Géderlak Község Önkormányzat Képviselő-testületének 11/2019. (XI.29.) önkormányzati rendelete

a Képviselő-testület Szervezeti és Működési Szabályzatáról

Hatályos: 2020. 08. 31


Géderlak Községi Önkormányzatának Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:



  1. Fejezet

Általános rendelkezések

  1. Az önkormányzat elnevezése


1.§(1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése:

Géderlak Községi Önkormányzat (a továbbiakban: Önkormányzat)


(2) Az Önkormányzat Képviselő-testületének elnevezése:

     Géderlak Községi Önkormányzatának Képviselő-testülete (a továbbiakban: Képviselő-

     testület)


(3) Az Önkormányzat, a Képviselő-testület székhelye: 6334 Géderlak, Kossuth u. 95.


(4) A Képviselő-testület hivatalának megnevezése:

Géderlaki Közös Önkormányzati Hivatal (továbbiakban: Hivatal)

Székhelye: 6334 Géderlak, Kossuth u.95.

2.§ (1)Az Önkormányzat körbélyegzője középen tartalmazza a Magyar Köztársaság címerét,      

  Körben az Önkormányzat elnevezését, valamint „Bács-Kiskun megye” feliratot.


(2) A polgármester és a jegyző hivatalos körbélyegzője középen tartalmazza a Magyar Köztársaság címerét, körben „Géderlak Község polgármestere, Bács-Kiskun Megye” illetve „Géderlaki Közös Önkormányzati Hivatal, Bács-Kiskun Megye” feliratot és sorszámot.



2. Az önkormányzati jelképek és díjak


3.§(1) Az önkormányzati jelképek: a címer és a zászló. A címert e rendelet  

1. számú melléklete tartalmazza.


(2) Az Önkormányzat által alapított díjak:

a)„Géderlak Község Díszpolgára”

b) „Géderlak Községért” kitüntető díj

c)”Géderlak Pro Urbe díj

            d) „Géderlak Sportjáért” elismerő cím


(3) Az Önkormányzat által alapított díjak adományozásával kapcsolatos szabályokat az Önkormányzat külön rendeletben szabályozza.



3. Az önkormányzat feladat-és hatáskörei


4.§ (1) A Képviselő-testület gondoskodik mindazon önkormányzati feladatokról, amelyet magasabb szintű jogszabályok hatáskörébe utalnak.


(2) Az önkormányzati feladatokat a Képviselő-testület és szervei: a polgármester, az Ügyrendi bizottság, a jegyző, a Hivatal látják el.


(3) Az önként vállalt feladatok megoldásának mértékéről és módjáról a gazdálkodást meghatározó éves költségvetésében dönt a Képviselő-testület.


(4) A Képviselő-testület a polgármesterre és az Ügyrendi bizottságra átruházott feladat és hatásköreit a 2. számú melléklet tartalmazza.


(5) Az átruházott hatáskör gyakorlója az átruházott hatáskörű ügyekben végzett tevékenységéről a Képviselő-testületnek folyamatosan beszámol.


(6)[1] Az Önkormányzat alaptevékenységének kormányzati funkciók szerinti besorolását a 4. számú melléklet tartalmazza.


      (7)[2]  Az önkormányzat a személyes gondoskodást nyújtó ellátások közül a család- és gyermekjóléti szolgálat, az étkeztetés, a házi segítségnyújtás szociális alapszolgáltatásokat biztosítja költségvetési szerv létrehozása nélkül, kormányzati funkción történő elszámolással. A szociális alapszolgáltatásokkal kapcsolatos részletes szabályokat az önkormányzat helyi szociális ellátásokról szóló önkormányzati rendelete, valamint a szolgáltatások szakmai programja tartalmazza. Az ellátások szervezeti ábráit a rendelet 5. számú melléklete tartalmazza.

II.Fejezet

A Képviselő-testület működése

4. A Képviselő-testület ülései


5.§ (1) A Képviselő-testület tagjainak létszáma: 5 fő.


(2) A Képviselő-testület alakuló, rendes, rendkívüli ülést, továbbá közmeghallgatást tart.

     Ünnepi alkalmakkor, kitüntetések átadásakor a képviselő testület ünnepi ülést tarthat.


(3) Az alakuló ülést a választás eredményének jogerősé válását követő 15 napon belül össze kell hívni. Az összehívásról és vezetéséről a megválasztott polgármester gondoskodik.

