Nemeskisfalud Község Önkormányzata Képviselő-testületének 17/2013. (XI.21.)D) önkormányzati rendelete

a szociális és gyermekvédelmi pénzbeni, természetbeni és intézményi ellátások helyi szabályozásáról

Hatályos: 2020. 12. 03 - 2021. 06. 10

Nemeskisfalud Község Önkormányzata Képviselő-testületének 17/2013. (XI.21.)D) önkormányzati rendelete

a szociális és gyermekvédelmi pénzbeni, természetbeni és intézményi ellátások helyi szabályozásáról

Nemeskisfalud Községi Önkormányzat Képviselő-testülete az Alaptörvény 31. cikke 2 bekezdése valamint az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdése, valamint 1993. évi III. tv. a Szociális törvény 10. §(1) 25. §(3) b.) pontja bb.) alpontja , 26§-a, 32. §(1) bekezdés b.) pontja, 32. §(2) , 33. §7) bekezdése , 37. §(1) d.) pontjában,38§(9) 37/A§ (3) 43/B § (1) és (3) bekezdései 45. §-a 47. §-a (1) és (2a) bekezdései, 48. § ( 4) bekezdése 50. §(3) bekezdése,60. §(3, (4)bekezdései, 62. §(2) bekezdése,90. §(3) bekezdése92. §(1) és (2) bekezdése 115. §(3) bekezdése 132. § (4) bekezdésben 140/R §-ában ) bekezdéseiben, a gyermekvédelemről és gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. tv. (továbbiakban: Gyvt.) 18. § (2); 20. §(9) bekezdése ; 29. § (1) és (2) 131§ (1) bekezdésében és a 148. §(5) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján az alábbi rendeletet alkotja:

I. FEJEZET Általános rendelkezések

A rendelet hatálya

1. §

.

A rendelet :

(1) Területi hatálya Nemeskisfalud község önkormányzata közigazgatási területére terjed ki

(2) A rendelet személyi hatálya a Szociális igazgatásról és ellátásról szóló 1993 évi III. tv ( a továbbiakban :Sztv.) 3. §-ában meghatározott személyekre terjed ki.

(3) E rendelet tárgyi hatálya az alábbi ellátásokra terjed ki :

a) pénzbeni és természetbeni ellátások :

aa) Sztv. 43/B. § -ába foglalt ápolási díj ,

ab) aktív korúak ellátása :rendszeres szociális segély, foglakoztatást helyettesítő támogatás

ac.) lakásfenntartási támogatás ,

ad) önkormányzati segély ,

ae) köztemetés ,

af) közgyógyellátás ,

ag) természeti erők okozta kárenyhítési támogatást,

Szociális szolgáltatások

ba.) falugondnoki szolgálat ,

bb) étkeztetés

bc) jelzőrendszeres házi segítségnyújtás

bd.) támogató szolgálat

be.) idősek nappali ellátása

bf, ) gyermekek ellátásával kapcsolatban gyermekjóléti szolgáltatás

bg.) bölcsődei ellátás

(4) E rendeletben szabályozott természeti erők okozta kárenyhítési támogatás ellátás Nemeskisfalud községben állandó bejelentett lakcímmel rendelkező személyekre terjed ki.

2. §

.

Értelmező rendelkezések

1. adós: az a lakás használatára jogosult személy, aki a lakást ténylegesen használja, és akinek a kérelem benyújtását megelőzően legalább hat havi, 50.000 Ft-ot meghaladó hátraléka áll fenn, vagy akinél közüzemi díj tartozása miatt a szolgáltatást kikapcsolták.

2. hátralék: a hitelezők felé az esedékességkor és azt követően sem teljesített fizetési kötelezettség.

3. hitelező: pénzintézet, közüzemi szolgáltató, bérlakás kezelője, aki felé az adósnak tartozása van.

4. adósság: a kérelem benyújtásakor igazoltan fennálló hátraléknak a hitelezők által nyújtott kedvezményekkel csökkentett összege.

3. §

.

(1) Környezettanulmány: a kérelmező családi és vagyoni viszonyainak esetenkénti helyszíni ellenőrzése.

2. Vagyon: a vagyon tekintetében az Sztv.) 4. § (1) bek. b.) pontjában meghatározottakat kell figyelembe venni.

(3) Közfoglalkoztatás: a Nemzeti Közfoglalkoztatás Programja alapján szervezett foglalkoztatási forma.

(4) Foglalkoztató intézmény: a közfoglalkoztatás számára helyet adó jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező egyéb szervezet.

(5) Munkáltató: a foglalkoztató intézmény munkáltatói jogkörrel rendelkező vezetője

Általános eljárási rendelkezések

4. §

.

(1) A pénzbeli és természetben nyújtott szociális ellátások iránti kérelmet, ha magasabb szintű jogszabály vagy e rendelet másként nem rendelkezik az erre rendszeresített formanyomtatványon a Böhönyei Közös Önkormányzati Hivatalnál ( továbbiakban Hivatal) lehet benyújtani Az ellátást igénylő a kérelmét a „A személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások igénybevételéről” szóló 9/1999.(XI.24.) SZCSM rendelet 1. számú melléklete szerinti formanyomtatványon nyújthatja be.

(2) Amennyiben az e rendeletben szabályozott szociális alapszolgáltatások biztosítása társulás keretében fenntartott intézmény (Böhönyei Szociális Alapszolgáltató Központ,illetve a Marcali Szociális Szolgáltató Központ ) útján történik az alapszolgáltatás igénybevétele iránti kérelmet a Központok vezetőjéhez lehet szóban vagy írásban előterjeszteni.

(3) A kérelmet – ha törvény másként nem rendelkezik – az a szociális hatáskört gyakorló szerv bírálja el, amelynek illetékességi területén a kérelmező lakcíme van. A kérelmező lakcíme az a lakóhely vagy tartózkodási hely, ahol életvitelszerűen lakik. A lakcím megállapítása szempontjából a személyiadat-és lakcímnyilvántartás adatai az irányadók.

