23/2018. (VI. 26.)^[1] önkormányzati rendelete

a kerületi zöldterületek és zöldfelületek, valamint a fás szárú növények védelméről

Budapest Főváros III. Kerület, Óbuda-Békásmegyer Önkormányzat Képviselőtestülete a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 46. § (1) bekezdés c) pontjában, 48. § (2) bekezdésében, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 142/C. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. CLXXXIX. törvény 23. § (5) bekezdés 1. pontjában és a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 46. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a kerületi zöldterületek és zöldfelületek, valamint a fás szárú növények védelmének helyi szabályairól a következőket rendeli el:

I. Fejezet

Általános rendelkezések

1. A rendelet célja

1. § E rendelet célja Budapest Főváros III. kerület Óbuda-Békásmegyer közigazgatási területén a zöldfelület, zöldterület fejlesztése, azok indokolatlan megszűntetésének és a zöldfelületi elemek károsodásának megelőzése, elhárítása, a bekövetkezett károsodás csökkentése, valamint az indokolatlanul megszűnő zöldterület, zöldfelület növényállományának pótlásáról való gondoskodás.

2. A rendelet hatálya

2. §^[2] (1) A rendelet területi hatálya kiterjed – magasabb szintű jogszabály eltérő rendelkezése hiányában – Budapest Főváros III. kerület közigazgatási területén a

a) közterületekre és

b) magántulajdonú ingatlanokra.

(2) A rendelet tárgyi hatálya – eltérő szabályt megállapító magasabb szintű jogszabály hatálya alá tartozó fás szárú növény kivételével – a fás szárú növényekre terjed ki.

3. §^[3] A rendelet hatálya – eltérő rendelkezés hiányában – nem terjed ki a közterületen lévő fás szárú növények kivágásának a fás szárú növények védelméről szóló kormányrendeletben szabályozott kérdéseire.

3. Értelmező rendelkezések

4. § E rendelet alkalmazásában:

1. Zöldterület: az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet 27. §-ában meghatározott fogalom

2. Magánterület: az ingatlan-nyilvántartásban nem közterületként nyilvántartott ingatlan, ideértve az állami és az önkormányzati tulajdonban lévő ingatlanokat is.

3. Törzsátmérő: a fatörzs 1 méteres magasságban mért átmérője, centiméterben számolva.

4. ^[4] Vegetációs időszak: április 1-től augusztus 31-ig terjedő időszak.

5. Gyümölcsfa: a díszfának nemesített gyümölcsfa kivételével az emberi fogyasztásra vagy egyéb hasznosításra kerülő gyümölcséért termesztett és gondozott fa.

6. Pótlás: a kivágásra kerülő fás szárú növény pótlására, törzsátmérőjének arányában megállapított számú és törzsátmérőjű fás szárú növény telepítése, vagy ennek pénzbeli megváltása.

7. Kertészeti szakvélemény: jogszabályban meghatározott jogosultsággal rendelkező szakértő vagy szervezet által végzett, a fák korára, egészségi állapotára, térbeli elhelyezkedésére stb. vonatkozó vizsgálaton alapuló szakértői javaslat a fás szárú növény fenntartásával, megóvásával vagy kivágásával kapcsolatban.

8. ^[5]

9. Veszélyhelyzettel fenyegető fás szárú növény: élet- és súlyos balesetveszéllyel fenyegető állapotú, kiszáradt, életképtelen állapotú fás szárú növény.

4. Hatásköri és eljárási kérdések

5. § (1) A kerületi zöldterületek és zöldfelületek, valamint a magánterületi fás szárú növények védelme ügyekben az eljárás lefolytatására és a közigazgatási bírság kiszabására átruházott önkormányzati hatósági hatáskörben I. fokon a jegyző jogosult.

(2) Az (1) bekezdés szerinti eljárás során az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény (a továbbiakban: Ákr.) rendelkezéseit kell alkalmazni.

(3) A közigazgatási bírságot a határozat véglegessé válásától számított 30 napon belül kell megfizetni.

II. Fejezet

A zöldterületek és zöldfelületek védelme

6. § (1) Ha a közterületi zöldterületek rendeltetéstől eltérő használata (különösen közterület-használat, közút nem közlekedés célú igénybevételével összefüggő használat) során a növényzet, a zöldterület felszerelését képező építmények, berendezések sérülése, károsodása várható, a kérelmező köteles az Óbuda-Békásmegyer Közterület-felügyelettel (a továbbiakban: ÓBKF)^[6] folytatott előzetes egyeztetetést követően:

a) a növényzet védelméről – gallyazással, a helyszínen favédelmi kerítés, kaloda elhelyezésével – gondoskodni;

b) a növényzet előzetes áttelepítéséről, pótlásáról gondoskodni;

c) az építmények, berendezések, felszerelések, valamint azok áttelepítésének (különösen: azok le- és felszerelésének, elszállításának) a költségeit viselni.