Az alakuló ülésen a polgármester és a települési képviselők esküt tesznek. Az alakuló ülésen kell dönteni az alpolgármester választásáról, a polgármester és alpolgármester illetményéről, tiszteletdíjáról.


(4) A Képviselő-testület a munkatervében meghatározott ütemezés szerint, évente legalább hat rendes ülést tart. Az Önkormányzat folyamatos működésének ügyeiben készülő előterjesztéseket a rendes ülésekre kell csoportosítani.


(5) Önkormányzati gazdasági programok folyamatában sürgősen eldöntendő ügyekben, változott vagy új törvényi határidők miatt, és egyéb önkormányzati érdekből mielőbb meghozandó önkormányzati döntés végett a polgármester rendkívüli ülést hívhat össze. A rendkívüli ülés bármikor megtartható.


(6) A Képviselő-testület évente legalább egyszer, előre meghirdetett közmeghallgatást tart, az időpontjáról a munkaterv elfogadásakor dönt a Képviselő-testület.


6.§ A Képviselő-testület üléseinek helye az Önkormányzat székhelye szerinti hivatali épület

tanácskozóterme. Kihelyezett ülés helye lehet a Faluház nagyterme, illetve társult önkormányzat hivatali épületének tanácskozóterme.



5. A Képviselő-testületi ülések összehívása, vezetése


7.§ (1) A Képviselő-testület ülését a polgármester akadályoztatása esetén az alpolgármester, a

      polgármester és az alpolgármester egyidejű tartós akadályoztatása esetén a korelnök hívja  

      össze és vezeti.


(2) Tartós akadályoztatásnak minősül a szabadság kivételével 30 napot meghaladó távollét.


8.§(1) Az ülés meghívóját és az előterjesztéseket a képviselőknek, a tanácskozási és részvételi joggal meghívottaknak olyan időpontban kell írásban megküldeni, hogy azok az ülés előtt legalább öt nappal megkapják. A meghívót ki kell függeszteni az Hivatal hirdetőtábláján és a községben elhelyezett hirdetőtáblákon.


(2)A Képviselő-testület ülésére szóló meghívónak, a mellékleteként a képviselőnek kiküldött anyagnak tartalmazni kell:

a) az ülés helyét és időpontját,

b) a javasolt napirendi pontokat,

c) az előterjesztéseket, az előterjesztők nevét,

d) határozat, rendelet tervezeteket.


(3) A Képviselő-testület tagjai és a jegyző részére valamennyi előterjesztést meg kell küldeni,

      a többi meghívott részére csak az őket érintő előterjesztéseket kell megküldeni.


 (4) A Képviselő-testületi ülésre meg kell hívni:

a) a Képviselő-testület tagjait,

b) a jegyzőt,

c) az aljegyzőt

d) a napirend előadóját,

e) esetenként tanácskozási joggal meghívhatók azok, akiknek jelenlétét a polgármester az adott napirendnél indokoltnak tartja.


(5) Rendkívüli előterjesztést a testületi ülést megelőző napig kell kézbesíteni. Rendkívülinek

minősül az előterjesztés, ha annak későbbi tárgyalása az önkormányzati érdek sérelmével járhat. A rendkívüli előterjesztés napirendre tűzéséről a Képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel dönt.


(6) Önkormányzati érdek miatt a Képviselő-testület ülése rendkívüli és indokolt esetben telefonon vagy személyesen is összehívható. Az írásos előterjesztés ez esetben mellőzhető.


9.§ A polgármester a testületi ülés vezetése során:

a) megállapítja az ülés határozatképességét,

b) javaslatot tesz az ülés napirendjére,

c) tájékoztatást ad az előző Képviselő-testületi ülés óta eltelt időszakban végzett munkáról, az előző ülést követő fontosabb eseményekről, intézkedésekről,

d) tájékoztatást ad a lejárt határidejű határozatok végrehajtásának állásáról,

e) tájékoztatja a Képviselő-testületet az átruházott hatáskörben hozott döntéseiről

f) tárgyalásra bocsátja a napirendi pontokat, megnyitja, lezárja a vitát,

g) szavazás előtt szót ad a jegyzőnek, ha törvényességet illetően kíván észrevételt tenni,

h) szavazásra bocsátja a döntési javaslatokat,

i) lezárja a napirendi pontok tárgyalását,

j) szükség szerint szünetet rendelhet el,

k) hozzászólás jogot adhat az ülésen tanácskozási joggal részt vevők és más jelenlévő részére, hozzászólás időtartamát 2 percben korlátozhatja,

l) rendre utasítja az ülést megzavarót,

m) bezárja az ülést.



