Markotabödöge Község Önkormányzatának Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:   

Általános rendelkezések, az önkormányzat jelképei

1. §

(1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Markotabödöge Község Önkormányzata.

(2) Az önkormányzat székhelye: 9164 Markotabödöge, Fő utca 139.

(3) A képviselő-testület hivatalának elnevezése és székhelye: Kónyi Közös Önkormányzati Hivatal 9144 Kóny, Rákóczi utca 30.

2. §

(1) Az önkormányzat jelképei: címer és a zászló.

(2) A címer leírását és heraldikai értelmezését, használatának rendjét külön önkormányzati rendelet tartalmazza.

(3) Az önkormányzatnál és a polgármester által használt hivatalos bélyegzők megnevezése:  

a) A Képviselő-testület bélyegzője: Markotabödöge Önkormányzati Képviselő-testülete

b) Önkormányzat hivatalának bélyegzője: Kónyi Közös Önkormányzati Hivatal Markotabödögei Kirendeltsége Markotabödöge

c) Polgármester bélyegzője: Polgármester Markotabödöge

d) Jegyző bélyegzője: Kónyi Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője Kóny

Fent megnevezett bélyegzők kör alakúak, középen a hivatalos címerrel és tartalmazzák a Győr-Moson-Sopron Megye megjelölést.

(4) Az Önkormányzat Képviselő-testülete pecsétjét kell használni:

• a Képviselő-testület üléseiről készített jegyzőkönyvek hitelesítésére,
  
• a testület által adományozott okleveleken,
• az önkormányzat nemzetközi kapcsolatait tükröző és rögzítő dokumentumokon.
  

3. §

(1) A települési önkormányzat képviselő-testületének kötelező önkormányzati feladatait Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (továbbiakban: Mötv.) sorolja fel.

Az Önkormányzat  alaptevékenysége szerinti kormányzati funkciókat az 1. melléklet tartalmazza.

(2) A feladatok önkéntes vállalása előtt minden esetben előkészítő eljárást kell lefolytatni, melynek keretében meg kell vizsgálni a feladat ellátásának anyagi, személyi és technikai feltételeit. Az eljárás során a képviselő-testület a vizsgálat lefolytatásával megbízhatja bizottságát illetve a polgármestert is. Jelentősebb költségkihatással járó feladatellátás felvállalása előtt ideiglenes bizottság is létrehozható, s külső szakértők közreműködése is igénybe vehető.

(3) A közfeladat önkéntes vállalásához, illetve ellátásának megszüntetéséhez a képviselő-testület minősített többséggel hozott döntése szükséges.

4. §

(1) Az önkormányzati feladatokat a képviselő-testület és szervei: a polgármester, a képviselő-testület bizottsága, a jegyző és a képviselő-testület hivatala látják el.

(2) A Képviselő-testület kizárólagos, át nem ruházható hatásköreit az Mötv. 42. §-a tartalmazza.

(3) A Képviselő-testület hatáskört a polgármesterre, a jegyzőre, társulásaira és bizottságaira ruházhat át, az átruházott hatáskör tovább nem ruházható. Az átruházott hatáskörök jegyzékét az 1. függelék tartalmazza.

A Képviselő-testület működése, összehívása

5. §

(1) A képviselő-testület tagjainak száma 5 fő.
A képviselők névsorát a 2. függelék tartalmazza.

(2) A Képviselő-testület szükség szerint, általában havonta – évente legalább 6 alkalommal – tart rendes ülést az önkormányzat székhelyén, a hivatal tanácskozó termében. Amennyiben a tárgyalandó napirend, vagy más körülmény indokolja, a képviselő-testület ülése a székhelyen kívül, máshol is megtartható.

(3) Az ülést a polgármester hívja össze. A polgármester tartós akadályoztatása és a polgármesteri tisztség betöltetlensége esetén az alpolgármester, a polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, illetőleg tartós akadályoztatásuk esetén a legidősebb önkormányzati képviselő (korelnök) hívja össze az ülést.

(4) A képviselő-testületi ülésre meg lehet hívni azon intézmények, gazdasági szervezetek, társadalmi önszerveződések (pl. egyesület) képviselőit, amelyeket valamely napirend érinti – e napirendben tanácskozási joggal.