(2) A rendeltetéstől eltérő használat megszűntével a zöldterületen az eredeti állapotot haladéktalanul, de legkésőbb 30 napon belül helyre kell állítani, a növényültetést pedig a legközelebbi ültetési időszakban végre kell hajtani, és az ÓBKF-nek^[7] át kell adni.

(3) Aki az (1) és (2) bekezdésekben foglalt kötelezettségét elmulasztja, legfeljebb harmincezer forint közigazgatási bírsággal sújtható.

7. § (1) Nem szilárd burkolatú területen és egyéb zöldfelületen terasz céljára az ÓBKF-tel^[8] folytatott előzetes egyeztetetést követően az alábbi feltételek teljesülése esetén adható közterület-használati hozzájárulás:

a) amennyiben a kérelmező a terasz céljára igénybe vett területtel megegyező nagyságú zöldfelületet alakít ki, vagy növénytelepítést vállal, vagy

b) a terasz környezetében lévő zöldfelületet gondozza, karban tartja.

(2) A kialakítás, gondozás, karbantartás elvégzését és szakszerűségét az Önkormányzat az ÓBKF-tel^[9] közösen ellenőrzi.

(3) Ha az ellenőrzés hiányosságot tár fel, a zöldterületek rendeltetéstől eltérő használatának jogosítottját írásban fel kell szólítani azok 15 napon belüli pótlására, ennek elmaradása esetén a jogosított harmincezer forint közigazgatási bírsággal sújtható.

III. Fejezet

A fás szárú növények védelme

5. A magánterületi fás szárú növények védelme

A fás szárú növények kivágásának engedélyezése

8. § (1)^[10] Magánterületen lévő, e rendelet hatálya alá tartozó fát kivágni - a 9. § szerinti esetek kivételével - csak végleges fakivágási engedély alapján szabad.

(2) ^[11] Fát magánterületen kivágni különösen építmény elhelyezése, veszélyhelyzet elhárítása, környezetrendezés miatt vagy kertészeti szakvélemény által is igazolt egyéb okból lehet. A kivágott fa pótlásáról a 12. §-ban meghatározottak szerint gondoskodni kell.

(3)^[12]

9. §^[13] (1) Veszélyhelyzettel fenyegető fa kivágását magánterületen a tulajdonos vagy kezelő - amennyiben a veszély elhárítására más lehetőség nincs - köteles haladéktalanul elvégezni. A veszély elhárítása érdekében elvégzett fakivágást 15 napon belül írásban az 1. melléklet szerinti formanyomtatványon be kell jelenteni a Polgármesteri Hivatalnak (a továbbiakban: Hivatal). A bejelentésben kertészeti szakvéleménnyel, vagy egyéb hitelt érdemlő módon igazolni kell a fa kivágásának szükségességét, valamint részletes fotódokumentációt kell csatolni a kivágott fáról.

(2) Az (1) bekezdés szerint kivágott fa pótlásáról a 12. §-ban meghatározottak szerint gondoskodni kell.

(3) Amennyiben utólag az derül ki, hogy a bejelentésben valótlan adatokat közöltek és mégis szükség lett volna fakivágási engedély iránti kérelem benyújtására, vagy a fa kivágása nem volt megalapozott, vagy a fa kivágását nem jelentették be, a munkálat engedély nélküli fakivágásnak minősül és a 12. § (7)-(8) bekezdésében foglaltak szerint kell eljárni.

10. § (1) A magánterületi fás szárú növény kivágási engedély iránti kérelmet a 2. melléklet szerinti formanyomtatványon kell benyújtani a Hivatalnak. A kérelemhez mellékelni kell:

a) a kivágni tervezett fás szárú növények pontos helyét (a fás szárú növények ingatlanon belüli elhelyezkedését ábrázoló helyszínrajzot);

b) a kivágandó fás szárú növénnyel való rendelkezési jogosultságot bizonyító dokumentumot (saját tulajdonú ingatlan esetén tulajdoni lap másolatát, idegen vagy közös tulajdonban lévő ingatlan esetén a tulajdoni lapon túl valamennyi tulajdonos hozzájárulását);

c) szükség esetén a fás szárú növény kivágásának indokoltságát megalapozó dokumentumokat (különösen kertészeti szakvélemény, építési-bontási engedély, fénykép);

d) részletes fotódokumentáció a kivágni tervezett fás szárú növényről;

e) a pótlás tervezett módjának (telepítés esetén az ültetni tervezett fák számának, fajának és a tervezett telepítés helyének) megjelölését, építési telek beépítése vagy egyéb indokolt esetben kertészeti tervet.

