Szőlősgyörök Község Önkormányzat Képviselő-testületének 8/2018.(IX.27.) önkormányzati rendelete

az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás és a vagyonhasznosítás szabályairól

Hatályos: 2018. 09. 28 - 2021. 03. 11

Szőlősgyörök Község Önkormányzat Képviselő-testületének 8/2018.(IX.27.) önkormányzati rendelete

az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás és a vagyonhasznosítás szabályairól

2018.09.28.

Szőlősgyörök Község Önkormányzat Képviselő-testülete Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 41. § (4) bekezdésében, 109. § (4) bekezdésében és 143. § (4) bekezdés i) pontjában, a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 3. § (1) bekezdés 6. pontjában, 5. § (2) bekezdés b) és c) pontjában, 11. § (16) bekezdésében, az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 97. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés e) pontjában és a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX törvény 107. §-ban meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

I. Fejezet

1. A rendelet hatálya

1. § (1) E rendelet hatálya kiterjed Szőlősgyörök Község Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat) tulajdonában lévő, valamint a tulajdonába kerülő

· ingatlanokra, ingóságokra, vagyonértékű jogokra és követelésekre,
· gazdasági társaságokban az önkormányzatot megillető társasági részesedésekre, a társasági jogokat megtestesítő értékpapírokra, pénzvagyonra
(2) E rendelet hatálya nem terjed ki az Önkormányzat tulajdonában lévő ház ingatlanok elidegenítésére, a közterületek használatára és a Temető használatára. Ezekre az önkormányzat külön rendeletet alkot.

2. Értelmező rendelkezések

2. § E rendelet alkalmazásában:

1. Bruttó érték: a vagyontárgy forgalmi adóval növelt értéke;

2. Értékpapír: a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény 5. § (1) bekezdésében felsorolt értelmező rendelkezések alkalmazásával valamennyi önkormányzati vagyoni jogot vagy követelést megtestesítő papír, tekintet nélkül annak fizikai alakjára. Így különösen: a váltó, a kötvény, a részvény, a kincstárjegy, a letéti jegy, a vagyonjegy, a közraktárjegy, a kárpótlási jegy, a befektetési jegy, a szövetkezeti üzletrész;

3. Forgalmi érték: e rendelet szempontjából a forgalmi érték nettó módon (ÁFA nélkül) értendő;

4. Forgalmi értékbecslés: ingatlan esetében értékhatártól függően ingatlanforgalmi szakértői, vagy ingatlan értékbecslői vélemény, ingó esetében tárgyszakértői vélemény;

5. Forgalomképesség: vagyonnak, vagyontárgynak olyan jogi jellege, ami polgári jogi jogügylet szabad tárgya lehet;

6. gazdálkodó szervezet: a polgári perrendtartásról szóló törvény szerinti gazdálkodó szervezet;

7. Ingatlan vagyon: az ingatlan-nyilvántartásáról szóló 1997. évi CXLI. tv. 11. §, 12. §, 13. §.-okban meghatározottak;

8. Ingó vagyon: mindaz a vagyon, ami nem minősül ingatlannak;

9. Kedvezményes átruházás, elidegenítés: a vagyon olyan értéken történő átruházása, amely egyébként a polgári jogi szabályok szerint a szerződés feltűnő értékaránytalanság címén történő megtámadását tenné lehetővé;

10. Korlátozottan forgalomképes vagyon: a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény (továbbiakban: nemzeti vagyontörvény) 1. § (2) bekezdés a) pontja hatálya alá és nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonba nem tartozó azon nemzeti vagyon, amelyről törvényben, vagy a helyi önkormányzat rendeletében meghatározott feltételek szerint lehet rendelkezni;

11. Meghatalmazott: olyan természetes, illetve jogi személy, vagy jogi személyiséggel nem rendelkező egyéb szervezet, amely a jogosult által kiállított, a Ptk. 6:15 - 6:17. §-ban leírt feltételeknek megfelelő meghatalmazással rendelkezik;

12. Tagsági részesedést megtestesítő vagyoni értékű jog: a közhasznú társasági üzletrész, korlátolt felelősségű társasági üzletrész;

13. Törzsvagyon: a nemzeti vagyontörvény 5. § (2) bekezdésében meghatározott fogalom szerint;

14. Üzleti vagyon: a nemzeti vagyon azon része, amely nem tartozik az önkormányzati törzsvagyonba;

15. Vagyon egyéb módon történő hasznosítása: a nemzeti vagyon bármely – a tulajdonjog átruházását nem eredményező – módon, jogcímen történő átadása, átengedése, a vagyonkezelésbe adást, valamint a haszonélvezeti jog alapítást ide nem értve. A nemzeti vagyon hasznosítására vonatkozó szerződés csak természetes személlyel, vagy átlátható szervezettel köthető;

16. Vagyonhasznosítás: a vagyontárgy használatba, bérbe, haszonbérbe adása, értékesítése, vállalkozásba történő bevitele, vagyonkezelésbe adása;

17. Vagyoni értékű jog: minden olyan jog, ami pénzben kifejezhető vagyoni értékkel bír, és önálló forgalom tárgya lehet, beleértve a 2. pontban foglaltakat is;

18. Vagyonleltár: az Önkormányzat tulajdonában a költségvetési év zárónapján meglevő vagyon állapota szerinti kimutatása. Célja az önkormányzati vagyon számbavétele értékben és mennyiségben;

II. Fejezet

Az önkormányzat vagyona, a vagyonnal való rendelkezés

3. § (1) A vagyon használója a rendelet 25. § (1) bekezdésben meghatározott szervezetek.

(2) Az önkormányzat vagyona az önkormányzat tulajdonában lévő nemzeti vagyonból áll, beleértve a vagyoni értékű jogot, az önkormányzatot megillető követelést, valamint az önkormányzatot terhelő tartozást.

(3) Az önkormányzati vagyon törzsvagyonból és üzleti vagyonból áll, a nemzeti vagyontörvényben meghatározottak szerint.

2. A forgalomképtelen törzsvagyon feletti rendelkezési jog gyakorlása

4. § (1) A törzsvagyon körbe tartozik a nemzeti vagyontörvényben meghatározottakon túl:

· a köztemető,
· azon ingatlanok, amelyeket a Képviselő-testület egyedi döntéssel a törzsvagyon körbe sorol.
(2) A törzsvagyon részei:
a) forgalomképtelen vagyontárgyak:
o aa) az önkormányzat kizárólagos tulajdonában lévő vagyontárgyak,
o ab) nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyon.
b) korlátozottan forgalomképes vagyontárgyak;
(3) Az önkormányzati törzsvagyontárgyak jegyzékét a rendelet 1. számú melléklete tartalmazza.
(4) A forgalomképtelen vagyon elidegenítésére kötött szerződés semmis. A forgalomképtelen vagyon nem idegeníthető el, jogszabályon alapuló használati jog vagy szolgalom kivételével nem terhelhető meg, azon osztott tulajdon nem létesíthető.

