Gyöngyös Város Önkormányzata Képviselő-testületének 45/2005. (X.24.) önkormányzati rendelete

A reklámhordozók és hirdetmények elhelyezésének, közzétételének szabályozásáról és engedélyezéséről

Hatályos: 2005. 10. 24- 2016. 06. 30

Gyöngyös Város Képviselő-testületének

a reklámhordozók és hirdetmények elhelyezésének,

közzétételének szabályozásáról és engedélyezéséről szóló

45/2005. (X.24.) önkormányzati rendelete





Gyöngyös Város Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16. § (1) bekezdése, az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 55. § (2) bekezdése, az Országos Településrendezési és Építési Követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet (OTÉK) 40. § (5) bekezdése, valamint a gazdasági reklámtevékenységről szóló 1997. évi LVIII. törvény figyelembevételével a következő rendeletet alkotja:



1. §



A rendelet célja



A rendelet célja Gyöngyös Város történeti hagyományainak, építészeti értékeinek, idegenforgalmi nevezetességeinek védelme, valamint a város arculatának megőrzése érdekében, a városképi, közlekedési, vagyonbiztonsági szempontok figyelembe vételével, a reklámhordozók és hirdetmények elhelyezésének, közzétételének és engedélyezésük rendjének szabályozása a közterületeken és a közterületekről látszó helyszíneken.


2. §


A rendelet hatálya


A rendelet hatálya kiterjed


a)        Gyöngyös város (továbbiakban: város) közigazgatási területén, közterületen közzétett, vagy közterületről észlelhető, a gazdasági reklámról szóló 1997. évi LVIII. törvényben meghatározott gazdasági reklámtevékenységre (reklám), továbbá az egyéb hirdetményezési – együttesen hirdetményezési – tevékenységre;

b)        valamennyi természetes és jogi személyre, jogi személyiség nélküli egyéb szervezetre, aki/amely a gazdasági reklámtevékenységről szóló 1997. évi LVIII. törvényben meghatározott reklám-közzétevőként (hirdetmény-közzétevőként), reklámozóként (hirdetményezőként), reklámszolgáltatóként (hirdetményszolgáltatóként), hirdetményezési tevékenységet végez, valamint a közterületi reklámhasznosító szervezetre.


3. §


Értelmező rendelkezések


(1)       Jelen rendelet alkalmazásában:


1.      Közterület: A város közigazgatási területén minden, az épített környezet kialakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény szerint, tulajdonosa személyétől függetlenül annak minősülő terület (ideértve a fölötte lévő légteret is), illetve minden olyan terület, amelyre a közterületre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.


A közterület használatának minősül az is, ha a nem közterületen levő reklámhordozónak vagy bármely tartozékának függőleges vetülete a közterületre esik, továbbá, a közterületen lévő tárgyon elhelyezett reklámhordozó.


2.      Hirdetmény: a jelen rendelet szerint reklámnak, illetőleg egyéb hirdetménynek minősülő információ.


3.      Reklám: a gazdasági reklámtevékenységről szóló 1997. évi LVIII. törvény 2. § g) pontjában meghatározott tájékoztatás.


4.      Egyéb hirdetmény: a jelen rendelet szerint reklámnak nem minősülő, reklámhordozó útján közzétett minden más információ.


5.      Közérdekű helyi információ:


a)     az egyéb hirdetmények azon csoportja, amely épület házszámát, az épületről, vagy az épületben történtekről közérdekű, illetve megemlékezés jellegű tájékoztatást, közterület, középület, településrész, helyi közszolgáltatások és közszolgáltatók, műemlék és egyéb helyi nevezetesség megnevezését, irányát, térbeli elhelyezkedését, ezek térképét, a helyi tömegközlekedés rendszerét, a pontos időt, a légkör fizikai, kémiai állapotát a közterületen tartózkodó természetes személyek számára megjeleníti;

b)     olyan, nem nyereségérdekelt, művészeti, közművelődési, kulturális, tudományos, egészségügyi, szociális, jótékonysági, vagy más társadalmi eseményről szóló tájékoztatás – ide nem értve a politikai szervezetek rendezvényeit és az ahhoz kapcsolódó egyéb rendezvényeket (ez utóbbiakat még akkor sem,  ha  azok  jótékonysági célúak) –  amely állami, önkormányzati, alapítványi, vagy más szervezet, természetes személy pénzbeli, illetve tárgyi támogatása, illetve természetes személyek térítés nélküli munkája nélkül nem lenne megvalósítható (pl. színházi előadások, kiállítások, komolyzenei koncertek).

                  Vita esetén a polgármester dönt abban a kérdésben, hogy egy információ közérdeknek minősül-e.


