Nagykónyi Község Önkormányzat Képviselő-testületének 2/2018.(II.9.) önkormányzati rendelete

Nagykónyi Község településképének védelméről

Hatályos: 2018. 02. 24- 2018. 12. 11

Nagykónyi Község Önkormányzat Képviselő-testületének 2/2018.(II.9.) önkormányzati rendelete

Nagykónyi Község településképének védelméről

2018.02.24.

Nagykónyi község Önkormányzatának Képviselő-testülete a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 12. § (2) bekezdés a)-h) pontjaiban kapott felhatalmazás alapján, Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (1) bekezdése a) pontjában és Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 1. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 43/A. § (6) bekezdés c) pontjában biztosított véleményezési jogkörében eljáró, az állami főépítészi hatáskörében eljáró Tolna Megyei Kormányhivatal, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság, a kulturális örökség védelméért felelős miniszter és a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság véleményének kikérésével a következőket rendeli el:

I. Fejezet

BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK

1. A rendelet célja, hatálya és értelmező rendelkezések

1. § (1) A rendelet célja Nagykónyi község sajátos településképének társadalmi bevonás és konszenzus által történő védelme és alakítása

a) a helyi építészeti örökség területi és egyedi védelem (a továbbiakban: helyi védelem) meghatározásával, a védetté nyilvánítás a védelem megszüntetés szabályozásával;

b) településképi szempontból meghatározó területek meghatározásával;

c) településképi követelmények meghatározásával;

d) településkép-érvényesítési eszközök szabályozásával,

e) településképi önkormányzati támogatási és ösztönző rendszer alkalmazásával.

(2) Jelen rendelet hatálya Nagykónyi község teljes közigazgatási területére terjed ki.

(3) A rendelet alkalmazásában használt fogalmak jegyzéke és magyarázata:

a) Építészetileg egységes megjelenés: a homlokzat összetartozó építészeti elemeinek (falfelület, tetőfelület, tetőfelépítmények, nyílászárók, lábazat, párkányok, nyílászáró-keretezések, ornamentális díszítések) egységes formájú, anyagú és színű megjelenítése;

b) Közhasználatú épületek: igazgatási, oktatási, nevelési, hitéleti, egészségügyi, szociális, kulturális, közösségi sport, kereskedelmi, vendéglátó és szolgáltató rendeltetést tartalmazó épületek.

II. Fejezet

A HELYI VÉDELEM

2. A helyi védelem feladata

2. § A helyi védelem feladata a védelmet igénylő építészeti örökség

a) meghatározása, dokumentálása,

b) védetté nyilvánítása, nyilvántartása,

c) megőrzése, megőriztetése,

d) károsodásának megelőzése,

e) lakossággal történő megismertetése.

3. A helyi egyedi védelem alá helyezés és a védelem megszűnésének szabályai

3. § (1) A helyi egyedi védelem alá helyezést, illetve annak megszüntetését bármely természetes vagy jogi személy írásban kezdeményezheti a Polgármesternél.

(2) A helyi egyedi védelem alá helyezés, valamint megszüntetés iránti kezdeményezésnek tartalmazni kell az érintett létesítmény pontos helyét (utca, házszám), és a javaslat rövid indoklását.

(3) A helyi egyedi védettség alá helyezési, illetve annak megszüntetésére irányuló eljárás megindításáról a kezdeményezőt és a tulajdonost a Polgármester írásban értesíti.

(4) A helyi egyedi védettségre irányuló javaslatot a védelemről szóló döntést megelőzően legalább 30 napra közzé kell tenni.

(5) A védetté nyilvánításhoz az örökségvédelmi hatástanulmány települési értékleltára, vagy a településrendezési eszköz megalapozó vizsgálatának az épített környezet, illetve a táji és természeti környezet értékeire vonatkozó vizsgálata szükséges.

(6) A helyi egyedi védelem alá helyezéssel vagy annak megszüntetésével kapcsolatos döntés előkészítéséről a települési főépítész, annak hiányában a Polgármester gondoskodik.

(7) Helyi egyedi védelem alatt álló építmény csak a védettség megszüntetése után bontható el.