6. Az előterjesztés


10. § (1) Előterjesztésnek minősül:

a) a lakosságot vagy annak csoportjait érintő, helyi közügyek körébe tartozó olyan írásbeli javaslat, amelyben a Képviselő-testületnek – törvény által kötelező vagy megengedett - rendeletalkotási joga van,

b) a Képviselő-testület hatáskörébe tartozó helyi közügyről vagy egyedi ügyről szóló írásbeli vagy szóbeli indítvány, határozati javaslat,

c) a Képviselő-testület tulajdonosi és felügyeleti joggyakorlásával kapcsolatos beszámoló és tájékoztató, és az ehhez kapcsolódó indítvány vagy kezdeményezés,

d) a Képviselő-testület munkáltatói jogkörébe tartozó ügyekről szóló indítvány, határozati javaslat,

e) a Képviselő-testület feladatkörébe közvetlenül nem tartozó, de helyi közösséget vagy közszolgáltatást érintő ügyekről szóló ismertető, tájékoztató, kezdeményezés.


(2) A testületi ülésre az előterjesztést írásban vagy szóban lehet benyújtani vagy előadni. Rendelet tervezetet előterjeszteni csak írásbeli lehet. A szóban előterjesztett határozati javaslatot képviselői kérésre írásban kell kiosztani. Sürgős esetben a polgármester engedélyezheti az írásban foglalt előterjesztésnek, határozati javaslatnak az ülésen történő kiosztását.


(3) A Képviselő-testület ülésére előterjesztési joggal rendelkezik

a) a polgármester,

b) az alpolgármester,

c) a jegyző, az aljegyző

d) a Képviselő-testület bizottsága,

e) a képviselő,

f) az önkormányzati intézmények vezetői.


(4) Az előterjesztést kezdeményezőnek a Képviselő-testület rendes ülését megelőző hét nappal korábban be kell nyújtani a polgármesternek vagy a jegyzőnek. A napirendre vételről a Képviselő-testület a napirend elfogadásakor dönt.


(5) Az előterjesztések formai és tartalmi követelményei:

a) a tárgy bemutatása,

b) az előkészítésben résztvevők megnevezése,

c) annak megjelölése, hogy a Képviselő-testület vagy szervei foglalkozott-e korábban az előterjesztés tárgykörével, ha igen, milyen határozatot hozott és milyen eredménnyel történt meg annak végrehajtása,

d) mindazon körülmények, összefüggések és tényszerű információ feltüntetése, melyek indokolják a meghozandó döntést,

e) az előterjesztésnek alkalmasnak kell lenni a tárgykör valósághű bemutatására, megfelelő következtetések levonására, és a legcélszerűbb döntések kialakítására.


(6) A határozati javaslatnak:

a) kapcsolódnia kell az előterjesztés megállapításaihoz,

b) törvényesnek és végrehajthatónak kell lennie,

c) rendelkezni kell az ugyanabban a tárgykörben korábban hozott és hatályos határozat sorsáról,

d) meg kell jelölni a végrehajtásért felelős személyt,

e) meg kell jelölni a végrehajtás határidejét.



7. Napirendek tárgyalása


11.§ (1) A napirendi pont tárgyalását szóbeli kiegészítés előzheti meg. Ennek megtételére az előterjesztő és a tárgy szerint illetékes bizottság elnöke jogosult. A szóbeli kiegészítés nem ismételheti meg az írásbeli előterjesztést, ahhoz képest új információkat kell tartalmaznia.


(2) A képviselő köteles a napirendi pont tárgyalása kezdetén - közeli hozzátartozójára is kiterjedően - bejelenteni személyes érintettségét. A személyesen érintett képviselő - érintettségének jelzése mellett - bejelentheti, hogy az adott döntéshozatalban nem kíván részt venni. Nem kell a kizárásról dönteni, ha az érintett képviselő bejelenti, hogy nem vesz részt a szavazásban.