6.      Reklámhordozó: minden olyan eszköz, ideértve típusától, jellegétől, működésétől függetlenül a reklám-berendezést és a reklámfelületet is, amelynek segítségével az emberi tudatra befolyást gyakorló információk vizuálisan, hallással, ízleléssel, illat-, szagérzékeléssel, tapintással, illetve ezek kombinációjával bármely természetes személy számára észlelhetővé válnak, és képzettársításra ösztönöznek. Szerkezetileg több elemből álló reklámhordozó egynek számít.


7.      Szabadtéri reklámhordozó: hirdetmény közzétételére alkalmas, illetve egyébként arra használt, építményen vagy azon kívül elhelyezett reklámhordozó, kivéve az árusítás helyén elhelyezett, az áru elérhetőségét jelző eszközt.


8.      Reklámberendezés: minden olyan eszköz, építmény, fixen rögzített vagy mozgó képi, hangeffektusok megjelenítésére, valamint információk tárolására alkalmas berendezés, függetlenül annak tartalmától, elhelyezkedésétől (magán- vagy közterületen látható), amelyet közterületről érzékelni lehet. Reklámberendezésnek minősül a 3. § (2) bekezdés 1)-6) és 10)-24) és 27) pontjaiban felsorolt valamennyi reklámhordozó.


9.      Reklámfelület: az a része a reklámhordozónak, illetve olyan eredetileg más funkcióra létrehozott objektumon (pl.: lámpaoszlop, házfal, buszváró) kialakított hely, vagy ahhoz rögzített tárgy, ami állandó vagy cserélhető hirdetmények elhelyezésére, megjelenítésére szolgál.


10.    Reklámövezet: az épített és a természeti környezet értékének, a védelmükhöz fűződő érdek fontossága alapján kialakított, más övezetektől egyéni karaktere és jól körülhatárolható területe folytán határozottan különböző városrész, melyben a hirdetményezési tevékenységre más övezetektől eltérő, speciális szabályok vannak érvényben, amelyek tükröződnek az egyes övezetekben kialakított reklámcélú közterület-használati díjakban is.


11.    Fotomontázs: fényképnek és az építménynek új, egységes hatású képpé való összeillesztéséről készült kép.


         12.  Közterületi reklámhasznosító szervezet (reklámgazda): az a gazdálkodó szervezet, amely a polgármester

         leadott hatáskörében a közterületek hirdetményezési célú hasznosítását végzi és gyakorolja a jelen és az

         esetleges egyéb rendeletekben meghatározott jogokat.


(2)    Közterületen elhelyezhető/megjeleníthető/sugározható (együttesen: létesíthető) reklámhordozók:


1)  Cégjelzés: építményen, épületen elhelyezett, vagy építményen, épületben, annak közelében elhelyezett berendezésből sugárzott, az adott épületben (építménnyel egybefüggő épületben) folyó gazdasági tevékenységet végző természetes személy vagy szervezet megnevezésének vagy jelképének, tevékenységére utaló feliratnak, egyéb információnak, illetve a jelenlétükre vonatkozó bármilyen írásos, képi vagy hangos utalásnak, figyelemfelhívásnak közterületről érzékelhető megjelenése.

2)  Cégfelirat: közvetlenül építmény, épület homlokzati felületére síkszerűen elhelyezett írásos vagy képi formájú cégjelzés.

3)  Cégtábla: gazdálkodó szervezet azonosítására szolgáló, a gazdálkodó szervezet nevét és az adott helyiségben folyó tevékenységet – esetenként jogszabályban előírt adattartalmú –, főszabályként a gazdálkodó szervezet székhelyének, telephelyének bejáratánál elhelyezett, többnyire falhoz rögzített, annak síkjához alkalmazkodó, egyéb reklámot nem tartalmazó tábla.

4)  Cégér: valamely mesterség, tevékenység jelvényeként használt, rendszerint a műhely, üzlet bejárata fölé kifüggesztett tárgy vagy címerszerű ábra. Cégér az üzlet tevékenységét jelképező, a tulajdonos foglalkozására utaló, a homlokzaton síkban vagy abból kinyúlóan elhelyezett figurális épülettartozék (az üzlet nevének figurális megjelenítése is cégérnek minősül). Nem minősül cégérnek az olyan reklámhordozó, amely nem közvetlenül az üzlet jellegével, hanem az ott árusított áruval kapcsolatos, arra utal.

5)  Címtábla, címfelirat: a cégtábláéval, cégfelirattal azonos formájú és tartalmú, de nem gazdasági tevékenységgel kapcsolatos információt, közérdekű információt megjelenítő jelzés, beleértve az ezekkel egybefüggően vagy külön elhelyezett közérdekű tájékoztatást.