(2) A fás szárú növény kivágási engedélyének a véglegessé válásától számított egy évig jogosít a kivágásra, mely időtartam különösen indokolt esetben az engedélyesnek a határidő lejártát megelőzően benyújtott írásos kérelmére egy alkalommal, újabb egy évvel meghosszabbítható.

(3) Ha az engedélyes kivágási szándékától eláll, köteles azt haladéktalanul írásban bejelenteni.

A fakivágás szabályai

11. § (1) A fakivágást csak a fakivágási engedély véglegessé válását követően szabad megkezdeni, az alábbi szabályok betartásával:

a) a fakivágás megkezdését a kivitelező megnevezésével, a tervezett kezdési idő közlésével, továbbá a fakivágás befejezését írásban be kell jelenteni;

b) új épület építése vagy meglévő épület bővítése esetén a fakivágást csak a külön jogszabályban meghatározott, az épület, építményrész kivitelezésének megkezdésére vonatkozó, építésfelügyeleti hatóságnál történt bejelentés után lehet megkezdeni;

c) egy hónapot meghaladó szakaszos vagy különböző kivitelezési ütemekre tervezett fakivágás végrehajtása esetén a fakivágás megkezdésének bejelentésénél közölni kell a tervezett ütemek időpontjait és a teljes befejezés tervezett határidejét.

d) a fakivágást csak a fakivágás elvégzéséhez szükséges egyéb engedélyek (különösen közterület-használati engedély, közútkezelői hozzájárulás, forgalomtechnikai hozzájárulás) beszerzése után szabad megkezdeni. 

(2) Az engedély nélküli vagy engedélytől eltérő fakivágás kivitelezése megtiltható.

(3) A fakivágást úgy kell végezni, hogy az ne veszélyeztesse a gyalogos közlekedés biztonságát és a környező épületek, építmények állékonyságát. A fakivágás során a munka- és balesetvédelmi követelményeket be kell tartani.

(4)^[14] Indokolt esetben (különösen különleges méretű, helyzetű, egészségügyi állapotú fák esetében) a fakivágást csak a szükséges technikai felszereléssel rendelkező, legalább középfokú szakirányú végzettséggel rendelkező személy, ilyen alkalmazottat foglalkoztató kivitelező vagy szervezet végezhet.

Pótlás

12. § (1)^[15] Az engedélyes köteles a kivágási engedélyben megállapított mértékben és módon gondoskodni a kivágott fák pótlásáról. A pótlás határideje a kivágástól számított egy év. Amennyiben a kivágás idejét nem jelentik be, úgy a kivágási engedély véglegessé válásától számított egy éven belül kell a pótlást elvégezni.

(1a)^[16] A pótlásról vegetációs időszakon kívül kell gondoskodni.

(2)^[17] A veszélyhelyzettel fenyegető fás szárú növények kivágása esetében a bejelentő a kivágást követő év december 31-ig köteles a pótlásról gondoskodni.

(3)^[18] Magánterületi fás szárú növények építési tevékenység érdekében szükséges kivágása esetén az építkezéssel érintett ingatlanon történő telepítés határideje az épület használatbavételi engedélyezési vagy a használatbavétel tudomásulvételi eljárás befejezését követő év december 31., de legkésőbb a kivágási engedély véglegessé válásától számított 5 év. Az építkezéssel nem érintett ingatlanon történő telepítés határideje a kivágást követő év december 31.

(4) Különösen indokolt esetben az engedélyesnek, bejelentőnek a pótlásra megállapított határidő lejártát megelőzően benyújtott kérelmére a pótlásra megállapított határidő egy alkalommal, újabb egy évvel meghosszabbítható.

(5) Magánterületi fás szárú növények kivágása esetén a pótlást elsősorban telken belül kell elvégezni. Ha ez valamilyen okból nem lehetséges, akkor a 13-14. §-ban foglaltak szerint kell eljárni.

(6) A fapótlás mértéke engedélyezett magánterületi fás szárú növény kivágása esetén:

a) a veszélyhelyzettel fenyegető fás szárú növények kivágása esetén a kivágandó fás szárú növények darabszáma;

b) Óbuda-Békásmegyer településképének védelméről szóló 36/2017. (IX. 29.) önkormányzati rendeletben (a továbbiakban: TKR) meghatározott nem telepíthető fás szárú növények esetében a kivágandó fás szárú növények darabszáma;

c) gyümölcsfák esetében a kivágandó fák darabszáma;

d) 10 cm törzsátmérő alatti fás szárú növények esetén a kivágandó fás szárú növények darabszáma;

e) egyéb esetben a kivágni tervezett fás szárú növény törzsátmérőjének 100%-a.

