Nemeskisfalud Község Önkormányzat Képviselő-testületének 2/2013 (III.29.) önkormányzati rendelete

a köztisztaság fenntartásáról, a települési szilárd hulladék kezeléséről, a hulladékok szelektív gyűjtéséről és ártalommentes elhelyezéséről

Hatályos: 2018. 04. 11- 2018. 05. 08

Nemeskisfalud Község Önkormányzata Képviselő- testülete az Alaptörvény 32. cikke (1) bekezdés b.) pontja valamint  a hulladékokról szóló 2012. évi CLXXXV. tv 35.§-a és 88.§ (4) bekezdése felhatalmazása alapján valamint a települési hulladékkezelési közszolgáltatási díj megállapításának részletes szakmai szabályairól szóló 64/2008. (III. 28.) Korm. rendelet rendelkezéseire figyelemmel az alábbi rendeletet alkotja:


I. Általános rendelkezések


1. §.


E rendelet célja azoknak a helyi szabályoknak a megállapítása, amelyek biztosítják a község köztisztaságát, a települési hulladék összegyűjtésének és ártalommentes elhelyezésének rendjét.


2. §


A rendelet hatálya Nemeskisfalud község közigazgatási területére, a természetes és jogi személyeknek, jogi személyiséggel nem rendelkező közösségeknek a közterületek tisztántartásával, a köztisztasággal, a köztisztasági szolgáltatással összefüggő tevékenységére, a hulladék elszállítására és ártalommentes elhelyezésére, és a hulladékok elkülönített gyűjtésére terjed ki.


3. §.


A rendelet hatálya nem terjed ki a folyékony hulladékra, a radioaktív hulladékokra és a velük összefüggő tevékenységre.


4. §.

(1) Nemeskisfalud közigazgatási területén a települési hulladék szervezett összegyűjtését, szállítását és ártalommentes elhelyezését a Marcali Kistérségi Többcélú Társulás megbízásából a Dél- Balatoni Régió Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság útján végzi.

(2) A közszolgáltató, a külön jogszabályban előírt módon kezeli az e rendeletben meghatározott közszolgáltatással összefüggő személyes adatokat. Ilyenek különösen a közszolgáltatást igénybe vevő személy neve, lakcíme, születési helye és ideje, anyja neve.




5.§


(1) A rendelet alkalmazása és értelmezése során a hulladékról szóló törvény fogalom-meghatározásait kell alkalmazni.

(2) Alkalmi háztartási szilárd hulladék: a lakás üdülés, pihenés során az ingatlanon alkalmilag képződött vagy felhalmozódott hulladék, visszamaradt anyag, ha a rendszeresített gyűjtőedényben mérete vagy minősége miatt nem helyezhető el, amely lehet:

a.) lomtalanítás alá tartozó alkalmi háztartási szilárd hulladék: nagyobb méretű darabos hulladék ( így pl. a nagyobb háztartási eszköz, berendezési tárgy, bútor, ágybetét, kerékpáralkatrész stb. )

b.) Esetileg szállítható alkalmi szilárd hulladék: Az a, pont alá nem tartozó eseti megrendelés alapján ártalmatlanítás céljából elszállítandó hulladék (építési bontási törmelék).

(3) Egyéb (nem háztartási) szilárd hulladék: az ingatlanon folytatott ipari, kereskedelmi szolgáltató és egyéb gazdasági tevékenység során, valamint a közintézményekben keletkező rendszeres egyéb szilárd hulladék, és alkalmi egyéb szilárd hulladék, továbbá a közterületi szilárd hulladék


II. A települési  köztisztaságának fenntartásával kapcsolatos szabályok

1.Ingatlanok tisztán tartása


6. §.


        (1) Az egyes ingatlanok tisztán tartásáról az ingatlantulajdonos köteles gondoskodni.

(2) Az ingatlanra ráhordott hulladékot az ingatlantulajdonos köteles a kijelölt hulladéklerakó-helyre elszállíttatni.

(3) Tilos a hulladékot elhagyni, - a gyűjtés, a begyűjtés, a lerakás szabályaitól eltérő módon felhalmozni, ellenőrizetlen körülmények között elhelyezni, kezelni.


7. §.


(1) Az ingatlanon belül csak komposztálható hulladék helyezhető el.

(2) Az ingatlantulajdonos köteles gondoskodni:

            a.) a telekingatlanról a járda és az úttest fölé nyúló ágak és bokrok nyeséséről;

            b.) az ingatlan parlagfű és egyéb gyommentesítéséről, rendszeres gondozásáról,

                 kaszálásáról.


8. §.


(1) Az épületek tisztántartásáról az ingatlantulajdonosok kötelesek gondoskodni.