(3)A személyes érintettség bejelentési kötelezettségét elmulasztó képviselőt a polgármester jegyzőkönyvben rögzítetten figyelmezteti és amennyiben a Képviselő-testület egy szavazattöbbséggel döntött az előterjesztésről, úgy az érintett képviselő részvételével hozott döntés érvényben tartásáról vagy megsemmisítéséről és újra tárgyalásáról külön határozattal dönt a Képviselő-testület.


(4) A napirendi ponttal kapcsolatban az előterjesztőhöz a képviselők és a meghívottak kérdést intézhetnek, amelyre az előadó köteles rövid választ adni.


(5) A felszólalásokra a jelentkezés sorrendjében kerül sor, melynek időtartama legfeljebb 5 perc. Ugyanazon napirend keretében az ismételt felszólalás időtartama a 2 percet nem haladhatja meg. Az idő túllépése miatt a polgármester megvonhatja a szót a felszólalótól. A polgármester soron kívüli felszólalást is engedélyezhet.


(6) A polgármester a vitát akkor zárja le, ha a napirendhez további felszólaló nem jelentkezik.



8. Döntéshozatal


12.§ (1) A polgármester egyenként bocsátja szavazásra a vitában elhangzott javaslatokat,  

indítványokat, majd az előterjesztésben szereplő határozati javaslatot. Először a módosító és kiegészítő javaslatokról, indítványokról az elhangzás sorrendjében, majd a módosítások ismeretében az eredeti határozati javaslatról dönt a Képviselő-testület.


(2) A Képviselő-testület vita és számozott határozat nélkül, de jegyzőkönyvi rögzítéssel 

     egyszerű többséggel határoz:

a) jegyzőkönyv hitelesítőt elfogadó döntés

b) napirend, rendkívüli napirend elfogadásáról,

c) feladat-meghatározást nem tartalmazó előterjesztések elfogadásáról,

d) kérdésre adott válasz elfogadásáról,

e) tájékoztatás tudomásul vételéről,

f) név szerinti szavazás elrendeléséről.


13.§ (1) Név szerinti szavazást kell tartani:

a) a Képviselő-testület megbízatása lejárta előtti feloszlatása esetén,

b) ha a polgármester vagy bizottság indítványozza,

c) a Képviselő-testület tagjának javaslatára, ha azt a jelenlévő képviselők többsége az indítványt elfogadja,

d) jogszabályban előírt egyéb esetekben.


(2) Név szerinti szavazás esetén a jegyző ABC sorrendben felolvassa a képviselők névsorát. A képviselők "igen" vagy "nem" nyilatkozattal szavaznak. A jegyző a szavazás eredményét a névsoron feltünteti, a szavazás eredményét - névsorral együtt - átadja a polgármesternek. A szavazás eredményét a polgármester hirdeti ki. A név szerinti szavazásról a névsort a jegyzőkönyvhöz kell csatolni.


14.§ (1) Titkos szavazást kezdeményezhet:

    a) polgármester, alpolgármester,

    b) önkormányzati bizottság elnöke,

    c) a Képviselő-testület tagja, ha a jelenlévő képviselők többsége az indítványt elfogadja.


(2) Titkos szavazás elrendelése esetén a szavazólap tartalmazza:

    a) az eldöntendő kérdést,

    b) az igen és nem szavazat lehetőségét,

    c) a szavazat érvényességéhez és eredményességéhez szükséges tájékoztatást.


(3) A titkos szavazás lebonyolításának idejére a polgármester szünetet rendel el.


(4) A titkos szavazást az Ügyrendi bizottság bonyolítja le, a bizottság elnöke a szavazás

    lebonyolítását követően ismerteti az ülésen a Képviselő-testülettel a titkos szavazás   

    érvényességére és eredményességére vonatkozó adatokat. A bizottság jegyzőkönyvét az  

    ülés jegyzőkönyve mellé kell csatolni.


(5) A titkos szavazás eredménye alapján a polgármester kimondja a határozatot.


15.§ A polgármester az ülésen megjelent állampolgároknak, a napirendben szereplő ügyben, a napirend tárgyalásakor hozzászólási lehetőséget adhat. A hozzászólás megadása nem kötelező. A felszólalás időtartama legfeljebb kettő perc. Az Egyebek napirendi pont során hozzászólni kívánó állampolgárnak a hozzászólási lehetőségét és idejét a polgármester szabja meg.


16.§ (1) A tanácskozás rendjének fenntartása a polgármester, akadályoztatása esetén a

      Képviselő-testület ülését levezető személy feladata.