(4) A kérelemhez csatolni kell a kérelmező és családtagjai jövedelemviszonyairól szóló igazolásokat, melynek irányadó időszakára az Sztv. 10§ (1) bekezdésében meghatározottakat kell figyelembe venni.

(5) A jövedelem igazolható:

- munkabérből származó jövedelem esetén, a munkáltató által kiállított igazolással. Amennyiben az adott hónapban 13. havi munkabér, illetve más jogcímen egy-egy többletjuttatás is kifizetésre került, annak összegét a havi munkabértől elkülönítve kell feltüntetni;

- munkanélküli ellátás esetén a munkaügyi kirendeltség által kiállított igazolással,

- nyugdíj illetve nyugdíjszerű ellátás esetén, a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság által a tárgyév elején megküldött elszámolási lappal, vagy a megelőző hónapban kifizetett ellátás igazoló szelvényével, és a nyugdíjas igazolvány fénymásolatával;

- őstermelők esetén a bevételről vezetett dokumentum fénymásolatával, illetve az NAV által kiállított igazolással, továbbá támogatás esetén a támogatás összegéről szóló igazolással;

- vállalkozásból származó jövedelem esetén az NAV igazolásával, továbbá az adóbevallással nem lezárt időszakra vonatkozóan az egy havi átlagjövedelemről szóló könyvelői igazolással, ennek hiányában az érintett nyilatkozatával;

- alkalmi munka esetén a havi átlagos nettó jövedelemre vonatkozó nyilatkozattal és az alkalmi munkavállalói kiskönyv fénymásolatával;

- tartásdíj esetén a ténylegesen felvett tartásdíjról szóló irattal (elismervény, postai feladóvevény stb.) és a szülők közötti egyezséget tartalmazó közokirattal, vagy a teljes bizonyító erejű magánokirattal, illetve a tartásdíj megállapításáról szóló jogerős bírói ítélettel, állam által megelőlegezett gyermektartásdíjról a gyámhivatal határozatával;

- ösztöndíjról a felsőfokú oktatási intézmény igazolásával;

- a munkaügyi kirendeltség igazolása arról, hogy a támogatást igénylő személy és nagykorú családtagja regisztrált munkanélküli és támogatásban nem részesül;

- az a.)-j.) pontokba nem tartozó jövedelmek esetén egyéb, a jövedelem típusának megfelelő igazolással;

- amennyiben a c.), d.) és i.) pontban meghatározott ellátások folyószámlára kerülnek átutalásra, úgy a jövedelem a bankszámlakivonattal is igazolható.

(6) A havi rendszeres szociális ellátásokat utólag, minden hónap 5.-éig kell folyósítani. A kifizetés történhet postai úton, illetve a jogosult kérelme alapján annak bankszámlájára.

(7) A nem havi rendszerességgel nyújtott szociális ellátás kifizetése, a létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került személy kérelmére vagy hivatalból, a (5) bekezdésben meghatározottakon túl házipénztárból is kifizethető. Erről a határozatban rendelkezni kell.

5. §

.

1. A kérelmező a kérelmében saját, valamint a vele egy háztartásban lakó személyek adatairól, jövedelmi viszonyairól köteles nyilatkozni, továbbá a jövedelmi adatokra vonatkozó bizonyítékokat a kérelem benyújtásával egyidejűleg kell becsatolnia.

A pénzbeli és természetbeni szociális ellátások megállapítása iránti kérelem tartalmazza:

- az ellátást igénylő személynek az Sztv. 18. §-ának a.) c.) h.) pontjában szereplő adatait, valamint az egységes szociális nyilvántartásról szóló törvényben szereplő adatokat,

- az igényelt szociális ellátás jogosultsági feltételeire vonatkozó adatokat, nyilatkozatokat.

2. A jövedelemtől függő szociális ellátások esetében a jövedelem típusának megfelelő igazolás vagy annak fénymásolata a jövedelemről tett nyilatkozat melléklete, minden esetben benyújtandó.

3. Amennyiben a jövedelemszámításnál irányadó időszakban az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege változik, akkor időarányosan annak az időszaknak az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegével kell számolni, amelynek a nettó jövedelemét a kérelmező igazolja

4. Amennyiben a pénzbeli és természetbeni ellátás iránti kérelemben előadott életkörülmények vizsgálata kapcsán a kérelem megalapozott elbírálása szükségessé teszi, az igénylőnél környezettanulmányt kell készíteni.

5. Nem kell környezettanulmányt készíteni az igénylőről, ha életkörülményeit a Hivatal már bármely ügyben vizsgálta és azokban lényeges változás nem feltételezhető.

6. §

.

A képviselő-testület és a polgármester hatáskörébe tartozó pénzbeni és természetbeni szociális ellátás esetén, a közigazgatási hatósági eljárás során valamennyi végzés meghozatalára vonatkozó hatáskör gyakorlását a jegyzőre ruházza át . A jegyző jogosult a döntést nem igénylő eljárási cselekményekben történő eljárásra.

7. §

.

A rendszeres ellátások folyósítása havonta utólag, kifizetése minden hónap 5-éig, nem rendszeres ellátások kifizetése a határozat jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül a pénztárból, kérelem esetén átutalással történik. A házipénztárból történő döntést követő azonnali kifizetés létfenntartást veszélyeztető, rendkívüli élethelyzetbe került személy esetében történhet.

8. §

.

(1) A rendszeres szociális segély, lakásfenntartási támogatás, önkormányzati segély egészben, vagy részben természetbeni szociális ellátás formájában is nyújtható. A folyósítás módjáról az ellátást megállapító határozatban rendelkezni kell.

(2) A rendszeres szociális segély természetbeni szociális ellátás formájában akkor nyújtható, ha a családban a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997.évi XXXI. törvény 68. §-a szerint védelembe vett gyermek él.

9. §

.

