Gyöngyös Város Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2015. (II.27.) önkormányzati rendelete

a pénzbeli és természetbeni szociális ellátásokról

Hatályos: 2016. 05. 01- 2016. 12. 31

Gyöngyös Város Önkormányzata Képviselő-testületének

9/2015.(II.27.) önkormányzati rendelete

a pénzbeli és természetbeni szociális ellátásokról


Gyöngyös Város Önkormányzata Képviselő-testülete Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott feladatkörében, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló  2011. évi CLXXXIX. tv. 14. § (1) bekezdésében biztosított jogkörében eljárva, a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. tv. 10. § (1) bekezdésében, 25. § (3) bekezdés b) pontjában, 26. §-ában, 32. § (1) bekezdés b) pontjában, 32. § (3) bekezdésében,   45. § (2) bekezdésében, 46. § (1) bekezdésében, 47. §. (2) bekezdésében, 48. § (4) bekezdésében, 132. § (4) bekezdés g) pontjában, 134/E. §-ában kapott felhatalmazás alapján a pénzbeli és természetbeni szociális ellátásokról a következőket rendeli el:



I. fejezet


ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK


  1. A rendelet célja


1. §


A rendelet célja, hogy a szociális igazgatásról és szociális ellátásról szóló 1993. évi III. törvény (továbbiakban: Szt.) és a végrehajtására kiadott jogszabályok alapján szabályozza a Képviselő-testület hatáskörébe tartozó pénzbeli és természetbeni ellátásokat, az önkormányzat által nyújtandó támogatásokat.


  1. A rendelet hatálya


2. §


E rendelet hatálya kiterjed Gyöngyös Város Önkormányzata közigazgatási területén állandó lakóhellyel vagy bejelentett tartózkodási hellyel rendelkező, az Szt. 3. § (1)-(2) bekezdéseiben, 3. § (3) bekezdésének a) pontjában meghatározott természetes személyekre.


3. §


E rendelet alkalmazásában:


  1. ) idős személy, idős házaspár: aki a kérelem benyújtásának időpontjában 62. életévét betöltötte, házastársak esetén mindkét fél.


  1. ) nyugdíjas házaspár: a házastársak mindegyike a kérelem benyújtásának időpontjában nyugdíjszerű ellátásban részesül.


  1. ) fiatal felnőtt: az a nagykorú személy, aki a 24. évét nem töltötte be.


  1. ) várandós anya szociális válsághelyzete: olyan családi, környezeti, társadalmi helyzet vagy ezek következtében kialakult állapot, amely a várandós anya testi vagy lelki megrendülését, társadalmi ellehetetlenülését okozza, és ez által veszélyezteti a gyermek egészséges megszületését.


  1. ) Nem minősül életvitelszerű együttlakásnak, ha egy lakáson belül több család vagy személy él külön háztartásban gazdasági érdekközösség nélkül.  


  1. Eljárási rendelkezések


4. §


(1) A pénzbeli és természetbeni szociális ellátások iránti kérelmeket e rendelet mellékleteiben meghatározott formanyomtatványokon a Polgármesteri Hivatal Közigazgatási és Intézményirányítási Igazgatóságán (továbbiakban: Igazgatóság) lehet benyújtani.


 (2) Az önkormányzat e rendelet 11. § (1)-(2) bekezdéseiben meghatározott jogosultsági feltételek fennállása esetén, a kérelemben megjelölt indokok alapján jogosult a rendkívüli települési támogatást pénzbeli vagy természetbeni ellátás formájában nyújtani.


5. §


(1) Az e rendeletben szabályozott szociális ellátások: települési támogatás, rendkívüli települési támogatás, tüzelőanyag támogatás iránti kérelmek elbírálása, az ellátások megszüntetése, valamint köztemetés elrendelése a Polgármester átruházott hatáskörébe tartozik.


(2) A Képviselő-testület hatáskörébe tartozó és e rendeletben szabályozott pénzbeli és természetbeni ellátásokat a Polgármester egyszerűsített határozattal állapíthatja meg, ha a kérelemnek teljes egészében helyt ad és az ügyben nincs ellenérdekű ügyfél. Az egyszerűsített határozatból mellőzhető az indokolás és a jogorvoslatról szóló tájékoztatás.


(3)   A Polgármester döntése ellen Gyöngyös Város Önkormányzata Képviselő-testületéhez lehet fellebbezést benyújtani.


