HERCEGSZÁNTÓ KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 4/2018. (V. 23.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE
a településkép védelméről
Hatályos: 2018. 06. 07- 2022. 08. 26HERCEGSZÁNTÓ KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 4/2018. (V. 23.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE
a településkép védelméről
Hercegszántó Község Önkormányzatának Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában, a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 12. § (2) bekezdésének a)-h) pontjaiban kapott felhatalmazás alapján, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 1.1. pontjában és az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 29. § (3) bekezdésében és 57. § (2) és (3) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 43/A. § (6) bekezdés c) pontjában biztosított véleményezési jogkörében eljáró Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Állami Főépítészének, a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóságnak, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Hivatala és a kulturális örökség védelméért felelős miniszter, valamint a partnerségi rendelet szerinti résztvevők véleményének kikérésével a következőket rendeli el:
Általános rendelkezések
1. A rendelet célja, hatálya és alkalmazása
1. § E rendelet célja Hercegszántó község épített környezetének megőrzése érdekében a helyi építészeti értékvédelemmel, a településképi követelményekkel és a településkép-érvényesítési eszközökkel kapcsolatos szabályok megállapítása.
2. § E rendelet hatálya Hercegszántó község közigazgatási területére terjed ki.
3. § E rendelet előírásait Hercegszántó Község Önkormányzatának Képviselő-testülete által elfogadott településrendezési eszközökkel együtt kell alkalmazni.
2. Értelmező rendelkezések
4. § E rendelet alkalmazásában:
1. óriásreklám: elemeiben vagy összességében az A0 (841x1189 mm) méretet meghaladóméretű reklám.
2. fényreklám: reklám megjelenítésére alkalmas led panel, elektromos led állvány, videófal, monitor
3. cégtábla: A cég nevét és székhelyét feltüntető tábla.
4. címtábla: intézmény, vállalkozás nevét, vagy egyéb adatait feltüntető tábla.
5. védett érték: helyi egyedi védelem alatt álló építmény, építményrész, épület, egyéb elem.
6. tájba illeszkedő: a tájban elhelyezésre kerülő létesítményeknek vagy befolyásolt létesítmény együtteseknek a természeti/művi (mesterségesen kialakított) táji adottságokhoz funkcionális, ökológiai és esztétikai értelmű igazítása, amely az összhang megteremtését célozza.
7. hirdető-berendezés: minden olyan hordozó eszköz, fixen rögzített vagy mozgó, képi, illetve hang effektusok megjelenítésére, valamint információk tárolására is alkalmas berendezés, amely kialakításától, anyagától, méretétől, továbbá elhelyezése módjától függetlenül – hirdetmény megjelenítésére szolgál, és közterületről érzékelni lehet.
A helyi védelem
3. A helyi védelem célja
5. § (1) A helyi védelem célja Hercegszántó község képe és történeti szempontjából meghatározó – a hatályos műemlékvédelmi jogszabályok alapján nem védett –, épített értékek védelme, a község építészeti örökségének, arculatának a jövő nemzedékek számára való megtartása, a védett értékek fenntartása és jó karbantartottságuk biztosítása.
(2) A község épített értékei – tulajdonformára való tekintet nélkül –, a nemzeti közös kulturális kincs részei, ezért fenntartásuk, jelentőségükhöz méltó használatuk és megfelelő bemutatásuk közérdek.
(3) A helyi értékvédelem feladata különösen:
a) a különleges oltalmat igénylő, építészeti, építészettörténeti, községtörténeti szempontból védelemre érdemes épületek, épületegyüttesek, épített környezetek (továbbiakban együtt: védett érték) körének számbavétele és meghatározása, nyilvántartása, dokumentálása és a közvéleménnyel történő megismertetése,
b) a védett értékek károsodásának megelőzése, elhárítása, illetve a bekövetkezett károsodás csökkentése, vagy megszüntetése.
4. A helyi védelem fajtái
6. § (1) A helyi védelem területi vagy egyedi védelem lehet.
(2) A helyi egyedi védelem a jellegzetes, értékes, illetve hagyományt őrző építészeti arculatot, településkaraktert meghatározó valamely
a) építményre, építményrészletre vagy az alkalmazott anyaghasználatra, tömegformálásra, homlokzati kialakításra,
b) táj- és kertépítészeti alkotásra, egyedi tájértékre, növényzetre,
c) szoborra, képzőművészeti alkotásra, utcabútorra,
d) az a)–c) ponthoz kapcsolódóan az érintett földrészlet, telek egészére vagy egy részére
terjedhet ki.
(3) Az önkormányzat helyi egyedi védelem alá helyezi az e rendelet 2. mellékletében meghatározott védett értékeket.
5. A helyi védelem alá helyezés, valamint megszüntetés szabályai
7. § (1) A helyi védelem alá helyezésre vagy annak megszüntetésére bármely természetes vagy jogi személy, továbbá jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet – a polgármesterhez írásban benyújtott – kezdeményezése alapján kerülhet sor.
(2) A helyi építészeti örökség értékeinek feltárása, számbavétele, védetté nyilvánítása, fenntartása, fejlesztése, őrzése, védelmének biztosítása a települési önkormányzat feladata.
(3) A helyi védelem alá helyezésre vonatkozó kezdeményezésnek tartalmaznia kell:
a) a védelemre javasolt érték megnevezését, egyedi védelem esetén címét, helyrajzi számát, területi védelem esetén a terület lehatárolását a helyrajzi számok megjelölésével,
b) a védelem jellegével kapcsolatos javaslatot és
c) a védelemmel kapcsolatos javaslat rövid indokolását,
d) a kezdeményező nevét, megnevezését, lakcímét, székhelyét.
(4) A helyi védelem megszüntetésére vonatkozó kezdeményezésnek tartalmaznia kell:
a) a védett érték megnevezését, egyedi védelem esetén címét, helyrajzi számát, területi védelem esetén a terület lehatárolását a helyrajzi számok megjelölésével,
b) a védelem törlésével kapcsolatos javaslat rövid indokolását,
c) a kezdeményező nevét, megnevezését, lakcímét, székhelyét.
