1. § E rendelet alkalmazásában

• a) környezettanulmány: a kérelmező és családja vagyoni, jövedelmi, szociális körülményeit feltáró, az ellátást igénylő bejelentett lakó- vagy tartózkodási helyén a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény szemlére irányadó rendelkezéseinek alkalmazásával lefolytatott helyszíni ellenőrzés során felvett jegyzőkönyv;
• b) különös méltánylást érdemlő eset: olyan élethelyzet, amelyre tekintettel a kérelem elutasítása
  • ba) az ellátást igénylő vagy családtagja életét, testi épségét, egészségét közvetlenül veszélyeztetné,
  • bb) az ellátást igénylőt és családját súlyos nélkülözésnek tenné ki, avagy az egyébként
  • bc) az ellátást igénylőre és családjára nézve rendkívül méltánytalan lenne.

2. § A rendelet területi hatálya Tiszacsege város közigazgatási területére terjed ki, a személyi hatály megállapításánál a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló törvény rendelkezései az irányadóak.

3. § (1) A Képviselő-testület az e rendeletben szabályozott települési támogatással, valamint köztemetéssel kapcsolatos hatásköreit a polgármesterre ruházza át.

(2) A polgármester a Szociális Iroda, valamint a Gyermekjóléti és Családsegítő Szolgálat javaslatára segély kifizetését engedélyezhet.

4. § (1) Az e rendeletben szabályozott pénzbeli és természetbeni szociális ellátások megállapítására irányuló kérelmek Tiszacsege Város Önkormányzatának Polgármesteri Hivatalánál (a továbbiakban: Polgármesteri Hivatal), támogatási formánként egyedileg meghatározott adattartalommal rendszeresített formanyomtatványokon, írásban, postai úton vagy ügyfélfogadási időben személyesen terjeszthetőek elő.

(2) A kérelmekhez az ellátást igénylő és családja jövedelmi, szociális körülményeit feltáró, e rendeletben nevesített nyilatkozatokat, igazolásokat – jogszabály eltérő rendelkezésének hiányában – minden esetben csatolni kell.

(3) A (2) bekezdésben foglaltakra tekintettel valamennyi kérelem mellékletét képező jövedelemnyilatkozat a 1. mellékletben megjelölt adatokat tartalmazza.

(4) A beadványokhoz a (3) bekezdésben rögzítettek szerint csatolni rendelt nyilatkozatokban foglaltak alátámasztására a rendelkezésre álló, nyilvános vagy hivatalból beszerezhető adatokon túl a kérelmező és családja szociális körülményeit, jövedelmének típusát, mértékét hitelt érdemlően igazoló köz- vagy teljes bizonyító erejű magánokiratok szolgálhatnak.

5. § (1) A Polgármesteri Hivatal a szociális ellátás iránti kérelmeket döntésre előkészíti, majd a szociális hatáskör – igény elbírálására jogosult – gyakorlójához továbbítja.

(2) A kérelmek megalapozottságát, az azokban és a csatolt nyilatkozatokban, igazolásokban feltüntetett adatok valóságtartalmát kétség esetén környezettanulmány készítésével szükséges tisztázni.

(3) Amennyiben környezettanulmány felvételére az igénylő vagy valamely családtag együttműködési készségének hiányára visszavezethető okból kifolyólag a (2) bekezdés szerint nincs lehetőség, a kérelmet a rendelkezésre álló adatok mérlegelésével kell megítélni.

(4) Az ellátási igényeket a szociális hatáskör gyakorlója a kérelemben foglaltak alapján, a jogszabály vagy e rendelet vonatkozó előírásaira tekintettel hiánytalanul csatolt mellékletekben rögzítettekre, valamint az esetleges környezettanulmány megállapításaira figyelemmel bírálja el.

6. § Az e rendeletben szabályozott pénzbeli szociális ellátásokat – a kérelmező által megjelölt – számlára utalással, ennek hiányában pénztári kifizetés vagy postai kiutalás útján, minden hónap tizedik napjáig, eseti támogatások alkalmával az ellátást megállapító határozat jogerőre emelkedését követő nyolc munkanapon belül kell folyósítani.

