Rinyaújnép Község Önkormányzat Képviselő-testületének 3/2020. (III.13.) önkormányzati rendelete

a Szervezeti és Működési Szabályzatról

Hatályos: 2020. 03. 13- 2021. 12. 21

Rinyaújnép Község Önkormányzat Képviselő-testületének 3/2020. (III.13.) önkormányzati rendelete

a Szervezeti és Működési Szabályzatról

Hatályos: 2020. 03. 13- 2021. 12. 21

Rinyaújnép Község Önkormányzatának Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

I. Fejezet

Általános rendelkezések

1. § (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Rinyaújnép Község Önkormányzata.

(2) Az önkormányzat székhelye: 7584 Rinyaújnép, Gábor Andor u. 24.

(3) A képviselő-testület hivatala: Rinyaújnép Község Önkormányzatának Képviselő-testülete Babócsa Község Önkormányzatának Képviselő-testületével, Bélavár Község Önkormányzatának Képviselő-testületével, Bolhó Község Önkormányzatának Képviselő-testületével, Csokonyavisonta Község Önkormányzatának Képviselő-testületével, Heresznye Község Önkormányzatának Képviselő-testületével, Komlósd Község Önkormányzatának Képviselő-testületével, Lad Község Önkormányzatának Képviselő-testületével, Patosfa Község Önkormányzatának Képviselő-testületével, Péterhida Község Önkormányzatának Képviselő-testületével, Rinyaújlak Község Önkormányzatának Képviselő-testületével, Somogyaracs Község Önkormányzatának Képviselő-testületével, Vízvár Község Önkormányzatának Képviselő-testületével közösen, 2020. január 1. napjával Csokonyavisontai Közös Önkormányzati Hivatal (a továbbiakban: közös önkormányzati hivatal) elnevezéssel, 7555 Csokonyavisonta, Széchenyi u. 3. székhellyel, önállóan működő és gazdálkodó önkormányzati költségvetési szervet hozott létre.

(4) Az önkormányzat jelképei: a címer és a zászló. Használatuk rendjét a képviselő-testület önálló rendeletben szabályozza.

A bélyegző használata

2. § (1) Az önkormányzat és szervei az önkormányzati, az önkormányzati hatósági és államigazgatási feladat- és hatáskörükben hozott döntésein, iratain Magyarország címerét tartalmazó bélyegzőt kell használni.

(2) Rinyaújnép címerével ellátott, Rinyaújnép Község Önkormányzatának Képviselő-testülete feliratú bélyegzőt kell használni a testület által adományozott okleveleken. A települési címerrel ellátott pecsét csak akkor használható, ha a Magyarország címerével ellátott pecsét (bélyegző) használatát az önkormányzati rendeletnél magasabb szintű jogszabály nem teszi kötelezővé.

(3) Rinyaújnép Község Önkormányzatának Képviselő-testülete feliratú, Magyarország címerével ellátott körbélyegzőt kell használni a képviselő-testület üléseiről készített jegyzőkönyvek hitelesítésére.

1. A képviselő-testület, a polgármester, a jegyző, valamint a bizottság, a közös önkormányzati hivatal kör alakú pecsétjének közepén Magyarország címere van, a körívben pedig a következő feliratok olvashatók:

a) Rinyaújnép Község Önkormányzata,

b) Rinyaújnép Község Önkormányzatának Képviselő-testülete,

c) Rinyaújnép Község Polgármestere,

d) Csokonyavisontai Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője,

e) Csokonyavisontai Közös Önkormányzati Hivatal Babócsai Kirendeltsége.

II. Fejezet

Az önkormányzat feladat és hatásköre, gyakorlásának módja

3. § (1) Az önkormányzat a helyi közügyek, valamint a helyben biztosítható közfeladatok körében különösen a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CVXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 13. § (1) bekezdésében és egyéb törvényekben meghatározott helyi önkormányzati feladatok és közszolgáltatásokat biztosítja, ezeken túlmenően – az alábbi önként vállalt önkormányzati feladatokat látja el:

a) Társadalmi és sportszervezetek támogatása.

b) Közösségi tér biztosítása, helyi közgyűjtemény fenntartása.

(2) A feladatok önkéntes vállalása előtt minden esetben előkészítő eljárást kell lefolytatni. Jelentősebb költségkihatással járó – akár eseti, akár rendszeres – feladat vállalása előtt külső szakértők közreműködhetnek az előkészítő munkában.

(3) Az előkészítő eljárás lefolytatásáról a polgármester gondoskodik. Közfeladat önkéntes vállalását tartalmazó javaslat csak akkor terjeszthető a képviselő-testület elé, ha az tartalmazza a megvalósításhoz szükséges költségvetési forrásokat is.

(4) Minden önként vállalt közfeladat tekintetében annak további ellátásáról a képviselő-testület a fedezet biztosításával egyidejűleg, a gazdálkodást meghatározó pénzügyi tervében, éves költségvetésében dönt.

Hatáskör átruházás

4. § (1) A képviselő-testület egyes hatásköreinek gyakorlását a polgármesterre, a jegyzőre és törvényben meghatározottak szerint társulására ruházhatja.

(2) A képviselő-testület feladatait a képviselő-testület, a polgármester, és a Barcsi Többcélú Kistérségi Társulása útján látja el.

(3) A polgármesterre átruházott hatásköröket a rendelet 1. melléklete tartalmazza. A mellékletben nem szereplő feladat- és hatásköröket a képviselő-testület gyakorolja.

(4) Képviselő-testületi hatáskört átruházni önkormányzati rendelettel lehet. Rendeletben átruházott hatáskör gyakorlását csak rendelettel lehet visszavonni.

(5) Az átruházott hatáskör gyakorlója az átruházott hatáskörben hozott döntéséről a döntést követő testületi ülésen köteles beszámolni a képviselő-testületnek.

(6) Az átruházott hatáskörben hozott döntésekről szóló beszámoló tárgyalása során a képviselő-testület a beszámolót elfogadja vagy elutasítja.

(7) Elutasítás esetén a képviselő-testület felhívhatja az átruházott hatáskörben döntést hozót, hogy döntését vizsgálja felül.

III. Fejezet

A képviselő-testület működése

A képviselő-testület ülései

5. § (1) A képviselő-testület munkatervének megfelelően ülésezik. Ezen kívül - szükség szerint - alakuló, rendkívüli ülést és közmeghallgatást tart.

(2) A képviselő-testület ülései - a zárt ülés kivételével - nyilvánosak.

(3) Az alakuló ülés, a rendes - azaz munkaterv szerinti -, és a rendkívüli ülés hivatalos helyszíne általában Rinyaújnép Község Tanácskozó Terme. Indokolt esetben a polgármester az ülést más helyszínre is összehívhatja (pl. többcélú kistérségi társulás együttes ülése).

(4) A képviselő-testület állami ünnepek, jeles évfordulók, jubileumok, kitüntetések, díjak átadása alkalmából ünnepi megemlékezést tarthat. Az ünnepi megemlékezés összehívására, levezetésére a képviselő-testület munkaterv szerinti rendes és rendkívüli ülésére vonatkozó szabályokat nem kell alkalmazni.

Alakuló ülés szabályai

6. § (1) Az alakuló ülést a választást követő 15 napon belüli időpontra a polgármester hívja össze és vezeti.

(2) A Helyi Választási Bizottság Elnöke tájékoztatást ad a helyi önkormányzati képviselők és polgármester választásának eredményéről.

(3) A képviselők esküt tesznek, és aláírják az esküokmányt. Az eskü szövegét a Helyi Választási Bizottság Elnöke olvassa elő. A képviselő-testületi tagok névsorát a rendelet 1. számú függeléke tartalmazza.

(4) A polgármester a képviselő-testület előtt esküt tesz és aláírja az esküokmányt. Az eskü szövegét a Helyi Választási Bizottság Elnöke olvassa elő.

Rendes ülés

7. § (1) A képviselő-testület évente általában 10 munkatervben meghatározott ülést tart.

(2) A rendes ülések időpontját a munkaterv tartalmazza, az ülések napját általában a tárgyhó harmadik hetének keddjére, 13 órára kell ütemezni.

(3) A képviselő-testület munkatervét legalább fél éves időszakra előre kell elkészíteni.

(4) A polgármester a képviselő-testületet ülésszakra hívja össze, ha a napirendre vett témák száma vagy jelentősége azt indokolttá teszi.

(5) A képviselő-testület munkaterv szerint általában tárgyév július, augusztus hónapjában ülést nem tart.

Rendkívüli ülés

8. § (1) A munkatervben nem szereplő esetekben a képviselő-testület rendkívüli ülését a polgármester hívja össze az ok felmerülésétől vagy a kezdeményezéstől számított legkésőbb 5 napon belül, legfeljebb a kezdeményezést követő 10. napra. A képviselő-testület rendkívüli ülése telefonon vagy elektronikus úton is összehívható az értesítés kézbesítését követő napra, a napirend megjelölésével.

(2) A polgármester köteles rendkívüli ülést összehívni, ha

a) a képviselő-testületi tagok legalább egynegyede kezdeményezi, valamint

b) a kormányhivatal kezdeményezi.

(3) Rendkívüli ülés összehívható, ha:

a) az ügy tárgyalása halaszthatatlan (pl.: határidő eltelik), vagy

b) önkormányzati érdeket érintő tárgykör, vagy

c) egyéb objektív feltétel, mely szükségessé teszi az összehívást (pl.: tűzeset után a károsultakról való gondoskodás szükségessége, ha arra a polgármester nincs felhatalmazva) indokolja.