(5) Az ülés írásos meghívóját és az előterjesztéseket a képviselőknek, a tanácskozási joggal meghívottaknak, az előterjesztőknek az ülés előtt legalább 3 nappal ki kell kézbesíteni. A meghívót az önkormányzat hirdetőtábláján 3 nappal az ülés előtt közzé kell tenni.

(6) Rendkívüli ülés összehívása esetén, halasztást nem tűrő esetben az ülés összehívása telefonon, vagy személyesen is történhet akár még az ülés napján is.

(7) Közmeghallgatást legalább évente egyszer tart a Képviselő-testület, amelynek időpontját, helyét a testületi ülésekhez hasonló módon ülés előtt legalább 5 nappal nyilvánosságra kell hozni, napirendjének ismertetésével.

A Képviselő-testület ülése, az ülésvezetés szabályai

6. §

(1) A Képviselő-testület ülése nyilvános.

(2) A Képviselő-testület zárt ülést tart az Mötv. 46. §. (2) bekezdésének a.) és b.) pontjában foglalt esetekben.

(3) A képviselő-testület zárt ülést rendelhet el a Mötv. 46.§ (2) bekezdésének c.) pontban foglaltak esetében.

(4) A zárt ülésen hozott, közérdekű adatot tartalmazó határozatot nyilvános ülésen ismertetni kell. A határozat ismertetése során – az érintett hozzájárulása nélkül, személyes adat nem hozható nyilvánosságra.

7. §

(1) A Képviselő-testület ülését a polgármester vezeti. A polgármester tartós akadályoztatása és a polgármesteri tisztség betöltetlensége esetén az alpolgármester, a polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, illetőleg tartós akadályoztatásuk esetén a legidősebb önkormányzati képviselő (korelnök) vezeti az ülést.

(2) Az ülés megnyitásakor a polgármester megállapítja, hogy az ülést az SZMSZ szerint hívták össze, megállapítja az ülés határozatképességét, előterjeszti az ülés napirendjét, amelynek elfogadásáról a Képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel határoz. A polgármester tájékoztatást ad a lejárt határidejű testületi döntések végrehajtásáról, az előző ülés óta átruházott hatáskörben hozott döntésekről, előző ülés bejelentései nyomán tett intézkedésekről.

(3) A polgármester a határozatképesség fennállását az ülés alatt folyamatosan figyeli. Határozatképesség hiánya esetén megkísérli a határozatképesség helyreállítását, amennyiben nincs rá mód, az ülést bezárja és a meg nem tárgyalt napirendi pontokkal 8 napon belül újabb ülést hív össze.

A képviselő-testület munkaprogramja

 8. §

A polgármester – a képviselő-testület megbízatásának időtartamára programot ezen belül gazdasági programot terjeszt a képviselő-testület elé, mely a településfejlesztés, a helyi közszolgáltatások szervezésének fő céljait és feladatait tartalmazza.

Előterjesztés

9. §

(1) Előterjesztésnek minősül a képviselő-testület, annak bizottsága, illetve a polgármester, valamint a jegyző által előzetesen javasolt rendelet- és határozattervezet, beszámoló és tájékoztató.

(2) A testületi ülésre az előterjesztés írásban vagy szóban kerül benyújtásra. Halaszthatatlan esetben a polgármester engedélyezheti az írásban foglalt előterjesztésnek és határozati javaslatnak az ülésen történő kiosztását.

(3) A következő ügyekben kizárólag írásban történhet előterjesztés:

a) az önkormányzati rendeletalkotás,

b) intézmény alapítása, átszervezése, megszüntetése,

c) helyi népszavazás kiírása,

d) önkormányzati jelképek meghatározása,

e) képviselő-testület által meghatározott értékhatár feletti hitelfelvétel, kötvénykibocsátás,

f) valamennyi önkormányzati vállalkozással kapcsolatos ügy,

g) PTK-ból eredő jogügyletek 500 ezer Ft felett,

h) Társulások létrehozása, csatlakozás, társulásból való kilépés.