5. § (1) A forgalomképtelen vagyon elsősorban határozott idejű bérlettel, vagy eseti - egyszeri vagy többszöri visszatérő és előre meghatározható időtartamra vonatkozó - bérleti vagy használati szerződéssel hasznosítható.

Használati szerződésnek minősül az olyan megállapodás is, amely során a használó vállalja az önkormányzati tulajdonú vagyontárgy felújítását, és folyamatos jó karban tartását a használat fejében.
(2) A forgalomképtelen vagyon hasznosítása során gondoskodni kell a vagyontárgyak hasznosítására vonatkozó megállapodások, szerződések megkötéséről, valamint tulajdonosi jognyilatkozatok megtételéről.
(3) A forgalomképtelen, valamint a korlátozottan forgalomképes törzsvagyont érintő koncessziós pályázat, vagy vagyonkezelési jog átadására vonatkozó, továbbá közszolgáltatási szerződés megkötésére irányuló pályázat kiírásáról és elbírálásáról a képviselő-testület dönt.
(4) A forgalomképtelen vagyon 12 hónapot meg nem haladó hasznosításáról (használatáról, bérbe- és haszonbérbe adásáról) a polgármester, a 12 hónapot meghaladó hasznosításáról a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel dönt.

3. A korlátozottan forgalomképes vagyon feletti rendelkezési jog gyakorlása

6. § (1) E rendeletben meghatározott korlátozottan forgalomképes vagyontárgyak megszerzéséről, bérleti vagy használati jogának átengedésről, bármely megterheléséről – hitel biztosítékaként fedezetbe adást kivéve – vagy gazdasági társaságba való beviteléről a képviselő-testület határoz.

(2) Önkormányzati vagyonhasználó gondoskodik - értékhatárra tekintet nélkül - a korlátozottan forgalomképes vagyontárgy bérbe vagy használatba adásáról.

(3) Minden olyan esetben, amikor hatályos jogszabályok, vagy az önkormányzat megkötött szerződései alapján más jogi vagy természetes személy hozzájárulása szükséges a jogügylet érvényes létrejöttéhez, úgy a hozzájárulás beszerzéséről a polgármester gondoskodik.

(4) A korlátozottan forgalomképes vagyon körébe tartozó ingatlanok cseréjéről, más önkormányzatnak és szervnek történő átadásáról, a vagyonkezelői jog átadásáról a képviselő-testület esetenként - a vagyon jellege szerint illetékes bizottság véleményezését követően - minősített szótöbbséggel dönt.

Az üzleti vagyon feletti rendelkezési jog gyakorlása

7. § (1) Üzleti vagyon mindazon vagyon, amely nem tartozik a törzsvagyonba, és a rendelet 2. számú mellékletében található, valamint az önkormányzat tulajdonában lévő értékpapír.

(2) Az üzleti vagyon tárgyai közé tartozó vagyonból

· a nem kötelező közszolgáltatást nyújtó önkormányzati költségvetési szerv működéséhez szükséges vagyon;
· állami szerv ingyenes használatába adott vagyon mindaddig nem idegeníthető el, amíg az adott feladat ellátását szolgálja, kivéve, ha az elidegenítés a feladatot ellátó, átvállaló részére történik.
(3) Forgalomképes ingatlan legfeljebb 12 havi (1 alkalommal további 1-szer 12 hónapra meghosszabbítható) átmeneti hasznosításáról, rendkívül indokolt esetben a polgármester dönt. Az átmeneti hasznosítás az üresen álló, nem hasznosuló vagyontárgyak állagmegóvását, és az ingatlan-vagyonból bevétel szerzését szolgálja.
(4) A vagyontárgy elidegenítéséről, vagy egyéb módon történő hasznosításáról szóló jelen rendeletben meghatározott döntési jog alatt az elidegenítésre, használatra történő kijelölést, a pályázat kiírását, valamint a szerződés-tervezet jóváhagyását kell érteni, a pályázatokra vonatkozó speciális, e rendeletben szabályozott feltételek megtartása mellett.

4. Vagyontárgyak értékesítése

8. § (1) Vagyontárgyat visszterhesen hasznosítani – a jogszabályban és a (2) bekezdésben foglalt kivételekkel – versenyeztetési eljárás keretében, a Versenyeztetés szabályai részben leírtak megfelelő alkalmazásával lehet.

(2) Az (1) bekezdéstől eltérően a mindenkori költségvetési törvényben meghatározott értékhatár alatt nem kell versenyeztetési eljárást lefolytatni

· telek-kiegészítésként (pl. telekhatár-rendezés) történő értékesítés;
· ingatlanok cseréje;
· kétszeri eredménytelen versenyeztetés (a versenyeztetés során megadott vételáron);
· osztatlan közös tulajdon megszüntetése;
· adott vagyontárgynak a jogszabályon vagy szerződésen alapuló elővásárlási jog jogosultja részérő értékesítése;
· kisajátításnál csere ingatlan biztosítása;
· idegen tulajdonú al-és felépítmények alatti földterület hasznosítására, vagy idegen tulajdonú földterületen lévő al- és vagy felépítmények hasznosítására;
· állami feladatot ellátó állami szerv elhelyezésére;
· ha a hasznosítandó ingatlan közérdekű célt és az önkormányzat által ellátott oktatási, kulturális, egészségügyi és szociális feladat megoldását szolgálja, vagy más önkormányzati feladatellátást szolgál, és e feladatellátás érdekében a feladat átvételére megállapodás készül;
· jogszabályi rendelkezés vagy szerződés alapján elővásárlási vagy elő bérleti vagy elő haszonbérleti jogosultsággal rendelkező részére történő vagyonhasznosítás esetén.

5. Az önkormányzati vagyon ingyenes, vagy kedvezményes átengedése

9. § (1) Az önkormányzati vagyon tulajdonjogát ingyenesen átruházni csak jogszabályban meghatározott esetekben és feltételekkel lehet a Képviselő-testület döntésével.