(2) Az  épületekben előforduló rovarok, rágcsálók irtásáról a lakás  illetve az ingatlan tulajdonosa köteles gondoskodni. E tevékenységével nem veszélyeztetheti mások egészségét.



2.Közterületek tisztántartásának általános szabályai


9. §.


(1) A közterületet beszennyezni, ott hulladékot eldobni, szeszes italt fogyasztani tilos.

(2) A közterületeken elhelyezett berendezési és felszerelési tárgyakat, a fákat és egyéb növényzetet rongálni, beszennyezni tilos.

(3) Környezetszennyezést, dugulást, rongálást okozó anyagot közterületre, árokba, víznyelő aknába, kutakba elhelyezni, kiönteni, vezetni tilos.

(4) Az ingatlantulajdonos köteles az ingatlannal érintkező közterületet az útpadkáig gondozni az alábbiak szerint:

        a) Takarítás az ingatlannal határos közterületeken.

        b) Síkosság-mentesítés a járdán, járda hiányában az ingatlan mentén, 1,5 m széles sávban.

        c) Zöldterület és a gyepes árok kaszálása maximum 5,0 m szélességben.

(5) Az ingatlan előtti járdán összegyűjtött hulladékot a háztartási hulladék szállítására szolgáló edényzetbe kell elhelyezni.


10. §


(1) Az ingatlantulajdonos köteles az ingatlanja előtti járdát áttörő gazt a burkolat rongálása nélkül kiirtani.

(2) A két ingatlan közötti területsáv, átjáró tisztántartási kötelezettsége az ingatlantulajdonosok között egyenlő arányban oszlik meg.


11. §.


(1) Közutakon, a közterületen, a keletkező hulladék összegyűjtése és elszállítását az Önkormányzat végzi. Ennek keretében elvégzi:

a.) az utak, utcák, terek útburkolatai, tisztántartását;

b.) zöldterületek fenntartását, parkosítását, virágosítását.

(2) Az országos közutak és tartozékainak tisztántartása a közútkezelő feladata.


Hó- és síkosságmentesítés


12. §.


(1) Az ónos esőtől, jégtől vagy hótól síkossá vált burkolatot folyamatosan síkosság mentessé kell tenni. A síkossá vált járdát reggel 7.00 óráig környezet kímélő szóróanyaggal (pl. homok, hamu, kis szemcséjű salak stb.) a járda melletti ingatlantulajdonosnak fel kell szórni.

(2) Az ingatlan melletti járda, lépcső, térburkolat hóeltakarításáról és síkosság mentesítéséről, a vízelvezető árok megtisztításáról az ingatlantulajdonos köteles gondoskodni.   

(3) A (2) bekezdésben meghatározottakon túl a közterületek burkolt felületeinek hó- és síkosság mentesítéséről a község önkormányzata gondoskodik.

(4) A közutak síkosság mentesítéséhez a környezetkímélő anyagokon kívül a klorid tartalmú szerek használata csak úgy alkalmazható, hogy a vegyszer egyszeri kijuttatásának maximális értéke 15 g/m2-nél több ne legyen. Ezen anyagokat csak tárolóedényben, környezetszennyezést kizáró módon szabad tárolni.

(5) A síkosság elleni védekezéshez egy téli időszakban felhasználható só mennyisége  300 g/m2.

(6) Klorid tartalmú vegyszert az alul- és felüljárók, a hidak felületén és azok 15 m-es körzetében, a zöldterületeken és azok környezetében nem szabad használni.


13. §.


(1) A hóeltakarítást úgy kell elvégezni, hogy a folyamatos gépjármű és gyalogosforgalom részére megfelelő hely álljon rendelkezésre.

(2) A síkosságmentesítésre kötelezettek a járdáról eltakarított havat 8 m-nél szélesebb úton az úttest szélén, a folyóka szabadon hagyásával, ennél keskenyebb út esetén a járda szélén kötelesek összegyűjteni.

(3) Havat buszmegállóban, kapu és kocsibejáróban, útkereszteződésben lerakni tilos.


Járművek üzembentartóinak kötelezettségei


14. §.


(1) Közterületen gépjármű nem mosható.

(2) Közterületen gépjármű nem tárolható.

(3) A közútra járművel felhordott sarat   a szennyező köteles eltávolítani .


 Építési és bontási területek tisztántartása


15. §.


(1) Építés, bontás, vagy felújítás alatt üresen álló ingatlan  tisztántartása az engedélyes feladata.

(2) Építésnél, tatarozásnál, bontásnál és az úttest felbontásánál keletkezett por, valamint szenny elterjedését meg kell akadályozni, a porképző anyagokat vízzel kell locsolni. Közterületen építőanyagot és építési törmeléket csak közterület bérleti szerződés alapján lehet tárolni.

