Balatonszőlős Község Önkormányzata Képviselő-testülete 6/2005. (VI.29.) rendelete1,2

Balatonszőlős község Helyi Építési Szabályzatáról és Szabályozási Tervéről

Hatályos: 2018. 12. 22- 2022. 05. 24

Balatonszőlős Község Önkormányzata Képviselő-testülete 6/2005. (VI.29.) rendelete1,2

Balatonszőlős község Helyi Építési Szabályzatáról és Szabályozási Tervéről

2018.12.22.

Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. Évi LXXVIII. Törvény 7. §-ában, valamint a helyi önkormányzatokról szóló módosított 1990. Évi LXV. Törvény 8. §. (1) bekezdésében adott felhatalmazása alapján Balatonszőlős Község Önkormányzata az alábbi rendeletet alkotja.

I. Fejezet

Általános előírások

Az előírások hatálya

1. §

1. Jelen rendelet hatálya Balatonszőlős község teljes közigazgatási területére terjed ki.

Az előírások alkalmazása

2. §

1. A 1. §-ban meghatározott területen területet felhasználni, továbbá telket alakítani, építményt, építményrészt, épületegyüttest építeni, átalakítani, bővíteni, felújítani, helyreállítani, korszerűsíteni és lebontani, elmozdítani, a rendeltetését megváltoztatni és ezekre hatósági engedélyt adni - az országos érvényű rendelkezések mellett - kizárólag jelen rendelet előírásainak megfelelően szabad.

2. Jelen rendelet kötelezően alkalmazandó melléklete a település szabályozási tervének (1.sz. melléklet BSZA, és BSZA-M⁷⁹ jelű tervlap Szabályozási terv – Belterület, Beépítésre szánt területek, 2.sz. melléklet KSZA, és KSZA-M jelű tervlap Szabályozási terv – Beépítésre nem szánt területek, 3. sz. melléklet BSZA-LOV jelű tervlap Szabályozási terv – Beépítésre szánt területek-Lovardák. ) A rendelet előírásai a szabályozási tervvel együtt alkalmazandók.

A szabályozás elemei

3. §

1. Az alkalmazott kötelező szabályozási elemek:

Szabályozási vonal

Beépített és beépítésre szánt, ill. beépítésre nem szánt területek határa, valamint a belterület határa

Területfelhasználási egységek határa

Telekre vonatkozó: építési övezet határa, építési övezet jele, építési hely, vonal, beépíthető legkisebb teleknagyság, minimális telekszélesség, legnagyobb építménymagasság, maximális beépítettség, beépítési mód, zöldfelületek legkisebb mértéke és a zöldfelületek kialakítására vonatkozó előírások, és a beépítettség környezeti feltételei.

1. Irányadó szabályozási elemek: ajánlott telekhatár, megszüntető jel, épület kontúrok, út, gyalogút és közmű-vezeték nyomvonala.

2. Az irányadó szabályozási elemek előírásaitól az engedélyhatározat az egyéb előírások betartása mellett eltérhet.

3. A kötelező szabályozási elemek csak a rendezési terv módosításával változtathatók meg.

Külterület és belterület

4. §

1. A belterületi határ tervezett változását a szabályozási terv tartalmazza, mely több részletben is végrehajtható.

Területfelhasználás

5. § (1) A település területe építési szempontból

a. beépítésre szánt területekre

1. beépítésre nem szánt területekre tagozódik.

a.) beépítésre szánt területek építési használatuk általános jellege, valamint sajátos építési használatuk szerint

Lakóterület:

- Falusias Lf

Vegyes terület:

- Településközpont vegyes terület Vt

Gazdasági terület:

- Kereskedelmi, szolgáltató Gksz

- Mezőgazdasági major Gm

Különleges terület:

- temető Kt

- lovarda K-lov

b.) beépítésre nem szánt területek építési használatuk általános jellege, valamint sajátos építési használatuk szerint

Közlekedési és kömű terület:

Közlekedési terület a szabályozási terven jelölt:

- országos közutak KÖu

- a helyi közutak területe külön nem jelölt

Zöldterület:

- zöldterület Z

Erdőterület:

- védelmi Ev

Mezőgazdasági terület:

kertes mezőgazdasági terület Mk

általános Má

Vízgazdálkodási terület:

- vízgazdálkodási terület V

1. Minden terület-felhasználási egységben a mindenkori építési törvény és OTÉK szerinti feltételekkel az ott meghatározott funkciójú épületek és építmények helyezhetők el, kivéve az egyes terület-felhasználási egységeknél felsorolt létesítményeket.

2. Balatonszőlős közigazgatási területén új külszíni művelésű bánya nem nyitható, új bányatelek nem fektethető, bányászati tevékenység számára terület kutatásba nem vonható, meglévő bányatelek nem bővíthető.

II. Fejezet

BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK

A lakóterületek általános előírásai

6. §

1. A lakóterületeken elhelyezhető legfeljebb kétlakásos lakóépület, valamint az OTÉK-ban felsorolt egyéb funkciójú épületek, kivéve az üzemanyagtöltőt.

2. A fő funkciójú épület új telekalakítások esetén csak egy épülettömegben helyezhető el. Meglévő állapot esetén (épületek átalakítása, átminősítése útján) két főfunkciójú épület is engedélyezhető. A telken elhelyezésre kerülő mellékfunkciók maximálisan további egy épülettömegben helyezhetők el. A főfunkciójú épület terve vagy megléte nélkül nem engedélyezhető mellék funkciójú épület. A mellék funkciójú épület, vagy építmény használatbavételi engedélye nem előzheti meg a fő funkciójú épület használatbavételi engedélyét.

3. Nyeles telek csak úttól elzárt belső fekvésű meglévő telek esetében alakítható ki.

4. Az egyes telkek területének az OTÉK által meghatározott részét zöldfelületként kell kialakítani.

5. A szükséges parkolási igényt telken belül kell biztosítani, de amennyiben a kialakult állapot miatt ez nem lehetséges az építési engedélyhez a parkolási tervet kell készíteni a közút kezelő szakhatóságként való bevonásával.

6. Az épületek csak magas tetővel (nyeregtetővel) létesíthetők. A fő tömeget meghatározó tető hajlásszöge 40°-nál alacsonyabb és 45°-nál meredekebb nem lehet. Égetett agyagcserép ill. ahhoz színben és formában alkalmazkodó (vörös és vörösesbarna) egyéb héjalás alkalmazható (zöld, kék szín nem alkalmazható). Nem alkalmazható a fémlemez és táblás lemezfedés, pl. tegola. A hagyományos szürke palafedés csak a meglévők pótlására és annak folytatásaként alkalmazható. Alkalmazható viszont a hagyományos régi betoncserép és nád. Tetőfelépítmény nem építhető, kizárólag tetősík ablak, vagy „ökörszem ablak” építhető. A tetőtéri részen erkély, loggia nem létesíthető.

7. A lakóterületen lakással egybeépített (kereskedelem, vendéglátás, szolgáltatás) egy építészeti egységben helyezhető el, úgy, hogy külső megjelenésében lakóépület összhatását keltse, az övezetre előírt beépítési %-ok betartásával. A működéshez szükséges parkolási lehetőséget az eddigi telken belül kell biztosítani.

8. Mellékfunkciójú épület tömege nem haladhatja meg a főfunkciójú épület tömegét, kivéve a hrsz:29-en az ott meglévő gazdasági funkció érvényes engedélyének idejéig.

9. Állattartás céljára szolgáló épületek, építmények csak a helyi állattartási rendelet figyelembevételével létesíthetők.

10. A lakóövezetek telkeit általában a helyben kialakult anyag és formavilágú kerítéssel lehet bekeríteni. Tömör kerítés csak max. 140 cm magas lehet és a helyben szokásos látszó mészkőből, vagy vakolt egyéb szilárd építőanyagból készülhet. Látszó beton, látszó zsalukő nem alkalmazható az utcai kerítésnél.. Natúr deszka kerítés csak natúr fa megjelenésű lehet és max. 160 cm magas, valamint legalább 30 % áttörtségű. Egyéb kerítés max. 160 cm magas lehet max. 60 cm magas tömör lábazattal és fölötte min. 50% áttörtséggel. Élő sövény estében sövénybe húzott sima dróthuzal is alkalmazható. Belső kerítésnek drótfonat vagy léckerítés alkalmazható, max. 20 cm-es tömör lábazattal.

11. Meglévő épület a telek méretétől függetlenül helyben felújítható, épület elbontása esetén annak helyén és azzal megegyező méretű új épület építhető az övezet sajátos előírásainak betartásával.

12. A beépíthető minimális teleknagyságot többszörösen meghaladó telken a többszörösség számának megfelelő számú épület építhető, de csak a minimális beépíthető teleknagyság és a max. beépítés mérték szorzatának megfelelő nagyságú épültekkel, valamint az építési hely illeszkedés alapján meghatározott folytatásában.

13. Oldalhatárra előírt beépítésnél az épületek elhelyezése az oldalhatártól 100 cm-re lehet, kivéve a kialakult állapotot és az Lfk övezetet, ahol 0 cm is lehet.

14. A hátsókert általában min. 6 méter. Az oldalkert egyik övezetben sem lehet kisebb mint 5 méter. Az építési vonal az illeszkedés szabályai alapján állapítandó meg minden esetben.

15. A lakóövezetekben az utcafronti épületszélesség az Lf-1 és Lf-2 övezetben 9 métert, Lf-k övezetben a 7,6 métert nem haladhatja meg az épület utcafronti homlokzatától számított 5 méterig.

