Mályi Község Önkormányzata Képviselő testületének 6/2019 (IV.11.) önkormányzati rendelete

a Mályi-tó területén lévő vízállások létesítésének és fennmaradásának szabályozásáról

Hatályos: 2019. 04. 11

Mályi Község Önkormányzata Képviselő testületének 6/2019 (IV.11.) önkormányzati rendelete

a Mályi-tó területén lévő vízállások létesítésének és fennmaradásának szabályozásáról

2019.04.11.

Mályi Község Önkormányzat Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a.) pontjában kapott felhatalmazás alapján, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX törvény (a továbbiakban: Mötv.) 10. § (2) bekezdésében, valamint az Mötv. 13. §. (1) bekezdés 1. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, figyelemmel a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V.22.) Korm. rendeletre, a vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó általános szabályokról szóló 147/2010. (IV. 29.) Korm. rendeletre, valamint Mályi Község Önkormányzatának helyi építési szabályzatáról szóló 5/2018. (IV.20.) önkormányzati rendeletére (továbbiakban: HÉSZ), az Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 3/2018. (III.19.) Mályi Község Önkormányzat Képviselő-testületének Ügyrendi, Jogi és Vagyonnyilatkozat-kezelő, Faluszépítő, Pénzügyi és Humán Bizottságának véleményének kikérésével, a következőket rendeli el:

1. §

A rendelet célja

(1) A rendelet célja Mályi Község közigazgatási területén fekvő, az önkormányzat tulajdonát képező Mályi-tó (820/3 hrsz) tekintetében a vízállások létesítésének, fennmaradásának, továbbá ezek megközelítését biztosító bejáró (továbbiakban együtt: stég) szolgáló létesítmény, létrehozásának, használatának és fennmaradásának szabályozása, a Mályi-tó esztétikai értékeinek megőrzése, a tó és a vízpart mindenki számára történő biztonságos és megfelelő használhatósága érdekében.

2. §

A rendelet hatálya

(1) A rendelet területi hatálya Mályi község közigazgatási területén fekvő Mályi-tó területére és annak partjára terjed ki.
(2) A rendelet tárgyi hatálya kiterjed a területen meglévő és létesítendő valamennyi vízállásra, továbbá ezek megközelítését biztosító bejáróra.
(3) A rendelet személyi hatálya kiterjed a területen meglévő és létesítendő valamennyi víziállás tulajdonosára, fenntartójára, ill. használójára – a továbbiakban együtt: tulajdonos.

3. §

Fogalom meghatározások

E rendelet alkalmazása szempontjából:
1. víziállás: a vízi közlekedésről szóló 2000. évi XLII. Törvény alapján kikötőnek, illetve úszóműnek minősülő létesítmény kivételével – az állami, önkormányzat tulajdonban lévő vizek medrében, vagy a közcélú vízilétesítmények vízterületén elhelyezett – az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény szerint épületnek nem minősülő, a meder talajába beépített, vagy a meder talajára támaszkodó tartókra, cölöpökre, talpakra rögzített építmény, padozat – beleértve a bejárót is –, mely a vízterületnek nem vízgazdálkodási célú használatát teszi lehetővé.
2. A víziállás használat szerint lehet:
a) magán víziállás: a létesítő magán-, vagy jogi személy tulajdonában, ill. használatában, haszonélvezetében lévő partszakaszon parti bejáróval létesített vízállás.
b) közhasználatú víziállás: bárki által korlátozás nélkül, vagy meghatározott feltételekkel történő közhasználatra létesített víziállás.
c) Gazdátlan víziállás: az a víziállás, melynek tulajdonosa ismeretlen.
3. Víziállás felépítménye: a víziállás járófelületétől felfelé kiálló szerkezet, mely a víziálláshoz rögzített, kivéve az ülőpadot és a korlátot.

