Tiszacsege Város Önkormányzat Képviselő-testületének 3/2020. (III. 27.) önkormányzati rendelete

az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás rendjéről

Hatályos: 2020. 11. 28- 2021. 09. 10

Tiszacsege Város Önkormányzat Képviselő-testületének 3/2020. (III. 27.) önkormányzati rendelete

az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás rendjéről

Tiszacsege Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 107. §-ában, a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény (a továbbiakban: Nvt.) 5. § (2) bekezdés b) és c) pontjában, 9. § (1) bekezdésében, 10. § (1) bekezdésében, 11. § (16) bekezdésében, 13. § (1) bekezdésében, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. Általános rendelkezések

1. § . (1) A rendelet hatálya kiterjed Tiszacsege Város Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat) tulajdonában lévő, jelen rendelet mellékletét képező:

  • a) ingatlan és ingóvagyonra, valamint vagyoni értékű jogokra, követelésekre, immateriális javakra,
  • b) értékpapírokra és a gazdasági társaságokban az Önkormányzatot megillető társasági részesedésre.
  • c) E rendelet hatálya kiterjed az Önkormányzatnak és költségvetési szervei feladatkörében működtettet vagyonnal való gazdálkodásra.

(2) Ezen rendelet hatálya nem terjed ki az önkormányzati tulajdonú lakások és helyiségek tárgykörére, a közterületek használatának rendjére, illetve a közbeszerzési törvény hatálya alá tartozó eljárásokra, mely külön jogszabályban kerül szabályozásra.

(3) Az önkormányzati vagyon nemzeti vagyon, amely törzsvagyonból továbbá üzleti vagyonból áll. A törzsvagyon közvetlenül a kötelező önkormányzati feladatkör ellátását vagy hatáskör gyakorlását szolgálja.

2. § (1) Az Önkormányzat vagyonára, a vagyongazdálkodásra és a vagyonhasznosításra vonatkozó alapvető rendelkezéseket törvények, így különösen az Mötv. és a Nvt. állapítják meg.

(2) A törvényekben meghatározott elvek mentén a rendelet szabályait kell alkalmazni az önkormányzati vagyon tulajdonjogának átruházására, hasznosítására, vagyonkezelésbe adására, megterhelésre, gazdasági társaságba történő apportálásra. A rendelet szabályait kell alkalmazni az önkormányzat részéről vagyontárgyak megszerzésére is, ha a törvény ettől eltérően nem rendelkezik.

2. Az önkormányzati vagyon feletti tulajdonosi jogok gyakorlásának a szabályai

3. § (1) Az önkormányzati vagyon tekintetében a tulajdonost megillető jogok gyakorlásáról a képviselő-testület rendelkezik.

(2) E rendelet alapján az Önkormányzat vagyona tekintetében átruházott hatáskörrel gazdálkodási döntésre jogosult, illetve a tulajdonosi jogokat

  • a) polgármester,
  • b) a jegyző,
  • c) a képviselő-testület bizottsága.

(3) Az Önkormányzat tulajdonában álló ingatlanvagyon elidegenítése és a tulajdoni jogának megszerzése tárgyában a Képviselő-testület dönt.

(4) Ingó vagyon elidegenítése esetén

  • a) 1 millió forint összeg becsült értékig a polgármester, a jegyző,
  • b) 1 millió forint összeg becsült érték felett a Képviselő-testület dönt.

(5) Az önkormányzati ingatlanvagyon tekintetében az ingatlan nyilvántartásba bejegyzett jogok és terhek bejegyzésének engedélyezése a Képviselő-testület jogköre.

(6) Az Önkormányzat kizárólagos tulajdonában álló forgalomképtelen vagyontárgy nem idegeníthető el, nem terhelhető meg, biztosítékul nem adható, azon osztott tulajdon nem létesíthető. Kivételt képez ezen rendelkezés alól a vagyonkezelői jog, a jogszabályon alapuló, továbbá az ingatlanra közérdekből külön jogszabályban feljogosított szervek javára alapított használati jog, vagy ugyanezen okokból alapított szolgalom, továbbá az Önkormányzat javára alapított vezetékjog.