4. A helyi építészeti örökség nyilvántartására vonatkozó kötelezettségek

4. § A települési főépítész, annak hiányában a Polgármester gondoskodik a helyi építészeti örökség nyilvántartásának vezetéséről.

5. A helyi egyedi védelem meghatározása

5. § A település helyi egyedi védelem alatt álló építményeit a rendelet 1. melléklete tartalmazza.

6. A helyi egyedi védelemhez kapcsolódó tulajdonosi kötelezettségek

6. § Az 1. mellékletben szereplő helyi egyedi védelem alatt álló építészeti örökséget a tulajdonos köteles jó karban tartani, állapotát megóvni. A használat, az adott építészeti örökségen vagy közvetlen környezetében végzett építési tevékenység nem veszélyeztetheti az adott építészei örökség fennmaradását.

III. Fejezet

A TELEPÜLÉSKÉPI SZEMPONTBÓL MEGHATÁROZÓ TERÜLETEK

7. A településképi szempontból meghatározó területek megállapítása

7. § Nagykónyi község településképi szempontból meghatározó területei a rendelet 2. mellékletében lehatárolt:

a) „A” jelű terület (településközpont)

b) „B” jelű terület (jellemzően családi házas terület);

c) „C” jelű terület (szőlőhegyek);

d) „D” jelű terület (ökológiai szempontból érintett területek).

IV. Fejezet

A TELEPÜLÉSKÉPI KÖVETELMÉNYEK

8. Az egész településre vonatkozó általános építészeti követelmények

8. § (1) Gazdasági, valamint általános mezőgazdasági területen álló épületek kivételével épület közterületről látszó homlokzati falának külső burkolataként, valamint 15°-nál meredekebb hajlásszögű tető héjazati anyagaként nem alkalmazható műanyag, fém vagy pala anyagú sík-, hullám- vagy trapézlemez.

(2) Lakó- és vegyes területen ingatlanonként legfeljebb 2 m2 befoglaló méretű, a helyben működő vállalkozást népszerűsítő cégtábla, üzletfelirat, továbbá ezen felül legfeljebb egy darab, legfeljebb 0,7 m2 oldal-felületű cégér helyezhető el.

(3) Üzlethelyiség kirakat-felületének legfeljebb 20 %-a a helyben működő vállalkozást népszerűsítő felirat, grafikai megjelenítés céljára használható fel.

(4) Gazdasági területen ingatlanonként legfeljebb 10 m2 felületű, a helyben működő vállalkozást népszerűsítő cégtábla, üzletfelirat, hirdetőtábla helyezhető el.

(5) Ingatlanonként egy darab 1 m2legnagyobb befoglaló méretű, az ingatlan elidegenítésére vonatkozó hirdetés elhelyezhető.

(6) Lakossági apróhirdetések kizárólag az önkormányzat által e célra rendszeresített apróhirdetési táblákon helyezhetők el.

9. A településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó területi építészeti követelmények

9. § „A” és „B” jelű terület lakótelkein a közterület felőli építési határvonal – ha a szabályozási terv másként nem rendelkezik - az utcában lévő beépített ingatlanok többségének előkert-mélysége által meghatározott vonal, melyre új főépítmény közterület felé néző homlokzat-felületének legalább 60 %-a illesztendő.

10. A településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó egyedi építészeti követelmények

10. § (1) „A”, „B”, „C” és „D” jelű területen az épületek közterület felől látható homlokzati falfelületének színezése során harsány, rikító színek nem alkalmazhatók;

(2) „B” jelű területen új főépítmény tetőidomának megválasztásánál nem alkalmazható 25°-nál alacsonyabb és 45°-nál meredekebb tetőhajlásszög.

(3) „A”, „C” és „D” jelű területen:

a) új főépítményt tetőidomának megválasztásánál nem alkalmazható 30°-nál alacsonyabb és 45°-nál meredekebb tetőhajlásszög, továbbá utcai homlokzaton erkély és loggia nem létesíthető;

b) új építés vagy tető-felújítás esetén nem alkalmazható a vörös vagy barna színárnyalatú égetett cserépen, betoncserépen, égetett cserép utánzatú cserepes lemezen, vagy bitumenes zsindelyen kívül más tetőfedő anyag.

c) homlokzati falfelületen nem alkalmazható vakolaton, nyers téglán, és fán kívül egyéb burkoló anyag.

