2. § A rendelet hatálya alá tartozó lakások és helyiségek tekintetében a bérbeadói jogok és kötelezettségek gyakorlásának jogát - az e rendeletben foglalt kivételekkel - a Képviselő-testület a polgármesterre ruházza át.

5. § (1) A lakásbérleti jogviszonyt önkormányzati lakásra vonatkozóan a bérbeadó és a bérlő - írásban foglalt - bérleti szerződése hozza létre.

(2) Bérleti szerződés

6. § (1) Szociális helyzete alapján önkormányzati tulajdonú lakás bérbevételére múcsonyi lakóhellyel, illetve tartózkodási hellyel rendelkező személy jogosult, akinek illetve a vele együtt költöző családtagjainak lakástulajdona, lakás résztulajdona nincs, illetve a lakásbérleti és bérlőtársi jogviszonnyal nem rendelkezik és a családban az egy főre jutó havi nettó jövedelem – az együttköltöző családtagok jövedelmét is figyelembe véve – a igénylés benyújtását megelőző 6 hónap átlagjövedelme alapján nem haladja meg az öregségi nyugdíjminimum mindenkori legkisebb összegének 200 %-át.

(2) Szociális helyzet alapján történő bérbevétel iránti igényt a Múcsonyi Közös Önkormányzati Hivatal székhelyére 3744 Múcsony, Fő út. 2. (továbbiakban: Hivatal) kell benyújtani, amelyhez csatolni kell a szükséges jövedelemigazolásokat. A Hivatal a kérelmeket 30 napon belül megvizsgálja és megállapítja, hogy a kérelmező szociális helyzete alapján jogosult-e önkormányzati bérlakásra vagy sem. A jogosultság megállapítása esetén a bérbeadó a szociális bérlakást igénylőt nyilvántartásába veszi és erről az érdekelteket értesíti.

(3) Ha az igénylő szociális helyzete alapján szociális bérlakásra nem jogosult, az igénylést el kell utasítani.

(4) Házastársak és élettársak igénylésüket csak együttesen nyújthatják be és csak egy bérlakásra köthetnek szerződést. Amennyiben igénylésüket külön-külön nyújtották be, azokat egyesíteni kell és a felekre kedvezőbb időpont figyelembe vételével kell nyilvántartani.

(5) Az igénylő a nyilvántartásba vételt követően minden adatváltozást 15 napon belül köteles bejelenteni.

(6) A lakásigénylést törölni kell, ha

7. § (1) Szociális helyzet alapján csak olyan lakásra köthető bérleti szerződés, melynek nagysága a bérlő jogos lakásigénye mértékének felső határát nem haladja meg.

(2) A jogos lakásigény mértéke - az együtt költöző személyek számától függően

(3) A bérbeadó az alsó- és felső határok közötti szobaszámú lakást adhat bérbe.

(4) Az együtt költöző személyek számának megállapítása során a még meg nem született gyermek, csak 6 hónapon túli terhesség igazolás után vehető figyelembe.

(5) Ha a bérbeadónak nem áll rendelkezésre olyan szobaszámú lakása, amely a kérelmező jogos lakásigényének mértékének megfelelő, úgy a jogosulttal való megállapodás alapján a jogos lakásigény mértékétől kisebb lakás is bérbe adható.

(6) A szociális helyzet alapján bérbeadható lakások jegyzékét az 1 melléklet tartalmazza.

(7) Amennyiben bérlő helyzetében a lakásigény mértékével kapcsolatos változás következik be, úgy bérlő köteles azt a változás bekövetkeztétől számított 8 napon belül a bérbeadó felé írásban bejelenteni. Bérbeadó a bérlő részére – a változásra tekintettel – megfelelő és beköltözhető lakást ajánl fel, amennyiben az igény mértékének megfelelő és beköltözhető lakás Bérbeadó rendelkezésére áll.

8. § (1) A lakást szociális helyzet alapján bérlők jogosultságát az Ltv-ben foglaltak alapján bérbeadó évente köteles felülvizsgálni. Bérlő kötelezettsége, hogy évenként, minden év január 31. napjáig nyilatkozzon a 7 melléklet szerinti nyomtatványon személyi adatairól, vagyoni és jövedelmi viszonyairól, valamint nyújtsa be a nyilatkozatot alátámasztó igazolásokat (éves felülvizsgálat).