(5) A helyi védelmet a képviselő-testület szüntetheti meg.
(6) A védelem megszüntethető, ha
a) a helyi védett érték helyrehozhatatlanul megsemmisül,
b) a helyi védett érték magasabb jogszabályi védettséget kap,
c) az arra irányuló kezdeményezést a képviselő-testület elfogadja.
(7) A helyi védetté nyilvánításról, annak módosításáról, vagy megszüntetéséről értesíteni kell:
a) az érintett ingatlan tulajdonosát(ait),
b) műalkotás esetén az élő alkotót, vagy a szerzői jog jogosultját,
c) a kulturális örökségvédelmi hatóságot,
d) a kezdeményezőket.
8. § (1) A helyi egyedi védelem alá helyezett építmény, közterülettel határos építményrészlet, alkotás, utcabútor csak egységes megjelenésű táblával jelölhető meg, amelynek a védelem tárgyának megnevezése mellett a következő szöveget kell tartalmaznia: „Helyi védelem alatt áll – évszám”. A tábla mérete fektetett A/4, anyaga fém, színe aranyozott.
(2) A tábla elkészíttetéséről, elhelyezéséről a polgármester gondoskodik. A tábla elhelyezését az érintett ingatlan tulajdonosa tűrni köteles. A tábla elhelyezése, fenntartása és pótlása az önkormányzat feladata.
(3) Helyi védelem alatt álló növényt, növény-együttest az e célra rendszeresített „Helyi védelem alatt álló növény/növényegyüttes – évszám” feliratú táblával jelölhető meg, annak közvetlen környezetében. A tábla elhelyezését a tulajdonos tűrni köteles. A tábla elhelyezése, fenntartása és pótlása az önkormányzat feladata.
(4) A helyi védettség tényét közlő táblán kívül az önkormányzat elhelyezhet egyéb, a védettséggel összefüggő tényt, adatot is közlő táblát a védett értéken vagy annak környezetében. A tábla elhelyezése, fenntartása és pótlása az önkormányzat feladata.
6. A védettséggel összefüggő korlátozások, kötelezettségek
9. § (1) A védett érték karbantartása, állapotának megóvása a tulajdonos kötelezettsége.
(2) A védett érték megfelelő fenntartását és megőrzését elsősorban a rendeltetésnek megfelelő használattal kell biztosítani.
7. A helyi védelem alatt álló értékek nyilvántartása
10. § (1) A helyi védelem alá helyezett értékekről az önkormányzat nyilvántartást vezet, amelybe bárki betekinthet.
(2) A nyilvántartás naprakész vezetéséről a jegyző gondoskodik.
8. A helyrehozatali kötelezettség előírásának rendje
11. § (1) A helyi védelem alá helyezett építmények
a) eredeti külső megjelenését,
b) egészének és részleteinek külső geometriai formáit, azok rész és befoglaló méreteit,
c) eredeti anyaghatását egészében és részleteiben,
d) ha ismert eredeti színhatását, ha nem ismert a feltételezhetően hasonló színhatását,
e) az eredeti épület tartozékait és felszerelését
az értékvizsgálattól függően, az e rendeletben foglaltak figyelembe vételével kell megőrizni és helyreállítani.
(2) Ha a helyi védelem alá helyezett építmény egyes részét, részletét korábban az eredetitől eltérően alakították át, az építmény egészére vagy lehatárolható – az átalakított részt is magában foglaló – részegységére kiterjedő felújítás során azt
a) az eredeti állapotnak megfelelően, vagy
b) ha az átalakított rész eredeti állapotára vonatkozó dokumentum nem lelhető fel és azt következtetésekkel sem lehet valószínűsíteni, a homlokzatot a megfelelően megmaradt eredeti elemeinek, vagy hasonló stílusú épülethomlokzatok, eredeti és analóg formaelemeinek alkalmazásával kell helyreállítani.
(3) Helyi védelem alá helyezett épülethomlokzatok esetében a csatlakozó tetőfelületet – a vízelvezető rendszert is beleértve – legalább a fedési anyag fajtáját megtartva kell megőrizni és fenntartani.
A helyi védelem településképi követelmények
9. A helyi védett értékekre vonatkozó egyedi építészeti követelmények
12. § (1) A helyi védett épületek bővítése felújítása, (homlokzatvakolás, színezés, nyílászáró csere, tetőfelújítás, tetőtér beépítés) során az eredeti épület anyaghasználatát, léptékét és formavilágát alkalmazó, vagy ahhoz alkalmazkodó építészeti megoldások engedélyezhetők.
(2) A 2. mellékletében helyi egyedi védelem alatt álló védett értékek védelmére vonatkozó szabályok:
a) az építmény nem bontható, életveszélyessé vált műszaki állapot esetén megmentését azonnal meg kell kezdeni;
b) felújítás, bővítés, átalakítás során az eredetivel megegyező anyagok használandók,
c) épület bővítése ne érintse a közterület felőli homlokzatot, kivéve, ha más műszaki megoldás telken belül nem lehetséges;
d) a közterületre néző homlokzat elkerülhetetlen átépítése során a nyílászárók eredeti arányait, a párkányok, ablakkeretek s a homlokzat egyéb díszítőelemeinek jellegét meg kell őrizni, vagy — korunk építészetének eszközeivel —vissza kell idézni;
e) tetőtér beépítése során a közterületre néző homlokzaton a meglévő vagy az eredeti állapot szerint helyreállított felépítményeket kell bevilágításra használni, vagy tetősíkban lévő ablakok alkalmazandók;
f) az épület jellegéhez szorosan hozzátartozó építmények (pl. kerítés, kapu, szegletkő, rács stb.) lehetőség szerint eredeti szituációban megőrzendők;
g) közterületre néző homlokzatra nem helyezhető ki parabola antenna, illetve klímaberendezés, belülről megvilágított reklám;
h) közterületre néző homlokzatra csak különálló, legfeljebb 25 cm magas betűkből álló, vagy 0,3 m2-nél nem nagyobb táblára rótt, nem műanyagból készült felirat helyezhető el, üvegtapéta felirat nem alkalmazható.