(4) Az indítványt papíron vagy elektronikus formában a polgármesternél kell előterjeszteni, aki az ülést legkésőbb az indítvány kézhezvételétől számított 5 napon belül köteles összehívni, legfeljebb a kezdeményezést követő 10. napra.

(5) A (3) bekezdésben foglalt feltételek hiányában a polgármester a kezdeményezést elutasítja. Erről a kezdeményezőt az indítvány kézhezvételétől számított nyolc napon belül értesíti, és a következő ülésen a képviselő-testületet tájékoztatja.

(6) A rendkívüli ülésen kizárólag az a napirend tárgyalható, amelyet a rendkívüli ülés tartására vonatkozó indítvány megjelölt, kivéve a sürgősségi indítványban előterjesztetteket.

(7) A rendkívüli ülés írásos meghívója megegyezik a rendes ülésre küldött meghívó tartalmával, azzal az eltéréssel, hogy interpellációk, kérdések és egyebek napirendi pont nem szerepel a napirendi javaslatban.

(8) A rendkívüli ülés vezetése a rendes ülés vezetésére vonatkozó szabályok szerint történik.

A képviselő-testület részvételével működő társulások üléseire vonatkozó szabályok

9. § (1) A társulás tagjai a társulás valamennyi tagjának döntését igénylő, a társulás működését, valamint az általa ellátott feladat- és hatásköröket érintő döntések meghozatala céljából együttes képviselő-testületi ülést tarthatnak.

(2) Az együttes képviselő-testületi ülés tartását a társulás tanácsa kezdeményezi. A polgármesterek az együttes ülést a tanács által kezdeményezett helyre és időpontra hívják össze.

(3) Az együttes képviselő-testületi ülést a társulást alkotó képviselő-testületek Szervezeti és Működési Szabályzataiban meghatározottak szerint a települések polgármesterei hívják össze.

(4) Az együttes képviselő-testületi ülést a társulás tanácsa ülésének vezetésére jogosult személy vezeti.

(5) A székhely település polgármestere tesz javaslatot a napirendi pontokra, megnyitja, vezeti és lezárja az egyes napirendi pontok feletti vitát, megadja a jogot a hozzászólásra, ismerteti a módosító-, illetve a határozati javaslatokat.

(6) Az együttes ülésen az eldöntendő kérdésben a képviselő-testületek külön-külön szavaznak és hoznak határozatot, a szavazás eredményét a polgármesterek a saját testületükre nézve állapítják meg. Az eredményt ismertetik a társulás tanácsa ülésének vezetésére jogosult személlyel, aki megállapítja, hogy az adott határozat mely testületek által került elfogadásra.

(7) Az együttes ülésről egy jegyzőkönyv készül, amelyet az ülés helyszínét biztosító önkormányzat jegyzőjének kötelessége elkészíteni, úgy, hogy a képviselő-testületek által hozott határozatokat külön, a tanácskozás lényegét valamennyi – más képviselő-testület tagja által elhangzott – hozzászólást rögzítve tartalmazza. A jegyzőkönyvet az ülésen résztvevő önkormányzatok polgármesterei és jegyzői írják alá. A jegyzőkönyv felterjesztése is az ülés helyszínét biztosító önkormányzat jegyzőjének kötelessége.

10. § Amennyiben az önkormányzat más önkormányzattal közösen, a 9. §-tól eltérő esetben, nem társulás tagjaiként tartanak együttes testületi ülést, abban az esetben is a 9. §-ban foglaltak alapján kell eljárni.

A képviselő-testület munkaterve

11. § (1) A munkatervet a polgármester a januári ülésen terjeszti a képviselő-testület elé.

(2) A munkaterv-tervezet összeállításakor javaslatot kell kérni:

a) a képviselőktől,

b) a közös önkormányzati hivatal belső szervezeti egységeitől,

c) az önkormányzati intézmények vezetőitől.

(3) A munkaterv tartalmazza különösen:

a)az ülések tervezett időpontját, napirendjeit;
b)a napirendek előterjesztőjének (felelősének) nevét, beosztását;
c)napirendhez meghívandók felsorolását, amennyiben az eltér az e rendeletben meghatározott állandó meghívottak körétől;
d)azon napirend megjelölését, amely a lakossági fórumok bevonását indokolják;
e)a napirend előkészítésében résztvevőket,
f)a rendezvények, közmeghallgatás időpontját.
A képviselő-testület összehívása

12. § (1) A képviselő-testület üléseit a polgármester hívja össze és vezeti. A polgármester távollétében, illetve akadályoztatása esetén a képviselő-testület ülését az alpolgármester hívja össze és vezeti. A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztségek egyidejű betöltetlensége, illetőleg egyidejű akadályoztatása esetén a képviselő-testület ülését a korelnök hívja össze és vezeti.

(2) A polgármester, az alpolgármester vagy mindkettejük akadályoztatása akkor áll fenn, ha valamely objektív vagy szubjektív indok miatt az érintett személy(ek) a jogait/ikat vagy kötelességeit/ket - az önkormányzat érdekei és kötelezettségei szempontjából - szükséges időpontban gyakorolni nem tudja/ák.

Az ülés előkészítése

13. § (1) A polgármester a napirendek összeállításáról, az előterjesztésekről, azok sorrendjéről, a képviselő-testületi meghívó végleges tartalmáról az ülést legalább 4 nappal megelőzően dönt.

(2) A képviselő-testület nyílt, illetve zárt ülésére szóló meghívóját külön-külön kell elkészíteni. A zárt ülés meghívóját csak a zárt ülésen részt venni jogosultaknak szabad megküldeni.

(3) A képviselő-testület meghívóját a tervezett írásbeli előterjesztésekkel együtt legalább 3 nappal a képviselő-testület ülése előtt kell kézbesíteni. A kézbesítés nyomtatott formában vagy elektronikus úton (e-mailen keresztül) történik a képviselő által megjelölt postai vagy elektronikus kézbesítési címre. A meghívók kézbesítésének megtörténtét vagy elmaradását az időpont és az elmaradás okának megjelölésével dokumentálni kell, hogy vita esetén utóbb egyértelműen ellenőrizhető legyen a szabályok betartása vagy megsértése.

(4) A meghívónak tartalmaznia kell az ülés helyének és napjának, kezdési időpontjának, ülésszak esetén annak várható időtartamát, a tervezett írásbeli előterjesztés tárgyának és előterjesztőjének megjelölését, utalást az előterjesztés szóbeli jellegére, valamint arra, hogy az anyag később kerül kiküldésre, vagy az ülésen kerül kiosztásra, az ülés típusát (alakuló, rendes, rendkívüli, folytatólagos). A meghívó mellé csatolni kell a benyújtott írásbeli előterjesztéseket, az önálló képviselői indítványokat és a határozati javaslatokat.

(5) Rendkívüli ülés esetén a meghívó az ülést megelőző nap 12. órájáig kézbesíthető a (3) bekezdésben meghatározott módon. E rendelet 8. § (3) bekezdésében felsorolt esetekben az ülés összehívható telefonon is. Szóban (telefonon) történő meghívást az ülés előtt legalább 24 órával korábban az érintettekkel közölni kell, az összehívás indokának egyidejű közlésével.

(6) Az ülésről a lakosságot a meghívónak hirdetményi formában az önkormányzat hirdetőtábláin kell értesíteni az ülés kezdete előtt legalább 3 nappal. A hirdetmény kitételének és levételének dátumát a jegyző a hirdetményen záradékával igazolja.

Meghívottak köre

14. § (1) Az ülésére tanácskozási joggal meg kell hívni:

a) a jegyzőt,

b) a közös önkormányzati hivatal szakügyintézőjét.

(2) Az érintett napirendi pont tárgyalására tevékenységi körükben tanácskozási joggal kell meghívni:

a)a napirendi pont szerint érintett szervezet vezetőjét,
b)a könyvvizsgálót,
c)a főépítészt,
d)az előterjesztések előadóit,
e)az előterjesztés előkészítésben közreműködő szakértőt, az előterjesztő által javasolt személyt vagy szervezetet,
f)akinek meghívását törvény kötelezővé teszi,
g)a településen működő, az önkormányzattal együttműködési készségét írásban kinyilvánított civil szervezetek képviselőit.
A képviselő-testületi ülések nyilvánossága

15. § (1) A képviselő-testület ülései - a zárt ülés kivételével - nyilvánosak. A hallgatóság az ülésen csak a részére kijelölt helyen foglalhat helyet. A hallgatóság magatartásával nem zavarhatja a képviselő-testület munkáját. A polgármester a rendfenntartó intézkedéseket velük szemben is alkalmazhatja.

(2) A képviselő-testület zárt ülést tart a Mötv. 46. § (2) bekezdés a) pontjában felsorolt ügyekben.

(3) A képviselő-testület a Mötv. 46. § (2) bekezdés b) pontjában foglalt személyi ügyekben zárt ülést tart, ha az érintett a nyilvános tárgyalásba nem egyezik bele.

(4) A Mötv. 46. § (2) bekezdés c) pontjában szereplő további esetekben a képviselő-testület zárt ülést rendelhet el.

(5) Zárt ülés elrendelésére a polgármester, a képviselő és a jegyző tehet javaslatot, melyről a képviselő-testület minősített többséggel dönt.

