Tiszacsege Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2007.(II.1.) rendelete

az önkormányzati lakások és helyiségek bérbeadásának szabályairól

Hatályos: 2017. 03. 23- 2017. 12. 31

Tiszacsege Város Önkormányzati Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. Törvény 16. § (1) bekezdése alapján – figyelembe véve a lakások és a helyiségek bérletára, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. Törvény (továbbiakban: Lakás tv.) 3. § (1) bekezdésében és a 36. § 2) bekezdésében kapott felhatalmazást – az alábbi rendeletet alkotja:


I. rész


A RENDELET HATÁLYA


1. §


A rendelet hatálya a Tiszacsege Város Önkormányzat (továbbiakban: Önkormányzat) tulajdonában áló bérlakásokra, valamint a nem lakás céljára szolgáló helyiségekre terjed ki.


A lakások hasznosításának módja


2. §


Az önkormányzati lakásokat az alábbi jogcímen lehet hasznosítani:


a.)Közérdekű feladatok ellátásában résztvevő szakemberek elhelyezésére,

b.)Költségalapon meghatározott lakbérű bérlakásként,

c.)Önkormányzati lakás szociális helyzet alapján történő bérbeadására.



II. RÉSZ


A lakásbérlet létrejötte, bérleti jogviszonytartalma


I. FEJEZET


Közérdekű feladatok ellátásában résztvevő

szakemberek elhelyezésére szolgáló lakások


3. §


(1)   A közérdekű feladatok ellátásának érdekében lakás biztosítható annak a szakembernek és vele együtt költöző családtagjának, akinek tulajdonában, bérletében nincs Tiszacsegén beköltözhető ingatlan.

(2)   A lakást és a bérlőt a közérdekű feladat megjelölésével a Képviselő-testület jelöli ki a Szociális és Egészségügyi Bizottság (a továbbiakban: SzEB) javaslata alapján.

(3)   A közérdekű feladatok ellátása érdekében biztosított lakás bérleti jogviszonya csak a közérdekű tevékenység ellátásának időtartamára terjed ki.

(4)   A Képviselő-testület mérlegelési jogkörében eljárva a közérdekű feladat ellátójának legfeljebb 100 %-os lakbérfizetési kedvezményt biztosíthat.

(5) Közérdekű feladatnak tekinthető jelen rendelet alkalmazásában minden olyan a város érdekét megvalósító közérdekű tevékenység, amely a város biztonságát, közigazgatását, oktatását, nevelését, közművelődését, gazdaságát, egészségügyét szolgálja.


Költségalapon meghatározott lakbérű bérlakások és

szociális elhelyezést biztosító lakások


4. §



(1)  A szociális elhelyezést biztosító, illetőleg a költségalapon meghatározott lakbérű bérlakások bérbeadása pályázati rendszer keretében történik.


(2)  Az (1) bekezdésben meghatározott lakások bérbeadására pályázatot kell kiírni.


(3)  A pályázatot a Képviselő-testület írja ki. A pályázatot meg kell jelentetni a Csegei Hírmondóban és a benyújtási határidő előtt legalább 30 nappal ki kell függeszteni a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján.


(4) A pályázatot a rendelet 1. számú melléklete szerinti nyomtatványon lehet benyújtani írásban, zárt, megcímzetlen, feladót és más jelet nem tartalmazó borítékban a polgármesterhez. A pályázatot tartalmazó borítékot sorszámmal kell ellátni. E sorszámot a boríték átvételekor átvételi elismervényen kell az átadóval közölni. Az átvételi elismervényen az átvétel dátumán és sorszámán, valamint az átvevő nevén, a Polgármesteri Hivatal bélyegzőjén kívül más nem jegyezhető fel.

      A kiadott sorszámokról nyilvántartást kell vezetni. A nyilvántartást a pályázatok benyújtására megállapított időpont lejártakor le kell zárni.