(3) A helyi védelem alatt álló épület homlokzatán hirdetőberendezés nem helyezhető el.
(4) Fűtéskorszerűsítés esetén parapet gázfűtés nem engedélyezhető. Tilos továbbá kéményt külső falra vagy a fal mellé szerelve építeni.
(5) Parabola-antenna, valamint klímaberendezés kültéri egysége utcai homlokzaton, ill. a tetőidom utcai síkján nem helyezhető el.
(6) Felújítás, bővítés, átalakítás, új épület létesítése során nem alkalmazható műanyag nyílászáró, fém garázskapu, hullámpala-, bitumenes zsindely tetőfedés;
(7) Tetőhéjazat cseréje esetén egy tetőfelületen csak egyféle kialakítású, típusú cserép helyezhető el;
(8) A homlokzatfelújításnak a közterületről látható épülethomlokzat egészére ki kell terjednie;
(9) Egy épülettömeg közterületről látható homlokzatának homlokzatszínezése egységes legyen.
A településképi szempontból meghatározó terület építészeti követelményei
10. A településkép szempontjából meghatározó területekre vonatkozó területi építészeti követelmények
13. § A településkép szempontjából meghatározó terület Hercegszántó község teljes közigazgatási területe, az alábbi, s az 1. melléklet szerint lehatárolással:
a) falusias karakterű lakóterület – Hercegszántó belterület,
b) Hóduna belterület,
c) Budzsák belterület,
d) a település külterülete.
14. § Az 1. mellékletben lehatárolt meghatározó karakterű településrészein az önkormányzat nem állapít meg területi építészeti követelményeket.
11. A településképi szempontból meghatározó területre vonatkozó egyedi építészeti követelmények
15. § (1) A 13. § a), b) és c) pontjaiban meghatározott és az 1. mellékletben lehatárolt meghatározó karakterű belterületi településrészek területén a településkép védelme érdekében építési tevékenység az alábbi előírások szerint végezhető:
a) Az épületek tetőformáját, tetőgerinc állását a kialakult állapothoz és az utcaképhez illeszkedően kell kialakítani.
b) Az építészeti-műszaki dokumentációnak kötelező része a látványterv, amely perspektívában vagy fotómontírozással, a közterületen járókelő átlagos szemmagasságából (1,60 m) felvéve bemutatja be, hogy a tervezett építmény hogyan illeszkedik az utcaképbe és nem akadályozza-e védett épületek, egyedi táji értékek feltárulását.
c) Gépjármű-közlekedésre alkalmas homlokzati nyílás együttes szélességi mérete nem haladhatja meg lakóépület utcai homlokzati szélességének az alábbiakban megszabott hányadát:
ca) közterülettel közvetlenül határos homlokzat esetén 1/3 részét,
cb) előkertes beépítés esetén 1/2 részét.
d) Az adott telken, vagy a telekhatáron meglévő tűzfal takarás nélkül nem maradhat, amennyiben azt a műszaki lehetőség és az építési program nem zárja ki.
e) Az épület közterület felé forduló tömege, tetőidoma nem alakítható ki anélkül, hogy az kiegyensúlyozott utcaképet, illetve térfalat eredményezzen.
f) A település közigazgatási területén nem alkalmazhatók az alábbi építési anyagok:
fa) műanyag hullámlemez;
fb) alumínium trapézlemez (gazdasági területeken kívül);
fc) mesterséges pala;
fd) vörös árnyalattól eltérő színekben bitumenes zsindely.
g) Homlokzatfelújítás akkor végezhető, ha az kiterjed a közterületről látható épülethomlokzat egészére.
h) A lakóépületen a tetőidom és hajlásszög magastetős kialakítással építhető meg.
i) Lakóépületen a tetőhéjalás anyaga és színezése a kialakult utcaképhez igazodó vagy a felületében és színében ahhoz hasonló egyéb tetőfedő anyag alkalmazható, illetve hagyományos színezésű égetett agyagcserép lehet.
j) A településen a homlokzatszínezés hagyományos színek alkalmazásával történhet.
k) Az épületek külső megjelenésében a feltűnő, tájidegen építési elemek, a mesterkélt, feltűnő színek (pl. kék, lila, rózsaszín) nem alkalmazhatók.
l) A tetőhéjazat cseréje esetén, egy tetőfelületen többféle anyagú, színű cserép – kivéve a gyárilag színárnyalatos kivitelűt – nem helyezhető el.
m) Látszó felületű gerendaház, rönkház nem építhető. Faburkolatú felület, látszó faszerkezet az épületek homlokzatának legfeljebb 50%-án alkalmazható.
n) Épületek közterület felé néző homlokzatán a közterületre kivezető ereszcsatorna csak falsíkon helyezhető el, s az esővizet lehetőség szerint a terepszint (járdaszint) alatt kell az utcai vízelvezető hálózatba vezetni.
o) Az épületek homlokzatainak, nyílászáróinak és az ingatlanok kerítéseinek színezésére rikító színek (pl.: citromsárga, lila, neon színek stb.) használata nem megengedett.
p) A közterületen elhelyezhető építmények a település teljes területén egységes kialakítással, hagyományos építőanyagok felhasználásával létesítendők.
(2) A tervezett lakóépületek és intézmények homlokzatára szerelt kapcsolószekrények és a dobozok helyét és a színét, az épület stílusához, a homlokzat színéhez igazodva kell kiválasztani. A berendezéseket az épületek alárendelt homlokzatára kell felszerelni, illetve a kerítésbe kell beépíteni – a közmű üzemeltetők előírásait figyelembe véve.
(3) Égéstermék elvezetésére utcai homlokzaton szerelt kémény nem építhető.
(4) Műholdvevő, illetve távközlési, adatátviteli berendezés kültéri egysége, hír- és adattovábbító berendezés az épület közterületről látható homlokzatán és tetőfelületén nem helyezhető el, kivéve, ha műszaki szükségszerűség okán elhelyezése más módon nem oldható meg, ebben az esetben az épület közterületről látható homlokzatán és tetőfelületén csak takartan helyezhető el.