(6) A zárt ülésen az Mötv. 46. § (3) bekezdésben meghatározott személyek vehetnek részt.

Az előterjesztések rendje

16. § (1) A képviselő-testület napirendjének tárgyalására

a)előterjesztés,
b)beszámoló,
c)tájékoztató
formájában kerülhet sor.
(2)A képviselő-testület napirendjéhez előterjesztők lehetnek:
a)a polgármester és alpolgármester,
b)a képviselő,
c)a jegyző,
d)a közös önkormányzati hivatal szakügyintézője,
e)azon egyéb rendészeti vagy közigazgatási szerv vezetője, aki jogszabály alapján beszámolót vagy tájékoztatást ad,
f)az akit a polgármester előterjesztőként felkér.
(3)Az előterjesztést, a képviselő-testület ülésének időpontját megelőzően legalább 10 nappal a polgármesternek (és ezzel egyidejűleg a jegyzőnek) kell benyújtani.
(4)Az előterjesztés törvényességi véleményezéséről a jegyző, vagy az általa kijelölt személy gondoskodik. A jegyző köteles gondoskodni arról, hogy a kormányhivatal által tett törvényességi észrevételek teljes terjedelmükben a képviselő-testület elé kerüljenek.
(5)Sürgősségi indítvánnyal előterjesztést akkor lehet tenni, ha az jogszabályban előírt vagy képviselő-testület által megállapított határidő mulasztás, vagy önkormányzati érdeksérelem nélkül a következő ülésre már nem terjeszthető be. Sürgősségi indítvánnyal előterjesztett javaslat tárgyalásának - ha törvény nem zárja ki - nem feltétele az előzetes bizottsági vélemény beszerzése. A sürgősségre vonatkozó indítványt legkésőbb az ülés napirendjének megszavazásáig lehet előterjeszteni, melyet az előterjesztéskor meg is kell indokolni.
(6)Sürgősségi indítvánnyal rendelettervezet kizárólag akkor tűzhető napirendre, ha a rendeletalkotási kötelezettséget törvény írja elő, és a törvényi határidő másként nem tartható.
(7)A sürgősséggel történő tárgyalásról a képviselő-testület egyszerű többséggel dönt.

17. § (1) A napirendi előterjesztést - a (2) bekezdés kivételével – általában írásban kell benyújtani, de az előterjesztés lehet szóbeli is.

(2) Sürgősségi indítvány szóban is tehető, melyet a napirendi javaslatról történő döntés előtt kell jelezni a polgármesternek. A határozati javaslatot szóbeli előterjesztés esetén is írásban kell a képviselők rendelkezésére bocsátani. Ha felvételre kerül a szóbeli előterjesztés, akkor a jegyzőnek intézkednie kell, hogy az előterjesztővel megszerkessze és a képviselő-testület tagjaihoz eljuttassa a tárgyalás időpontjáig a határozati javaslatot és az indokokat.

(3) A képviselő-testület alábbi napirendjeinek előterjesztésére kizárólag írásban kerülhet sor:

a) a képviselő-testület át nem ruházható hatáskörébe tartozó ügyekben,

b) a költségvetés módosítását érintő javaslat esetén,

c) az önkormányzati vállalkozásokkal kapcsolatos ügyekben,

d) a Polgári Törvénykönyvből eredő jogügyletekkel kapcsolatos ügyekben.

(4) A jegyző a törvényesség betartását előzetesen köteles megvizsgálni és megállapításával záradékolni az írásbeli előterjesztést, illetve a szóbeli előterjesztés esetén a határozati javaslat szövegét.

(5) Pénzügyi fedezetet igénylő képviselő-testületi előterjesztések kizárólag valós, ténylegesen rendelkezésre álló forrás megjelölésével, valamint a közös önkormányzati hivatal gazdálkodási ügyintézője véleményével terjeszthetők be a képviselő-testület elé.

Beszámoló

18. § (1) A beszámoló a képviselő-testület feladat- és hatáskörébe tartozó valamely megtett intézkedésről, elvégzett vizsgálatról, vagy valamely szerv tevékenységéről szóló jelentés. Különösen:

a) önkormányzati hatáskör gyakorlását érintő ügyben;

b) a képviselő-testületi határozat(ok) végrehajtásáról;

c) az interpellációk kivizsgálásának eredményéről;

d) a képviselő-testület és szervei működésérét érintő ügyről;

e) az önkormányzati feladatot ellátó szervezet tevékenységéről

f) amit jogszabályok a képviselő-testület előtti beszámolás körébe utalnak.

(2) A beszámoló benyújtására a polgármester, a jegyző, továbbá jogszabály alapján beszámolásra kötelezett jogosult.

(3) A beszámoló elfogadásáról, vagy kiegészítéséről, valamint ismételt előterjesztéséről a képviselő-testület határozatot hoz.

(4) A beszámoló írásos formában készül.

Tájékoztató

19. § (1) A tájékoztató olyan szóban, illetve írásban közölt információ, adat, tény, megállapítás képviselő-testület elé terjesztése, amelyek az önkormányzati döntések meghozatalát elősegítik, illetve alátámasztják, továbbá amelyek valamely, a település életével kapcsolatos jelenségnek, nem önkormányzati szerv tevékenységének megismerését segítik elő.

(2 Tájékoztató benyújtására jogosult a polgármester, a jegyző, továbbá a jogszabály alapján tájékoztatásra kötelezett személy vagy szerv.
(3)A tájékoztató tartalmú napirendi pontok esetében nem szükséges vitát nyitni, azokat a képviselő-testület alakszerű határozat hozatala nélkül is tudomásul veheti.
Az ülés vezetése

20. § (1) A képviselő-testület ülését a polgármester, vagy az akadályoztatás esetén helyettesítésre jogosult, mint az ülés elnöke vezeti. A határozatképesség folyamatos meglétének figyelemmel kísérésében a jegyző segíti a polgármestert az ülés vezetése során.

(2) Az ülés vezetése során a polgármester feladatai különösen:

a) az ülés megnyitásakor számszerűen megállapítja a határozatképességet és azt az ülés teljes időtartama alatt folyamatosan vizsgálja,

b) közli a képviselők által előzetesen írásban benyújtott kérdések tárgyát,

c) javaslatot tesz az ülés napirendjére,

d) a képviselő kérésére a napirendekhez nem kapcsolódó tárgyakban napirend előtti felszólalást engedélyezhet,

e) minden egyes előterjesztés felett külön-külön nyit vitát,

f) döntésre alkalmas módon összegzi az elhangzott javaslatokat,

g) az előterjesztésben és a vitában elhangzott határozati javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra úgy, hogy előbb a vitában elhangzott módosító, kiegészítő indítványokról az elhangzás sorrendjében, majd az előterjesztésben szereplő határozati javaslatot,

h) a szavazás eredményének megállapítása után kihirdeti a határozatot.

(3) Amennyiben az előterjesztéseket a képviselők, illetve a tanácskozási jogú meghívottak nem a meghívóval együtt kapják meg, úgy azokat a bejelentések között lehet tárgyalni, és a képviselő-testület egyszerű többséggel hozott döntése alapján lehet felette vitát nyitni.

(4) A polgármester, a képviselők, a jegyző, valamint az előterjesztési joggal rendelkezők kezdeményezhetik valamely napirendi pont elnapolását, illetve a javasolt sorrend megváltoztatását. Az előterjesztő az előterjesztést a napirend elfogadásáig visszavonhatja. A polgármester vagy a képviselő szóbeli előterjesztés napirendre vételét javasolhatják, a javaslatról egyszerű többséggel a képviselő-testület dönt.

(5) A már elfogadott napirendi pont levételéről, a napirendi pontok sorrendjének megváltoztatásról bármely képviselő javaslatára a képviselő-testület egyszerű többséggel dönt.

(6) Ügyrendi javaslat - legfeljebb egy perc időtartamban - az ülés során bármikor tehető, amely az ülés vezetésével, rendjével összefüggő, a tárgyalt napirendi pontot érdemben nem érintő - döntést igénylő - eljárási kérdésre vonatkozó javaslat. Ügyrendi javaslat esetében a polgármester soron kívül szót ad, az ügyrendi javaslat megtételét követően a javaslatot vita nélkül, egyszerű többséggel, azonnal megszavaztatja.

(7) Valamennyi előterjesztés, és az azzal összefüggő döntési javaslat felett külön-külön kell vitát nyitni.

(8) Az előterjesztőhöz a képviselő-testület tagjai és a tanácskozási joggal meghívottak kérdéseket intézhetnek, amelyekre még a vitát megelőzően válaszolni kell.

(9) Az előterjesztéshez szóbeli kiegészítés csak akkor tehető, ha az új információt tartalmaz.

(10) A vita lezárására a képviselő-testület bármely tagja javaslatot tehet, amely felett a képviselő-testület vita nélkül egyszerű többséggel határoz. A vita lezárása után a napirend előadója válaszol a hozzászólásokra, ezt követően további hozzászólásra nincs lehetőség.

(11) Az ülésen megjelent választópolgároknak a tárgyhoz tartozó kérdésben a polgármester - legfeljebb 2 perc időtartamú - hozzászólási jogot biztosíthat.