(4)[1] A Képviselő-testület a másodfokú eljárásban a 9. § (2) bekezdésében, 10. § (1) bekezdésében, 11. § (1)-(2) bekezdéseiben, 12. § (1) bekezdésében, 14. § (2) bekezdésében, 15. § (1) bekezdésében, 16. § (1) bekezdésében foglalt szabályoktól a kérelmező javára eltérhet, ha a kérelem elutasításának az indoka kizárólag a rendeletben meghatározott jövedelmi értékhatár túllépése. A Képviselő-testület a 9. § (2) bekezdése, 10. § (1) bekezdése, 11. § (1)-(2) bekezdései, 12. § (1) bekezdése, 14. § (2) bekezdése, 15. § (1) bekezdése, 16. § (1) bekezdése alapján a rendkívüli települési támogatást abban az esetben állapíthatja meg, ha a jövedelem legfeljebb a mindenkori öregségi nyugdíjminimum 20 %-ával haladja meg az e rendelet szerinti értékhatárt.


6. §


(1)  Az egyes pénzbeli és természetbeni szociális ellátások iránti kérelem tartalmi elemeit e rendelet mellékleteiben meghatározott kérelem formanyomtatványok tartalmazzák.


 (2)  Az e rendeletben szabályozott valamennyi szociális ellátás iránti kérelemnek részét képezi a kérelmező és vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozó személyek jövedelmi helyzetére vonatkozó jövedelemnyilatkozat, melynek mellékletét képezi a jövedelem típusának megfelelő igazolás vagy annak fénymásolata.


(3)  A települési támogatás, rendkívüli települési támogatás, a tüzelőanyag támogatás iránti kérelem formanyomtatványnak részét képezi a vagyonnyilatkozat, melyben kérelmezőnek nyilatkoznia kell a saját és a vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozó személyek vagyoni helyzetére vonatkozóan.


(4) Nem állapítható meg – a 13. § kivételével – e rendeletben szabályozott szociális ellátás annak a személynek, aki az Szt. 4. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott vagyonnal rendelkezik. Nem minősül vagyonnak a kérelmező és vele közös háztartásban élő családtagja részben vagy egészben tulajdonában lévő, kizárólag lakhatás céljára szolgáló ingatlan,

       a) amelyen a kérelmező szülőjének, vagy a kérelmező házastársa, élettársa szülőjének haszonélvezeti,

          özvegyi joga az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett, feltéve, hogy az ingatlant kizárólag a haszonélvezeti jog

          jogosultja saját lakhatása céljára használja,

       b) melyet a kérelmező a családi konfliktusok rendezése idejére elhagyni kényszerült.

    

(5) Az e rendeletben szabályozott ellátások egymástól függetlenül megállapíthatóak.


(6)  A 12. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott rendkívüli települési támogatás iránti kérelemhez csatolni kell a (2)-(3) bekezdésben foglaltakon túl a szakorvos által kiállított igazolást a terhesség fennállásáról.


(7)  A 14. § (1) bekezdésében meghatározott rendkívüli települési támogatás iránti kérelemhez csatolni kell a (2)-(3) bekezdésben foglaltakon túl a temetés költségeiről a kérelmező vagy a vele azonos lakcímen élő közeli hozzátartozója nevére kiállított számla eredeti példányát, továbbá az elhunyt személy – kivéve, ha a haláleset Gyöngyös város közigazgatási területén történt – halotti anyakönyvi kivonatát fénymásolatban.


(8) A 15. § (1) bekezdésében és a 16. § (1) bekezdésében meghatározott rendkívüli települési támogatás iránti kérelemhez csatolni kell a (2)-(3) bekezdésben foglaltakon túl a gyermek iskolalátogatási bizonyítványát.



7. §


(1) Az e rendeletben szabályozott pénzbeli és természetbeni szociális ellátás iránti kérelem elbírálása előtt környezettanulmányt kell készíteni a kérelmező és vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozók szociális helyzetéről. A környezettanulmány a készítés napjától számított hat hónapig érvényes.


(2) Kivételesen, sürgős esetben a környezettanulmány elkészítése mellőzhető, amennyiben a rendelkezésre álló adatokból megállapítható a jogosultság.


(3)   Nem kell környezettanulmányt készíteni az igénylőről, ha életkörülményei már bármely más pénzbeli és természetbeni szociális ellátás iránti ügyben vizsgálatra kerültek, s nem feltételezhető azokban lényeges változás.


(4) Amennyiben az elvégzett környezettanulmány alapján a kérelmező életkörülményeire tekintettel a jövedelemnyilatkozatban foglaltakat az eljáró hatóság vitatja, felhívhatja a kérelmezőt az általa lakott lakás, illetve saját és vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozója tulajdonában álló vagyon fenntartási költségeit igazoló dokumentumok benyújtására.


8. §


(1) Az Szt.-ben vagy e rendeletben meghatározott feltételek hiányában, vagy a jogszabályok megsértésével nyújtott szociális ellátás megszüntetésére, visszafizetés elrendelésére az Szt. 17. § (1)-(3) bekezdéseiben foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni. 