(5) Az épületen elhelyezett napkollektor csak tetősíkban vagy az ingatlannal határos közterületről nem látható módon helyezhető el. Kivéve napelemcserép, amely a tető teljes felületén alkalmazható.
(6) Az utcai telekhatáron, vagy 1,0 m-en belül álló épülethomlokzaton a járdaszint fölötti 3,0 m-en belül füstcső- illetve légkivezetés elhelyezése tilos, a meglévő ilyen kivezetéseket meg kell szüntetni, legkésőbb az ingatlanon végzendő jelentős, a homlokzatot érintő építési engedélyhez kötött munkával (átalakítással, felújítással, korszerűsítéssel) egyidejűleg.
(7) Parapet – vagy homlokzati falon (a járdaszinttől számított 3,0 m fölött) csak olyan füstcső – illetve légkivezetés létesíthető, amely az épület építészeti megjelenéséhez igazodik.
(8) A közterületről látható homlokzaton (ablak)klíma berendezés az épület megjelenéséhez illeszkedve, vagy takart módon létesíthető. A kondenzvíz elvezetéséről megfelelően gondoskodni kell, az a közterületre vagy a szomszédos ingatlanra nem folyhat át.
(9) A 13. § a), b) és c) pontjaiban meghatározott és az 1. mellékletben lehatárolt meghatározó karakterű belterületi településrészek közlekedési célú közterületein, ill. közkert, közpark közterületein
a) azok a közterületi utak, amelyek szabályozási szélessége lehetővé teszi, fásított zöldfelülettel alakíthatók ki;
b) fásítás, fasor kialakítása, a pótlásra előírt faj kiválasztása során a 3. melléklet szerinti helyben honos fajok alkalmazása javasolt;
c) a kocsibehajtók alatti vízátereszek min. 40 cm belső átmérőnél kisebb keresztmetszettel nem alakíthatók ki;
d) szilárd burkolat bontása során, a burkolat helyreállítása a burkolatszéltől számított 1,5 m távolságnál kisebb területen nem történhet, kivéve a kiselemes, illetve járdaburkolat esetén;
e) új járda építésénél vagy járdafelújításnál a csatlakozó felületek szintkülönbség nélkül, kapubehajtóban, kereszteződésben akadálymentes kialakítással építhetők ki;
f) a burkolatok és berendezési tárgyak természetes, illetve korszerű, tartós alapanyagokból készülhetnek;
g) a településképet negatívan befolyásoló, a közterületen a parkolás, megállás megakadályozására szolgáló kő-, illetve szikladarab, növénnyel beültetett vagy betonnal kiöntött autógumi, egyéb természetes vagy mesterséges anyagú, terepből kiálló tárgy, oszlop nem helyezhető el.
(10) A 13. § a), b) és c) pontjaiban meghatározott és az 1. mellékletben lehatárolt meghatározó karakterű belterületi településrészen a zöldfelület kialakításának szabályai:
a) A telken meglévő értékes fa abban az estben vágható ki, ha a telek beépítését és az építési program megvalósítását ellehetetleníti.
b) A beültetési kötelezettséggel szabályozott földrészlet haszon- vagy díszkertként alakítható ki és tartható fenn, iparterületen a beültetési terület minden megkezdett 75 m2-ére számítva 1-1 nagy lombkoronájú fa, elsősorban virágos kőris, magas kőris, kocsányos tölgy, gyertyánszil, kislevelű hárs, ezüst hárs, juharlevelű platán, déli ostorfa, korai juhar vagy mezei juhar telepítése mellett, illetve a 3. mellékletben szereplő honos fa- és cserjefajok alkalmazásával.
c) Táj- és környezetvédelmi célból beültetési kötelezettséggel terhelhetők a gazdasági területek telkeinek lakóterülettel szomszédos, valamint a különleges területek telkeinek vízgazdálkodási területtel nem érintkező telekhatárai. Az ültetési kötelezettség a telekhatár minden 7 folyóméterére számítva legalább 3-3 fásszárú bokor és 1-1 nagy lombkoronájú fa, elsősorban virágos kőris, magas kőris, kocsányos tölgy, gyertyánszil, kislevelű hárs, ezüst hárs, juharlevelű platán, déli ostorfa, korai juhar vagy mezei juhar fajú fa kiültetésével teljesíthető, illetve a 3. mellékletben szereplő honos fa- és cserjefajok alkalmazásával.
d) Hercegszántó belterületén „kötelező fásítás”-sal szabályozott közterületek, utcánként egységesen, a közmű- és közlekedési létesítményekhez alkalmazkodva, kőris, hárs, ostorfa, csörgőfa vagy júdásfa előnevelt egyedeiből beültetve alakíthatók ki, számolva helyigényével a közterületet érintő közmű- és útépítés tervezésekor, kivitelezésekor.
e) Fa, 3 m-nél magasabbra növő bokor a szomszédos, nem közterületi telek határához belterületen legalább a várható koronaátmérő felének megfelelő távolságra ültethető, épülettől legalább 3 m távolságra.
f) A település belterületén fás növényzet ültetése esetén – környezetvédelmi-, értékvédelmi és látványvédelmi érdekek miatt – a tájban honos, a 3. melléklete szerinti fa- és cserjefajok alkalmazhatók, belterületen nyár nem telepíthető.
16. § (1) A 13. § d) pontjában meghatározott és az 1. mellékletben lehatárolt, a településképet meghatározó külterületen a településkép védelme érdekében építési tevékenység az alábbi előírások szerint végezhető:
a) Az épületek külső megjelenésében a feltűnő, tájidegen építési elemek, a mesterkélt, feltűnő színek (pl. kék, lila, rózsaszín) nem használhatók.
b) Tájképvédelmi területre vonatkozó sajátos építési szabályok:
ba) Tájképvédelmi területen tájba illő épület helyezhető el.
bb) Épületeken 35-43 fokos, szimmetrikus hajlásszögű, az épület tömegét vizuálisan csökkentő kontyolt tető alakítható ki.
bc) Az épületek külső megjelenését meghatározó építőanyagok (falburkolat, tető) a hagyományosan alkalmazott anyagokból állhatnak: égetett agyagcserép, téglaburkolat, fa, nád, vakolat.
bd) Minden, a homlokzaton látható elem esetében olyan színárnyalatok alkalmazhatók, melyek a helyben hagyományos építőanyagokra és vakolatokra jellemzők.