(7) Korlátozottan forgalomképes vagyontárggyal való rendelkezésre, így különösen annak elidegenítésére, megterhelésére, gazdasági társaságba, alapítványba való bevitelére a Képviselő-testület jogosult.

4. § Az Önkormányzat vagyonának hasznosítása a kötelező vagy önként vállalt feladatok ellátását közvetlenül, vagy azt elősegítve szolgálhatja, a kötelező feladatok ellátását azonban nem veszélyeztetheti.

3. Az önkormányzat vagyona

5. § E rendelet szabályai kiterjednek az 1 § (1) bekezdésében megnevezett vagyon:

  • a) használatára,
  • b) használatának átengedésére (bérlet, haszonbérlet)
  • c) vagyonkezelői jog átengedésére,
  • d) az elidegenítésre,
  • e) a megterhelésére
  • f) a vagyoni jogok alapítására és törlésére,
  • g) az önkormányzati vagyoni követelések érvényesítésére,
  • h) a kizárólagos gazdasági tevékenység gyakorlásának átengedésére,
  • i) vagyon megszerzésére.

6. § (1) A Képviselő-testület felügyelete alatt álló költségvetési szervek, intézmények, gazdálkodó szervezetek a rájuk bízott vagyont kötelesek megőrizni, az alapító okiratukban meghatározott célnak és feladatnak megfelelően rendeltetésszerűen használni, a közszolgáltatások ellátásában a gazdálkodás szabályait megtartva kezelni és gyarapítani, azt a hatályos számviteli előírásoknak megfelelően nyilvántartani.

(2) Az önkormányzati forgalomképtelen, valamint korlátozottan forgalomképes vagyont az alapító okiratban meghatározott közszolgáltatás ellátására kell használni.

(3) Az önkormányzati törzsvagyon forgalomképessé nyilvánítását kizárólag a Képviselőtestület határozhatja el, rendeleti formában. A rendelet előkészítése során meg kell indokolni a törzsvagyonból való kivonás okait, körülményeit és feltételeit, valamint lehetőség szerint be kell mutatni az érintett ingatlan, ingatlanok jövőbeni hasznosítási lehetőségeit.

4. Az önkormányzati vagyon nyilvántartása

7. § (1) Az önkormányzati vagyon - értéket is tartalmazó - nyilvántartását a Tiszacsegei Polgármesteri Hivatal (a továbbiakban: Hivatal) jogszabályban meghatározott módon vezeti.

(2) Az önkormányzati vagyontárgy tulajdonjogának átruházására vagy hasznosítására irányuló döntést megelőzően az adott vagyontárgy forgalmi értékét meg kell határozni.

5. Az önkormányzati vagyon forgalmi értékének meghatározása

8. § (1) Az önkormányzati vagyon tárgyának értékesítése esetén a vagyontárgy induló árát:

  • a) ingatlan vagyon és vagyoni értékű jog esetén 3 hónapnál nem régebbi forgalmi értékbecslés,
  • b) ingó vagyon esetén becsült forgalmi értéken, illetve az értékbecslés alapján meghatározott értéken;
  • c) tagsági jogot megtestesítő értékpapír esetén:

- a Budapesti Értéktőzsdén jegyzett vagy forgalmazott értékpapírt a tőzsdei árfolyamon,

- másodlagos értékpapír piacon forgalmazott értékpapírt az értékpapír kereskedők által a sajtóban közzétett vételi közép árfolyamon,

- társasági részesedés esetén három hónapnál nem régebbi üzleti értékelés alapján, kell meghatározni.

(2) Az önkormányzati vagyon nem pénzbeli hozzájárulásként, gazdasági társaság, egyesülés, illetve közhasznú társaság részére történő szolgáltatásakor, a könyvvizsgáló által meghatározott értéken vehető figyelembe.