16. A kialakítható teleknagyságok út és közműlétesítmények kialakítása, módosítása során eltérhetnek az övezetre előírt minimális értéktől. Telekalakításnál a fenti esetekben a visszamaradó teleknek továbbra is beépíthetőnek kell maradnia legalább az eseti előírásokkal.

17. Az építés feltétele a kiépített alapközmű (víz, csatorna, elektromos) gerincvezeték megléte.

18. Gázkémény csak burkolt (tégla, rabic) kivitelben épülhet.

19. Föld feletti kialakítású gáztartály nem építhető.

Központi falusias lakóterületek (Lfk)

7. §

AZ ÉPÍTÉSI TELEK
Övezeti jel	Kialakítható telek min. nagyság (m²)	Beépítés módja	Max. beépítettség mértéke (%)	Max. építmény magasság (m)	Kialakítható min. telekszélesség (m)
Lfk	600	O	30	4,0	14

1. Az Lfk övezetben az alábbi táblázatban meghatározott előírások alapján helyezhetők el az építmények.

2. Tetőtér beépítésekor a tetőablakok a tetősíkra vetített felület legfeljebb 10%-án lehetnek.

3. Az övezetben a hagyományokhoz illeszkedő homlokzati megjelenés kialakítása előírás legyen az utcavonalnál lévő épületek engedélyeihez. (Macskalépcsős oromfal, osztott fa ablakok, húzott homlokzatdíszek.) [6]

4. Az övezetben az előkert a kialakulthoz illeszkedő kell, hogy legyen.

Falusias lakóterületek (Lf)

8. §

1. Az Lf övezet építési telkeinek kialakítása és beépítése során alkalmazandó paramétereket a következő táblázat szerint kell meghatározni:

Övezeti jel	Kialakítható telek min. nagyság (m²⁾	Kialakítható telek legkisebb telek szélesség (m)	Beépítés módja	Max. beépítettség mértéke (%)	Max. építmény magasság (m)
Lf-1[8]	800	18	O	30	4,5
Lf-2	2000	24	SZ	30	4,5

1. Az építmények elhelyezése során kialakult környezet esetén az illeszkedés szabályai alapján kell eljárni, egyéb esetben az övezetben az előkert 7 m

Településközpont vegyes terület (Vt)

9. §

1. A településközpont vegyes terület több önálló rendeltetési egységet magába foglaló elsősorban központi igazgatási, egészségügyi, oktatási, szórakoztató, kulturális, kereskedelmi, szolgáltató gazdasági, sport épületek elhelyezésére szolgál.

2. A településközponti vegyes területen nem helyezhető el parkolóház, üzemanyagtöltő.

3. Az Vt övezet építési telkeinek kialakítása és beépítése során alkalmazandó paramétereket a következő táblázat szerint kell meghatározni:

K-kialakult állapot szerint kizárólag a templomokra érvényes

Övezeti jel	Kialakítható telek min. nagyság (m²)	Kialakítható telek legkisebb telek szélesség (m)	Beépítés módja	Max. beépítettség mértéke (%)	Max. építmény magasság (m)
Vt-k	900 ill. K	18 ill. K	SZ	30	7,0 ⁸⁰
Vt-1	1500	30	SZ	20	4,5

1. A Vt-1 jellel ellátott településközpont vegyes területen épületek szabadon álló beépítési móddal helyezhetők el. Elhelyezésük meglévő vagy kialakítandó, egyedi építési telkeken történhet min. 7 méteres előkerttel, kivéve a jelölt építési helyet, ahol azon belül kell elhelyezkedjen min. 10 méteres elő és oldalkerttel.

2. Az új intézmények létesítésével egyidejűleg az érvényes normatívák alapján számítható parkoló mennyiséget kell megépíteni.

3. A Vt övezetben állattartás céljára szolgáló épületek, építmények nem építhetők.

4. Az övezet telkeit a helyben kialakult anyag és formavilágú max. 140 cm magas kerítéssel lehet bekeríteni. Az optikai zártsor biztosítása esetén a kialakult állapothoz kell illeszteni a tömör kerítést.

5. A településközpont vegyes övezetben a zöldfelületek kialakítására az alábbi előírások vonatkoznak:

1. az egyes telkek területének legalább 40 %-át zöldfelületként kell kialakítani.

2. a telkek zöldfelülettel borított részének legalább felét háromszintű (gyep- cserje- és lombkoronaszint együttesen), vagy kétszintű (gyep- és cserjeszint együttesen) növényzet alkalmazásával kell kialakítani.

3. a parkolók telken belül is fásítva alakítandók ki: 4 parkolóhelyenként legalább 1, legalább kétszer iskolázott fa telepítendő.

4. intézményi létesítmények használatbavételi engedélye kizárólag abban az esetben adható ki, ha a kertépítészeti terv szerinti növénytelepítés megtörtént.

Gazdasági terület

10. §

1. A

Gksz: kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület,

Gm: mezőgazdasági major területe.

1. A gazdasági terület övezeteiben az építési telkek kialakítása és beépítése során alkalmazandó paramétereket a következő táblázat szerint kell meghatározni:

építési övezet jele	kialakítható/ beépíthető telek min. nagysága (m²)	kialakítható/ beépíthető telek legkisebb szélessége (m)	Beépí- tés módja	beépítettség max. mértéke (%)	min. zöldfelületi borítottság (%)	építmény- magasság max. (m)
Gksz	3000	40	SZ	35	30	6,0
Gm	3000	50	SZ	25	35	6,0*

*terményszárító, silótorony, takarmánykeverő és víztorony magassági korlátozás nélkül elhelyezhető, azonban a 10 m-nél magasabb építmények környezetbe illesztését az engedélyezési tervhez melléklendő látványtervvel kell igazolni.

1. Az építési övezetben az építési hely határvonalai:

1. építési határvonal az előkertben: a telek szélétől min. 10 m-re,

2. építési határvonal az oldalkertben: a telek szélétől min. 6 m-re,

3. építési határvonal a hátsókertben: a telek szélétől min. 15 m-re húzódik.

1. A gazdasági területeken a zöldfelületek kialakítására az alábbi előírások vonatkoznak:

1. az egyes telkek területének minimális zöldfelületi borítottságát az egyes gazdasági övezetek részletes előírásai tartalmazzák.

2. az egyes telkek zöldfelülettel borított részének legalább felét háromszintű (gyep- cserje- és lombkoronaszint együttesen) növényzet alkalmazásával kell kialakítani. Kizárólag egyszintű növényzet (gyep) a telkek zöldfelülettel fedett részének legfeljebb 1/4-ét boríthatja.

3. a gazdasági övezetben az egyes telkeken a kötelező zöldfelület egy részét a telekhatárok mentén egybefüggően kell kialakítani. A telekhatárok mentén legalább 3,0 m széles, az oldal és a hátsókertben többszintű növényzetből (fasor alatta cserjesávval) álló, az előkertben legalább kétszintű növényzetből (gyep- és cserjeszint együttesen) álló növényzet létesítendő.

4. telken belül a parkolók fásítva alakítandók ki: 4 parkolóhelyenként legalább 1, legalább kétszer iskolázott lombos fa telepítendő.

5. a növényfajok kiválasztásakor a honos fajok előtérbe helyezése javasolt.

Kereskedelmi, szolgáltató terület (Gksz)

11. §

1. A kereskedelmi, szolgáltató gazdasági területen belül az OTÉK 19. §. (2) bekezdésében felsorolt épületek, építmények helyezhetők el.

2. Az épületek tetőszerkezetének hajlása 15-45 fok közötti lehet alkalmazkodva a kialakult környezetéhez és figyelembe véve az épület szélességét. A héjazat színe csak a természetes cserép színéhez közelálló (pasztell színű) lehet. Kék, zöld és a környezettől erősen elütő színű és fénylő nem lehet.

3. A kereskedelmi, szolgáltató gazdasági területen a telkek külső 10 m-es sávjában tájhonos fajokból álló fasor és cserjesor létesítendő.

Mezőgazdasági major terület (Gm)

12. §

1. A mezőgazdasági major terület az üzemi méretű árutermelő mezőgazdasági tevékenység: állattenyésztés és állattenyésztéssel és növénytermesztéssel kapcsolatos termékfeldolgozás, tárolás céljára szolgáló terület.

2. Az övezetben új épületek nem helyezhetők el, kizárólag a meglévő épületek felújítása, újjáépítése, illetve a Btv. előírásai szerinti bővítése engedélyezhető, az alábbi funkcióval:

1. a mezőgazdasági termeléshez, továbbá az ott tartózkodók alapfokú ellátásához szükséges építmények, szolgálati lakások.

2. állattartó épületek,

3. terménytárolók,

4. szerszám- és géptárolók,

5. vegyszertároló,

6. terményfeldolgozó,

7. mezőgazdasági gépjavító,

8. biztonsági okokból szükséges őrházak,

9. termékvezetékek és műtárgyaik,

10. komposztáló telepek építményei,

11. a mezőgazdasági tevékenység során keletkező veszélyes hulladékok átmeneti tárolására szolgáló építmények.

1. A mezőgazdasági major övezet területén az épületek, építmények kizárólag tájba illő, hagyományos szerkezetűek, magastetős, 15°-45° tető hajlásszögűek lehetnek.