A tanácskozás rendjének fenntartása

21. § (1) A polgármester feladata a tanácskozás rendjének fenntartása. Ennek érdekében:

a) a tanácskozás időtartama alatt mindvégig törekszik a vita gyors és érdemi eldöntésére,

b) figyelmezteti a hozzászólót, ha eltért a tárgyalt témától,

c) figyelmezteti a képviselőt a hozzászólásra biztosított időkeret túllépésére, ismételt figyelmeztetés után a szót megvonja,

d) rendreutasíthatja azt, aki a képviselő-testülethez méltatlan magatartást tanúsít,

e) ismétlődő rendzavarás esetén figyelmeztetés után a terem elhagyására kötelezheti a rendzavarót,

f) ismételt és súlyos rendbontás esetén a rendbontó eltávolításához karhatalom segítségét veszi igénybe.

(2) A képviselő-testület ülésének ideje alatt az ülésteremben mobiltelefont használni nem lehet.

(3) A nyilvános ülésen a hallgatóság - ideértve a tömegtájékoztatási szervek képviselőit is - csak a kijelölt helyeken foglalhat helyet, és az engedély nélküli véleménynyilvánítás bármely formájától tartózkodni köteles.

(4) A képviselő-testület ülésén a tömegtájékoztatási szervek munkatársai tevékenységükkel nem zavarhatják a testület munkáját. Amennyiben a hallgatóság az ülést zavarja, a polgármester a rendzavarót, illetve, ha annak személye nem állapítható meg, a teljes hallgatóságot az ülésről kiutasíthatja.

Tárgyalási szünet

22. § (1) A polgármester bármikor tárgyalási szünetet rendelhet el, amelynek az időtartamát is megállapítja.

(2) Tárgyalási szünetet rendel el a polgármester - egy napirendi pont tárgyalása során legfeljebb egy alkalommal és maximum 10 percben -,

a) ha legalább a képviselők egynegyede azt kéri,

b) ha a jegyző azt szükségesnek tartja a törvényességi kérdések tisztázása céljából.

(3) Amennyiben a képviselő-testület az ülés folyamán határozatképtelenné válik, a polgármester szünetet rendel el, és intézkedik a határozatképesség helyreállítása érdekében. Ha legfeljebb fél órán belül a határozatképességet nem sikerül helyreállítani, akkor a polgármester az ülést bezárja. A bezárás tényét a jegyző a konkrét időpontok feltüntetése mellett rögzíti a jegyzőkönyvben. Az ülés bezárása esetén a képviselő-testületet a polgármester 2 napon belül köteles újból összehívni, melynek napirendjét csak a megtárgyalásra nem került napirendek alkothatják.

Folytatólagos ülés

23. § (1) Az ülés időtartama az ülés napján akkor haladhatja meg a 6 órát, ha erről a képviselő-testület egyszerű többséggel vita nélkül határoz.

(2) Ha a képviselő-testület egy nap alatt nem fejezte be érdemi munkáját az elfogadott napirendi pontok tárgyalása tekintetében, úgy a polgármester köteles az ülés berekesztése előtt, legfeljebb 2 napon belüli időpontra szóban ismételten összehívni a képviselő-testületet a meg nem tárgyalt napirendekre vonatkozóan.

Az interpelláció és a kérdés általános szabályai

24. § (1) A képviselő a polgármestertől, az alpolgármestertől, a jegyzőtől önkormányzati ügyekben felvilágosítást kérhet, interpelláció, vagy kérdés formájában.

(2) Az interpellációk, kérdések és válaszok maximális időtartama a napirendi pontok megtárgyalását követően legfeljebb 5 perc lehet.

(3) A benyújtott, de el nem hangzott interpellációk, kérdések a napirendi pontok tárgyalását követően maximum 2 percben feltehetők.

Interpelláció

25. § (1) Interpelláció a polgármesterhez és a jegyzőhöz intézett, intézkedést igénylő vagy véleménynyilvánító kérdés, amelyben a képviselő önkormányzati feladat-és hatáskörbe tartozó ügyben problémát vet fel, illetve valamilyen mulasztásra, helytelen gyakorlatra hívja fel a figyelmet.

(2) Az interpellációt legkésőbb az ülést megelőző 10. napon írásban kell benyújtani a polgármesterhez, aki gondoskodik az interpellációnak a címzetthez való eljuttatásáról. Az interpellációnak tartalmaznia kell a képviselő nevét, az interpelláció tárgyát és címzettjét. A benyújtott interpellációt - amennyiben része az előterjesztési anyagnak - az ülés előtt ki kell osztani.

(3) A képviselő-testület ülésén lehetőség van az írásban be nem nyújtott interpelláció szóban történő előterjesztésére. Az interpelláció előadásának időtartama legfeljebb 5 perc.

(4) Az interpelláció címzettje a választ az ülésen szóban, maximum 5 percben, vagy az ülést követő 15 napon belül írásban adja meg. Az írásban adott választ valamennyi képviselőnek meg kell küldeni. A szóbeli válasz elfogadásáról ugyanazon az ülésen, az írásbeli válasz elfogadásáról a soron következő ülésen az interpelláló maximum 2 percben nyilatkozik. A válasz el nem fogadása esetén a képviselő-testület egyszerű többséggel vita nélkül határoz.

(5) Amennyiben az interpellációra adott választ a képviselő-testület nem fogadta el, a polgármester javaslatára a képviselő-testület dönt az interpelláló által felvetett kérdés lezárásának módjáról.

(6) A képviselő-testületi ülésen, idő hiányában válasz nélkül maradt interpellációkra, a választ írásban kell megadni, az ülést követő 15 napon belül és a (4)-(5) bekezdés szerint kell eljárni.

(7) Visszavontnak kell tekinteni azt az interpellációt, amelynek a megtárgyalásánál az interpelláló nincs jelen, és a megtárgyalás elnapolását sem kérte.

(8) Ugyanabban a kérdésben újabb interpellációnak nincs helye. Az interpelláció azonosságáról - kétség esetén - a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű többséggel határoz.

Kérdés

26. § (1) Kérdésnek minden olyan a polgármesterhez, alpolgármesterhez és a jegyzőhöz önkormányzati ügyekben intézett felvilágosítás-kérés, amely nem minősül interpellációnak.

(2) A kérdést legkésőbb a képviselő-testület ülését megelőző 2 munkanap (16 órájáig) a kérdés konkrét és részletes megfogalmazásával a polgármesterhez írásban (levél, telefax, e-mail) el kell juttatni. A kérdés sokszorosításáról, és ülés előtt történő kiosztásáról a jegyző gondoskodik.

(3) A kérdést feltevő az írásban benyújtott kérdés tartalmát a képviselő-testületi ülésen maximum 2 percben ismertetheti. A kérdésre a kérdezett vagy a válaszadásra kijelölt személy a napirendi pontok tárgyalása előtt köteles válaszolni, legfeljebb 5 percben. A képviselő a választ követően egy alkalommal legfeljebb 2 percben reagálhat a válaszra. Indokolt esetben a válaszadás az ülést követő 15 napon belül írásban is történhet. A választ a következő munkaterv szerinti ülésen ismertetni kell, amennyiben a kérdés feltevője, vagy a válaszadó kéri. A képviselő-testület a válasz elfogadásáról nem dönt.

(4) A képviselők a (2) bekezdésben meghatározott határidőn túl felmerült sürgős, halaszthatatlan választ igénylő ügyekben szóban is egy-egy kérdést tehetnek fel.

A döntéshozatal és a kizárás szabályai

27. § (1) A képviselő-testület akkor határozatképes, ha az ülésen a megválasztott települési képviselőknek több mint a fele jelen van. A javaslat elfogadásához a jelenlévő települési képviselők több mint a felének igen szavazata szükséges.

(2) A képviselő-testület döntéshozatalából kizárható az, akit vagy akinek a hozzátartozóját az ügy személyesen érinti. A települési képviselő köteles bejelenteni a személyes érintettséget. A kizárásról az érintett települési képviselő kezdeményezésére vagy bármely települési képviselő javaslatára a képviselő-testület minősített többségű szavazással dönt. A kizárt települési képviselőt a határozatképesség szempontjából jelenlevőnek kell tekinteni.

Amennyiben a képviselő az Mötv. 49. § (1) bekezdésében meghatározott, a személyes érintettségre vonatkozó bejelentési kötelezettségét elmulasztja a képviselő-testület a képviselő tiszteletdíját két hónapra 25 %-kal csökkenti. A csökkentésről a képviselő-testület határozatot hoz.
(3)Minősített többség - azaz megválasztott képviselők több mint felének az igen szavazata - szükséges az Mötv.-ben meghatározottakon kívül:
a)kitüntetés, díszpolgári cím adományozása.
b)a jelen SZMSZ-ben minősített többséget igénylő döntésként szabályozott ügyekben.
A szavazás módja

28. § (1) A döntéshozatali eljárásban a határozati javaslatot akkor nem kell ismertetni - elegendő arra utalni -, ha az megegyezik az eredetileg írásban előterjesztett javaslattal.

(2) A polgármester a vita során elhangzott javaslatokat külön-külön bocsátja szavazásra úgy, hogy előbb a vitában - az elhangzás sorrendjében - elhangzott módosító és kiegészítő, majd a teljes javaslatot bocsátja szavazásra.

(3) Amennyiben a módosító vagy kiegészítő javaslatot az előterjesztő elfogadja, a módosító vagy kiegészítő javaslatról az eredeti javaslatnak módosítással, kiegészítéssel nem érintett pontjaival együtt kell szavazni.