7. § (1) A szociális hatáskör gyakorlója az e rendeletben szabályozott rendszeres ellátásokat a folyósítás időtartama alatt, az egyedi juttatásokat az igénybevételt követő három hónapon belül szükség szerint – a jogosultság megalapozottságát érintő kétely felmerülése esetén – ellenőrzi.

(2) Az ellátásban részesülő az (1) bekezdésben meghatározott – a támogatás felülvizsgálatára irányuló – eljárás során köteles maradéktalanul együttműködni.

(3) Az együttműködés (2) bekezdésben rögzített kötelezettségének megszegése – a különös méltánylást érdemlő esetek kivételével – az ellátás megszüntetését eredményezi, megtérítési igényt alapozva meg.

8. § A szociális hatáskör gyakorlója az e rendelet megsértésével, a szükséges feltételek hiányában, jogosulatlanul és rosszhiszeműen igénybe vett ellátás összegének, pénzegyenértékének, valamint a felmerülő kamat összegének – teljes vagy részleges – elengedéséről, részletfizetési kedvezmény biztosításáról kizárólag különös méltánylást érdemlő esetben határozhat.

9. § (1) A polgármester a létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, valamint az időszakosan vagy tartósan létfenntartási gonddal küzdő személyek részére rendkívüli települési támogatást nyújt.

(2) Rendkívüli települési támogatásban elsősorban azokat a személyeket indokolt részesíteni, akik önmaguk, illetve családjuk létfenntartásáról más módon nem tudnak gondoskodni vagy alkalmanként jelentkező többletkiadások - így különösen betegséghez, halálesethez, elemi kár elhárításához, a válsághelyzetben lévő várandós anya gyermekének megtartásához, iskoláztatáshoz, a gyermek fogadásának előkészítéséhez, a nevelésbe vett gyermek családjával való kapcsolattartásához, a gyermek családba való visszakerülésének elősegítéséhez kapcsolódó kiadások - vagy a gyermek hátrányos helyzete miatt anyagi segítségre szorulnak.

(3) A rendkívüli települési támogatás kérelemre és hivatalból - különösen nevelési-oktatási intézmény, gyámhatóság vagy más családvédelemmel foglalkozó intézmény, illetve természetes személy vagy a gyermekek érdekeinek védelmét ellátó társadalmi szervezet kezdeményezésére - is megállapítható.

(4) Rendkívüli települési támogatásra az a személy jogosult,

• a) akinek családjában az egy főre számított havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének kétszázötven százalékát,
• b) egyedül élő személy esetén, akinek jövedelme az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének háromszáz százalékát

nem haladja meg.

(5) Természetbeni formában kell megítélni a rendkívüli települési támogatást, amennyiben az igény arra irányul, vagy az a kérelmező és családja vagyoni, jövedelmi, szociális körülményeire figyelemmel indokolt.

(6) A rendkívüli települési támogatás legmagasabb összege 50 000 forint.

(7) A szociális hatáskör gyakorlója a (4) bekezdésben megjelölt értékhatárt különös méltánylást érdemlő esetben legfeljebb száz százalékkal emelheti.

(8) A pénzbeli vagy természetbeni rendkívüli települési támogatás megállapítása iránti kérelem a 2. melléklet szerinti nyomtatványon a Polgármesteri Hivatalban terjeszthető elő.

10. § (1) Az elhunyt eltemettetésének költségeihez való hozzájárulásként megállapított rendkívüli települési támogatás összege a helyben szokásos legolcsóbb temetés költségének tíz százaléka.

(2) A helyben szokásos legolcsóbb temetés költsége 150 000 forint.

(3) A szociális hatáskör gyakorlója a (1) bekezdésben megjelölt értékhatárt különös méltánylást érdemlő esetben a temetés költségeinek száz százalékáig emelheti.

