Gyöngyös Város Önkormányzata Képviselő-testületének 27/2010. (XII.16.) önkormányzati rendelete
a helyi adókról
Hatályos: 2014. 01. 01- 2014. 02. 28Gyöngyös Város Önkormányzata Képviselő-testületének 27/2010. (XII.16.) önkormányzati rendelete
A helyi adókról
2014-01-01-tól 2014-02-28-ig
Gyöngyös Város Önkormányzata Képviselő-testületének
27/2010. (XII.16.) önkormányzati rendelete
a helyi adókról
Gyöngyös Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (továbbiakban: Htv.) 1. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a helyi adókról az alábbi rendeletet alkotja.
ELSŐ RÉSZ
Általános rendelkezések
1. §
E rendeletben nem szabályozott kérdésekben a Htv. és az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (továbbiakban: Art.) rendelkezései szerint kell eljárni.
2. §
Gyöngyös Város Önkormányzata (továbbiakban: Önkormányzat) illetékességi területén a következő helyi adókat vezeti be:
1. magánszemélyek kommunális adója,
2. építményadó,
3. helyi iparűzési adó,
4. idegenforgalmi adó.
3. §
Az Önkormányzat a beszedett adó összegéről és annak felhasználásáról évenként köteles a költségvetési beszámoló részeként a lakosságot tájékoztatni.
MÁSODIK RÉSZ
Építményadó
Adókötelezettség
4. §
- Az adóköteles adótárgyak körét a Htv. 11. §-a szabályozza.
Az adó alanya
5. §
- Az adó alanyát a Htv. 12. §-a szabályozza.
Az adó alapja, mértéke
6. §
(1) Az adó alapja az építmény m2 -ben számított hasznos alapterülete.
(2) Az adó évi mértéke a 6. § (1) bekezdésében szabályozott adóalap után:
a) építményadó köteles egyéb adótárgyak 750 Ft/m2
b) gépjárműtároló (lakóingatlanokhoz, és üdülőingatlanokhoz tartozó
lakással és üdülővel azonos helyrajzi számon épített, illetve a társasházi
alapító okiratnak megfelelően a társasházakban lévő lakástulajdonokhoz
albetétként nyilvántartott garázs) 400 Ft/m2
c) gépjárműtároló (lakástulajdontól, illetve üdülőtulajdontól függetlenül
önálló helyrajzi számon osztatlan közös tulajdonként vagy albetétként
bejegyzett garázs) esetében 560 Ft/m2
d) teremgarázs 450 Ft/m2
Adómentesség
7. §
(1) Mentes az adó alól a vállalkozónak nem minősülő magánszemély adóalany üzleti (vállalkozási) célra nem szolgáló lakása, illetőleg a gépjármű-tároló kivételével az egyéb nem lakás céljára szolgáló épülete, épületrésze.
HARMADIK RÉSZ
Magánszemélyek kommunális adója
Adókötelezettség
8. §
(1) Adókötelezettséget, az adótárgyak körét a Htv. 24.-25. §-a szabályozza.
Az adó alanya
9. §
(1) Az adó alanyát a Htv. 24. §-a szabályozza.
(2) Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően a gépjárműtárolók adóztatására a 4-7. §-ban foglaltak az irányadók.
Az adó alapja, mértéke
10. §
(1) Az adó alapja az ingatlan tulajdonjoga, ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jog, valamint az önkormányzat illetékességi területén nem magánszemély tulajdonában álló lakás bérleti joga.