(4) Az előterjesztésnek tartalmaznia kell mindazt az információt, amely alapján a Képviselő-testület megalapozott döntést hozhat, illetőleg beszámoló és tájékoztató esetén az adott témáról teljes képet kaphat.

Sürgősségi indítvány

10. §

(1) Sürgősségi indítványnak minősül minden olyan indítvány, mely az ülés meghívójában nem szerepel.

     A képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel /vita nélkül/ dönt a sürgősségi indítványról.

(2) A sürgősségi indítvány benyújtásának feltételei:

a) Sürgősségi indítvány – a sürgősség tényének rövid indokolásával – legkésőbb az ülés kezdetéig kell helyben benyújtani a polgármesterhez.

Sürgősségi indítványt nyújthat be: a polgármester, az alpolgármester, a bizottság elnökei, a képviselők, a jegyző.

b) Ha a képviselő-testület nem ismeri el a sürgősséget, úgy az indítványt egyszerű napirendi javaslatként kell kezelni.

Tanácskozási rend

11. §

Az első napirendi pont tárgyalását megelőzően a képviselő-testület a lejárt határidejű testületi határozatok végrehajtásáról a polgármester által kap tájékoztatást. A polgármester szükség szerint kiegészítheti az előző soros testületi ülés óta tett fontosabb intézkedéseiről és a beszámolási időszak legfontosabb eseményeiről szóló tájékoztatóját, valamint a témakörökhöz kapcsolódóan a képviselők részére biztosítja a hozzászólás lehetőségét.

12. §

(1) A tanácskozás rendjének fenntartásáról a polgármester gondoskodik. Ennek során:

•    figyelmezteti azt a hozzászólót, aki eltér a tárgyalt témától, vagy a tanácskozáshoz nem illő, sértő kifejezéseket használ,
  
•     rendre utasítja azt a képviselőt, aki a képviselő-testület tagjához méltatlan magatartást tanúsít, továbbá e rendeletnek a tanácskozási rendre, illetve a szavazásra vonatkozó rendelkezéseit megszegi.

(2) A nyilvános ülésen megjelent állampolgárok a számukra kijelölt helyet foglalhatják el. A tanácskozás rendjének megzavarása esetén a polgármester rendreutasítja a rendzavarót, ismétlődő rendzavarás esetén pedig az érintettet a terem elhagyására is kötelezheti.

(3) Ha a képviselő-testület ülésén olyan rendzavarás történik, amely a tanácskozás folytatását lehetetlenné teszi, a polgármester az ülést határozott időre félbeszakíthatja. Ha nem talál meghallgatásra, elhagyja az üléstermet és ezzel az ülés félbeszakad. A testületi ülés polgármesteri összehívásra folytatódik.

(4) A polgármesternek a rendfenntartás érdekében tett intézkedései ellen felszólalni, azokat visszautasítani, azokkal vitába szállni nem lehet.

A hozzászólások és a vita

 13. §

(1) A polgármester a napirendek sorrendjében minden előterjesztés felett külön-külön nyit vitát, melynek során az előterjesztő a napirendhez a vita előtt szóban kiegészítést tehet.

(2) A bizottság elnöke ismerteti a bizottságának álláspontját, valamint a bizottsági tagok kérésére a bizottsági tagok külön véleményét és annak indokolását.

(3) A képviselők és a tanácskozási joggal megjelentek a napirendhez való hozzászólási szándékukat az ülés elnökének jelzik. A képviselői felszólalásokra a jelentkezés sorrendjében kerülhet sor.

(4) Azt a felszólalót, aki eltér a napirendi pont tárgyától, a polgármester felszólíthatja, hogy térjen a tárgyra, kétszeri felszólítás után megvonhatja tőle a szót. Akitől a szót megvonták, ugyanabban az ügyben nem szólalhat fel újra.

(5) A nyilvános képviselő-testületi ülésen megjelent állampolgároknak a polgármester kérdést, hozzászólást engedélyezhet egy-egy napirendi ponthoz. A hozzászólás időtartama 3 perc lehet. Az adott ügyhöz ismételt hozzászólást a polgármester engedélyezhet, legfeljebb 2 perc időtartamban. A polgármester további megszólalási lehetőséget csak indokolt esetben engedélyezhet.