2. A mezőgazdasági major gépjárművek közlekedésére szolgáló területét portalanított szilárd burkolattal kell ellátni.

3. A mezőgazdasági major övezetben létesítmények a Rendelet 30-35. §-nak környezetvédelmi előírásai és az alábbi környezeti feltételek együttes biztosítása esetén engedélyezhetők, ill. üzemeltethetők:

1. az övezetben a kellemetlen szagok és a bűzhatás csökkentése érdekében:

- az állattartó köteles a felgyülemlett trágyát rendszeresen (hetente) elszállítani és a trágyatárolót legalább évente kétszer (tavasszal és ősszel) fertőtleníteni,

- a szagártalom csökkentése érdekében a trágyába és az alomanyagba az állattartó épületeken belül és kívül is ammóniaképződést csökkentő szereket (pl.: 5dkg/nap szuperfoszfát, zeolit vagy klórmészpor) kell keverni.

- a trágya tárolása földbe, vagy föld fölé épített - más hulladéktól elkülönítetten - zárt rendszerű (szivárgásmentes) trágyakezelési módszerrel történhet. A trágyatároló a felszíni vizektől minimum 200 méter távolságra legyen.

Különleges területek

13. § A. temető területe (Kt)

B. lovarda területe (K-lov) [15]

Temető területe (Kt)

14. §

1. A Szabályozási terven temetőként (Kt) lehatárolt területen ravatalozó, kápolna, sírépítmények, továbbá a terület fenntartásához szükséges épület helyezhetők el.

Az övezet részletes előírásai az alábbiak:

övezeti jel	kialakítható telek min. nagysága	kialakítható telek legkisebb telekszélessége	beépítés módja	beépítettség max. mértéke	minimális zöldfelületi borítottság	max. építmény-magasság
Kt	1ha	100 m	SZ	10 %	40 %	5,5 m

SZ: szabadon álló

1. Az övezetben az építési hely határvonalai:

1. építési határvonal az előkertben: a telek szélétől min. 20 m-re,

2. építési határvonal az oldalkertben: a telek szélétől min. 20 m-re,

3. építési határvonal a hátsókertben: a telek szélétől min. 20 m-re húzódik.

1. A temető területén a zöldfelületek kialakítására az alábbi előírások vonatkoznak:

1. a temető telekhatára mentén többszintű növényzetből álló növénysáv (fasor alatta cserjesávval) telepítendő. A temető bővítése esetén a bővítési terület telekhatára mentén 30,0 m széles, többszintű, honos, lombhullató növényzetből álló növénysáv létesítendő.

2. a temető növényegyedeinek védelmét biztosítani kell. Fa kizárólag abban az esetben vágható ki, ha azt a fa egészségi állapota, vagy balesetveszély elhárítása teszi szükségessé.

1. A 82 hrsz-ú terület kegyeleti parkként alakítandó ki, illetve kezelendő. A területen épületek létesítése nem engedélyezhető.

Lovardák területe (K-lov) [17]

14/A. §

1. A szabályozási terven lovarda területként (K-lov) lehatárolt területen lovarda épület, istálló, továbbá a terület fenntartásához és ellátásához szükséges épület (azon belül szolgálati lakás is) helyezhetők el.

1. Az építési övezet részletes előírásai az alábbiak:

övezeti jel	kialakítható telek min. nagysága	kialakítható telek legkisebb telekszélessége	beépítés módja	beépítettség mértéke max.	minimális zöldfelületi borítottság	max. építmény-magasság
K-lov	4000 m²	50 m	SZ	40 % de max 1500 m2	40 %	7,5 m

SZ: szabadon álló

1. Az építési övezetben az (1) bekezdésben meghatározott épületek a BSZA-LOV jelű szabályozási terven jelölt építési helyen belül helyezhetők el.

2. Építészeti kialakítás előírásai:

2. Az épületek, építmények az alábbi építési anyagok és felületképzések alkalmazásával alakíthatók ki: a lovarda csarnokszerkezetnek megfelelő szerkezeti kialakítással (fém, ragasztott fa tartó, vasbeton) épülhet, tégla illetve természetes anyagú kitöltő falazattal, vagy burkolattal. A héjazat anyaga matt (nem fénylő, kápráztató) és a természet színeivel harmonizáló lehet. A lovarda épületét kivéve acéllemez vagy táblás lemezfedés nem alkalmazható. A homlokzatok a természet színeivel harmonizáló legyen.

3. A lovarda épületének alapterülete az 1500 m2-t nem haladhatja meg. A lovarda épületén túl más épület nem helyezhető el a területen.

4. Az építési övezetben különálló árnyékszék nem létesíthető.

5. Kerítés csak fából, drótfonatból, vagy élősövényből alakítható ki. A kerítés legfeljebb 1,8 m magas, áttört kialakítású, lábazat nélküli lehet.

1. A különleges - lovarda építési övezetben létesítmények a Rendelet 25-30. §. környezetvédelmi előírásai és az alábbi környezeti feltételek együttes biztosítása esetén engedélyezhetők, ill. üzemeltethetők:

1. az övezetben a kellemetlen szagok és a bűzhatás csökkentése érdekében:

- az állattartó köteles a felgyülemlett trágyát rendszeresen (hetente) elszállítani és a trágyatárolót legalább évente kétszer (tavasszal és ősszel) fertőtleníteni,

- a szagártalom csökkentése érdekében a trágyába és az alomanyagba az állattartó épületeken belül és kívül is ammóniaképződést csökkentő szereket (pl.: szuperfoszfát, zeolit vagy klórmészpor) kell keverni.

2. a trágya tárolása földbe, vagy föld fölé épített - más hulladéktól elkülönítetten - zárt rendszerű (szivárgásmentes) tárolóban történhet, meg kell akadályozni a trágyalé vízfolyásokba és vizes élőhelyekre jutását.

3. állattartó épület (istálló), trágyatároló a felszíni vizektől minimum 100 méter távolságra helyezhető el.

1. A különleges - lovarda építési övezetben a zöldfelületek kialakítására az alábbi előírások vonatkoznak:

a) a biológiai aktivitás érték pótlás végett az egyes telkek zöldfelülettel borított területének legalább negyedét háromszintű (gyep- cserje- és lombkoronaszint együttesen) növényzet alkalmazásával kell kialakítani.

1. a többszintű növényzet egy részét a telekhatárok mentén kell kialakítani. A nem erdővel határos telekhatárok mentén legalább 3,0 m széles többszintű növényzet (fasor alatta cserjesávval) létesítendő.

2. a telkek belső területein az építéssel nem érintett területrészeken a természetes növényzet, gyepterület megőrzendő, a növényzet gazdagítása és a biológiai aktivitás érték pótlás végett a gyepterületek ligetes fásítása végezhető.

3. telken belül a parkolók fásítva alakítandók ki: 4 parkolóhelyenként legalább 1 db, legalább kétszer iskolázott lombos fa telepítendő,

4. a zöldfelületek kialakításakor kizárólag a Balatoni Nemzeti Park Igazgatóság által meghatározott honos, a termőhelyi adottságoknak megfelelő fa- és cserjefajok telepíthetők,

[19]

III. Fejezet

BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK

Közlekedési területek és létesítmények (KÖ)

15. §

1. A közlekedési területeket és létesítményeket, azok szabályozási szélességét és védőtávolságát a szabályozási és jellemző keresztszelvények tervlapok tartalmazzák.

1. A 7304 és 7338 számú összekötő utak jelenlegi nyomvonalát és szabályozási szélességét a szabályozási terven jelöltek szerinti korrekciókkal kell figyelembe venni. A külterületen az út mentén a tengelytől számított 50-50 méteres védőtávolság van érvényben.

2. Az egyéb (nem országos) külterületi utak, mező- és erdőgazdasági utak mentén kerítést, ill. bármilyen építményt a tengelytől számított minimum 6-6 méter távolságra lehet elhelyezni.

3. Az település északi oldalán tervezett távlati gyűjtőút (B.V. c D) szabályozási szélessége 24 m; a többi kiszolgáló-lakóutca (B. VI. d D) szabályozási szélessége a szabályozási tervlap szerint változó, a meglevő, kialakult beépítésekre tekintettel. Az új kialakítású területeken jellemzően 16 méter.

4. A különleges burkolat-kiképzésű közterületek (közös jármű-gyalogos burkolat, vagy díszburkolat, térkialakítás) kialakítását részleteiben kidolgozott terv alapján kell megépíteni.

5. Meglévő létesítmények, ill. meglévő épületben funkcióváltással létrejövő új létesítméyek esetében, amennyiben a telken belüli parkolás fizikailag megoldhatatlan, vagy aránytalanul nagy nehézségekkel járna, a közterületi parkolást a közterületekről szóló rendelet szabályozza.

6. Új létesítmények parkolását, rakodását az OTÉK előírásainak megfelelően telken belül kell megoldani.

7. Új utak kétoldali zöldsávval, ill. fasorral alakíthatók ki. A fák telepítési távolsága legfeljebb 10,0 m lehet.

8. A 4 gépjárműállásnál nagyobb parkolók kizárólag fásítva, 4 gépjármű-állásonként legalább egy, legalább kétszer iskolázott lombos fa ültetésével engedélyezhetők.