(3) Az építési területekről a sárfelhordás letakarításáról és a szükséges jelzésről az építtetőnek, vagy megbízottjának folyamatosan gondoskodnia kell.


Az anyagok szállítása


16. §.


(1) Az anyag szállítását úgy kell elvégezni, hogy a közterület ne szennyeződjön.

(2) Ha bármely szállítmány fel- vagy lerakásánál, szállításánál a közterület beszennyeződik, a  szállító köteles azt haladéktalanul megtisztítani.


Az avar és zöldhulladékok ártalmatlanítása


17. §.


(1) A zöldhulladékokat elsősorban hasznosítani, komposztálni kell.

(2) A község belterületén illetve a családi házas ingatlanokon avar-és kerti hulladék égetése a nyári időszakban (április 15-től október 15-ig) 9.00 órától 18.00 óráig, téli időszakban (október 16-tól április 14-ig) 8.00 órától 15.00 óráig, a vasár-és ünnepnapok kivételével az alábbiak betartásával végezhető

a.) A szabadban tüzet gyújtani csak úgy szabad, hogy az a környezetre tűz- vagy robbanásveszélyt ne jelentsen.

b.)A szabadban a tüzet őrizetlenül hagyni nem szabad. Veszély esetén vagy ha arra szükség van, a tüzet azonnal el kell oltani.

c.)A szabadban a tüzelés helyszínén olyan eszközöket illetve felszereléseket kell készenlétben tartani, amelyekkel a tűz terjedése megakadályozható, illetőleg a tűz eloltható.

(3) A közterületen avart és kerti hulladékot égetni nem lehet.




Köztisztasággal összefüggő egyéb rendelkezések


18. §.


Az ingatlantulajdonos köteles a közszolgáltató részére bejelenteni az új létesítmény üzembe helyezését, meglévő épületének funkcióváltozását, amennyiben ott hulladék keletkezik, illetve annak mennyisége megváltozik.


Zöldhulladék elszállítása

17/A.§


(1) A település teljes területén a természetes személy ingatlanhasználó a zöldhulladékot elkülönítetten köteles gyűjteni az ingatlanán.

(2) A Közszolgáltató a begyűjtött zöldhulladék komposztálásáról, továbbkezeléséről a környezetvédelmi előírásoknak megfelelően gondoskodni köteles.

(3) A Közszolgáltató biztosítja a természetes személy ingatlanhasználók részére a zöldhulladék gyűjtését az alábbiak szerint:

a./ Január hónapban két alkalommal a karácsonyi fenyőfák gyűjtését házhoz menő gyűjtési rendszerben. A fenyőfákat a karácsonyfadíszektől, szaloncukor papírtól és karácsonyfa tartótól megtisztított állapotban kell kihelyezni.

b./ Házhoz menő zöld hulladék gyűjtési rendszer keretében a közszolgáltató évi 8 alkalommal elszállítja a zöldhulladékot. Ehhez a közszolgáltatótól díjmentesen barna színű gyűjtőedény igényelhető.

(4) A házhoz menő zöldhulladék gyűjtés során az erre rendszeresített gyűjtőedényekben kizárólag az azokon megjelölt feliratoknak megfelelő anyagú zöldhulladékokat (kizárólag fű és falevél) szabad elhelyezni.

(5)

(6) A házhoz menő zöldhulladék gyűjtés kizárólag azon természetes személy ingatlanhasználó számára biztosított, aki a közszolgáltatás díját megfizeti, illetve a rendszeres hulladékelszállítást nem szünetelteti.

(7)

(8) A Közszolgáltatón kívül más személy számára tilos a házhoz menő zöldhulladék gyűjtéshez biztosított gyűjtőedényekben elhelyezett hulladékok eltávolítása.

(9) A zöldhulladékok gyűjtésére szolgáló gyűjtőedényt a szállítás napján kell kihelyezni a közterületre reggel 7.00 időpontig.

(10) Az elszállítandó hulladékot úgy lehet a közterületre (a hulladékgyűjtő edényzet helyére) kihelyezni, hogy az a jármű és a gyalogos forgalmat ne akadályozza, a zöldterületeket és a növényzetet ne károsítsa, illetve ne járjon baleset vagy károkozás veszélyének előidézésével, a begyűjtő szállítóeszköz által jól megközelíthető legyen.

(11) A Közszolgáltató jogosult az elszállítást megelőzően ellenőrizni az ürítésre az ingatlan elé kihelyezett zöldhulladék gyűjtésére szolgáló gyűjtőedény tartalmát.

(12) Amennyiben a gyűjtőedény a zöldhulladék fogalmába nem tartozó anyagot tartalmaz, úgy a Közszolgáltató az ingatlanhasználót felszólítja a hulladékgyűjtés szabályainak jövőbeni betartására, valamint a természetes személy ingatlanhasználó köteles gondoskodni a nem megfelelően kihelyezett hulladék jogszabályoknak megfelelő elhelyezéséről.

