HERCEGSZÁNTÓ KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 5/2006. (V. 29.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE
a helyi címer és zászló alapításáról és használatának rendjéről
Hatályos: 2012. 09. 15HERCEGSZÁNTÓ KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 5/2006. (V. 29.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE
a helyi címer és zászló alapításáról és használatának rendjéről
Hercegszántó Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 1. § (6) bekezdésének a) pontjában és 16. § (1) bekezdésében, valamint a Magyar Köztársaság nemzeti jelképeinek és a Magyar Köztársaságra utaló elnevezésnek a használatáról szóló 1995 évi. LXXXIII. törvény 21. § (3) bekezdésében biztosított jogkörében az önkormányzat jelképeiről és azok használatának rendjéről az alábbi rendeletet alkotja.
Az önkormányzat jelképei
1. § Az önkormányzat jelképei, mint a település történelmi múltjára utaló díszítő szimbólumok: a címer és a zászló.
A címer leírása
2. § Az önkormányzat címere: álló, háromszögletű pajzs kék mezőjében Szűz Mária aranypalástos alakja lebeg. Szűz Mária arany palástjának bélése és cipője bíborpiros. (A jelenet Isten anyjának a mennybemenetelét ábrázolja.) Szűz Mária heraldikai jobb oldalán egy arany latin kereszt, heraldikai bal oldalán egy arany pravoszláv kereszt lebeg. A pajzsot ékkövekkel díszített, zárt heraldikai korona fedi.
A címer szimbolikus jelentése
3. § A címer Hercegszántó település történelmi múltját idézi. Hercegszántó község írásokban fennmaradt legkorábbi elnevezése 1349-ből származik: „Zanthov” alakban. A település a mohácsi csatát követően elpusztult. Az elhagyott faluhelyre később délszláv telepesek érkeztek, akik újra felépítették a községet. Legrégebbi pecsétjük 1715-ből származik, amelyen Mária mennybemenetelét jelenítették meg. Az új címer innen ihletődött és ez is Máriának, Jézus anyjának a mennybemenetelét szimbolizálja. Mária alakja összekötő kapocs a település népei között, hiszen mind a magyar és horvát római katolikusok, mind a szerb görögkeletiek templomai Mária tiszteletére vannak szentelve. Az új címer ezt az egységet jeleníti meg.
Máriát mind a két felekezet királynőként is tiszteli (Magyarország Nagyasszonya, Magyarország Védőasszonya, Mennyek Királynője, stb.), ezért a címerét korona ékesíti. Felidézve bennünk a rózsafüzér imádság szavait: „Kit téged Szent Szűz a mennyben megkoronáztak”. Bízunk abban, hogy Mária tisztelete községünk minden lakóját összekapcsolva erősíti polgárainkban az összetartozás érzését.
A címer használatának köre és szabályai
4. § Az önkormányzat címerét, mint díszítő és utaló jelképet használni lehet:
a) Az önkormányzat körpecsétjén, amely pecsétnyomó, illetőleg gumibélyegző. A pecsétnyomó esetében legkisebb 40 mm, gumibélyegző esetében legnagyobb 35 mm átmérőjű, „* HERCEGSZÁNTÓ KÖZSÉG * 1715 * 2006 * ” körirattal ellátva;
b) Az önkormányzat zászlaján és annak változatain;
c) Az önkormányzat szerveinek (a polgármester, a képviselő-testület bizottságai, a képviselő-testület hivatala), továbbá a jegyzőnek készített levélpapírok fejlécén, illetve borítékján;
d) Az önkormányzat által kiadott díszokleveleken, emléklapokon, kitüntető vagy emlékérmeken;
e) A községháza épületének bejáratánál, tanácskozótermében, és más protokolláris célt szolgáló helyiségeiben, a polgármester és jegyző irodáiban;
f) Az önkormányzat intézményei bejáratánál és vezetőinek irodáiban;
g) Az önkormányzat és szervei által megjelentetett, a település életével foglalkozó kiadványokon, meghívókon, emléktárgyakon;
h) A községbe vezető utak mellett levő táblán.
A település pecsétjének használata
5. § (1) Az önkormányzat címerével ellátott körpecsét az önkormányzat és más bel-, illetve külföldi önkormányzatok közötti kapcsolatokban protokolláris célból, illetőleg szerződések, megállapodások hitelesítésekor, valamint az önkormányzat belső működésével, és szervezeti felépítésével kapcsolatos rendelkezések, kitüntető oklevelek hitelesítésekor használható, kivéve azokat az eseteket, amikor a Magyar Köztársaság címere, illetőleg a Magyar Köztársaság címerével ellátott körbélyegző használata kötelező.
(2) Ha a Magyar Köztársaság címere, illetőleg a Magyar Köztársaság címerével ellátott körbélyegző használata kötelező, az önkormányzati címer, illetőleg címeres körbélyegző egyidejűleg nem használható.
A címer használatának engedélyezése
6. § (1) A 4. § (1) bekezdésének g) pontjában meghatározottakon kívül más jogi személy számára az általa készített kiadványokon vagy jellegzetes terméken az önkormányzat címerének használatát – kérelemre – e rendelet alapján a polgármester engedélyezheti az önkormányzati hatósági ügyekre vonatkozó szabályok szerint.