(6) A polgármester lehetőséget adhat arra, hogy a vitában érintett részvevő személyek – személyes érintettség címén – 3 perc időtartamban megjegyzést tehessenek.

Ügyrendi kérdés

 14. §

(1) Ügyrendi kérdésben bármelyik képviselő bármikor szót kérhet. Az ügyrendi javaslatok felett a képviselő-testület vita nélkül határoz.

(2) A képviselő ügyrendi hozzászólás keretében tett azon indítványát, mely a vita lezárását és a határozati javaslat illetve a módosító határozati javaslatok azonnali szavazásra bocsátását javasolja - a polgármester szavazásra bocsátja.

(3) Ügyrendi javaslat a képviselő-testület ülésének vezetésével, rendjével összefüggő, a tárgyalt napirendi pont tartalmát érdemben nem érintő, döntést igénylő eljárási kérdésre vonatkozó javaslat.

(4) Az ügyrendi kérdésben szót kérő képviselőnek az elnök felhívására meg kell jelölnie a rendelet azon szabályát, amelyre hivatkozik. Amennyiben az ülés elnöke megállapítja, hogy a hozzászólás nem ügyrendi kérdésben történik, a képviselőtől megvonja a szót. Ez esetben sincs vitának helye.

Szavazás rendje

15. §

(1) Az előterjesztő a javaslatot, illetve a képviselő a módosító javaslatát – saját indítvánnyal, illetve a vitában elhangzott módosító javaslatok, kiegészítések elfogadásával – a vita lezárásáig megváltoztathatja, vagy a szavazás megkezdéséig azt bármikor visszavonhatja.

(2) A vita lezárása után, a szavazás megkezdése előtt a jegyzőnek szót kell adni, ha a javaslatok törvényességét illetően észrevételt kíván tenni.

(3) Ha a napirendi ponthoz több felszólaló nincs, a polgármester a vitát lezárja. A vitában elhangzottakat összefoglalja, majd a javaslatokat logikai sorrendben bocsátja szavazásra. Ezt követően megállapítja a szavazás eredményét és ismerteti a hozott döntést.

16. §

(1) A képviselő-testület döntéseit (határozat, rendelet) nyílt szavazással, kézfelemeléssel hozza. Titkos szavazást tarthat mindazokban az ügyekben, amelyekben zárt ülést köteles tartani, illetve zárt ülést tarthat.

(2) A szavazatok összeszámlálásáról a polgármester gondoskodik. Ha az eredmény megállapításával kapcsolatban kétség merül fel, a szavazást meg kell ismételtetni.

(3) Eredménytelen szavazás esetén az előterjesztő az előterjesztést szükségképpen átdolgozza, kiegészíti és a képviselő-testület a soron következő ülésén azt újból megtárgyalja.

(4) A titkos szavazást az Ügyrendi Bizottság bonyolítja le.

(5) A titkos szavazás borítékba helyezett szavazólapon, urna igénybevételével történik.

(6) Az Ügyrendi bizottság összeszámolja a szavazatokat és megállapítja az érvényes és érvénytelen szavazatok számát, arányát.

(7) A titkos szavazásról külön jegyzőkönyv készül, amely tartalmazza:

a) a szavazás helyét és napját,

b) az Ügyrendi Bizottság tagjainak nevét és tisztségét,

c) a szavazás során felmerült körülményeket,

d) a szavazás eredményét,

f) a bizottság tagjainak az aláírását.

(8) A szavazás eredményét a bizottság elnöke ismerteti a képviselő-testülettel.

17. §

(1) Név szerinti szavazást kell elrendelni, ha azt törvény írja elő, illetve ha bármelyik képviselő javaslatára a testület egyszerű többséggel vita nélkül így határoz.

(2) Ügyrendi kérdésben névszerinti szavazást tartani nem lehet.

(3) A névszerinti szavazás esetén a jegyző ABC sorrendben felolvassa a képviselők nevét, s a jelenlevők nevük felolvasásakor „igen”-nel, „nem”-mel vagy „tartózkodom”-mal szavaznak. A szavazás eredményét a polgármester hirdeti ki.