A szociális ellátásra való jogosultság elbírálásához, ha a kérelmező életvitele alapján vélelmezhető, hogy a jövedelemigazolásban feltüntetett összegen felül egyéb jövedelemmel is rendelkezik, a kérelmező kötelezhető arra, hogy családja vagyoni viszonyairól a 63/2006.(III.27.) Korm. rendelet 1. sz. melléklete szerinti formanyomtatványon nyilatkozzék.

10. §

.

A határozatlan időre megállapított ellátások esetén a jogosultság fennállását – ha a jogszabály másként nem rendelkezik – az ellátás megállapítását követően naptári évenként egy alkalommal ismételten vizsgálni kell, ennek tényét – azaz a továbbfolyósíthatóságot – az ügyiratban rögzíteni kell.

II. FEJEZET Szociális rászorultságtól függő pénzbeli ellátások

Az aktív korú nem foglalkoztatottak együttműködési kötelezettsége szabályai

11. §

.

Az aktív korú nem foglalkoztatott személy a rendszeres szociális segély megállapításának, folyósításának feltételeként a Somogy Megyei Kormányhivatal Marcali Járási Hivatala Marcali Járási Munkaügyi Kirendeltségével és a Böhönyei Szociális Alapszolgáltatási Központtal köteles együttműködni.

Az aktív korú rendszeres szociális segélyezettek foglalkoztatása, továbbá az együttműködés eljárási szabályai

12. §

.

(1) Az önkormányzat az aktív korú, nem foglalkoztatott személyek munkaerőpiaci helyzetének javítása érdekében foglalkoztatást szervez, melynek keretében különösen a rendszeres szociális segélyt kérelmező igényjogosult személyek foglalkoztatását kell biztosítani. A foglalkoztatási kötelezettség közfoglalkoztatás biztosításával teljesíthető.

(2) Az aktív korúak ellátására jogosult személyeknek a közfoglalkoztatásban történő részvételt akadályozó vagy kizáró családi körülményeire, egészségi vagy mentális állapotára tekintettel az alábbi élethelyzetek vehetők figyelembe:

- egészségkárosodás 40% (orvosi szakvélemény alapján)

- terhesség (orvosi szakvélemény alapján)

- pszichiátriai kezelés (orvosi szakvélemény alapján)

- hozzátartozó ápolása ( Ptk. szerinti hozzátartozó )

(3) Az önkormányzat által szervezett foglalkoztatás időtartama legalább 30 munkanap, kivéve, ha az aktív korú nem foglalkoztatott személyt alkalmi munkavállalói könyvvel foglalkoztatják.

(4) Az önkormányzat által szervezett közfoglalkoztatás keretében végezhető közcélú munkák köre különösen:

a ) környezetvédelmi, kommunális munka (pl: hulladék gyűjtése, kaszálás, parlagfű irtása, ároktisztítás).

b) az önkormányzat hivatalánál és intézményeinél végezhető szakipari tevékenység (építőipari, fémmegmunkálási, stb. szakmunkák).

(5) Az aktív korú nem foglalkoztatott személyt foglalkoztatásának megszervezését a település polgármester látja el.

(6) A kérelmező, illetve a segélyben részesülő a számára felajánlott megfelelő munkát legkésőbb három munkanapon belül köteles megkezdeni.

(7) Akadályoztatása esetén a nem neki felróható akadályról, egészségügyi okokra hivatkozva, hét munkanapon belül az orvos által kiállított igazolást benyújtja írásban, vagy személyesen a Hivatalba.

(8) Egyéb előre nem látható okok miatti akadályoztatás igazolása a segélyben részesülő személy nyilatkozatával történik, melynek valóságtartalmát a Hivatal Jegyzője vizsgálhatja. Az egészségügyi alkalmasságról a háziorvos vagy szükség esetén a szakorvos által kiállított igazolást kell benyújtani.

(9) Az aktív korú nem foglalkoztatott személy a rendszeres szociális segélyt megállapító határozat jogerőre emelkedését követő naptól számított öt munkanapon belül köteles a marcali járási munkaügyi kirendeltséggel a kapcsolatot felvenni.

(10) Az együttműködési kötelezettség előírásáról, valamint az együttműködési kötelezettség megszegésének és súlyos megszegésének következményeiről a rendszeres szociális segélyt megállapító határozatban rendelkezni kell. Meg kell nevezni az együttműködésre kijelölt intézményt, az első jelentkezési határidőt és a jelentkezés elmulasztásának következményeit.

(11) A nem foglalkoztatott személy az együttműködési kötelezettség keretében köteles teljesíteni a beilleszkedést segítő programban foglaltakat.

(12) A nem foglalkoztatott személy beilleszkedését segítő program a következőkre terjed ki:

a.) Somogy Megyei Kormányhivatal Marcali Járási Hivatala Marcali Járási Munkaügyi Kirendeltségével és a Böhönyei Szociális Alapszolgáltatási Központtal való kapcsolattartásra,

b.) a felajánlott és az iskolai végzettségének megfelelő oktatásban, képzésben történő részvételre, különösen az általános iskolai végzettség és az első szakképesítés megszerzésére,

c.) munkalehetőség elfogadására

d.) a járási munkaügyi kirendeltségnél (kirendeltségnél) álláskeresőként történő nyilvántartásba vételre és az elhelyezkedés érdekében a munkaügyi kirendeltséggel való együttműködésre.

(13) Az Alapszolgáltatási Központtal a rendszeres szociális segély folyósításának időtartama alatt az együttműködés keretében:

1. figyelemmel kíséri a rendszeres szociális segély megállapításáról szóló határozatban megjelölt határidő betartását és annak megszegése esetén megvizsgálja a mulasztás okát, továbbá a nem foglalkoztatott személyt a jogerős határozat alapján – a szervnél történő megjelenésekor – nyilvántartásba veszi,

2. tájékoztatja a nem foglalkoztatott személyt a rá vonatkozó programok elkészítésének menetéről, a programok típusairól, az együttműködés eljárási szabályairól,

3. a nyilvántartásba vételtől számított 60 napon belül a nem foglalkoztatott személy bevonásával kidolgozza az egyéni élethelyzethez igazodó beilleszkedést elősegítő programot és arról a segélyben részesülő személlyel írásban megállapodást köt,

4. folyamatosan kapcsolatot tart a nem foglalkoztatott személlyel és legalább 3 havonta személyes találkozás útján figyelemmel kíséri a beilleszkedést segítő programban foglaltak betartását,

5. legalább évente írásos értékelést készít a beilleszkedést segítő program végrehajtásáról, és amennyiben szükséges – a nem foglalkoztatott személy bevonásával – módosítja a programot.

