Abaliget Község Önkormányzatának képviselő-testülete Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (2) bekezdés és a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény 1. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (1) bekezdés h) pontjában és a  Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § 13. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

  I. FEJEZET

     Vagyoni típusú adók

1. Építményadó
   

Az adókötelezettség

1.§.(1) Adóköteles az Önkormányzat illetékességi területén lévő építmények közül a

lakás, és a nem lakás céljára szolgáló épület, épületrész, az üdülésre, pihenésre alkalmas  hétvégi ház, üdülő ( a továbbiakban együtt: építmény ).

      (2) Az adókötelezettség az építmény valamennyi helyiségére kiterjed, annak rendelte-

           tésétől, illetőleg hasznosításától függetlenül.

Az adó alanya

2.§.(l) Az adó alanya az, aki a naptári év első napján az építmény tulajdonosa. Több tulaj-

           donos esetén, a tulajdonosok tulajdoni hányadaik arányában adóalanyok. Amennyi-

           ben az építményt az ingatlan-nyilvántartásban bejegyzett vagyoni értékű jog terheli,

           az annak gyakorlására jogosult az adó alanya.

      (2) Valamennyi tulajdonos által írásban megkötött és az adóhatósághoz benyújtott

           megállapodásban az (1) bekezdésben foglaltaktól el lehet térni.

      (3) Társasház, -garázs és –üdülő esetén a tulajdonosok önálló adóalanyok, a közös

           használatú helyiségek után az adó alanya az említett közösség.

Az adómentesség

3.§. „Mentes az adó alól a helyi adókról szóló törvényben foglaltakon kívül a lakás, a lakóház, a hétvégi ház és az üdülő – kivéve a vállalkozó üzleti célt szolgáló épülete, épületrésze – amennyiben az adóalany azt ténylegesen, életvitelszerűen lakhatásra használja.”¹

(2)²

Az adó alapja és mértéke

4.§.(1) Az adó alapja az építmény m2-ben számított hasznos alapterülete.

      (2) Az adó évi mértéke:

                  a.) gépkocsi tároló, gépkocsi tárolásra használt helyiség esetén 100,-Ft/m2

                  b.) műhely, iroda, üzlet, raktár ( nem állattartáshoz kapcsolódó ) esetében

                       200,-Ft/m2

                  c.) üdülőnek nem minősülő a.-b. pont alá nem tartozó ( pl: zártkerti épület )

                       esetén 100,-Ft/m2

                  d.) üdülő épület, hétvégi ház esetén 500,-Ft/m2

                  e.) lakás 500,-Ft/m2

2. Telekadó

Az adókötelezettség

5.§. „Adóköteles az Önkormányzat illetékességi területén lévő telek.”³   

Az adó alanya

6.§.     Az adó alanya az, aki az év első napján a telek tulajdonosa. Ingatlan nyilvántartás-

           ban bejegyzett vagyoni értékű jog, illetőleg több tulajdonos esetén a 2.§-ban foglal-

           tak az irányadók.

Az adómentesség

„7.§.   (1)Mentes az adó alól a helyi adókról szóló törvényben foglaltakon kívül

a) a 8.§.(2) bekezdés a.) pont hatálya alá tartozó teleknek az Önkormányzattal írásbeli megállapodást kötő tulajdonosa a beépítési kötelezettség teljesítésére meghatározott időtartam alatt, de legfeljebb a képviselő-testület által módosított teljesítési határidő végéig.

b)  a 8.§. (2) bekezdés b.)  pontja hatálya alá tartozó telek abban az esetben, ha természetes vízfolyás miatt kellett a telket megosztani, és e megosztás nélkül, a megosztással leválasztott rész beépített, adómentes teleknek minősülne.

(2) Az (1) bekezdés a) pontjában foglalt mentesség írásbeli megállapodás hiányában nem alkalmazható.

(3) Az (1) bekezdés b) pontjában megállapított mentesség addig áll fenn, amíg a tulajdonos a megosztott, adómentes telket építési telekként értékesíti.”⁴

Az adó alapja és mértéke

8.§.(1) Az adó alapja a telek négyzetméterben számított területe.