6. A használat átengedésének szabályai

9. § (1) Az önkormányzati vagyon az alábbi esetekben és feltételekkel adható ingyenes használatba, vagyonkezelésbe:

  • a) Önkormányzati vagyon kizárólag közfeladat vagy a lakosság közszolgáltatásokkal való ellátása céljából, az ahhoz szükséges mértékben adható ingyenes használatba, valamint vagyonkezelésbe.
  • b) Az önkormányzati vagyont ingyenes használatba adni, ideértve a vagyonkezelést is, csak törvényben meghatározott esetekben és feltételekkel lehet, a Képviselő-testület döntésével.
  • c) Az önkormányzati vagyon ingyenes használatba adására, valamint vagyonkezelésbe adására vonatkozó előterjesztésnek tartalmaznia kell különösen a vagyontárgy megnevezését, azonosító adatait, az ingyenes használatba, vagy vagyonkezelésbe adás részletes indoklását, a kedvezményezett működésének és tevékenységének részletes bemutatását, valamint a szerződéstervezetet.
  • d) Az ingyenes használat biztosítása során az Önkormányzatnak fizetési kötelezettsége nem keletkezhet.
  • e) Az Önkormányzat a működésükhöz szükséges vagyon használatát közfeladatuk ellátása céljából ingyenesen biztosítja az Önkormányzat által alapított (az Mötv. 41. § (6) bekezdésében foglalt) intézmények részére – beleértve a Polgármesteri Hivatalt is – a közfeladatuk ellátásához szükséges mértékben.

(2) A vagyontárgyak használatra átengedése csak írásba foglalt megállapodással érvényes, melyben rögzíteni kell a használatba adó és használatba vevő jogait és kötelezettségeit. A használati (bérleti) szerződésekre a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) szabályai az irányadók.

(3)

7. Elidegenítés

10. § (1) E rendelet alkalmazásában elidegenítés alatt mindazokat a jogi cselekményeket és jogi tényeket kell érteni, melyek a vagyontárgyak önkormányzati tulajdonának megszűnését eredményezik.

(2) A külön rendeletben nem szabályozott kérdésekben e rendelet rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

8. Ingatlan elidegenítése során alkalmazandó szabályok

11. § (1) Értékesítésre kijelölni és az értékesítési eljárást lefolytatni csak az üzleti vagyonra szabad. Amennyiben a vagyon törzsvagyonba tartásának feltételei megszűntek, úgy az értékesítést megelőzően annak minősítését meg kell változtatni. Ingatlanok esetében a törzsvagyonból történő kivonás önkormányzati rendelettel történhet.

(2) Az Önkormányzat tulajdonát képező ingatlanok elidegenítése kizárólag a jelen rendelet 8. §-a szerinti ingatlanforgalmi értékbecslés alapján történhet.

(3) Az ingatlan értékesítésre történő kijelöléséről a Képviselő-testület dönt. A döntés előtt be kell szerezni az ingatlanról ingatlanforgalmi értékbecslést.

(4) Az ingatlan értékesítése – kivéve a jelen rendelet 1 § (2) bekezdésében foglaltakat – kérelem vagy pályáztatás útján történhet. Induló árként az értékbecslés során megállapított értéket kell figyelembe venni.

(5) Az ingatlan elidegenítéséről kizárólag a Képviselő-testület dönt.

(6) A forgalmi értékbecslés alapján 5 millió forint értéket meghaladó ingatlan értékesítésére a nyílt versenyeztetésen alapuló pályázati kiírást – a feltételek meghatározásával – a Képviselőtestület dönti el.

(7) Az 5 millió forint forgalmi értéket meg nem haladó ingatlan esetében a Képviselő-testület nyílt pályázati kiírás nélkül is dönthet az értékesítés feltételeinek a meghatározásáról.