(14) Az Alapszolgáltatási Központ köteles:

1. jelezni a jegyzőnek, ha a nem foglalkoztatott személy együttműködési kötelezettségének nem tesz eleget,

2. e rendelet szerinti éves értékelés megküldésével tájékoztatni a jegyzőt a beilleszkedést segítő program végrehajtásáról.

Az együttműködési kötelezettség megszegése

13. § (1) Együttműködési kötelezettség megszegésének minősül, ha az érintett személy:

  • a) e rendeletben meghatározott tevékenység ellátását nem vállalja, vagy nem teljesíti, illetve a felajánlásra nem jelenik meg,
  • b) a marcali járási munkaügyi kirendeltség által felajánlott munkalehetőséget nem fogadja el, illetve a felajánlásra nem jelenik meg,
  • c) az együttműködési felhívásra, valamint a munkavégzésre meg nem jelent személy az akadályoztatásáról, a távolmaradásának okáról szóló igazolást a felhívás kézhezvételétől, illetve a munkakezdésre megjelölt naptól számított 3 napon belül nem mutatja be,
  • d) a segélyezett az együttműködésre kijelölt kirendeltséggel az első jelentkezésként megjelölt időpontig nem veszi fel a kapcsolatot,
  • e) a támogatásra való jogosultság vizsgálatakor, valamint a jogosultság évenkénti felülvizsgálatakor megállapításra kerül, hogy a kérelmező az együttműködési kötelezettségnek nem tesz eleget.

Az együttműködési kötelezettség súlyos megszegése

14. §

.

(1) Együttműködési kötelezettség súlyos megszegésének minősül, ha az érintett személy:

a) az önkormányzat vagy a kirendeltség által felajánlott munkalehetőséget elfogadja, de a nyilatkozatban meghatározott időpontban és helyen a munkavégzést nem kezdi meg, vagy a munkáltató a foglalkoztatást rendkívüli felmondással megszünteti,

b) a munkaviszonya a személyében rejlő ok miatt, önhibájából szűnik meg,

c.) a képzést önhibából nem fejezi be.

Az együttműködési kötelezettség megszegésének és súlyos megszegésének következményei

15. § (1) Ha a rendszeres szociális segélyben részesülő személy a segély folyósításának időtartama alatt együttműködési kötelezettségét megszegi, akkor a segély összegét 4 hónapig 75 %-os mértékben kell folyósítani.

(2) Az együttműködési kötelezettség súlyos vagy két éven belül történő ismételt megszegése esetén a rendszeres szociális segélyt meg kell szüntetni. A megszüntetést követően a rendszeres szociális segély iránti igényét a kérelmező 6 hónap múlva nyújthatja be ismételten.

Foglalkoztatást helyettesítő támogatás, rendszeres szociális segély megállapításának egyéb feltételei

16. § Az önkormányzat az aktív korúak ellátására való jogosultság egyéb feltételeként előírja, hogy a kérelem benyújtója, illetve az ellátás jogosultja a lakókörnyezete rendezettségét biztosítsa. Ennek során a kérelmezőnek vagy jogosultnak kötelezettsége, hogy a tulajdonában vagy használatában álló és életvitelszerűen lakott lakást vagy házat és annak udvarát, kertjét, a kerítéssel kívül határos területet, a járdát folyamatosan tisztán tartja, valamint az ingatlan állagának fenntartásáról gondoskodik, biztosítja az ingatlan rendeltetésszerű használhatóságát. Gondoskodik arról, hogy lakókörnyezete kertje udvara lakása, háza, tiszta és higiénikus legyen. Ha a jegyző azt állapítja meg, hogy az e §-ban előírt feltételek nem teljesülnek úgy az e §-ban megállapított feltételek teljesítésére a kérelmezőt, illetve a jogosultat megfelelő, de legalább ötnapos határidő tűzésével a jegyzőnek – az elvégzendő tevékenységek konkrét megjelölésével – fel kell szólítania.

Lakásfenntartási támogatás

17. §

.

Az önkormányzat a lakásfenntartási támogatásra való jogosultság egyéb feltételeként előírja, hogy a kérelem benyújtója, illetve az ellátás jogosultja a lakókörnyezete rendezettségét biztosítsa. Ennek során a kérelmezőnek vagy jogosultnak kötelezettsége, hogy a tulajdonában vagy használatában álló és életvitelszerűen lakott lakást vagy házat és annak udvarát, kertjét, a kerítéssel kívül határos területet, a járdát folyamatosan tisztán tartja, valamint az ingatlan állagának fenntartásáról gondoskodik,biztosítja az ingatlan rendeltetésszerű használhatóságát. Gondoskodik arról, hogy lakókörnyezete kertje udvara lakása, háza, tiszta és higiénikus legyen. Ha a jegyző azt állapítja meg, hogy az e §-ban előírt feltételek nem teljesülnek úgy az e §-ban megállapított feltételek teljesítésére a kérelmezőt, illetve a jogosultat megfelelő, de legalább ötnapos határidő tűzésével a jegyzőnek – az elvégzendő tevékenységek konkrét megjelölésével – fel kell szólítania.

Szociális tűzifa juttatása

18. §

:

(1) A településen szociális tűzifa juttatása természetbeni támogatásban részesülhet az a rászoruló, akinek jövedelmi és vagyoni helyzete miatt aránytalan nehézséget okoz lakásának a fűtése, és a tűzifa juttatás nélkül lakását az emberi tartózkodásra alkalmas hőmérsékletre nem tudja felfűteni.