11. A helyi egyedi védelemben részesülő elemekre vonatkozó építészeti követelmények

11. § (1) Helyi védelem alatt álló épületet eredeti (hagyományos) tömegében, tetőformájában kell megtartani, érintetlenül hagyva az eredeti homlokzati elemeket (nyílások, tagozatok, díszek), belső korszerűsítés, átalakítás és bővítés azonban megengedett.

(2) Helyi védelem alatt álló épület csak úgy bővíthető, hogy az eredeti épület tömegformája, homlokzati-, utcaképi megjelenése ne változzon, a legkisebb kárt szenvedje, és a tervezett bővítés a régi épület formálásával, szerkezetével, anyaghasználatával összhangban legyen.

(3) Helyi védelem alatt álló épület homlokzatainak, vagy egyéb épületrészein fellelhető stílus-, arány- vagy ritmushiba kijavítását felújítás során településképi eljárás keretében a Polgármester előírhatja az egységes építészeti kialakítás érdekében.

(4) Helyi védelem alatt álló épületnél parabola-antenna, homlokzati égéstermék kivezető, hűtő vagy fűtő berendezés külső egysége, fémkémény, gázvezeték, valamint bármilyen, az épület eredeti megjelenését zavaró létesítmény közterület felé néző épületrészen nem helyezhető el.

(5) Helyi védelem alatt álló épületek, épületrészek eredeti külső megjelenését, egészének és részleteinek külső geometriai formáit, azok rész- és befoglaló méreteit, eredeti anyaghatását, eredeti színhatását (ha ismert), ha nem ismert, a feltételezhetően hasonló színhatását, eredeti épülettartozékait és felszereléseit az értékvizsgálattól függően az e rendeletben foglaltak figyelembe vételével kell megőrizni, illetve helyreállítani.

(6) Helyi védelem alatt álló emlékművet, szobrot, keresztet eredeti formájában kell megtartani, felújítás esetén az ismert eredeti állapot visszaállítandó.

12. Az egyes sajátos építmények, műtárgyak elhelyezése

12. § (1) Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (továbbiakban: ÉTV) 2. § 18. pontjában meghatározott sajátos építmények, műtárgyak (a továbbiakban: sajátos építmények) elhelyezésére elsősorban alkalmas területek: A településképi szempontból meghatározó területeken kívüli területek.

(2) Sajátos építmények elhelyezésére elsősorban nem alkalmas területek: A településképi szempontból meghatározó területek.

(3) Sajátos építmény lakó-, szálláshely szolgáltató, oktatási-nevelési, művelődési, egészségügyi-szociális, igazgatási és egyházi épülettől, valamint bármely műemléki védettségű objektumtól csak az adott építmény terepszinttől mért magassága tízszeresét meghaladó távolságon kívül helyezhető el.

(4) A sajátos építményre, műtárgyra vonatkozó anyaghasználati követelmények: az ÉTV. 2. § 18. pontjában meghatározott sajátos építmények terepszinttől mért 3 m-nél magasabb tartószerkezeti részei csak fémszerkezetből vagy fából készíthetők.

(5) 20 kV-nál magasabb feszültségű új elektromos távvezeték beépítésre szánt területen nem helyezhető el.

(6) 0,4 - 20 kV közötti feszültségű új elektromos vezeték belterületen csak terepszint alatt helyezhető el.

(7) 0,4 kV feszültséget meg nem haladó új, vagy átépítésre kerülő elektromos vezeték, valamint hírközlési vezeték a Nagy utca és Város utca területén csak terepszint alatt helyezhető el.

(8) A Nagy utca és Város utca területén kívül új vagy rekonstrukcióra kerülő hírközlési vezeték csak meglévő elektromos hálózat tartószerkezetére szerelve, vagy terepszint alatt helyezhető el.

