Vezseny Község Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2013. (IV. 25.) önkormányzati rendelete
a Képviselő-testület Szervezeti és Működési Szabályzatáról
Hatályos: 2021. 01. 27- 2022. 01. 17Vezseny Község Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2013. (IV. 25.) önkormányzati rendelete
a Képviselő-testület Szervezeti és Működési Szabályzatáról
Vezseny Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a Magyarország helyi Önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 53. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
Az önkormányzat és feladatai
1. Az önkormányzat hivatalos megnevezése, székhelye, illetékességi területe és jelképei
1. § (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Vezseny Községi Önkormányzat (a továbbiakban: önkormányzat).
(2) Az önkormányzat székhelye: 5093 Vezseny, Templom u. 1.
(3) Az önkormányzat illetékességi területe: Vezseny község közigazgatási területe.
(4) A képviselő-testület tagjainak száma 5 fő, a képviselő-testület tagjainak névsorát a rendelet 1. függeléke tartalmazza.
2. § (1) Az önkormányzat jelképei: a címer, a zászló és a pecsétek. A címer és a zászló leírását, használatának rendjét a Képviselő-testület külön rendeletben állapítja meg.
(2) Az önkormányzat hivatalos pecsétje: „Vezseny Községi Önkormányzat” feliratú körbélyegző, közepén a Magyarország címerével.
3. § Az önkormányzat képviselő-testülete hivatalának megnevezése: Tiszajenői Közös Önkormányzati Hivatal.
2. Az önkormányzat feladatvállalása, átruházott hatáskörei
4. § (1) Az önkormányzat szabadon vállalhatja közfeladat ellátását abban az esetben, ha az nem tartozik más szerv kizárólagos feladat- és hatáskörébe, megvalósítása nem veszélyezteti a kötelezően előírt feladat- és hatáskörök ellátását, továbbá az ellátásához szükséges feltételek fennállnak.
(2) Közfeladat önként történő felvállalása előtt előkészítő eljárást kell lefolytatni, melyben tisztázni kell a feladatok ellátásához szükséges feltételeket.
(3) Az előkészítő eljárás lefolytatásáról a polgármester gondoskodik.
(4) Az előkészítő eljárás lefolytatására ideiglenes bizottság is alakítható.
(5) Az eljárásba szükséges bevonni:
a) az ideiglenes bizottságot,
b) a Közös Hivatal érintett ügyintézőjét,
c) indokolt esetben külső szakértőt.
(6) Az előkészítő eljárás eredményeként összeállított javaslatot a polgármester terjeszti a képviselő-testület elé.
5. § (1) A feladatellátás feltételi akkor biztosítottak, ha a megvalósításhoz szükséges személyi és tárgyi feltételek, és a szükséges pénzügyi forrás rendelkezésre áll.
(2) Az önkormányzat képviselő-testülete által önként vállalt feladatokat a rendelet 1. melléklete tartalmazza.
5/A. § Vezseny Községi Önkormányzat feladatait az alábbi szakfeladatokon nyilvántartott székhelyeken és telephelyeken látja el:
6. § (1) A képviselő-testület a rendelet 2. mellékletében foglalt feladat- és hatásköreit a polgármesterre ruházza át.
(2) A képviselő-testület a rendelet 3. mellékletében foglalt feladat és hatásköreit az Szociális és Ügyrendi bizottságra ruházza át.
(3) A képviselő-testület a rendelet 4. mellékletében foglalt feladat- és hatásköröket a Szolnoki Kistérség Többcélú Társulására ruházza át.
Az önkormányzat szervei, azok jogállása, feladatai
3. Az önkormányzat szervei
7. § Az önkormányzat képviselő-testületének szervei:
a) a polgármester,
b) a Képviselő testület bizottsága
c) Tiszajenői Közös Önkormányzati Hivatal,
d) a jegyző,
e) a Társulások
4. A polgármester, alpolgármester
8. § (1) A polgármester a község választópolgárai által megválasztott, társadalmi megbízatású tisztségviselő. Munkarendje: kedd 8-16.30, csütörtök: 8-16.30. óra.
(2) A polgármester fogadónapja: kedd 9,00 – 12,00 óráig.
(3) A polgármester helyettesítésére tartós távolléte, vagy tevékenységében való akadályoztatása esetén kerül sor. A helyettesítés rendjét a polgármester szabályozza.
9. § A képviselő-testület a saját tagjai közül, a polgármester helyettesítésére és munkájának segítésére társadalmi megbízatású alpolgármestert választ.