(2) Amennyiben bérlő a szociális bérbeadás feltételeinek nem felel meg, úgy az éves felülvizsgálat évének március 1. napjától, bérleti szerződés módósítást követően a lakás komfortfokozata szerint megállapított bérleti díját köteles fizetni, az általa bérelt teljes lakásnagyság alapulvételével, a 18. § (4) bekezdésében foglaltak szerint. Amennyiben a bérlő nem írja alá a bérleti szerződést a bérleti jogviszonya tárgyév február utolsó napjával megszűnik.

(3) Amennyiben a bérlő jelen rendelet 8. § (1) bekezdése szerint tárgyév január 31. napjáig egyáltalán nem, vagy nem megfelelően nyilatkozik, illetve nyújtja be vagyoni- és jövedelmi helyzetét alátámasztó igazolásait, úgy bérlő a rendelet 18. § (4) bekezdésében meghatározottak szerint, az ún. költségalapon meghatározott lakbérű lakások bérleti díját köteles fizetni a nyilatkozat és az igazolások hiánytalan és megfelelő benyújtásának napját követő második hónap utolsó napjáig. A nyilatkozat és az azt alátámasztó igazolások hiánytalan és megfelelő benyújtásának napját követő harmadik hónap első napjától, amennyiben bérlő, az egy főre eső jövedelme, illetve vagyoni viszonyai alapján, a szociális bérbeadás feltételeinek megfelel, szociális alapú lakbért köteles fizetni.

(4) Amennyiben a bérlő a nyilatkozatában valótlan adatot szolgáltatott, úgy az (1) bekezdésben írt éves felülvizsgálat esetében az éves felülvizsgálat évének március 1. napjától, illetve a szociális helyzet alapján történő szerződés megkötésétől, az ún. költségalapon meghatározott lakbérű lakások bérleti díját köteles fizetni a következő év február 28-ig.

9. § (1) A feltételeknek megfelelő lakásigények kielégítése az Oktatási és Szociális Bizottság által jóváhagyott névjegyzék alapján történik. A névjegyzékre felvehetők számát a Képviselő-testület határozatban határozza meg.

(2) Az igényjogosultság évenkénti felülvizsgálatát a Hivatal végzi minden év március 31-ig és terjeszti az Oktatási és Szociális Bizottság elé. A névjegyzék összeállításánál figyelembe kell venni az igénylés benyújtása óta eltelt időt, a család nagyságát, az egy főre jutó jövedelem mértékét és a jelenlegi lakáskörülményeket.

(3) A szociális bérlakásra való jogosultság feltételeinek a lakás bérbeadásakor is fenn kell állnia.

10. § (1) Szociális bérlakásra határozott idejű bérleti szerződés köthető, melynek időtartama 5 év, kivéve, ha a bérlő ennél rövidebb időtartamú bérbeadást kér.

(2) A lakás a bérlő kérelmére újabb 5 éves időtartamra bérbeadható az alábbi feltételek fennállása esetén:

11. § (1) A Polgármester által bérbeadásra kijelölt lakásokat, a döntés meghozatalát követő 30 napon belül meg kell hirdetni. A versenytárgyalás útján bérbeadható lakások meghirdetéséről pályázati hirdetmény megjelentetéséről a Hivatal gondoskodik.

(2) Versenytárgyalás útján bérbeadható lakásra azok a 3. §-ban felsorolt igénylők jogosultak, akiknek a családjában az 1 főre jutó jövedelem eléri vagy meghaladja az öregségi nyugdíjminimum mindenkori legkisebb összegének 250%-át.

(3) A pályázati hirdetménynek tartalmaznia kell:

12. § (1) Versenytárgyalás útján bérbeadott lakásra határozott idejű bérleti szerződés köthető. A határozott idejű bérleti szerződés időtartama legfeljebb öt év, kivéve, ha a nyertes pályázó ettől rövidebb idejű bérbeadást kér, illetve ha a versenytárgyalás során 60 hónapnál hosszabb időre vállalja a lakbér megfizetését.