(8) Amennyiben az értékesítésre irányuló szerződés tárgya több vagyontárgy, akkor e rendelet értékhatárra vonatkozó rendelkezéseinek alkalmazásakor a vagyontárgyak együttes értéke az

irányadó.

9. Ingó vagyon elidegenítése

12. § (1) Az ingóságok, eszközök (ideértve a gépjárműveket és informatikai eszközöket is) értékesítésének kijelöléséről szóló döntésre, az Önkormányzat vagyona, valamint az önálló költségvetési szervként működő intézmények vagyona tekintetében a polgármester vagy a Képviselő-testület, a Hivatal vagyona tekintetében a jegyző vagy a Képviselő-testület jogosult a 3. § (4) bekezdésben meghatározottak szerint. A selejtezett vagyontárgyak értékesítésére a selejtezési szabályzat az irányadó.

(2) Amennyiben a vagyontárgyak értékesítésére nem nyílt pályázat keretében kerül sor, úgy azokra legalább három ajánlatot kell bekérni és azt a legkedvezőbb vételi ajánlatot tevő részére kell értékesíteni. Ez alól kivételt képez a 200 ezer forint egyedi nettó értéket meg nem haladó ingóságok értékesítés, mely kérelemre is indulhat és nincs szükség három ajánlat bekérésére.

(3) Az értékesítés során bekért ajánlatokat, az értékesített vagyon jegyzékét, az értékesítés iratait az intézmény iratai között, az iratkezelési szabályoknak megfelelően meg kell őrizni.

(4) A közfeladatot ellátó közhasznú tevékenységet folytató szerv részére kezdeményezett, térítésmentes átadás engedélyezésére a Képviselő-testület jogosult.

(5) Abban az esetben, ha az intézmény belső szabályzata lehetővé teszi a selejtezetté vált és a személyi tulajdon szokásos körébe tartozó vagyontárgyaknak a saját dolgozók részére történő értékesítését, úgy azt előzetesen fel kell értékeltetni. Az értékesítési ár nem lehet alacsonyabb a felértékeltnél.

10. Az önkormányzati vagyon vagyonkezelésbe adása

13. § (1) A vagyonkezelésbe adás főbb szabályait a Mötv. 109. §-a, valamint a Nvt. 11. §-a tartalmazza.

(2) Képviselő-testület az Önkormányzat közfeladat átadásához kapcsolódva vagyonkezelői jogot létesíthet. Vagyonkezelésbe adás a vagyonkezelői szerződéssel, kivételesen törvényben történő kijelöléssel jön létre.

(3) Vagyonkezelői jog létesítéséről szóló szerződés megkötéséről értékhatártól függetlenül a Képviselő-testület dönt. A Képviselő-testület a vagyonkataszterben forgalomképes (üzleti) vagyonként nyilvántartott ingatlanokra vonatkozóan létesíthet önkormányzati közfeladat ellátáshoz kapcsolódva vagyonkezelői jogot. Meghatározott vagyontárgy vagyonkezelésbe adása esetén a szerződés megkötéséhez a vagyonkezelői jog ellenértékét az ingatlanvagyon-kataszterben szereplő adatok figyelembevételével, értékbecsléssel megállapított forgalmi érték alapján kell meghatározni.

(4) A vagyonkezelésbe adást megelőzően meg kell határozni azt az önkormányzati feladatot, feladatkört, melynek ellátása hatékonyabban látható el más önkormányzattal együttműködve, önkormányzati társulásban vagy önkormányzati, illetve állami gazdasági társaság, nonprofit gazdasági társaság által.

14. § (1) A vagyonkezelésbe adására irányuló szerződéskötés során - az Mötv. és az államháztartásról szóló törvény - előírásain túlmenően meg kell határozni az átadónak azt a kikötését is, hogy az átvevő a vagyont érintő beruházást, fejlesztést megelőzően köteles beszerezni az átadó írásos hozzájárulását is.