5. A képviselő-testület bizottsága
10. § (1) A képviselő-testület állandó bizottsága a Szociális és Ügyrendi Bizottság.
(2) A Szociális és Ügyrendi Bizottság tagjainak száma 2 fő képviselő és 1 fő nem képviselő tag.
(3) A Bizottság névsorát e rendelet 2. függeléke tartalmazza.
(4) A Szociális és Ügyrendi Bizottság a feladat és hatáskörét e rendelet 3. melléklete tartalmazza.
11. § (1) A képviselő-testület meghatározott időre, meghatározott feladat elvégzése céljából ideiglenes bizottságot hozhat létre.
(2) Az ideiglenes bizottság tagjainak száma 3 fő képviselő tag, és szükség esetén legfeljebb 2 fő nem képviselő tag.
(3) A bizottság szükség szerint ülésezik.
6. Tiszajenői Közös Önkormányzati Hivatal
12. § (1) Képviselő-testület az önkormányzat működésével, valamint az önkormányzati és államigazgatási ügyek döntésre történő előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátását a Tiszajenő Község Önkormányzatával és Tiszavárkony Község Önkormányzatával közösen létrehozott Tiszajenői Közös Önkormányzati Hivatal útján biztosítja.
(2) A Közös Hivatal az alapító önkormányzatok képviselő-testületei által jóváhagyott Szervezeti- és Működési Szabályzat, valamint annak függelékét képező Ügyrend szerint működik.
(3) A Közös Hivatal létszámát és a létszámhoz kapcsolódó bérkeretet a feladatokhoz rugalmasan igazodva az alapító önkormányzatok közösen határozzák meg.
7. A jegyző, aljegyző
13. § (1) A jegyző - egyéb jogszabályokban meghatározott feladatain túl - gondoskodik az önkormányzat működésével kapcsolatos feladatok ellátásáról, továbbá:
a) a polgármester irányításával előkészíti a képviselő-testületi előterjesztéseket,
b) gondoskodik – a Közös Hivatal útján - a képviselő-testületi és bizottsági határozatok végrehajtásáról,
c) ellátja a Közös Hivatal tevékenységének egyszerűsítésével, korszerűsítésével összefüggő feladatokat,
d) ellátja a képviselő-testület által hozott rendeleteket érintő deregulációs tevékenységet,
e) véleményt nyilvánít a polgármester, az alpolgármester, a bizottság elnöke vagy képviselő kérésére jogértelmezési kérdésekben,
f) javaslatot tesz az önkormányzat döntéseinek felülvizsgálatára.
g) biztosítja a képviselő-testület és a bizottság működésével kapcsolatos ügyviteli feladatok ellátását,
h) gondoskodik az önkormányzati rendeletek szakmai előkészítéséről, hatályosulásának szükség szerinti vizsgálatáról,
i) aláírja az önkormányzat rendeleteit, gondoskodik azok kihirdetéséről és a képviselő-testület normatív határozatainak közzétételéről.
j) jelzi ha a döntés meghozatala vagy a képviselő testület működése során jogszabálysértést észlel.
14. § A jegyző az őt helyettesítő aljegyző feladatait az aljegyző munkaköri leírásában határozza meg.
15. § A jegyző ügyfélfogadási rendje Tiszajenő településen szerdai napon 14,00 – 16,30 óráig, Vezseny településen pénteki napon 8,00 – 12,00 óráig tart.
16. § A jegyzői és az aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége, vagy tartós akadályoztatásuk esetén – legfeljebb hat hónap időtartamra – a jegyzői feladatokat helyettes jegyző látja el.
8. Társulások
17. § (1) Az önkormányzat a feladatainak hatékonyabb, célszerűbb, gazdaságosabb és ésszerűbb megoldása érdekében társulásokban vesz részt.
(2) Az önkormányzat a Szolnoki Kistérség Többcélú Társulása útján látja el a rendelet 4. sz. mellékletében meghatározott feladat-és hatásköröket.
A képviselő-testület működése
9. A képviselő-testület ülései, az ülések összehívása, helyszíne
18. § A képviselő-testület alakuló, rendes, rendkívüli és együttes ülést tart.
(1) A képviselő-testület alakuló ülésének kötelező napirendje a képviselők, a polgármester és az alpolgármesterek eskütétele. Az eskü- vagy fogadalomtételt követően a polgármester megállapítja és bejelenti a képviselő-testület megalakulását.