(13)

(14)

III. fejezet

Hulladékgyűjtő edényzettel kapcsolatos előírások


19. §.


(1) A magánszemély ingatlantulajdonosok az ingatlanukon keletkező hulladékot hulladékgyűjtő műanyag zsákban gyűjtik.

(2) A gazdálkodó szervezeti szervezett hulladékgyűjtés kizárólag szabványos, az ingatlantulajdonosnál keletkező hulladékmennyiségnek megfelelő méretű gyűjtőedényzettel történhet, melynek használata kötelező. A gyűjtőedényzet beszerzése, javítása, pótlása az ingatlantulajdonos kötelezettsége.

(2) A lakossági  hulladékgyűjtő edényzet önkormányzati tulajdonú és az ingatlantulajdonos használatába adott edényzet. A közszolgáltatótól is bérelhető hulladékgyűjtő edény .

(3) Külterületen a gyűjtés 120 literes edényzetben történik. 

(4) A belterületen lakó magánszemélyekg az ingatlanukon keletkezett hulladékot  hulladékgyűjtő zsákban gyűjtik össze, és a hulladékot a falu központjában elhelyezett konténeres edényzetbe helyezik el.

    A külterületen és a faluközpontban a  hulladék elszállítása céljából kihelyezett gyűjtőedény fedelének a közterület szennyezésének elkerülése érdekében lecsukott állapotban kell lennie. A hulladékot a gyűjtőedényben úgy kell elhelyezni, hogy az, az edény mozgatásakor és ürítésekor ne szóródjon, valamint a gépi ürítést ne akadályozza.

(5) A kihelyezett gyűjtőedény nem akadályozhatja a jármű és gyalogos forgalmat és elhelyezése egyébként sem járhat baleset vagy károkozás veszélyének előidézésével. Az ingatlantulajdonos a gyűjtőedényt - kivéve a közterületeken tartósan elhelyezett nagy űrtartalmú konténereket - az ingatlanán belül köteles elhelyezni úgy, hogy ahhoz állatok vagy illetéktelen személyek ne férjenek hozzá.

(6) Amennyiben a közszolgáltatásba bevont ingatlanon nem biztosított a Közszolgáltató/Koordináló Szerv által küldött küldemények átvétele, úgy az ingatlan tulajdonosának kötelezettsége olyan magyarországi postai címet megadni a Közszolgáltató/Koordináló Szerv részére, ahol maradéktalanul biztosított az általuk küldött küldemények átvétele.

(7) A szabvány gyűjtőedényen az ingatlanhasználó beazonosításához szükséges adatokat az ingatlanhasználónak fel kell tüntetnie (utca, házszám), úgy, hogy az a későbbiek során eltávolítható - amennyiben az a Közszolgáltató tulajdonát képezi - legyen az edényzetről.


20. §.


(1) A közszolgáltató hulladékgyűjtő edények ürítését a szállítási napokon reggel hat és este húsz óra között végzi.

(2) A külterületi  ingatlantulajdonos a gyűjtőedényzetet az ingatlanon köteles tárolni, gyűjtés napján köteles a közterületről bevinni.

(3) A hulladékgyűjtő edényzet közterületre csak zárt fedéllel helyezhető ki. A közterületre kihelyezett edényzet nem lehet sérült és piszkos. A gyűjtőedényzet és közvetlen környezetének tisztán tartása az ingatlantulajdonos kötelessége. Az ingatlan tulajdonosa vagy használója a hulladékot az erre a célra rendszeresített gyűjtőedényben vagy (többlethulladék esetén) az e célra szolgáló, a Közszolgáltató emblémájával ellátott műanyag zsákban köteles kihelyezni.

(4) A használatra kiadott  hulladékgyűjtő edényekről az önkormányzat  nyilvántartást  vezet, amely tartalmazza:
a.) az ingatlantulajdonos nevét, címét,
b) az edényzet ürítési helyét. 

(5) A közterületre kihelyezett gyűjtőedényzetből szemetet kiönteni tilos.

(6) A gyűjtőedényzet tisztítása szükség szerint, de legalább évente két alkalommal az edényzet tulajdonosának kötelezettsége.


IV. fejezet A szolgáltatás ellátásának szabályai


21. §.


(1) A Nemzeti Hulladékgazdálkodási Koordináló és Vagyonkezelő Zrt a közszolgáltatás igénybevétele és a közszolgáltatási díj behajtása érdekében jogosult kezelni az ingatlantulajdonos nevét, lakcímét, születési helyét és idejét, anyja nevét.