(2) A versenytárgyalás útján bérbe adott lakás bérleti szerződésének megkötésekor a leendő bérlő öt havi lakbérnek megfelelő összegű óvadék (kaució) megfizetésére köteles. Az óvadék (kaució) megfizetését csak készpénzben lehet teljesíteni és elszámolására a Ptk. szabályait kell alkalmazni.

(3) A bérleti szerződés megszűnése után a kaució visszafizetésre kerül, ha a bérlő a lakást rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban visszaadta a bérbeadónak. A visszafizetést a lakás átvételétől számított 15 napon belül kell teljesíteni.

13. § (1) A Múcsony Nagyközség Önkormányzat intézményeiben dolgozó szakember ellátottságának biztosítása érdekében, a szakemberek elhelyezése céljából a szolgálati jogviszony fennállásának időtartamára a Képviselő-testület - bérbeadási névjegyzék és versenytárgyalás mellőzésével – jelöli a bérlő személyét, a bérbeadás feltételeit és a bérbeadás időtartamát.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott esetekben az igényjogosultságra és a lakásigény mértékére vonatkozó rendelkezéseket nem kell alkalmazni.

(3) A szakemberek elhelyezése céljából bérbe adott lakásra a rendeletben foglalt szabályokat kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy:

(4) A szakemberek elhelyezésére céljából bérbe adható lakások jegyzékét a 5 melléklet tartalmazza.

14. § (1) Költségalapú, piaci alapú bérlakások jegyzékét a 2 , 3 és 4 melléklet tartalmazza.

(2) A jogosultak körére, a bérbeadás módjára, időtartamára és feltételeire vonatkozóan a versenytárgyalás útján történő bérbeadás szabályait kell alkalmazni.

(3) Méltányosságból a Polgármester – kérelemre - versenytárgyalás kiírása nélkül, hirdetmény kiírását követően dönthet önkormányzati lakás költségalapon, piaci alapon történő bérbeadásáról, ha ezt a kérelmező és vele együtt költöző családtagjainak életkörülményei vagy egészségügyi állapota indokolja.

(4) A méltányosságból történő hirdetmény kiírásáról a Szociális és Oktatási Bizottság egyedileg dönt.

15. § (1) A lakás átadásakor észlelt hibák, hiányosságok megszüntetéséről a bérbeadó köteles gondoskodni. A bérlő és a bérbeadó azonban megállapodhat, hogy a szükséges munkákat a bérbeadó helyett és költségére a bérlő elvégzi.

(2) A lakás rendeltetésszerű használatra akkor alkalmas, ha az épület központi berendezéseinek a lakásban lévő részei és a lakásberendezések üzemképesek.

16. § (1) Az 15. § (2) bekezdésben meghatározott esetekben a bérlő – a bérbeadó által engedélyezett – beruházás költségeit lakbérbeszámítás útján érvényesítheti. Lakbérbeszámítás a mindenkori komfortfokozatnak megfelelő lakbér mértékéig tudható be, a bekerülési összeg lejártáig.

(2) A 15. § (2) bekezdés szerinti megállapodást írásba kell foglalni és abban fel kell tüntetni a bérlő által végzendő munkálatok körét és azok várható költségeit. Lakbérbeszámításra a bérlő által benyújtott és a bérbeadó által jóváhagyott költségvetés szerint igazolt számla alapján kerülhet sor.

17. § (1) A bérlő által végzett, végeztetett kivitelezési munkák csak akkor fogadhatók el, vehetők át, tudhatók be, ha megfelelnek a vonatkozó szabványoknak, műszaki irányelveknek, a kivitelezéssel érintett szakhatósági követelményeknek, a szakmai szabályoknak, a bérbeadó által kijelölt lakáskezelő szervvel történt előzetes és a kivitelezési munkák közbeni egyeztetett feltételeknek.

(2) Bérlő által benyújtott számlák csak a következő igazolások bemutatása után tudhatók be:

(3) Bérlő szavatol a beépített anyagok minőségéért és az elvégzett munkákért. Szakszerűtlen kivitelezés esetén a bérlő köteles viselni a szakszerűtlen munkával kapcsolatban fölmerülő összes költséget, szükséges visszabontások és helyreállítások, átalakítások stb. költségeit. Bérlő kizárólag szabványos és hazai építőipari alkalmassági minősítéssel rendelkező anyagokat építhet, építtethet be.