(2) A 13. § d) pontjában meghatározott és az 1. mellékletben lehatárolt meghatározó karakterű külterületekre vonatkozó előírások:
a) Birtokközpont közúti megközelítését szolgáló, legalább 14,0 méter telekszélességű út a bekötőúttól vagy az országos úttól mindkét oldalán lombhullató díszfasorral beültetve alakítható ki.
b) A „széleróziónak kitett terület”-en belül a 3 ha-nál nagyobb területű szántóművelésű földrészletek, a táblák kialakításának megfelelő szélirány felőli oldalán mezővédő erdősáv telepítésével alakítható ki.
c) Külterületen a településen honos, a 3. melléklet szerinti fás szárú növényfaj vagy növényfajok telepíthetők, külterületen nemesnyár nem telepíthető.
Sajátos építmények elhelyezése és anyaghasználata
12. Felszíni energiaellátási és vezetékes elektronikus hírközlési sajátos építmények elhelyezésére vonatkozó közös szabályok
17. § (1) Közműlétesítmények (nyomvonalas létesítmények, elektromos transzformátor, közvilágítási kapcsolószekrény, távközlési elosztószekrény, gáznyomásszabályzó) elhelyezésénél figyelemmel kell lenni a településképi megjelenésre.
(2) Nagyfeszültségű elektromos vezeték beépítésre szánt területen, országos jelentőségű természetvédelmi területen légvezetékként nem helyezhető el, nem fejleszthető, nem korszerűsíthető.
(3) Belterületen, valamint külterület beépítésre szánt területén, ahol a villamos-energia ellátás hálózatai föld feletti vezetésű, új villamos-energia elosztási, közvilágítási vezetékeket és az elektronikus hírközlési hálózatokat a meglevő oszlopsorra, illetve közös tartóoszlopra kell fektetni. Közös oszlopsorra való telepítés bármilyen akadályoztatása esetén az építendő hálózatot földalatti elhelyezéssel lehet csak kivitelezni.
(4) Beépítésre nem szánt területen egy oldali közös oszlopsoron kell a villamos-energia szolgáltatást nyújtó és a vezetékes hírközlési hálózatokat elhelyezni, amelyre egyben a közvilágítást szolgáló lámpafejek is elhelyezhetők.
(5) A lámpákkal káprázást, vakítást, ártó fényhatást okozni nem szabad, ingatlan használatát korlátozni tilos.
(6) A fényszennyezés elkerülésének érdekében a kültéri világítás a tényleges használat idejéhez igazítandó, illetve 22 óra, vagy éjfél után közvilágítás fénye csökkenthető. A nem közcélú világítást teljesen ki kell kapcsolni, ha nincs arra közvetlen szükség.
(7) Földgázvezetéket közterületen és telken belül is csak föld alatti elhelyezéssel szabad kivitelezni.
(8) A telekalakítások következtében magánterületre kerülő gázelosztó vezetéket, ill. tartozékait közterületre kell áthelyezni.
(9) Transzformátorállomás és a hozzákapcsolódó kábelszekrény épületben, föld alatt, vagy földbe süllyesztve, egyéb közműhálózatok és azok csatlakozó, vagy közbeiktatott műtárgyai — a közvilágítási berendezések kivételével — új létesítés vagy felújítás, korszerűsítés esetén föld alatt helyezendők el.
13. Vezeték nélküli elektronikus hírközlési sajátos építmények elhelyezésére vonatkozó szabályok
18. § Távközlési torony elhelyezésének szabályai:
a) Meglévő építményen belül bárhol építhető.
b) Meglévő építmény legfeljebb 6,0 méter magas felépítményeként az országos ökológiai hálózat területének kivételével bárhol létesíthető.
c) Meglévő építmény 12,0 méternél nem magasabb felépítményeként az országos ökológiai hálózat területe és a történeti települési terület kivételével bárhol létesíthető, amennyiben mérések igazolják, hogy a környezetében lévő állandó emberi tartózkodásra szolgáló épületekben sugárbiológiai szempontból nem fejt ki káros hatást.
d) Önálló építményként az ipari területen, a kereskedelmi szolgáltató területen, valamint a mezőgazdasági területnek a lakóépülettől és az országos ökológiai hálózat területétől legalább 300 m-re lévő részén helyezhető el.
Reklámhordozókra és egyéb műszaki berendezésekre vonatkozó településképi követelmények
14. Reklámra, reklámhordozóra, cég- és címtáblára, cégérre vonatkozó településképi követelmények
19. § (1) Belterületen óriásreklám nem létesíthető.
(2) Új épület elhelyezésénél, meglévő épület átalakításánál, funkcióváltásánál, homlokzati felújításánál az intézmények cégéreinek, hirdetőtábláinak méretét és elhelyezését a homlokzattal együtt kell kialakítani. Utólagosan cégér vagy hirdetőtábla a már kialakított homlokzat architektúráját figyelembe véve helyezhető csak el.
(3) A település területén csak a környezet arculatához illeszkedő hirdető-berendezés, egyéb reklámhordozó, tájékoztató (információs) rendszer, egységes koncepció alapján helyezhető el, az e rendelet szerinti településképi bejelentési eljárás lefolytatását követően.
(4) Az épületre, építményre szerelt reklám-, cég-, címtábla, cégér vagy fényreklám, hirdetési vagy reklámcélú építmény, kirakatszekrény tartó-, illetve hordozó felületeit úgy kell kialakítani, hogy azok méretei, arányai, alkalmazott anyagai és színezése illeszkedjen az adott épület, építmény építészeti karakteréhez, arculata a reklámozott tevékenységre utaló, ahhoz igazodó legyen.