(2) A kezelésbe adott vagyon esetében az önkormányzati vagyon nyilvántartásban fel kell tüntetni ennek tényét is.

(3) A vagyonkezelő éves beszámoltatása során értékelni kell a feladatellátás szerződés szerinti teljesítését és a vagyonkezelési szerződésben előirt feltételek érvényesülését. A beszámolót a Képviselő-testület fogadja el.

(4) A vagyonkezelő köteles gondoskodni a vagyon értékének megőrzéséről, állagának megóvásáról, üzemképes állapotának fenntartásáról, valamint a jogszabályokban és a vagyonkezelői szerződésben előírt egyéb kötelezettségek teljesítéséről. A vagyonkezelői jogot, a vagyonkezelési szerződésben meghatározott jogok, kötelezettségek teljesítését az Önkormányzat évente ellenőrzi.

(5) A vagyonkezelés tulajdonosi ellenőrzésének célja a vagyonkezelésbe adott vagyonnal való gazdálkodás megfelelőségének megállapítása, melynek keretében vizsgálni kell a vagyonnyilvántartás hitelességét, teljességét, továbbá fel kell tárni a jogszerűtlen, szerződésellenes, vagy a tulajdonos érdekeit sértő intézkedéseket.

(6) A vagyonkezelés ellenőrzése során ellenőrizni kell, hogy a vagyonkezelő

  • a) megőrizte-e a vagyontárgy értékét,
  • b) gondoskodik az állag megóvásról, a jó karbantartásról,
  • c) az egyéb vállalt kötelezettségét teljesíti-e.

(7) A vagyonkezelés ellenőrzése a vagyonkezelők - jelen rendelet 14. § (3) bekezdésében foglalt - éves beszámoltatásával, melynek keretében elkészítik az általuk kezelt vagyonra vonatkozó vagyonkimutatást, és ismertetik a vagyongazdálkodási terv adott időszakra vonatkozó teljesülését a tárgyévet követő év március 31-ig.

11. A vagyoni értékű jogokkal való rendelkezés szabályai

15. § (1) Nem önkormányzati tulajdonú ingatlanra vagyoni értékű jog alapítása és törlése a Képviselő-testület kizárólagos hatásköre.

(2) Az önkormányzati ingatlan értékesítése során a Képviselő-testület - indokolt esetben - visszavásárlási jogot, elidegenítési, illetve terhelési tilalmat kiköthet. Különösen indokolt eset áll fenn abban az esetben, ha az eladó valamely feltétel (így pl. beépítési kötelezettség) teljesítéséhez fűzi jognyilatkozatát.

(3) A vételár nem egy összegben, vagy későbbi időpontban történő megfizetése esetére a teljesítésig az Önkormányzat tulajdonjogát fenn kell tartani.

(4) Az (1), (2) és (3) bekezdésben részletezett jogot az ingatlan nyilvántartásba be kell jegyeztetni.

(5) A (2) és (3) bekezdésben meghatározott feltételek teljesítése esetében a bejegyzett jog törlése iránti jognyilatkozatot a Képviselő-testület felhatalmazása alapján a polgármester jogosult kiadni. A visszavásárlási jog érvényesítésére irányuló, valamint elővásárlási jog érvényesítését tartalmazó jognyilatkozatot - az ehhez szükséges költségvetési fedezet egyidejű biztosításával – a Képviselő-testület jogosult megtenni.

12. Az önkormányzati érdekek képviselete gazdasági társaságokban

16. § (1) Gazdasági társaság, alapítvány létrehozása, gazdasági társaságban történő részvételről döntés, üzletrész, részvény vásárlása és elidegenítése, a Képviselő-testület kizárólagos hatásköre. Ugyancsak Képviselő-testületi jogkör az önkormányzati vagyontárgy gazdasági társaságba történő apportálása, továbbá a - taggyűlési hatáskörben - a törzstőke megemeléséről vagy csökkentéséről, illetve a tagi hitel és kölcsön nyújtásáról szóló döntés.