(4) A szavazás nyíltan vagy titkosan történhet, a nyílt szavazás név szerinti is lehet.

(5) A szavazás számszerű eredményének megállapítása után a polgármester kihirdeti a döntést.

(6) Ha a képviselő-testület kinevezési, megbízási, választási jogkörének gyakorlása során több jelölt közül választ, valamint, ha a határozati javaslat több változatot tartalmaz, azok mindegyikéről szavazni kell. Azt a jelöltet, illetve változatot kell elfogadottnak tekinteni, amelyik a legtöbb igen szavazatot kapta, feltéve, hogy eléri a szükséges többséget.

(7) Amennyiben egyik jelölt, illetve változat sem kapta meg a szükséges többségű igen szavazatot újabb szavazási fordulót kell tartani a legtöbb azonos igen szavazatot elért jelöltek, illetve változatok között. Ha a szavazási fordulóban csak kettő jelölt vagy változat szerepel, azokról az az utolsó forduló és csak egyszer lehet szavazni.

(8) Ha az előző bekezdésekben foglaltak alapján az utolsó fordulóban egyik jelölt vagy változat sem kapja meg a szükséges többségi igen szavazatot, akkor külön határozatban meg kell állapítani az eljárás eredménytelenségét, illetve a határozati javaslatok elutasítását.

Nyílt szavazás

29. § (1) A nyílt szavazás kézfelemeléssel történik.

(2) Név szerinti szavazást kötelező elrendelni, ha

a) a képviselők egynegyede (2 fő) kéri,

b) önkormányzati tulajdon elidegenítésének tárgyában bármely képviselő kéri,

c) hosszú lejáratú hitel felvétele, kötvény kibocsátása esetén bármely képviselő kéri,

d) a polgármester kéri.

(3) Nem lehet névszerinti szavazást tartani ügyrendi kérdésben.

(4) A név szerinti szavazás esetén a jegyzőnek a képviselők névsorát betűrendben kell felolvasni. A képviselők "igen", "nem", "tartózkodom" nyilatkozattal szavaznak. A polgármester szavazatát utolsóként adja le. A névsort a személyek szavazatának feltüntetésével a jegyzőkönyvhöz kell csatolni.

Titkos szavazás

30. § (1) Titkos szavazás tartható az Mötv. 46. § (2) bekezdésében.

(2) Titkos szavazást tart a képviselő-testület az alpolgármester(ek) megválasztásakor.

(3) A titkos szavazás borítékba helyezett szavazólappal, külön helyiségben, urna igénybevételével történik.

(4) A titkos szavazás megkezdése előtt a szavazás módját és összegzését a szavazatszámláló bizottság elnöke ismerteti a testülettel, amit az ügyrendi döntéssel fogad el.

(5) A titkos szavazásról jegyzőkönyvet kell készíteni, amely tartalmazza:

1. a szavazás helyét, napját,

2. a szavazatszámláló bizottság tagjainak nevét és önkormányzati tisztségét,

3. a szavazás során felmerült körülményeket,

4. a szavazás eredményét.

(6) A titkos szavazás eredményét és az annak alapján meghozott határozatot a polgármester az elkészített jegyzőkönyv alapján ismerteti a testülettel. A titkos szavazásról készült jegyzőkönyv a képviselőt-testületi ülésről készült jegyzőkönyv mellékletét képezi.

Ismételt szavazás

31. § (1) Érvényes szavazás után egy ülésen belül - ideértve a folytatólagos ülést is - abban a kérdésben, amelyben szavazás történt, ismételt szavazást elrendelni csak akkor lehet, ha az üggyel kapcsolatosan olyan új körülmény merül fel, amely annak elbírálását lényegesen befolyásolja. A körülmény újszerűségének és lényegességének megítélése tekintetében a képviselő-testület minősített többséggel határoz.

(2) A polgármester köteles ismételt szavazást elrendelni akkor, ha a szavazás eredményének megállapításával kapcsolatban bármely képviselő, vagy a jegyző részéről bármilyen aggály felmerül. Ilyen esetben ismételt szavazás egy alkalommal rendelhető el.

A Képviselő-testület döntései

32. § (1) A képviselő-testület döntései a rendelet és a határozat.

(2) A rendeleteket és határozatokat külön-külön, a naptári év elejétől kezdődően folyamatos sorszámmal, évszámmal és a döntés tartalmára utaló címmel kell ellátni.

(3) Az önkormányzati rendelet, és határozat jelölésére a jogszabályszerkesztésről szóló miniszteri rendelet szabályai irányadók.

(4) A jegyző köteles jelezni a képviselő-testületnek, a polgármesternek, a társulásnak, ha a döntésüknél jogszabálysértést észlel.

(5) A képviselő-testület normatív határozatát a közös hivatal épületében lévő hirdetőtáblán 15 napra kell kifüggeszteni.

Önkormányzati rendeletalkotás

33. § (1) A képviselő-testület rendeletet alkot a törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, továbbá törvény felhatalmazása alapján annak végrehajtására.

(2) A rendelet alkotását kezdeményezheti a képviselő-testület tagja, a jegyző, valamint a helyi civil szervezet képviselője.

(3) A rendelet-tervezet előkészítéséről a jegyző gondoskodik.

(4) A képviselő-testület a rendelet előkészítésénél szabályozási elveket, szempontokat, illetve a bevonandók körét megállapíthatja.

34. § (1) A rendelet-tervezetet a jegyző a közös önkormányzati hivatal közreműködésével készíti elő.

(2) A rendelet-tervezet előkészítése során törvény felhatalmazása alapján készülő rendelet-tervezetnél meg kell vizsgálni különösen:

a) a szabályozási javaslat összhangban van-e a felhatalmazást adó törvénnyel, illetve a kapcsolódó egyéb jogszabályokkal;

b) a rendelet alkotási kötelezettség esetén a szabályozási javaslat kiterjed-e valamennyi, a törvényben megjelölt szabályozandó kérdéskörre;

c) a szabályozási javaslat nem terjeszkedik-e túl a törvény szerinti felhatalmazás keretein;

d) a szabályozási javaslat nem ellentétes-e magasabb szintű jogszabály rendelkezéseivel.

(3) A törvényben nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok szabályozása tekintetében rendelet alkotás előkészítésekor meg kell vizsgálni különösen:

a) a szabályozási javaslat nem ellentétes-e bármely magasabb szintű jogszabály rendelkezéseivel;

b) a szabályozási javaslat nem érint-e olyan kérdéskört, amelyre az Európai Uniónak kizárólagos jogalkotási hatásköre van;

c) a szabályozási javaslat nem akadályozza-e az Európai Unió közösségi jogának érvényesülését,

d) a szabályozási javaslat megfelel-e az Alkotmánybíróság határozataiban megfogalmazott, az Európai Közösségek Bírósága ítélkezési gyakorlata során kialakult jogelveknek.

(4) A rendelet-tervezethez minden esetben indokolást kell fűzni. Az előterjesztésben be kell mutatni azokat a társadalmi, gazdasági és szakmai körülményeket, amelyek a javasolt szabályozást szükségessé teszik, továbbá ismertetni kell a jogi megoldás szempontjait.

(5) Az előterjesztésben be kell mutatni a szabályozni kívánt társadalmi viszonyok alakulását, az állampolgári jogok és kötelességek érvényesülésének eszközeit, a szabályozás várható hatását, a végrehajtás feltételeit, a költség és haszonelemzést.

(6) Amennyiben a rendelet-tervezet a közösségi jog tárgykörét érinti, az előterjesztésben tájékoztatást kell adni arról, hogy a javasolt szabályozás milyen mértékben tesz eleget a jogharmonizációs követelményeknek, illetőleg összeegyeztethető-e az Európai Közösségek jogszabályaival. Amennyiben a szabályozás az Európai Unió jogának való megfelelést szolgálja, erre az önkormányzati rendelet záró rendelkezésében az irányadó közösségi jogszabály megjelölésével utalni kell.

35. § (1) A rendelet hiteles, végleges szövegét a jegyző szerkeszti. Az önkormányzati rendeletet a polgármester és a jegyző írja alá.

(2) A rendeletnek tartalmaznia kell a felhatalmazó jogszabályi rendelkezést, a rendelet célját, a szabályozás tárgyára vonatkozó helyi előírásokat, magatartási szabályokat, a magatartási szabályok megsértésének következményeit, a hatályba léptető rendelkezéseket, a hatályon kívül helyezendő rendelet megjelölését.

(3) A rendelet szövegezésének világosnak, egyértelműnek kell lenni, kerülni kell a központi jogszabály szövegének ismétlését. Amennyiben a rendelet tervezet szerinti szabályozási javaslat magasabb szintű jogszabály rendelkezéseit szó szerint átveszi, az átvett rendelkezéseket a rendelet tervezetben eltérő betűtípussal kell megjeleníteni, valamint az átvett bekezdéseknél az eredeti jogszabály helyet meg kell jelölni.

(4) A rendelet módosítása, vagy hatályon kívül helyezése esetén a rendelet címében erre utalni kell.

A rendelet kihirdetése

36. § (1) A képviselő-testület által elfogadott rendeletek kihirdetéséről a jegyző gondoskodik. A jegyző a rendelet kihirdetéséről annak elfogadását követő 2 napon belül köteles gondoskodni. A jegyző a rendeletet a közös önkormányzati hivatal épületében lévő hirdetőtáblán történő kifüggesztéssel hirdeti ki.