(2) Nem tekinthető rosszhiszeműnek az ellátást jogosulatlanul igénybe vevő, ha körülményei változását, amelyek az ellátás megszüntetésére vezettek, 15 napon belül bejelentette az ellátást megállapító hatóságnál.


(3) A megtérítés összegét a Polgármester méltányosságból elengedheti annak a megtérítésre kötelezett személynek, akinél az egy főre jutó havi nettó jövedelem a mindenkori öregségi nyugdíjminimum összegét nem haladja meg.


(4) A megtérítés összegét a Polgármester méltányosságból felére csökkentheti annál a megtérítésre kötelezett személynél, akinél az egy főre jutó havi nettó jövedelem a mindenkori öregségi nyugdíjminimum 120 %-át nem haladja meg.


(5)   Az elrendelt megtérítés összegét és annak visszafizetését a Polgármesteri Hivatal Pénzügyi és Költségvetési Igazgatósága (továbbiakban: Pénzügyi Igazgatóság) nyilvántartja.



II. fejezet


PÉNZBELI SZOCIÁLIS ELLÁTÁSOK


1. Települési támogatás


9. §


(1) Települési támogatás keretében lakásfenntartási támogatás nyújtható a szociálisan rászoruló háztartások részére a háztartás tagjai által lakott lakás, vagy nem lakás céljára szolgáló helyiség fenntartásával kapcsolatos rendszeres kiadásaik viseléséhez.


(2)   A villanyáram-, a víz- és a gázfogyasztás, a távhő-szolgáltatás, a közös költség, önkormányzati bérlakás esetén a lakbér megfizetéséhez lakásfenntartási támogatás nyújtható annak a személynek, akinek a háztartásában az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250%-át, és a háztartás tagjai egyikének sincs vagyona. Az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem megegyezik a háztartás összjövedelmének és a fogyasztási egységek összegének hányadosával.  


(3) A lakásfenntartási támogatás tekintetében fogyasztási egység a háztartás tagjainak a háztartáson belüli fogyasztási szerkezetet kifejező arányszáma, ahol

a) a háztartás első nagykorú tagjának arányszáma 1,0,

b) a háztartás második nagykorú tagjának arányszáma 0,9,

c) a háztartás minden további nagykorú tagjának arányszáma 0,8,

d) a háztartás első és második kiskorú tagjának arányszáma személyenként 0,8,

e) a háztartás minden további kiskorú tagjának arányszáma tagonként 0,7.


(4)  Ha a háztartás

a) (3) bekezdés a)-c) pontja szerinti tagja magasabb összegű családi pótlékban vagy fogyatékossági támogatásban

    részesül, vagy

b) (3) bekezdés d) vagy e) pontja szerinti tagjára tekintettel magasabb összegű családi pótlékot folyósítanak,

      a rá tekintettel figyelembe vett arányszám 0,2-del növekszik.


(5) Ha a háztartásban gyermekét egyedülállóként nevelő szülő - ideértve a gyámot és a nevelőszülőt - él, a rá tekintettel figyelembe vett arányszám 0,2-del növekszik.


(6) A lakásfenntartási támogatás megállapítása iránti kérelem benyújtója illetve az ellátás jogosultja a támogatás feltételeként köteles az általa lakott

  1. ) családi házat, sorházban lévő lakást rendeltetésszerűen használni, tisztántartásáról gondoskodni, a hozzá tartozó udvarát, kertjét gondozni az alábbiak szerint:

aa) az ingatlan udvarán egy darab hulladéktároló edény elhelyezése és rendeltetésszerű használata, ürítésének biztosítása a települési szilárd hulladékkezelési közszolgáltatóval (továbbiakban: Közszolgáltató) kötött szerződés alapján,

ab) a lakáshoz tartozó udvar, kert rendben tartása, rendeltetésszerű használata, művelése,a fű szükségszerinti nyírása, kaszálása, parlagfű irtása, az ingatlanon található zöldhulladék és lom eltávolítása,

ac) az ingatlana előtti járdaszakasz tisztántartása a Környezetvédelemről szóló 15/2000.(V.22.) önkormányzati rendelet 3.§ (2) bekezdés a) pontjában meghatározottak szerint,  

ad) az ingatlana előtti járdaszakasz hó és síkosság mentesítése.

  1. ) társasházban lévő lakást rendeltetésszerűen használni, tisztántartásáról gondoskodni, a lakásban hulladéktároló edényzetet elhelyezni, ürítését biztosítani a Közszolgáltatóval egyénileg, vagy a társasház útján kötött szerződés alapján.