     

(2) A polgármester:

a)  figyelmezteti azt az ülésen jelenlévőt, aki a tanácskozás rendjét magatartásával zavarja,

b) ismételt rendzavarás esetén az ülésterem elhagyására kötelezi a nem képviselő rendzavarót,

(3) Ha a Képviselő-testület ülésén olyan rendzavarás történik, amely a tanácskozás   

      folytatását lehetetlenné teszi, a polgármester az ülést határozott időre félbeszakíthatja,   

      az ülést bezárhatja.



9. Képviselő-testület határozata


17.§ (1) A Képviselő-testület határozatait naptári év elejétől kezdődően,  folyamatos sorszámmal és évszámmal kell ellátni. Jelölése:   …..(szám)/……(év) (hó, nap) Kt.h.


(2) A határozat tartalmazza:

a) a határozat számát, címét,

b) a Képviselő-testület döntését,

c) a végrehajtásra szolgáló határidőt,

d) a végrehajtásért felelős megnevezését


(3) A Képviselő-testületi határozatokról a jegyző nyilvántartást vezet.


(4) A határozat kivonatokat meg kell küldeni a végrehajtásért felelős személyeknek,

      szerveknek.



10. Önkormányzati rendelet


18.§ (1) Az önkormányzati rendelet alkotását kezdeményezheti:

a) a polgármester,

b) a képviselő,

c) a Képviselő-testület bizottsága,

d) a jegyző,


(2) A rendeletalkotásra irányuló kezdeményezést írásban a polgármesternél kell benyújtani, aki azt az Ügyrendi bizottsággal és a jegyzővel véleményezteti, a jegyző által előkészített rendelet tervezetet a Képviselő-testület elé terjeszti.


(3) A rendelet-tervezetek vitája előtt szükség szerint közmeghallgatást kell tartani. A közmeghallgatás szükségességéről a Képviselő-testület határozattal dönt.


(4)Az önkormányzati rendeleteket évenként kezdődően folyamatosan kell sorszámozni, a rendelet jelölése:

Géderlak Község Önkormányzata Képviselő-testületének….(sorszám)/…. (év) (hó, nap) önkormányzati rendelete a …… (rendelet címe)-ról, -ről.


(5) Az önkormányzati rendelet kihirdetése a helyben szokásos módon, azaz a Hivatal hirdetőtábláján kifüggesztéssel történik.


(6) A jegyző a kihirdetett önkormányzati rendeletekről nyilvántartást vezet.



11. A Képviselő-testület jegyzőkönyve


19.§ (1) A Képviselő-testület üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni. A zárt ülésről külön jegyzőkönyvet kell készíteni.


(2) A Képviselő-testület ülésének jegyzőkönyvét a polgármester és a jegyző mellett a hitelesítéssel az ülésen megbízott egy képviselő írja alá.


(3) A lakosság a nyilvános ülésről készített jegyzőkönyvbe a Hivatal hivatalos helyiségében munkaidőben betekinthet.



12. Közmeghallgatás


20.§ (1) A Képviselő-testület évente legalább egyszer a munkatervében meghatározott időpontban előre meghirdetett közmeghallgatást tart.


(2) A közmeghallgatás helyét, idejét, a napirendjét a Képviselő-testület ülésére vonatkozó meghívó szabályai szerint közzé kell tenni.


(3) A közmeghallgatást a polgármester vezeti, tájékoztatja a lakosságot az önkormányzat éves működéséről, vagyoni helyzetéről, az egyéb lakosságot érintő fontosabb kérdésekről.



III. Fejezet

A Képviselő-testület szervei

13. A települési képviselő


21.§ (1)A települési képviselőt a törvény keretei között külön önkormányzati rendeletben megállapított mértékű tiszteletdíj illeti meg.


(2) A Képviselő-testület a települési képviselőknek természetbeni juttatást nem állapít meg.


(3) A képviselőnek a Képviselő-testület képviseletében vagy megbízásából végzett tevékenységével összefüggő, általa előlegezett, számlával igazolt szükséges költségét meg kell téríteni, ennek kifizetését a polgármester engedélyezi.



14. A Képviselő-testület bizottságai


22.§ (1) A Képviselő-testület állandó bizottságként hozza létre az Ügyrendi Bizottságot.