6)  Fényreklám: saját fényforrással rendelkező világító reklámberendezés, beleértve a változó, illetve mozgó kép vagy  szöveg  megjelenítésére alkalmas reklámberendezést is, feltéve, hogy nem minősül a jelen bekezdés szerint más típusú reklámhordozónak (pl. neonreklám, kültéri képernyő).

7)  Hangreklám: 5 méter átmérőjű körzetnél nagyobb területen hallható, információt közvetítő reklámhordozó.

8)  Plakát: méretétől függetlenül minden, valamely más, helyhez kötött, vagy mozgó eszközre rögzíthető, általában papír alapú, elsősorban vizuális információt közvetítő reklámhordozó, amely kizárólag a jelen rendelet előírásai szerint létesített, plakátkihelyezésre szolgáló reklámhordozókra helyezhető ki.

9)  Szórólap: jellemzően A/5-ös, vagy annál kisebb méretű, általában papír alapú, kizárólag kézbe oszthatóként engedélyezett, elsősorban vizuális információt közvetítő reklámhordozó.

10)         Falfestés: méretétől függetlenül minden, eredetileg más funkcióra létrehozott építmény, létesítmény (pl.: házfal, kerítés, transzformátor-ház) közterületről látható felületén közvetlenül, maradandó módon (pl.: festékkel) elhelyezett hirdetmény.

11)         Transzparens: építményen kifeszített vagy építmények között átfeszített, illetve ahhoz más módon rögzített, írásos vagy képi információt tartalmazó reklámhordozó.

12)         Információs tábla: a helyi tájékozódást segítő, közérdekű információt közzétevő tábla (idegenforgalmi nevezetesség, közintézmény helyére vonatkozó, útirányt jelző tábla, stb.)

13)         Hirdetőtábla: állandó vagy cserélhető (változtatható, átragasztható) hirdetményeket, elsősorban vizuális információt táblaszerűen megjeleníteni képes reklámhordozó.

14)         Óriásplakát-tábla: 2,5 m2-t meghaladó reklámfelületű, bármilyen jellemzőkkel rendelkező hirdetőtábla, amely  az alábbi méretekkel létesíthető:

a)       ún. eu-méret, reklámfelülete: 504 cm x 238 cm, beleértve maximum három darab, ilyen méretű óriásplakát-tábla fizikai összekapcsolása révén keletkező reklámfelületet is;

b)       ún. avenír-méret, reklámfelülete: 400 cm x 300 cm, beleértve maximum három darab, ilyen méretű óriásplakát-tábla fizikai összekapcsolása révén keletkező reklámfelületet is;

c)       ún. magnum-méret, reklámfelülete: 690 cm x 360 cm.


Óriásplakátnak minősül a 2,5 m2-t meghaladó felületen több, különálló részből összefüggő képet alkotó hirdetmény akkor is, ha az egyes részek (képkockák) nem illeszkednek szorosan egymáshoz. Más, nem az a.), b.), c.) pontokban foglalt méretű óriásplakát-táblák csak a polgármester által, a reklámhasznosító szervezet állásfoglalásának figyelembe vételével adott egyedi engedély alapján létesíthetők.[1]

      15)  Belső világítású hirdetőtábla: különösen, de nem kizárólag az alábbi  

              méretekkel létesíthető:

     a) ún. citylight-poszter, reklámfelülete:  117 cm x 171 cm;

b)  ún. midilight-poszter, reklámfelülete: 243 cm x 115 cm;

c)  ún. backlight-poszter, reklámfelülete: 504 cm x 238 cm.

16)         Hirdetőoszlop: általában hengeres alakú, állandó vagy cserélhető (változtatható, átragasztható) hirdetményeket, elsősorban vizuális információt, általában kettőnél több irányba közvetítő, helyhez kötött reklámhordozó, amely maximum 12 m2 összesített reklámfelülettel létesíthető.

17)         Kereskedelmi útirányjelző tábla: természetes és jogi személyek, jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok gazdasági, kereskedelmi tevékenységet végző telephelyének helyére vonatkozó útirányt jelző, információt adó tábla. A táblán az arculatnak megfelelő felirat és logó is szerepelhet.

18)         Megállító tábla: az üzletek, szolgáltató egységek, stb. elé a közterületre kihelyezett mobil hirdetőtábla, amely egy- vagy kétoldalú, oldalanként legfeljebb 1 m2 reklámfelülettel rendelkező reklámberendezésként létesíthető.

19)         Építkezési reklámháló: homlokzatot érintő építési tevékenység esetén a homlokzat előtti állványzatra rögzített védőháló, amely reklámfelületként szolgál, beleértve azt is, ha az az épület végleges homlokzati rajzát tünteti fel.

