Tényő Község Önkormányzatának Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában, és a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 143. § (4) d) pontjában kapott felhatalmazás alapján – figyelemmel a Mötv. 8. § (2) bekezdésére –, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) 5. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

Általános Rendelkezések

A rendelet célja

1. §

A rendelet célja Tényő község (a továbbiakban község) közigazgatási területére vonatkozó kötelező érvényű magatartási szabályok megállapításával elősegíteni a község területén a köztisztaság fenntartását, a köztisztaság helyzetének fokozatos javulását.

A rendelet hatálya

2. §

(1) A rendelet hatálya kiterjed a község közigazgatási területére és azon belül minden magánszemélyre, jogi személyre és jogi személyiséggel nem rendelkező társaságra, valamint valamennyi ingatlan, önálló lakó- és üdülőegység tulajdonosára, kezelőjére, használójára (a továbbiakban használó).

(2) E rendelet szabályait kell alkalmazni az egyes ingatlanok használóival, a közterületek, a közcélra megnyitott magánterületek tisztántartásával kapcsolatban.

(3) Nem terjed ki a rendelet a veszélyes hulladékokra, a közművel összegyűjtött háztartási szennyvízre és a velük összefüggő tevékenységekre.

Értelmező rendelkezések

3. §

(1) E rendelet alkalmazása szempontjából:

a) közterület: az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIIII. törvény 2. § 13. pontjában meghatározottak szerint.

b) tisztántartás: az egyes ingatlanok valamint közterületek tisztítása, hó- és síkosság mentesítése, illetőleg por-, sár-, ürülék és gyom-, valamint rovar- és rágcsálómentesítése,

c) közszolgáltató: az a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási engedéllyel rendelkező és a 2012.évi CLXXXV. törvény szerint minősített gazdálkodó szervezet, amely Tényő Község Önkormányzatával (a továbbiakban: önkormányzat) kötött hulladékgazdálkodási közszolgáltatási szerződés alapján hulladékgazdálkodási közszolgáltatást lát el.

Ingatlanok tisztántartása

4. §

(1) Az egyes ingatlanok tisztántartásáról és karbantartásáról az ingatlan használója, jogi személy, vagy jogi személyiséggel nem rendelkező társaság esetében annak vezetője (igazgató, elnök, ügyvezető, cégvezető stb.) köteles gondoskodni.

(2) Az ingatlanhasználónak az ingatlan tisztántartásával és karbantartásával kapcsolatos feladatai:

1. az ingatlan folyamatos gyommentesítése, az ingatlanon növő fű folyamatos kaszálása,
2. az ingatlan rovar- és rágcsáló mentesítése,
3. az ingatlanról az úttest vagy gyalogjáró terébe kinyúló ágak, bokrok nyesése és a nyesedék elszállíttatása.

Közterületek tisztántartása

5. §

(1) A közterületek tisztántartása, a közparkok ápolása és gyommentesítése, a burkolt területek és járdák síkosság mentesítése, valamint hóeltakarítása – a (2) bekezdésben, továbbá a 6. § és 7.§-okban foglaltak kivételével – az Önkormányzat feladata.

(2) A szilárd burkolatú utak tisztítása - az utakról szóló jogszabályok vonatkozó rendelkezéseinek megfelelően történik.

Az ingatlan használójának a közterület tisztántartásával kapcsolatos feladata

6. §

(1) Az ingatlanhasználónak a közterületek tisztántartásával és a zöldterületek ápolásával kapcsolatos feladatai:

1. az ingatlan előtti járda, úszótelek esetén az épület körüli járda, illetve járda hiányában egy méter széles területsáv, valamint a járda melletti zöldsáv úttestig terjedő teljes területének gondozása, tisztántartása, hulladék- és gyommentesítése, a burkolt területek síkosság mentesítése, valamint a hó eltakarítása. Amennyiben az ingatlant két közút is határolja, úgy ezek a feladatok mindkét közút irányában kötelezőek;
2. az ingatlan előtti, melletti nyílt árok és ennek műtárgyai tisztán tartása, hulladék- és gyommentesítése, valamint a csapadékvíz zavartalan lefolyását akadályozó anyagok és hulladékok eltávolítása;
3. az ingatlan előtti, melletti sövény folyamatos karbantartása, hogy az a közlekedést és a láthatóságot ne akadályozza.

(2) Amennyiben az ingatlanhasználó az (1) bekezdés a) - c) pontjaiban szereplő feladatait nem teljesíti, a szükséges munkálatokat az ingatlan használójának terhére, költségére és felelősségére az önkormányzat elvégeztetheti, ez azonban nem mentesíti a használót a bírság alól.  

(3) Az ingatlan melletti közterületi járdát rendszeresen le kell tisztítani. Tilos a járdán lévő hulladékot a járdát szegélyező parksávba, a csapadékvíz-elvezető rendszerbe és annak műtárgyaiba valamint az úttestre seperni. Ha a járda napközben többször beszennyeződik, szemetessé válik, a tisztítást meg kell ismételni. Az ingatlan használója a 7. §-ban meghatározottak szerint köteles a síkosság mentesítést elvégezni.

(4) Ha az önkormányzat egyes utcák járdáinak rendszeres vagy eseti takarítását saját hatáskörében biztosítja, ez az intézkedés nem érinti az ingatlan használójának kötelezettségét.

(5) A több épület elhelyezésére szolgáló építési teleknél (tömbtelek, úszótelek) az épület körüli járdát vagy az épület körüljárására szolgáló területet és azt, a közterületi járdával összekötő járdaszakaszt az épület használója vagy használói egyetemlegesen kötelesek tisztán tartani.

 (6) Az ingatlanok előtti nyílt csapadékvíz levezető árkokat feltölteni, betemetni nem lehet. Ha felszólítás ellenére a megadott határidőig az eredeti állapotot nem állítja vissza az ingatlan használója, tulajdonosa, úgy a szükséges munkákat az ingatlan használójának (tulajdonosának) terhére, költségére és felelősségére az Önkormányzat elvégezteti.

Hó- és síkosság mentesítés

7. §

(1) A járdáról letakarított havat a járda szélén úgy kell összegyűjteni, hogy a gyalog közlekedők számára egy gyalogos forgalmi sáv szabadon maradjon. Biztosítani kell a gyalogos átkelőhelyek megközelíthetőségét.

(2) Hórakást tilos felhalmozni.

• útkereszteződésben,
• útburkolati jeleken,
• tömegközlekedési járművek megállóhelyén,
• közszolgáltatási felszerelési tárgyra, (pl. vízelzáró csap, gázóra) és egyéb közlétesítmény (pl. lámpaoszlop, hirdetőoszlop stb.) köré,
• kapubejárat elé annak teljes szélességében, gyalogos átkelőhelynél.

 (3) Az ónos esőtől, jégtől, vagy hótól síkossá vált utak, járdák, lépcsők tisztítására a község közigazgatási területén csak környezetvédelmi szempontból veszélytelen szóróanyagot (fűrészpor, homok, faforgács, bazalt vagy dolomit zúzalék) lehet használni. Szükség esetén naponta többször is el kell végezni a síkosság-mentesítést.

Vendéglátó- és árusítóhelyek kötelezettsége

8. §

(1) A szórakoztató, vendéglátó- és árusítóhelyek, üzletek előtti járdaszakaszt, illetőleg ha a járda mellett zöldsáv is van, akkor az úttestig terjedő teljes területet a használó köteles tisztántartani, hó- és síkosság mentesíteni, a hulladékot eltávolítani, tekintet nélkül arra, hogy a hulladék az üzleti tevékenységből keletkezett-e.

(2) A tömeges forgalmat lebonyolító üzletek, vendéglátóegységek, vállalatok, intézmények bejáratai mellett a használó köteles gondoskodni a várható forgalomnak megfelelő mennyiségű közhasználatú hulladék gyűjtőedény (csikktartó) elhelyezéséről, javításáról, pótlásáról, továbbá a rendszeres kiürítéséről és tisztántartásáról gondoskodni.

(3) A közterület rendeltetéstől eltérő célra (árusítás, építési, szerelési munka stb.) történő használata esetén a használattal érintett terület közvetlen környezetét a használó köteles tisztántartani. A közterület-használói szerződésben a használót figyelmeztetni kell ezen kötelezettségére.

(4) Vásárok, búcsúk, sport- és egyéb rendezvények tartása idején a rendezvény szervezője köteles gondoskodni a várható forgalomnak megfelelő számú hulladékgyűjtő edény és illemhely biztosításáról, üzemeltetéséről, valamint a rendezvény alatt és azt követően a terület tisztántartásáról, továbbá a keletkezett hulladék elszállításáról.

A közterületek szennyeződésének megelőzése

9. §

(1) A közterületeket beszennyezni tilos. A köztisztaság megóvása érdekében közterületen bárminemű hulladékot vagy elhasznált tárgyat elszórni, eldobni tilos. Közterületi tárgyak, úttest, járda, falak engedély nélküli feliratozása, firkálása, festékkel vagy más anyaggal történő mázolása, bekenése tilos. Tilos szennyvíznek vagy egészségre ártalmas folyadéknak a közterületre juttatása.

(2) Eldugulás okozására alkalmas, valamint környezetre veszélyes anyagokat a szennyvíz és csapadékcsatornába dobni, önteni, vagy bevezetni tilos.

(3) Közterületen a hulladék elhelyezésére gyűjtőedények és kiépített gyűjtőpontok szolgálnak. Hulladékot tilos azok mellé és a közterületen máshol elhelyezni.

(4) A közterületen elhelyezett berendezési és felszerelési tárgyakat beszennyezni és megrongálni tilos.

(5) A közterületen lévő fák, díszcserjék, növények megsértése, leszakítása, kiirtása tilos.

(6) Állati hullát, undort keltő anyagot, valamint olyan szerves, vagy szervetlen anyagot, mely a környezetet szennyezheti, a szomszédos terület használóinak egészségét veszélyezteti, sem közterületen, sem magánterületen felhalmozni tilos.

 (7) A közterületet emberi és állati ürülékkel szennyezni tilos. Az állati ürülék eltakarításáról az állat gazdája (sétáltatója, tulajdonosa) haladéktalanul köteles gondoskodni.

Szennyező anyagok szállítása

10. §

(1) Bűzös anyagokat csak légmentesen zárható tartállyal felszerelt járművön szabad szállítani.

(2) Porképző vagy könnyen lesodródó anyagokat csak zárt járművön, vagy rögzített ponyvával letakarva szabad szállítani.

(3) Ha a közterületen anyag, vagy egyéb áruszállítás esetén a le- és felrakodásnál és egyéb esetekben hulladék, vagy más szennyeződés keletkezik, annak eltakarításáról, helyreállításáról a szállítással megbízott és az, akinek részére a szállítás, vagy munkavégzés történt, egyetemlegesen kötelesek gondoskodni.

(4) Közterületen szilárd és folyékony hulladék csak az erre vonatkozó jogszabályi előírásoknak megfelelően, a környezet lehető legnagyobb kíméletével és úgy szállítható, hogy a szállítmányból kihullás, kiporzás, csepegés, elszóródás ne keletkezzen.

A járművek üzemben tartóinak kötelezettsége

11. §

Ha a jármű üzemeltetése során a közút, közterület beszennyeződik, a jármű üzembentartója köteles a szennyeződés eltávolításáról azonnal gondoskodni.

Építési és bontási területek tisztántartása

12. §

(1) Építési, bontási vagy felújítási munkálatokkal érintett ingatlan tisztántartása, valamint a munkálatok során keletkező háztartási és egyéb nem veszélyes hulladék megfelelő kezelése az ott munkát végző kivitelező és a tulajdonos együttes feladata.

(2) Építésnél, tatarozásnál, bontásnál, valamint az úttest felbontásánál a keletkezett por és szenny elterjedését meg kell akadályozni, a porképző anyagokat vízzel locsolni kell. Az úttesten, járdákon az építőanyagot úgy kell tárolni, hogy az ne szennyezze a közterületet. Az építőanyagot a közterület használatra vonatkozó rendelet előírásai szerint kell tárolni.

(3) A magasabb szintű jogszabály által meghatározott építtető a veszélyesnek nem minősülő építési és bontási hulladékot engedéllyel rendelkező hulladékkezelőnek köteles átadni.

(4) Eldugulás vagy rongálódás okozására alkalmas anyagot (hulladékot, törmeléket, iszapot, papírt, tűz- vagy robbanásveszélyes anyagot stb.) szennyvíz és csapadékvíz csatornába szórni, önteni vagy bevezetni tilos. szerves, vagy szervetlen anyagot, mely a környezetet szennyezheti, a szomszédos terület használóinak egészségét veszélyezteti, sem közterületen, sem magánterületen felhalmozni tilos.

Vegyes és záró rendelkezések

13. §

(1) E rendelet alkalmazásában a község közigazgatási területén a közösségi együttélés alapvető szabályai megsértésének minősül, ha természetes személy, jogi személy, vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet a

1. 4.§ (2) bekezdésében;
2. 6.§ -ban;
3. 7. § -ban;
4. 8. § -ban;
5. 9. §-ban;
6. 10. § -ban;
7. 11. § -ban;
8. 12. § -ban;

előírt kötelezettségek teljesítését elmulasztja, vagy a körülírt tilalmakat megszegi, és ez a magatartása nem minősül szabálysértésnek vagy bűncselekménynek.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott kötelezettségek elmulasztójával, vagy a tilalmak megszegőjével szemben 5.000,- Ft-tól 150.000 Ft-ig terjedő pénzbírság (közigazgatási bírság) szabható ki.

(3) Az eljárás lefolytatására a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) szabályait kell alkalmazni.

(4) Az (1) bekezdésében meghatározott kötelezettségek elmulasztása, vagy a tilalmak megszegése miatt lefolytatott eljárás kizárólag hivatalból indítható, amely akkor sem minősül kérelemre indult eljárásnak, ha azt természetes személy, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet jelenti be.

(5) A közigazgatási bírság mértékének megállapítása során – a Ket. 94/A. § (1) bekezdésében foglaltakon túl – mérlegelni kell:

a) a magatartás, vagy mulasztás súlyát és a felróhatóság mértékét,

b) az érintett szociális és vagyoni helyzetét, jövedelmi viszonyait, amennyiben azok a hatóság rendelkezésére álló adatokból megállapíthatók, illetve azokat az erre vonatkozó felhívásra önként igazolja.

(6) Nem indítható a közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartásra eljárás, ha a jogsértő magatartásnak az eljárásra jogosult hatóság tudomására jutásától számított 30 nap, vagy az elkövetéstől számított hat hónap eltelt. A hat hónapos határidő kezdő napja

1. az a nap, amikor a jogsértő magatartás megvalósul;
2. jogellenes állapot fenntartása esetén az a nap, amikor ez az állapot megszűnik.

 (7) Az (1) bekezdésben meghatározott kötelezettségek elmulasztása, vagy a tilalmak megszegése miatti hatósági eljárás lefolytatása és a cselekmény elbírálása a Polgármester hatáskörébe tartozik, jogorvoslat iránti kérelmet Tényő Község Önkormányzatának Képviselő-testületéhez lehet benyújtani.

14. §

 (1) A pénzbírság kiszabása helyett „felszólítás” alkalmazható, amennyiben a magatartás, vagy mulasztás az elkövetés körülményeire tekintettel csekély súlyú, és a magatartás, vagy mulasztás elkövetője személyi körülményeire is figyelemmel, ettől az intézkedéstől kellő visszatartó erő várható.

(2) A közigazgatási bírság kiszabása miatt lefolytatott eljárás nem mentesít a közterület - használati díj fizetési, illetve az elkövetőt a helyreállítási kötelezettség alól.

15. §

Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.