Zöldterületek (Z)

16. §

1. Zöldterület az SZA-BA jelű szabályozási tervlapon „Z” szabályozási jellel jelölt terület felhasználási egység.

2. A zöldterületek funkciójuk, kialakításuk, valamint az elhelyezhető létesítmények alapján az alábbi övezetekre tagolódnak:

Z-1: települési szintű közpark

Z-2: egyéb zöldterület

A zöldterületek részletes előírásai az alábbiak:

övezeti jel	kialakítható/ beépíthető telek min. nagysága	kialakítható/ beépíthető telek legkisebb szélessége	beépítés módja	Beépítettség max. mértéke	max. építmény-magasság
Z-1	10 000 (1 ha)	100 m	SZ	2 %	4,5 m
Z-2	K/-	K/-	-	-	-

SZ: szabadonálló K: kialakult, tovább nem osztható, csak összevonható

1. A Z-1 övezetben:

1. pihenést és testedzést szolgáló építmények (pihenőhely, sétaút, játszótér, sportpályák stb.),

2. sportpályák kiszolgáló létesítményei (öltöző, lelátó),

3. kerti építmények (pl. pergola, zenepavilon),

4. vendéglátó létesítmény,

5. a terület fenntartását szolgáló épület, valamint

6. a rendezvényturizmushoz kapcsolódó ideiglenes építmények (pl. sátor, színpad stb.) helyezhetők el.

1. Az övezetben az építési hely határvonalai:

1. építési határvonal az előkertben: a telek szélétől 5 m-re,

2. építési határvonal az oldalkertben: a telek szélétől 5 m-re,

3. építési határvonal a hátsókertben: a telek szélétől 5 m-re húzódik.

1. A Z-1 övezetben elhelyezésre kerülő épületek, építmények kizárólag tájba illő építészeti kialakításúak (hagyományos anyaghasználatúak és felületi kiképzésűek, színezésűek) lehetnek.

2. A Z-1 övezetben az egyes telkek zöldfelülettel borított részének legalább 1/4-ét háromszintű (gyep- cserje- és lombkoronaszint együttesen), vagy kétszintű (gyep- és cserjeszint együttesen) növényzet alkalmazásával kell kialakítani.

3. A Z-2 övezetben:

1. pihenést és testedzést szolgáló építmények (pihenőhely, sétaút, játszótér, stb.),

2. köztárgyak, műtárgyak (szobor, emlékmű, díszkút, szökőkút stb.),

3. kerti építmények (pl. pergola) helyezhetők el.

4. A Z-2 övezetben épületek nem alakíthatók ki.

1. A Z-2 övezetben az egyes telkek területének minden 50 m²-e után legalább 1 db nagy lombkoronát nevelő lombhullató fát kell telepíteni.

2. A település közterületi zöldfelületeinek védelme érdekében:

1. A kivágott, elhalt, továbbá engedély nélkül eltávolított növényzet pótlásáról jellegének és értékének megfelelően, legalább az 1 m magasságban mért törzsátmérő mértékéig kell a növényzet kivágójának gondoskodnia. Ha a fa kivágására építéssel összefüggésben került sor, akkor a visszapótlás helyét, módját, a kiültetendő növény fajtáját az építési engedélyezési terv részeként meg kell határozni.

2. A visszapótlásra kerülő növényállomány fajtáját (pl.: a térségben honos fajok alkalmazásának előnyben részesítése), a telepítés helyét és idejét az építési hatóság meghatározhatja.

Erdőterület (E)

17. §

1. A közigazgatási területen található erdőterületek egyben a Balaton-felvidéki Nemzeti park területén, vagy a BfNP bővítési területén találhatók, ezért elsődlegesen védett rendeltetésű területeknek tekintendők.

2. Erdőtelepítés, erdőfelújítás során valamennyi erdőterületen a termőhelyi adottságoknak megfelelő honos fafajok telepítendők, ill. természet- és környezetkímélő gazdálkodási módszerek alkalmazandók.

3. Amennyiben a jelenlegi elsődleges rendeltetésű erdőterületen más ajánlott elsődleges rendeltetés szerepel, akkor az erdészeti tevékenységet lehetőség szerint az ajánlásban foglaltakra figyelemmel kell folytatni.

4. Erdőterületen erdőgazdálkodás kizárólag az erdőtörvény, az erdőterv, ill. a különböző tulajdonú erdők kezelésére létrehozott szervezetek (pl.: erdőbirtokossági társulás) belső előírásai, ill. védett területen a Balaton-felvidéki Nemzeti Park kezelési terve szerint történhet.

5. A bányászati hasznosítás során átalakított terület tájbaillesztése, ill. a terület újrahasznosítása érdekében az övezetben a bányászati tevékenység felhagyását követően tájrendezési terv alapján komplex tájrehabilitációt kell végezni, melyet a bányászati tevékenység felhagyásának ütemében folyamatosan kell megvalósítani. A tájrehabilitáció tereprendezést, talajtakarást és növénytelepítést kell, hogy magába foglaljon. A terület utóhasznosítása erdő.

Mezőgazdasági rendeltetésű terület

18. §

1. A KSZA jelű szabályozási tervlapon mezőgazdasági rendeltetésű területként lehatárolt területek, ill. övezetek más területfelhasználási egységbe, ill. övezetbe csak a Külterületi szabályozási terv módosításával sorolhatók át.

2. A mezőgazdasági területek sajátos használatuk szerint:

1. Mk: kertes mezőgazdasági területek és

2. Má: általános mezőgazdasági területek.

3. A mezőgazdasági területekre az alábbi általános előírások vonatkoznak:

1. lakókocsi, lakókonténer, egyéb mobil jellegű építmény a mezőgazdasági területeken még átmenetileg sem helyezhető el.

2. az egyes övezetekben elhelyezhető épületek kizárólag a helyi építési hagyományoknak megfelelő, tájba illő építészeti kialakítással, magastetővel létesíthetők. Az épület terepbe illesztéséről gondoskodni kell, nem megengedett a túlzott mértékű feltöltés, erkély, loggia, tetőfelépítmény, erkélyajtók és nagy üvegfelületek megjelenése.

3. a 100m²-nél nagyobb homlokzati felületek tagoltan alakíthatók ki.

4. az épületek maximális szélessége az Mk övezetekben 6,2 m, az Má övezetekben 12 m, kivéve a lovarda épülete.

5. állatok tartása az önkormányzat környezetvédelmi rendeletében előírt környezetvédelmi, közegészségügyi előírások betartásával történhet.

4. Az KSZA jelű szabályozási tervlapokon lehatárolt tájképvédelmi területre az alábbi előírások vonatkoznak:

1. a kialakult geomorfológiai formák megőrzendők,

2. a tájhasználat megváltoztatása kizárólag a tájkarakter erősítése érdekében engedélyezhető,

3. a terület tájképi, településképi érzékenysége miatt növénytermesztés célját szolgáló fóliasátor nem helyezhető el,

4. önálló reklámhordozók, hirdető berendezések nem helyezhetők el,

5. 10 m-nél magasabb építmények elhelyezése tilos.

Kertes mezőgazdasági terület (Mk)

19. §

1. A kertes mezőgazdasági területbe az KSZA jelű szabályozási tervlapon „Mk” jellel lehatárolt mezőgazdasági területek tartoznak.

3. A kertes mezőgazdasági területek a beépítés feltételei alapján az alábbi övezetekbe tartoznak:

1. Mk-1 övezet: történelmi borvidék szőlő I. kataszterbe tartozó, hagyományosan kertes használatú területei (volt zártkerti területek).

2. Mk-2 övezet: történelmi borvidék szőlő I. kataszterbe tartozó, hagyományosan kertes használatú területek, ahol lakóépület is elhelyezhető.

3. Mk-3 övezet: borvidéken kívüli, hagyományosan kertes használatú területek.

4. A kertes mezőgazdasági övezetek részletes előírásai az alábbiak: [29]

Övezeti jel	Épület típus	Beépíthető min. teleknagyság	Beépíthető min. telekszélesség	Beépítés módja	Max. beépítési %	Átlag/max. építmény magasság (m)
Mk-1	G	2700 m2	14 m	SZ	3 %	4,0 m/6,0 m
Mk-2	G, L	3000 m2	14 m	SZ	3 %	4,0 m/6,0 m
Mk-3	G	2700 m2	14 m	SZ	3 %	4,0 m/6,0 m

G: gazdasági épület, borturizmust szolgáló épület, L: lakóépület; SZ: szabadon álló ;

*Lásd még: (5) bekezdés ** Lásd még: (6) bekezdés

1. Az Mk-1, Mk-2 és Mk-3 övezetekben a jelen rendelet hatályba lépése előtt kialakult 1500-3000 m² közötti nagyságú telkeken álló épületek, építmények átépítése, bővítése az egyes telkek legfeljebb 3%-os beépítettségéig engedélyezhető. Az 1500 m2–nél kisebb telkekre a Btv. előírásai érvényesek.

2. Az Mk-1, Mk-2 kertes mezőgazdasági területek történelmi borvidék I. osztályú szőlőkataszteri területei, a hagyományos tájhasználat, valamint a szőlőterületek védelme érdekében:

1. Ezen övezetekben kizárólag a szőlőműveléshez, szőlőfeldolgozáshoz, borturizmushoz kapcsolódó gazdasági épületek (présház, pince) helyezhetők el. Az övezetben gazdasági épület létesítése kizárólag abban az esetben engedélyezhető, ha a telek legalább 80 %-a szőlőműveléssel hasznosított.

2. Ezen övezetekben a tájkarakter megőrzése érdekében a területek szőlőműveléssel hasznosítandók. Szőlő művelési ágú terület más művelési ágba nem sorolható át, a más hasznosítású területek művelési ága kizárólag szőlő művelési ágra változtatható.

3. Kertes mezőgazdasági területen az egy épülettömegben kialakítható épület bruttó földszinti alapterülete max. 100 m2, több épület elhelyezése esetén az épületek közti minimális távolság 8 m kell hogy legyen. [30]

5. Az Mk övezetekben az irányadó építési hely határvonalai:

1. építési határvonal az előkertben: a telek szélétől 10 m-re,

2. építési határvonal az oldalkertben: a telek szélétől 3 m-re,

A fenti építési hely paraméterektől az adottságok függvényében az Elsőfokú Építési Hatóság előzetes állásfoglalása alapján el lehet térni.