(5) Cégéreket, cégtáblákat és cégfeliratokat úgy kell az épületek homlokzatain elhelyezni, hogy azok illeszkedjenek a homlokzatok meglévő vagy tervezett vízszintes és függőleges tagolásához, a nyílászárók kiosztásához, azok ritmusához, úgy, hogy együttesen összhangban legyenek az épület építészeti részletképzésével, színezésével, építészeti hangsúlyaival.
(6) Táblaszerűen kialakított cégér felülete nem haladhatja meg az 1,0 m2-t. Műemléki környezetben, műemléképületen, helyi értékvédelmi területen táblaszerűen kialakított cégér legnagyobb magassági vagy szélességi mérete nem haladhatja meg a 0,5 m-t és összfelülete nem lehet 1,0 m2-nél nagyobb.
(7) Az épületeken elhelyezhető cégérek, cégtáblák és cégfeliratok szerkezeteinek felülete rikító színű, káprázást okozó, illetve fényvisszaverő kialakítású nem lehet, az összképben zavaró hatás nem engedhető meg.
(8) Az elhasználódott, felújítandó, aktualitását vesztett reklámhordozót, reklámtartó-berendezést, hirdető-berendezést, tájékoztató (információs) rendszert, cég-, címtáblát, cégért annak tulajdonosának, illetve amennyiben a tulajdonos nem állapítható meg, akkor az érintett ingatlan tulajdonosának a felszólítást követő 30 napon belül el kell távolítania. Felújítást követően az csak a településképi bejelentési eljárás lefolytatását követően helyezhető vissza.
15. Információs vagy más célú berendezések elhelyezésére vonatkozó településképi követelmények
20. § (1) Legfeljebb 1,0 x 1,5 m felületű, önkormányzat által kifüggesztett hirdetéseket, információkat tartalmazó hirdető vitrin közterületen elhelyezhető.
(2) Közvilágítási oszlopokon, oszloponként 1 db, maximum A1-es ívméretű, (840x597mm), nem világító kialakítású információs berendezés elhelyezhető.
(3) Üzlethelyiségenként legfeljebb egy db, álló, A1-es méretű, kétoldalas vagy fordított „V” alakú mobiltábla helyezhető el a közterületen, mely az üzlet kirakatától maximum 1,5 méterre állhat, a gyalogosforgalmat nem akadályozó módon.
(4) Plakát, falragasz az épületek közterületi homlokzatain nem helyezhető el.
A településkép-védelmi tájékoztatás és szakmai konzultáció
16. Szakmai konzultáció tartásának kötelező esetei
21. § (1) A településkép védelme érdekében az építtető kérelmére a polgármester – amennyiben önkormányzati főépítész folyamatos foglalkoztatására nem kerül sor – szakmai tájékoztatást ad a településképi követelményekről, valamint az érintett telek beépítési lehetőségeiről.
(2) Amennyiben az építtető tervet készíttetett a (3) bekezdés szerinti kötelező szakmai konzultáció esetén építtetőnek vagy meghatalmazottjának a tervezett épület, épületbővítés vázlatterveit be kell mutatnia.
(3) Az építtetőnek vagy meghatalmazottjának az építés megkezdése előtt szakmai konzultációt kell kérnie az önkormányzattól, ha
a) a tervezett építési tevékenység a lakóépület építésének egyszerű bejelentéséről szóló kormányrendelet hatálya alá tartozik;
b) új épület építése, meglévő épület átalakítása, bővítése, fejújítása a közterületről látható módon megváltoztatja
ba) a beépítés telepítési módját,
bb) a beépítés szintszámát vagy az épület legmagasabb pontját,
bc) az építmény tömegformálását,
bd) az építmény homlokzat kialakítását, illetve,
be) ha új cégért és/vagy reklámhordozót helyeznek el,
c) a telken belül olyan támfal megbontására, elbontására kerülne sor, ami a szomszéd telekre, az azon elhelyezkedő épületekre is hatással lehet,
d) a fennmaradási engedélyezési eljáráshoz építészeti-műszaki tervet készített,
e) új elektronikus hírközlési építmény elhelyezése esetén
ea) a műtárgynak minősülő antenna szerkezet bármely irányú mérete a 6 m-t meghaladja,
eb) az antenna bármely irányú mérete – az antennatartó szerkezet méretétől függetlenül – a 4,0 m-t meghaladja.
17. A településkép-védelmi tájékoztatás és szakmai konzultáció véleményezésének szempontjai
22. § (1) A településkép-védelmi tájékoztatás és szakmai konzultáció lefolytatása során vizsgálni szükséges, hogy a konzultációra benyújtott építészeti-műszaki tervdokumentáció tartalma megfelel-e a helyi építési szabályzatban és a településképi rendeletben foglalt előírásoknak.
(2) A telepítéssel kapcsolatban vizsgálni kell, hogy a beépítés módja megfelel-e a környezetbe illeszkedés követelményének.
(3) Az építmény, épületrész megjelenésével, kialakításával kapcsolatban vizsgálni kell, hogy
a) azok építészeti megoldásai megfelelően illeszkednek-e az épített környezethez,
b) teljesíti-e a műemléki- és helyi védettségű területek, épületek esetében az értékvédelemmel kapcsolatos előírásokat és elvárásokat,
c) a külső megjelenés megfelel-e e rendelet előírásainak,
d) a homlokzat tagolása, a nyílászárók kiosztása összhangban van-e az épület rendeltetésével és használatának sajátosságaival,
e) összhangban van-e az épület rendeltetésével és használatának sajátosságaival,
f) a tető hajlásszögének kialakítása és a tetőfelépítmények megfelelően illeszkednek-e a környezet adottságaihoz, illetve megfelel-e a településképi rendeletben előírtaknak,
g) a homlokzat színezése utcaképi szempontból megfelelő-e,
h) a gépészeti berendezések és azok tartozékainak településképi megjelenése megfelelő-e,
i) meglévő építmény bővítése esetén a homlokzatot is érintő felújítás, átalakítás, emeletráépítés illeszkedik-e az adott épület struktúrájához, valamint a meglévő utcaképbe,
j) megfelelően veszi-e figyelembe a közterület adottságait és esetleges berendezéseit, burkolatát, műtárgyait, valamint növényzetét.