(2) Az adó évi mértéke:[1] [2]
- építményenként (lakástulajdon, lakásbérlemény)
0-40 m2-ig
Összkomfort + komfort 8.600 Ft
Félkomfort 6.300 Ft
Komfort nélküli 5.000 Ft
40 m2 felett
Összkomfort + komfort 9.300 Ft
Félkomfort 6.800 Ft
Komfort nélküli 5.400 Ft
60 m2 felett
Összkomfort + komfort 9.700 Ft
Félkomfort 7.700 Ft
Komfort nélküli 5.900 Ft
80 m2 felett
Összkomfort + komfort 10.600 Ft
Félkomfort 8.100 Ft
Komfort nélküli 6.300 Ft
100 m2 felett
Összkomfort + komfort 11.200 Ft
Félkomfort 8.600 Ft
Komfort nélküli 6.800 Ft
120 m2 felett
Összkomfort + komfort 11.600 Ft
Félkomfort 9.000 Ft
Komfort nélküli 7.200 Ft
150 m2 felett
Összkomfort + komfort 12.100 Ft
Félkomfort 9.500 Ft
Komfort nélküli 7.700 Ft
- telek 14.900 Ft
- üdülő 14.900 Ft
- gazdasági épület
12 m2-ig 0 Ft
12 m2 felett 7.200 Ft
35 m2 felett 12.200 Ft
- egyéb (üzlet, műhely, raktár, stb.) 14.900 Ft
Adómentesség, kedvezmény
11. §
(1) Lakás- és üdülőtulajdon esetén az adókötelezettség nem terjed ki:
- az épülethez tartozó, következőkben felsorolt kiegészítő helyiségekre: tüzelőtér, tüzelőtároló, salaktároló, szárító, padlás, pince, szerszámtároló, lomtár, szín, fészer, pajta, árnyékszék, terményszárító, mosókonyha, nyárikonyha, szeméttároló, istálló, ól, terménytároló.
- szövetkezeti és társas lakóház esetén a közös használatú helyiségekre: lépcsőház, kerékpár-tároló, mosókonyha, szárító, szemétledobó, szeméttároló, pince, padlás, klubhelyiség, babakocsi-tároló.
(2) Mentes az adó alól:
- az ingatlan-nyilvántartási állapot szerint állattartásra, vagy növénytermesztésre szolgáló épület vagy az állattartáshoz, növény-termesztéshez kapcsolódó tároló épület (pl: istálló, üvegház, terménytároló, magtár, műtrágyatároló), feltéve, hogy az épületet az adóalany rendeltetésszerűen, állattartási, növénytermesztési tevékenységéhez kapcsolódóan használja;
- az erdő művelési ágban nyilvántartott telek;
- az épülethez, az épületnek nem minősülő építményhez, nyomvonal jellegű létesítményekhez tartozó - jogszabályban, vagy hatósági előírásban megállapított - védő (biztonsági) terület;
- a szükséglakás;
- a használatbavételi engedély keltét követő év első napjától számított 20 évig az az új építésű, önálló lakóegységet eredményező lakás, amelyet
5a) emelet-ráépítéssel,
5b) tetőtér-beépítéssel,
5c) kiemelten a lakótelepi lapostetős épületek magastetős, lakáskialakítással együttjáró beépítésével, vagy
5d) avult épületek bontásával megvalósuló lakásépítéssel alakítottak ki.
Az adómentesség megállapítása jogerős építési hatósági határozat alapján történik.
- a rendelet 11. §. (2) bekezdés 5d) pontja szerinti avult épületek bontásával megvalósuló, lakásépítéshez kialakított telek, a bontási engedély keltét követő év első napjától az új építésű lakásra kiadott használatbavételi engedély keltét követő év első napjáig, de legfeljebb 2 évig;
- az a belterületi telek, amely lakással beépített és a helyben szokásos teleknagyságot meghaladja;
(3) Mentesül az adó megfizetése alól:
- az, aki a tárgyév január 1-i állapotnak megfelelően időskorúak járadékában részesül. A mentesség az adóalanyt csak egy adótárgy (lakástulajdon vagy lakásbérlemény) után illeti meg;
- az a magánszemély, aki hadigondozott;
- az a magánszemély, aki Mátraháza és Kékestető településrész területén olyan nem magánszemély tulajdonában álló lakás bérleti jogával rendelkezik, amely esetében a bérbeadó a Mátrai Gyógyintézet.
- a lakóingatlanon belüli lakás után megállapított magánszemélyek kommunális adója adókötelezettség alól az a magánszemély, aki a „Tiszta, Virágos Gyöngyösért” cím viselője, a cím odaítélését követő adóévben. Az adómentesség megállapítása a Városüzemeltetési Igazgatóság által kiadott igazolás alapján történik.