1. Az egymás melletti telkeken az építési helyeken belül az épületek oly módon helyezhetők el, hogy az épületek között egyéb jogszabályokban előírt távolságok (pl.: tűzvédelemi előírások stb.) biztosíthatók legyenek.

2. A tájkarakter erősítése és a tájkép védelme miatt az egyes övezetekben bármilyen rendeltetésű épület kizárólag a helyi építési hagyományoknak megfelelő, tájba illő építészeti kialakítással létesíthető.

1. Az épületek, építmények az alábbi építési anyagok és felületképzések alkalmazásával alakíthatók ki:

- az épület falazó anyaga: kő, vagy tégla,

- a homlokzat: kőporos vakolatú, fehérre meszelt vakolt felületű, vagy nyers kőhomlokzat,

- a nyílászárók: sötétszínűre pácolt, vagy mázolt fa nyílászárók,

- a burkolat: tégla, fa, vagy kő,

- a tető: natúr égetett agyagcserép-, vagy nádfedésű, 45° tetőhajlásszögű lehet.

1. Oromfalon terasz, loggia, erkély, tetőfelépítmény vagy nagy üvegfelületek nem alakíthatók ki. Az épületek terepbe illesztéséről gondoskodni kell, kerülve a túlzott mértékű feltöltést.

2. A gazdasági épülettől különállóan épített, vagy a gazdasági épülethez csatlakozó terepszint alatti építmény kizárólag földborítással, és füvesítéssel alakítható ki, a Balaton törvény (továbbiakban Btv.) által meghatározott méretben. [34]

3. A mezőgazdasági területeken különálló árnyékszék nem létesíthető.

4. A kertes mezőgazdasági területen állattartó melléképület, valamint üzemi méretű (saját szükségletet meghaladó mennyiséget előállító) mezőgazdasági épületek, pl.: terményfeldolgozó (kivéve szőlőfeldolgozás és borkészítés), mezőgazdasági gépjavító, állattartó telep stb. a Btv. 25. § h) és 26. § i) pontjának figyelembe vételével helyezhető el. [35]

5. Kertes mezőgazdasági területen kerítés vadvédelmi célból létesíthető. A kerítés kialakítható lábazat nélküli vadhálóból illetve kizárólag tájhonos lombhullató növényekkel telepített élő sövényből. [36]

Általános mezőgazdasági területek (Má)

20. §

1. A kialakult jellegzetes településszerkezet megtartása, a hagyományos tájhasználat és a táji, természeti értékek megőrzése érdekében az általános mezőgazdasági terület az épületek, építmények elhelyezése szempontjából a következő övezetekre tagolódik:

1. Má-1: védendő tájhasználatú mezőgazdasági övezet, az övezetbe a Balaton-felvidéki Nemzeti Park fokozottan védett területeként nyilvántartott, tájképi, természetvédelmi szempontból értékes mezőgazdasági terület tartozik.

2. Má-2: borvidéki általános mezőgazdasági övezet, az övezetbe a kertes mezőgazdasági területen kívüli szőlőkataszter szerinti I. osztályú területek tartoznak.

3. Má-3: borvidéken kívüli általános mezőgazdasági övezet, az övezetbe az Má-1 és Má-2 övezeten kívüli külterületi mezőgazdasági területek tartoznak.

4. Má-4: belterületi és távlati belterület-fejlesztési területeken található mezőgazdasági területek

5. Má-1/f(E): védendő tájhasználatú mezőgazdasági övezet, az övezetbe a Balaton-felvidéki Nemzeti Park fokozottan védett területeként nyilvántartott, tájképi, természetvédelmi szempontból értékes mezőgazdasági terület tartozik, ahol a Btv szerinti erdőfejlesztés távlatilag végrehajtható. [37]

6. Má-3/f(E) : borvidéken kívüli általános mezőgazdasági övezet, az övezetbe az Má-1 és Má-2 övezeten kívüli külterületi mezőgazdasági területek tartoznak, ahol a Btv szerinti erdőfejlesztés távlatilag végrehajtható. [38]

2. Az általános mezőgazdasági terület övezeteiben kialakítható legkisebb telek nagysága 3000m², szélessége min. 20m.

3. Az általános mezőgazdasági terület övezeteinek részletes előírásai az alábbiak:

övezeti jel	épület típus	művelési ág	beépíthető min. teleknagyság (m2)	beépíthető min. telekszélesség (m)	beépítés módja	max. beépítési %	max. építmény magasság (m)
Má-1	-	-	-	-	-	0	-
Má-2	G, B	szőlő	20 000 (2 ha)	50	SZ	1% (max:500m²)	G: 4,0
Má-3	G, L fedett lovarda	* kivéve szántó	Btv. szerint (a műv-i ág függvényében)	50	SZ	Btv. szerint (a műv-i ág függvényében)	G, L: 4,5 fedett lovarda: 6,0
Má-4[39]	G, B	szőlő	20 000	50	SZ	2%**	4,5
Má-1/f(E) [40]	-	-	-	-	-	0	-
Má-3/f(E) [41]	G, L fedett lovarda	* kivéve szántó	Btv. szerint (a műv-i ág függvényében)	50	SZ	Btv. szerint (a műv-i ág függvényében)	G, L: 4,5 fedett lovarda: 6,0
Má-4	G, B	szőlő	20000	50	SZ	2% (max.:800m2)	4,5

SZ: szabadon álló G: mezőgazdasági tevékenységhez szükséges gazdasági épület

B: borturizmus épülete (szállásférőhely, vendéglátás)

L: majorság (tanyagazdaság) lakóépülete. Majorság (tanyagazdaság): árutermelő egyéni gazdaság területe

*: a művelési ág nem a beépítés feltétele

** de összes beépített terepszinti alapterület maximum 800 m2

f(E) övezetekben az erdőfejlesztést ellehetetlenítő beavatkozás nem végezhető

1. Az Má-2 és Má-3 övezetekben az építési hely határvonalai:

1. építési határvonal az előkertben: a telek szélétől 10 m-re,

2. építési határvonal az oldalkertben: a telek szélétől 10 m-re,

3. építési határvonal a hátsókertben: a telek szélétől 10 m-re húzódik.

2. Az Má-1 (védendő tájhasználatú) övezetben nem folytatható olyan tevékenység, ill. nem helyezhető el olyan létesítmény, amely a jelenlegi állapotot rontja, a meglévő növényállományt, ökoszisztémákat és egyéb természeti képződményeket veszélyezteti, a tájkép jellegét megváltoztatja. A kialakult tájhasználatot megváltoztatni kizárólag a természeti állapothoz közelítés érdekében szabad.

3. Az Má-1 övezet területén ösztönözni kell az extenzív jellegű, természet-, ill. környezetkímélő gazdálkodást.

4. A tájkarakter erősítése érdekében az Má-2 (borvidéki általános) övezet területe szőlőműveléssel hasznosítandó. Az övezetben a szőlőművelési ágú terület más művelési ágba nem sorolható át. A nem szőlő művelési ágú terület kizárólag szőlőművelési ágra változtatható.

5. Az Má-2 övezetben kizárólag a szőlőművelést, szőlőfeldolgozást szolgáló, valamint a borturizmushoz kapcsolódó épület, építmény helyezhető el, kizárólag abban az esetben, ha a telek legalább 80 %-a szőlőműveléssel hasznosított.

6. Az Má-3 övezetben (borvidéken kívüli általános) a növénytermesztés és az állattenyésztés, továbbá az ezekkel kapcsolatos terményfeldolgozás és tárolás épületei, építményei, továbbá lakófunkciót is szolgáló épület helyezhetők el, valamint fedett lovarda.

7. Az Má-3 övezetben több telekből álló, legalább 100 ha nagyságú birtoktest alakítható ki. Birtoktest kialakításába kizárólag olyan telkek vonhatók be, amelyek egymással határosak. Birtoktest esetén az adott övezetben előírt legnagyobb beépíthetőség a birtoktesthez tartozó összes telek területe után számítva csak az egyik telken is kihasználható (birtokközpont), ha a birtokközpont telkének területe legalább a 10 000 m²-t (1ha) eléri és a beépítés a szomszéd telek rendeltetésszerű használatát nem veszélyezteti, továbbá a természeti érték megőrzését nem korlátozza, ill. veszélyezteti.

8. Általános mezőgazdasági területen kerítés vadvédelmi célból létesíthető. A kerítés kialakítható lábazat nélküli vadhálóból illetve kizárólag tájhonos lombhullató növényekkel telepített élő sövényből.

Vízgazdálkodási Terület (V)

21§.

1. Vízgazdálkodási területbe a vízfolyások, árkok medre és partja, valamint a vízmű területek tartoznak.

2. A vízfolyások parti sávja a part élektől számítva 6-6 m, az árkok parti sávja 3-3 m.

3. A vízfolyások mentén partrendezési munkálatok a vízkezelő létesítési engedélye alapján létesíthetők.

4. A vízfolyások parti sávjában kizárólag gyep művelési ágú terület alakítható ki.

Különleges beépítésre nem szánt lovarda terület (Kk-l) [46]

21/A

1. A szabályozási terven különleges beépítésre nem szánt lovardaként (Kk-l) jelölt területen lovarda épület, istálló, továbbá a terület fenntartásához és ellátásához szükséges épület (azon belül szolgálati lakás is) helyezhetők el.

