjét,

          - a körjegyzőnek a hivatal vezetésével kapcsolatos feladatait,

            - a munkaértekezletek rendjét,

          - a körjegyzőség fenntartásával kapcsolatos terhek megosztását.

          - a dolgozók munkaköri leírásait (mellékletként).

/3/ A körjegyzőség ügyrendjének tervezetét - az érintett polgármesterek véleményének kikéré-                       sével - a körjegyző készíti el és terjeszti - jóváhagyásra a képviselő-testületek együttes ülésére.

/4/ A körjegyzőséget létrehozó képviselő-testületek együttes ülése dönt :

 a./ A körjegyző kinevezéséről, munkaviszonyának megszüntetéséről, a körjegyzővel szembeni fegyelmi és anyagi felelősség érvényesítéséről / minősített többséggel külön - külön hozott határozattal./

b./ A körjegyzőség ügyrendjének jóváhagyásáról, módosításáról,

c./ A körjegyzőség működéséről szóló beszámoló elfogadásáról,

d./ A körjegyzőség költségvetéséről és zárszámadásáról.

/5/ A körjegyzővel kapcsolatos egyéb munkáltatói jogokat a Szentgáloskéri-i polgármester gyakorolja.


Munkáltatói intézkedéseit köteles egyeztetni a Somodori polgármesterrel.


/6/ A körjegyzőség működésének ellenőrzése, a feladatok egyeztetése céljából az érdekelt   községek polgármesterei a körjegyző részvételével rendszeresen tartanak megbeszéléseket.



VIII. fejezet


A lakossággal való kapcsolati formák, lakossági fórumok,

a közmeghallgatás


80. §


 (1) A képviselő-testület évente legalább egyszer - általános - közmeghallgatást tart.


81. §


 (1) A közmeghallgatást előre meg kell hirdetni.

(2) A meghirdetés során meg kell határozni a közmeghallgatás napirendjét.

(3) A közmeghallgatás kihirdetésére a képviselő-testület rendes ülése összehívására vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

82. §


 A közmeghallgatás olyan fórum, ahol az állampolgárok és a helyben érdekelt szervezetek képviselői közérdekű kérdést és javaslatot tehetnek.


83. §.


A közmeghallgatást a polgármester vezeti.


84. §

 (1) A képviselő-testület az alábbiak szerint határozza meg azoknak a fórumokat (község-, politikai fórum, falugyűlés stb.), amelyek a lakosság, a társadalmi szervezetek közvetlen tájékoztatását, a fontosabb döntések előkészítésébe való bevonását szolgálják:

- falugyűlés,

(2)  A fórumok állásfoglalásáról és az ott felmerült kisebbségi véleményekről tájékoztatni kell  a képviselő-testületet.

IX. fejezet


Az önkormányzati gazdálkodás


85. §


 A képviselő-testület az önkormányzat költségvetéséről - a vonatkozó jogszabályok alapján - rendeletet alkot.


86. §


 A képviselő-testület a költségvetés végrehajtásáról szóló beszámolóról - a vonatkozó jogszabályok alapján - rendeletet alkot.

87. §


 A képviselő-testület az önkormányzati vagyontárgyak számbavételére, elidegenítésére, megterhelésére, vállalkozásba vitelére, illetőleg más célú hasznosítására külön rendeletet alkot.



88. §


(1) Az önkormányzat gazdálkodását a jegyző által készített, a polgármester által jóváhagyott pénzügyi-gazdálkodási szabályzatok alapján végzi.

(2) Az önkormányzat gazdálkodásának belső ellenőrzését társulási formában látja el.



X. fejezet


Záró rendelkezések


89. §


 (1) Ezen rendelet a kihirdetése napján lép hatályba. A kihirdetésről a jegyző gondoskodik - a helyben szokásos módon.

(2) Ezen rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti: a többször módosított 7/2003. (III. 29.) számú képviselő-testületi rendelet.

(3) az SZMSZ mellékleteinek folyamatos vezetéséről, naprakész állapotban tartásáról a jegyző gondoskodik.



Szentgáloskér, 2011. március 29.





               Egerszegi Ferenc                                                                      Tóbiás Ernőné

                  polgármester                                                                      címzetes főjegyző



Záradék:

A rendeletet 2011. március hó 30 napján kihirdetésre került.


Szentgáloskér, 2011. március hó 30.

                                                                                                               Tóbiás Ernőné

                                                                                                             címzetes főjegyző