13. A reklámhordozókra vonatkozó településképi követelmények

13. § (1) Utasvárók oldalfelületén utasvárónként legfeljebb 2 m2 reklámfelület alakítható ki.

(2) A község közterületein a településkép védelméről szóló törvény reklámok közzétételével kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 104/2017. (IV. 28.) Korm. rendelet 1. § 5. pontjában meghatározott, egységes megjelenésű, berendezésenként egyik oldalán legfeljebb 2 m2 reklámfelületű kioszk helyezhető el.

(3) A község közterületein legfeljebb 10 db, egységes megjelenésű, faszerkezetű, berendezésenként egyik oldalán legfeljebb 1,5 m2 reklámfelületű, hátoldalán a község térképét, vagy egyéb közérdekű információkat megjelenítő, a Korm. rendelet 1. § 4. pontjában meghatározott információs vagy más célú berendezés helyezhető el.

(4) A település szempontjából jelentős esemény - évente összesen 12 naptári hét időtartamra - közterületen elhelyezett mobil eszközön, a Polgármester hozzájárulásával reklámozható.

14. Az egyéb műszaki berendezésekre vonatkozó településképi követelmények

14. § Belterületen álló épület közvetlenül közterület felé néző homlokzatán parabola-antenna, hűtő vagy fűtő berendezés külső egysége, homlokzatra szerelt kémény és szellőző-vezeték nem helyezhető el.

V. Fejezet

KÖTELEZŐ SZAKMAI KONZULTÁCIÓ

15. Rendelkezés a szakmai konzultációról

15. § (1) Nagykónyi községben az önkormányzat nem ír elő kötelező jelleggel szakmai konzultációt.

(2) A településkép védelme érdekében az ügyfél kérésére a vonatkozó jogszabály szerint a Polgármester tájékoztatást ad és szakmai konzultációt biztosít a településképi követelményekről.

VI. Fejezet

TELEPÜLÉSKÉPI VÉLEMÉNYEZÉSI ELJÁRÁS

16. A véleményezési eljárás

16. § A polgármester a helyi védelem alatt álló építmények ingatlanai esetében a vonatkozó jogszabály szerint építési engedélyhez kötött építési engedélyezési eljárásokhoz ad településképi véleményt az engedélyezési eljárásokat megelőzően.

17. A véleményezési eljárás szabályai

17. § (1) A település Polgármestere településképi véleményezési eljárást folytat le a településkép védelme érdekében.

(2) A Polgármester a véleményét a települési főépítész szakmai véleményére alapozza.

(3) A vonatkozó jogszabály szerinti véleményezési eljárás lefolytatásához kérelmező kérelmét papír alapon nyújtja be.

(4) A véleményezési eljárás során vizsgálni kell a településképi rendeletbe foglalt településképi követelményeknek való megfelelést.

(5) A Polgármester véleményében engedélyezésre feltétellel, vagy feltétel nélkül javasolja, vagy nem javasolja a tervezett építési tevékenységet.

VII. Fejezet

TELEPÜLÉSKÉPI BEJELENTÉSI ELJÁRÁS

18. Bejelentési eljárással érintett építmények köre

18. § Településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni:

a) Helyi védelem alatt álló épületen, építményen tervezett, a védett érték megjelenését érintő építési tevékenység esetén;

b) Reklámhordozó és reklám elhelyezése, átalakítása esetén.

19. A bejelentési eljárás részletes szabályai

19. § (1) A Polgármester a bejelentési eljárás során kialakított állásfoglalásához nem köteles kikérni tervtanácsi vagy települési főépítészi szakmai véleményt.

(2) A településképi bejelentési eljárás szakmai szempontjai:

a) a terv egyezik-e a településképi arculati kézikönyv szakmai ajánlásaival;

b) a terv betartja-e a településképi rendelet előírásait;

c) a tervezett megoldás illeszkedik-e az adott környezethez, utcaképhez.