2. Az építési övezet részletes előírásai az alábbiak:

övezeti jel	kialakítható telek min. nagysága	kialakítható telek legkisebb telekszélessége	beépítés módja	beépítettség mértéke max.	minimális zöldfelületi borítottság	max. építmény-magasság
Kk-l	40 000 m²	100 m	SZ	2 %	40 %	7,5 m

SZ: szabadon álló

1. Építészeti kialakítás előírásai:

1. A tájkarakter erősítése és a tájkép védelme miatt bármilyen rendeltetésű épület kizárólag a helyi építési hagyományoknak, és a funkciónak megfelelő, tájba illő építészeti kialakítással, magastetővel létesíthető. A magastető hajlásszöge 8 m, vagy annál szélesebb fesztávú épület esetén 15 és 35 ^o, 8 m-nél kisebb fesztávú épület esetén 35-45^o lehet.

3. Az építési övezetben különálló árnyékszék nem létesíthető.

4. Kerítés csak fából, drótfonatból, vagy élősövényből alakítható ki. A kerítés legfeljebb 1,8 m magas, áttört kialakítású, lábazat nélküli lehet.

5. A különleges - lovarda építési övezetben létesítmények a Rendelet 25-30. §. környezetvédelmi előírásai és az alábbi környezeti feltételek együttes biztosítása esetén engedélyezhetők, ill. üzemeltethetők:

a) az övezetben a kellemetlen szagok és a bűzhatás csökkentése érdekében:

- az állattartó köteles a felgyülemlett trágyát rendszeresen (hetente) elszállítani és a trágyatárolót legalább évente kétszer (tavasszal és ősszel) fertőtleníteni,

b) a trágya tárolása földbe, vagy föld fölé épített - más hulladéktól elkülönítetten - zárt rendszerű (szivárgásmentes) tárolóban történhet, meg kell akadályozni a trágyalé vízfolyásokba és vizes élőhelyekre jutását.

f) Az övezetben a zöldfelületek kialakítására az alábbi előírások vonatkoznak:

1. az egyes telkeken a minimálisan kialakítandó zöldfelületén belül a telek területének legalább 10 %-át háromszintű (gyep- cserje- és lombkoronaszint együttesen) növényzet alkalmazásával kell kialakítani.

2. a telkek belső területein az építéssel nem érintett területrészeken a természetes növényzet, gyepterület megőrzendők, a növényzet gazdagítása a gyepterületek ligetes fásítása végezhető.

c) telken belül a parkolók fásítva alakítandók ki: 4 parkolóhelyenként legalább 1 db, legalább kétszer iskolázott lombos fa telepítendő,

d) a zöldfelületek kialakításakor kizárólag a Balatoni Nemzeti Park Igazgatóság által meghatározott honos, a termőhelyi adottságoknak megfelelő fa- és cserjefajok telepíthetők,”

Különleges beépítésre nem szánt mezőgazdasági üzemi terület (Kk-mg)[47]

21/B

1. A szabályozási terven különleges beépítésre nem szánt mezőgazdasági üzemi terület (Kk-mg) jelölt területen istálló, továbbá a terület fenntartásához és ellátásához szükséges épület helyezhetők el.

2. Az építési övezet részletes előírásai az alábbiak:

övezeti jel	kialakítható telek min. nagysága	kialakítható telek legkisebb telekszélessége	beépítés módja	beépítettség mértéke max.	minimális zöldfelületi borítottság	max. építmény-magasság
Kk-mg	4 000 m²	30 m	SZ	2 %	98 %	3,5 m

SZ: szabadon álló

1. Építészeti kialakítás előírásai:

1. A tájkarakter erősítése és a tájkép védelme miatt bármilyen rendeltetésű épület kizárólag a helyi építési hagyományoknak, és a funkciónak megfelelő, tájba illő építészeti kialakítással, magastetővel létesíthető. A magastető hajlásszöge 8 m, vagy annál szélesebb fesztávú épület ill. faszerkezetű állatbeálló esetén 15 és 35 ^o, 8 m-nél kisebb fesztávú épület esetén 35-45^o lehet.

2. Az épületek, építmények az alábbi építési anyagok és felületképzések alkalmazásával alakíthatók ki: a részben nyitott állatbeállók kizárólag faszerkezetűek lehetnek, míg az istálló épületek fa-, fémvázas, vagy hagyományos falazott, tégla illetve természetes anyagú falazattal, vagy faburkolattal készülhetnek. A héjazat anyaga kizárólag natúr égetett agyagcserép lehet.

3. Az építési övezetben különálló árnyékszék nem létesíthető.

4. Kerítés csak fából, drótfonatból, vagy élősövényből alakítható ki. A kerítés legfeljebb 1,8 m magas, áttört kialakítású, lábazat nélküli lehet.

5. Az övezetben létesítmények a Rendelet 25-30. §. környezetvédelmi előírásai és az alábbi környezeti feltételek együttes biztosítása esetén engedélyezhetők, ill. üzemeltethetők:

ea) az övezetben a kellemetlen szagok és a bűzhatás csökkentése érdekében:

- az állattartó köteles a felgyülemlett trágyát rendszeresen (hetente) elszállítani és a trágyatárolót legalább évente kétszer (tavasszal és ősszel) fertőtleníteni,

eb) a trágya tárolása földbe, vagy föld fölé épített - más hulladéktól elkülönítetten - zárt rendszerű (szivárgásmentes) tárolóban történhet, meg kell akadályozni a trágyalé vízfolyásokba és vizes élőhelyekre jutását. A trágyatároló a felszíni vizektől minimum 200 méter távolságra legyen.

f) Az övezetben a zöldfelületek kialakítására az alábbi előírások vonatkoznak:

fa) az egyes telkeken a minimálisan kialakítandó zöldfelületén belül a telek területének legalább 10 %-át háromszintű (gyep- cserje- és lombkoronaszint együttesen) növényzet alkalmazásával kell kialakítani.

fb) a telkek belső területein az építéssel nem érintett területrészeken a természetes növényzet, gyepterület megőrzendők, a növényzet gazdagítása a gyepterületek ligetes fásítása végezhető.

fc) telken belül a parkolók fásítva alakítandók ki: 4 parkolóhelyenként legalább 1 db, legalább kétszer iskolázott lombos fa telepítendő,

fd) a zöldfelületek kialakításakor kizárólag az illetékes államigazgatási szervezet által meghatározott honos, a termőhelyi adottságoknak megfelelő fa- és cserjefajok telepíthetők.”

Közművesítés, közműlétesítmények

22. §

1. A közüzemi közműhálózatok és közműlétesítményeket közterületen, vagy közmű-üzemeltető telkén belül kell elhelyezni. Ettől eltérő esetben szolgalmi jogi bejegyzéssel kell a helyet biztosítani. Magánterületen vezetett közművezetékek közműkezelők általi megközelítését a tulajdonosnak biztosítani kell.

2. Az elhelyezésnél az OTÉK előírásait, valamint a megfelelő ágazati szabványokat és előírásokat be kell tartani. A közművezetékek védelme érdekében az előírt védőtávolságokat be kell tartani.

3. Az ivóvíz és ásványgyógyvíz kezelő műtárgyak és szállító vezetékek védőterületeit és védősávjait biztosítani kell. {123/197. (VII.18.) korm. rendelet 4 sz. melléklet}.

4. Tilos a szennyvizet, szemetet felhagyott kutakba, a csapadékvíz-elvezető rendszerbe gyűjteni, illetve bevezetni.

5. Az ivóvíz beszerzésére, kezelésére, tárolására, továbbítására és szétosztására szolgáló létesítmények védőterületein csak a rendeltetésszerű üzemeltetés érdekében végzett építési tevékenység folytatható.

6. A település csapadékvízét nyílt árokhálózatban, csapadékvíz csatornahálózatban kell elvezetni.

7. A tervezett közművezetékek építésekor az esetleges közös kivitelezés érdekében a vezetékek nyomvonalát egyeztetni kell a közmű üzemeltetőkkel.

8. Útépítésnél a tervezett közművek egyidejű kiépítéséről, illetve a meglévő közművek szükséges egyidejű rekonstrukciójáról gondoskodni kell.

9. A meglévő fákat, fasorokat óvni kell. Az elkerülhetetlenül kivágott fát pótolni kell.

10. A felszín felett megjelenő létesítmények takart elhelyezéséről, növényzettel történő körülültetéséről gondoskodni kell

11. Vállalkozási, gazdasági, ipari területről (lakótelkeken engedélyezett vállalkozások esetén is!) a kibocsátott szennyvíz szennyezettségének a közcsatornába való bevezetés előírásainak meg kell felelnie, a nagyobb szennyezettségű vizet a telken belül létesítendő szennyvízkezeléssel –az előírt szennyezettség mértékéig- elő kell tisztítani.

12. A közművezetékek telepítésénél (átépítéskor és új vezeték létesítésekor) a gazdaságos területhasználatra figyelmet kell fordítani. A csak távlatban várható közmű számára is a legkedvezőbb nyomvonal fektetési helyet szabadon kell hagyni, nem szabad elépíteni.

13. A magas talajvízállású településrészeken a terepszint alatti építkezéseknél a víz áramlás útját nem szabad elzárni, a talaj- illetve rétegvizek továbbvezetési lehetőségét meg kell oldani.

14. Közművezetékek, járulékos közműlétesítmények elhelyezésénél a településképi megjelenítésére, esztétikai követelmények és látványvédelem betartására is figyelemmel kell lenni.