20)         Reklámgrafika: reklámozás céljait szolgáló, bármely építési technológiával készített alapfelületre festéssel vagy azzal rokon technológiával (pl. színezett habarcs) készített reklámcélú építmény, grafikai mű.

21)         Reklámmozaik: épületfalat díszítő hirdetményezési célú fényképhatású mozaik.

22)         Reklámfelülettel rendelkező árnyékoló berendezés (pl. napernyő, napellenző).

23)         Reklámvitrin: jellemzően egyedi megjelenésű, üveglappal borított keretbe foglalt reklámberendezés.

24)         Járműreklám: közterületen lévő jármű felületének hirdetményezési célú hasznosítása.

25)         Vetített reklám: falra, úttestre, levegőbe vetített reklám.

26)         Szendvicsember: olyan természetes személy, aki hirdetőtáblát visel.

27)         Egyéb hirdető eszköz: mérettől függetlenül a 3. § (2) bekezdés 1)-26) pontjaiban fel nem sorolt, minden más reklámhordozó.


4. §


A város reklámövezetei


A város területe jelen rendelet alkalmazása szempontjából 2 (kettő) reklámövezetre oszlik az 1. számú mellékletben meghatározottak szerint.


5. §


A közterület-használati szerződés és annak legfontosabb tartalmi elemei


(1)    Közterületen reklámhordozó létesítésére – a (18) bekezdésében rögzített kivételekkel – csak a jelen rendelet szerinti közterület-használati szerződés alapján, a közterületi reklámhasznosító szervezet részére történő közterület-használati díj fizetése ellenében, a 25/2000. (IX.20.) KT számú rendelet előírásainak értelemszerű figyelembe vételével kerülhet sor, mely szerződés megkötésére (módosítására, megszűntetésére) a közterületi reklámhasznosító szervezet jogosult.


(2)    A közterületi reklámhasznosító szervezet – amennyiben a jelen rendelet a reklámhordozó létesítéshez a közterület-használati szerződés meglétét előírja –, a hirdetmény közzétevőjével köteles megkötni a közterület-használati szerződést, amennyiben reklámhordozó létesítéséhez a jelen rendeletben és az egyéb jogszabályokban előírt előfeltételek hiánytalanul fennállnak. A szerződések meglétét és hatályosságát a közterületi reklámhasznosító szervezet, és a 25/2000. (IX.20.) KT számú rendelet 15. § alapján a közterület-felügyelet ellenőrizheti.


(3)    A közterület-használati szerződés a tulajdonosi hozzájárulásban meghatározott időre köthető.


(4)    Amennyiben egy közterületet több kérelmező kíván használni, elsőbbséget élvez az a kérelmező, aki érvényes közterület-használati szerződés birtokában az adott közterületi helyet korábban is használta úgy, hogy a közterület-használati szerződés rendelkezéseit megtartotta.


(5)    A közterület-használati szerződés közös megegyezéssel történő megszüntetése esetén az igénybe nem vett időre befizetett közterület-használati díj a bérlőnek visszajár.


(6)    Ha a közterület-használati szerződés megszűnik, a bérlő köteles saját költségén az eredeti állapotot minden kártalanítási igény nélkül helyreállítani.


(7)    A közterület-használati szerződésben foglalt időtartam lejárta előtt a bérbeadó azonnali hatályú felmondással élhet, ha a bérlő a közterületet nem a szerződésben rögzített célra és módon használja. Ez esetben a befizetett közterület-használati díj visszatérítésére a bérlő nem tarthat igényt.


(8)    Az 1 évnél hosszabb időre kötött közterület-használati szerződés esetén – a (12) bekezdésben foglaltakra tekintettel –, ha a bérlő elmulasztja a negyedéves részlet befizetését, a bérbeadó 15 napos határidővel és a következményekre való figyelmeztetéssel írásban felszólítja az esedékes közterület-használati díj befizetésére. Amennyiben a bérlő a határidő elteltéig sem fizet, a bérbeadó a szerződést azonnali hatállyal felmondja. A közterület-használati díj a polgári jog szabályai szerint hajtható be.


(9)    A bérlőt megilleti a közterület-használati szerződésben meghatározott időtartam lejárta előtt az azonnali hatályú felmondás joga, ha a bérbeadónak felróható okból a közterületet nem tudja a szerződésben rögzített célra és módon használni. Az igénybe nem vett időre befizetett közterület-használati díj a bérlőnek visszajár, a bérbeadó részéről felmerülő költségek levonása nélkül.


(10)  A díjfizetés alapja a reklámfelület mérete; hangos reklám és vetített reklám esetén a közzététel időtartama.