(4) Kivitelezés közben a bérbeadó köteles, a bérlővel egyeztetett időpontban rendszeres ellenőrzést tartani.

(5) Az eltakarás előtt minden vezetékrendszert ellenőrizni kell. Csak helyszíni jegyzőkönyvben átvett és fotókkal dokumentált vezetékrendszer takarható (burkolható, vakolható, betonozható, borítható, stb.) el.

(6) Amennyiben bérlő bérbeadót a munkákkal kapcsolatos valamely tényről vagy körülményről szándékosan vagy célzatosan megtéveszti, bérbeadó nem köteles a bérbeszámítási megállapodás alapját képező munkák megtérítésére illetve bérlő a bérbeadó felszólítására köteles saját költségén az eredeti állapotot helyreállítani.

18. § (1) E rendelet alapján bérelt lakások lakbérének mértéke a lakás fűtési módjához és nagyságához igazodik.

(2) A bérlő a bérbeadó részére köteles havonta, egy összegben minden hó 15. napjáig a lakásbérleti jog ellenértékeként a lakbért, a lakáskezelő szerv részére a lakást terhelő közköltségeket megfizetni.

(3) A szociális alapon bérbe adott lakások lakbérének mértéke:

19. § (1) Ha az önkormányzati lakásba történő befogadáshoz a bérbeadó írásbeli hozzájárulása szükséges, a hozzájárulás akkor adható meg, ha a befogadást követően a lakásban lakó személyek mindegyikére legalább 6 m2 lakószoba terület jut – kivéve az élettársat -, továbbá az alábbi feltételek fennállnak:

(2) A bérbeadó hozzájárulásával befogadott személyek a bérleti szerződés megszűnése után elhelyezésre nem tarthatnak igényt, a bérleti jogviszonyt nem folytathatják.

20. § Szociális helyzet alapján való bérbeadásnál a bérleti szerződés megkötésekor - kérelemre - az élettárssal is köthető bérlőtársi szerződés.

21. § (1) A bérlő a lakás egy részét, legfeljebb 50%-át a bérbeadó írásbeli hozzájárulásával lakás céljára albérletbe adhatja.

(2) A bérbeadó az albérletbe adáshoz akkor járulhat hozzá, ha

22. § (1) A bérbeadó a lakáscsere szerződéshez kizárólag akkor adhatja meg a hozzájárulását, ha az önkormányzati lakás bérlője a lakást másik lakás bérletére, vagy tulajdonjogára cseréli. Egy lakás több lakásra is elcserélhető.

(2) A bérbeadó a hozzájárulást írásban köteles megadni. Ennek keretében tájékoztatni kell a cserepartnert a lakással összefüggő - e rendelet szabályai szerinti - bérlői kötelezettségekről, valamint a lakbér összegéről.

(3) A (2) bekezdésben foglaltaktól eltérő tartalmú lakásbérleti szerződés csak a csere folytán bérleti jogot szerző hozzájárulásával köthető.

(4) A bérbeadó a lakáscseréhez kért hozzájárulást köteles megtagadni, ha

23. § (1) A lakásbérleti jog folytatására jogosult személy a bérlő halálától számított 30 napon belül köteles bejelenteni a lakásbérleti jog folytatásának jogcímét, a nevét, személyes adatait és lakcímét.

(2) Ha a lakásbérleti jog folytatására jogosult személy az (1) bekezdés szerinti bejelentési kötelezettségét nem teljesítette és a bérbeadónak tudomása van a jog folytatására jogosult személyről, köteles őt felhívni arra, hogy a felhívástól számított 8 napon belül nyilatkozzon, kíván-e jogával élni.

(3) A lakásbérleti jogot a jogosult személy változatlan feltételekkel folytathatja, ha jogosultságát elismerték.

24. § (1) Az épület illetve a lakás karbantartási, felújítási, helyreállítási, átalakítási, bővítési munkálatai idejére a bérbeadó köteles az átmenetileg kiköltöztetett bérlő részére másik laskást felajánlani. A munkálatok befejezését követő 30 napon belül a bérlő köteles az átmeneti lakást elhagyni és az eredeti bérlakásba visszaköltözni.