15. Mindennemű építési tevékenységnél a meglévő és megmaradó közművezetékek vagy közműlétesítmények védelméről gondoskodni kell.

16. Vízgazdálkodási területként lejegyzett területet (árok, vízfolyás, vízmosás, stb.) egyéb célra hasznosítani csak vízjogi létesítési engedély alapján az illetékes szakhatóság engedélyével szabad.

17. A felszín felett megjelenő létesítmények takart elhelyezéséről, növényzettel történő körülültetéséről gondoskodni kell.

Vízellátás - tűzvédelem

1. A beépített, illetve beépítésre szánt területen építési engedély csak a vezetékes vízellátás ingatlanra történő bekötését követően adható.

2. A csatornahálózat megvalósulását követően házi vízbekötés csak az elválasztott rendszerű szennyvízcsatorna hálózatra történő rákötéssel együtt engedélyezhető.

3. A mértékadó oltóviz szükségletet a 35/1996. (XII. 29.) BM rendeletben foglalt Országos Tűzvédelmi Szabályzat (OTSz) szerint a hálózaton biztosítani kell.

4. Új utak tervezése esetén a vízvételi helyek mellett úgy kell felállítási helyet biztosítani, hogy a tűzoltó gépjárművek mellett legalább egy forgalmi sáv szabadon maradjon.

5. A szükséges oltóvizet az egyes létesítmények használatbavételével egyidejűleg kell biztosítani.

6. Az ivóvízhálózaton föld feletti tűzcsapokat kell telepíteni.

7. A tűzcsapokat a védeni kívánt létesítménytől max. 100 m megközelítési távolságra kell elhelyezni.

8. A tűzcsapokat egymástól min. 5,0 m távolságra szabad telepíteni.

9. A közterületi hálózatot a kétoldali betáplálás biztosítása érdekében körvezetékként kell kiépíteni.

10. Védőtávolságok a MSz 7487/2 szerint biztosítandók:

a) Ivóvízvezeték (épület alapjától)

– D 300 mm-ig 3,0 m

- D301-700 mm-ig 5,0 m

Szennyvízelvezetés

1. A talaj, a talajvíz és a rétegvizek védelme érdekében a szennyvizek szikkasztása a település teljes közigazgatási területén tilos, átmenetileg – rövid időre – sem engedélyezhető.

2. A meglévő szennyvízelvezető hálózat mentén fekvő ingatlanokat kötelezni kell a rákötésre és ezzel egyidejűleg a meglévő közműpótló berendezéseket el kell bontani!

3. A még csatornázatlan épületeknél a felhasznált vízmennyiségnek megfelelő szennyvíz szállítási gyakoriságot számlával kell igazolni.

4. Védőtávolságok az alábbiak szerint biztosítandók:

1. Gravitációs csatorna (épület alapjától) 3,0 m

2. Szennyvíz nyomócső – D 300 mm-ig 3,0 m

1. A szennyvízátemelők környékén esetlegesen jelentkező szaghatás megszűntetéséről gondoskodni kell.

Csapadékvíz elvezetés

1. Csapadékvíz a szennyvízcsatorna hálózatba nem vezethető!

2. A fejlesztési területek csapadékvíz-elvezetését nyílt csapadékvíz-elvezető árok, illetve folyóka kombinációjával kell megoldani.

3. 20 illetve annál több gépkocsit befogadó parkolókat kiemelt szegéllyel kell kivitelezni, hogy a felületén összegyűjthető legyen a csapadékvíz, az ne folyhasson közvetlen a zöldfelületre. Ezekről a nagyobb parkoló felületekről összegyűlő csapadékvíz csak hordalék-és olajfogó műtárgyon keresztül vezethető a csatornahálózatba.

4. A csapadékvíz elvezetését biztosító rendszer szállítóképességét egész a végbefogadóig ellenőrizni kell minden nagyobb (0.5 ha-t meghaladó telekterületű) beruházás engedélyezése esetén. A beruházásra építési engedély csak akkor adható, ha a többlet felszíni víz megfelelő biztonsággal továbbvezethető a befogadóig.

5. Védőtávolságok:

1. Csapadékcsatorna (épület alapjától) 3,0 m

2. Felszíni vízfolyás patak part éltől 6,0 m széles szabadon hagyandó sáv.

Villamosenergia ellátás

1. A nagyfeszültségű, illetve a középfeszültségű oszlopokra fektetve épített villamoshálózatokról szóló előírásokat, az ágazati szabvány szerint rögzített biztonsági övezetét szabadon kell hagyni.

2. Villamosenergia ellátási hálózatot és egyéb létesítményeit létesítéskor illetve, rekonstrukciókor földkábelbe, illetve alépítménybe helyezve föld alatt vezetve kell építeni. A föld feletti elhelyezéskor növényzettel való takarásról gondoskodni kell.

3. Új közvilágítási hálózat létesítésekor, meglévő közvilágítási hálózat rekonstrukciója során csak energiatakarékos lámpatestek elhelyezése engedélyezhető.

4. Reklám- és térvilágítással kápráztatást, vakítást, vagy ártó fényhatást okozni, egyéb ingatlan használatát zavarni, korlátozni nem szabad.

Földgázellátás

1. Gázelosztó- és csatlakozó vezeték csak földalatti vezetéssel létesíthető.

2. Homlokzati, közterületről látszó gázvezeték nem létesíthető.

3. Gáznyomás szabályozó - gázmérő állomások előkertes kivitelűek legyenek, közterületről nézve takarással létesüljenek.

Távközlés

1. Településrendezési szempontból a távközlési hálózatot létesítésekor, illetve rekonstrukciójakor földkábelbe, illetve alépítménybe helyezve föld alatt vezetve kell építeni.

2. Közszolgálati táv- és hírközlési antennák csak építési engedéllyel helyezhetők el. Táv- és hírközlési antennák telepítéséhez az engedély kiadásának feltétele, hogy előzetesen

3. Településképi és sziluettvizsgálat készüljön, az önkormányzattal egyeztetett helykijelölési eljárást lefolytassák.

Védőterületek, védőtávolságok[50]

22/A §

Az Aszófő felé vezető, országos mellékútként jelölt tervezett elkerülő út védőtávolságán belül bármely építési tevékenység az érintett övezetre vonatkozó szabályozás és egyéb jogszabályban foglaltak szerint csak az illetékes és érintett szakkérdés elbírálására jogosult szerv hozzájárulásával és feltételeivel végezhető.

IV. Fejezet

AZ ÉPÍTETT ÉS TERMÉSZETI KÖRNYEZET VÉDELME

23. §

1. A táj esztétikai megjelenése érdekében a tájképet károsító épületek körül takarófásítás szükséges.

2. A műemlék védelem alatt álló és a szabályozási terveken védelemre javasolt épületek állagmegőrzése, felújítása, korszerűsítése csak oly módon lehetséges, hogy homlokzat és tömegkialakításuk ne változzon. Párkány és gerincmagasságuk, tetőhajlásszögük nem változtatható. Nyílászáróik befogadó mérete, aránya megtartandó.

3. A műemlék jellegű épületeknek az átalakítása, felújítása, állagmegőrzése csak az OMF (KuŐM) jóváhagyásával történhet.

Régészeti, történeti településszerkezet és műemlékvédelem, település arculatának védelme, alakítása

24. § [51]Épületek, létesítmények elhelyezésekor betartandó környezeti feltételek

A levegő védelme

25. §

1. A levegőterhelést okozó légszennyező forrásokra az elérhető legjobb technika alapján jogszabályban, ill. a területileg illetékes környezetvédelmi felügyelőség egyedi eljárásának keretében kerülnek megállapításra a kibocsátási határértékek.

2. A közigazgatási terület az egyes légszennyező anyagok szerint az alábbi zónacsoportokba tartozik:

a)kéndioxid: F, b) nitrogéndioxid: F, c) szénmonoxid: F, d) szilárd (PM₁₀): E,

e) benzol: F f) talajközeli ózon: B[53].

Amennyiben a légszennyezettség mértéke a zónában a megengedett határértéknél kisebb, a fenntartható fejlődéssel összhangban meg kell őrizni a meglévő jó állapotot[54].

1. Balatonszőlős teljes közigazgatási területe levegőtisztaság-védelmi szempontból ökológiailag sérülékeny területként kezelendő.

2. Levegőtisztaság-védelmi szempontból védelmi övezetet igénylő tevékenység nem engedélyezhető.

3. Diffúz légszennyezést, kellemetlen szagot, bűzt okozó tevékenységek a belterületen nem folytathatók. E tevékenységek folytatása külterületi gazdasági területeken, mezőgazdasági területeken is kizárólag abban az esetben engedélyezhető, ha megfelelő technológiával (pl. elszívási technológia, felületnedvesítés stb.) a légszennyező anyagok terjedése megakadályozható.

A felszíni- és felszín alatti vizek védelme

26. §

1. Balatonszőlős a felszín alatti vizek állapota szempontjából fokozottan érzékeny felszín alatti vízminőség-védelmi területen lévő település. A felszín alatti vizek és a földtani közeg védelme érdekében a vonatkozó jogszabályok előírásait be kell tartani. A közigazgatási területen kizárólag olyan tevékenységek folytathatók, ill. technológiák alkalmazhatók, amelyek során jogszabályban előírt, a felszín alatti víz és a földtani közeg minőségi védelméhez szükséges határértékek teljesíthetők.

2. A felszín alatti vizek minőségéről szóló 219/2004. (VII.21.) Korm. rendelet 3.sz. mellékletében felsorolt tevékenységek kizárólag a Korm. rendeletben előírt hatósági engedéllyel folytathatók.