(2) Az alakuló ülésen az eskütételek után kerül sor a további napirend ismertetésére, elfogadására majd ezt követően a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvényben meghatározott témákban történő döntéshozatalra.
19. § A képviselő-testület szükség szerint, de évente legalább 6, munkatervben meghatározott ülést (rendes ülés) tart. A képviselő-testület rendes ülésére – amennyiben külső körülmény mást nem indokol -hétfői napon kerül sor.
20. § (1) A polgármester indokolt esetben - a munkatervben nem szereplő - rendkívüli ülést is összehívhat.
(2) A polgármester a képviselő-testület ülését köteles összehívni a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvényben foglalt esetekben.
(3) A rendkívüli ülés összehívására vonatkozó indítványt a polgármesternél kell előterjeszteni, az előterjesztésekre vonatkozó szabályok figyelembe vételével.
21. § (1) A képviselő-testület ülését a polgármester hívja össze és vezeti.
(2) A polgármester és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, illetőleg tartós akadályoztatásuk esetén a képviselő-testületet a Szociális és Ügyrendi Bizottság elnöke hívja össze és vezeti a képviselő-testület ülését.
22. § (1) A képviselő-testület rendes ülésének összehívása írásos meghívó kiküldésével történik.
(2) A meghívónak tartalmaznia kell:
a) az ülés helyét,
b) az ülés időpontját,
c) a tervezett napirendeket,
d) a napirendek előadóit,
e) a képviselő-testület ülése összehívójának megnevezését.
(3) A meghívóhoz mellékelni kell az előterjesztéseket.
(4) A meghívót és az előterjesztéseket / a zárt ülés elé kerülő előterjesztések kivételével/ úgy kell kiküldeni, hogy azt az érdekeltek a képviselő-testületi ülés időpontját megelőzően legalább 5 naptári nappal kézhez kapják.
23. § (1) A képviselő-testület ülésére meg kell hívni:
a) képviselőket,
b) a jegyzőt,
c) az aljegyzőt
d) a bizottság nem képviselő tagját
e) a napirendben érintett személyt, szervezet vezetőjét, illetve képviselőjét,
f) akinek jelenlétét a jogszabály kötelezővé teszi, illetve akiknek a meghívását a polgármester az egyes napirendek megtárgyalásához indokoltnak tartja.
24. § (1) A képviselő-testület rendkívüli ülésének összehívása a rendes ülésekhez hasonlóan írásos meghívóval és a vonatkozó előterjesztések csatolása mellett történik.
(2) Indokolt esetben lehetőség van a képviselő-testületi ülés összehívására:
a) telefonon keresztül történő szóbeli meghívással,
b) egyéb szóbeli meghívással.
(3) A szóbeli meghívás esetében lehetőség szerint biztosítani kell az előterjesztések meghívottakhoz történő eljuttatását, a sürgősség okát közölni kell.
25. § (1) Együttes ülés tartására felváltva kerül sor az alapító önkormányzatok székhelyén.
(2) Az együttes ülés ülésvezetői feladatait az ülés helye szerinti önkormányzat polgármestere koordinálja.
(3) Az együttes ülésen az egyik képviselő-testület a másik képviselő-testület tárgyalásában tanácskozási joggal részt vesz.
(4) Az együttes ülésen minden polgármester saját ülésvezetői jogkörében a saját Szervezeti és Működési Szabályzatában rögzített szabályokat alkalmazza.
26. § (1) A képviselő-testület ülését - főszabályként - az önkormányzat székhelyére kell összehívni.
(2) Amennyiben a tárgyalandó napirend vagy más körülmény indokolja, a képviselő-testület ülése a székhelyen kívül máshová is összehívható.
27. § A képviselő-testület üléséről a lakosságot az önkormányzat hirdetőtábláján hirdetmény elhelyezésével tájékoztatni kell.
10. Az előterjesztések
28. § (1) A képviselő-testület elé kerülő előterjesztések főbb fajtái:
a) beszámoló valamely feladat elvégzéséről, valamely szerv tevékenységéről,
b) döntést igénylő javaslat, amely irányulhat rendeletalkotásra, egyedi vagy normatív határozat meghozatalára,
c) tájékoztató anyagok, amelyek tudomásulvételt igényelnek.
(2) A képviselő-testület ülésére - a rendelettervezet kivételével - előterjesztést tehetnek:
a) a képviselők,
b) a bizottsági elnök
c) jegyző, aljegyző
d) Kormányhivatal
29. § (1) A képviselő-testület ülésére az előterjesztés általában írásban, kivételesen szóban kerül benyújtásra.