(4) A névszerinti szavazásról mindig kötelező jegyzőkönyvet készíteni. A külön hitelesített névsort a jegyzőkönyv mellé kell csatolni.

A határozat alakszerűsége

18. §

(1) A határozat megjelölése magában foglalja a határozatot hozó szerv megnevezését, a határozat számát (arab számmal), meghozatalának idejét (évét, valamint zárójelben a hónapját és napját), továbbá a határozat megnevezését.

A határozatot naptári évenként eggyel kezdődően folyamatosan kell számozni.

(2) A testületi határozatokról az önkormányzat hivatala nyilvántartást vezet.

(3) A határozatokat a jegyzőkönyv elkészítését követően meg kell küldeni a végrehajtásért felelős személyeknek és szerveknek.

(4) A határozatok végrehajtásával kapcsolatos előterjesztéseket, jelentéseket a polgármester terjeszti a képviselő-testület elé.

(5) A képviselő-testület az alábbi kérdésekben a szavazati arányok rögzítésével, alakszerű határozat nélkül dönt:

a) lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról szóló jelentés elfogadásáról, amennyiben újabb határidő vagy feladat nem kerül megállapításra,

b) a polgármester és az alpolgármester előző soros testületi ülés óta tett fontosabb intézkedéseiről, eseményeiről szóló beszámoló elfogadása,

c) a polgármester és a bizottság átruházott hatáskörben hozott döntéseinek jóváhagyása,

d) interpellációra adott válasz elfogadásáról, tudomásul vételéről,

e) tájékoztatók elfogadásáról, tudomásul vételéről.

Interpelláció

 19. §

(1) A képviselő a testületi ülésen - a fő napirendi pontok lezárása után - a

a) polgármestertől

b) alpolgármestertől,

c) az önkormányzat bizottságának elnökétől,

d) jegyzőtől

önkormányzati ügyekben a Képviselő-testület által korábban hozott, a lakosság szélesebb körét érintő konkrét döntés végrehajtásához kapcsolódóan 3 perc időtartamban felvilágosítást kérhet, amelyre az ülésen vagy legkésőbb 5 napon belül írásban érdemi választ kell adni.

(2) Interpellálni írásban lehet. Az interpelláció szándékát az ülés kezdetét 1 nappal megelőzően a polgármesternél kell írásban bejelenteni. Az írásos interpellációt a szándék bejelentésével egyidejűleg kell a polgármesterhez eljuttatni. Az interpelláció képviselő által előterjesztett példányát a jegyzőkönyvhöz kell csatolni.

(3) Az írásbeli bejelentésnek tartalmaznia kell:

a) az interpelláló nevét

b) az interpelláció tárgyát és címzettjét

c) annak feltüntetését, hogy az interpellációt szóban is elő kívánja-e adni.

(4) Az interpellációra adott válasz elfogadásáról az interpelláló képviselő legfeljebb 3  percben fejtheti ki véleményét. Amennyiben a képviselő nem fogadja el a választ, úgy a testület vita nélkül dönt a válasz elfogadásáról. Ha a választ a testület sem fogadja el, akkor az interpelláció kivizsgálásával megbízza a polgármestert (alpolgármestert), vagy a tárgy szerint illetékes bizottságot. Az interpelláló képviselőt be kell vonni a vizsgálatba. A vizsgálatot 8 napon belül le kell folytatni. Az interpellációval kapcsolatos döntésre a vizsgálat befejezését követő soros testületi ülésen kerül sor.

(5) A lefolytatott vizsgálat eredményéről készült előterjesztést és a határozati javaslatot a megbízott szerv vezetője terjeszti elő a testületi ülésre, melyről a képviselő-testület vita nélkül dönt.

A jegyzőkönyv

20. §

(1) A képviselő-testület üléséről az Mötv. 52. §-ban szabályozott tartalmú írásos jegyzőkönyv készül.

(2) A jegyzőkönyvet 1 példányban kell elkészíteni, melyhez csatolni kell a meghívót, a mellékleteket, az elfogadott rendeleteket, a jelenléti ívet, a képviselő kérelmére az általa írásban benyújtott hozzászólást.