3. Új beépítésre szánt terület kizárólag abban az esetben alakítható ki, ha egyidejűleg a területen a csatornahálózat is kiépül. Meglévő beépítésre szánt területeken létesítmények kizárólag abban az esetben létesíthetők, ha a szennyvizek közcsatornába való vezetése biztosítható. A szennyvizek szikkasztása még átmenetileg sem engedélyezhető.

4. A beépítésre nem szánt területeken, ahol a vízellátás megtörtént, a szennyvízcsatorna hálózat kiépítése kötelező. Amennyiben nincs lehetőség a közcsatornára történő csatlakozásra, új épület építése csak a környezetvédelmi és a vízügyi hatóság által elfogadott vízzáró szennyvíztároló, ill. egyedi szennyvíz elhelyezési kislétesítmény (korszerű csatorna-közműpótló) megléte esetén engedélyezhető.

5. Káros és veszélyes anyagokat tartalmazó szennyvizek a közcsatornába, ill. szennyvízgyűjtőbe nem vezethetők. A káros és veszélyes anyagokat tartalmazó szennyvizeket a közcsatornába vezetés előtt a telephelyen belül előtisztítani, ill. előkezelni kell.

6. Az összegyűjtött csapadékvizek élővízfolyásba, ill. befogadóba abban az esetben vezethetők, ha minőségük a 9/2002. (III.22.) Köm-KöViM együttes rendeletben az 1. vízminőség-védelmi területi kategóriára (Balaton és vízgyűjtője) vonatkozó előírásoknak megfelel.

7. Balatonszőlős nitrátérzékeny területen lévő település, ezért a közigazgatási területen folytatott mezőgazdasági tevékenységek során a 49/2001. (VI.3.) Korm. rendelet 1. sz. mellékletében meghatározott előírásokat be kell tartani.

8. Mezőgazdasági övezetek területén a felszín alatti vízkészlet használata (pl.: öntözési célra) kizárólag vízjogi engedély és a talajvédelmi hatóság engedélye alapján történhet.

9. Építési telken belüli védőterületen a csapadékvíz elvezetésre szolgáló árkok kialakítása és folyamatos karbantartása kötelező, építményt elhelyezni tilos, és terepalakítás csak a csapadékvíz elvezetésének biztosításával lehet. [60]

A termőföld védelme

27. §

1. Talajszennyezés veszélyével járó tevékenységek a szennyezést kizáró (a tevékenységtől függően víz-, szénhidrogén-, stb. záró) aljzaton végezhetők. Mezőgazdasági területen trágya, trágyalé kizárólag zárt tárolóban gyűjthető.

2. Épületek, létesítmények elhelyezésekor a terület előkészítése során a beruházónak a humuszos termőréteg védelméről, összegyűjtéséről, megfelelő kezeléséről és újrahasznosításáról gondoskodnia kell.

3. Feltöltések kialakítására kizárólag talajvédelmi szempontból minősített, vagy szabványosított termék és anyag használható. Környezetet károsító anyag, ill. veszélyes hulladék alkalmazásának gyanúja esetén az I. fokú építésügyi hatóság az engedélyezési eljárás keretében elrendelheti a feltöltésre szánt anyagok vizsgálatát.

4. A telkeken rézsűk kizárólag oly módon alakíthatók ki, hogy a rézsű állékonysága a telek területén belül biztosítható legyen.

5. A tájkarakter védelme miatt a közigazgatási területen egy tagban 1,5 m-nél nagyobb feltöltések, ill. bevágások, valamint 25º-nál nagyobb hajlásszögű rézsűk nem alakíthatók ki.

Hulladékelhelyezés

28. §

1. A keletkező kommunális szilárd hulladékok rendezett gyűjtését és a szükséges időközönkénti elszállítását biztosítani kell. A keletkező hulladékok kizárólag kijelölt hulladéklerakó helyre szállíthatók.

2. Lakó- és vegyes területen veszélyes hulladékot eredményező tevékenységek kizárólag a lakosság alapfokú ellátását szolgáló tevékenységek folytatása esetén engedélyezhetők (pl.: fotólabor, gyógyszertár, fogorvos, vegytisztító, javítószolgáltatások stb.).

3. A gazdasági területeken keletkező veszélyes hulladékokat az ártalmatlanításig, ill. az elszállításig a vonatkozó jogszabályokban előírt módon, hulladék fajtánként elkülönítetten kell gyűjteni és környezetszennyezés nélkül tárolni.

4. Az övezeten kívül keletkezett veszélyes hulladékok a közigazgatási területen nem tárolhatók és nem dolgozhatók fel.

5. Az állattenyésztésből és feldolgozásból származó hulladékok ártalmatlanításakor a vonatkozó jogszabályok előírásait be kell tartani.

Környezeti zaj elleni védelem

29. § [64]Településkép védelmi és egyéb környezetvédelmi előírások

30. §

1. A kedvezőtlen településképi látványt nyújtó tevékenységeket a telkeken belül oly módon kell elhelyezni, vagy takarásukról gondoskodni (pl. többszintű növényzettel vagy kerítéssel), hogy azok közterületről ne okozzanak rendezetlen, kedvezőtlen látványt.

2. A település lakó- és vegyes területein nem engedélyezhető a telephely engedélyezési eljáráshoz kötött szolgáltató tevékenység.

3. A gazdasági és mezőgazdasági területeken robbanás és tűzveszélyes, továbbá veszélyes anyagok felhasználása és tárolása csak a környezet veszélyeztetése, szennyezése nélkül a vonatkozó biztonsági és egyéb előírások betartásával folytatható.

Reklámhordozók, parabolaantennák elhelyezése az épületeken.

31. §

1. A település teljes közigazgatási területén reklámhordozó cég- és címtábla elhelyezése építési engedélyköteles:

1. A reklámhordozó engedélyezési tervét csak a magántervezői névjegyzékben szereplő építész, illetve ipar-, vagy képzőművész készítheti.

2. A beadványnak tartalmaznia kell:

- az épület és zártsorú beépítés esetén közvetlen szomszédai érintett homlokzati tervét (a már engedélyezett reklámok feltüntetésével),

- a reklám színezett ábrázolását, vagy fotóját,

- a reklám hordozószerkezetét bemutató műszaki tervet,

- további, az építési hatóság által esetenként előírt munkarészeket, okmányokat.

1. A reklámhordozók összterülete nem haladhatja meg a nyílás nélküli homlokzatfelület10 %-át.

2. Az épületeken csak az épületben tevékenységet folytatók számára engedélyezhető cég- és címtábla, vagy reklámhordozó.

1. A település teljes igazgatási területén óriásplakát (multireklám) nem helyezhető el, a meglévők megszüntetendők.

2. Az Lfk övezetben parabolaantenna létesítése engedélyköteles. A beadványnak tartalmaznia kell a parabolaantenna elhelyezését az épülethomlokzaton alaptérképi megjelöléssel, esetleg fotóval bizonyítva, hogy az antenna az utcáról a védendő rálátási, kilátási pontokról nem látszik.

A műemléki környezetben és a helyi utcakép védelem alatt álló területeken valamennyi utcai homlokzati árnyékoló szerkezet létesítése építési engedélyköteles.

V. Fejezet

ÉPÍTÉSI TILALMAK, KORLÁTOZÁSOK

32. §

1. Építési hatósági engedélyt csak az elfogadott szabályozási terv és helyi építési szabályzat alapján olyan területre szabad kiadni, ahol az úthálózat és közműellátás biztosított.

2. Szabályozással érintett területen csak rendezett telekre adható új épület építésére építési engedély.

3. A településen a 10 méternél keskenyebb földrészleteken - tekintet nélkül a nagyságra - épület nem helyezhető el.

4. Közintézmények céljára és közösségi zöldterületek céljára fenntartott területeket más célra felhasználni nem szabad.

5. Felvonulási épület építési engedély alapján kizárólag az építkezés időtartamára létesíthető és a használatba vétel időpontjáig tartható fenn.

6. Törmeléket lerakni csak az arra kijelölt területen szabad.

7. A település beépítésre nem szánt területén 3000 m²-nél kisebb telket kialakítani nem szabad (BTSZ 8. §(1)).

8. A település közigazgatási területén 2500 m²-nél nagyobb összes szintterületű csarnok jellegű épület nem létesíthető (BTSZ 12. §)

9. A település beépítésre nem szánt részén a terepszint alatti építmény alapterülete a telek területének 10%-át nem haladhatja meg. (BTSZ 13. §(1)).

VI. Fejezet

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

33. §

1. Jelen rendelet a kihirdetés napját követő hónap első napján lép hatályba és az ezt követően indult ügyekben kell alkalmazni.

2. Jelen rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti a Balatonszőlős Község Helyi Építési Szabályzatáról szóló 9/1998.(IX.9.) rendeletet, a Balatonszőlős Község Zártkerti Rendezési Tervéről szóló 1/1983. KKT. Rendelet és az azt módosító 5/1991.(VII.1.) és 4/1994. (V.16.) rendelet.

3. A Településszerkezeti Tervet lehetőleg 10 évenként felül kell vizsgálni és szükség esetén módosítani.

4. Minden új beépítésre szánt területen építési engedély csak akkor adható ki, ha előtte a szolgáltatók igazolása alapján bizonyítható, hogy a Balaton törvényben előírt csatornázottsági feltétel teljesült!

34. § A rendelet kihirdetéséről a jegyző a helyben szokásos módon gondosodik.