(2) A rendelet elfogadásáról, a cím megjelölésével a közös önkormányzati hivatal közterületén lévő hirdetőtábláin hirdetményt kell közzé tenni megjelölve azt is, hogy hol tekinthető meg a rendelet teljes szövege.

(3) A rendelet eredeti példányait a jegyzőnek kihirdetési záradékkal kell ellátni.

(4) Az önkormányzati rendeletekről a jegyző nyilvántartást vezet.

(5) Rendeletmódosítást követően az alaprendeletet a módosítással egységes szerkezetbe kell foglalni. Az egységes szerkezetbe foglalt rendelet közzétételéről a jegyző gondoskodik.

(6) A képviselő-testület rendeleteinek folyamatos felülvizsgálatáról, hatályosulásának figyelemmel kíséréséről a jegyző gondoskodik, kezdeményezi a rendelet felülvizsgálatát, időszerű módosítását, hatályon kívül helyezését.

(7) Az elfogadott, hatályos rendeletek szövege a közös önkormányzati hivatalban tekinthető meg.

A képviselő-testület ülésének jegyzőkönyve

37. § (1) A képviselő-testület üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni, amely a megjelent képviselő-testületi tagok és meghívottak nevét, a tárgyalt napirendi pontokat, a tanácskozás lényegét, a szavazás számszerű eredményét és a hozott döntéseket tartalmazza. A zárt ülésről külön jegyzőkönyvet kell készíteni. Az ülésekről hangfelvétel készül.

(2) A jegyzőkönyvhöz mellékelni kell az ülés meghívóját, az előterjesztések egy-egy példányát, a jelenléti ívet, valamint az elfogadott, a polgármester és a jegyző sajátkezű aláírásával ellátott rendeletet.

(3) A jegyzőkönyvhöz mellékletként csatolni kell továbbá:

a) az önálló indítványokat,

b) a képviselő – kérésére- írásban benyújtott hozzászólását,

c) a név szerinti szavazásról készült névsor eredeti példányát,

d) az írásban megküldött kérdéseket, interpellációkat,

e) jegyző jogszabálysértésre vonatkozó észrevételét.

(4) A jegyzőkönyv elkészítéséről a jegyző gondoskodik.

(5) A képviselő-testület nyilvános ülésein készült jegyzőkönyvekbe bárki betekinthet. A zárt ülésről készült jegyzőkönyvbe a képviselő-testület tagja, a tárgyban közvetlenül érdekelt vagy annak hivatalos megbízottja, a kormányhivatal vezetője, továbbá a jegyző tekinthet be.

(6) A jegyzőkönyv 3 eredeti példányban készül. Egy példányát a mellékletekkel együtt a jegyző kezeli, ezt a példányt az ülést követő 15 napon belül a kormányhivatalhoz felterjesztik elektronikus formában, további egy példányt a polgármesternél, egyet a közös önkormányzati hivatalban a testületi ügyintézőnél kell elhelyezni.

(7) A jegyzőkönyv egy példányát - a zárt ülés kivételével - az állampolgárok a közös önkormányzati hivatal testületi ügyintézőjénél - ügyfélfogadási időben - megtekinthetik a hozzátartozó dokumentumokkal együtt, az adatvédelmi szabályok megfelelő alkalmazása mellett, arról - költségtérítés ellenében - másolatot kérhetnek.

(8) A jegyzőkönyvet a polgármester, és a jegyző írja alá.

A közérdekű és a közérdekből nyilvános adatok kezelése, hozzáférésének biztosítása

38. § (1) Az önkormányzat feladatkörébe tartozó ügyekben - így különösen az önkormányzati költségvetésre és annak végrehajtására, az önkormányzati vagyon kezelésére, a közpénzek felhasználására és az erre kötött szerződésekre, a piaci szereplők, a magánszervezetek és -személyek részére különleges vagy kizárólagos jogok biztosítására vonatkozóan - biztosítja a közvélemény pontos és gyors tájékoztatását.

(2) Az önkormányzat rendszeresen a közös önkormányzati hivatal hirdetőtábláján közzéteszi a tevékenységével kapcsolatos legfontosabb - így különösen a hatáskörére, illetékességére, szervezeti felépítésére, szakmai tevékenységére, annak eredményességére is kiterjedő értékelésére, az általa kezelt adatfajtákra és a működéséről szóló jogszabályokra, valamint a gazdálkodására vonatkozó - adatokat.

(3) A fent említett adatok nem ismerhetők meg, ha azok bírsági eljárással vagy közigazgatási hatósági eljárással érintettek.

(4) Az önkormányzat és szervei feladat- és hatáskörébe tartozó döntés meghozatalára irányuló eljárás során készített vagy rögzített, a döntés megalapozását szolgáló adat a keletkezésétől számított tíz évig nem nyilvános. Ezen adatok megismerését az azt kezelő szerv vezetője engedélyezheti.

(5) A közérdekű adatok megismerésére irányuló igényt a települési önkormányzat közös önkormányzati hivatalánál kell előterjeszteni a jegyzőnek címezve. A jegyző az igényt megvizsgálja és intézkedik annak elutasítása vagy teljesítése iránt. Az adatot kezelő szerv az igény tudomására jutását követő legrövidebb idő alatt, legfeljebb azonban 15 napon belül tesz annak eleget.

(6) Az igény elutasítására az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény szabályait kell alkalmazni.

Közmeghallgatás

39. § (1) A képviselő-testület évente legalább egyszer, előre meghirdetett időpontban közmeghallgatást tart, amelyen a választópolgárok és a helyben érdekelt szervezetek képviselői közérdekű kérdést és javaslatot tehetnek.

(2) A közmeghallgatás időpontjáról a képviselő-testület munkatervében rendelkezik, erről a lakosságot a polgármester tájékoztatja legalább 7 nappal korábban a közös önkormányzati hivatal hirdetőtábláján hirdetményi közzététel útján.

(3) A közmeghallgatáson elhangzott kérdésekre a képviselő-testületnek lehetőleg azonnal válaszolni kell.

(4) Amennyiben a közérdekű kérdés vagy javaslat a közmeghallgatáson nem válaszolható meg, a meg nem válaszolt közérdekű kérdést és javaslatot a polgármester, jegyző vizsgálja.

(5) A kérdést a válaszadásra illetékes 15 napon belül megválaszolja a kérdezőnek. A válaszról a képviselő-testületet a soron következő ülésen tájékoztatni kell.

(6) A közmeghallgatás összehívására, a meghívottak körére a képviselő-testület nyilvános ülésére vonatkozó általános szabályok az irányadók a meghívottak körére vonatkozó szabályozás kivételével.

(7) A közmeghallgatáson a képviselő-testület önálló napirendeket is megtárgyalhat, ilyen esetben lehetővé kell tenni, hogy az állampolgárok és a helyi szervek képviselői a napirendhez nem kapcsolódó közérdekű bejelentéseket, javaslatokat, terjeszthessenek elő.

(8) A közmeghallgatásról jegyzőkönyv készül, amelyre a testületi ülés jegyzőkönyvére irányadó szabályok alkalmazandók.

(9) A közmeghallgatást a polgármester vezeti. A közmeghallgatásos ülésen a képviselő-testületi ülésre vonatkozó általános szabályokat alkalmazni kell, különös tekintettel az ülés vezetésére, a tanácskozás rendjére, a tanácskozás rendjének fenntartására.

Lakossági fórumok

40. § (1) A képviselő-testület munkatervében vagy határozataiban dönt lakossági fórumok, érdekegyeztető tanácskozások tartásáról, amelyek a lakosság és a társadalmi szervezetek tájékoztatását, illetőleg a döntések előkészítésébe való bevonását szolgálják.

(2) A fórumok szervezésére – meghatározott témára vagy területre vonatkozóan – a polgármester, és a képviselők is jogosultak. E fórumok állásfoglalásairól a kapcsolatot tartó polgármester köteles a képviselő-testületet tájékoztatni. A lakossági fórumokról feljegyzés készül.

(3) A polgármester minden hétfői napon fogadónapot tart.

(4) A képviselők az általuk bejelentett időpontban fogadónapot tarthatnak.

IV. Fejezet

A települési képviselők jogállása

41. § (1) A települési képviselők Rinyaújnép község egészéért vállalt felelősséggel képviselik választóik érdekeit. A megválasztott önkormányzati képviselő az alakuló ülésen, illetve a megválasztását követő ülésen esküt tesz, képviseleti tevékenysége során hivatalos személynek minősül.

(2) A képviselő-testület a települési képviselők tiszteletdíjának mértékét, folyósításának feltételeit, valamint költségtérítésére vonatkozó szabályokat külön önkormányzati rendeletben határozza meg.

(3) A települési képviselőt az Mötv. 32 - 35. §-ában és az SZMSZ-ben rögzített jogok és kötelezettségek illetik meg, illetve terhelik. A települési képviselők jogai és kötelezettségei azonosak.

A képviselők jogai

42. § (1) A képviselő döntéseit kizárólag saját meggyőződése alapján hozza. Szavazatát megindokolni nem köteles, emiatt semmiféle hátrány nem érheti.

(2) A képviselő a képviselő-testület ülésén írásban vagy szóban kezdeményezheti rendelet megalkotását vagy határozat meghozatalát.