(2) Az önkormányzati vagyon ingyenesen kizárólag közfeladat ellátása céljából, a közfeladat ellátásához szükséges mértékben hasznosítható, valamint adható vagyonkezelésbe törvényben meghatározott feltételekkel, a Képviselő-testület döntésével.

(3) A képviselő-testületi előterjesztésnek tartalmaznia kell különösen a vagyontárgy pontos megnevezését, azonosító adatait, az ingyenes használatba/tulajdonba adás részletes indoklását, az ellátandó közfeladat pontos megnevezését, jogszabályi hivatkozással együtt.

(4) Az ingyenes használat biztosítása során az önkormányzatnak fizetési kötelezettsége nem keletkezhet.

6. Versenyeztetés szabályai

10. § (1) Önkormányzati vagyontárgy értékesítése, hasznosítása a rendelet hatálya alatt ajánlatkérés, pályáztatás vagy árverés útján lehetséges, a Vagyontárgyak értékesítése(8 §) részben jelzett kivételek figyelembe vételével.

(2) Az (1) bekezdés alapján kiírt ajánlatkérés, pályáztatás vagy árverés útján történő hasznosítási eljárás megkezdését követő 3 (három) napon belül tájékoztatót kell megjeleníteni az önkormányzat honlapján az eljárásról. A tájékoztatóban közzé kell tenni az eljárás tárgyát, az ajánlattételre felkért ajánlattevők nevét és címét, valamint az eredményhirdetés várható dátumát, az ajánlatkérő e-mail címét, vagy telefonszámát.

(3) Az eljárás befejezését követően 5 (öt) napon belül ajánlatkérő az önkormányzat honlapján közzéteszi az eredményhirdetést.

(4) Az ajánlatkérő az ajánlatok tartalmát a pályázat lezárásáig, a döntéshozatalig titkosan kezeli, tartalmukról felvilágosítást sem kívülállóknak, sem pályázaton résztvevőknek nem adhat.

(5) A ajánlatkérő a vagyontárgy jellegéből adódóan értékesítése során jogosult beépítési kötelezettséget, elidegenítési és terhelési tilalmat, valamint a kötelezettségnek teljesítésének biztosítására kötbért és visszavásárlási jogot előírni. Az ezzel kapcsolatos döntéseket a Képviselő-testület hozza meg.

(6) A ajánlatkérő az ajánlatkérésben, vagy a pályázati felhívásban a benyújtási határidő időpontját úgy kell, hogy meghatározza, hogy a város honlapján való megjelenéstől számított legalább 15 naptári nap az ajánlattevők részére rendelkezésre álljon.

11. §

Ajánlatkérés

(1) Ajánlatkérés esetén nincs pályázati felhívás (kiírás, eredményhirdetés).
(2) Az ajánlatkérőnek azonos feltételek biztosításával legalább három személytől (szervtől) kell ajánlatot kérnie. Az ajánlattételre felkért ajánlattevők listáját, valamint az ajánlatkérés során a döntéshozatal módját a Képviselő-testület határozatban állapítja meg.
(3) Az ajánlatkérő csak a legfontosabbnak tartott feltételeket határozza meg, a részletes feltételek meghatározását az ajánlattevőtől várja.
(4) Az ajánlatok beérkezése után szabad tárgyalás keretében az ajánlatok korlátlanul változtathatók, nincs ajánlati kötöttség.
(5) Az ajánlatkérő a legkedvezőbb ajánlattevővel köt szerződést. Ha egyik ajánlatot sem tartja megfelelőnek, újabb ajánlatot kér, vagy a pályázati kiírás mellett dönt. Az eredményről valamennyi ajánlattevőt közvetlenül kell tájékoztatni.

12. §

Pályáztatás

(1) A vagyongazdálkodási tervben eladásra megjelölt ingatlanokat évente legalább egyszer, a tervben megjelölt eladási áron meg kell hirdetni a helyben szokásos módon, és kivonatos formában legalább egy országos hatáskörrel rendelkező ingatlanhirdetési felületen.
(2) Az eladásra megjelölt ingatlanokról szóló kivonatos hirdetésnek az alábbiakat kell tartalmaznia:
· az ingatlan nyilvántartási adatait (helyének meghatározása (cím, helyrajzi szám), terület, művelési ág, tulajdoni hányad) és;
· az ingatlan eladási árát és;
· az ajánlattételi határidőt és;
· az pályázati kiírás elérésének módját, kapcsolattartási információkkal együtt.
(3) A pályázati felhívások kötelező tartalmi elemei:
· ingatlan tulajdonosának neve, címe, elérhetősége, valamint a pályázat lefolytatójának neve címe elérhetőség;
· ingatlan helyének meghatározása (cím, helyrajzi szám);
· az ingatlan helyszínrajza;
· ingatlan területe;
· ingatlan minimális értéke;
· az ajánlattételi határidő és az ajánlattétel helye;
· a lezárt, pályázatokat tartalmazó borítékok felbontására vonatkozó szabályokat;
· ingatlan megtekinthetőségének lehetőségei;
· a vételár kifizetésének végső határideje, módját;
· a pályázat benyújtására, tartalmára vonatkozó előírásokat;
· a pályázaton való részvétel biztosítéki előírásait;
· a pályázat módosítására, visszavonására vonatkozó előírásokat;
· a pályázat érvénytelenségére vonatkozó előírásokat;
· a pályázattal kapcsolatos információk, dokumentációk elérésének meghatározása;
· az ajánlattétel kötelező elemei;
· egyéb, a ajánlatkérő által fontosnak tartott feltételeket (pl. a pályázó hozzájárulását a pályázat körében személyes adatainak kezeléséhez; nyilatkozat a pályázati felhívásnak való maradéktalan megfelelésről, stb.).
(4) Amennyiben egy időben egy ajánlatot nyújtottak be a polgármester az alábbiak szerint köteles eljárni:
a) amennyiben a benyújtott ajánlat megegyezik a meghirdetett árral, vagy annál magasabb azt beterjeszti a Képviselő-testület soron következő ülésére;
b) amennyiben a benyújtott ajánlat kisebb a meghirdetett árnál, tájékoztatja a Képviselő-testületet a beérkezett ajánlatról és a Képviselő-testület dönt, hogy
§ ba) az ajánlatot elutasítja;
§ bb) új értékbecslés készítését írja elő, amelyben meghatározott értékén árverésre bocsájtja az ingatlant.
(5) Amennyiben több ajánlat kerül benyújtásra
a) azonos ajánlatok esetében a polgármester árverési eljárást tart az ajánlatadók között, amelynek eredményéről a Képviselő-testület dönt,
b) eltérő ajánlatok esetében az ajánlatokat a Képviselő-testület el kell terjeszteni, aki
§ ba) dönt a beérkezett ajánlatokról,
§ bb) árverési eljárás lefolytatására utasítja a polgármestert.