      „(2) Az adó évi mértéke:

• beépítési kötelezettséggel bíró beépítetlen telek esetén 30,-Ft/m2
• beépítetlen telek esetén 4,-Ft/m2.”⁵
  

II. FEJEZET

Kommunális jellegű adók

1.Idegenforgalmi adó

Az adókötelezettség, az adó alanya

9.§.      Adókötelezettség terheli azt a magánszemélyt:

            a.) aki nem állandó lakosként az Önkormányzat illetékességi területén legalább egy

                 vendég éjszakát eltölt

Az adómentesség

10.§.  „A mentességre a helyi adókról szóló törvény előírásai az irányadóak.”⁶

Az adó alapja

12.§.    Az adó alapja:

            a.) a 9.§. a.) pontja szerinti adókötelezettség esetén a megkezdett vendég éjszakák

            száma.

                                                                Az adó mértéke

13.§.    Az adó mértéke:

            „a.) a 12.§. a.) pontja alapján személyenként és vendégéjszakánként 350,-Ft.”⁷

III. FEJEZET

Helyi iparűzési adó

14.§.(1) Adóköteles az Önkormányzat illetékességi területén végzett vállalkozási tevékenység

        „(2) Az iparűzési adó mértéke:

• az állandó jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén az adó évi mértéke az adóalap 2%-a,
• az ideiglenes jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén naptári naponként 2.000,-Ft.”⁸
  

„14/A.§. Adómentes a vállalkozó háziorvos, védőnő, ha vállalkozási szintű iparűzési adóalapja az adóévben  a 20 millió forintot nem haladja meg. „⁹

„14/B.§.

Adómentesség, adókedvezmény

(1) A 14/A.§ (1) bekezdésben meghatározott adómentesség  formájában nyújtott támogatás csekély összegű támogatásnak minősül, amelyet kizárólag az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének a csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról szóló, 2013. december 18-i 1407/2013/EU bizottsági rendelet (HL L 352, 2013. 12.24. 1.o) (a továbbiakban 1407/2013/EU bizottsági rendelet) szabályai alapján lehet nyújtani.

(2) A kedvezményezett az adómentesség  következtében megszerzett előnyt – az 1407/2013/EU bizottsági rendelet 1. cikke (2) bekezdésének kivételével – nem használhatja az 1407/2013/EU bizottsági rendelet 1. cikkének (1) bekezdésében meghatározott kivételek szerinti célokra, továbbá – az 1407/2013/EU bizottsági rendelet 3. cikk (2) bekezdésének megfelelően – közúti kereskedelmi árufuvarozás ellenszolgáltatás fejében történő végzése céljából teherszállító jármű vásárlására.

(3) A kedvezményezettnek az 1407/2013/EU bizottsági rendelet 5. cikkének (1) bekezdése figyelembevételével – az ott meghatározott feltételek teljesítésének megállapítására alkalmas módon – nyilatkoznia kell a részére a támogatás odaítélésének évében és az azt megelőző két pénzügyi évben nyújtott csekély összegű támogatások támogatástartalmáról.  A nyilatkozat  jelen rendelet 1. számú mellékletét képezi.

 (4) A kedvezményezett és az 1407/2013/EU bizottsági rendelet 2. cikk (2) bekezdése szerinti, egy és ugyanazon vállalkozás részére a folyó pénzügyi évben, valamint az azt megelőző két pénzügyi év során az 1407/2013/EU bizottsági rendelet alapján odaítélt csekély összegű támogatások bruttó támogatástartalma tagállamonként nem haladhatja meg a 200.000 eurónak, közúti kereskedelmi árufuvarozást ellenszolgáltatás fejében végző vállalkozások esetében a 100.000 eurónak megfelelő forintösszeget, figyelembe véve az 1407/2013/EU bizottsági rendelet 3. cikkének (8) és (9) bekezdését is. Az átváltásnál az európai uniós versenyjogi értelemben vett állami támogatásokkal kapcsolatos eljárásról és a regionális támogatási térképről szóló 37/2011. (III. 22.) Korm. rendelet 35. §-a alapján kell eljárni.