(2) Az ingatlantulajdonosnak lehetősége szerint mindent meg kell tennie, hogy:

a)    a települési hulladékot elkülönítetten gyűjtse,

b)    a  hulladékgyűjtő szigeten elhelyezett edényzetekbe a külön gyűjtendő üveg, papír és műanyag hulladékát elhelyezze,

c)    a veszélyes hulladékot külön gyűjtse és a gyűjtésre jogosultnak átadja

d)    a maradék (elkülönítetten gyűjtött és veszélyes hulladéktól mentes) települési hulladékot az elszállításra való átvételig gyűjtse, tárolja,

e)    a hulladék gyűjtése során megfelelő gondossággal járjon el annak érdekében, hogy a hulladék mások életét, testi épségét és egészségét, valamint jó közérzetét ne veszélyeztesse, a város természetes és épített környezetét ne szennyezze, a növény és állatvilágot ne károsítsa, a közrendet és a közbiztonságot ne zavarja.

(3) Az ingatlantulajdonos köteles az önkormányzatnak és a közszolgáltatónak egyidejűen  bejelenteni, ha tulajdonos változás vagy egyéb ok miatt a közszolgáltatás igénybevételére kötelezetté válik. A bejelentésben meg kell jelölnie a közszolgáltatást igénybevevő nevét, lakcímét, születési helyét, és anyja nevét.

(4) A hulladékszállítás gyakorisága  heti egy alkalom.

(5) Ha a gyűjtőedényzet ürítése az ingatlantulajdonosok hibájából marad el, akkor az ürítésre csak a következő szállítási napon kerül sor. Ilyen esetben azonban soron kívüli szolgáltatás is rendelhető díj ellenében a közszolgáltatótól.

(6) A közszolgáltató kizárólag gazdálkodó szervezetek esetében, az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérő, illetve idényjellegű szolgáltatásban is megállapodhat. 

(7) A  külterületen a lakosság által választható edény űrtartalmát úgy kell meghatározni, hogy a hulladék  elhelyezhető legyen.

(8) A szolgáltatás kiterjesztése esetén a hulladékgyűjtés igénybevételének lehetőségéről, módjáról a szolgáltatás bevezetését megelőzően legalább egy hónappal tájékoztatni kell az érintetteket.

(9) A szolgáltatási igény változását az ingatlantulajdonos írásbeli bejelentése alapján közszolgáltató már a legközelebbi szállításkor köteles figyelembe venni, és ezt a soron következő számlázáskor érvényesíteni.

(10) Közszolgáltató biztosítja a közszolgáltatás teljesítéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételeket, valamint az ügyfelek számára könnyen hozzáférhető magyar nyelvű ügyfélszolgálati rendszert.


A hulladék elkülönített gyűjtésének szabályai, hulladékudvarok


21/A §


      (1) A település teljes területén az ingatlanhasználó a hulladékot elkülönítetten köteles gyűjteni.

(2) Az elkülönítetten gyűjtött hulladék elszállításának gyakoriságát szállítási naptár rögzíti, amely egy évre előre, szakmai szempontok alapján készül.

       (3) A hasznosítható hulladék értékesítéséről, további kezeléséről a Közszolgáltató gondoskodik.

(4) A hulladékgyűjtési tevékenység ellenőrzését a természetes és nem természetes személy ingatlanhasználó köteles tűrni minden olyan ingatlanon, ahol hulladék keletkezése az ingatlan használati jellege alapján vélelmezhető.

(5) Az ingatlanhasználó az elkülönített hulladékot az elhelyezés céljára kijelölt hulladékgyűjtő szigeten, hulladékgyűjtő udvaron a hulladékfajta szerinti elkülönítésére szolgáló gyűjtőedényben, valamint házhoz menő elkülönített hulladékgyűjtés során az erre rendszeresített gyűjtőedényben köteles elhelyezni.

(6) A hulladékgyűjtő szigeteken, udvaron, házhoz menő elkülönített (szelektív) hulladékgyűjtés során az erre rendszeresített gyűjtőedényben kizárólag az azokon megjelölt feliratoknak megfelelő anyagú hulladékokat szabad elhelyezni.

(7) Az ingatlanhasználó köteles a házhoz menő elkülönített hulladékgyűjtéshez biztosított gyűjtőedényeket átvenni, ezen kötelezettség alól kivételt képez az az eset, ha az ingatlan használója a Közszolgáltató nyilvántartása szerint szünetelteti a hulladékelszállítását. 

(8) Az ingatlanhasználó az elkülönített hulladékok részét képező papír, műanyag és fém hulladékokat a házhoz menő elkülönített gyűjtéssel során rendelkezésre bocsátott hulladékgyűjtő gyűjtőedénybe az alábbiak szerint köteles külön gyűjteni úgy, hogy:

a) a papírhulladékot a kék színű, a Közszolgáltató által biztosított gyűjtőedénybe helyezi;

b) a műanyag, valamint a fém hulladékot együttesen a sárga színű, a Közszolgáltató által biztosított gyűjtőedénybe helyezi.