(3) A képviselő jogosult a feladatkörében eljárva iratbetekintési jog gyakorlására, ebben az esetben igazolnia kell, hogy a képviselői munkájával összefüggésben, a helyes döntés kialakításához, konkrétan milyen adatokra és milyen célból van szüksége.

(4) A képviselő a képviselő-testület hivatalától igényelheti a képviselői munkájához szükséges tájékoztatást, ügyviteli közreműködést.

(5) Az önkormányzat hatáskörébe tartozó, közérdekű ügyben a képviselő kezdeményezheti a polgármester intézkedését, amelyre az 30 napon belül köteles érdemi választ adni.

(6) A képviselő - a lakossági kérelmek, panaszok, bejelentések megismerése érdekében - fogadóóráját a közös önkormányzati hivatal jegyző által kijelölt helyiségében is megtarthatja a munkaidőn túl.

(7) A képviselő képviselői jogai megsértése miatt a polgármesterhez fordulhat. A polgármester köteles haladéktalanul intézkedni a sérelem megszüntetése érdekében. A képviselő védelmében esetlegesen szükséges bírósági eljárást - a hivatalos személyekre vonatkozó előírások alapján - az önkormányzat indítja meg.

A képviselő kötelezettségei

43. § (1) A képviselő köteles olyan magatartást tanúsítani, amely méltóvá teszi a közéleti tevékenységre, a választók bizalmára, továbbá köteles a választópolgárokkal közvetlen és rendszeres kapcsolatot tartani.

(2) A képviselő köteles a vele szemben felmerült összeférhetetlenségi okot a polgármesternek bejelenteni és megszüntetni, valamint a törvény előírásai szerint vagyonnyilatkozatot tenni.

(3) A képviselő köteles tevékenyen részt venni a képviselő-testület munkájában.

(4) A képviselő köteles a képviselő-testület ülésein részt venni, beleértve a közmeghallgatást is. Az ülésen köteles:

a) a testületnek személyes érintettségét bejelenteni,

b) írásban vagy szóban jelezni a polgármesternek, ha a képviselő-testület ülésén való részvételben, illetve egyéb megbízatása teljesítésében akadályoztatva van.

(5) Igazoltan van távol a képviselő-testület üléséről az a képviselő, aki távollétét az ülés előtt legalább 3 nappal bejelentette, s fontos okból vagy betegsége miatt marad távol.

(6) Felkérés vagy a képviselő-testület döntése alapján a képviselő köteles részt venni a képviselő-testület döntéseinek előkészítésében, különböző vizsgálatokban, ellenőrzésekben.

(7) A települési képviselőt a képviselő-testület konkrét feladat elvégzésével bízhatja meg, a képviselő köteles az elvégzett munkáról a következő ülésen beszámolni, illetve a testület bármely tagja kérésére, menetközben is köteles tájékoztatást adni a feladatokról.

(8) A polgármester egyedi megbízást adhat a képviselőnek saját feladatkörébe tartozó ügy ellátására, illetve a hivatal tevékenységi körébe tartozó ügy végrehajtásának ellenőrzésére. A települési képviselő köteles a megbízó iránymutatásait figyelembe venni. A képviselő köteles munkájáról a megbízónak beszámolni.

(9) A képviselő-testület által gazdasági társaság igazgatóságába és egyéb vezető testületébe delegált képviselők végzett tevékenységükről évente kötelesek beszámolni a képviselő-testületnek.

(10) A képviselő köteles megtartani a tudomására jutott állami és szolgálati, üzleti és magántitkot. Titoktartási kötelezettsége megbízatásának megszűnése után is fennáll.

Összeférhetetlenség vizsgálata

44. § (1) Bárki tehet a képviselővel szemben összeférhetetlenségre vonatkozó bejelentést a polgármesternél. A kezdeményezést a polgármester haladéktalanul köteles jelezni a képviselő-testületnek.

(2) A képviselő-testület a kezdeményezés polgármesterhez való benyújtását követő 30 napon belül döntést hoz az ügyben.

Vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség

45. § A képviselők kötelesek a törvényben meghatározottak szerint az abban megjelölt határidőig a képviselő-testület részére a vagyonnyilatkozatot zárt borítékban leadni. A képviselőre vonatkozó adatokat tartalmazó vagyonnyilatkozat - az ellenőrzést biztosító adatok kivételével – nyilvános, a családtagok nyilatkozata viszont nem.

A képviselői kötelezettségek megszegésének következménye

Az önkormányzati képviselő tiszteletdíjának mérséklése

46. § (1) A képviselők a képviselő-testület ülésén való részvételük akadályoztatását, az ülésekről való késést, illetve az ülés befejezése előtti eltávozást kötelesek a polgármesternél vagy a közös önkormányzati hivatal testületi ügyintézőjénél a testületi ülést megelőzően jelezni.

(2) Amennyiben a képviselő a képviselő-testületi ülésen való távollétére vonatkozó bejelentési kötelezettségének egy alkalommal nem tesz eleget, úgy esetenként az őt megillető tiszteletdíj egy havi időtartamra, 20 %-kal mérséklésre kerül.

(3) Amennyiben a képviselő egymás után két alkalommal bejelentés nélkül marad távol az (1) bekezdés szerinti ülésről, úgy esetenként az őt megillető tiszteletdíj az egymás utáni hiányzásokat követően két hónapra, havi 25 %-kal kerül mérséklésre.

(4) Amennyiben a képviselő hat hónapon belül három alkalommal bejelentés nélkül marad távol az (1) bekezdés szerinti ülésről, úgy az őt megillető tiszteletdíj négy hónapra, havi 25 %-kal kerül mérséklésre.

(5) Amennyiben a képviselő három hónapig folyamatosan nem vesz részt az (1) bekezdés szerinti ülésen, és akadályoztatását előzetesen bejelentette, úgy az őt megillető tiszteletdíj az ezt követő három hónapra, havi 10 %-kal kerül mérséklésre.

(6) A távolmaradásokról, az azokra vonatkozó bejelentésekről a közös önkormányzati hivatal testületi ügyintézője nyilvántartást vezet.

(7) A távolmaradás előzetes bejelentésének alapos okból való elmaradása esetén utólagos igazolásnak van helye. Az igazolás elfogadásáról a polgármester dönt.

1. Nem minősül igazolatlan távollétnek:

a) a képviselő-testület megbízásából végzett vagy egyéb közérdekű tevékenység,

b) állampolgári kötelezettség teljesítése,

c) a képviselő munkáltatója által elrendelt, vagy saját kereső tevékenységével összefüggő hivatalos bel- vagy külföldi kiküldetés,

d) keresőképtelenséggel járó betegség,

e) egyéb méltányolható személyes ok.

V. Fejezet

Polgármester, alpolgármester, jegyző, aljegyző

Polgármester

47. § (1) A polgármester tisztségét társadalmi megbízatásban látja el. A polgármester felett az egyéb munkáltatói jogokat az alpolgármester gyakorolja.

(2) Dönt a képviselő-testület által átruházott hatáskörben – a rendelet 1. melléklete -, valamint az egyéb helyi rendeletekben meghatározott ügyekben.

(3) A polgármesternek a képviselő-testület működésével összefüggő feladatai különösen:

a) összehívja és vezeti a képviselő-testület üléseit,

b) képviseli az önkormányzatot,

c) az önkormányzati rendeleteket, valamint a képviselő-testület üléséről készült jegyzőkönyveket a jegyzővel együtt aláírja,

d) beszámol az átruházott hatáskör gyakorlásáról,

e) ellenőrzi a képviselő-testület határozatának végrehajtását,

f) koordinálja az önkormányzat nemzetközi kapcsolatait, és évente tájékoztatja a képviselő-testületet a kapcsolatok alakulásáról,

g) szervezi a településfejlesztési feladatokat és a közszolgáltatásokat.

(4) A polgármesternek a polgármesteri tisztséggel kapcsolatos egyéb kötelezettségei:

a)a polgármesteri tisztségével szemben fennálló összeférhetetlenségi okot a megválasztásától, illetve az összeférhetetlenségi ok felmerülésétől számított 30 napon belül köteles megszüntetni.
b)megválasztásakor, majd azt követően évente vagyonnyilatkozatot köteles tenni a helyi önkormányzati képviselők vagyonnyilatkozatára vonatkozó szabályok szerint.
Alpolgármester

48. § (1) A képviselő-testület a saját tagjai közül a polgármester javaslatára egy alpolgármestert választ. Az alpolgármester társadalmi megbízatásban látja el tisztségét.

(2) Az alpolgármester a polgármester irányításával helyettesíti a polgármestert, illetve segíti munkáját.

Jegyző

49. § (1) A polgármesterek határozatlan időre - pályázat alapján - a jogszabályban megállapított képesítési követelményeknek megfelelő jegyzőt neveznek ki.

(2) A jegyző gondoskodik az önkormányzat működésével kapcsolatos feladatok ellátásáról, különösen:

a) előkészíti és törvényességi szempontból véleményezi a képviselő-testület elé kerülő előterjesztéseket,

b) ellátja a képviselő-testület szervezési és ügyviteli tevékenységével kapcsolatos feladatokat,

c) tanácskozási joggal részt vesz a képviselő-testület ülésein,

d) a képviselő-testületi ülésen bármely javaslatot érintően törvényességi észrevételt tehet, amennyiben jogszabálysértést észlel,

e) gondoskodik a képviselő-testület ülése jegyzőkönyveinek elkészítéséről, amelyet a polgármesterrel együtt aláír,

f) gondoskodik az önkormányzati rendeletek kihirdetéséről és végrehajtásuk megszervezéséről,

g) az önkormányzat munkáját érintő jogszabályokról a képviselő-testületet és a polgármestert rendszeresen tájékoztatja.