(5) Az 1407/2013/EU bizottsági rendelet alapján nyújtott csekély összegű támogatás az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének az általános gazdasági érdekű szolgáltatást nyújtó vállalkozások számára nyújtott csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról szóló, 2012. április 25-i 360/2012/EU bizottsági rendeletnek (HL L 114., 2012.4.26., 8. o.) megfelelően nyújtott csekély összegű támogatással a 360/2012/EU bizottsági rendeletben meghatározott felső határig halmozható. Az 1407/2013/EU bizottsági rendelet szerinti csekély összegű támogatás más csekély összegű támogatásokról szóló rendeleteknek megfelelően nyújtott csekély összegű támogatással az 1407/2013/EU bizottsági rendelet 3. cikkének (2) bekezdésében meghatározott felső határig halmozható.

(6) A csekély összegű támogatás nem halmozható azonos támogatható költségek vonatkozásában vagy azonos kockázatfinanszírozási célú intézkedés vonatkozásában nyújtott állami támogatással, ha a támogatások halmozása túllépi bármely csoportmentességi rendeletben vagy a Bizottság által elfogadott határozatban az egyes esetek meghatározott körülményeire vonatkozóan rögzített maximális intenzitást vagy összeget.

(7)A támogatást nyújtó (önkormányzat) írásban tájékoztatja a kedvezményezettet a támogatás bruttó támogatási egyenértékben kifejezett összegéről és arról, hogy az csekély összegűnek minősül. Az igazolás jelen rendelet 2. számú mellékletét képezi.

(8) A kedvezményezettnek a támogatáshoz kapcsolódó iratokat az odaítélést követő 10 évig meg kell őriznie, és a támogatást nyújtó ilyen irányú felhívása esetén a támogatott köteles azokat bemutatni. A csekély összegű támogatási jogcímen nyújtott támogatásokról az Európai Bizottság kérésére 20 munkanapon belül információt kell szolgáltatni.”

14/C.§

Értelmező rendelkezések

Jelen rendelet alkalmazásában:

- állami támogatás: az európai uniós versenyjogi értelemben vett állami támogatásokkal kapcsolatos eljárásról és a regionális támogatási térképről szóló 37/2011. (III. 22.) Korm. rendelet 2. § 1. pontja szerinti támogatás,

- egy és ugyanazon vállalkozás: az 1407/2013/EU bizottsági rendelet 2. cikk (2) bekezdése szerinti vállalkozás.”¹⁰

                  IV.FEJEZET

                              Átmeneti és záró rendelkezés

15.§.E rendeletben nem szabályozott kérdésekre ( az adókötelezettség keletkezése és megszűnése, az adóelőleg megállapítása és az adó megfizetése stb. ) a helyi adókról szóló 1990. évi C. tv., és az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. tv. rendelkezései az irányadók.

16.§.Záró rendelkezés

 (1) A 3.§. szerinti adómentesség az adóalany adóév december 31-ig benyújtott kérelme alapján állapítható meg a következő adóévre.

(2) Nem kell adóbevallást beadnia annak az ingatlanban lakóhellyel rendelkező  adóalanynak, aki a rendelet hatálybalépésekor az ingatlanban életvitelszerűen tartózkodik mindaddig, míg ez az állapot -életvitelszerű itt tartózkodás és állandó lakóhely bejelentés- fennáll.

17.§. (1) E rendelet 2007. január 1-én lép hatályba.

(2) Ezzel egyidejűleg Abaliget Község Önkormányzatának alábbi rendeletei hatályukat vesztik:

- Abaliget Község Önkormányzat 5/1995.(XI.29.) sz. KT. rendelete a helyi adók megállapításáról.

- Abaliget Község Önkormányzat 24/2004.(XII.19.) sz. KT. rendelete a helyi adók megállapításáról szóló 5/1195.(XI.29.)sz. KT. rendelet módosításáról.

- Abaliget Község Önkormányzat 22/2005.(XII.16.) sz. KT. rendelete a helyi adók megállapításáról szóló 5/1995.(XI.29.) sz. KT. rendelet módosításáról.

             Kisfali János sk.                                                                Dr. Heinerné Dr. Kecskés Aranka sk.

             polgármester                                                                                        jegyző                      

Kihirdetés napja: 2006. december 15.

                                                                                           Dr. Heinerné Dr. Kecskés Aranka sk.

                                                                                                            jegyző