(2) Az Ügyrendi Bizottság tagjainak száma: 3 fő képviselő


(3) Az Ügyrendi Bizottság által ellátandó feladatok részletes jegyzékét rendelet 3. számú melléklete tartalmazza.


(4) Esetenkénti feladatok ellátására, szükség szerint a Képviselő-testület ideiglenes bizottságot hoz létre, melyről határozattal dönt.


(5) Az Ügyrendi Bizottság előzetes állásfoglalásával nyújthatók be:

    a) tárgyévi költségvetésről szóló rendelet,

    b) a költségvetés végrehajtásáról szóló rendelet,

    c) az önkormányzat Szervezeti és Működési szabályzatáról szóló rendelet előterjesztése.


(6) A Bizottságok működésére e rendelet vonatkozó szabályait kell alkalmazni azzal, hogy az

    ülést a bizottság elnöke hívja össze, az ülésről készült jegyzőkönyvet az elnök és egy  

     bizottsági tag írja alá, a bizottság döntéseiről határozatot hoz. A Bizottság határozatait 

     naptári év elejétől kezdődően, folyamatos sorszámmal és évszámmal kell ellátni.

    A határozat jelölése:   …..(szám)/……(év) (hó, nap) ÜB határozat.



15. Polgármester, alpolgármester, jegyző,


23.§ (1) A polgármester tisztségét főállásban látja el.


(2) A polgármester munkarendje a hivatali munkarend szerinti, fogadóórát hetente szerdai és pénteki napon tart 8.00-12.00 óra között.


(3) A polgármester felett az egyéb munkáltatói jogokat az alpolgármester gyakorolja, de a polgármester tartós szabadság igényét köteles a Képviselő-testületnek bejelenteni. A szabadságengedélyezése, nyilvántartása az alpolgármester hatásköre, az alpolgármester akadályoztatása esetén az Ügyrendi Bizottság elnöke.


24.§ (1) A Képviselő-testület tagjai közül egy fő alpolgármestert választ, aki társadalmi megbízatásban látja el tisztségét.


(2) Az alpolgármester minden hónap első és harmadik keddjén 14.00-16.00 óráig tart ügyfélfogadást.


(3) A Képviselő-testület az alpolgármester megválasztásakor a jogszabályok keretei között megállapítja tiszteletdíját.


25.§(1) Géderlak Községi Önkormányzat Képviselő-testülete Uszód Község Önkormányzat Képviselő-testületével, Ordas Községi Önkormányzat Képviselő-testületével és Dunaszentbenedek Község Önkormányzata Képviselő-testületével kötött külön megállapodásuk szerint Géderlaki Közös Önkormányzati Hivatalt tart fenn, melyet polgármesterek által kinevezett jegyző vezet. A jegyző a hivatalhoz tartozó településeken a Képviselő-testületek által jóváhagyott külön megállapodásban foglaltak és a Hivatali ügyrend szerint tart ügyfélfogadást.


(2) A jegyzőt az aljegyző helyettesíti, ellátja a jegyző által meghatározott feladatokat.



16. Hivatal


26.§ (1) Géderlak Községi Önkormányzat Képviselő-testülete Uszód Község Önkormányzat Képviselő-testületével, Ordas Községi Önkormányzat Képviselő-testületével és Dunaszentbenedek Község Önkormányzata Képviselő-testületével kötött - külön megállapodás alapján – közös hivatalt hozott létre – Géderlaki Közös Önkormányzati Hivatal elnevezéssel - Géderlak székhellyel.


(2)A Hivatal a képviselő- testületek által határozatban elfogadott ügyrend alapján működik,

      mely tartalmazza a Hivatal szervezeti tagozódását, munkarendjét, ügyfélfogadását.



  1. Fejezet

Társulások

17. A települési önkormányzat társulásai


27. § (1) Az önkormányzat feladatainak hatékonyabb, célszerűbb, gazdaságosabb és

     eredményesebb ellátása érdekében társulási megállapodás alapján együttműködik:

a) Társadalmi Ellenőrző, Információs és Területfejlesztési Társulással,

b) Uszód Községi Önkormányzattal,

c) Dunaszentbenedek Község Önkormányzattal,

d) Ordas Községi Önkormányzattal,

e) Foktő Községi Önkormányzattal,

f) Harta Nagyközség Önkormányzatával,

g) Kalocsa Város Önkormányzatával

h) szükség szerint más önkormányzatokkal.