(11)  Az egyes reklámövezetekhez kapcsolódó közterület-használati díjtételeket jelen rendelet 2. számú melléklete tartalmazza. Ha a 2. számú melléklet nem tartalmaz valamely reklámhordozóra vonatkozóan konkrét díjmegjelölést, az adott reklámhordozó jellegéhez legközelebb eső kategória díjtételét kell figyelembe venni.


(12)  A közterület-használati díjat – a legfeljebb 1 évre kötött közterület-használati szerződés esetén – egyösszegben előre kell befizetni a közterület-használati szerződés teljes időtartamára. Az 1 évnél hosszabb időre kötött közterület-használati szerződések esetében a közterület-használati díjat negyedévenként előre kell megfizetni a tárgynegyedév 5. napjáig azzal, hogy a közterület-használati szerződés megkötésétől a következő naptári negyedév első napjáig esedékes díjat a szerződés megkötésétől számított 5 napon belül kell megfizetni.


(13)  A jelen rendeletbe ütköző módon közterületnek, közterület-használati szerződés megkötése nélküli, valamint a szerződés megszűnése utáni használata esetén, a használó köteles a használatot haladéktalanul megszűntetni és a közterületet eredeti állapotába saját költségén, kártalanítási igény nélkül helyreállítani, továbbá az igénybe vett időre vonatkozóan a jelen rendelet 2. számú mellékletében meghatározott közterület-használati díj háromszoros összegének megfelelő díjat megfizetni a közterület-hasznosító szervezetnek.


(14)  Építési engedélyhez kötött, de engedély nélkül létesített reklámhordozó esetében a fennmaradási engedélyezési eljárásban a 7. § rendelkezései megfelelően irányadóak.


         (15)  Közterület-használati szerződés megkötése nélkül létesíthető reklámhordozók:


a)          üzletek (szolgáltató egységek, intézmények) közterületről nyíló közforgalmú bejáratánál – több bejárat esetén az egyik bejáratnál, kivéve sarki üzletek, amelyeknél frontonként – elhelyezett 1 darab cégtábla (maximum 0,5 m2 reklámfelületig), illetve 1 darab címtábla (maximum 2 m2 reklámfelületig) - feltéve, hogy ezen reklámeszközök reklámfelületei az ingatlan falsíkjától 12 cm-en belül helyezkednek el - és 2 darab cégér (méret-maximuma: magasság 0,8 m, szélesség 0,8 m mélység 0,5 m). Ezen méretek túllépése esetén közterület-használati szerződést kell kötni és közterület-használati díjat kell fizetni;


b)          információs tábla;


c)          mozgó járműreklám, beleértve azt is, ha a jármű – kivéve bármilyen, reklámhordozóval felszerelt utánfutó vagy egyéb nem önjáró jármű – közterületen 2 óra időtartamot meg nem haladóan parkol;

d)          érvényes forgalmi engedéllyel rendelkező és ténylegesen is működőképes, önjáró gépjármű eredeti, át nem alakított felületének (karosszériájának) fóliázás vagy festés révén reklámhordozóként történő felhasználása;

e)          szendvicsember;

f)          szórólap;

g)          amennyiben a jelen rendelet 3. § (1) bekezdés 5. pontjában meghatározott hirdetmények hirdetményezője és közzétevője azonos személy (természetes személy, jogi személy, egyéb szervezet);

h)          azon építkezési reklámháló, amelyik kizárólag az épület végleges homlokzati rajzát és/vagy a beruházó és a kivitelező nevét tünteti fel;


6. §


A reklámhordozók létesítésének, elhelyezésének és eltávolításának szabályai


         (1)       A város közigazgatási területén reklámhordozó létesítése történhet:


a)          építési engedély alapján, ha a reklámhordozó létesítését az egyes építményekkel, építési munkákkal és építési tevékenységgel kapcsolatos építésügyi hatósági engedélyezési eljárásokról szóló 46/1997. (XII.29.) KTM rendelet vagy más jogszabály építési engedélyhez köti;

b)          közterületen tulajdonosi hozzájárulás alapján, azon reklámhordozók esetén, amelyek nem tartoznak az a) pont hatálya alá, kivéve a 3 § (2) bekezdés 8), 24) és 26) pontjaiban

                         meghatározott reklámhordozókat, valamint a II. övezetben a 3 § (2) bekezdés 1)-5) pontjaiban          

                  meghatározott reklámhordozókat, feltéve, hogy azok reklámfelülete nem haladja meg a 0,5 m2-t;


(2)    A reklámhordozók létesítéséhez előírt tulajdonosi hozzájárulást az Önkormányzat nevében a polgármester adja meg. Amennyiben az Önkormányzat a kérelemre 15 napon belül nem nyilatkozik, a hozzájárulást megadottnak kell tekinteni.