(2) Jövedelmi helyzete miatt rászorult az, ahol a közös háztartásban élők egy főre jutó jövedelme nem haladja meg a mindenkori sajátjogú öregségi nyugdíj 150%-át.

(3) A szociális tűzifajuttatásra vonatkozó kérelmet a Böhönyei Közös Önkormányzati Hivatalhoz kell benyújtani. A kérelemben meg kell jelölni, hogy a kérelmező aktív korúak ellátásában, időskorúak járadékában, adósságkezelési támogatáshoz kapcsolódó adósságcsökkentési támogatásban, vagy – tekintet nélkül annak természetbeni vagy pénzbeli formában történő nyújtására – lakásfenntartási támogatásban részesül- e.

(4) Azok a rászorultak, akik a (2) bekezdésben foglalt ellátásokban nem részesülnek e rendelet 3. §- ában, továbbá a 63/2006 (II. 27) Korm. r. szerint igazolják jövedelmi és vagyoni viszonyaikat. Be kell csatolniuk a lakásfenntartási költségeiket igazoló számláikat, befizetési bizonylataikat, bérleti szerződésüket, pénzintézeti hiteltartozásuk bizonyítékait, rendszeres befizetéseik igazolásait,

(5) A szociális tűzifajuttatásnál az elbírálás során előnyt éveznek azok az (1) bekezdésben írt rászorultak, akik aktív korúak ellátásában, időskorúak járadékában,adósságkezelési támogatáshoz kapcsolódó adósságcsökkentési támogatásban, vagy – tekintet nélkül annak természetbeni vagy pénzbeli formában történő nyújtására – lakásfenntartási támogatásban részesülnek.

(6) A juttatható szociális tűzifa mértéke fűtési szezononként háztartásonként legfeljebb 5 m3 tűzifa . Ugyanazon lakásra vonatkozóan szociális tűzifa juttatás támogatás csak egy jogosultnak állapítható meg, függetlenül a lakásban élő személyek és háztartások számától.

(7) A szociális célú tűzifára való jogosultságról a polgármester határozattal dönt.

(8) Önkormányzati tulajdonú vegyes, vagy egynemű akác, éger stb. tűzifa kedvezményes áron is juttatható a rászorultnak. A fa tényleges eladási ára és a juttatott ár közötti különbség minősül szociális tűzifajuttatásnak. E juttatott ingyenes hányadról a polgármester határozattal dönt.

Ápolási díj

19. §

.

(1) A képviselő-testület ápolási díjat állapít meg annak a hozzátartozónak, aki 18. életévét betöltött tartósan beteg személy ápolását, gondozását végzi és az egy főre számított havi családi jövedelemhatár nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét, egyedülálló esetén annak 150%-át.

(2) Az ápolási díj megállapítása iránti kérelmet a 63/2006.(III.27.) Korm. rendelet 4. számú melléklete szerinti formanyomtatványon kell benyújtani. Az ápolási díj megállapítása iránti kérelemhez csatolni kell az Szt. 43. §-ában és a 63/2006.(III.27.) Korm. rendelet 25. §- ában meghatározott igazolásokat és szakvéleményt.

20. §

.

(1) E rendelet alapján adható méltányossági ápolási díj megállapításával, megszüntetésével kapcsolatos hatáskört a polgármester gyakorolja.

2. A támogatás iránti kérelmet a Böhönyei Közös Önkormányzati hivatalba lehet benyújtani

21. §

.

Ápolási kötelezettség teljesítésének ellenőrzése

(1) Az ápolást végző személy a kötelezettségét nem teljesíti, ha az ellátott rendszeres étkeztetéséről, ápolásáról nem gondoskodik, az ellátott és lakókörnyezete higiéniás körülményeinek megtartásában nem működik közre.

(2) A házi segítségnyújtást végző intézmény, az Böhönyei Szociális Alapszolgáltatási Központ az ápolást végző személy kötelezettségének teljesítését évente legalább két alkalommal ellenőrzi. Az ellenőrzés során együttműködik a háziorvossal is, hogy meggyőződhessen az ápolt személy egészségi állapotának esetleges romlásáról és annak okairól. Amennyiben az ellenőrzés során úgy látja, hogy az ápolást végző személy a kötelezettségét nem teljesíti, jelzéssel él a jegyző felé.

Önkormányzati segély

22. §

.

(1) Nemeskisfalud Község Képviselő-testülete önkormányzati segélyben részesítheti a Sztv. 45. § (4) bekezdésében és 45. §(6) bekezdésben meghatározott személyeket.

23. §

.

1. Az önkormányzati segély iránti kérelmet, illetve az eljárás megindítására vonatkozó kezdeményezést a Böhönyei Közös Önkormányzati Hivatalába lehet benyújtani.

(2) Az önkormányzati segély megállapítása előtt indokolt esetben környezettanulmányt kell készíteni. Indokolt esetnek minősül, ha a rendkívüli méltánylást igénylő eset megítélése során a kérelmező lakás és egyéb körülményeinek részletes ismerete szükséges.

(2) Sürgős szükség esetén - ha az igénylő életkörülményei indokolják az azonnali segítséget - a segély, bizonyítási eljárás nélkül, az igénylő nyilatkozata alapján is megállapítható.

24. §

.

() Ha az önkormányzati segély megállapítására azért kerül sor, mert a gyermeket nevelő szülő, a család anyagi helyzete, vagy a gyermek hátrányos helyzete miatt, illetve más okból segítségre szorul, az önkormányzati segély akkor állapítható meg, ha az egy főre jutó jövedelem egyedülálló, és gyermekét egyedül nevelő szülőnél az öregségi nyugdíjminimum 150 %-a.

A gyermeknevelést elősegítő önkormányzati segély egyszeri mértéke a 3000.-Ft-ot nem haladhatja meg, éves mértéke nem lehet több a mindenkori öregségi nyugdíjminimum 200%-ánál. A gyermeknevelés céljából juttatott önkormányzati segély szociális kölcsön formában nem juttatható. A hatáskört a polgármester gyakorolja

25. § 1) A gyermek nevelését nem szolgáló önkormányzati segélyben részesülhet az a rászorult, akinek a családjában az egy főre jutó a havi jövedelemhatár nem haladja meg az öregségi nyugdíjminimum 130%-át.