(2) Kereskedelmi vagy reklámcélú felhasználás esetén a címer használatáért díjat kell fizetni. A díj mértékét e rendelet alapján a polgármester állapítja meg.
(3) Az engedélyhez kötött címerhasználatért fizetendő díjat egy összegben vagy évi átalány formájában kell megállapítani.
(4) A címerhasználati díj összegét az összes körülmény – így különösen a konkrét felhasználási cél, az előállítandó mennyiség, a megjelenési forma – figyelembevételével kell megállapítani, az egyösszegű díj esetén 10.000-100.000 Ft közötti, az évi átalány esetén 1000-50.000 Ft közötti összegben.
7. § (1) A címer használatára vonatkozó kérelemnek tartalmaznia kell:
a) a kérelmező megnevezését, címét,
b) a címerhasználat célját,
c) az előállítani kívánt mennyiséget (darabszámot),
d) a címer előállításának anyagát,
e) terjesztés, illetve forgalomba hozatal esetén ennek módját,
f) a használat időtartamát,
g) a címerrel díszítendő tárgy mintapéldányát (rajzát, fényképmásolatát stb.),
h) a felhasználásért felelős személy megnevezését.
(2) A címer használatára vonatkozó engedélynek tartalmaznia kell:
a) az engedélyes megnevezését és címét,
b) az előállítás anyagát,
c) az engedélyezett felhasználás célját,
d) az előállításra engedélyezett mennyiséget,
e) a felhasználás idejét, illetőleg az engedély érvényességének időtartamát,
f) a terjesztés, a forgalomba hozatal módjára vonatkozó esetleges kikötéseket,
g) a címer felhasználásáért felelős személy megnevezését,
h) amennyiben a címer használatáért díjat kell fizetni, a díj összegét.
(3) A kiadott engedélyekről a polgármesteri hivatal nyilvántartást vezet.
(4) Az engedély kiadását meg kell tagadni, ha a jelen rendelet 7. § (2) bekezdésében foglaltak betartása nem biztosított, vagy a címer tervezett használata a település hírnevét sértené.
(5) A kiadott engedélyt a polgármester visszavonhatja, ha a címer használata az engedélyben foglaltaktól eltérően, vagy a település hírnevét- illetőleg a címer szimbolikus jellegét sértő módon történik.
8. § (1) Az önkormányzat címerének kicsinyítése csak olyan mértékű lehet, hogy az ne sértse a hiteles ábrázolást.
(2) Amennyiben nincs lehetőség az önkormányzat címerének eredeti színben való ábrázolására, akkor az csak a hordozó tárgy anyagának (fém, fa, bőr, kerámia stb.) színében, de a heraldika általános szabályainak és színjelzéseinek megtartásával történhet.
A lobogó és a zászló leírása
9. § (1) Hercegszántó község lobogója téglalap alakú (2:3). A lobogó lapját felülről lefelé, balról jobbra irányuló átlós pólya metszi ketté. A lobogó lapjának felső része kék, a pólya arany, a lobogó lapjának alsó része piros. A lobogót ünnepi alkalmakkor a lobogó rúdjára kötéllel vonják fel.
(2) A község zászlaján és díszzászlaján a fentiek mellett szerepel a település címere is. A díszzászló szabad széleit aranyrojt, szabad sarkait pedig arany bojtok díszítik. A zászlórúd kék-arany. A zászlócsúcs fémből készül, benne Magyarország címerével.
A lobogó és zászló használata
10. § (1) A zászlót rúdra szögezve, a lobogót rúdra felvonva kell alkalmazni.
(2) A település díszzászlaját a községházán a polgármester irodájában jól látható helyen kell elhelyezni.
(3) A zászló, illetve lobogó, vagy annak méretarányos változatai használhatók:
a) hivatalos állami ünnepek alkalmával, a Magyar Köztársaság zászlajával együtt,
b) a község életében jelentős események, ünnepségek és rendezvények alkalmából, más hivatalos zászlókkal együtt,
c) a képviselő-testület ülései alkalmával önállóan az ülés helyszínén,
d) nemzeti gyász és haláleset jelzésére a fekete zászlóval együtt, a lobogót félárbocra eresztve, a zászlót és lobogót gyászszalaggal (gyászfátyollal) díszítve,
e) minden, a községgel összefüggő, az önkormányzat részvételével rendezett eseményen.
(4) A zászló előállításának engedélyezésére a címerre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
11. §1
12. § Ez a rendelet kihirdetése napján lép hatályba.
13. §2 Ez a rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló az Európai Parlament és a Tanács 2006/123/EK. irányelvnek való megfelelést szolgálja.
Hatályon kívül helyezte a 8/2012. (IX. 14.) Ör. 1. § c) pontja. Hatálytalan 2012. IX. 15-től.
Beiktatta a 4/2009. (X. 9.) rendelet 1. § (2) bek. e) pontja. Hatályos: 2009. X. 9-től.