(2) Ha az építésügyi hatóság életveszély miatt az önkormányzati lakás kiürítését rendelte el, továbbá természeti, vagy ipari katasztrófa vagy rendkívüli esemény miatt a lakás lakhatatlanná válik, és a bérlő (használó) elhelyezéséről maga nem tud gondoskodni a lakásban végzett felújítási, helyreállítási munkálatok időtartamára a bérlő részére másik lakást kell biztosítani. A helyreállítást követően a bérlő köteles az eredeti lakásába visszaköltözni.

(3) Elemi csapás vagy más ok következtében megsemmisült, illetőleg az építésügyi hatóság által bontásra ítélt önkormányzati lakás bérlője részére a bérbeadó a lebontott lakással azonos szobaszámú és komfortfokozatú másik lakást köteles biztosítani. Az így bérbeadott lakásra a bérleti szerződést a korábbi szerződés feltételeivel kell megkötni.

25. § (1) A bérleti jogviszony megszűnésekor - ha azt jogszabály vagy szerződés előírja - a bérlő külön felszólítás, elhelyezési és térítési igény nélkül, rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban köteles a lakást a bérbeadónak visszaadni.

(2) A lakásbérleti szerződés megszűnését követő 8 napon belül a lakásban jogcím nélkül visszamaradó valamennyi ott lakó személy a lakásból köteles kiköltözni és elhelyezésre nem tarthatnak igényt.

(3) A bérbeadónak a lakás visszaadásakor meg kell állapítania a lakás és a lakásberendezések tényleges állapotát, és a megállapításokat, illetőleg az esetleges hibákat, hiányosságokat jegyzőkönyvbe kell foglalni, amelyben nyilatkoztatnia kell a bérlőt az őt terhelő hibák és hiányosságok megszüntetésének, illetőleg az ellenérték megtérítésének a módjáról és határidejéről.

(4) Ha a bérlő a hibák és hiányosságok megszüntetésére, vagy az ellenérték megtérítésére vonatkozóan nem nyilatkozik, illetőleg a bérbeadó a bérlő nyilatkozatát nem fogadja el, továbbá, ha a bérlő a (1) bekezdésben vállalt kötelezettségét határidőre nem teljesíti a bérbeadó a bérleti szerződés megszűnésétől számított 30 napon belül a bíróságtól kérheti a bérlő felelősségének megállapítását.

(5) A bérlő köteles a lakás bérét illetőleg használati díját és egyéb, a lakással összefüggően a bérlőt terhelő üzemeltetési és fenntartási költségeit mindaddig megfizetni, amíg azt tisztán, rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban a bérbeadónak jegyzőkönyvben át nem adta, vagy a bérbeadó azt birtokba nem vette.

(6) Amennyiben a bérleti jogviszony megszűnését követően a bérlő a lakásból kiköltözött, de a (1) bekezdés szerinti kötelezettségét nem teljesíti és a lakást a bérbeadónak nem adja vissza, a bérbeadó jogosult a lakást birtokba venni.

(7) Ha a bérlő a saját költségén létesített lakásberendezéseket a lakás visszaadásakor leszereli, a bérbeadónak kötelezni kell a bérlőt az eredeti állapot visszaállítására, vagy az azzal járó költségek megtérítésére, illetőleg a rendeltetésszerű használhatóság más módon történő biztosítására.

26. § (1) A bérbeadó és a bérlő bérleti szerződést közös megegyezéssel megszüntethetik, ha a bérlő kisebb szobaszámú, vagy alacsonyabb komfortfokozatú lakás bérbeadását kéri, feltéve, hogy a bérlőnek a lakásra bérleti díj, illetve közüzemi díjtartozása nincs, vagy azt előzetesen rendezi.

(2) A bérlő és a bérbeadó a bérleti szerződést közös megegyezéssel megszüntethetik akkor is, ha a bérlő másik önkormányzati bérlakás bérbeadását nem kéri.