(5) A pályázati kiírásnak tartalmaznia kell:

a.)a bérbeadás jogcímét és az e rendeletben, valamint a Képviselő-testület által meghatározott feltételeket;

b.)a meghirdetett önkormányzati lakás műszaki állapotát és egyéb jellemzőit (szobaszám, alapterület, komfortfokozat);

c.)a lakásra megállapított bérleti díjat és egyéb költségeket;

d.)a lakás megtekintésének időpontját;

e.)a pályázat benyújtásához és elbírálásának határidejét és módját;

f.)az eredmény közlésének módját és idejét.


(6)  A költségalapon meghatározott lakbérű bérlakás bérlőjévé az jelölhető ki, aki:

a.)a pályázat benyújtásakor nem rendelkezik egész lakás tulajdonával;

b.)a pályázat benyújtásának időpontjában korábbi önkormányzati lakásbérletből származó lakbérhátralékkal nem rendelkezik;

c.)a szerződés aláírásával egyidejűleg az önkormányzat által megállapított havi bérleti díj 6 hónapra jutó összegének egyösszegű megfizetését vállalja, (óvadék);

d.)lakásba költözők egy főre jutó nettó jövedelme legalább a mindenkori öregségi nyugdíjminimum 200%-a.


(7)  Szociális elhelyezést biztosító bérlakásra az nyújthat be pályázatot, aki

a.)hatályát veszti.

b.)a pályázó, illetve a vele együtt költöző családtagja egész ingatlan tulajdonnal nem rendelkezik;

c.)hatályát veszti.

d.)a pályázó és a lakásba vele együtt költözők egy főre jutó nettó jövedelme nem éri el a mindenkori öregségi nyugdíjminimumot.


5. §


(1)  A pályázatokat a SZEB. véleményezi és pontozással rangsorolja, a pályázati határidőt követő 15 napon belül.


(2)  A pályázatok rangsorolása:


a.)A közös háztartásban élő, önálló keresettel nem rendelkező gyermek, nappali tagozaton tanulmányokat folytató gyermek esetén, maximum 25. életévének betöltéséig:

-     1 gyermek után                              5 pont

-     2 gyermek után                            10 pont

-     3 vagy több gyermek után           15 pont


b.)Szociális körülmények a pályázat benyújtásakor

-     szívességi lakáshasználat                                     10 pont

-     albérlet, szülőknél lakó                                        20 pont

-     közös háztartásban nevelt fogyatékos gyermek  20 pont


c.)tiszacsegei állandó bejelentett lakóhely

-     2-5 év                               15 pont

-     5-10 év                             10 pont

-     10 év felett                         5 pont


(3)  A bérbeadói feladatokat ellátó polgármester a Képviselő-testület bérlő kijelöléséről szóló döntését követő 30 napon belül kötelező a kijelölt bérlővel a bérleti szerződést megkötni.


(4)  ha a kijelölt bérlő mulasztása vagy nyilatkozata alapján a bérleti szerződés nem jön létre, az ajánlati kötöttség megszűnik, a bérbeadó ezt a kijelölt személlyel 5 napon belül közli.


II. FEJEZET


A felek jogai és kötelezettségei


6. §


(1)  A bérbeadó a lakást a bérlő részére leltár szerint tisztán és rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban adja át. A lakás átadásakor észlelt szavatossági hibák, hiányosságok megszüntetéséről a bérbeadó köteles gondoskodni.


(2)  A bérbeadó és a bérlő a Lakás tv. keretei között megállapodhatnak úgy is, hogy a lakást a bérlő teszi rendeltetésszerű használatra alkalmassá és látja el komfortfokozatának megfelelő lakásberendezésekkel. A megállapodásban a felmerülő költségek megtérítését és annak feltételeit meg kell határozni.


(3)  A bérbeadó és a bérlő megállapodhatnak abban is, hogy a bérlőt terhelő csere és pótlási kötelezettséget, a lakás javításával járó munkálatokat a bérbeadó végzi el a bérlő költségére.