(2) Halaszthatatlan esetben a polgármester engedélyezheti az írásba foglalt előterjesztésnek és határozati javaslatnak az ülésen történő kiosztását.
(3) Rendeletalkotással összefüggő napirend csak írásos előterjesztés alapján tárgyalható.
11. Sürgősségi indítvány
30. § (1) A képviselő-testületi ülés meghívójában nem szereplő napirendi javaslat tárgysorozatba történő felvételére az ülésen- indokolt esetben - sürgősségi indítványt lehet előterjeszteni.
(2) sürgősségi indítványt nyújthatnak be:
a) a polgármester,
b) az alpolgármester,
c) a képviselő-testület tagja,
d) a jegyző; aljegyző
(3) rendelettervezet nem nyújtható be sürgősségi indítványként, kivéve, ha a hatályos rendelet azonnali módosítása vagy hatályon kívül helyezése szükséges, mert magasabb szintű jogszabályba ütközik vagy az önkormányzat érdekeit sérti.
(4) A képviselő-testület a sürgősségi indítvány napirendre vételéről egyszerű szótöbbséggel, vita nélkül dönt.
12. A képviselő-testület ülésének menete
31. § (1) Az ülést a levezető elnök nyitja meg, megállapítja a jelenlévő képviselők számát, az ülés határozatképességét, ismerteti a távollévők, és a távollétüket bejelentők személyét.
(2) Amennyiben a levezető elnök azt állapítja meg, hogy a képviselő-testület nem határozatképes a képviselő-testület ülését felfüggeszti, vagy berekeszti.
13. Napirendi pontok tárgyalása
32. § (1) A napirendi pontok tárgyalásának sorrendje a meghívóban szereplő sorrend, mely sorrendtől a képviselő-testület egyszerű szótöbbségű határozatával eltérhet.
(2) A levezető elnök a napirendi pontok elfogadott sorrendjében minden előterjesztés felett külön-külön nyitja meg annak tárgyalását.
(3) A napirend tárgyalásának szakaszai sorrendben: előterjesztői kiegészítés, kérdések, vita.
(4) A képviselő-testület tanácskozási jogot biztosíthat egy-egy előterjesztés tárgyalása során bármely személy vagy szervezet részére, akinek vagy amelynek véleményét, hozzászólását a döntéshozatalhoz szükségesnek tartja.
14. A szavazás
33. § (1) Az előterjesztésben szereplő és a vitában elhangzott módosító javaslatokat egyenként kell szavazásra bocsátani. Először a módosító indítványokról dönt a képviselő-testület, majd az elfogadott módosításokkal egységes döntési javaslatról.
(2) A döntési kérdést úgy kell feltenni, hogy arra igennel vagy nemmel lehessen szavazni.
15. Napirend utáni felszólalás
34. § (1) Napirend utáni felszólalásra bármelyik képviselő kérhet engedélyt a levezető elnöktől
(2) A napirend utáni felszólalással kapcsolatban határozat nem hozható.
16. Interpelláció
35. § (1) A képviselő-testület tagjai a képviselő-testület ülésén a polgármesterhez, az alpolgármesterhez, a bizottságok elnökhöz, valamint a jegyzőhöz önkormányzati ügyekben, írásban interpellációt terjeszthetnek elő.
(2) Az interpellációt legkésőbb az ülést megelőző harmadik nap 16 óráig a polgármesternél kell benyújtani. E határidő elmulasztása esetén az interpelláció a következő, olyan ülésen adható elő, amelyen a 3 napos határidő teljesül.
36. § (1) A polgármester minden ülés elején bejelenti a képviselő-testületnek a beterjesztett interpellációkat.
(2) Ha az interpelláló képviselő az ülés interpellációs részén nincs jelen, az interpellációt elnapoltnak kell tekinteni.
(3) Az interpellációra az ülésen vagy legkésőbb 15 napon belül írásban - érdemi választ kell adni, melyet a következő ülés anyagával a képviselőknek is meg kell küldeni.
(4) Ha a képviselő a választ nem fogadja el, a válasz elfogadásáról a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel dönt.
(5) Ha a képviselő-testület a választ nem fogadta el, akkor elrendeli az ügy kivizsgálását. A vizsgálat lefolytatására megbízza az illetékes bizottságot vagy ideiglenes bizottságot hoz létre.