VIII. Fejezet

A TELEPÜLÉSKÉPI KÖTELEZÉS, TELEPÜLÉSKÉPI BÍRSÁG

20. A településképi kötelezési eljárás

20. § A településképi követelmények érvényesülése érdekében a polgármester a vonatkozó jogszabály szerint településképi kötelezési eljárást folytat le, amely az építmény, építményrész felújítására, átalakítására vagy elbontására irányulhat.

21. A településképi bírság kiszabásának esetkörei és mértéke

21. § (1) A településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 11. §-ában nevesített településkép-védelmi bírság alkalmazásának esetei

a) a településképi eljárás kezdeményezésének elmulasztása;

b) a településképi követelmények be nem tartása;

c) a településképi bejelentésről hozott határozatban foglaltaktól eltérő építési tevékenység végzése;

d) a településképi kötelezésben hozott döntés végre nem hajtása.

(2) A településkép-védelmi bírság mértéke:

a) kötelező településképi eljárás kezdeményezésének elmulasztása esetén legfeljebb 100.000 forint;

b) településképi követelmények be nem tartása, valamint a településképi bejelentési határozatban foglaltaktól eltérő építés esetén a szabálytalanul megvalósított építményérték 40 %-a, de legfeljebb 1.000.000 forint;

c) településképi kötelezésben hozott döntés végre nem hajtása esetén a döntéssel érintett építési beavatkozás értékének 30 %-a, de legfeljebb 1.000.000 forint.

(3) A (2) bekezdés b) és c) pontjaiban szereplő építményértéket az építésügyi bírság megállapításának részletes szabályairól szóló 245/2006. (XII. 5.) Kormányrendelet 1. mellékletében foglalt szabályok szerint kell kiszámítani.

(4) A településkép-védelmi bírság befizetésének határideje 60 nap. A határidőre be nem fizetett településkép-védelmi bírság behajtására az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény előírásai az irányadók.

IX. Fejezet

ÖNKORMÁNYZATI TÁMOGATÁSI ÉS ÖSZTÖNZŐ RENDSZER

22. A településképi követelmények alkalmazásának önkormányzati ösztönzése

22. § (1) A védett érték megóvása, állagának megőrzése céljából, az ingatlan tulajdonos egyedi kérelme alapján önkormányzati támogatás adható. Az egyedi kérelmet tárgyév január 31. napjáig lehet benyújtani.

(2) A kérelem megléte esetén a támogatásra felhasználható összeget minden évben az Önkormányzat költségvetési rendeletében kell meghatározni.

(3) A támogatás feltételeit, folyósításának, elszámolásának módját, az elvégzett munkák bizonylatolásának rendjét a támogatásban részesített tulajdonossal kötött támogatási szerződésben kell rögzíteni.

X. Fejezet

ZÁRÓ ÉS ÁTMENETEI RENDELKEZÉSEK

23. Hatályba léptető rendelkezés

23. § Jelen rendelet a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba.

1. melléklet1

Helyi védelem alatt álló építmények

Helyrajzi szám

Utca, házszám

Megnevezés

430

temető

kereszt

2038

zártkert

kereszt

592

Kis utca

kereszt

699

Nagy u. 35.

lakóépület

612

Nagy u. 92.

Sárdy János szülőháza

592

Kis utca

Kereszt (Sárdy János szülőháza mellett)

691

Nagy u. 27.

lakóépület

687

Nagy u. 25.

lakóépület

303

Iskola u.-Kis u. sarok

emlékmű, szobor

89

Város utca

szobor

142

Város utca

kereszt

126

Város u. 186.

lakóépület

116

Város u. 177.

lakóépület

265

Város u.237.

lakóépület

40

Dózsa Gy. u.

Szt. János kápolna

17/2

Dózsa Gy. u.

szobor

9

Vásártér u.142.

lakóépület

1127

Medgyespuszta

kúria

0141/2

külterület

kereszt

07/33

külterület

kereszt

0287

külterület

kereszt

0173

külterület

kereszt

0145

külterület

kereszt

0275/32

külterület

Szentkúti kápolna

0141/1

külterület

istálló épülettömeg, homlokzat

2. melléklet

Településképi szempontból meghatározó területek lehatárolása
1

A(z) 13/2018. (XII.12.) 1. §-ával megállapított szöveg.