(2) A Képviselő-testület feladatai eredményes ellátása érdekében együttműködik:

a) Községi Önkormányzatok Országos Szövetségével,

b) Települési Önkormányzatok Országos Szövetségével.



  1. Fejezet

Helyi népszavazás

18.  Helyi népszavazás kezdeményezése


28.§ Helyi népszavazás kezdeményezhet a Képviselő-testület tagjainak legalább egynegyede,

      a Képviselő-testület bizottsága.


29.§ (1) Helyi népszavazást kezdeményezhet a 28.§-on kívül a helyi önkormányzati

      választásokon választójoggal rendelkező választópolgárok 25 %-a.


 (2) A Képviselő-testület köteles kitűzni a helyi népszavazást, ha a választópolgárok  25 %-a

      kezdeményezte.


30.§ (1) Helyi népszavazás kitűzésére irányuló választópolgári kezdeményezést az

      aláírásgyűjtő ív hitelesítési záradékkal ellátott mintapéldányáról készített másolaton lehet   

       támogatni.


(2) Aláírást gyűjteni az aláíró ívek hitelesítésétől számított legfeljebb 30 napig lehet.


31.§(1) A polgármester a Helyi Választási Bizottság (HVB) tájékoztatásának kézhezvételét követő

       legközelebbi  testületi ülésen bejelenti a törvényben foglalt feltételeknek megfelelő helyi    

       népszavazási kezdeményezést.


(2)A helyi népszavazás elrendeléséről a Képviselő-testület a HVB bejelentését követő 30

     napon belül dönt.


(3) A helyi népszavazás elrendeléséről szóló határozatot az önkormányzat hirdetőtábláján     

      közzé kell tenni, továbbá a polgármester a helyi népszavazás elrendeléséről szóló

      határozatot megküldi a HVB elnökének.


(4)A helyi népszavazás időpontját a Képviselő-testület a népszavazás elrendelésével

     egyidejűleg tűzi ki és rendelkezik a helyi népszavazás költségvetéséről.


(5)A helyi népszavazás költségei az önkormányzat költségvetését terhelik.


32.§ (1) A helyi népszavazás az önkormányzati választásokra kijelölt szavazóköri beosztás

     szerint  és helyen történik.


(2)A helyi népszavazás lebonyolításában, az önkormányzati választásokra megalakított Válasz­tási Bizottság működik közre, aki ellátja a Szavazatszámláló Bizottság feladatait is. A választási szerv munkáját a Helyi Választási Iroda segíti.


(3)A helyi népszavazásra választói névjegyzéket kell készíteni, melyet a jegyző hitelesít.


(4) A helyi népszavazáson a szavazás idejére, helyére, a szavazás megkezdésére és módjára, a

választási eljárásról szóló törvényben foglaltakat, valamint a népszavazás     kezdeményezéssel és az ehhez kapcsolódó jogorvoslatokra a népszavazás kezdeményezéséről, az európai polgári kezdeményezésről, valamint a népszavazási eljárásról szóló törvényben foglaltakat kell alkalmazni.



  1.  fejezet

Az önkormányzat gazdasági alapjai

19. Az önkormányzat vagyona


33.§ A Képviselő-testület az önkormányzati tulajdon és vagyongazdálkodás szabályairól önálló rendeletet alkot.


20. Az önkormányzat költségvetése


34.§ Az önkormányzat éves költségvetését, zárszámadását és végrehajtási szabályait külön rendeletben állapítja meg.



  1. fejezet

Záró rendelkezések

21. Hatályba léptető és hatályon kívül helyező rendelkezések


35.§(1) E rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba. Hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti a 11/2018. (XII.4.)) önkormányzati rendelet.


(2) Kihirdetéséről a hirdetőtáblán történő kifüggesztéssel a jegyző gondoskodik.


Géderlak, 2019. november 26.



Katona György                                                            Czabainé Csada Márta

polgármester                                                              jegyző




Egységes szerkezetbe foglalva: 2020. augusztus 28. napján.




                            Katona György                                              Czabainé Csada Márta

                          polgármester                                                           jegyző







[1]

A rendelet szövegét a  5/2020. (III.20.) önkormányzati rendelet 1.§-a módosította. Hatályos: 2020. március 21-től

[2]

A rendelet szövegét a 9/2020. (VIII.28.) önkormányzati rendelet 1.§-a módosította. Hatályos: 2020. augusztus 29-től