13. §

A pályázatok értékelése

(1) A pályázatokat a polgármester által kijelölt bírálóbizottság értékeli formai, tartalmi, megfelelőségi szempontból.
(2) A bírálóbizottság állapítja meg az ajánlatok érvényességét, érvénytelenségét.
(3) Érvényes az ajánlat, amely mind formai, mind pedig tartalmi követelményit tekintve mindenben megfelel a pályázati kiírásban foglaltaknak.
(4) Nem lehet a pályázatokat értékelő bírálóbizottság tagja az a személy, aki az ajánlatot benyújtó ajánlattevőnek:
· a Ptk.ban rögzítettek szerint közeli hozzátartozója;
· munkaviszony alapján közvetlen felettese vagy beosztottja;
· szerződéses jogviszony keretében foglalkoztatója;
· ha az ajánlattevő jogi személy vagy gazdasági társaság, annak tulajdonosa, résztulajdonosa, vezető állású alkalmazottja;
· akitől a pályázat elfogulatlan értékelése, bírálata bármely okból fogva nem várható el.
(5) A (4) bekezdésben való okok fennállásáról a bírálóbizottság tagja haladéktalanul köteles értesíteni az ajánlattevőt.
(6) Érvénytelen az ajánlattevő ajánlata, amennyiben:
· olyan ajánlattevő nyújtotta be, aki nem jogosult részt venni a pályázaton;
· az ajánlatot a kiírásban meghatározott, illetve a szabályszerűen meghosszabbított határidő után nyújtották be;
· az ajánlat nem felel meg a pályázati kiírásban, a jogszabályokban foglalt előírásoknak;
· biztosítékadási kötelezettség esetén a biztosítékot az ajánlattevő nem bocsátotta, vagy nem az előírtaknak megfelelőn bocsátotta az ajánlatkérő rendelkezésére;
· az ajánlati árat nem egyértelműen határozza meg, vagy más ajánlathoz, illetve valamely feltételhez köti.
(7) Érvénytelen ajánlatot úgy kell tekintetni, mintha az érintett ajánlattevő nem tett volna ajánlatot az adott pályázati eljárás keretében.

14. § (1) Eredménytelen a pályázat, ha

· a benyújtási határidőig egyetlen ajánlat sem érkezett;
· a beérkezett ajánlatok egyike sem felel meg a pályázati felhívás követelményeinek, vagy más – a pályázatra vonatkozó – további előírásnak;
· az ajánlatkérő valamely ajánlattevőnek a pályázat tisztaságához fűződő, vagy a többi pályázó érdekeit egyébként súlyosan sértő cselekménye miatt a pályázat érvénytelenítése mellett döntött;
· az ajánlatkérő élt azon jogával, hogy új pályázat kiírását rendelje el;
· ha az ajánlatkérő él azon jogával, hogy a pályázatot indokolás nélkül eredménytelennek nyilvánítsa, vagy a pályázati felhívást – az ajánlatok benyújtására nyitva álló határidő lejártáig – jogkövetkezmények nélkül visszavonja.
(2) Amennyiben az (1) bekezdés szerint lett eredménytelen a pályázati eljárást – kivéve az (1) bekezdés utolsó pontja szerinti esetet -, a hirdetést az önkormányzat honlapján ismételt benyújtási határidő biztosításával meg kell ismételni.
(3) Amennyien a (2) bekezdés szerinti megismételt pályázati eljárás eredménytelenül zárul le, úgy az önkormányzat a honlapján határidő megadása nélkül folyamatosan hirdeti az ingatlanokat értékesítésre. A hirdetésben ez esetben meg kell jelölni, hogy korábban kettő esetben eredménytelenül zárult le a pályáztatási eljárást.

15. §

Vételár megfizetése

A vételár megfizetésének módját az ajánlatkérő az értékesítési feltételekkel egy időben határozza meg.

16. § Önkormányzati vagyontárgy bérbeadás útján történő értékesítésekor a közterületek bérbeadásának szabályait meghatározó önkormányzati rendelet előírásai az irányadóak.