(4)  A bérbeadó a rendeltetésszerű használatot, valamint a szerződésben foglalt kötelezettségek teljesítését évente egyszer – a bérlő szükségtelen háborítása nélkül ellenőrzi.


(5)  Bérlőtársi szerződés csak a rendelet 2 § b.) és c.) pontjában meghatározott lakásra házastársak közös kérelmére köthető.


A lakbérfizetési kötelezettség


7. §


(1)  A lakbért a bérlő havonta előre, egyösszegben a bérleti szerződésben meghatározott módon köteles fizetni.


(2) Az önkormányzati lakások szociális helyzet alapján meghatározott bérleti díja 341 Ft/m2/hó.


(3) A költségalapon meghatározott lakbérű bérlakások bérleti díja 556 Ft/m2/hó.


(4) Lakbértámogatásra az a szociális elhelyezést biztosító lakásban lakó bérlő jogosult, akinek a háztartásában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 80 %-át, a jövedelemszámításnál a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény rendelkezései az irányadóak.


(5)  A lakbértámogatás iránti kérelmet írásban, a polgármesternél kell benyújtani. Mellékelni kell a bérlő és a vele közös háztartásban élőknek a kérelem benyújtását közvetlenül megelőző 3 havi nettó jövedelemről szóló igazolást.


(6)  A lakbértámogatás megállapításáról a polgármester dönt, a jogosultságot évente felül kell vizsgálni.


(7)  A lakbéren felül a bérlő köteles a lakás használatával kapcsolatos közüzemi díjakat és külön szolgáltatásokat megfizetni.


(8)  A támogatás egy hónapra jutó összege 2.500 Ft.


Albérlet


8. §


(1)  Önkormányzati lakást a bérlő albérletbe csak a bérbeadó hozzájárulásával adhat.


(2)  A hozzájárulás iránti kérelemhez csatolni kell az albérleti szerződést is.


(3)  A hozzájárulás nélkül történő albérletbe adás, a bérleti jogviszony felmondásának alapjául szolgál.


III. FEJEZET


A lakásbérlet megszűnése


9. §


(1)  A bérleti jogviszony megszűnik a Lakás tv. 23. § (1) bekezdésében meghatározott esetekben.


(2)  Megszűnik a bérleti jogviszony a szerződésben meghatározott idő elteltével vagy feltétel bekövetkeztével.

      A határozatlan időre szóló szerződést a bérbeadó írásban felmondhatja úgy is, hogy a bérlőnek másik lakást ajánl fel a településen.


(3)  A felek az önkormányzati lakásra kötött szerződést közös megegyezéssel megszüntethetik úgy is, hogy a bérbeadó alacsonyabb lakbérű másik lakást biztosít a bérlő részére, pénzbeli térítésként legfeljebb a két lakás évi bére közötti különbözet ötszöröse fizethető ki.


(4)  Ha a bérleti jogviszony a (3) bekezdésben foglaltaktól eltérően cserelakás biztosítása nélkül vagy a Lakástv. 26. § (1) bekezdése szerinti felmondással szűnik meg, a pénzbeli térítés összegének felső határa a kiürített lakás forgalmi értékének maximum 20%-a.


(5)  A szerződés megszűnése után a lakásban visszamaradó személy – a Lakástv. alapján bérleti jog folytatására jogosult kivételével – másik lakásra nem tarthat igényt.


Lakáscsere feltételei


10. §


(1)  Önkormányzati lakás bérleti joga kizárólag másik önkormányzati lakás bérleti jogára cserélhető el.


(2)  Bérlőtársi jogviszony esetében a bérlőtárs a bérlőtársi jogát is elcserélheti. Ehhez a bérbeadó hozzájárulásán túlmenően a többi bérlőtárs hozzájárulása is szükséges.