(7)^[19] Aki a 8. § (1) bekezdése, továbbá a 9. § (1) bekezdésében foglalt kötelezettségét elmulasztja és engedély nélküli fakivágást végez, közigazgatási bírsággal sújtható.

(8)^[20] Engedély nélküli fakivágás esetén a pótlást e szakaszban előírtak szerint kell elvégezni, azzal az eltéréssel, hogy amennyiben az engedély nélkül kivágott fák fajtája, darabszáma vagy törzsátmérője utólag nem állapítható meg, akkor a vélelmezhető vagy a kikövetkeztethető darabszámú fát 30 cm törzsátmérővel kell figyelembe venni és a (6) bekezdés e) pontja szerint kell megállapítani a pótlás mértékét.

(9)^[21] A telepítési kötelezettség nem tekinthető teljesítettnek, ha a telepített fás szárú növény az ültetés évét követő vegetációs időszak végéig nem marad életképes. Ebben az esetben az engedélyes vagy a bejelentő köteles a telepítést megismételni vagy külön kérelem alapján pénzben megváltani.

(10)^[22] A pótlást kizárólag lombhullató fajtájú fával lehet teljesíteni, kivéve a TKR-ben meghatározott nem telepíthető növényfajokat.

Pótlás kompenzációja

13. § (1) Amennyiben magánterületi fás szárú növény kivágása esetén a pótlás telken belül nem teljesíthető, akkor a pótlás helyszínét a jegyző közterületen jelöli ki vagy kérelem alapján az érintettet kompenzációs intézkedés megtételére kötelezi.

(2) A kompenzációs intézkedés lehet

a) pénzbeli megváltás,

b) pénzbeli megváltással egyenértékű közfeladat ellátásával összefüggő tevékenység.

(3) A pénzbeli megváltás esetén a pótlás számításánál 1 cm törzsátmérő legalább
20 000 Ft.

14. § A pótlás kompenzációjához előzetesen tulajdonosi hozzájárulás szükséges, amelyről a tulajdonosi területen érintett állandó bizottság dönt.

15. § A pénzbeli megváltásából befolyt összeget elkülönítetten kell kezelni a „Fapótlási kompenzáció” költségvetési soron és az csak közterületi faültetésre, továbbá az azzal kapcsolatos munkálatokra, gondozásra használható fel.

6. Közterületi fák pótlására vonatkozó kiegészítő rendelkezések^[23]

16. § (1) ^[24] Közterületi fa pótlása esetén a 12. § (1)-(6) és (8)-(10) bekezdésében, a 13. § (2)-(3) bekezdésében, valamint a 14-15. §-ban foglalt rendelkezéseket alkalmazni kell.

(1a)^[25] Közterületen történő pótlás legalább kétszer iskolázott és minimum 6 cm törzsátmérőjű vagy 18/20 cm törzskörméretű fával teljesíthető.

(1b)^[26] Közterületen történő pótlás során a fákat minimum 1 m³-es ültető gödörben, három oldali karózással, a karók felső részén történő merev összekötéssel, nyolcas kötözéssel kell elültetni.

(2) Amennyiben a pótlás közterületen történik, az ültetést végző az ültetett fás szárú növényeket fenntartásra átadja az ÓBKF-nek^[27].

17. § (1) A közterületi fák előre tervezett gallyazását a munkálatok megkezdése előtt 15 nappal a munkálatokat végző cég (különösen a Főkert Nonprofit Zrt., közműszolgáltatók) bejelenti a Hivatalnak, valamint tájékoztatja az érintett lakosságot.

(2) A Hivatal a bejelentés alapján a tervezett gallyazási munkálatokról honlapján és egyéb elektronikus felületen az érintett lakosságot tájékoztatja.

IV. Fejezet

Záró rendelkezések

18. § Jelen rendelet 2018. augusztus 1. napján lép hatályba. A kihirdetése a helyben szokásos módon, a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján való kifüggesztéssel történik. A rendelet szövegét az Óbuda Újságban közzé kell tenni.

19. § Óbuda-Békásmegyer Építési Szabályzatáról szóló önkormányzati rendelet területi hatálya alá nem tartozó területeken Óbuda-Békásmegyer Városrendezési és Építési Szabályzatáról szóló 32/2001. (XI. 30.) önkormányzati rendelet helyett a fás szárú növények tekintetében e rendelet rendelkezéseit kell alkalmazni.