7. Az árverés

17. § (1) Amennyiben az árverésre

· a 12. § (4) bekezdés bb) pontja alapján kerül sor, az árverési hirdetményt az árverési eljárást megelőzően legalább 30 nappal korábban meg kell jelentetni a helyben szokásos módon, és legalább egy országos hatáskörrel rendelkező ingatlanhirdetési felületen,
· a 12. § (5) bekezdés a) pontja alapján kerül sor, nem kell hirdetményt közzétenni, kizárólag az ajánlatot benyújtókat kell az árverésre meghívni, a bontási eljárást követő 8 munkanapon belül,
· 12. § (5) bekezdés bb) pontja alapján kerül sor, nem kell hirdetményt közzétenni, kizárólag az ajánlatot benyújtókat kell az árverésre meghívni, a testületi határozathozatalt követő 15 napon belül.
(2) Az árverési hirdetmény tartalmát a vonatkozó jogszabályi előírásoknak megfelelően a polgármester készíti el.
(3) Árverési eljáráson az vehet részt, akinek nincs adó-, vagy bérleti díj tartozása az önkormányzat, vagy az önkormányzat tulajdonában lévő költségvetési szerv, gazdasági társaság felé, valamint az árverési minimum ajánlattételi ár 5%-át árverési előlegként az önkormányzat költségvetési számlájára az árverés időpontjáig befizette.
(4) A (3) bekezdésben jelzetteknek való megfelelést az ajánlattevőnek legkésőbb az árverés megkezdéséig igazolnia kell.
(5) Az árverésen személyesen vagy közokiratba, illetve teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt meghatalmazással lehet részt venni.
(6) Az árverésen az vehet részt, aki személyazonosságát, jogi személy esetén nyilvántartásba vételét hitelt érdemlően igazolta, gazdásági társaság esetén harminc napnál nem régebbi cégkivonatát bemutatta. Az iratok ellenőrzését jegyzőkönyvben kell rögzíteni.
(7) Az árverést legalább háromtagú bizottság folytatja le. A bizottság tagjai a polgármester vagy az által meghatalmazott személy, valamint a Fonyódi Polgármesteri Hivatal kettő köztisztviselője, akik maguk közül elnököt választanak.
(8) Az árverést a bizottság elnöke (továbbiakban: elnök) vezeti.
(9) Az elnök ellenőrzi a (3) – (6) bekezdésben elírtak teljesítését.
(10) Az elnök kizárja az árverésről, aki a (3) – (6) bekezdésben elírtakat nem teljesítette.
(11) Az elnök ismerteti az árverés szabályait, az ingatlan jellemzőit, a kikiáltási árat, a licitlépcsőt és válaszol az árveréssel, valamint az ingatlannal kapcsolatban feltett kérdésekre.
(12) Az árverésen az elnök, az árverési hirdetményben meghatározott, illetve hirdetmény nélküli eljárás esetén az eljárás megkezdésekor ismertetett licitlépcső figyelembevételével módosítja az ajánlati árat, amelyre az ajánlattevők egyértelmű jelzéssel jelzik, hogy elfogadják.
(13) Az árverés akkor ér véget, amikor már csak egyetlen ajánlattevő kívánja a megnevezett árat elfogadni.
(14) Amennyiben a (13) bekezdésben előírtak nem teljesülnek, az eljárás során nincs olyan, a licitlépcső figyelembevételével meghatározott ár, amelyet csak egy ajánlattevő fogad el, a legutolsó elfogadott ajánlat árat az elnök a licitlépcső 10%-ával emeli és folytatja az eljárást.
(15) Amennyiben a (14) bekezdés alapján sem jön létre, hogy csak egy ajánlattevő legyen, aki elfogadja a vételár összegét, úgy a polgármester Képviselő-testület elé terjeszti a legkedvezőbb ajánlatot adó ajánlattevők ajánlatát.
(16) Az árverésről jegyzőkönyv készül, melyet valamennyi résztvevő aláír.
(17) A befizetett árverési előleget a nyertes ajánlattevőt kivéve valamennyi ajánlattevőnek a Képviselő-testület döntését követő 8 napon belül vissza kell fizetni.
(18) A nyertes ajánlattevő által befizetett árverési előleg a vételárba beszámításra kerül.
(19) Amennyiben a nyertes ajánlattevő nem köti meg az önkormányzat által előírt időpontig az adásvételi szerződést, az általa befizetett árverési előleg nem jár vissza a részére.
(20) Eredménytelen az árverési eljárás:
· nem nyújtottak be érvényes ajánlatot vagy,
· a nyertes ajánlattevővel a szerződés nem jön létre.

8. Az önkormányzati vagyon nyilvántartása

18. § (1) Az önkormányzati vagyont a vagyonnyilvántartásban és a vagyonkataszterben tartjuk nyilván.

(2) A vagyonnyilvántartás rendszerét – figyelemmel a vonatkozó magasabb szintű jogszabályokra – a jegyző határozza meg.

(3) A vagyon-nyilvántartási feladatokat a jegyző, valamint a vagyonkezelők és a vagyont használó önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok vezető tisztségviselői látják el.

(4) A (3) bekezdésben meghatározottak kötelesek a rájuk bízott vagyont évente leltározni.

(5) A vagyonkezelők és a vagyont használó önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok vezető tisztségviselői évente kötelesek beszámolni a jegyző felé a rájuk bízott vagyonnal kapcsolatos változásokról, december 31-i állapot szerint a tárgyévet követő január 31. napjáig.

(6) Az önkormányzati vagyonleltárt tartalmazza az Önkormányzatot terhelő kötelezettségeket és az Önkormányzatot megillető követeléseket is.

19. § (1) Az Önkormányzat tulajdonában lévő ingatlan vagyont és annak változásait az ingatlanvagyon kataszterben kell nyilvántartani.

(2) A kataszter elkészítéséről, folyamatos vezetéséről továbbá az önkormányzati vagyonváltozásainak a kataszterben való átvezetéséről a jegyző gondoskodik.

(3) Az e rendeletben meghatározott nemzeti vagyon körébe tartozó vagyonnak minősül az e rendelet hatályba lépését követően az önkormányzat tulajdonába kerülő vagyon.

(4) A szerzéssel egyidejűleg kell dönteni a vagyontárgy e rendeletben meghatározottak szerinti minősítéséről.

(5) A jegyző gondoskodik arról, hogy a (3) bekezdésben meghatározottak szerinti minősítés alapján a vagyontárgy a soron következő képviselő-testületi ülésen e rendelet mellékletében átvezetésre kerüljön.

20. § (1) Ha a vagyontárgy közfeladat ellátása szerinti rendeltetési célja megváltozik, vagy közérdekből indokolttá válik a képviselő-testület dönt a vagyontárgy forgalomképességének megváltoztatásáról, ha jogszabály eltérést nem engedő rendelkezése az átsorolást nem tiltja. A képviselő-testület dönt az üzleti vagyon törzsvagyon kategóriába történő átsorolásáról.

(2) Az ingatlan forgalomképtelensége akkor szűnhet meg, ha külön jogszabály alapján lefolytatott eljárásban a rendeltetése megváltoztatásra kerül.

(3) A közút, tér, park ingatlanok vagy azok egy részének rendeltetését településrendezési eszközök alkalmazásával lehet megváltoztatni és azt követően a vagyontárgyat a törzsvagyonból az üzleti vagyonba átsorolni. A közút rendeltetése megváltoztatásának további feltétele a közlekedési hatóság által a közúti közlekedésről szóló törvényben meghatározott eljárás lefolytatása.

9. Az önkormányzati vagyon értékének meghatározása

21. § (1) Az önkormányzati vagyon körébe tartozó vagyontárgy értékesítésére és megterhelésére irányuló döntést megelőzően az adott vagyontárgy forgalmi (piaci) értékét

a) ingatlanvagyon esetén:

· aa) 100 millió Ft-ot meg nem haladó értékű ingatlan esetében egy évnél nem régebbi - értékbecslő által készített – forgalmi értékbecslés alapján;
· ab) 100 millió Ft-ot elérőt, vagy azt meghaladó ingatlan esetében egy évnél nem régebbi ingatlanforgalmi szakérőt által készített értékbecslés alapján;
b) értékpapír esetén, amennyiben jogszabály másként nem rendelkezik, az egyes értékpapír-típusok piacán az értékesítés, hasznosítás idején kialakult árfolyam alapján;
c) társasági részesedést megtestesítő és egyéb vagyoni értékű jog esetén három hónapnál nem régebbi üzleti értékelés alapján kell meghatározni.
(2) Önkormányzati vagyon értékesítést kizárólag az (1) bekezdésben meghatározott szakértő által készített szakvéleményben leírtak figyelembevételével lehetséges. A szakvéleményt minden esetben független szakértőnek kell elkészítenie.
(3) Ingó vagyontárgy értékének meghatározása:
· érték megállapítással, ha az azonos rendeltetésű ingó dolog kereskedelmi, vagy piaci ára alapján a forgalmi érték megállapítható,
· szakértő általi értékbecsléssel, amennyiben az a) pont szerint az érték nem állapítható meg.
(4) A tőzsdei forgalomban szereplő értékpapírok visszterhes elidegenítése, vagy megszerzése esetén a forgalmi értéket az aktuális piaci ár alapján kell meghatározni.
(5) Üzletrész, társasági jogviszonyt megtestesítő értékpapír visszterhes elidegenítése vagy vásárlása esetén a forgalmi értéke üzleti értékelés alapján kell meghatározni.
III. Fejezet

A vagyongazdálkodás szabályai

1. A vagyongazdálkodási terv

22. § (1) A vagyongazdálkodási terv a gazdasági programmal összhangban tartalmazza az önkormányzat kezelésére, hasznosítására, átruházására és gyarapítására vonatkozó közép- és hosszú távú célkitűzéseket.

(2) Az önkormányzat vagyonának kezelésére, hasznosítására, átruházására és gyarapítására a vagyongazdálkodási tervvel összhangban kerülhet sor.

(3) Az (1) bekezdés szerinti vagyongazdálkodási tervet a polgármester terjeszti elő a Képviselő-testület elé.

(4) A vagyongazdálkodási tervet a gazdasági program elfogadását követő három hónapon belül felül kell vizsgálni.

(5) A vagyongazdálkodási tervet a helyben szokásos módon közzé kell tenni.

2. A tulajdonosi jogok gyakorlása

23. § (1) Az önkormányzat nevében a tulajdonosi jogokat hatáskörtől függően a Képviselő-testület és a polgármester gyakorolja.

(2) A Képviselő-testület dönt:

· ingatlan értékesítéséről, megvásárlásáról, ingatlan esetében az elővásárlási jog gyakorlásáról;
· a forgalomképtelenné minősítésre kerülő vagyontárgyak önkormányzati tulajdonba vételéről és önkormányzati tulajdonban lévő vagyontárgynak forgalomképtelenné minősítéséről, valamint a forgalomképesség szerinti besorolás megváltoztatásáról;
· forgalomképtelen törzsvagyont érintő koncessziós pályázat kiírásáról és elbírásáról;
· korlátozottan forgalomképes vagyontárgyak tulajdonjogának megszerzéséről, elidegenítéséről, használati jogának átengedéséről, megterheléséről, gazdasági társaságba és alapítványba való beviteléről;
· telekmegosztásról, telekösszevonásról, telekhatár-rendezésről;
· ingatlan művelési ágának, besorolásának megváltoztatásáról;
· szolgalmi jog alapítással, önkormányzati tulajdonú ingatlanon történő építésről;
· jogszabály eltérő rendelkezése hiányában 500 000 (ötszázezer) forintot meghaladó értékű önkormányzati követelésről való lemondásról, amennyiben a követelés érvényesítése nem vezetett eredményre és ez nem is várható, vagy az érvényesítés aránytalan ráfordítást eredményezne, illetve a lemondás az Önkormányzat részére a követeléssel összevethető mértékű egyéb előnnyel jár,
· vagyontárgy kedvezményes felajánlásának elfogadásáról,
· az önkormányzat vagyonát vagy követelését érintő perbeli vagy peren kívüli egyezség megkötéséről nettó ötmillió forintot meghaladó perérték esetében;
· a forgalomképtelen vagyontárgyak fenntartásának és működtetésének vagyonhasználókra vagy egyéb gazdasági társaságokra való átruházásáról, a fenntartás és működtetés feltételeiről rendelkező megállapodás jóváhagyásáról;
· az önkormányzati vagyon használója által a vagyontárgyon történő beruházás, felújítás elfogadásáról,
· vagyonkezelői jog alapításáról,
· önkormányzat tulajdonában lévő értékpapírok értékesítéséről, vásárlásáról,
· az önkormányzat, vagy az önkormányzati költségvetési szerv kezelésében lévő ingóság értékesítéséhez, selejtezéséhez szükséges hozzájárulás megadásáról nettó 5 millió (ötmillió) forintot elérő, vagy azt meghaladó egyedi nyilvántartási érték esetén,
· köztéri műalkotás elhelyezéséről, áthelyezéséről, elbontásáról.
(3) Átruházott hatáskörben a polgármester dönt:
· hatósági eljárások során az ügyféli jogok gyakorlása tekintetében,
· az önkormányzat tulajdonában lévő ingatlanok, vagy azon egy meghatározott részére kártalanítás ellenében történő – külön jogszabály szerinti – igénybevételével megvalósuló, közszolgáltatás nyújtását szolgáló vonalas létesítmény elhelyezésére irányuló megállapodás megkötéséről,
· jogszabály eltérő rendelkezése hiányában 500 000 (ötszázezer) forintot meg nem haladó értékű önkormányzati követelésről való lemondásról, amennyiben a követelés érvényesítése nem vezetett eredményre és ez nem is várható, vagy az érvényesítés aránytalan ráfordítást eredményezne, illetve a lemondás az Önkormányzat részére a követeléssel összevethető mértékű egyéb előnnyel jár, a Képviselő-testület utólagos tájékoztatása mellett,
· vagyontárgy (ideértve a készpénzt is) tulajdonjogának ingyenese felajánlásának elfogadásáról,
· az önkormányzat vagyonát vagy követelését érintő perbeli vagy peren kívüli egyezség megkötéséről nettó 5 millió (ötmillió) forintot meg nem haladó perérték esetében,
· az önkormányzat, vagy az önkormányzati költségvetési szerv kezelésében lévő ingóság értékesítéséhez, selejtezéséhez szükséges hozzájárulás megadásáról nettó 1 millió (egymillió) forintot el nem érő, vagy azt meghaladó egyedi nyilvántartási érték esetén,
· az Önkormányzat tulajdonában lévő közterületeken illetve azok alatt vagy felett lévő közművek és közcélú távközlési eszközök, egyéb vezetékes létesítmények létesítésével, bővítésével és áthelyezésével kapcsolatos megállapodás megkötéséről.
(4) A tulajdonnal kapcsolatos rendelkezési jogok gyakorlását a Képviselő-testület az Önkormányzat vagyonának használóira (a továbbiakban: vagyonhasználó) e rendelet szerint ruházza át.