(3) A jegyző vezeti a közös önkormányzati hivatalt, szervezi és összehangolja a hivatal munkáját.

(4) A jegyző gyakorolja a munkáltatói jogokat a képviselő-testület hivatalának köztisztviselői tekintetében a polgármesterek egyetértésével.

Aljegyző

50. § (1) Az aljegyző helyettesíti a jegyzőt és vezeti a közös önkormányzati hivatal Babócsai Kirendeltségét.

(2) Az aljegyző ellátja a közös önkormányzati hivatal SZMSZ-ben meghatározott és a jegyző által meghatározott feladatokat, hatásköröket.

A közös önkormányzati hivatal

51. § (1) A képviselő-testület egységes hivatalt hoz létre – Csokonyavisontai Közös Önkormányzati Hivatal elnevezéssel – az önkormányzat működésével, valamint az államigazgatási ügyek döntésre előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátására.

(2) A közös önkormányzati hivatal Babócsai Kirendeltségének ügyfélfogadási rendje a következő: hétfő és szerda 8.00 - 12.00, és 13.00 - 16.00 óra, péntek 8.00 - 11.00 óra.

(3) A közös önkormányzati hivatal belső szervezeti tagozódását a közös önkormányzati hivatal szervezeti és működési szabályzata határozza meg.

(4) A közös önkormányzati hivatalt a jegyző jogosult képviselni.

VI. Fejezet

Az önkormányzat gazdasági alapjai, gazdálkodása

52. § (1) Az önkormányzat feladatai ellátásának gazdasági alapja az önkormányzat saját vagyona. A helyi önkormányzat vagyona a tulajdonából és a helyi önkormányzatot megillető vagyoni értékű jogokból áll, amelyek az önkormányzati célok megvalósítását szolgálják. Költségvetési bevételeivel, kiadásaival önállóan gazdálkodik.

(2) A képviselő-testület megbízatásának időtartamra, az alakuló ülést követő hat hónapon belül fogadja el gazdasági programját. A gazdasági program tartalmazza különösen: a fejlesztési elképzeléseket, a munkahelyteremtés feltételeinek elősegítését, a településfejlesztési politika, az adó politika célkitűzéseit, az egyes közszolgáltatások biztosítására, színvonalának javítására vonatkozó megoldásokat. Az elfogadott gazdasági programot a képviselő-testület éves időszakonként felülvizsgálja, valamint értékeli azt a program időtartamának lejártakor.

53. § (1) Az önkormányzat a képviselő-testület által jóváhagyott - programokra alapozott éves költségvetés alapján gazdálkodik.

(2) A képviselő-testület a költségvetését rendelettel állapítja meg, melyben dönt az adott költségvetési évben a kötelező feladatain túl, milyen önként vállalt feladatot lát el. A költségvetési rendeletet külön törvény rendelkezésének megfelelően tartalommal és szerkezetben kell megalkotni.

54. § (1) A költségvetési rendelet elfogadását meg kell, hogy előzze időben az önkormányzat részvételével működő társulásokkal való egyeztetés és a döntések meghozatala. Az egyeztetések és döntési sorrend betartása a jegyző feladata.

(2) Az éves költségvetés módosításának szabályait a képviselő-testület éves költségvetési rendelete tartalmazza.

(3) A zárszámadásról szóló önkormányzati rendelet tervezetét a jegyző készíti elő, és a polgármester terjeszti a képviselő-testület elé. A zárszámadással egyidejűleg - évi egy alkalommal - kerül előterjesztésre a képviselő-testület elé az önkormányzat vagyonának változásáról szóló jelentés, valamint a belső ellenőrzési jelentés. A zárszámadási rendelet elfogadását meg kell, hogy előzze időben az önkormányzat részvételével működő társulásokkal való egyeztetés és a döntések meghozatala. Az egyeztetések és a döntési sorrend betartása a jegyző feladata.

55. § Az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól külön önkormányzati rendelet rendelkezik.

56. § Az önkormányzat által alkalmazott kormányzati funkciók rendjét a 3. számú függelék tartalmazza.

Az önkormányzat gazdálkodásának ellenőrzése

57. § Az önkormányzat gazdálkodását az Állami Számvevőszék ellenőrzi. Az önkormányzat működésének belső ellenőrzéséről a képviselő-testület éves belső ellenőrzési tervében foglaltak szerint, a Barcsi Többcélú Kistérségi Társulás keretében gondoskodik.

Társulások

58. § (1) Az önkormányzat a feladatainak hatékonyabb, célszerűbb, gazdaságosabb és észszerűbb megoldása érdekében társulásokban vesz részt.

(2) Az önkormányzat a 2. számú függelékben felsorolt társulásokban vesz részt.

59. § (1) A képviselő-testület tagja a barcsi kistérség települési önkormányzatai részvételével az önkormányzati közszolgáltatások ellátásának, valamint a kistérség összehangolt fejlesztésének előmozdítása céljából létrejött Barcsi Többcélú Kistérségi Társulásnak – továbbiakban: többcélú társulás.

(2) A képviselő-testület a többcélú társulás megállapodásában meghatározott feladatokon kívüli feladatok ellátására további együttműködési megállapodást köthet a kistérséghez vagy más kistérséghez tartozó önkormányzattal, és a megyei önkormányzattal.

(3) A képviselő-testület a többcélú társulással együttműködési megállapodást köthet a társulás egyes feladatainak a települési önkormányzat intézménye általi ellátására.

(4) A képviselő-testület rendeletben egyes feladat- és hatásköreinek ellátását a többcélú társulásra átruházhatja.

VII. Fejezet

Helyi népszavazás, népi kezdeményezés

60. § A képviselő-testület külön rendeletben szabályozza a helyi népszavazás és a népi kezdeményezés rendjét.

VIII. Fejezet

Záró rendelkezések

61. § Ez a rendelet 2020. március 13. napján lép hatályba. Hatályát veszti a Szervezeti és Működési Szabályzatról szóló 7/2007.(IV. 12.) önkormányzati rendelet, valamint az azt módosító önkormányzati rendeletek.

Rinyaújnép, 2020. március 12.
Istvánfi Brigitta Balla Róbert
polgármester jegyző
A rendelet kihirdetve: 2020. március 13.
Balla Róbert
jegyző

A képviselő-testület által a polgármesterre átruházott feladat- és hatáskörök

a)a képviselő – testület által jóváhagyott költségvetési előirányzatok között átcsoportosítás engedélyezése az önkormányzat adott évi költségvetési tervét jóváhagyó rendeletben meghatározott összeg erejéig,
b)közterület használat engedélyezése,
c)az önkormányzat tulajdonában lévő ingatlanok tekintetében tulajdonosi hozzájárulás megadása,
d)az önkormányzat tulajdonában lévő közutak tekintetében közútkezelői hozzájárulás megadása,
e)dönt a köztemetési ügyekben és intézkedik a köztemetés költségeinek hagyatéki teherként történő bejelentéséről, kötelezi az eltemettetésre kötelezett személyt a köztemetés költségeinek megtérítésére, illetve azt méltányosságból elengedi,
f)a képviselő-testület hatáskörébe tartozó szociális ellátás esetén, az eljárás során a végzési döntési formába tartozó hatásköröket gyakorolja,
g)ellátja a közfoglalkoztatással kapcsolatos munkáltatói jogok gyakorlását,
h)dönt a lakásfenntartási támogatásra, a temetési támogatásra, az óvodáztatási támogatásra, a beiskolázási támogatásra, a születési támogatásra, az idősek támogatására, a karácsonyi támogatásra, rendkívüli települési támogatásra való jogosultság megállapításáról,
i)dönt a szociális célú tűzifa juttatásra való jogosultság megállapításáról.

A képviselő-testület tagjainak névsora

1.Istvánfi Brigitta polgármester
2.Istvánfi György képviselő
3.Takács Gábor István képviselő
Rinyaújnép Község Önkormányzata részvételével létrejött társulások jegyzéke:
a)Barcsi Többcélú Kistérségi Társulás 7570. Barcs, Bajcsy-Zs. u. 46.

Kormányzati funkciók (cofog) rendje

Cofog száma

Cofog megnevezése

011130

Önkormányzatok és önkormányzati hivatalok jogalkotó és általános igazgatási tevékenysége

013320

Köztemető-fenntartás és működtetés

013350

Az önkormányzati vagyonnal való gazdálkodással kapcsolatos feladatok

041232

Start-munka program – Téli közfoglalkoztatás

041233

Hosszabb időtartamú közfoglalkoztatás

045160

Közutak, hidak, alagutak üzemeltetése, fenntartása

062020

Településfejlesztési projektek és támogatásuk

064010

Közvilágítás

066020

Város-, községgazdálkodási egyéb szolgáltatások

072112

Háziorvosi ügyeleti ellátás

074040

Fertőző megbetegedések megelőzése, járványügyi ellátás

082044

Könyvtári szolgáltatások

082091

Közművelődés – közösségi és társadalmi részvétel fejlesztése

104037

Intézményen kívüli gyermekétkeztetés

107055

Falugondnoki, tanyagondnoki szolgáltatás