Gyöngyös Város Önkormányzata Képviselő-testületének 10/1993. (V.27.) önkormányzati rendelete

A városi címer és zászló alapításáról és használatának rendjéről

Hatályos: 1993. 05. 27- 2020. 10. 31

Gyöngyös Város Önkormányzata Képviselő-testületének 10/1993. (V.27.) önkormányzati rendelete

A városi címer és zászló alapításáról és használatának rendjéről

1993-05-27-tól 2020-11-01-ig

Gyöngyös Város Képviselő-testületének

a városi címer és zászló alapításáról és használatának rendjéről szóló

10/1993.(V.27.) önkormányzati rendelete

Gyöngyös Város Képviselőtestülete az 1990. évi LXV. törvény 1. § (6) bekezdésének a.) pontjában biztosított jogkörében eljárva, valamint a fegyveres biztonsági őrségről, a természetvédelmi és mezei őrszolgálatról szóló 1997. évi CLIX. törvény és a közterület-felügyelők egyenruha ellátásáról, a felügyelői jelvényről és szolgálati igazolványról szóló 46/1999.(XII.8.)BM. számú rendelet helyi végrehajtására, az Önkormányzat jelképeiről és azok használatának rendjéről az alábbi rendeletet alkotja:

Gyöngyös város jelképei

A város jelképei, mint a település történelmi múltjára utaló díszítő szimbólumok: a címer és zászló.

A címer leírása

A város címere:

Egyszer vágott, csücskös talpú címerpajzs, melynek mázai:

a pajzstalp zöld (mely szín nemzetközi szabvány szerinti jelölése RAL 6010),
a pajzsderék és pajzsfő (a nemzetközi szabványban RAL 5017 jellel azonosított) kék.

A pajzsderékon jobbra futó fekete farkas (RAL 9017 jellel azonosítva).

A pajzsfő elején arany, nyolcágú csillag. Az arany váltószíne a RAL 1023 jelű sárga.

A pajzsfő végén emberarcú holdsarló van. Az ezüst váltószíne a RAL 9016 jelű fehér.

A címerpajzsot arany színű barokk inda veszi körül. Váltószíne ugyancsak a RAL 1023 jelű sárga.

A címer használatának köre és szabályai

(1) A város címerét – mint díszítő és utaló jelképet – használni lehet:

a.) a város körpecsétjén, amely a pecsétnyomó, illetőleg gumibélyegző. A pecsétnyomó legkisebb átmérője 40 mm, a gumibélyegző legnagyobb átmérője 35 mm, megfelelő körirattal ellátva;

b.) a város zászlaján és annak változatain;

c.) a Képviselőtestület szerveinek, a polgármesternek, alpolgármesternek, jegyzőnek készített levélpapírok fejlécén, illetve borítékján;

d.) a Képviselőtestület által kiadott díszokleveleken, emléklapokon, kitüntető, vagy emlékérmeken;

e.) a Városháza épületének bejáratánál, tanácskozótermében és más protokolláris célt szolgáló helyiségeiben;

f.) az Önkormányzat intézményei bejáratánál és vezetőinek irodáiban,

g.) az Önkormányzat és szervei által megjelentetett, a település életével foglalkozó kiadványokon, meghívókon, emléktárgyakon,

h.) a város címerét a közterület-felügyelők és a mezőőrök az egyenruha bal felső karján, karjelzésként viselhetik.

(2) A város címerével ellátott körpecsét az Önkormányzat és más bel-, illetve külföldi önkormányzatok közötti kapcsolatokban protokolláris célból, illetőleg szerződések, megállapodások hitelesítésekor, valamint az Önkormányzat belső működésével és szervezeti felépítésével kapcsolatos rendelkezések, kitüntető oklevelek hitelesítésekor használható.

(3) A város címerével ellátott körpecsét hatósági eljárás során nem alkalmazható.

4. §*^[1]

(1) A 3. § (1) bekezdésének g.) pontjában meghatározottakon kívül más természetes személy, jogi személy, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság a város címerét védjegyelemként, illetőleg az általa készített kiadványokon, vagy jellegzetes termékeken használni csak az önkormányzat engedélye alapján jogosult.

(2) Méltatlan tárgyakon tilos a címert alkalmazni- A címer használatát, alkalmazását vagy előállítását nem szabad engedélyezni, a kiadott engedélyt pedig vissza kell vonni, ha a használat vagy forgalomba hozatal módja vagy körülményei a várost, vagy a város lakosságának jogait vagy jogos érdekeit sérti.

(3) A kiadott engedélyt vissza lehet vonni, ha a felhasználó e rendeletben vagy a részére kiadott engedélyben meghatározott feltételeket, előírásokat megsérti, illetőleg a megállapított határidőre kötelezettségeinek nem tesz eleget.

(4) A címer használatával kapcsolatos ügyekben első fokon a polgármester dönt, határozata ellen a Képviselő-testülethez lehet fellebbezéssel élni.

(1) A címer használatára vonatkozó kérelemnek tartalmaznia kell:

a kérelmező megnevezését, címét;
a címerhasználat célját;
az előállítani kívánt mennyiséget (darabszámot);
a címer előállításának anyagát;
terjesztés, illetve forgalomba-hozatal esetén ennek módját;
a használat időtartamát;
a címerrel díszítendő tárgy mintapéldányát (rajzát, fényképmásolatát, stb.);
a felhasználásért felelős személy megnevezését.

(2) A címer használatára vonatkozó engedélynek tartalmaznia kell:

az engedélyes megnevezését és címét;
az előállítás anyagát;
az engedélyezett felhasználás célját;
az előállításra engedélyezett mennyiséget;
a felhasználás idejét, illetőleg az engedélyek érvényességének időtartamát;
a terjesztés, a forgalomba-hozatal módjára vonatkozó esetleges kikötéseket;
a címer felhasználásáért felelős személy megnevezését;
……*.^[2]

(3) A kiadott engedélyekről a Polgármester Hivatal nyilvántartást vezet.

(4) ………..*^[3]

(1) A város címerének kicsinyítése csak olyan mértékű lehet, hogy az ne sértse a hiteles ábrázolást.

(2) Amennyiben nincs lehetőség a város címerének eredeti színeiben való ábrázolására, akkor az csak a hordozó tárgy anyagának (fém, fa, bőr, kerámia, stb.) színében, de a heraldika általános szabályinak és színjelzéseinek megtartásával történhet.

A zászló leírása

(1) A zászlólap – arányában a zászlórúd felől nézve 1:2 arányú téglalap – zöld színű, középen a város címerével, amelyet a város nevét feltüntető felirat boltoz a zöld mezőben aranyhímzéssel. A zászlólap vége arannyal rojtozott.

(2) A város zászlója esetében az arányt meghatározó téglalap rövidebb oldala 1 méter.

A zászló használata

(1) A zászló lobogó formájában is használható, a zászló (lobogó), vagy annak méretarányos változatai használhatók:

hivatalos állami ünnepek alkalmával a Magyar Köztársaság zászlójával együtt;
a város életében jelentős események, ünnepségek és rendezvények alkalmából más hivatalos zászlóval (zászlókkal) együtt;
a Képviselőtestület ülései alkalmával önállóan, az ülés helyszínén;
nemzeti, illetőleg megyei gyászesemény alkalmával a fekete zászlóval együtt, félárbócra eresztve;
minden, a várossal összefüggő, vagy az Önkormányzat részvételével rendezett eseményen.

(2) A zászló előállításának engedélyezésére a címerre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

A jogosulatlan használat