(3) A testületi ülésről készült jegyzőkönyv egy eredeti példányát évente be kell köttetni, és az Önkormányzat Hivatalában kell megőrizni.

(4) A zárt ülésekről külön jegyzőkönyvet kell készíteni és azokat elkülönítve, zárt szekrényben az Önkormányzat Hivatalában kell tartani és elkülönítve kezelni.

 Az önkormányzati rendeletalkotás

21. §

(1) A képviselő-testület törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, továbbá törvényi felhatalmazás alapján, annak végrehajtására önkormányzati rendeletet alkot.

(2) Rendeletet kell alkotni törvényi kötelezés alapján.

(3) A rendelet alkotását, módosítását, hatályon kívül helyezését kezdeményezheti:

a) a polgármester,

b) az alpolgármester,

c) a bizottság elnöke,

d) a képviselő,

e) a jegyző.

(4) A kezdeményezést írásban a polgármesternél kell benyújtani, aki a rendelettervezet jegyző általi előkészítését követően a tervezetet a testület elé terjeszti.

(5) Az önkormányzati rendelet kihirdetése az önkormányzat hirdetőtábláján való kifüggesztéssel történik.

A jegyző köteles a hatályos rendeletek jegyzékét naprakész állapotban vezetni.

A lakossággal való kapcsolattartás formái

22. §

(1) A lakossággal való együttműködés, kapcsolattartás formái különösen:

a) a helyi népszavazás és népi kezdeményezés,

b) közmeghallgatás,

(2) A képviselő-testület - az éves költségvetésben meghatározott összeg erejéig - anyagilag is támogatja a lakosság önszerveződő közösségeinek, így különösen a helyi egyesületek, klubok, települési érdekeket szolgáló alapítványok működését, a településnek hírnevet szerző, vagy azt öregbítő magánszemélyek tevékenységét és velük együttműködik.

(3) A képviselő-testület a lakossággal való kapcsolattartás és a helyi közélet biztosítása érdekében segíti a folyamatosan működő közszolgálati tájékoztatási eszközök tevékenységét.

Helyi népszavazás, népi kezdeményezés

 23. §

A képviselő-testület a helyi népszavazás és népi kezdeményezés rendjét önálló rendeletben szabályozza.

A közmeghallgatás

24. §

(1) A közmeghallgatás helyét és idejét a Képviselő-testület határozza meg.

(2) A közmeghallgatást a polgármester vezeti.

(3) A közmeghallgatásról jegyzőkönyv készül, amelyre értelemszerűen vonatkoznak a képviselő-testület jegyzőkönyvére irányadó szabályok.

(4) A közmeghallgatáson is – mint képviselő-testületi ülésen – a testületnek határozatképesnek kell lennie.

Az önkormányzati képviselő

25. §

(1) A képviselőt az Mötv-ben és az SZMSZ-ben rögzített jogok és kötelezettségek illetik meg, illetve terhelik.

(2) A képviselő főbb jogai:

a) részt vehet a Képviselő-testület döntéseinek előkészítésében, végrehajtásuk megszervezésében és ellenőrzésében,

b) kezdeményezheti a polgármester, a bizottság átruházott hatáskörben, önkormányzati ügyben hozott döntésének képviselő-testületi felülvizsgálatát,

c) a hivataltól igényelheti a képviselői munkájához szükséges tájékoztatást, illetőleg ügyviteli közreműködést,

d) sürgős, azonnali intézkedést igénylő közérdekű ügyben kezdeményezheti a hivatal intézkedését,

e) bármely bizottsági ülésen tanácskozási joggal részt vehet.

(3) A képviselő főbb kötelezettségei:

a) tevékeny részvétel a Képviselő-testület munkájában, a közéleti szerepvállalással járó felelősséggel

b) olyan magatartás tanúsítása, amely méltóvá teszi a közéleti tevékenységre, a választók bizalmára

c) felkérés alapján részvétel a testületi ülések előkészítésében, valamint a különböző vizsgálatokban

d) kapcsolattartás a választópolgárokkal, illetve a különböző önszerveződő lakossági közösségekkel

e) a tudomására jutott állami, szolgálati, üzleti és magántitok megőrzése, titoktartási kötelezettsége megbízatása lejárta után is fennáll

f) személyes érintettség bejelentése

g) vagyonnyilatkozat benyújtása a törvényben meghatározottak szerint.