(7) A lakásfenntartási támogatás megállapítására irányuló kérelem benyújtását követő 10 napon belül, továbbá a jogosultság fennállása időtartama alatt a Polgármesteri Hivatal helyszíni szemle során győződik meg az (6) bekezdésben foglalt kötelezettség teljesítéséről.


(8) Ha a lakókörnyezet a (6) bekezdésben foglalt feltételeknek nem felel meg, a jegyző 10 napos határidő kitűzésével felhívja a kérelmezőt, illetve az ellátás jogosultját az elvégzendő feladatok konkrét megjelölésével a kifogásolt hiányosságok felszámolására, melynek teljesítését helyszíni szemle keretén belül ellenőrzi.


(9) A kérelmező, illetve a jogosult köteles a (6) bekezdés szerinti állapotokat a jogosultság megállapítását követően is fenntartani.


(10) Ha a kérelmező a lakókörnyezet vizsgálatához nem járul hozzá, részére lakásfenntartási támogatás nem állapítható meg, kérelmét el kell utasítani, vagy a megállapított támogatást meg kell szüntetni.


(11) A lakásfenntartási támogatás esetében a fenntartás elismert havi költsége az elismert lakásnagyság és az egy négyzetméterre jutó elismert költség szorzata. Az egy négyzetméterre jutó elismert havi költség összege 450 Ft.


(12) A lakásfenntartási támogatás esetében elismert lakásnagyság

           a) ha a háztartásban egy személy lakik 35 nm,

           b) ha a háztartásban két személy lakik 45 nm,

           c) ha a háztartásban három személy lakik 55 nm,

           d) ha a háztartásban négy személy lakik 65 nm,

    e) ha négy személynél több lakik a háztartásban, a d) pontban megjelölt lakásnagyság és minden további

        személy után 5-5 nm,

          de legfeljebb a jogosult által lakott lakás nagysága.


         (13) A lakásfenntartási támogatás egy hónapra jutó összege

a) a lakásfenntartás elismert havi költségének 30%-a, ha a jogosult háztartásában az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 50%-át,

b) a lakásfenntartás elismert havi költségének és a támogatás mértékének (a továbbiakban: TM) szorzata, ha a jogosult háztartásában az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem az a) pont szerinti mértéket meghaladja,

    de nem lehet kevesebb, mint 2500 forint, azzal, hogy a támogatás összegét 100 forintra kerekítve kell    

    meghatározni.


         (14) A (13) bekezdés b) pontja szerinti TM kiszámítása a következő módon történik:

                               

TM = 0,3 -  

J - 0,5 NYM

-----------------NYM

× 0,15,


ahol a J a jogosult háztartásában egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelmet, az NYM pedig az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét jelöli. A TM-et századra kerekítve kell meghatározni.


(15) A lakásfenntartási támogatást a kérelem benyújtása hónapjának első napjától számított egy évre kell megállapítani.


(16) A lakásfenntartási támogatást elsősorban természetbeni szociális ellátás formájában, és a lakásfenntartással összefüggő azon rendszeres kiadásokhoz kell nyújtani, amelyek megfizetésének elmaradása a kérelmező lakhatását a legnagyobb mértékben veszélyezteti.



(17) A lakásfenntartási támogatást meg kell szüntetni:

a) a (10) bekezdésben szabályozott esetben, a lakókörnyezet-vizsgálat elrendelése hónapjának utolsó napjával,

b) a támogatásra jogosult kérelmére, a kérelem benyújtása hónapjának utolsó napjával,

c) a kérelmező a lakást részben, vagy egészben nem lakás céljára használja, vagy a lakás használatát másnak, átengedi, vagy a lakásban nem él életvitelszerűen, a változás bekövetkezése hónapjának utolsó napjával,

d) amennyiben a támogatásra jogosult személy a jogosultsági feltételeiben bekövetkezett változást a bekövetkezés napjától számított 15 napon belül nem jelenti be a Polgármesteri Hivatalnak, a változás bekövetkezése hónapjának utolsó napjával,

e) a kérelmező halála esetén, a haláleset bekövetkezése hónapjának utolsó napjával.


(18)  Amennyiben a lakásfenntartási támogatás iránti kérelmet a (10) bekezdés szerinti okból el kell utasítani, vagy a megállapított lakásfenntartási támogatást a (17) bekezdés a) és d) pontjaiban szereplő okokból meg kell szünteti, ugyanazon lakásra vonatkozóan a döntés jogerőre emelkedésétől számított három hónapon belül a háztartás egy tagja sem nyújthat be normatív lakásfenntartási támogatás iránti kérelmet.


(19) Lakásfenntartási támogatás ugyanazon lakásra csak egy jogosultnak állapítható meg, függetlenül a lakásban élő személyek és háztartások számától.


(20) A (19) bekezdés alkalmazásában külön lakásnak kell tekinteni a társbérletet, az albérletet és a jogerős bírói határozattal megosztott lakás lakrészeit.


10. §


(1) Települési támogatás keretében gyógyszertámogatás nyújtható a háziorvos által igazoltan krónikus betegségben szenvedő, közgyógyellátásban nem részesülő személynek, ha a gyógyszerfogyasztás havi költsége létfenntartását veszélyezteti.

A kérelmező létfenntartását a gyógyszerfogyasztás akkor veszélyezteti, ha az egy főre jutó havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének

  1. ) család esetében 180 %-át,
  2. ) egyedülálló, gyermekét vagy gyermekeit egyedül nevelő, unokáját vagy unokáit egyedül nevelő törvényes képviselő            esetében 200 %-át,
  3. ) idős vagy nyugdíjas házaspárok, élettársak esetében 250 %-át,
  4. ) idős vagy nyugdíjas egyedülálló esetében 350 %-át

nem haladja meg és a havi rendszeres gyógyszerfogyasztás költsége az egy főre jutó jövedelem 30 %-át eléri. A gyógyszerfogyasztás alkalmankénti költségét a háziorvos által kiadott igazolás alapján a gyógyszertár állapítja meg.


(2) A gyógyszertámogatás évente négy alkalommal állapítható meg, alkalmankénti összege a havi gyógyszerköltség 60 %-a, legfeljebb 11.000.- Ft.



2. Rendkívüli települési támogatás


11. §


(1) Rendkívüli települési támogatás nyújtható annak a szociálisan rászoruló, létfenntartásáról más módon gondoskodni nem tudó


a) családnak, ahol az egy főre eső havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 130 %-át,

b) egyedülállónak, akinek a havi jövedelme az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 180 %-át,

c) idős házaspárnak, nyugdíjas házaspárnak, gyermekét vagy gyermekeit egyedül nevelő, unokáját vagy unokáit egyedül nevelő törvényes képviselőnek, ahol az egy főre eső havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át,

d) egyedülálló idős személynek, akinek a havi jövedelme az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 220 %-át

nem haladja meg.


(2) Kivételesen rendkívüli települési támogatásra jogosult az (1) bekezdésben meghatározott az a rászoruló is, akinél az egy főre jutó havi nettó jövedelem a reá irányadó jövedelmi értékhatárt legfeljebb 10 %-kal meghaladja, feltéve, hogy kérelmező vagy a vele életvitelszerűen közös háztartásban élő közeli hozzátartozója a háziorvos igazolása alapján önmaga ellátására képtelen, állandó és tartós felügyeletre, gondozásra szorul.


(3) Rendkívüli települési támogatásban ugyanaz a létfenntartási gondokkal küzdő család vagy egyedül élő egy naptári évben legfeljebb negyedévenként egy alkalommal részesülhet, melynek összege egy alkalommal a mindenkori öregségi nyugdíjminimumot nem haladhatja meg, de legalább annak 20 %-át el kell érnie.


(4) A (3) bekezdésben meghatározottaktól eltérően ugyanaz a család vagy egyedül élő személy egy naptári negyedévben kettő alkalommal részesülhet, akkor, ha az (1) bekezdés alapján benyújtott kérelem elbírálása egyik negyedévről a másik negyedévre áthúzódik, feltéve, hogy a kérelem benyújtás negyedévében a kérelmező nem részesült az (1) bekezdés szerint rendkívüli települési támogatásban.


12. §


(1) Rendkívüli települési támogatás nyújtható továbbá

  1. ) a szociális válsághelyzetben lévő várandós anya gyermekének megtartása érdekében, a gyermek fogadása elősegítésére,
  2. ) az ideiglenes hatállyal elhelyezett, a nevelésbe vett gyermek családjával való kapcsolattartásának elősegítésére,
  3. ) a gyermek nevelésbe vételének megszüntetését követő családjához való visszahelyezés esetén a gyermek lakhatási körülményeinek javítása érdekében,

ha a kérelmező családjában az egy főre jutó havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 130%-át nem haladja meg.

    

(2) A támogatás az (1) bekezdés a) pontja esetében a Kistérségi Humán Szolgáltató Központ Családsegítő Szolgálat és Gyermekjóléti Központ javaslata alapján egy alkalommal, az (1) bekezdés b) pontja esetében negyedévente egy alkalommal, az (1) bekezdés c) pontja esetében egyszer állapítható meg.


(3) A támogatás összege alkalmanként nem haladhatja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének az (1) bekezdés a)-b) pontjai esetében 50%-át, az (1) bekezdés c) pontja esetében pedig a 200 %-át.


(4) A támogatás összegét indokolt esetben a Kistérségi Humán Szolgáltató Központ Családsegítő Szolgálat és Gyermekjóléti Központ családgondozója felé kell folyósítani, aki közreműködik annak célszerinti felhasználásában. A családgondozó a támogatás összegének felhasználásáról 15 napon belül köteles a Polgármesteri Hivatal Közigazgatási és Intézményirányítási Igazgatósága felé számlával elszámolni.


(5) A támogatás felhasználását a Polgármester a Közigazgatási és Intézményirányítási Igazgatóság közreműködésével ellenőrzi.

13. §


 (1) Rendkívüli települési támogatás keretében az elemi kárt szenvedett ingatlanban életvitelszerűen élő

     a) tulajdonos, haszonélvező, használó – ide nem értve a lakás bérlőjét – részére a lakóingatlanban és az abban lévő mindennapi életvitelhez szükséges berendezési tárgyakban,

      b) bérlő részére a lakásban lévő mindennapi életvitelhez szükséges berendezési tárgyakban

keletkezett károk enyhítésére támogatás állapítható meg, melynek összege nem haladhatja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének tízszeresét. A kérelem elbírálásakor a kérelmező jövedelmi, vagyon viszonyait, valamint a korábban részére nyújtott segélyek számát nem kell vizsgálni.



14. §


(1) Rendkívüli települési támogatás keretében elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulás nyújtható annak, aki az elhunyt személy eltemettetéséről gondoskodott, függetlenül attól, hogy az elhunyt személy tartására köteles volt-e vagy sem, és a temetési költségek viselése a saját, illetve családja létfenntartását veszélyezteti.


(2) A hozzájárulás összege, ha a családban az egy főre jutó havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének


       a)  150 %-át nem haladja meg, az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege;

b) 150 %-át meghaladja, de 300 %-át nem haladja meg, az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 70

    %-a.


       (3) A hozzájárulás összege nem haladhatja meg a temetés költségeinek teljes összegét.


(4) A helyben szokásos legolcsóbb temetés költsége nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének ötszörösét.


        (5) A hozzájárulás a temetés időpontjától számított 90 napon belül kérelmezhető.



15. §


     (1) Rendkívüli települési támogatás keretében az általános és középiskolás gyermekek és fiatal felnőttek tankönyv- és tanszerellátásához évenként egy alkalommal támogatás nyújtható, ha a kérelmező családjában az egy főre jutó havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének család esetében 130 %-át, gyermekét egyedül nevelő esetében 140 %-át nem haladja meg.


(2) A támogatás összege gyermekenként az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 20 %-ával azonos mértékű.


(3) A megállapított támogatás összegét a Gyvt. 68. § (1) bekezdése alapján védelembe vett gyermek esetében, a Kistérségi Humán Szolgáltató Központ Családsegítő Szolgálat és Gyermekjóléti Központ kirendelt családgondozója; a Petőfi Sándor Egységes Módszertani Intézmény és Szakiskola tanulója esetében az intézmény gyermek- és ifjúságvédelmi felelőse részére kell folyósítani, aki a támogatás összegét köteles a gyermek tankönyv- és tanszerellátása szükségleteinek kielégítésére felhasználni. 

A támogatás felhasználásáról 30 napon belül a családgondozó illetve az intézmény gyermek- és ifjúságvédelmi felelőse köteles a Polgármesteri Hivatal Közigazgatási és Intézményirányítási Igazgatósága felé elszámolni.


(4) A támogatás iránti kérelem tárgyév május 1. és szeptember 30. napja között nyújtható be.


16. §


(1) Rendkívüli települési támogatás keretében étkezési térítési díj támogatásban részesíthető az óvodai, alsó- és középfokú nevelési-oktatási, valamint a személyes gondoskodás keretébe tartozó szociális alap- és szakosított ellátást nyújtó intézményben ellátásban részesülő gyermek, fiatal felnőtt, ha a kérelmező családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg család esetében az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 130 %-át, gyermekét egyedül nevelő esetében 140 %-át.


(2) A szeptember 1. és október 31. között beérkezett kérelmek esetében, ha a támogatás jogerősen megállapításra kerül, az a foglalkoztatási, nevelési év illetve tanév első napjától legfeljebb annak utolsó napjáig adható.


(3) Ha a jogosultsági feltételek évközben megszűnnek, a támogatás folyósítását meg kell szüntetni a jogosultsági feltételek megszűnése hónapjának utolsó napjával.


       (4) A támogatás havi összege gyermekenként nem haladhatja meg a havi intézményi térítési díj 50 %-át.


3. Köztemetés


17. §


A köztemetés költségeinek megtérítése alól az eltemettetésre köteles személy – kivéve, aki a temetést szerződésben vállalta, vagy akit arra az elhunyt végrendelete kötelez – mentesíthető, ha családjában az egy főre jutó havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét, egyedül élő esetében 150 %-át nem haladja meg, feltéve, hogy kérelmező és családja lakásán felül további, az Szt. 4. § (1) bekezdés b) pontjában megjelölt összeghatárt meghaladó vagyonnal nem rendelkezik.



III. fejezet


TERMÉSZETBENI SZOCIÁLIS ELLÁTÁSOK


18. §


Természetben biztosított ellátások:

a) települési támogatás keretében nyújtható lakásfenntartási támogatás,

b) 11. §-ban szabályozott rendkívüli települési támogatás,

c) tüzelőanyag támogatás.


1. Rendkívüli települési támogatás


19. §


(1) A 11. § (1) - (2) bekezdésében foglalt feltételek fennállása esetén az önkormányzat élelmiszer, papír, vegyiáru, ruházat beszerzésére irányuló kérelem esetén az önkormányzati segélyt utalvány (továbbiakban: utalvány) formájában biztosítja, illetve a közüzemi díj összegének megfizetéséhez kért lakásfenntartási támogatást közvetlenül a szolgáltatóhoz, a 16. § (1) bekezdésében meghatározott étkezési térítési díj támogatást közvetlenül az étkezést biztosító intézményhez, szolgáltatóhoz folyósítja.  Indokolt esetben a fenti rendelkezéstől eltérően a polgármester utalvány helyett készpénzben is dönthet a támogatások folyósításáról.


(2) Az utalvány tartalmától eltérő célra nem használható fel. Az utalvány értéke készpénzre nem váltható át, másra át nem ruházható.


(3) Az utalvány az azon feltüntetett számú személyi igazolvány felmutatásával együtt érvényes.


(4) Az utalvány azon üzletekben váltható be, amelyekkel – mint elfogadóhelyekkel – az Önkormányzat szerződést kötött.


(5) Az utalvány közokiratnak minősül, ellenértékének megfizetésére az Önkormányzat felelősséget vállal.


(6) Az utalvány 500,- Ft és 1.000,- Ft-os címletekben, címletenként eltérő színben nyomdai előállítással készül, százlapos tömbökben. Az utalvány előre sorszámozott, szigorú számadású nyomtatványként kezelendő.


(7) Az utalvány három részből áll.


  1. Tőszelvény, melynek tartalma

aa) utalvány értéke,

ab) sorszáma,

ac) ellátást megállapító határozat száma,

ad) kiállítás napja,

ae) kiállító aláírása,

af) utalványt átvevő aláírása.

  1. Utalvány, melynek tartalma

ba) kibocsátó önkormányzat megnevezése és számlaszáma,

bb) sorszáma,

bc) névértéke,

bd) az utalvány alapján kifizethető termékcsoportok megnevezése,

be) érvényesség ideje,

bf) felhasználásra jogosult személy neve, személyazonosító igazolvány száma, bg) kiállítás kelte és helye,

bg) kiadmányozásra jogosult aláírása,

bh) a kiállító aláírása és bélyegzője.

  1. Ellenőrző szelvény, melynek adatai

ca) utalvány értéke és sorszáma,

cb) felhasználásra jogosult személy neve és lakcíme,

cc) ellátást megállapító határozat száma,

cd) felhasználó üzlet bélyegzője és cégszerű aláírása.


(8) A kitöltött utalványt az ellenőrző szelvénnyel együtt kell átadni a segélyezett részére, melyről a bizonylati rend szabályai szerint nyilvántartást kell vezetni. Az utalvány átvételét a segélyben részesülőnek aláírásával igazolnia kell.


(9) Az utalványt elfogadó üzletektől az átvett utalványok ellenértékét az ellenőrző szelvények alapján az Önkormányzat nevében eljárva a Pénzügyi Igazgatóság az átvételt követő 15 napon belül egyenlíti ki.


2. Tüzelőanyag támogatás


20. §


(1) Tüzelőanyag támogatás nyújtható annak a lakását tűzifával vagy szénnel fűtő szociálisan rászoruló kérelmezőnek, akinek a családjában az egy főre jutó jövedelem a 11. § (1) bekezdésében meghatározott mértéket nem haladja meg, feltéve, hogy az Szt. 4. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott vagyonnal nem rendelkezik.  


(2) A támogatás fűtési idényben egy alkalommal állapítható meg, az önkormányzat által megvásárolt tüzelőanyag mennyiség mértékéig. A támogatás egy ingatlan esetében egy személy részére állapítható meg. A megállapított tüzelőanyag mennyisége nem haladhatja meg tűzifa esetében az 1000 kilogrammot, lignit esetében a 2000 kilogrammot.