Az elkülönítetten gyűjtött papír, műanyag és fém hulladékokat tartalmazó gyűjtőedények ürítése a Közszolgáltató által készített szállítási naptárnak megfelelően történik.

(9) A Közszolgáltatón kívül más személy számára tilos az elkülönített gyűjtésre szolgáló gyűjtőszigeteken, valamint a házhoz menő elkülönített gyűjtéshez biztosított gyűjtőedényekben elhelyezett hulladékok eltávolítása, ezen anyagok kizárólagos tulajdonosa a Közszolgáltató.

(10) Gyűjtősziget használata esetén az elkülönített hulladékoknak az elhelyezés céljára szolgáló helyre történő szállításáról az ingatlanhasználó gondoskodik. Az elkülönített hulladékot a kijelölt helyen úgy kell elhelyezni, hogy az más hulladékfajtával ne keveredjen és a környezetet ne szennyezze.

(11) Az elkülönítetten gyűjtött hulladék elhelyezésére szolgáló gyűjtőedények és gyűjtőszigetek elhelyezéséről, azok ürítéséről a Közszolgáltató; a gyűjtőszigetek és környékük tisztán tartásáról, a hó és síkosság mentesítéséről az Önkormányzat gondoskodik.

(12) Az elkülönítetten (szelektív) gyűjtött hulladékok gyűjtésére szolgáló gyűjtőedényeket a szállítás napján kell kihelyezni a közterületre reggel 6.30 időpontig.

(13) Az elszállítandó hulladékot úgy lehet a közterületre kihelyezni, hogy az a jármű és a gyalogos forgalmat ne akadályozza, a zöldterületeket és a növényzetet ne károsítsa, illetve ne járjon baleset vagy károkozás veszélyének előidézésével, a begyűjtő szállítóeszköz által jól megközelíthető legyen.

(14) A Közszolgáltató jogosult az elszállítást megelőzően ellenőrizni az ürítésre az ingatlan elé kihelyezett elkülönítetten gyűjtött hulladékok gyűjtésére szolgáló gyűjtőedények tartalmát.

(15) Amennyiben a gyűjtőedényben nem a megfelelő elkülönítetten gyűjtött hulladék került elhelyezésre, úgy a Közszolgáltató az ingatlanhasználót felszólítja a hulladékgyűjtés szabályainak jövőbeni betartására.

(16) Ha a Közszolgáltató felszólítását követően az ingatlanhasználó egy éven belül újabb alkalommal a hulladékgyűjtés szabályait sérti oly módon, hogy az elkülönítetten gyűjtött hulladék gyűjtésére szolgáló gyűjtőedényben vagy zsákban nem a megfelelő hulladékot helyezi el, és ezt a Közszolgáltató észleli, úgy a Közszolgáltató a hulladékgyűjtés szabályainak megsértését jelzi a jegyző részére.

(17)

(18)


22. §.


(1) A szervezett köztisztasági szolgáltatás igénybevételével az ingatlantulajdonos és a közszolgáltató között külön jogszabályban meghatározottak szerint szerződéses jogviszony jön létre.

(2) Az ingatlantulajdonosnak télen, szükség esetén a tárolóhely és az úttest között legalább 1 méter széles átjárót kell létesítenie, azt a hótól meg kell tisztítania, síkosságmentesítésre alkalmas anyaggal felszórni.



V. fejezet

Gazdálkodó szervezetekre vonatkozó szabályozás


23. §.


(1) A gazdálkodó szervezetnél, intézményeknél keletkező települési hulladék összegyűjtéséről, megfelelő méretű gyűjtőedény beszerzéséről, vagy bérletéről és elszállításáról, a közszolgáltatóval kötött szerződés alapján az ingatlantulajdonos köteles gondoskodni. A keletkező települési hulladék más intézményekkel illetve lakóközösségekkel közös edényekben nem helyezhető el. Gazdálkodó szervezetek más gazdálkodó szervezettel, szervezetekkel közös gyűjtőedényt használhatnak, de a közös gyűjtőedény össztérfogata nem lehet kevesebb az egyes gazdálkodó szervezetek által a közszolgáltatóval kötött egyedi szerződésekben rögzített edénytérfogatok összegénél.

(2) A gazdálkodó szervezeteknél, intézményeknél keletkező települési hulladékot – a közszolgáltató szállítja el.

(3) Szokásosnál nagyobb mennyiségű települési hulladék elszállíttatásáról az ingatlantulajdonos köteles gondoskodni. 



VI. fejezet

 Elkülönített gyűjtés


24. §.