17. Kérdés
37. § (1) A képviselő-testület tagjai a képviselő-testület ülésén a polgármestertől, a jegyzőtől, a bizottság elnökétől önkormányzati ügyekben felvilágosítást kérhet. Közigazgatási hatósági ügyben kérdést feltenni nem lehet.
(2) A kérdezett az ülésen szóban, vagy legkésőbb 15 napon belül írásban köteles a felvilágosítást megadni. A képviselő viszontválaszra nem jogosult, a képviselő-testület az adott válasz felett nem szavaz.
18. A döntéshozatali eljárás, a szavazás módja
38. § (1) A képviselő-testület döntéseit egyszerű vagy minősített többséggel hozza.
(2) Minősített többség szükséges a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvényben, egyéb jogszabályban és a (4) bekezdésben foglalt ügyek eldöntéséhez.
(3) A minősített többséghez 3 (három) képviselő igen szavazata szükséges.
(4) Minősített többség szükséges:
a) A képviselő testület gazdasági programjának elfogadásához
b) gazdasági társaság létrehozásához, megszüntetéséhez, átszervezéséhez, alapító okiratának elfogadásához és módosításához; valamint gazdasági társaságokhoz való csatlakozáshoz;
c) Hitelfelvételhez
d) „Vezsenyért” emlékplakett adományozásához.
39. § A döntéshozatalból történő kizárást bármely képviselő kezdeményezheti a napirend határozati javaslatainak szavazásra bocsátásáig.
40. § (1) A szavazás módja: a szavazás kézfelemeléssel történik.
(2) Először a javaslat mellett, majd ellene szavazó képviselők, s végül a döntéstől tartózkodók szavaznak.
(3) A szavazatszámlálásról a levezető elnök gondoskodik.
41. § (1) Név szerinti szavazást kell tartani, ha azt jogszabály előírja.
(2) Név szerinti szavazáskor a jegyző abc sorrendben felolvassa a képviselők névsorát. A képviselők „igen”, „nem”, „tartózkodom” nyilatkozattal szavaznak.
(3) A szavazás eredményét a levezető elnök kihirdeti.
(4) A jegyző gondoskodik a szavazási névsor jegyzőkönyvben történő rögzítéséről vagy a jegyzőkönyvhöz történő csatolásáról.
42. § (1) A képviselő-testület jogszabályban meghatározott esetekben titkos szavazást tart vagy tarthat. Titkos szavazás tartásáról a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel dönt.
(2) A titkos szavazás a jegyző hivatalos pecsétjével hitelesített, borítékba helyezett szavazólapon, külön helyiség és urna igénybevételével történik.
(3) A szavazólapon fel kell tüntetni a döntési javaslatot/javaslatokat. A képviselők úgy szavaznak, hogy „igen”, „nem”, „tartózkodom” nyilatkozatot jelölnek meg két, egymást metsző vonallal.
(4) A szavazólappal történő titkos szavazás lebonyolításához a képviselő-testület a bizottságok alakítására vonatkozó szabályok szerint saját tagjai közül szavazatszámláló bizottságot választ.
(5) A szavazás technikai lebonyolításáról a jegyző gondoskodik.
(6) A szavazatszámláló bizottság összeszámolja a szavazatokat, megállapítja a szavazás eredményét, és a szavazásról jegyzőkönyvet készít.
43. § (1) A jegyzőkönyv tartalmazza:
a) a szavazás helyét és idejét,
b) a szavazatszámláló bizottság tagjainak nevét,
c) a szavazás során felmerült körülményeket,
d) az érvényes és érvénytelen szavazatok számát,
e) a szavazás eredményét,
f) a szükséges aláírásokat.
(2) A szavazásról készült jegyzőkönyvet a szavazatszámláló bizottság tagjai és a jegyzőkönyvvezető írja alá.
(3) A szavazás eredményéről a szavazatszámláló bizottság elnöke tájékoztatja a képviselő-testületet.
(4) A titkos szavazással hozott döntést is alakszerű határozatba kell foglalni.
19. A képviselő-testület döntései
44. § (1) A képviselő-testület döntése egyedi határozat, normatív határozat vagy rendelet.
(2) Az egyedi és a normatív határozatok, valamint a rendeletek megjelölésére annak közzététele során külön jogszabályok rendelkezései az irányadóak.
45. § (1) A képviselő-testületi határozatokról és rendeletekről a jegyző nyilvántartást vezet, amely alkalmas a gyors keresésre, ellenőrzésre.