Befogadás, tartási szerződés


11. §


A bérlő a lakásba az Lakástv. 21. § (2) bekezdésében felsoroltakon túlmenően a bérbeadó írásbeli hozzájárulásával befogadhatja:

a.)Az élettársát, és annak kiskorú gyermekét, amennyiben az beköltözhető lakással, vagy egyéb ingatlannal nem rendelkezik és öt éven belül nem rendelkezett,

b.)Méltányolható indokkal egyedi elbírálással a testvérét,

c.)Eltartót.


12. §


(1)Önkormányzati bérlakásra tartási szerződést csak a bérbeadó hozzájárulásával lehet kötni.


(2)A tartási szerződés jóváhagyásának napjától a bérlőt a lakásra vonatkozó lakbértámogatás nem illeti meg.


(3)A tartási szerződéshez való bérbeadói hozzájárulást a bérbeadó megtagadhatja, ha a szerződő felek életkora vagy egyéb körülményei alapján a bérlő tartásra nem szorul, illetőleg az eltartó a tartásra nem képes.


(4)A tartási szerződés érvénytelensége, felbontása, vagy megszüntetése a lakásbérleti jogviszony folytatását kizárja.


(5)Önkormányzati bérlakásra életjáradéki szerződés nem köthető.


13. §


(1)A bérbeadó a szerződést írásban felmondhatja, ha:

a.)a bérlő a lakbért a fizetésre megállapított időpontig nem fizette meg,

b.)a bérlő a szerződésben vállalt vagy jogszabályban előírt egyéb lényeges kötelezettségét nem teljesíti,

c.)a bérlő vagy a vele együttlakó személynek (a bérbeadóval vagy a lakókkal szemben) az együttélés követelményeivel ellentétes, botrányos, tűrhetetlen magatartást tanúsítanak,

d.)a bérlő vagy a vele együttlakó személyek a lakást, a közös használatra szolgáló helyiséget, illetőleg területet rongálják vagy a rendeltetésükkel ellentétesen használják,

e.)a bérlő részére megfelelő és beköltözhető lakást (cserelakást) ajánl fel.


Jogcím nélküli lakáshasználat


14. §


(1)A lakást jogcím nélkül használó lakáshasználati díjat köteles fizetni. A használati díj a lakásra megállapított lakbérrel azonos összegű.


(2)A két hónapot meghaladó, de egy év időtartamot el nem érő jogcím nélküli lakáshasználat esetében a használó e rendelet alapján számított lakbér 150%-át köteles használati díjként megfizetni.


(3)Az egy év időtartamot meghaladó jogcím nélküli lakáshasználat esetén a használó az e rendelet alapján számított lakbér 200%-át köteles használati díjként megfizetni.


(4)Ha a lakás használójának bérleti jog lakbér nem fizetés miatt szűnik meg és a lakásürítési kötelezettségének önként eleget tesz, úgy fennálló lakbér és használati díjhátralék részletében történő megfizetését lehet engedélyezni legfeljebb 12 hónapra.



III. RÉSZ


A NEM LAKÁS CÉLJÁRA SZOLGÁLÓ HELYISÉGEK BÉRLETE


I. FEJEZET


A bérbeadás feltételei



15. §


Az önkormányzat tulajdonában lévő helyiségek bérletének létrejötte a felek jogaira és kötelezettségeire, valamint a bérlet megszűnésére, folytatására a lakásbérlet szabályait az alábbiakban szabályozott eltérésekkel kell alkalmazni.


16. §


(1)A bérbeadó az üres, vagy megüresedett önkormányzati rendelkezésű helyiségekre határozott, vagy határozatlan idejű bérleti szerződést köthet.


(2)A felek a helyiségbér összegében szabadon állapodnak meg.



17. §


(1)A bérbeadásra vonatkozó pályázatot a Képviselő-testület írja ki, meghatározza a pályázati feltételeket.