(1) A lom hulladék gyűjtéséről, elszállításáról, hasznosításáról és ártalmatlanításáról a Közszolgáltató évente egy alkalommal a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás keretében -külön díj felszámítása nélkül - gondoskodik.

(2) A közszolgáltatás keretében a Közszolgáltató kizárólag a lakosságnál, a háztartásokban képződött, de a rendszeres hulladékszállításra használatos gyűjtőedényekben el nem helyezhető nagydarabos, lom hulladékot szállítja el.

(3) A lom hulladékot az ingatlantulajdonos elszállítás céljából a Közszolgáltató által hirdetmény útján, továbbá honlapján előzetesen megjelölt helyen és időpontban helyezheti ki.

(4) Az elszállítandó lom hulladékot a közterületen úgy kell elhelyezni, hogy az a jármű és gyalogos forgalmat ne akadályozza, a gyűjtő szállítóeszköz által jól megközelíthető legyen, a zöldterületeket és a növényzetet ne károsítsa, és ne járjon baleset vagy károkozás veszélyének előidézésével


VII. fejezet

Települési hulladék ártalmatlanítása

és hasznosítása


25. §.


(1) A település hulladék elhelyezése, kezelése, ártalmatlanítása, hasznosítása kizárólag az erre a célra létesített regionális lerakó-és kezelőhelyen, vagy más kommunális hulladéklerakó helyen  történhet.

(2) A közszolgáltató a hulladék mennyiségét és összetételét, (lakossági, gazdálkodó szervezeti, vidéki beszállítás, zöldhulladék) köteles fajtánként nyilvántartani, és arról kérésre az önkormányzatoknak és  a hatóságoknak jelentést tenni.

(3) A használhatatlanná vált, nagyobb méretű háztartási felszerelési tárgy, bútor és egyéb feleslegessé vált ingóság elszállítására évente egy alkalommal lomtalanítási akciót kell szervezni. A lomtalanítást a közszolgáltató végzi, az Önkormányzattal egyeztetett  időpontban. A gyűjtés helyéről, időpontjáról, a helyben szokásos módon, a lakosságot tájékoztatni kell.


VIII. fejezet

Díjfizetési kötelezettség


26. §.


(1)  A díjfizetés időszaka egy naptári év.

(2) A közszolgáltatási díjat az ingatlantulajdonos a Nemzeti Hulladékgazdálkodási Koordináló és Vagyonkezelő Zrt által megküldött számla alapján negyedévente köteles megfizetni. 

(3) Késedelmes díjfizetés esetében a Nemzeti Hulladékgazdálkodási Koordináló és Vagyonkezelő Zrt a késedelmi kamat felszámítására jogosult. A díj megfizethető csekken, átutalással, vagy a Közszolgáltató pénztárában készpénzben, a számlán szereplő fizetési határidőre.

(4) A közszolgáltatási díjat az ingatlantulajdonos fizeti.

(5) A közszolgáltatási díj rendelkezésre állási díjból és ürítési díjból áll.

(6) A rendelkezésre állási díj

a) a számlázási, díjbeszedési költségek,

b) a környezetvédelmi kiadások és ráfordítások, különösen a környezetvédelmi hatóság eljárásáért fizetett illeték, vagy igazgatási szolgáltatási díj, a jogszabályon alapuló környezetvédelmi kötelezettségek teljesítése érdekében végzett beruházások, illetve mérések és vizsgálatok költségei,

c) a közszolgáltatás teljesítéséhez használt létesítmények, eszközök elhasználódásából eredő, azok felújítását, pótlását, korszerűsítését, bővítését, rekonstrukcióját szolgáló kiadások és ráfordítások ellenértékéből áll.

d) A rendelkezésre állási díj éves díj, amelyet a közszolgáltatás igénybevételére kötelezett tulajdonos önálló ingatlanonként, a szolgáltatás igénybevételének mértékétől függetlenül köteles megfizetni.

e) Az ürítési díj a hulladékkezelés és hulladékszállítás teljes folyamatának a rendelkezésre állási díjban nem fedezett minden egyéb költsége és indokolt ráfordítása ellenértékéből áll.

Az ürítési díj a díjfizetési időszak ürítési száma, a választott tárolóedény térfogata (liter) és az egységnyi díjtétel szorzata.

(7) Amennyiben a közszolgáltatásba bekapcsolt ingatlannak több tulajdonosa van, akkor a tulajdonosoknak kell közölni, hogy közülük kinek a nevére és címére kerüljön kiállításra a szolgáltatási számla. Ha a tulajdonosok a Közszolgáltatóval ezt nem közlik, akkor a Koordináló Szerv vagy a legnagyobb tulajdoni hányaddal rendelkező tulajdonos, vagy az azonos tulajdoni hányaddal rendelkező tulajdonosok közül az ingatlan-nyilvántartásban első helyen bejegyzett tulajdonos nevére és címére állítja ki a szolgáltatási számlát.