(4) Az (1) bekezdés szerinti rendkívüli települési támogatás megállapítására irányuló kérelem a temetést követő harminc napon belül, a Polgármesteri Hivatalban a 2. melléklet szerinti nyomtatványon terjeszthető elő.

(5) A kérelemhez mellékelni kell a temetés költségeiről kiállított számlák eredeti példányait.

(6) A (4) bekezdésben rögzített határidőn túl benyújtott igényt érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani.

11. § Hatályát veszti.

12. § (1) Lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez nyújtott települési támogatás (a továbbiakban: lakásfenntartási települési támogatás) a szociálisan rászoruló háztartások részére a háztartás tagjai által lakott lakás, vagy nem lakás céljára szolgáló helyiség fenntartásával kapcsolatos rendszeres kiadásaik viseléséhez nyújtott hozzájárulás. Az önkormányzat a villanyáram- és a vízfogyasztás költségeihez lakásfenntartási települési támogatást nyújt.

(2) A lakásfenntartási települési támogatást elsősorban természetbeni szociális ellátás formájában, és a lakásfenntartással kapcsolatos azon kiadásokhoz kell nyújtani, amelyek megfizetésének elmaradása a kérelmező lakhatását a legnagyobb mértékben veszélyezteti.

(3) Lakásfenntartási települési támogatásra jogosult az a személy, akinek a háztartásában az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének kétszázötven százalékát. Az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem megegyezik a háztartás összjövedelmének és a fogyasztási egységek összegének hányadosával.

(4) A lakásfenntartási települési támogatás tekintetében fogyasztási egység a háztartás tagjainak a háztartáson belüli fogyasztási szerkezetet kifejező arányszáma, ahol

• a) a háztartás első nagykorú tagjának arányszáma 1,0,
• b) a háztartás második nagykorú tagjának arányszáma 0,9,
• c) a háztartás minden további nagykorú tagjának arányszáma 0,8,
• d) a háztartás első és második kiskorú tagjának arányszáma személyenként 0,8,
• e) a háztartás minden további kiskorú tagjának arányszáma tagonként 0,7.

(5) Ha a háztartás

• a) (4) bekezdés a)-c) pontja szerinti tagja magasabb összegű családi pótlékban vagy fogyatékossági támogatásban részesül, vagy
• b) (4) bekezdés d) vagy e) pontja szerinti tagjára tekintettel magasabb összegű családi pótlékot folyósítanak,

a rá tekintettel figyelembe vett arányszám 0,2-del növekszik.

(6) Ha a háztartásban gyermekét egyedülállóként nevelő szülő - ideértve a gyámot és a nevelőszülőt - él, a rá tekintettel figyelembe vett arányszám 0,2-del növekszik.

(7) A lakásfenntartási települési támogatás egy hónapra jutó összege

• a) amennyiben az egy főre jutó jövedelem nem éri el az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének százhuszonöt százalékát, akkor 1 000 Ft,
• b) amennyiben az egy főre jutó jövedelem eléri az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének százhuszonöt százalékát, de nem haladja meg a kétszázötven százalékát, akkor 500 Ft.

(8) A kérelmet a 3. melléklet szerinti formanyomtatványon kell benyújtani.

(9) A lakásfenntartási települési támogatás iránti kérelmet 30 napon belül kell elbírálni.

(10) A támogatás egyéves időtartamra kerül megállapításra.

(11) A természetbeni szociális ellátás formájában megállapított lakásfenntartási támogatás folyósítása a szolgáltató részére történik és annak összegét a támogatással érintett költség(ek) tekintetében a szolgáltató írja jóvá.

(12) Lakásfenntartási települési támogatás ugyanazon lakásra csak egy jogosultnak állapítható meg, függetlenül a lakásban élő személyek és háztartások számától.

(13) A lakásfenntartási települési támogatásra való jogosultságot meg kell szüntetni, amennyiben a támogatás jogosultjának megváltozik a lakcíme, vagy elhalálozik.

(14) Lakcímváltozás, vagy a jogosult halála esetén a támogatásra való jogosultságot a változás hónapjának utolsó napjával kell megszüntetni.

(15) Nem állapítható meg lakásfenntartási települési támogatás annak, aki normatív lakásfenntartási támogatásban részesül.

13. § (1) A polgármester átruházott hatáskörben, gyógyszerkiadások viseléséhez nyújtott települési támogatásra való jogosultságot állapít meg azon szociálisan rászoruló

• a) személy részére, akinek családjában az egy főre számított havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének százötven százalékát, illetve az
• b) egyedül élő személy javára, akinek jövedelme az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének kétszáz százalékát

nem haladja meg, amennyiben havi rendszeres gyógyító ellátási költségének mértéke az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének huszonöt százalékát eléri.

(2) A jogosultságot egyéves időtartamra lehet megállapítani.

(3) A gyógyszerkiadások viseléséhez nyújtott települési támogatás összege havonta 6 000 Ft.

(4) Az (1) bekezdés szerinti gyógyszerkiadások viseléséhez nyújtott települési támogatásra való jogosultság megállapítása iránti kérelem a Polgármesteri Hivatalban 4. mellékletben szereplő nyomtatványon terjeszthető elő.

(5) A rendszeres gyógyító ellátási költség a háziorvos igazolása alapján kerül megállapításra. Az igazolás formanyomtatványát az 5. melléklet tartalmazza.

(6) A (4) bekezdés szerinti háziorvosi igazoláson kizárólag a kérelmező személyes szükségletének kielégítéséhez szükséges gyógyszereket lehet feltüntetni.

(7) Nem állapítható meg gyógyszerkiadások viseléséhez nyújtott települési támogatás annak, aki közgyógyellátásban részesül.

14. § (1) A polgármester az eltemettetésre köteles személyt különös méltánylást érdemlő esetben a köztemetés költségeinek megtérítése alól a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló törvényben foglaltak szerint részben vagy egészben mentesítheti.

(2) Részben mentesíthető a köztemetés költségeinek megtérítése alól az a szociálisan rászoruló

• a) személy, akinek családjában az egy főre számított havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének százötven százalékát, illetve az az
• b) egyedül élő személy, akinek jövedelme az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének kétszáz százalékát

nem haladja meg.

(3) A köztemetés költségeinek megtérítése alól teljesen mentesíthető az a szociálisan rászoruló

• a) személy, akinek családjában az egy főre számított havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét, illetve az az
• b) egyedül élő személy, akinek jövedelme az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének százötven százalékát

nem haladja meg.

(4) A köztemetés költségeinek megtérítése alóli teljes vagy részleges mentesítésre irányuló kérelem a Polgármesteri Hivatalban e célra rendszeresített nyomtatványon terjeszthető elő.

15. § Hatályát veszti.

16. § Hatályát veszti.

16/A. § (1) A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló törvényben meghatározott feladatokat ellátó Szociálpolitikai Kerekasztal (a továbbiakban: Kerekasztal) tagjai:

• a) a polgármester,
• b) a képviselő-testület Szociális és Egészségügyi Bizottságának elnöke,
• c) a képviselő-testület Pénzügyi és Ügyrendi Bizottságának elnöke,
• d) a Családsegítő Szolgálat képviselője és
• e) a Tiszacsege Roma Nemzetiségi Önkormányzat elnöke.

(2) A Kerekasztal szükség szerint, de évente legalább egy alkalommal ülésezik.

(3) A Kerekasztal üléseit a polgármester hívja össze.

(4) A Kerekasztal döntéseit a jelenlévő tagok egyszerű szótöbbségével, nyílt szavazással hozza meg. A Kerekasztal a döntéshozatal során akkor határozatképes, ha az ülésen tagjainak több mint a fele jelen van. A tagok jelenlétéről jelenléti ívet kell vezetni.

(5) A Kerekasztal ülései nyilvánosak.

17. § Ez a rendelet a 2015. március 1. napján lép hatályba.

18. § (1) Hatályát veszti a szociális ellátások rendjéről szóló 29/2013. (XII. 23.) önkormányzati rendelet.