(2)A pályázati kiírást meg kell jelentetni a Csegei Újságban és legalább 15 nappal a benyújtási határidő előtt ki kell függeszetni a Polgármesterei Hivatal hirdetőtábláján.


(3)A pályázati kiírásban meghatározott feltételeken túl

          a) a versenytárgyalási biztosíték az éves helyiségbérlet 15%-a,

          b) az óvadék a helyiség forgalmi értékének 20%-a lehet,

    c)  hatályát veszti.


(4) A bérlőt a Képviselő-testület a pályázati határidő lejártát követő testületi ülésén választja ki.


(5)Az önkormányzati tulajdonban lévő helyiségre azonos, vagy hasonló tevékenységet folytató igénylők közül írásbeli közös kérelmük alapján bérlőtársi szerződés is köthető.


(6)Ha valamelyik bérlőtárs jogviszonya megszűnik, a bérbeadó hozzájárulásával a visszamaradt bérlőtárs az egész helyiség bérlőjévé válhat.



IV. RÉSZ


A törvény alapján vételi és elővásárlási joggal érintett

önkormányzati lakások és

elővásárlási joggal érintett helyiségek elidegenítése


18. §



(1)  Az önkormányzati lakás vételára a Lakástv. 52. § (1) bekezdésében felsorolt tényezők alapulvételével készített ingatlan forgalmi értékbecslésben meghatározott forgalmi érték.

      A vevő a szerződéskötéskor a vételár 20%-át köteles megfizetni.


(2)  A vevő a szerződés megkötésekor vállalhatja a vételárból magasabb előtörlesztés, illetőleg a teljes vételár megfizetését is. A teljes vételár szerződéskötéskor történő megfizetése esetén a vevőt a vételár 25%-ának megfelelő vételár kedvezmény illeti meg.


(3)  Ha a lakást az arra jogosult vásárolja meg, kérelmére 15 évi részletfizetési kedvezményt kell adni.


(4)  A lakást megvásárló az adásvételi szerződés megkötésétől számítva a részletfizetés teljes időtartamára a vételár hátralék összegére a törvényes kamatot köteles fizetni.


19. §


(1)  Az elővásárlási joggal érintett lakások értékesítésekor az elővásárlási jogosult részére írásban közölni kell a lakás forgalmi értékének kialakításakor figyelembe vett körülményeket, a vételárat, a törlesztési időt, és a részletfizetés feltételeit.


(2)  Az elővásárlásra jogosult e jogát a közléstől számított 90 napon belül gyakorolhatja az értékesítéssel megbízotthoz címzett nyilatkozattal.


20. §


Az értékesített lakásra a vételárhátralék és annak járulékai erejéig az ingatlan nyilvántartásba az eladó javára jelzálogjogot kell bejegyezni.




21. §


(1)  A Lakástv. 58. § (1) bekezdésében meghatározott elővásárlási joggal érintett – határozatlan időre bérbe adott helyiséget a bérlő a beköltözhető helyi forgalmi értéken vásárolhatja meg.


(2)  A teljes vételárat a szerződés megkötésével egyidejűleg kell megfizetni.


22. §


A Lakástv. 62. § (1) bekezdésében részletezett bevételek felhasználásáról a Képviselő-testület külön önkormányzati rendeletben rendelkezik.


23. §


Az a szociális intézményből elbocsátott személy, aki a bérbeadó részére pénzbeni térítés ellenében mondott le lakásáról, másik önkormányzati bérlakás bérbeadására csak abban az esetben jogosult, ha a pénzbeli térítést a bérleti szerződés megkötéséig visszafizeti.



ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK


24. §


(1)  Ez a rendelet kihirdetése napján lép hatályba.


(2)  A hatályba lépéssel egyidejűleg a 10/2006.(III. 30.) rendelete és az azt módosító 24/2006.(XI. 30.) rendelet hatályát veszti.


(3) E rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006/123/EK. Irányelvbe ütköző rendelkezést nem tartalmaz.



Mellékletek