NEGYEDIK RÉSZ
Helyi iparűzési adó
Adókötelezettség, az adó mértéke
12. §
(1) Adóköteles az önkormányzat illetékességi területén állandó és ideiglenes jelleggel végzett vállalkozási (iparűzési) tevékenység.
13. §
(1) Az állandó jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén az adó évi mértéke: az adóalap 2 %-a.
(2) A Htv. 37. § (2) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott ideiglenes jellegű tevékenység-végzés után az adó mértéke naptári naponként 5.000 Ft.
Helyi iparűzési adó meghatározott célú felhasználása
14. §
(1) A befizetett helyi iparűzési adója 10 %-ának - de legfeljebb 1.000.000.- Ft erejéig – meghatározott célú felhasználásáról az a vállalkozó rendelkezhet, akinek helyi iparűzési adóban legalább 100.000.- Ft végleges adófizetési kötelezettsége keletkezett, s annak eleget tett. Ebbe az értékhatárba nem számíthatók be, a bírság, késedelmi pótlék, valamint az önellenőrzéssel, illetve adóellenőrzés során feltárt adó címén befizetett összegek.
(2) Az adózó az alábbiakban felsorolt célok támogatásáról rendelkezhet:
- városfejlesztési cél;
- oktatás és pályaválasztás: nyelvi- és számítástechnikai képzés támogatása, vagy pályaválasztási tanácsadással összefüggő üzemlátogatás támogatása (Kamarával közösen);
- a verseny- és utánpótlás sport tevékenység támogatása.[3] [4]
(3) A (2) bekezdésben meghatározott célokkal kapcsolatos részletes szabályozást az adott évi költségvetési rendeletben kell megállapítani.
(4) Az adózó az (1) bekezdésben meghatározott összegen belül saját választása szerint rendelkezhet a (2) bekezdésben megjelölt, tetszőleges számú cél támogatásáról, de a rendelkezési összeg:
a) legfeljebb 85%-át ajánlhatja fel a (2) bekezdés a) pontjában,
b) legfeljebb 5%-át a (2) bekezdés b) pontjában,
c) legfeljebb 10%-át a (2) bekezdés c) pontjában
megjelölt célhoz kapcsolódóan.[5]
(5) Az adózó az adóévre az (1) bekezdésben meghatározott adóösszeg felhasználásáról egyszer rendelkezhet a helyi iparűzési adóbevallás benyújtásával egyidejűleg, az önkormányzati adóhatóságnál rendszeresített nyomtatványon. A rendelkezés nem módosítható, és nem vonható vissza.
(6) Érvénytelen annak az adózónak a nyilatkozata, aki:
- az éves adóbevallást a helyi iparűzési adóra vonatkozó, törvényben előírt bevallási határidőt követően nyújtja be, vagy
- az önkormányzati adóhatóság által nyilvántartott valamely adónemben hátralékkal rendelkezik, és a nyilatkozat beadását követő 10 napon belül azt nem rendezi.
(7) Az a vállalkozó, aki a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény értelmében adóalapja megosztására kötelezett, csak akkor élhet rendelkezési jogával, ha e kötelezettségének eleget tett, és az megfelel a törvény előírásainak.
(8) A nyilatkozatban feltüntetett adatok adótitoknak minősülnek, és annak megfelelő védelemben részesülnek, őrzésükről az adóhatóság gondoskodik. Az adóhatóság kizárólag a saját adataira, és nyilatkozata tartalmára vonatkozóan ad tájékoztatást az adózónak.
(9) Az adóbevallások feldolgozása után az adóhatóság ellenőrzi a beérkezett nyilatkozatok érvényességét, és azokat nyilvántartásba veszi.
(10) A nyilatkozatok feldolgozását követően, legkésőbb az adott év szeptember 30-ig a Jegyző kezdeményezi a költségvetés módosítását, a költségvetési rendeletben meghatározottak szerint.
(11) Az éves költségvetési rendeletben az előző évi ténylegesen befizetett iparűzési adó (1) bekezdésben meghatározottak szerinti összegnek megfelelő céltartalékot kell képezni.