13. Az önkormányzat vagyonának gyarapítása

17. § (1) Az Önkormányzat ingatlanvagyonának gyarapítása vásárlás, csere, kisajátítás, közcélú felajánlás, vagy kártalanítási kötelezettséggel járó bejegyzés útján a Képviselő-testület döntése alapján történhet, melyhez biztosítani kell a szükséges költségvetési fedezetet is.

(2) Az Önkormányzat költségvetési intézményei a feladatszerű működésük érdekében ingatlannak nem minősülő vagyontárgyat az éves költségvetési rendeletben meghatározott módon, az erre a célra biztosított előirányzat keretei és a jogszabályi előírások keretei között szerezhetik meg.

14. Követelések érvényesítése, követelésekkel kapcsolatos kedvezmények

18. § (1) Az önkormányzati intézményt illető lejárt, de esedékességükig meg nem fizetett követelések (továbbiakban: követelés) érvényesítése iránt a polgármester köteles intézkedni.

(2) Az Önkormányzatot illető tőke vagy kamat követelés részbeni vagy teljes elengedésére, illetve részletfizetés engedélyezésére (továbbiakban együtt: kedvezmények)

  • a) 100 ezer forint egyedi értékhatárig a polgármester,
  • b) 100 ezer forint egyedi értékhatárt meghaladóan a Képviselő-testület jogosult.

Az adott tárgyévben azonos kötelezett felé fennálló követeléseket össze kell számítani.

(3) A követelésről részben vagy egészben az alábbi okokból lehet lemondani:

  • a) ha a követelés érvényesítése, behajtása a rendelkezésre álló információk, bizonyítékok alapján a követelés összegét meghaladó költségekkel járna; vagy
  • b) ha a kérelmező méltányolható körülményei azt indokolják.

(4) Méltányolható körülmények különösen:

  • a) a kérelmező szociális helyzete;
  • b) ha a követelés kiegyenlítése a kérelmező életkörülményeit elnehezítené;
  • c) ha a követelés kiegyenlítése a kérelmező gazdasági helyzetét ellehetetlenítené;

(5) A (2) bekezdésben meghatározott döntéshozó minden egyes kérelemről az eset összes körülményeinek mérlegelésével dönt, és döntését indokolnia kell.

19. §

15. A versenyeztetésre (pályáztatásra) vonatkozó szabályok

20. § (1) A jelen rendeletben meghatározott Önkormányzat üzleti vagyona értékesítése és hasznosítása kérelem vagy pályáztatás útján történik. A pályáztatás formája lehet nyílt pályáztatás, illetve zártkörű pályáztatás. A versenyeztetési eljárás során, annak minden résztvevője köteles biztosítani a verseny tisztaságát és az esélyegyenlőséget.

(2) Pályáztatás esetén a vagyon hasznosítása és tulajdonjogának átruházása az összességében a legelőnyösebb ajánlatot tevő részére történhet, a szolgáltatás és ellenszolgáltatás értékarányosságával.

(3) Zártkörű pályáztatásról a Képviselő-testület dönt. Amennyiben a teljesítésre csak a meghatározott ajánlattevők alkalmasak, vagy a nyilvános pályáztatás közérdeket, valakinek jogszabályban védett vagy méltányolható jogos magánérdekét sértené, meghívásos zártkörű pályázati eljárást lehet lefolytatni.

(4) A vagyontárgy tulajdonjogának átruházása vagy a vagyontárgy hasznosítása esetén az induló ár vagy az induló díj a megállapított forgalmi értéknek a figyelembevételével kerül meghatározásra, amennyiben a rendelet eltérően nem rendelkezik.

16. A pályázat kiírása

21. § (1) A vagyontárgy tulajdonjogának átruházására vagy a vagyontárgy hasznosítására vonatkozó pályázat előkészítése az Önkormányzat feladata.