(4) A képviselő írásban vagy szóban köteles előre bejelenteni a polgármesternek vagy a bizottság elnökének, ha a képviselő-testület, vagy valamely bizottság ülésén való részvételben, illetve egyéb megbízatása teljesítésében akadályoztatva van.

A képviselő-testület bizottságai

26. §

(1) A képviselő-testület – meghatározott önkormányzati feladatok ellátására – állandó bizottságokat választ és ideiglenes (ad hoc) bizottságokat hozhat létre.

(2) A képviselő-testület három tagú ügyrendi bizottságot hoz létre. (A bizottság tagjainak névsorát e rendelet 3. Függeléke tartalmazza.)  Az ügyrendi bizottság feladata a képviselők és a polgármester vagyonnyilatkozatának nyilvántartása és ellenőrzése, valamint a képviselő-testület tikos szavazásainak lebonyolítása. 

(3) A bizottsági üléseken bármely képviselő részt vehet tanácskozási joggal, szavazati joggal azonban csak a bizottság megválasztott tagjai bírnak.

(4) A bizottság belső működési szabályait – az Mötv. és e rendelet keretei között – maga állapítja meg.

(5) A képviselő-testület indokolt esetben, meghatározott feladatok ellátására ideiglenes bizottságot hozhat létre. Az ideiglenes bizottság megbízása feladatának elvégzéséig, illetőleg az erről szóló jelentésnek a képviselő-testület által történő elfogadásáig tart.

(6) Az ideiglenes bizottság működésére az állandó bizottságok működésére vonatkozó szabályokat kell értelemszerűen alkalmazni.

27. §

(1) A bizottság ülését az elnök – akadályoztatása esetén az általa meghatalmazott bizottsági tag – hívja össze és vezeti, kiadmányozza a bizottság döntéseit, figyelemmel kíséri a bizottság határozatainak végrehajtását, képviseli a bizottságot, jogosult külső szakértő meghívására.

(2) A bizottság üléseiről jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyre formailag és tartalmilag is a képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvére vonatkozó szabályok az irányadóak.

A jegyzőkönyvet a bizottság elnöke és a jegyzőkönyvvezető írja alá.

(3) Bármely képviselő javaslatot tehet valamely – a bizottság feladatkörébe tartozó – ügy megtárgyalására. A bizottság elnöke az indítványt a bizottság legközelebbi ülése elé terjeszti, melyre köteles meghívni az indítványozó képviselőt.

(4) A bizottság soros üléseit az elnök az ülést megelőzően legalább három nappal előbb – írásbeli meghívó megküldésével, a napirendi pontok megjelölésével, az anyagok egyidejű kiküldésével – hívja össze.

(5) A bizottság azokban az esetekben tart zárt ülést, amelyekben azt a 6. § (2)-(3) bekezdése kötelezővé teszi vagy megengedi. Döntéseiről azonban csak a bizottság elnöke adhat tájékoztatást.

(6) A bizottság minden tagja köteles megőrizni az ülésen tudomására jutott állami és szolgálati titkot, valamint figyelembe venni az Alaptörvénynek, a Polgári Törvénykönyvnek és az Adatvédelmi törvénynek a magántitokra, üzleti titokra és a személyes adatok védelmére vonatkozó rendelkezéseit. 

A polgármester

 28. §

(1) Markotabödöge Község Önkormányzatának vezetője a polgármester, aki megbízatását társadalmi megbízatásban látja el.

(2) A polgármester ügyfélfogadást csütörtökön 13 órától 14 óráig tart. Előzetes telefonos egyeztetés javasolt.