(12) A céltartalékba helyezett, és a tárgy évi tényleges rendelkezések összege közötti különbség az általános tartalékot növeli, illetve terheli.
ÖTÖDIK RÉSZ
Idegenforgalmi adó
Adókötelezettség, adóalany
15. §
Adókötelezettség terheli azt a magánszemélyt, aki nem állandó lakosként az Önkormányzat illetékességi területén legalább egy vendégéjszakát eltölt.
Az adó alapja, mértéke
16. §
Az adó alapja a 15. §-ban szabályozott adókötelezettség esetén a megkezdett vendégéjszakák száma.
17. §
Az adó évi mértéke a 16. §-ban szabályozott adóalap után 400 Ft/vendégéjszaka.
Adómentesség
18. §
(1) Mentes a Htv. 31. §-ban szabályozott adómentességeken felül a 70. életévét betöltött magánszemély.[6]
Nyilvántartás vezetési kötelezettség
19. §
(1) Az Art. 46. § (8) bekezdése alapján az adóbeszedésre kötelezett által vezetendő nyilvántartásnak az alábbiakat kell tartalmaznia:
- a szálláshelyet igénybevevő személy adatait,
- megérkezésének és távozásának idejét;
- a szálláshelyen eltöltött vendégéjszakák számát;
- az adómentességre vagy adókedvezményre jogosító tartózkodás pontos jogcímét;
- a beszedett idegenforgalmi adó összegét;
- az idegenforgalmi adó átvállalásának tényét.
(2) Az adó beszedésére kötelezett szállásadónak az adómentességre, adókedvezményre jogosító tartózkodást igazolnia kell, ennek hiányában az adót minden esetben meg kell fizetnie. Az adómentességeket, adókedvezményeket (másolati) iratokkal (pl. személyigazolvány, útlevél, munkavállalói jogviszony-, munkáltatói igazolás, kiküldetési rendelvény, hallgatói jogviszony igazolása, diákigazolvány, nyugdíjas igazolvány, fogyatékosságot igazoló orvosi igazolás, stb.) kell igazolni. Az adó beszedésére kötelezett az (1) bekezdésben meghatározott adatok kezelésekor köteles betartani a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény személyes adatok védelmére irányuló rendelkezéseit.
HATODIK RÉSZ
Eljárási szabályok
20. §
(1) Az adóhatóság csak az 1.000 Ft-ot meghaladó adótartozásnál kezdeményez végrehajtási eljárást.
(2) Az adóhatóság törli a tárgyév december 31-én fennálló 1.000 Ft-ot meg nem haladó adótartozást. Az így törölt tételekről az adóhatóságnak külön nyilvántartást kell vezetni.
HETEDIK RÉSZ
21. §
Záró rendelkezések
(1) E rendelet 2011. január 1-jén lép hatályba.
- Hatályát veszti a helyi adókról szóló 29/2001.(IX.25.) önkormányzati rendelet, valamint a helyi iparűzési adó mértékéről szóló 32/2009.(XII.14.) önkormányzati rendelet.
Gyöngyös, 2010. december 16.
Faragó László s.k. Dr. Kozma Katalin s.k.
polgármester jegyző
A 4/2011.(II.25.) önkormányzati rendelet 2011. március 1-jén lépett hatályba.
A 46/2011.(XII.16.) önkormányzati rendelet 2012. január 1-jén lép hatályba.
A 18/2013. (XI.22.) önkormányzati rendelet 2014. január 1-jén lép hatályba.
Az 1/2014. (I.30.) önkormányzati rendelet 2014. január 31-én lép hatályba, de rendelkezéseit 2014. január 1-jétől kell alkalmazni.
[1] Módosította a 46/2011.(XII.16.) önkormányzati rendelet.
[2] Módosította az 1/2014. (I.30.) önkormányzati rendelet.
[3] Beiktatta a 4/2011.(II.25.) önkormányzati rendelet.
[4] Módosította a 18/2013. (XI.22.) önkormányzati rendelet.
[5] Módosította a 4/2011.(II.25.) önkormányzati rendelet.
[6] Módosította a 46/2011.(XII.16.) önkormányzati rendelet.