(2) A pályázati hirdetményt a hasznosítónak a Hivatal hirdetőtábláján 15 napra (a kifüggesztés keltezésének feltüntetésével) ki kell függeszteni, és egy írott sajtóban vagy egy elektronikus sajtóban (az Önkormányzat honlapján) legalább egy alkalommal közzé kell tenni.

(3) A pályázati kiírásnak tartalmaznia kell:

  • a) az ingatlan címét és helyrajzi számát, illetve az ingó vagyontárgy leírását;
  • b) területét;
  • c) műszaki jellemzőit;
  • d) tulajdonos nevét és címét;
  • e) felhasználási célt, illetve tevékenységi kört;
  • f) utalást az inflációkövető díj meghatározására;
  • g) a hasznosítás formáját (bérlet, tulajdonjog stb.);
  • h) az ingatlan értékét, illetve árát;
  • i) a használó által a rendeltetésszerű használat érdekében elvégzendő olyan munkák értékét, amelyek a használót terhelik;
  • j) a hasznosítás időtartamát (határozott vagy határozatlan idejű);
  • k) a jogviszony megszűnésekor a helyreállítási kötelezettség mértékét (eredeti állapot helyreállítása);
  • l) azt a körülményt, hogy a pályázat nyilvános, azon részt vehet bármilyen természetes és jogi személy, akinek a tevékenységi kör gyakorlására törvényes módja van;
  • m) azt, hogy hiánypótlásra van-e lehetőség, ha igen, akkor annak határidejét és módját;
  • n) azt, hogy a kiíró jogosult indokolás nélkül bármikor a pályázatot eredménytelennek nyilvánítani, és új pályázatot kiírni;
  • o) esetleges szakhatósági kikötéseket;
  • p) a pályázati ajánlat benyújtásának módjára vonatkozó szabályokat;
  • q) a pályázati ajánlat benyújtásának helyét és idejét;
  • r) a pályázat formai és tartalmi érvénytelenségének feltételeit;
  • s) a kihirdetés határidejét;
  • t) arról való tájékoztatást, hogy a pályázónak nyilatkoznia kell arról, hogy Tiszacsege Város Önkormányzata felé semmilyen köztartozása nincsen, a nyilatkozat elmaradása vagy a nyilatkozattal ellentétesen köztartozás megállapítása esetén pályázó az eljárásból kizárható;

(4) Az ajánlatok benyújtására vonatkozó időpontot az első alkalommal megjelentetett pályázati kiírásban úgy kell meghatározni, hogy a kiírás közzététele és az ajánlatok benyújtásának a határideje között legalább 30 nap elteljen.

(5) A kiíró a pályázati kiírást az ajánlatok benyújtására meghatározott időpontig visszavonhatja. A pályázati kiírás visszavonását a pályázat meghirdetésével azonos módon kell közzétenni.

17. Pályázat benyújtása

22. § A pályázatot zárt borítékban vagy elektronikus úton, a kiírásban meghatározott módon kell benyújtani, és fel kell tüntetni rajta az adott pályázatra utaló jeligét. A pályázat akkor minősül határidőre benyújtottnak, ha az ajánlattételi határidő lejártáig a kiírásban megadott (elektronikus) címre beérkezik.

18. Érvénytelen pályázat

23. § (1) Érvénytelen a pályázat, ha

  • a) a pályázatot a benyújtásra meghatározott határidő eltelte után nyújtották be,
  • b) a pályázat nem felel meg a pályázati kiírásban meghatározott tartalmi, formai követelményeknek.

(2) Az érvénytelen pályázatot benyújtók a pályázati eljárás további szakaszában nem vehetnek részt.

19. Pályázati tárgyalás

24. § (1) A pályázati tárgyalást a vagyongazdálkodó vagy a pályázat kiírója pályázati ajánlattételi határidő lejártát követő 8 napon belül tartja meg a vagyongazdálkodó hivatalos helyiségében.