(3)    A reklámberendezésen jól látható módon fel kell tüntetni az építési engedély – az (1) bekezdés b) pontja esetén a tulajdonosi hozzájárulás – számát, valamint az engedély (tulajdonosi hozzájárulás) jogosultjának megnevezését.


(4)    A reklámhordozókat úgy kell elhelyezni, hogy azok ne akadályozzák a közterület és a szomszédos ingatlanok, épületek, építmények rendeltetésszerű használatát, illetve a közterület fenntartási munkáit.


         (5)     Nem létesíthető reklámhordozó:


a)          közterületen álló és védett fákon,

b)          emlékműveken és köztéri műalkotásokon és ezek 50 m-es körzetében, műemlék és helyi védelem alatt álló épületen

c)          csobogókon, ivókutakon, szökőkutakon,

d)          virágágyásokban,

e)          játszótéri eszközökön,

f)          köztemetők kerítésein,

g)          közmű berendezéseken, kivéve a (11) bekezdésben foglaltakat.

h)          közparkokban,

i)           védett természeti területeken

             j)          úttartozékokon

azzal, hogy a h)-i) pontokban rögzített helyszíneken információs tábla létesíthető.


(6)    Az építkezési reklámhálót és az építési terület takarására szolgáló egyéb reklámhordozót az építmény használatba vétele után el kell távolítani.


(7)    Plakát kizárólag plakát elhelyezésére szolgáló reklámberendezésen helyezhető el.


(8)    Az I. övezeten belül tilos bármilyen jármű (pl. kerékpár, utánfutó, teherautó platója) kifejezett reklámcélú, mobil vagy fix rögzített reklámmal, illetve járműreklámként való tárolása, kivéve ezen jármű eredeti, át nem alakított felületének (karosszériájának) fóliázás vagy festés révén reklámhordozóként történő felhasználása.


(9)    A 3. § (2) bekezdés 14.) pontja a.), b.), c.) alpontjaiban meghatározott méretű óriásplakát-tábla az I. övezetben nem létesíthető, a II. övezetben legfeljebb 100 db, belső világítású hirdetőtáblából az I. és II. övezetben összesen 20 db létesíthető. [2]


(10)  Óriásplakát-táblát tilos elő- vagy oldalkertben létesíteni.


(11)  Kandeláber reklám kétoldalú hirdetőtáblaként, azonos magassággal, oszloponként (kandeláberenként) 2 darab helyezhető el, a város területén összesen 150 db.


(12)  Üzletenként 1 darab megállítótábla helyezhető el.


(13)  Közterületen lévő pavilonon létesített reklámhordozó – beleértve a pavilonon elhelyezett falfestést – létesítéséhez akkor is közterület-használati szerződést kell kötni, ha annak függőleges vetülete nem közvetlenül a közterületre esik.


(14)  Közterület felett átfeszített transzparens az I. övezetben csak kivételes jelentőségű, közérdekűnek minősíthető (országos, városi) rendezvényekre történő figyelemfelhívásra létesíthető, a rendezvény időtartamára, illetve legfeljebb egy héttel, önkormányzati rendezvény esetén a Polgármester által engedélyezett időtartammal azt megelőzően.


(15)  Közterület felett átfeszített transzparensek egymástól legalább 50 m-es távolságra létesíthetők.


(16)  Az reklámhordozó folyamatos karbantartása a reklámhordozó tulajdonosa és a hirdetmény közzétevője egyetemleges feladata és kötelessége; ennek megtörténtét a közterületi reklámhasznosító szervezet ellenőrzi. Amennyiben a karbantartást a kötelezettek elmulasztják, és ezen kötelezettségnek felszólításra sem tesznek eleget, az építésügyi hatóság,          illetve a közterületi reklámhasznosító szervezet a kötelezettek költségére és veszélyére a reklámhordozót elbonthatja (eltávolíthatja).


(17)  Azokat a közterületen lévő reklámhordozókat,

  1. amelyek létesítésére, fenntartására vonatkozóan nincsen érvényes és hatályos közterület-használati szerződés vagy
  2. az építési engedély /az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott reklámhordozók esetén a tulajdonosi hozzájárulás/ száma, illetve az engedély jogosultjának megnevezése rajtuk jól látható módon nem szerepel vagy
  3. rájuk vonatkozóan a jelen rendelet szerinti közterület-használati díjat nem fizetik

a közterületi reklámhasznosító szervezet a kötelezett részére kiadott, a reklámhordozó eltávolítására, illetve a díj megfizetésére vonatkozó felszólításban megjelölt 15 napos határidő eredménytelen elteltét követően a reklámhordozó létesítőjének és a hirdetmény közzétevőjének egyetemleges költségviselése mellett és veszélyére eltávolíttathatja. Ugyanez irányadó a megszűnt üzletek (szolgáltató egységek, intézmények, stb.) reklámhordozóinak eltávolítására is.