(2) A rendelet kihirdetésének helyben szokásos módja: az Önkormányzati Hivatal hirdetőtáblájára történő kifüggesztés.
(3) A rendelet kihirdetésének napja a Hivatal hirdetőtáblájára való kifüggesztés napja.
20. Az ülés levezető elnöke
46. § (1) A levezető elnök a testületi-ülés vezetése során:
a) megnyitja, és berekeszti az ülést;
b) megállapítja és az ülés időtartama alatt folyamatosan figyelemmel kíséri az ülés határozatképességét. Amennyiben azt állapítja meg, hogy a képviselő-testület nem határozatképes, belátása szerint az ülést berekeszti vagy legfeljebb egy órára felfüggeszti. Ha a felfüggesztés időtartama lejárt és nincs meg a határozatképességhez szükséges létszám, a levezető elnök az ülést berekeszti, és azt új időpont kitűzésével elnapolja.
c) előterjeszti a napirendi javaslatot;
d) tájékoztatást ad a sürgősségi előterjesztésről;
e) napirendi pontonként vezeti a vitát, szavazásra bocsátja a döntési javaslatokat;
f) a hosszúra nyúlt vita mielőbbi lezárása érdekében indítványozza a hozzászólások időtartamának korlátozását vagy a vita lezárását;
g) hozzászóláskor megadja, jelen rendeletben meghatározott esetben megtagadja, vagy megvonja a szót a jelenlévők bármelyike tekintetében;
21. A tanácskozás rendjének fenntartása
47. § (1) A tanácskozás rendjének fenntartásáról a képviselő-testületi ülés levezető elnöke gondoskodik.
(2) A nyilvános ülésen megjelent állampolgárok a számukra kijelölt helyen tartózkodhatnak. A tanácskozás rendjének megzavarása esetén a polgármester rendreutasíthatja a rendzavarót, ismétlődő rendzavarás esetén pedig az érintettet a terem elhagyására kötelezheti.
(3) Tartós rendzavarás, állandó lárma vagy a tanácskozást lehetetlenné tevő egyéb körülmény esetén a levezető elnök az ülést felfüggesztheti, vagy az ülést berekesztve a még meg nem tárgyalt napirendi pontokat a soron következő ülésre elnapolja, vagy rendkívüli ülést hív össze.
22. A képviselő-testület ülésének jegyzőkönyve
48. § (1) A képviselő-testület nyílt üléséről kettő, zárt ülésről egy példányban készül jegyzőkönyv:
a) az eredeti példányokat a jegyző kezeli
b) a nyílt ülés jegyzőkönyvének második példányát – mellékletek nélkül - a községi könyvtárban kell elhelyezni
c) A jegyzőkönyveknek – mellékletekkel együtt – a kormányhivatal felé elektronikus formában történő megküldéséről a jegyző gondoskodik 15 napon belül.
(2) A jegyzőkönyvhöz csatolni kell:
a) a meghívót,
b) módosító indítványokat, interpellációkat, kérdéseket, az interpellációra, illetőleg a kérdésre utólag adott választ, egyéb, napirendhez kapcsolódó, kiosztásra kerülő anyagot,
c) a jelenléti ívet,
d) titkos szavazás esetén a jegyzőkönyv egy példányát,
e) a képviselő által írásban benyújtott hozzászólást,
f) a névszerinti szavazásról készült névsort
(3) A jegyzőkönyv az Mötv. 52. § (1) bekezdésében foglaltakon kívül tartalmazza:
a) a távolmaradt képviselők nevét,
b) az ülésre esetlegesen késve érkezők nevét, érkezésük időpontját,
c) az ülésen tanácskozási joggal résztvevők nevét,
d) az elhangzott kérdéseket, interpellációkat,
e) a polgármester esetleges intézkedéseit.
A képviselő testület munkájának tervezése
23. Gazdasági program
49. § (1) A képviselő-testület a megbízatásának időtartamára szóló, négy éves gazdasági program alapján működik.
(2) A négy éves gazdasági program előkészítéséről és a képviselő-testület alakuló ülését követő 6 hónapon belül történő előterjesztéséről a polgármester gondoskodik.
24. Munkaterv
50. § (1) A képviselő-testület munkáját éves munkaterv alapján végzi.
(2) A képviselő-testület - a polgármester előterjesztése alapján - az ülésszakokra bontott munkatervet az ülésszakot megelőző hónap utolsó ülésén fogadja el.