(2) A pályázati tárgyaláson csak az érvényes ajánlatot benyújtott pályázó személy vagy szervezet vehet részt. A pályázati tárgyaláson jelen vannak a Képviselő-testület tagjai.

(3) A pályázati tárgyalást nem folytathatja le az a személy, aki

  • a) bármilyen okból elfogult, vagy
  • b) az ajánlattevővel összeférhetetlen a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény ( Ptk.) 8:1. § 2. pontja szerinti hozzátartozó,
  • c) az ajánlattevővel munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll,
  • d) az ajánlattevő vezető tisztségviselője vagy felügyelőbizottság tagja, vagy tulajdoni részesedéssel rendelkezik az ajánlattevő szervezetben.

(4) A pályázatokat az az ajánlattevő nyeri meg, aki a pályázati kiírásban meghatározott bírálati szempont szerint a legkedvezőbb ajánlatot adta.

(5) Ha a beérkezett vagy a pályázati licit során megtett ajánlatok összege megegyezik, és új ajánlatot egyik ajánlattevő sem tett, a nyertes ajánlattevőt sorsolással kell megállapítani.

(6) A levezető személy a pályázati eredményt a pályázati tárgyaláson kihirdeti.

(7) A pályázati tárgyalásról jegyzőkönyvet kell készíteni.

20. Eredménytelen pályázat

25. § (1) Eredménytelen a pályázat, ha

  • a) egyetlen érvényes pályázat sem érkezett,
  • b) egyetlen ajánlat sem érte el a meghirdetett összeget,
  • c) a lefolytatott licit során nem volt érvényes ajánlat, vagy
  • d) a nyertes pályázó, valamint az őt követően a második legjobbnak ítélt ajánlattevő az eredményhirdetést, vagy az értesítést követő 30 napon belül nem köt szerződést.

(2) Eredménytelen pályázat esetén – amennyiben ezen időszak alatt nem kerül sor újabb pályázat kiírására- az eredménytelenné nyilvánítástól számított 6 hónapon belül írásbeli ajánlat alapján a korábbi pályázati kiírásban szereplő feltételekkel megtörténhet a tulajdonjog átruházás vagy a hasznosítás, amennyiben jogszabály a pályáztatást nem teszi kötelezővé.

21. A szerződéskötés

26. § (1) A pályázatokat az a szerv bírálja el, amely a vagyonhasznosítással kapcsolatos döntés meghozatalára jogosult. A döntést a pályázati határidő elteltét követő testületi ülésen meg kell hozni, indokolt esetben a döntést hozó szerv további 30 nappal a döntés határidejét meghosszabbíthatja, erről a pályázó(ka)t írásban értesíteni kell.

(2) A bírálati eredményről az ajánlattevőket az elbírálást követő 15 napon belül kell írásban értesíteni.

(3) A pályázatot elnyert ajánlattevővel az eredményhirdetéstől számított 30 napon belül szerződést kell kötni. Ha a szerződéskötés a nyertes ajánlattevőnek felróható módon meghiúsul, a szerződést a második legjobbnak ítélt ajánlattevő kötheti meg, az írásbeli értesítés kézhezvételétől számított 30 napon belül.

22. Záró rendelkezések

27. § E rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba. Ezzel egyidejűleg hatályát veszíti a Tiszacsege Város Önkormányzata az önkormányzat vagyonáról és vagyongazdálkodás rendjéről szóló 13/2013. (IV. 10.) önkormányzati rendelete.

Tiszacsege, 2020. március 26.

Fekete Gergő sk.
polgármester

Dr. Bobkó Péter sk.
jegyző


Kihirdetési záradék:

Az önkormányzati rendelet kihirdetése 2020. március hónap 27. napján Tiszacsege Város Önkormányzata hirdető tábláján történő kifüggesztése és a www.tiszacsege.hu oldalon történő közzététele megtörtént.