(2) Az (1)bekezdésben megjelölt önkormányzati segély - rászorultsághoz igazodva - legalább 1.000 Ft, maximum 10.000 Ft lehet.

(3) A z (1) és (2) bekezdésben megállapított átmeneti segély pénzben és természetben is nyújtható . Nem nyújtható kölcsön formájában .A gyermek nevelését nem segítő önkormányzati segéllyel kapcsolatos hatásköröket a polgármester gyakorolja.

26. § (1) A képviselő- testület önkormányzati segélyt rendkívüli méltánylást érdemlő esetben évente legfeljebb egy alkalommal az egy főre számított jövedelmére való tekintet nélkül is megállapíthat. Ebben az esetben az önkormányzati segély összege egyedi mérlegelés alapján kerül megállapításra a rendkívüli méltánylást érdemlő körülmény egyedi értékelését követően. Az egyedi mérlegelés során a speciális élethelyzetet (betegség, elemi kár, stb.) kell a döntést hozónak mérlegelnie. Egyedi mérlegelés alapján a segély mértéke a 150.000 Ft-ot nem haladhatja meg.

(2) Az egyedi mérlegelés alapján a (1) bekezdés szerint megállapított segély szociális kölcsön formájában is megállapítható. A kölcsön visszafizetésére 12 hónapnál hosszabb időt megállapítani nem lehet.

(3) A visszafizetés határidejét és a részleteket úgy kell megállapítani, hogy az a visszafizetésre kötelezett és vele együtt élő családja létfenntartását ne veszélyeztesse.

(4) [1] Rendkívüli települési támogatás az Szt. 45. § (5) bekezdése alapján hivatalból is megállapítható.

  • 5. [2]A jogosultak körét a hatáskörrel rendelkező szerv határozatban állapítja meg.”

27. §

.

(1) Önkormányzati segélyt nyújt az Önkormányzat annak a temetésre kötelezett személynek illetve annak a temettetést végzőnek, aki a meghalt személy eltemettetéséről gondoskodik.

(2) Az önkormányzati segély mértéke nem lehet kevesebb,mint a helyben szokásos legolcsóbb temetés költségének 10%-a. Az önkormányzati segély mértéke a helyben szokásos legolcsóbb temetés költségét nem haladhatja meg. A helyben szokásos legolcsóbb temetés költsége: 150.000Ft.

(3) A temetés költségeihez történő hozzájárulást biztosító önkormányzati segély a temetést végző egy főre jutó jövedelmi és vagyoni viszonyaira tekintet nélkül is megállapíthatja, ha az eljárás során bizonyítást nyer, hogy a temetési költségek viselése a temetés költségeinek kifizetését is figyelembe véve a kérelmező vagy családja létfenntartását veszélyezteti.

28. §

.

(1) Ha a temetési célú önkormányzati segélyben részesülő család egy főre jutó havi átlagos jövedelme meghaladja a mindenkori öregségi nyugdíj 150-%-át, akkor az önkormányzati segély visszatérítendő kamatmentes kölcsön formájában is juttatható.

(2) A temetési költséghez való hozzájárulás megállapításával kapcsolatos hatáskört a polgármester gyakorolja.

29. §

.

(1) A temetési költségekhez történő hozzájárulásra vonatkozó kérelmet a haláleset bekövetkezésétől számított 15 napon belül lehet benyújtani a Böhönyei Közös Önkormányzati Hivatalba. Határidő elmulasztása jogvesztő.

(2) A kérelemhez, a kérelem benyújtásával egyidejűleg csatolni kell a temetés költségeiről- a kérelmező vagy a vele azonos lakcímen élő közeli hozzátartozója nevére – kiállított számla eredeti példányát, az elhunyt személy halotti anyakönyvi kivonatát, a kérelmező és a vele közös háztartásban élők utolsó havi jövedelemigazolásait.

Mentesülés a köztemetés költségeinek megtérítése alól

30. § (2) Ha az eltemettetésre kötelezett helyett az önkormányzat gondoskodik az elhunyt személy eltemettetéséről az eltemettetésre köteles személy a köztemetés költségeinek megtérítése alól akkor mentesül:

- ha az egy főre számított havi családi jövedelme az öregségi nyugdíj legkisebb összegét nem haladja meg; egyedülálló esetén az egy főre számított havi családi jövedelme az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át nem haladja meg,

- vagyonnal nem rendelkezik,

- a hagyaték csak hagyatéki teherből áll.

(2) A megtérítési kötelezettség alóli mentesítésre vonatkozó hatáskört a polgármester gyakorolja.

Természeti erők okozta kárenyhítési támogatás

31. §

.

Nemeskisfalud Község Képviselő-testülete természeti erők okozta kárenyhítési támogatást nyújt annak a családnak vagy egyedül álló személynek, akinek a lakhatását és életvitelét biztosító lakóingatlanát elemi káresemény érte.

1. A természeti erők okozta kárenyhítési támogatás folyósítása előtt minden esetben környezettanulmányt kell készíteni, és a kár egész ingatlant érintő arányát meg kell határozni. Amennyiben az ingatlan biztosítva volt, úgy a biztosító által megállapított kárhányad változtatás nélkül alkalmazható.

2. Természeti erők okozta kárenyhítési támogatás olyan esetekben nyújtható, ahol az ingatlan egészéhez viszonyítottan a kárhányad mértéke eléri a 30 %-ot.

3. A természeti erők okozta kárenyhítési támogatást az esemény bekövetkezésétől számított 10 napon belül lehet benyújtani a Böhönyei Közös Önkormányzati Hivatalba. A kérelemhez, lehetőség szerint csatolni kell olyan dokumentumokat (fotók, biztosító kárfelvételi lap másolata stb.) amelyek a káresemény nagyságát hivatottak bemutatni.