24. § (1) Ha a vagyontárgy ingyenes felajánlása e rendeletben megjelölt vagyonhasználó részére történik, a Polgármester döntését megelőzően szükséges a vagyonhasználó vezetőjének a nyilatkozata arról, hogy képes-e a felajánlott vagyonhoz kapcsolódó kötelezettségek teljesítésére.

(2) Ha a vagyontárgy kedvezményes felajánlása az e rendeletben megjelölt vagyonhasználó részére történik, a Képviselő-testület döntését megelőzően szükséges a vagyonhasználó vezetőjének a nyilatkozata arról, hogy képes-e a felajánlott vagyonhoz kapcsolódó kötelezettségek teljesítésére.

(3) Nem fogadható el olyan ingyenes vagy kedvezményes felajánlás, amelynek ismert terhei elérik, vagy meghaladják az ajándék vagy a hagyaték értékét.

(4) Az Önkormányzat köteles az ingyenesen vagy kedvezményesen felajánlott és elfogadott vagyontárgyat a felajánló által megjelölt vagyonhasználó szerv részére a felajánló által meghatározott célra átadni.

3. Az Önkormányzat vagyonának használói és jogállásuk

25. § (1) Az Önkormányzat vagyonának használói:

· a Buzsáki Közös Önkormányzati Hivatal Szőlősgyöröki kirendeltsége,
· az Önkormányzat költségvetési szerve, a Szőlősgyöröki Lurkó Óvoda
· oktatási intézmény működtetését ellátó Balatonboglári Evangélikus Egyház
· az Idősek Nappali Szociális Intézményét fenntartó Lengyeltóti Alapszolgáltatási Központ
· az Önkormányzat gazdasági társasága, a Szőlősgyörökért Nonprofit Kft.
(2) Az önkormányzati vagyon használóját a használó szervezeti és működési szabályzatában meghatározott mértékben illeti meg a működés feltételeként rá bízott vagyonra vonatkozóan az ingyenes használat joga. Az önkormányzati vagyon használói a használatukban lévő vagyontárgyak hasznosításával alaptevékenységük sérelme nélkül, az alapfeladatuk színvonalának javítása és saját bevételük növelése érdekében – a jogszabályi előírások betartásával az alapító okirat rendelkezései szerint – időlegesen szabad kapacitásaikat nem kötelezően végzett tevékenységre is felhasználhatják. Az intézményi hasznosításra a rendelet szabályait kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a bérleti díj mértékét az intézmény vezetője jogosult meghatározni. Az intézmények használatában lévő ingó és ingatlan vagyon hasznosításából, ingó vagyon értékesítéséből származó bevétel az önkormányzat intézményeinek költségvetését illeti meg.
(3) Az önkormányzati vagyon használói a tulajdonostól elvárható gondossággal jogosultak és kötelesek a vagyon rendeltetésszerű használatára, működtetésére, fenntartására, hasznosítására, a vagyonhoz fűződő közterhek viselésére, és kötelesek a használatukban lévő vagyon számviteli előírások szerinti nyilvántartására és adatszolgáltatásra.
(4) Az Önkormányzat vagyonának használója e rendelet szabályai szerint jogosult illetve köteles a működés feltételeként rá bízott vagyontárgyak:
· birtoklására, használatára, hasznainak szedésére, a birtokvédelemre,
· a bérbeadásra és egyéb hasznosításra,
· az ingó vagyontárgyak elidegenítésére,
· a közterhek viselésére.
(5) Az önkormányzati vagyon használójától a vagyoni eszközök hasznosításának jogát a képviselő-testület megvonhatja, ha az a feladat ellátásának veszélyeztetése nélkül az önkormányzati célok megvalósítását hatékonyabban szolgálja.

26. § (1) Vagyonkezelői jog alapítható:

a) üzleti vagyon körében,

· aa) mezőgazdasági rendeltetésű ingatlanon;
· ab) beépítetlen területen, építési telken;
· ac) lakás céljára szolgáló ingatlanon, lakóépületen.
b) sportlétesítményen;
c) vízi közművön;
d) önkormányzat kizárólagos tulajdonában lévő gazdálkodó szervezet által végzett közfeladat ellátáshoz szükséges ingón és ingatlanon;
e) a d) pontban meghatározotton túl további vagyonkezelő által végzett közfeladat, közoktatási feladat ellátásához szükséges ingón és ingatlanon.
(2) Vagyonkezelői jog ingyenesen kizárólag közfeladat ellátására, a közfeladat ellátásának mértékéig alapítható.
(3) Vagyonkezelői jog ingyenesen nem alapítható olyan vagyonkezelő részére, mely a vagyonkezeléssel összefüggésben átvállalt közfeladatot vállalkozási tevékenység keretében látja el, kivéve az önkormányzat kizárólagos tulajdonában álló gazdálkodó szervezetet, mely a vagyonkezelés eredményével az önkormányzattal szemben köteles elszámolni.
(4) Az (1) bekezdés aa)-ab) alpontjában meghatározott ingatlanon ingyenesen vagyonkezelői jogot alapítani csak az önkormányzat kizárólagos tulajdonában álló gazdasági társaság részére lehet azzal, hogy a vagyonkezelés eredményével az önkormányzat felé köteles elszámolni.
(5) Vagyonkezelői, vagyonhasználati jog alapítható a Szőlősgyörök, Iskola u.1. számú általános iskola ingatlanra, oktatási közfeladat ellátása céljából.

27. § (1) A vagyonkezelő, vagyonhasználó jogosult a rábízott vagyon birtoklására, használatára, hasznosítására.

(2) A vagyonkezelő, vagyonhasználó a jogszabályban foglaltakon túl köteles a rábízott vagyon

· biztosítására;
· közterheinek viselésére;
· jó gazda módjára történő megőrzésére;
· a gazdálkodás szabályai szerinti használatra és gyarapításra;
· fenntartásával üzemeltetésével, karbantartásával kapcsolatos feladatok ellátására.
(3) A vagyonkezelési, vagyonhasználati szerződés jóváhagyásáról a Képviselő-testület dönt.
(4) A vagyonkezelő, vagyonhasználó a vagyonkezelésében vagy használatában lévő vagyon eszközeiről olyan elkülönített nyilvántartást köteles vezetni, amely tételesen tartalmazza ezek könyv szerinti bruttó és nettó értékét, az elszámolt értékcsökkenés összegét, az azokban bekövetkezett változásokat.
(5) a Képviselő-testület a vagyonkezelőt beszámoló készítésére és a nyilvántartások bemutatására bármikor kötelezheti.
IV. Fejezet

Gazdasági társaságokkal kapcsolatos tulajdonosi jogok

1. Tulajdonosi jogok gyakorlása a gazdasági társaságokban

28. § (1) Amennyiben a gazdasági társaságban az önkormányzati tulajdoni rész meghaladja a 25%- ot, a Képviselő-testület kizárólagos hatáskörbe tartozik a gazdasági társaság:

· a számviteli törvény szerinti beszámoló jóváhagyása,
· pót-befizetés elrendelése és visszatérítése, valamint a törzstőke
· felemelése és leszállítása,
· üzletrész felosztása és bevonása,
· az ügyvezető megválasztása, visszahívása és díjazásának megállapítása, az ügyvezető tekintetében a munkáltatói jogok gyakorlása,
· a felügyelőbizottság tagjainak megválasztása, visszahívása és díjazásának megállapítása,
· a könyvvizsgáló megválasztása, visszahívása és díjazásának megállapítása,
· olyan szerződés megkötésének, vagy kötelezettség vállalásnak jóváhagyása, amelynek értéke a mindenkori közbeszerzési értékhatárt meghaladja, ide nem értve a gazdasági társaság személyi jellegű kifizetéseit,
· a társaság saját tagjával, ügyvezetőjével vagy azok közeli hozzátartozójával, illetve élettársával köt,
· a cégbejegyzést megelőzően a társaság nevében kötött szerződések jóváhagyása,
· az alapításért felelős tagok, az ügyvezető, a felügyelőbizottsági tagok, illetve a könyvvizsgáló elleni követelések érvényesítése, továbbá intézkedés az ügyvezető ellen indított perekben a társaság képviseletéről,
· a társaság beszámolójának, ügyvezetésének, gazdálkodásának könyvvizsgáló által történő megvizsgálásának elrendelése,
· a társaság jogutód nélküli megszűnésének, átalakulásának, egyesülésének, beolvadásának és szétválásának elhatározása, valamint, más gazdasági társaság alapításáról, illetve működő társaságba tagként való belépéséről történő döntés,
· az alapító okirat módosítása,
· a közhasznú szervezet éves beszámolójának jóváhagyása,
· a társaság belső szabályzatainak jóváhagyása,
· közhasznúsági melléklet elfogadása,
· hitelfelvétel,
· ingatlanvagyonnal való rendelkezés,
· a gazdasági társaság más gazdasági társaságokban lévő tulajdonrészével való rendelkezés,
· a kezelésében, vagy tulajdonában lévő, 5 millió (ötmillió) forintot elérő, vagy meghaladó egyedi nyilvántartási értékű ingóság értékesítéséhez, vagy selejtezéséhez való hozzájárulás megadása,
· mind azok az ügyek, amelyeket a törvény vagy az alapító okirat az alapító kizárólagos hatáskörébe utal.
(2) Az egybeszámítás szabályait kell alkalmazni az (1) bekezdés szerinti azonos tárgykörbe tartozó kötelezettségvállalás vonatkozásában.

29. § (1) Amennyiben a gazdasági társaságban az önkormányzati tulajdoni rész meghaladja a 25%-ot, a polgármester kizárólagos hatáskörbe tartozik a gazdasági társaság:

· olyan szerződés megkötésének, kötelezettség vállalásának jóváhagyása, amelynek értéke az 1.000.000,-Ft (Egymillió forint) értékhatárt meghaladja, de nem éri el a mindenkori közbeszerzési értékhatárt, ide nem értve a gazdasági társaság személyi jellegű kifizetéseit,
· a kezelésében, vagy tulajdonában lévő, 1 millió (egymillió) forintot elérő, vagy meghaladó, de 5 millió (ötmillió) forint alatti egyedi nyilvántartási értékű ingóság értékesítéséhez vagy selejtezéséhez való hozzájárulás megadása
· minden a 28. §-ban fel nem sorolt, de az Alapító hatáskörébe tartozó ügyben meghozott döntés,
(2) Az egybeszámítás szabályait kell alkalmazni az (1) bekezdés szerinti azonos tárgykörbe tartozó kötelezettségvállalás vonatkozásában.

30. § (1) Amennyiben a gazdasági társaságban az önkormányzati tulajdoni rész nem haladja meg a 25%-ot a gazdasági társaság közgyűlésén a polgármester gyakorolja a tulajdonosi jogokat az alábbi esetek kivételével:

· a gazdasági társaságban lévő részvények, tulajdon rész értékesítése, vásárlása,
· a gazdasági társaság pót-befizetés elrendelése és visszatérítése, valamint a törzstőke felemelése és leszállítása.
(2) Amennyiben a gazdasági társaság legfőbb szerve az (1) bekezdés pontjaiban meghatározott kérdésekben olyan módon kíván dönteni, hogy azt a Képviselő-testület előzetesen nem tárgyalta, a polgármesternek az érintett napirend elhalasztását kell kérnie.

31. § A polgármesternek a gazdasági társaságok működésével kapcsolatban ráruházott hatáskörben meghozott döntésekről a soron következő munkaterv szerinti testületi ülésen be kell számolnia a Képviselő-testület felé.

32. § A kizárólagos és többségi önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok vezető tisztségviselői a Képviselő-testületet évente egy alkalommal – május 31-ig –, illetve szükség szerint a tulajdonos által előírt ütemezésben kötelesek írásban tájékoztatni az általuk képviselt gazdasági társaság működéséről.

V. Fejezet

Szerződések nyilvántartása

33. § (1) A vagyongazdálkodás tekintetében létrejött szerződésekről a jegyző nyilvántartást vezet.

VI. Fejezet

Záró rendelkezések

34. § (1) Ez a rendelet 2018. szeptember 27. napján lép hatályba. szinkronban

(2) Ezzel egyidejűleg hatályát veszti a Szőlősgyörök Község Önkormányzat Képviselő-testületének az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól szóló 1/2013. (III. 01.) rendelete.

(3) E rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló, az Európai Parlament és Tanács 2006/123/EK irányelvének való megfelelést szolgálja.

(4) Jelen rendelet mellékletei:

1. számú melléklet: Törzsvagyon ingatlanok (forgalomképtelen ingatlanok, nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű ingatlanok, korlátozottan forgalomképes ingatlanok)

2. számú melléklet: Üzleti vagyon ingatlanok

3. számú melléklet: Részvények, üzletrészek (forgalomképesség szerint)