A településképi véleményezési eljárás
18. A településképi véleményezési eljárás alkalmazási köre
23. § Településképi véleményezési eljárást kell lefolytatni
a) új építmény építési engedélyezési eljárását,
b) meglévő építmény bővítésére, valamint a településképet érintő átalakítására irányuló építési, fennmaradási engedélyezési eljárást
megelőzően.
24. § A polgármester a véleményét a 23. §-ban felsorolt esetekben az önkormányzati főépítész szakmai álláspontjára alapozza.
19. A településképi véleményezés szempontjai
25. § (1) A településképi véleményezési eljárás lefolytatása és az építészeti-műszaki dokumentáció értékelése során a településképben harmonikusan megjelenő, településképet nem zavaró, az épített és természeti környezethez illeszkedő és annak előnyösebb megjelenését segítő megoldási szempontokat kell érvényesíteni.
(2) A településképi véleményezési eljárás lefolytatása során vizsgálni szükséges, hogy a véleményezésre benyújtott építészeti-műszaki tervdokumentáció tartalma megfelel-e a vonatkozó jogszabályi előírásoknak.
(3) A településképi véleményezési eljárás részletes vizsgálati szempontjai:
a) a tervezett beépítés megfelelően figyelembe veszi-e a hatályos településrendezési eszközök előírásait,
b) nem korlátozza-e indokolatlan mértékben a szomszédos ingatlanok benapozását, illetve kilátását,
c) teljesíti-e a műemléki- és helyi védettségű területek, épületek esetében az értékvédelemmel kapcsolatos előírásokat és elvárásokat,
d) a homlokzat tagolása, a nyílászárók kiosztása összhangban van-e az épület rendeltetésével és használatának sajátosságaival,
e) a homlokzat színezése utcaképi szempontból megfelelő-e,
f) a gépészeti berendezések és azok tartozékainak településképi megjelenése megfelelő-e,
g) a tetőzet kialakítása megfelelően illeszkedik a környezet adottságaihoz, elősegíti-e az építmény településképi szempontból előnyösebb megjelenését,
h) meglévő építmény bővítése esetén a homlokzatot is érintő felújítás, átalakítás, emeletráépítés illeszkedik-e az adott épület struktúrájához, valamint a meglévő utcaképbe,
i) a közterület mentén az épület kialakításának módja településképi szempontból megfelelő-e,
j) közterületen folytatott építési tevékenység végzése esetén a közterület burkolatának, műtárgyainak, köztárgyainak, növényzetének, továbbá a díszvilágító berendezéseknek és a reklámhordozóknak a kialakítása megfelel-e e rendelet előírásainak.
20. A településképi véleményezési eljárás szabályai
26. § (1) A településképi véleményezési eljárás lefolytatása iránti kérelem mintáját a 4. melléklet tartalmazza, a kérelmet az önkormányzat honlapjáról letölthető nyomtatványon kell benyújtani.
(2) A kérelemhez – a kérelem benyújtásáig – a véleményezendő építészeti-műszaki tervdokumentációt elektronikus formában az építésügyi hatósági eljáráshoz biztosított elektronikus tárhelyre kell feltölteni, melyhez a kérelmező a polgármesternek hozzáférést biztosít.
A településképi bejelentési eljárás
21. A településképi bejelentési eljárás alkalmazási köre
27. § A településképi bejelentési eljárást a polgármester folytatja le, az önkormányzati főépítész szakmai álláspontjára alapozva.
28. § Településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni:
a) meglévő építmények rendeltetésének – részleges vagy teljes – megváltoztatása esetén, amennyiben a meglévő lakórendeltetés megváltozik, illetve lakórendeltetés kerül kialakításra,
b) védett épület közterületre néző homlokzatának színezése, új tetőhéjalás, nyílászáró cseréje, reklám elhelyezése (mérettől függetlenül), illetve
c) védett építmények homlokzatára, tetőfelületére, az építési telek előkerti kerítésére, kerítéskapujára vagy támfalára rögzített, az építési telek előkertjében álló cégjelzés, cégér, üzletfelirat, reklám- és hirdető berendezés stb. elhelyezése esetén.
29. § Településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni a településkép védelméről szóló törvény reklámok közzétételével kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló kormányrendeletben szereplő általános településképi követelmények tekintetében a reklámok és reklámhordozók elhelyezésénél.
22. A településképi bejelentési eljárás véleményezésének szempontjai
30. § (1) A településképi bejelentési eljárás lefolytatása és az építészeti-műszaki dokumentáció értékelése során a településképben harmonikusan megjelenő, településképet nem zavaró, az épített és természeti környezethez illeszkedő és annak előnyösebb megjelenését segítő megoldási szempontokat kell érvényesíteni.
(2) A településképi bejelentési eljárás lefolytatása során vizsgálni szükséges, hogy a véleményezésre benyújtott építészeti-műszaki tervdokumentáció tartalma
a) megfelel-e a helyi építési szabályzatban és a településképi rendeletben foglalt előírásoknak,
b) kidolgozása a szakmai tájékoztatás szerint történt-e,
c) figyelembe veszi-e az arculati kézikönyvben szereplő javaslatokat,
d) a b) és c) pont szerinti javaslatoktól eltérő megoldás azokkal egyenértékű vagy kedvezőbb beépítést, illetve településképi megjelenést eredményez-e.
(3) Az építmény, épületrész megjelenésével kialakításával kapcsolatban vizsgálni kell, hogy
a) azok építészeti megoldásai megfelelően illeszkednek-e az épített környezethez,
b) a külső megjelenés megfelel-e az e rendelet előírásainak,
c) összhangban van-e az épület rendeltetésével és használatának sajátosságaival,
d) megfelelően veszi-e figyelembe a közterület adottságait és esetleges berendezéseit, burkolatát, műtárgyait, valamint növényzetét.