(8) A közszolgáltatási díjat az ingatlanhasználó köteles megfizetni a Koordináló Szerv részére a kiállított számlán szereplő fizetési határidőig. A közszolgáltatási díj késedelmes megfizetése esetén a Koordináló Szerv késedelmi kamatot érvényesíthet.

A közszolgáltatási díjat tartalmazó számla adataival és összegével kapcsolatban az ingatlanhasználó a Koordináló Szervnél írásban kifogást emelhet. A kifogásnak a számla kiegyenlítésére vonatkozó kötelezettség teljesítésére halasztó hatálya nincs.

(9) A jogi személyek, a jogi személyiséggel nem rendelkező gazdálkodó szervezetek, vagy a jogi személyiségek helyi szervezetei, egyéni vállalkozók a hulladékszállítás díját a kiállított számlán szereplő fizetési határidőig fizetik meg.

Túlszámlázás esetén a többletösszeget és annak időarányos kamatait a Koordináló Szerv visszafizeti vagy az ingatlanhasználó írásbeli kérelmére azt a soron következő, esedékes díjfizetési kötelezettségbe beszámítja.

(10) A Koordináló szerv kezeli a közszolgáltatás keretében keletkező kintlévőségeket.

(11) Nem tagadható meg a közszolgáltatás díjának megfizetése, ha a Közszolgáltatót a közszolgáltatással kapcsolatos kötelezettsége teljesítésében az időjárás vagy más elháríthatatlan ok akadályozta és a Közszolgáltató az akadály elhárítását követően a legközelebbi gyűjtési napig pótolta a mulasztását.


A Közszolgáltatás szüneteltetése


26/A. §


(1) A természetes személy ingatlanhasználó – részére történő közvetlen számlázás esetén - legalább 30 nappal a kívánt időpont előtt írásban kérheti a Közszolgáltatótól a hulladékkezelési közszolgáltatás szünetelését távolléte idejére, ha legalább 90 napig megszakítás nélkül nem tartózkodik lakóingatlanán, és ez idő alatt az ingatlanban senki sem lakik. Ezen feltétel teljesülését az ingatlanhasználó utólag – nullás, vagy csak alapdíjat tartalmazó, a szüneteltetés időpontjára vonatkozó közmű számlával (kivéve gáz) - igazolni köteles az időszakot követő 90 napon belül. Utóbbi hiányában a természetes személy ingatlanhasználó a díj megfizetésére kötelezett. Szüneteltetni csak hiánytalanul kitöltött, aláírt Hulladékelszállítási Közüzemi Megállapodás megléte esetén lehetséges. A szüneteltetés megkezdése előtt, illetve időtartama alatt az ingatlanhasználónak nem lehet 180 napot meghaladó lejárt tartozása.

(2) Ha a szünetelés (1) bekezdés szerinti feltételeiben változás következik be, az ingatlanhasználó ezt írásban, haladéktalanul köteles a Közszolgáltatónak bejelenteni.

(3) Szüneteltetés idejére már kiszámlázott ürítési díjat a Koordináló Szerv a közüzemi számlákkal való igazolás a Közszolgáltatóhoz történő benyújtását követően, utólag írja jóvá.

(4) A szüneteltetés idejére a természetes személy ingatlanhasználót alapdíj fizetési kötelezettség terheli.


Igazolás módja, menete a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás végzésének feltételeiről szóló 385/2014. (XII.31.) Kormányrendelet alapján


26/B. §


(1) Az önkormányzati igazolás alapján igényelhető 1. melléklet szerinti edényméretek használatára való jogosultságát az ingatlanhasználó köteles az Önkormányzat által kiállított igazolás alapján a Közszolgáltató felé igazolni. Az ingatlanhasználónak rendelkeznie kell az igényelt szabványos gyűjtőedényzettel.

(2) A Közszolgáltató köteles az önkormányzati igazolás és a hiánytalanul aláírt Hulladékelszállítási Közüzemi Megállapodás birtokában köteles módosítani a számlázási adatokat.


27.§


E rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló, az Európai Parlament és a Tanács 2006/123/EK irányelvnek megfelelő szabályozást tartalmaz.


IX. fejezet

Hatályba léptető rendelkezések


28. §.


(1) E rendelet 2013. április 1 napján lép hatályba.



Dr. Molnár Zoltán                                         Vezér Ákos

    polgármester                                                  jegyző







1. melléklet



A szabványos tároló edényzet





Használható típusok a lakosság körében:


60 literes egy fős háztartás esetében

80 literes egy-két fős háztartások esetében

120 literes legalább egy fős háztartás esetében

240 literes legalább egy fős háztartás esetében


Használható típusok a gazdálkodó szervek körében:

            240 literes

            1100 literes