(3) A munkatervnek tartalmaznia kell:
a) a képviselő-testület gazdasági programjából adódó, ülésszakonkénti feladatokat,
b) jogszabály, képviselő-testületi döntés által kötelezően előírt napirendeket,
c) a képviselő-testület ülésének várható időpontját, a napirendek témáját, a napirend előterjesztőjét,
d) a közmeghallgatás időpontját,
(4) A munkaterv a képviselő-testületi munka tervezésének eszköze, attól indokolt esetben el lehet térni.
51. § A jóváhagyott négy éves gazdasági programot és a munkatervet az önkormányzat hivatalos honlapján közzé kell tenni.
A települési képviselő
25. A képviselő kötelezettségei, magatartási szabályok
52. § (1) A képviselő – a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvényben rögzített jogok és kötelezettségek mellett - köteles:
a) tevékenyen részt venni a képviselő-testület munkájában,
b) előzetesen írásban vagy szóban a polgármesternél bejelenteni, ha a képviselő-testület vagy a bizottság ülésén nem tud megjelenni, illetőleg egyéb megbízatásának teljesítése akadályba ütközik,
c) kapcsolatot tartani a település polgáraival, illetve a különböző önszerveződő lakossági közösségekkel, helyi civil szervezetekkel.
(2) A képviselő személyes érintettsége esetén – törvényben meghatározott – bejelentési kötelezettségének nem tesz eleget, akkor – erre irányuló indítvány esetén – a képviselő-testület soron következő ülésén dönt a képviselő szóbeli vagy írásbeli figyelmeztetéséről.
(3) A Képviselő köteles tartózkodni az üléshez nem illő, másokat sértő kijelentésektől.
Gazdálkodás
26. Az önkormányzat gazdálkodása
53. § (1) Az önkormányzat költségvetési szerveit a rendelet 5. melléklete tartalmazza
(2) Az önkormányzat főtevékenységének államháztartási szakágazati besorolását, alaptevékenységének kormányzati funkció szerinti megjelölését a rendelet 6. melléklete tartalmazza.
(3) A képviselő-testület az önkormányzat belső ellenőrzését vállalkozási szerződéssel foglalkoztatott belső ellenőrrel látja el.
Az önkormányzat kapcsolatrendszere, a nyilvánosság
27. Közmeghallgatás
54. § (1) A képviselő-testület évente egy alkalommal közmeghallgatást tart.
(2) A közmeghallgatást a polgármester vezeti.
55. § (1) A közmeghallgatást előre meg kell hirdetni a hirdetőtáblákon elhelyezett meghívóval, a rendezvény előtt legalább 5 nappal.
(2) A meghirdetés során meg kell határozni a közmeghallgatás napirendjét.
(3) A közmeghallgatás kihirdetésére a képviselő-testület rendes ülése összehívására vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
56. § (1) A közmeghallgatás olyan fórum, ahol az állampolgárok és a helyben érdekelt szervezetek képviselői közérdekű kérdést vethetnek fel és javaslatot tehetnek.
(2) A közmeghallgatáson felvetett kérdésekre, javaslatokra lehetőleg azonnal szóban, írásban pedig legkésőbb 15 napon belül választ kell adni.
28.1
57. §2
58. §3
29. Nyilvánosság
59. § (1) A képviselő-testület, valamint a bizottságok ülései – eltekintve a zárt üléstől – nyilvánosak.
(2) A nyílt ülések jegyzőkönyvei a Községi Könyvtárban nyitvatartási időben megtekinthetők
Helyi népszavazás
60. § (1) A helyi népszavazást a polgármesternél kezdeményezheti a település választópolgárainak legalább 25 %-a.
(2) A képviselő-testület köteles kitűzni a helyi népszavazást, ha azt a település választópolgárainak legalább 25 %-a kezdeményezte.
61. § (1)4
(2)5
Záró rendelkezések
62. § (1) Ez a rendelet 2013. május 1-jén lép hatályba.
(2) A rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti Vezseny Község Önkormányzata Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló, a 14/2011 (XI.29.), 8/2012 (II.09.), 27/2012 (XI.30.) és a 29/2012 (XII.20) önkormányzati rendelettel módosított 7/2011 (IV.19.) önkormányzati rendelet.