(3) A bérbeadó a határozatlan időre kötött bérleti szerződésnek az Ltv. 26. § (7) bekezdés szerinti felmondása esetén a bérlővel megállapodhat, hogy lakás felajánlása helyett részére pénzbeli térítést fizet.

(4) A másik lakás megfelelőségénél figyelembe kell venni mindkét önkormányzati lakás

(5) Ha a bérlő másik önkormányzati lakásként kisebb alapterületű, kevesebb szobaszámú, alacsonyabb komfortfokozatú lakás bérletét is elfogadja, úgy a pénzbeli térítés mértéke a két lakás éves lakbére közötti különbség tízszerese. Ha a bérlőnek másik önkormányzati lakásként – különös tekintettel, ha bérlő jelen rendelet alapján minőségi lakáscserét kezdeményez – nagyobb alapterületű, több szobaszámú, magasabb komfortfokozatú lakás bérletét ajánlja fel bérbeadó, és bérlő ezt elfogadja, úgy a bérlő a két lakás éves lakbére közötti különbség tízszeresét köteles bérbeadónak megfizetni.

(6) Pénzbeli térítés csak akkor fizethető ki, ha

27. § Nem köthető bérleti szerződés, illetve nem hosszabbítható meg azzal a személlyel, aki:

28. § (1) Ha a lakásbérleti jogviszony a bérlő halála miatt szűnt meg és nincs a lakásbérleti jog folytatására jogosult személy, a bérbeadó a lakásban ténylegesen lakó személyt, ennek hiányában a várható örököst:

(2) Ha az örökös a hagyatéki tárgyakat a lakásból határidőre nem szállítja el, azokat a bérbeadó – az örökös költségére és veszélyére – telephelyére, vagy arra alkalmas más helyiségben helyezi el. Ennek során a hagyatéki tárgyakról – az erre vonatkozó szabályok szerint – leltárt kell felvenni, s azokat gondosan kell kezelni.

(3) Amíg az örökös a hagyatéki tárgyakat a lakásból nem szállítja el, az üresen tartott lakással kapcsolatos lakáshasználati díj, továbbá az olyan üzemeltetési és fenntartási költségek, amelyek egyébként a bérlőt terhelnék, az örököst terhelik.

(4) Ha az elhalt bérlőnek lakbér vagy a lakás használatával összefüggően a bérbeadónál keletkezett egyéb díjhátraléka van, akkor a bérbeadó köteles azt hagyatéki teherként bejelenteni.

29. § (1) A bérleti szerződés megszűnése után a lakásban visszamaradó személy - az Ltv. alapján bérleti jog folytatására jogosultak kivételével - másik lakásra nem tarthat igényt.

(2) A bérleti jogviszony megszűnésére vonatkozó rendelkezéseket minden lakástípusra alkalmazni kell.

(3) A bérleti jogviszony megszüntetésére vonatkozó felmondási okok tekintetében a törvényben foglaltak és a felek erre irányuló megállapodása az irányadó.

30. § (1) Az a szociális intézményből elbocsátott személy, aki a lakásbérleti jogviszonyáról az intézménybe utaláskor pénzbeli térítés nélkül mondott le, a lemondással érintett lakással megegyező bérbeadási jogcímen, ahhoz hasonló adottságú lakás bérleti jogára jogosult.

(2) Az a szociális intézményből elbocsátott személy, aki a lakásbérleti jogviszonyáról az intézménybe utaláskor pénzbeli térítés ellenében mondott le, a jelen rendelet szabályai szerint juthat lakás bérleti jogához.

31. § (1) Ha nem önkormányzati tulajdonú lakás elemi csapás vagy más ok következtében megsemmisül, illetőleg az építésügyi hatóság életveszély miatt annak kiürítését rendelte el, a tulajdonos (használó) ideiglenes elhelyezéséről a lakhatási problémájának megoldásáig, legfeljebb azonban egy évig a Polgármester átmeneti lakásban történő elhelyezéssel – amennyiben az erre a célra kijelölt lakás rendelkezésre áll – gondoskodik, határozott idejű bérleti szerződés megkötésével.