(18)  Az eltávolított dolgok őrizetére a Ptk. felelős őrzésre vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni. A jogosult csak az eltávolítás és a tárolás költségeinek a megfizetése után veheti át az eltávolított dolgokat.


(19)  Ha az eltávolított dolog tulajdonosa 5 napon belül nem jelentkezik, írásban értesíteni kell a tárolás helyéről. Ha a dolog tulajdonosa ismeretlen, a felszólítást a helyben szokásos módon kell közzétenni (pl.: hirdetőtábla, helyi ingyenes újságban való közzététel).


(20)  Ha a dolog tulajdonosa az eltávolítást követő 3 hónapon belül nem jelentke-zik, a  dolgot  a    közterületi    reklámhasznosító    szervezet    értékesítheti.  Ha  az értékesítés eredménytelen volt, a közterületi reklámhasznosító szer-vezet a reklámhordozót megsemmisítheti.


7. §


(1)    Olyan reklámhordozó közterületen történő létesítéséhez, amelyhez a jelen rendelet szerint közterület-használati szerződés megkötése szükséges – az egyéb jogszabályi feltételek megléte esetén is – csak akkor adható építési engedély, illetve tulajdonosi hozzájárulás, ha, a kérelmező a létesítési lehetőséget a közterületi reklámhasznosító szervezet nyilatkozatával igazolja.


(2)     Az (1) bekezdésben előírt nyilatkozattal a közterületi reklámhasznosító szervezet díj megfizetése ellenében arra vállal kötelezettséget, hogy amennyiben a nyilatkozat keltétől számított 90 napon belül a közterület-használati szerződés megkötésének jogszabályi előfeltételei hiánytalanul előállnak, úgy a nyilatkozatban meghatározott reklámhordozó létesítéséhez szükséges közterület-használati  szerződést a kérelmezővel megköti. Ezen díj mértéke a 2. sz. melléklet 1. pontjában határozott közterület-használati díj 30 napi tételének 30 %-a, ha a közterület használati igénylés 30 napra, vagy annál hosszabb időre történik. Amennyiben a kérelmező 30 napnál rövidebb időre kíván szerződést kötni, nem kell külön díjat fizetnie. [3]


(3)     Amennyiben a közterület-használati szerződés megkötésére bármilyen, a kérelmező érdekkörében felmerülő okból – beleértve azt is, ha a jogerős építési engedély, illetve a tulajdonosi hozzájárulás kiadására részben vagy egészben a kérelmező érdekkörében felmerülő okból – nem kerül sor a (2) bekezdésben rögzített időtartamon belül, úgy a (2) bekezdésben meghatározott díj nem követelhető vissza.


8. §

A hirdetmények közzétételének és eltávolításának szabályai


(1)    Az idejét múlt hirdetményt egyetemleges kötelezettekként a hirdetmény közzétevőjének és annak, akinek az érdekében a kihelyezés történt 15 napon belül el kell távolítania.


(2)    Idejét múltnak minősül minden olyan hirdetmény, amely meghatározott időpont(ok)hoz, évszakokhoz kapcsolódó eseményekről, rendezvényekről, akciókról, stb. nyújt tájékoztatást, vagy amelynek információ tartalma az idő múlása következtében aktualitását és célját vesztette és ez a hirdetmény tartalmából nyilvánvalóan megállapítható.


(3)    Az idejét múlt hirdetményt a Közterület-felügyelet a kötelezett(ek) részére kiadott, a hirdetmény eltávolítására vonatkozó felszólításban megjelölt 15 napos határidő eredménytelen elteltét követően a hirdetmény közzétevőjének és a reklámozónak az egyetemleges költségviselése mellett és veszélyére eltávolíttathatja. A közterületi reklámhasznosító szervezet adatszolgáltatással segíti a Közterület-felügyelet ezen tevékenységét.


9. §[4]


………………


10. §


Záró rendelkezések


(1) Azon reklámhordozókra vonatkozóan, amelyek a jelen rendelet hatályba lépésekor már ténylegesen léteznek, a rendelet által előírt közterület-használati szerződést a rendelet hatályba lépését követő 2 hónapon belül a hirdetmény közzétevőjének meg kell kötnie a közterületi reklámhasznosító szervezettel. Ennek elmulasztása esetén a reklámhordozót a 6. § (17) bekezdése szerint el kell távolítani. Az ilyen reklámhordozó közterülethasználatáért a hirdetmény közzétevője ezen időtartamokra, illetve az eltávolítás időpontjáig a jelen rendelet szerinti közterület-használati díjnak megfelelő mértékű használati díjat köteles megfizetni a közterületi reklámhasznosító szervezet részére.


(2)    Jelen rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a közterületek rendeltetéstől eltérő használatáról szóló, többször módosított 25/2000. (IX.20.) KT számú rendelet 1. § (1) bekezdéséből a „..,a reklámtevékenységgel” szövegrész, a 2. § 1. pontja , 7. § (4) bekezdése, 11. §-a, valamint 1. számú mellékletének 3.) pontja.


(3)    Jelen rendelet hatálybalépésével egyidejűleg a közterületek rendeltetéstől eltérő használatáról szóló, többször módosított 25/2000. (IX.20.) KT. számú rendelet 16. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

         

„16. § (1) Szabálysértést követ el és 30.000 Ft-ig terjedő pénzbírsággal sújtható, aki megszegi a rendelet 3. § (1) bekezdésében foglaltakat.


          (2) Az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértés elkövetőjével szemben a közterület-felügyelő 10.000 Ft-ig terjedő helyszíni bírságot szabhat ki.”


(4)    Jelen rendelet hatálybalépésével egyidejűleg a közterületek rendeltetéstől eltérő használatáról szóló, többször módosított 25/2000. (IX.20.) KT számú rendelet 1. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki: „A reklámhordozók és hirdetmények elhelyezésének, közzétételének szabályozásáról és engedélyezéséről külön rendelet rendelkezik.”


(5)    A közterületek rendeltetéstől eltérő használatáról szóló, többször módosított 25/2000. (IX.20.) KT sz. rendelet szerinti közterület-használati megállapodás megléte nem mentesít a jelen rendelet előírásainak betartása alól.


(6)    Jelen rendelet kihirdetése napján lép hatályba, kihirdetéséről Gyöngyös Város Jegyzője gondoskodik.


Gyöngyös, 2005. október 24.



Hiesz György s.k.                                                 Dr. Kozma Katalin s.k.

                                     polgármester                                                                    jegyző





Az 58/2005. (XII.19.)KT. számú rendelet 2005. december 19-én lépett hatályba.

A 10/2012.(III.30.) önkormányzati rendelet 2012. április 15-én lép hatályba.




1. sz. melléklet

A TERÜLETI KATEGÓRIÁK


I. övezet:


/Városközpont/



- Koháry u. - Kossuth Lajos u. - Szent Bertalan u. - Eszperantó u. - Batthyány

tér - Puskin u. - Alkotmány u. által határolt terület.



Az I. övezetbe tartoznak az övezetet határoló közterületek térfalai és az azokról nyíló ingatlanok is.




II. övezet:




-       A város I. övezeten kívüli területe.


2. számú melléklet


KÖZTERÜLET-HASZNÁLATI  DÍJTÉTELEK


1.) Reklámhordozók


I. Reklámövezet


Reklámfelület-nagyság

Ft/m2/nap


1 m2 alatti reklámfelület

30

1-3 m2 közötti reklámfelület

35

3 m2 feletti reklámfelület

40



A díjszámítás szempontjából minden megkezdett m2 egész négyzetméternek számít.


II. Reklámövezet


Reklámfelület-nagyság

Ft/m2/nap


1 m2 alatti reklámfelület

25

1-3 m2 közötti reklámfelület

35

3  m2 feletti reklámfelület

30


A díjszámítás szempontjából minden megkezdett m2 egész négyzetméternek számít.


Az 5. § (15) bekezdés a) pontjában meghatározott méreteken felül minden megkezdett 0,1 m2  után 20 Ft/nap közterület-használati díj fizetendő, azzal, hogy cégér esetében a szélesség-magasság, szélesség-mélység, magasság-mélység külön felületként kezelendő.


2.) Hangreklám, vetített reklám


1500 Ft/óra sugárzási idő (A díjszámítás szempontjából minden megkezdett óra egész órának számít)


A fenti 1-2.) pontokban feltüntetett díjak az ÁFA-t nem tartalmazzák.[5]

[1]

Módosította az 58/2005.(XII.19.)KT. számú rendelet

[2]

Módosította az 58/2005.(XII.19.)KT. számú rendelet


[3]

Módosította az 58/2005.(XII.19.)KT. számú rendelet









[4]

Hatályon kívül helyezte a 10/2012.(III.30.) önkormányzati rendelet.

[5]

Módosította az 58/2005.(XII.19.)KT. számú rendelet