1. melléklet
a) Lakosság önszerveződő közösségei (társadalmi szervezetek, egyesületek, civil szervezetek) tevékenységének segítése, támogatása
b) Közbiztonság helyi feladatainak támogatása (körzeti megbízotti iroda, internet kapcsolat térítésmentes biztosítása)
c) Falugazdászi tevékenység támogatása (iroda, irodai infrastruktúra térítésmentes biztosítása)
d) Családsegítői feladatok támogatása (iroda, irodai infrastruktúra térítésmentes biztosítása)
2. melléklet
1. Dönt a települési támogatásról és az egyéb szociális ellátásokról szóló rendeletben szabályozott gyermekszületés támogatási ügyekben
2. Dönt a települési támogatásról és az egyéb szociális ellátásokról szóló rendeletben szabályozott települési temetési támogatási ügyekben
3. Dönt a települési támogatásról és az egyéb szociális ellátásokról szóló rendeletben szabályozott rendkívüli települési támogatási valamint a nevelési és oktatási támogatás ügyekben
4. Ellátja a közterület használatáról szóló önkormányzati rendeletben szabályozott ellenőrzési, kötelezési hatáskört.
5. Ellátja a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvényben meghatározott helyi közútkezelői feladatokat.
3. melléklet
1. Dönt a települési támogatásról és az egyéb szociális ellátásokról szóló rendeletben szabályozott települési létfenntartási támogatás ügyekben.
2. Véleményezi a szociális tárgyú rendelet-tervezeteket.
3. Ellátja a vagyonnyilatkozatok vizsgálatával, kezelésével, nyilvántartásával és ellenőrzésével kapcsolatos feladatokat.
4. Kivizsgálja az önkormányzati képviselők összeférhetetlenségére, valamint méltatlanság megállapítására irányuló kezdeményezést és ez alapján javaslatot tesz a Képviselő testületnek.
5. Dönt a településre érkező, térítésmentes adományok szétosztásáról.
6. Figyelemmel kíséri a település egészségügyi és szociális helyzetét, ezen belül
a) preventív szociális tevékenység,
b) helyi lehetőségek függvényében szociális háló kiépítése,
c) családvédelem,
d) gyermek- és ifjúságvédelem,
e) szenvedélybetegségek kialakulásának megelőzése,
f) időskorúak, egyedül élők segítése.
4. melléklet
1. Területfejlesztés
2. Oktatás, nevelés:
- pedagógiai szakszolgálatok: logopédiai ellátás, nevelési tanácsadás
3. Egészségügyi ellátás:
- központi orvosi ügyelet
- fogorvosi ügyelet
4. Szociális ellátás, gyermekjóléti feladatok
- családsegítés
- közösségi ellátások
- jelzőrendszeres házi segítségnyújtás
- házi segítségnyújtás
- étkeztetés
- tanyagondnoki szolgáltatás
- szenvedélybetegek alacsonyküszöbű ellátása
- hajléktalanok, szenvedélybetegek és pszichiátriai betegek nappali ellátása
- hajléktalan személyek átmeneti szállása
-hajléktalan személyek éjjeli menedékhelye és időszakos férőhelye
- idősek ápolását – gondozását biztosító intézmény
- támogató szolgálat
- gyermekjóléti szolgáltatás
- helyettes szülői ellátás
5. Sport feladatok
6. Egyéb tevékenységek
- egyéb kulturális feladatok
- állategészségügyi feladatok ( gyepmesteri feladatok)
5. melléklet
6. melléklet
7. melléklet
1. A közösségi együttélés alapvető szabályairól szóló önkormányzati rendelet szerint dönt a közigazgatási bírság kiszabásáról.
2. Dönt a települési támogatásról és az egyéb szociális ellátásokról szóló rendeletben szabályozott települési lakásfenntartási támogatási ügyekben.
1. Függelék
1. Sipos Attila
2. Péter Károly
3. Szabó Vivien
4. Szabó Ferenc
2. Függelék
Hatályon kívül helyezte a 10/2019.(XII.30.) önkormányzati rendelet 2. §-a. Hatálytalan 2020.01.01-től.
Hatályon kívül helyezte a 10/2019.(XII.30.) önkormányzati rendelet 2. §-a. Hatálytalan 2020.01.01-től.
Hatályon kívül helyezte a 10/2019.(XII.30.) önkormányzati rendelet 2. §-a. Hatálytalan 2020.01.01-től.
Hatályon kívül helyezte a 11/2018.(XI.30.) önkormányzati rendelet 2. §-a. Hatálytalan 2018.12.01-től.
Hatályon kívül helyezte a 11/2018.(XI.30.) önkormányzati rendelet 2. §-a. Hatálytalan 2018.12.01-től.