(3) A Polgármesteri Hivatal a kérelem elbírálása során kérelmező lakásán ellenőrzi a lakás fűtési módját, kivéve, ha az más szociális ellátás iránti kérelem elbírálása során készült környezettanulmányból ismertté vált és nem feltételezhető abban változás.


(4) Kivételesen tüzelőanyag támogatásra jogosult az (1) bekezdésben meghatározott az a rászoruló is, akinél az egy főre jutó jövedelem a reá irányadó jövedelmi értékhatárt legfeljebb 10 %-kal meghaladja, feltéve, hogy

a)   a kérelmező, vagy vele közös háztartásban élő hozzátartozója a háziorvos igazolása alapján ápolásra, gondozásra szorul, vagy

b)   kérelmező 3 vagy ennél több kiskorú gyermek eltartásáról gondoskodik, vagy

c)   kérelmező 3 éven aluli gyermeket nevel, vagy

d)   kérelmező lakásában a szolgáltató a gázt kikapcsolta, vagy fizetési felszólításában kilátásba helyezte a szolgáltatás kikapcsolását.


    (5) A kérelmezőnek a kérelemhez csatolnia kell az (4) bekezdés a) pontjában meghatározott feltétel igazolásához háziorvosi igazolást, a d) pontban meghatározott feltétel igazolásához a szolgáltató által kiadott, a szolgáltatás kikapcsolását tanúsító jegyzőkönyvet, vagy igazolást, vagy a szolgáltatás kikapcsolását kilátásba helyező fizetési felszólítást.


IV. fejezet


ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK


21. §


(1) Gyöngyös Város Önkormányzata Képviselő-testületének a pénzbeli és természetbeni szociális ellátásokról szóló 11/2011.(III.25.) önkormányzati rendelete alapján a 2015. március 1-jét megelőzően megállapított normatív lakásfenntartási támogatás, adósságkezelési szolgáltatás, méltányos közgyógyellátás esetében a 2015. február 28. napján hatályos rendelkezéseket kell alkalmazni.


(2)  A 2015. március 1-jét megelőzően megállapított lakásfenntartási támogatásban részesülő személy nem kérelmezheti a 9. § szerinti ellátást.


22. §




(1) Ez a rendelet 2015. március 1-jén lép hatályba.


(2) A Gyöngyös Város Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 15/2014.(XI.14.) önkormányzati rendelet (továbbiakban: SZMSZ) 1. melléklete I. 1-4. pontjai helyébe az alábbi szövegrész lép:

I. A polgármesterre:

1. települési támogatás iránti kérelmek elbírálása az alábbi esetekben:

•   lakásfenntartási támogatás

•   gyógyszertámogatás


2. rendkívüli települési támogatás iránti kérelmek elbírálása az alábbi esetekben:

•   létfenntartási gondok enyhítése, többletkiadások rendezése céljából  

•   várandós anyaként gyermeke megtartása érdekében, a gyermek fogadása elősegítésére,

•   az ideiglenes hatállyal elhelyezett, a nevelésbe vett gyermek családjával való kapcsolattartásának elősegítésére,

•   a gyermek nevelésbe vételének megszüntetését követő családjához való visszahelyezés esetén a gyermek lakhatási körülményeinek javítása érdekében

•   elemi kár enyhítésére

•   elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulásként

•   általános és középiskolás gyermekek és fiatal felnőttek tankönyv- és tanszerellátásához

•   óvodai, alsó- és középfokú oktatási, valamint a személyes gondoskodás keretébe tartozó szociális alap- és szakosított ellátást nyújtó intézményben ellátásban részesülő gyermek, fiatal felnőtt étkezési térítési díj támogatásaként.


3. tüzelőanyag támogatás iránti kérelmek elbírálása,

4. köztemetés elrendelése,”


(3) Hatályát veszti

  1. a pénzbeli és természetbeni szociális ellátásokról szóló 11/2011.(III.25.) önkormányzati rendelet (továbbiakban: R.),
  2. a R. módosításáról szóló 24/2011.(VI.30.) önkormányzati rendelet,
  3. a R. módosításáról szóló 35/2011.(XI.25.) önkormányzati rendelet,
  4. a R. módosításáról szóló 45/2011.(XII.16.) önkormányzati rendelet,
  5. a R. módosításáról szóló 3/2012.(II.27.) önkormányzati rendelet,
  6. a R. módosításáról szóló 23/2013. (XII.13.) önkormányzati rendelet.



Gyöngyös, 2015. február 27.



                   Hiesz György sk.                                             Dr. Kozma Katalin sk.

                      polgármester                                                            jegyző




A 14/2016.(IV.29.) önkormányzati rendelet 2016. május 1-jén lép hatályba.

[1]

Módosította a 14/2016.(IV.29.) önkormányzati rendelet