4. §

Stég létesítésének, elvontásának engedélyezése

(1) Stég létrehozása a Mályi-tó partvonalán, a kijelölt strandtól minimum 15 méter távolságra történhet.
(2) Stéget építhet: önkormányzat, horgászegyesület, társadalmi szervezet, vállalkozás, magánszemély
(3) Stég létrehozásához, fennmaradásához szükséges kérelmet az építtetőnek írásban kell benyújtani a Mályi Polgármesteri Hivatalba. A kérelemhez csatolni kell:
a) a telepítés helyét ábrázoló M=1:1000, vagy M=1: 2000 méretarányú helyszínrajzot, az érintett földrészletek és szomszédos stégek, épületek, építmények ábrázolásával 1-1 pldban, továbbá
b) a földrészlet tulajdonosának hozzájáruló nyilatkozatát, amennyiben a bejáró nem önkormányzati területről indul.
(4) A kérelmet Mályi Község Polgármestere a (3) bekezdés szerinti mellékletek megléte esetén előterjeszti a következő Képviselő-testületi ülésre a tulajdonosi hozzájárulás és engedélyezés céljából.
(5) Az önkormányzat képviselő-testülete a létesítési feltételek fennállása esetén dönt a kérelemről. A tulajdonosi hozzájárulását és engedélyét a létesítményre 1000 Ft/m2 es éves fizetési díjtétel megjelölésével, határozatlan időre adja meg.
(6) A tulajdonosi hozzájárulás és engedély díjmentesen kell megadni az egyházak, egyesületek, alapítványok és az állami fenntartású létesítmények tekintetében.
(7) A stég megengedhető anyagai, paraméterei a következők
a) szomszédos stégtől biztosítandó térköz: min. 5,0m
b) a horgászati célú stég bejáró nélkül számított alapterülete: max. 15m2
c) a bejáró hossza a partvonaltól mérve: max. 10,0 m, szélessége: min. 1,0m
d) a stég és a bejáró az üzemi vízszint fölé max. 50 cm-re épülhet, sík, botlásveszély nélküli felülettel. Az elemek közötti szintbeli különbség max: 5 mm lehet.
e) anyaga: fa, fém, 15műanyag vagy ezek kombinációja, amelynek mindenkor meg kell felelnie a jégnyomás, hullámzás, a szél hatásainak.
f) A stégen az ülőpad és max. 1,10 m-es korlát kivételével más nem építhető (pld.: oldalfal, tető, vagy bármely más felépítmény).
g) összefüggő nádas esetén bejáró részére max. 1,0 m széles nyiladék vágható ki.
(8) Az önkormányzat képviselő-testülete által kiadott stég engedélyéről a jegyző nyilvántartást vezet. A nyilvántartásnak tartalmaznia kell a képviselő-testületi határozat számát, ügyirat iktatószámát, építtető nevét, lakcímét, stég alapterületét, bejáró hosszát.
(9) A tulajdonosi hozzájárulás nélkül épített stég engedély nélküli építménynek minősül, aminek elbontásáról az Önkormányzatnak intézkedni kell.
(10) A működő stégeket évenként egy alkalommal előzetes értesítés mellett, műszakilag át kell vizsgálni, amiről jegyzőkönyvet kell felvenni. Ha a vizsgálat állékonysági, biztonsági, környezetvédelmi, vízvédelmi, talajvédelmi hiányosságot állapít meg, a stég használóját határidő kiszabásával hiánypótlásra kell felszólítani. Ha a hiányosságot a stég birtokosa a határidőre nem javítja ki, a tulajdonosi hozzájárulás visszavonható, illetve a 7. §(1) d. pontja alapján bontása rendelhető el.
(11) A stég tulajdonosa köteles tűrni a meder fenntartási, a vízvédelmi, földmérési és egyéb partvédelmi célra elrendelt önkormányzati munkákat.
(12) A stég tulajdonosa a stégen jól látható helyen, maradandó módon, olvasható módon köteles feltüntetni nevét, az önkormányzati engedély számát, a stég teherbírásának mértékét egy minimum 40x30-as fémtáblán, minimum 28-as betűmérettel.

5. §

Viziállásokra vonatkozó műszaki előírások

(1) Víziállásnak és tartozékainak olyan szerkezettel és méretekkel kell rendelkeznie, hogy az a kedvezőtlen időjárási viszonyok között is biztonságosan használható legyen, a vizet ne szennyezze és a használók biztonságát ne veszélyeztesse.
(2) A víziállás padozatának alsó szintje a vízfelület mértékadó szintje felett olyan magasan kell lennie, hogy az a várható szélsőséges vízjárás esetén is biztonságos maradjon.
(3) A víziállást és a parti bejárót szükség szerint el kell látni a használat biztonságát szolgáló kiegészítő elemekkel (korlát, biztonsági lánc).
(4) A víziálláson a vízbe történő ki- és bejárást szolgáló lépcső, létra nem létesíthető, a víziállásokat fürdés céljára használni tilos.
(5) A víziállás parti bejárója a természetes part állagát nem veszélyeztetheti és a parti nádas állományát nem károsíthatja.

6. §

Viziállások használatára vonatkozó szabályok

(1) A megépített stég használója az önkormányzati engedéllyel rendelkező építtető, az építtető a stéget bérbe nem adhatja.
(2) A stég tulajdonosa köteles a víz, a part, a környezet tisztántartásáról, továbbá a stég és a bejáró állandó jó karbantartásáról gondoskodni.
(3) A használat során a használó a vízi állásban kárt nem tehet, gondatlan vagy szándékos károkozás esetén az okozott kárt a tulajdonos felé megtéríteni köteles.

7. §

Engedély nélküli viziállások megszüntetésére vonatkozó szabályok

(1) Az önkormányzat képviselő-testülete a stég bontását rendelheti el:
a) ha a stéget e rendelet hatálybalépését követően Tulajdonosi hozzájárulás és engedély nélkül létesítették,
b) ha a stéget rendeltetéstől eltérően használják, azt felszólításra nem hagyják abba, állapotát elhanyagolják, továbbá az éves szemlén felvett hiányosságokat határidőre nem javítják ki,
c) ha a stég használata során a vízminőség, állatvilág, növényzet, ill. a környezet állapota került veszélybe és a tulajdonos a veszély elhárítására vonatkozó felívásnak határidőre nem tesz eleget.
d) ha a viziállás műszaki állapota az életre, közbiztonságra veszélyt jelent, a tulajdonos a veszély elhárítására vonatkozó felívásnak határidőre nem tesz eleget.
(2) A bontás elvégzésére 30 napos határidőt kell megállapítani, mely nem hosszabbítható meg.
(3) A bontásra előírt határidő elteltével újabb felszólítás nélkül a Képviselő-testület a hatósági bontást köteles elrendelni.
(4) A hatósági bontás költsége a víziállás tulajdonosát terheli, a gazdátlan víziállás elbontása az önkormányzat kötelezettsége.
(5) A víziállásból kibontott anyagok a tulajdonost illetik meg, hatósági bontás esetén az anyagokat az önkormányzat a bontási költség megfizetéséig visszatartja, a hatósági bontástól számított egy év elteltével a kibontott anyagot az önkormányzat értékesítheti.
(6) A gazdátlan víziállás lebontását a képviselő-testület határozattal rendeli el.

8. §

Kötelezettségek betartásának ellenőrzése

(1) A jelen rendeletben foglalt kötelezettségek betartását a jegyző a közterület-felügyelet útján ellenőrzi és azok megsértése esetén a hatályos jogszabályok szerint jár el.

9. §

Záró rendelkezések

(1) A rendelet a kihirdetésének napján lép hatályba.