(3) A polgármester főbb feladatai a Képviselő-testület működésével kapcsolatban:

a) képviseli az önkormányzatot, összehívja és vezeti a testületi üléseket,

b) segíti a képviselők munkáját, szervezi a településfejlesztést és a közszolgáltatásokat, biztosítja a demokratikus helyi hatalomgyakorlás, a közakarat érvényesülését, gondoskodik a testület működésének nyilvánosságáról, helyi fórumok szervezéséről, kapcsolatot tart a lakosság különböző szervezeteivel.

(4) A hivatallal összefüggő főbb polgármesteri feladatokat az Mötv. 67. §-a tartalmazza.

(5) A polgármester intézményhez nem tartozó közalkalmazottak és a közhasznú illetve közcélú munkavégzők tekintetében gyakorolja a munkáltatói jogokat.

(6) A polgármester munkájának elismeréseként jutalomba részesíthető. A jutalmazásra bármelyik képviselő javaslatot tehet.

Az alpolgármester

29. §

(1) A Képviselő-testület – a saját tagjai közül, a polgármester javaslatára, titkos szavazással, minősített többséggel – a polgármester helyettesítésére, munkájának a segítésére 1 fő alpolgármestert választ.

(2) Az alpolgármester feladatait társadalmi megbízatásban látja el.

A jegyző

 30. §

(1) A jegyző ellátja az Mötv-ben és egyéb jogszabályokban meghatározott feladatokat:

a) gondoskodik az önkormányzattal kapcsolatos feladatok ellátásáról,

b) vezeti a Közös Önkormányzati Hivatalt, megszervezi annak munkáját.

c) a hatáskörébe tartozó ügyekben szabályozza a kiadmányozás rendjét,

d) rendszeresen tájékoztatást ad a képviselő-testületnek, a bizottságoknak az önkormányzatot érintő jogszabályi változásokról

e) kezdeményezi helyi önkormányzati rendelet alkotását

f) gyakorolja a munkáltatói jogokat a hivatal köztisztviselői tekintetében.

(2) A jegyzői tisztség betöltetlensége, illetve a jegyző tartós akadályoztatása esetén – legfeljebb hat hónap időtartamra – a jegyzői feladatokat a jegyzőre, aljegyzőre vonatkozó képesítési előírásoknak megfelelő személy látja el a polgármester megbízása alapján.

A Közös Önkormányzati Hivatal

31. §

(1) A Képviselő-testület az önkormányzat működésével, az államigazgatási ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátására egységes hivatalt hoz létre.

(2) Kóny Község Önkormányzatának Képviselő-testülete, Markotabödöge Község Önkormányzatának Képviselő-testülete, Rábcakapi Község Önkormányzat Képviselő–testülete és Cakóháza Község Önkormányzat Képviselő-testülete 2013. január 1-jei hatállyal közös önkormányzati hivatalt hozott létre Kónyi Közös Önkormányzati Hivatal (továbbiakban: Hivatal) elnevezéssel, melyhez 2013. március 1-től Barbacs Községi Önkormányzat Képviselő-testülete is csatlakozott.

(3) A Hivatal belső szervezeti tagozódását, munkarendjét, ügyfélfogadási rendjét és főbb feladatait a Kónyi Közös Önkormányzati Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzata tartalmazza.

Az önkormányzat gazdálkodásának ellenőrzése

32. §

A képviselő-testület gazdálkodásának ellenőrzését a vonatkozó jogszabályok alapján vezetői ellenőrzéssel, valamint belső ellenőrzéssel biztosítja.

A belső ellenőrzését külső szakértő útján látja el.

Az önkormányzat társulásai

33.§

Az önkormányzat feladatainak hatékonyabb, célszerűbb, gazdaságosabb és ésszerűbb megoldása érdekében társulásokban vehet részt. A társulások létrehozását, szervezeti és működési rendjét rögzítő együttműködési megállapodások felsorolását az 4. függelék tartalmazza.

Záró rendelkezések

 34. §

(1) E rendelet 2015. január 1. napján lép hatályba.

(2) Hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti Markotabödöge Község Önkormányzata Képviselő-testületének a Képviselő-testület és Szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló- a 10/2010.(X.15.) és a 7/2011.(IV.19.) önkormányzati rendeletekkel módosított -  13/2007.(IV.19.) önkormányzati rendelete.