(4) A polgármester megtiltja a bejelentett építési tevékenység, saját vállalkozást népszerűsítő berendezés elhelyezését vagy rendeltetésváltoztatás megkezdését, és a megtiltás indokainak ismertetése mellett figyelmezteti a bejelentőt a tevékenység bejelentés nélküli elkezdésének és folytatásának jogkövetkezményeire, ha
a) a bejelentés nem felel meg az e rendeletben előírt követelményeknek,
b) a tervezett építési tevékenység, illetve hirdető berendezés, saját vállalkozást népszerűsítő berendezés, felület nem illeszkedik a településképbe,
c) a tervezett rendeltetés-változás nem illeszkedik a szomszédos és a környező beépítés sajátosságaihoz.
23. A településképi bejelentési eljárás részletes szabályai
31. § A településképi bejelentési eljárás az ügyfél által a polgármesterhez írásban benyújtott vagy elektronikusan megküldött bejelentésre indul. A bejelentéshez szükséges bejelentőlapot az 5. melléklet tartalmazza, a bejelentést az önkormányzat honlapjáról letölthető nyomtatványon kell benyújtani. A bejelentéshez papíralapú dokumentációt kell mellékelni, illetve elektronikus bejelentés esetén elektronikus dokumentációt kell csatolni.
A településképi kötelezés
24. A településképi követelmények megszegésének esetei és a jogkövetkezményei
32. § Településképi követelmény megszegésének minősül az e rendelet előírásaiba ütköző építés, az előírásoktól eltérő szín- és anyaghasználat, formai kialakítás stb., valamint a 21–31. §-ban felsorolt településkép-érvényesítő eszközökben foglalt kötelezettség
a) elmulasztása,
b) alapján lefolytatott eljárásban hozott döntéstől eltérő végrehajtása,
c) alapján lefolytatott eljárásban hozott döntés végre nem hajtása.
25. A településképi kötelezési eljárás szabályai
33. § (1) A rendeletben foglalt településképi követelmények megsértése esetén a polgármester hivatalból, vagy kérelemre végzéssel hívja fel az ingatlan tulajdonosának figyelmét a jogszabálysértésre.
(2) Az (1) bekezdés szerinti végzésben a jogszabálysértés megszüntetésére a jogszabálysértés mértékéhez igazodó határidőt kell megállapítani.
(3) Az (1) bekezdés szerinti végzésben meghatározott határidő eredménytelen elteltét követően a polgármester kötelezési eljárást folytat le.
(4) A településképi kötelezésről a polgármester határozattal dönt.
26. A településképi bírság kiszabásának esetkörei és mértéke
34. § (1) A polgármester, amennyiben a 33. § (4) bekezdés szerinti határozatában megállapított határidőre a kötelezésben foglaltakat nem teljesítették, településkép-védelmi bírságot szab, illetve szabhat ki.
(2) A településkép-védelmi bírság összege egyedi elbírálás alapján szabható ki, amelynek mértéke 50.000 forinttól 1.000.000 forintig terjedhet.
(3) A bírság a kötelezésben foglaltak nem teljesítése esetén ismételten, annak teljesítéséig több alkalommal is kiszabható.
(4) A településképi bírság kiszabásánál az alábbi szempontokat kell mérlegelni:
a) a jogsértéssel okozott hátrányt, ideértve a hátrány megelőzésével, elhárításával, helyreállításával kapcsolatban felmerült költségeket, illetve a jogsértéssel elért előny mértékét,
b) a jogsértéssel okozott hátrány visszafordíthatóságát,
c) a jogsértéssel érintettek körének nagyságát,
d) a jogsértő állapot időtartamát,
e) a jogsértő magatartás ismétlődését és gyakoriságát,
f) a jogsértést elkövető eljárást segítő, együttműködő magatartását, valamint
g) a jogsértést elkövető gazdasági súlyát.
27. A településképi bírság kiszabásának és behajtásának módja
35. § (1) A településképi bírságot a polgármester határozatban szabja ki.
(2) A településképi bírságot közvetlenül az önkormányzat erre a célra szolgáló bankszámlájára kell befizetni.
(3) A meg nem fizetett bírság – a 2011. évi CXCV. törvény 42. § (3) bekezdése értelmében – köztartozásnak minősül és adók módjára kell behajtani.
28. Az önkormányzati támogatási és ösztönző rendszer
36. § (1) A védett érték tulajdonosának kérelmére, a szokásos jókarbantartási feladatokon túlmenő, a védettséggel összefüggésben szükségessé váló, a tulajdonost terhelő munkálatok finanszírozásához az önkormányzat – a költségvetésében erre a célra elkülönített keret mértékéig – a képviselő-testület egyedi döntésével vissza nem térítendő támogatást adhat.
(2) Az (1) bekezdés szerinti önkormányzati támogatás csak utófinanszírozással, s abban az esetben nyújtható, ha a tulajdonos vagy építtető
a) a karbantartással és az építéssel összefüggő előírásokat és szabályokat, beleértve az e rendeletben foglalt előírásokat is, maradéktalanul betartja, és
b) a karbantartási, építési munkák költségeit teljes körűen, számlákkal igazolja.
Záró rendelkezések
29. Hatályba léptető rendelkezések
37. § Ez a rendelet a kihirdetést követő 15. napon lép hatályba.
30. Hatályon kívül helyező rendelkezések
38. § Hatályát veszti Hercegszántó Község Önkormányzata Képviselő-testületének Hercegszántó község Helyi Építési Szabályzatáról szóló 5/2013. (VI. 10.) önkormányzati rendelet 5. Településrendezési kötelezések alcíme, 10. § (1)-(2) bekezdése, 17. § (2)-(3) bekezdése, 19. § (2)-(3) bekezdése, 22. § (1) bekezdése, 24. Településkép, tájkép védelme alcíme és a 26. Helyi művi értékmegőrzés alcíme.