4. A természeti erők okozta kárenyhítési támogatást csak Nemeskisfaludi állandó lakos vehet igénybe, melynek legmagasabb összege 250.000 Ft lehet.

5. A támogatás megállapításával kapcsolatos hatáskört a polgármester gyakorolja.

6. Az ilyen esetekben tett intézkedésekről a hatáskör gyakorlója beszámolási kötelezettséggel tartozik a Képviselő-testület felé.

III. FEJEZET Természetben nyújtott szociális ellátások

Közgyógyellátás

32. §

.

1. Méltányosságból, kérelemre, egyedi elbírálás alapján annak a személynek is megállapítható a közgyógyellátásra való jogosultsága, aki szociálisan rászorult, és gyógyszerköltsége olyan magas, hogy azt létfenntartása veszélyeztetése nélkül nem képes viselni, akinél az egy főre számított havi családi jövedelemhatár az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150%-át nem haladja meg, egyedül élő esetén 200%-át,továbbá a havi rendszeres gyógyító ellátás költsége eléri, illetve meghaladja az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 25%-át.

2. A közgyógyellátás iránti kérelmet a 63/2006.(III.27.) Korm. rendelet 9. számú melléklet szerinti formanyomtatványon a Böhönyei Közös Önkormányzati Hivatalba kell benyújtani. A kérelemhez csatolni kell a 63/2006.(III.27.) Korm. rendelet 35. §-ban előírt igazolásokat, nyilatkozatokat.

3. A hatáskört a polgármester gyakorolja.

IV. FEJEZET Szociális szolgáltatások

33. §

.

(1) Az Szt. értelmében szociális alapszolgáltatások:

- étkeztetés

- falugondnoki szolgálat

(2) Az alábbi szociális ellátásokat az Önkormányzat a Böhönye és Környéke Önkormányzatai Társulása által fenntartott Böhönyei Szociális Alapszolgáltató Központon keresztül biztosítja:

- családsegítés

- gyermekjóléti szolgáltatás

- idősek nappali ellátása

(3) Az alábbi szociális ellátásokat az Önkormányzat a Marcali Többcélú Kistérségi Társulás útján biztosítja

- jelzőrendszeres házi segítségnyújtás

- bölcsődei ellátás,

- támogató szolgálat

(4) Az (1) bekezdésben felsorolt ellátásokból a szociális étkeztetési, falugondnoki szolgálati feladatokat az önkormányzat szakfeladataként maga látja el.

(5) A (2) bekezdésben szereplő ellátások esetén az Önkormányzat társulási megállapodásában az 1993. évi III. számú a szociális igazgatásról és szociális ellátásról szóló törvény (továbbiakban Szoc. tv.) 92. § (1) bekezdés b.) pontja alapján a társult önkormányzatok rögzítette, hogy a rendeleti szabályozás megalkotására a Böhönyei Községi Önkormányzat jogosult. A Szoc. tv. 92. § (1) bekezdés b.) pontján alapuló szociális rendeletalkotás a Szoc. tv. 92. § (2) bekezdésben szereplő szabályozási tárgykörökre terjed ki, a társulás által fenntartott intézmény által biztosított és e társulási megállapodásban meghatározott szolgáltatásokra. Az önkormányzat társulási megállapodása szerint a gyermekjóléti szolgáltatások a gyermekétkeztetés feladatkörben a Böhönye és Környéke Önkormányzatai Társulási megállapodása és a Gyvt.) 29. § (3) bekezdése alapján, a társulás által közösen ellátott és a társulás által fenntartott intézmény tekintetében az önkormányzati rendeletet Böhönye Községi Önkormányzat alkot. Böhönye község önkormányzati rendeleti felhatalmazása a rendeletalkotás során annak szabályozási tárgyköre kiterjed a Gyvt. 29. § (2) bekezdésben szabályozott tárgykörökre, a társulás által ellátott feladatok vonatkozásában.

( 6) A (3) bekezdésben foglalt ellátásokra vonatkozó rendeleti szabályozás Marcali Városi Önkormányzat vonatkozó rendeleteiben található.

(7) A falugondnoki szolgálat működését külön önkormányzati rendelet tartalmazza.

Az ellátások igénybevétele

34. §

.

1. Az étkeztetés igénybevétele iránti kérelmet a polgármesterhez kell benyújtani, a 9/1999. (XI. 24.) SzCsM. rendelet 1. sz. melléklete szerinti formanyomtatványon.

2. A jogviszony keletkezéséről és az ellátás iránti kérelemről a polgármester dönt.

4. Külön eljárás nélkül akkor biztosítható ellátás, ha indokolt az igénylő azonnali ellátása. Az írásos kérelmet és a jövedelemigazolást ebben az esetben is mellékelni kell.

5. A polgármester külön eljárás nélkül ellátásban részesíti azt, aki a 9/1999. (XI. 24.) SzCsM rendelet 15. § (1) bekezdésében foglalt feltételeknek megfelel.

Étkeztetés

35. §

1. Az étkeztetés keretében azoknak a szociálisan rászorultaknak a legalább napi egyszeri meleg étkeztetéséről kell gondoskodni, akik azt önmaguk, illetve eltartottjaik részére tartósan vagy átmeneti jelleggel nem képesek biztosítani, különösen

a. koruk,

b. egészségi állapotuk,

c. fogyatékosságuk, pszichiátriai betegségük,

d. szenvedélybetegségük, vagy

e. hajléktalanságuk miatt.

(2) Étkeztetésben részesíti az önkormányzat azt az igénylőt, illetve az általa eltartottat is, aki jövedelmétől függetlenül kora vagy egészségi állapota miatt nem képes az étkezéséről más módon gondoskodni.

(3) A térítési díjak számításának módját és mértékét a rendelet 1. számú melléklete tartalmazza.

(4) Az ellátást Nemeskisfalud Község Képviselő-testülete az Elesett Öregekért Alapítvánnyal kötött megállapodása alapján biztosítja.

(5) Az ellátás iránti kérelemről a polgármester dönt.

(6) [3] Az (3) bekezdésben írt térítési díjon felül keletkező csomagolási és dobozolási és házhozszállítási költséget az Önkormányzat napi 110.- forint összegben átvállalja a térítési díj megfizetésére kötelezettől.”

V. FEJEZET A fizetendő személyi térítési díj, és annak csökkentésének, elengedésének esetei, módjai

36. §

.

(1) Ha az Sztv. másként nem rendelkezik, a szociális étkeztetésért a személyes gondoskodást nyújtó ellátásokért személyi térítési díjat kell fizetni.

(2) A személyi térítési díjat:

a.) az ellátást igénybe vevő jogosult,

b.) a szülői felügyeleti joggal rendelkező törvényes képviselő,

c.) a jogosultnak az a házastársa, élettársa, egyeneságbeli rokona, örökbe fogadott gyermeke, örökbe fogadó szülője, akinek családjában az egy főre jutó jövedelem a tartási kötelezettség teljesítése mellett meghaladja az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének két és félszeresét,

d.) a jogosult tartását szerződésben vállaló személy,

e.) a jogosult tartására bíróság által kötelezett személy (a c)-e) pont alattiak a továbbiakban együtt: tartásra köteles és képes személy),

köteles megfizetni (az a)-e) pont alattiak a továbbiakban együtt: kötelezett).

(3) A fenntartó ingyenes ellátásban részesíti azt az ellátottat,

a) aki jövedelemmel nem rendelkezik,

b) étkeztetés és házi segítségnyújtás esetében, aki jövedelemmel Sztv.
(119/C. §) nem rendelkezik,

(4) A személyi térítési díj összege évente két alkalommal vizsgálható felül és változtatható meg, kivéve, ha az étkeztetés esetében a az étkeztetett jövedelme:

a) olyan mértékben csökken, hogy az e törvényben meghatározott térítési díjfizetési kötelezettségének nem tud eleget tenni,

b) az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 25%-át meghaladó mértékben növekedett.

37. §

.

(1) A szociális alapszolgáltatás személyi térítési díjának megállapításánál

a) a szolgáltatást igénybe vevő személy rendszeres havi jövedelmét,

b) étkeztetés esetében az ellátott jövedelmét

c) kiskorú igénybe vevő esetén - a b) pont szerinti kivétellel - a vele közös háztartásban élő szülők egy főre jutó rendszeres havi jövedelmét kell figyelembe venni.

(2) A személyi térítési díj étkeztetés esetén nem haladhatja meg az (1) bekezdés szerinti jövedelemének) 30%-át.

(3) Az étkeztetés intézményi térítési díját a képviselő-testület állapítja meg. Az intézményi térítési díjat e rendelet 1. sz. melléklete tartalmazza.

(4) A személyi térítési díj nem haladhatja meg az intézményi térítési díj összegét.

38. §

.

A személyi térítési díjak megfizetése

(1) A személyi térítési díjat havonta kell megfizetni.

(2) A befizetett és a ténylegesen fizetendő személyi térítési díj különbözetét a következő befizetés alkalmával a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások térítési díjáról szóló 29/1993. (II.27.) Korm. rendelet 5. § (4) bekezdése szerint korrigálni kell.

A személyi térítési díj befizetését az Hivatal pénztárába kell havonként, a tárgyhónapot követő hónap 10. napjáig befizetni.

(3) A szolgáltatások, illetve ellátások igénybe vételének szüneteltetését az alábbiak szerint kell bejelenteni az intézményvezetőnek:

- alapszolgáltatás esetében a szüneteltetés első napját megelőző két munkanappal korábban írásban vagy szóban kell bejelenteni.

Az ellátást igénybevevővel kötendő megállapodás

39. §

.

(1) A polgármester az intézményi ellátás igénybevételekor írásban megállapodást köt a szolgáltatásban részesülő személlyel, illetve törvényes képviselőjével. A megállapodásban ki kell térni az Sztv. 94/B. és 94/D. §-ában foglaltakon túl az alábbiakra is:

a) étkeztetés esetén az étkeztetés módjára,

b) a személyi térítési díj összegére és a megfizetés időpontjára, módjára,

c) az ellátás megkezdésének időpontjára.

d) az ellátástól való távolmaradás esetén (pl. betegség, kórházi ápolás, elutazás) az előzetes bejelentési kötelezettség szabályaira,

e) az ellátás megszüntetésének eseteire vonatkozó figyelmeztetésre,

f) a döntések elleni jogorvoslat módjára

Az intézményi jogviszony megszűnése

40. §

.

(1) Az étkeztetés ellátás megszűnik az Sztv. 100. §. és 101. §-ában foglalt esetekben és módon.

(2) Az alapellátás megszűnik, ha az igénylő:

a.) a térítési díjat 3. hónapon keresztül nem fizeti ki, kivéve, ha ingyenes ellátásban kell részesíteni,

b.) a szolgáltatást 1. hónapon keresztül nem veszi igénybe,

c.) elhalálozik,

d.) kéri az ellátás megszüntetését.

(3) Az alapellátás megszüntetése a polgármester hatásköre. Az ellátás megszűnéséről az írásban értesíti az ellátásban részesülőt.

(4) A térítési díj megállapítására, beszedésére vonatkozóan e rendeletben nem szabályozott kérdések tekintetében az Sztv. 114-119. §-ában foglaltak az irányadók.

VI. FEJEZET Záró rendelkezések

41. § E rendelet 2014. január 1-napján lép hatályba, rendelkezéseit a határozattal jogerősen el nem bírált, folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell, egyidejűleg a 10/201(XI.29.), 6/2013(IV.25.) számú rendeletek hatályukat vesztik

Az e rendeletben nem szabályozott kérdésekben a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény, és e törvény végrehajtására hozott magasabb szintű jogszabályok rendelkezéseit kell alkalmazni.

1. melléklet

A személyes gondoskodást nyújtó ellátások intézményi térítési díja

- szociális étkezést igénybe vevők: 350 Ft/nap

- jelzőrendszeres házi segítségnyújtás: ingyenes