(2) Átmeneti lakás használója a bérbeadó részére az (1) bekezdésben meghatározott ideig bérleti díjat nem fizet, azonban havonta köteles megfizetni az áram-, a víz- és a csatornahasználat díját, mint külön szolgáltatás után kiszámlázott díjat,közköltséget.

(3) Átmeneti lakás céljából bérbe adható lakások jegyzékét az 6 melléklet tartalmazza.

32. § Önkormányzati tulajdonban álló helyiségek bérletének létrejöttére, a felek jogaira és kötelezettségeire a bérlet megszűnésére, a lakásbérlet szabályait kell alkalmazni az alábbi eltérésekkel.

33. § Önkormányzati tulajdonban álló helyiség bérletére a 3. §-ban meghatározott körön túl bármely bejegyzett és nyilvántartásba vett szervezet jogosult.

34. § (1) Az önkormányzat tulajdonában álló üres, vagy megüresedő nem lakás céljára szolgáló helyiségeket /továbbiakban: helyiség/ a /2/ bekezdésben foglalt kivételekkel, pályázat útján kell bérbe adni.

(2) A helyiség a Képviselő-testület egyedi döntése alapján közérdekből, lakosság szélesebb körét érintő, a helyi közszolgáltatás érdekeit szolgáló, illetve kötelező elhelyezési feladatok megoldása érdekében pályázat kiírása nélkül adható bérbe.

(3) A 30 napot meg nem haladó bérbeadás esetén a kaució mértékét a Képviselő-testület egyedileg határozza meg.

35. § (1) A helyiség bérbeadásának feltételeit, különös tekintettel a helyiség havi bérleti díjára a megüresedését soron követő Képviselő-testületi ülésen meg kell határozni. A Képviselő-testület döntését követő 30 napon belül kell a bérbeadásra vonatkozó pályázati hirdetményt közzétenni a Hivatal hirdetőtábláján és a helyben szokásos módon.

(2) A pályázati hirdetménynek tartalmaznia kell:

36. § (1) A pályázatot az nyeri meg, aki a legnagyobb összegű havi bér megfizetését vállalja és a szerződéskötéskor a bérbeadó részére öthavi bérleti díjnak megfelelő kauciót letétbe helyezésének kötelezettségét vállalja.

(2) A bérleti szerződést a pályázat nyertesével, illetve az általa megjelölt személlyel, mint bérlőtárssal kell megkötni a pályázati tárgyalástól számított 15 napon belül, amennyiben a szerződéskötéskor a bérlő az (1) bekezdésben kauciót letétbe helyezi.

(3) Amennyiben a határidőn belül a nyertes pályázó visszalép, a bánatpénzt elveszíti és a soron következő ajánlattevővel lehet a szerződést megkötni.

(4) A versenytárgyalás útján bérbe adott helyiségek bérleti díját a bérbeadó évente egyszer jogosult és köteles felülvizsgálni és - szükség esetén - azok díjmértékének módosítását - a piaci bérleti díjak figyelembe vételével - a bérlő felé kezdeményezni.

37. § (1) A bérbeadó nem köteles a bérlőnek a helyiséget úgy bérbe adni, hogy az az abban folytatni kívánt tevékenység gyakorlásához szükséges módon legyen kialakítva, felszerelve, berendezve.

(2) A bérlő köteles gondoskodni:

38. § (1) A bérlő a bérbeadó hozzájárulásával más személyt a helyiségbe befogadhat, ha azonos vagy hasonló jellegű tevékenységet folytatnak és a helyiségre bérlőtársi szerződést kötnek.

(2) Ha az egyik bérlőtárs jogviszonya megszűnik, a visszamaradt bérlőtárs az egész helyiség bérlőjévé válik.

39. § (1) A bérlő, a számára átmenetileg felesleges, a helyiség 50 %-át meg nem haladó helyiség részét a bérbeadó hozzájárulásával albérletbe adhatja, ha a helyiség rendeltetése nem változik, és az albérlet időtartamától függően az alábbi vissza nem térítendő hozzájárulási díjat megfizeti az önkormányzatnak:

40. § (1) Az önkormányzati bérlakás bérletével kapcsolatos személyes adatok szolgáltatására az érintett állampolgár - az együtt költözők vonatkozásában is - az alábbi adatokat köteles szolgáltatni: